"A román-magyar kapcsolatokat éveken át torzító elfogultságok nem tűntek el, csak most nem szolgálják a román kormánypárt érdekeit: ez magyarázza a Bukarest és Budapest közötti párbeszéd hangnemének hirtelen változását - olvasható egy román . internetes lap /anchete.ro/ kommentárjában. A hirtelen változás mögött az áll, hogy a kormányon lévő román PSD-nek a NATO-ba történő meghívás elérése mellett az lett a fő célja, hogy a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagként fogadja el őt. Egy olyan dokumentum, amely a "XXI. századi stratégiai partnerség" címet viseli, nagyon jól hangzik mind Brüsszelben, mind Washingtonban. A román fél kettős célt követ: előbb azt szeretné biztosítani magának, hogy a magyar Országgyűlés hagyja jóvá Románia meghívását a NATO-ba, majd a magyar szocialisták szóljanak egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében. A labda jelenleg a magyarok térfelén van. /Miben állna az a bizonyos román-magyar stratégiai partnerség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Gyimesközéplokon a falunapok keretében meghirdetett, XXVI. csángófesztivál rendezvényeit megzavarta a hideg, esős időjárás. Ambrus Róbert, a középloki kultúrotthon igazgatója mindent elkövetett, hogy a szentmisét követően a résztvevők amolyan lovas, szekeres menettel érkezhessenek meg a rendezvény színhelyére, a kultúrotthon elé. A helybeli hagyományőrző csoportokon (hidegségi, középloki, felsőloki, sötétpataki, na meg a balánbányai Ördögborda) kívül a csernakeresztúri csángók, valamint a felsőlokiak magyarországi testvérközsége, Tiszakécske együttesei mutathattak ízelítőt sajátos népi kultúrájukból. /Kristó Tibor: XXVI. Csángófesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./"

"A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője."

"Okt. 1-6. között negyedik alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen az ifinapokat. A rendezvény szervezője és házigazdája az Udvarhelyi Fiatal Fórum. A rendezvény programjait az UFF székházában bonyolították. A székházában működő Laterna Magica Filmklub most ünnepelte fennállásának 6. évfordulóját. Sikert aratott a kolozsvári egyetemisták alkotta Szomszédnéni Produkciós Iroda Az utolsó előtti mohikán című humorestjével. Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékezve, a városi önkormányzattal és civil szervezetekkel együtt a Vasszékely szobránál koszorúztak a fiatalok. /Bágyi Bencze Jakab: Ifinapok Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Olvasói levélben Kaszta István a román-magyar stratégiai partnerség fejtette ki véleményét: Kovács László külügyminiszter úgy állította be, mintha a bukaresti úttal még egy győzelmet arattak volna a Fidesz-MDF koalíció fölött. Látszott, hogy jól esett megosztani a győzelem örömét bukaresti elvtársaival. Román partnerei ezúttal is ügyesek voltak. A szép szavak és mosoly nem kerül semmibe. Mindezért a hajbókolásért csak annyit kell tennie a magyar partnernek, hogy szóljon "egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében". /Kaszta István, Nagybánya: Egyéni vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"Okt. 25-26-án ötödször kerül sor Marosvásárhelyen a Bernády-napokra, amikor felújítva újra megnyitja kaput a Bernády Művelődési Központ. Közel másfél éves szünet után kezdi el tevékenységét a központ. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke tájékoztatott: szűkké vált a Bernády Ház. A tetőtér beépítése mellett korszerűsítés is történt. Az előadóterem nagyobb lett, a kiállítófelület megnőtt. Vendégszobát is kialakítottak. /N. M. K.: Avatás előtt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./"

"A romániai magyar középiskolai, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás jobbára tankönyvek nélkül folyik. A segédeszköz fehér hollónak számít. Ha egy-egy tantárgyból létezik is, a diákok egy részének nincs lehetősége megvásárolni azt. Különösen nehéz a magyar szakos középiskolai tanároknak, mert tankönyvek és szöveggyűjtemények hiányán túl meg kell birkózniuk egy szemléletében és szerkezetében egészen új típusú tantervvel. Az ok: az európai normák szerint állítólag túlhaladottá vált az irodalom történetének időrendiségében való megközelítése, tanítása. A kérdés "csak" az, hogy a kisebbségi helyzetben élő, és különösen a szórványvidéken tanuló diákok esetében érdemes-e lemondani arról, hogy időrendiségében is ízelítőt kapjanak a magyar (és egyetemes) kultúrába és történelembe ágyazott irodalomtörténetről. A romániai német kisebbség például nem volt hajlandó változtatni az irodalomtanítás szemléletén. A régi magyaróráknál volt idő a szövegelemzésre is. A tanulóknak a magyar történelem meghatározó korszakairól szerzett ismeretei az irodalomórákról származtak. A marosvásárhelyi magyar szakos tanárok tanév kezdeti összejövetelén a tanárok feltették kérdéseiket. Melyik tanterv szerint kell felkészíteni a végzősöket az érettségire? Miért nem közlik az ajánlott és kötelező olvasmányok pontos lajstromát? Szabad-e valami újat úgy bevezetni, hogy azt előzetesen ne próbálták volna ki, és ne készült volna el a tanári segédkönyv, a tankönyv és az elengedhetetlenül szükséges szöveggyűjtemény? Hozzá kell tenni, hogy a teljes anyanyelvi tankönyvhiánnyal szemben román nyelv és irodalomból 12 alternatív tankönyv áll a diákok rendelkezésére. /Bodolai Gyöngyi: Tantervek útvesztőiben. Zűrzavar és bizonytalanság az anyanyelv- és irodalomoktatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Okt. 22-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben bemutatják az EMKE gondozásában megjelent Vagyunk 2 című aradi irodalmi antológiát. A méltató dr. Brauch Magda, közreműködik Maresch Béla, Czernák Ferenc és a kötetben szereplő több alkotó. /Könyvbemutató a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./"

"Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./"

"Okt. 24-én Marosvásárhelyen a Bernády Napok keretében megnyílt a dr. Bernády Györgyre emlékező emlékkiállítás. Bernády György kiváló polgármester kilencven éve megalapította a városi képtárat. A most megnyílt kiállítás a képtár legféltettebb kincseit mutatja be, a magyar művészet remekművei, láthatók, melyeket Bernády válogatott és vásárolt a képtár alapításához. A kiállítás lehetővé teszi a magyar művészet több mint nyolc évtizedének (1839-1913) áttekintését. /Bögözi Attila: Kilencven év után újból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ "

"Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Bernády-napok rendezvénysorozat részeként leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet, Kolozsvári Puskás Sándor képzőművész munkáját. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a néhai polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, továbbá, RMDSZ- képviselők és szenátorok. A leleplezés megtörtént, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagy-romániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Beszédében Borbély László reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. /(mózes): Domborműavatás az egykori Városházán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"

"Idén is nagy sikerrel szervezte meg a helyi RMDSZ a többéves hagyománnyal rendelkező petrozsényi szüreti bált. Megérkezett a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület, pillanatok alatt igazi báli hangulatot varázsolt a terembe. /Gáspár-Barra Réka: Szüreti bál Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./"

"Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./"

"Névadásának 10-ik évét ünnepelte a Zajzoni Rab István Középiskola Négyfaluban. Okt. 26-án megnyitóra került sor, majd versmajálisra az iskola türkösi épületében. A rendezvény folytatódott másnap a csernátfalusi evangélikus templomban, majd Kossuth Lajos emléktáblát avattak a bácsfalusi evangélikus temetőben. /A Zajzoni Rab István középiskola évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ "

"Okt. 26-án leleplezték Bernády György, Marosvásárhely volt polgármestere arcmását. A leleplezést megelőző napon egy nagyromániás szenátor egyszerűen letépte a falról a domborművet. Pár nappal az avatóünnepség után a Hősök Kultusza Egyesület, a "román nemzet elleni durva sértésnek" nevezte, hogy az RMDSZ, a "civilizált világ szeme láttára, szégyentelen módon" kitette a volt polgármester arcmását. Szeparatistának, szélsőségesnek, revizionistának nevezték azt az "etnikumot", amely "minden demokratikus és emberi jóérzést" félretéve, annak a "magyar" polgármesternek állított emléket, aki "nem engedte meg az erdélyi többségi románoknak, hogy letelepedjenek, munkát vállaljanak, vagy házasodjanak Marosvásárhelyen". /Mózes Edith: Tényleg van még tennivaló. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/"

"Vitát kavart Kolozsváron az elnéptelenedő külvárosi iskolai magyar tagozatok megszüntetésének terve. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója az újságírók felületes tájékoztatását hibáztatta, mert nincs frontvonal. Súlyos gond a népesség fogyatkozása. Kolozsváron 1100 gyermek járt egy évjáraton iskolába 1992-ig. Azóta az egész megyében osztályonként 850 körül van a magyarul tanulók száma. Tőkés Elek szerint semmiféle adminisztratív eszközzel nem lehet megakadályozni a belvárosi iskolák gyermekeket elszívó hatását. Úgy látja, a külvárosi iskolák tagozatait össze kell vonni. /Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Összeugratás a lényeg kiugratása nélkül. A kolozsvári magyarnyelvű oktatás kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium vezetője kiállt a kisvárosi szakemberek mellett, akik mögött nemcsak lelkesedés, de korszerű pedagógusi felkészültség, oktatáspolitikai tapasztalat áll. Ők nem a "működőképesség látszatát" tartják fenn. /Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és szórványkollégium vezetője: Tisztelt Szabó Csaba! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök és Virág Erzsébet alelnök hangsúlyozta: vannak olyan körzetek, vidékek, ahol lassan elsorvad a magyar iskola vagy tagozat. Semmiképpen sem lehet ezeket feladni, mielőtt alternatívát nem nyújtanak számukra. Szükséges életképes iskolaközpontok kialakítása. Ezek létrehozása felveti az utaztatás, a bentlakás, a tantestület összeállításának kérdését. Mindennek anyagi vonzata van, erre is megoldást kell találni. /A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök, Virág Erzsébet alelnök: Kiegészítés a kerekasztal-beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Ahol jó tanítónők vannak, ott nem fenyeget a leépülés veszélye. Azokban az iskolákban, ahol rossz tanítónők dolgoznak és rosszak a gyerekek eredményei, ott előbb-utóbb baj lesz. /Sz. Cs.: Meg kell szüntetni az érzelmi zsarolást. A jó tanítónéni már garancia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője nov. 5-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a Nagy Románia Párt szenátora múlt heti megnyilvánulása ellen, amelynek során az NRP színeit képviselő politikus - kivetkőzve emberi méltóságából - eltávolította a Marosvásárhelyen a városháza előcsarnokának faláról Bernády György emlékplakettjét. "Nem hinném, hogy a hasonló jellegű cselekedetek jelentenék számunkra az Európai Unióba vezető egyetlen járható utat" - szögezte le. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"A Bukaresti I. Református Egyház-Calvineum kebelében működő, ökumenikus alapon szervezett Koós Ferenc Kör évadnyitó összejövetelét nov. 15-én tartja. A találkozó előadója: Tóth Mária, aki Felsőcsernátoni Bod Péter (1712-1769) egyháztörténeti munkásságáról tart ismertetést. /(Zsold Béla lp.): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Életműdíjat adományozott a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművésznek. Nov. 16-án a zsinagógában Sauber Bernát, a helyi hitközség elnöke, Spielmann Mihály, a hitközség tagja és Dorel Dorian, a Romániai Hitközségek Szövetségének elnöke, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője, illetve Hunyadi László szobrászművész, egykori tanítvány köszöntötte a nyolcvankilenc éves mestert. Izsák Márton első műalkotását 1946-ban leplezték le Budapesten, utána készítette el a dési deportáltak emlékművét és - többek között - Salamon Ernő, Bartók, Eminescu szobrát. Marosvásárhelyen legismertebb alkotása a két Bolyai szobra. A Keresztelő Szent János-plébániatemplom udvarán ezelőtt három évvel leplezték le Márton Áron püspökről alkotott szobrát. Tavasszal következik az 1948-ban készült, a deportáltak emlékét megörökítő alkotásának felállítása. Hunyadi László szobrász, a mester egykori tanítványa elmondta, a Holokauszt-szoborcsoport nem csupán a zsidóság fájdalmát fejezi ki, hanem a kommunizmus áldozatait is felidézi a szemlélőben. /Antal Erika: Készül az emlékmű. Izsák Márton szobrászművészt díjazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület nov. 19-23. között. A rendezvény Baróton, Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason Erdőfülén és Nagybaconban zajlik. Baróton Simó Erzsébet sepsiszentgyörgyi textilművész kiállítását nyitják meg, Szilágyi Domokos-est lesz. Olaszteleken Benkő Levente tart előadást az 1944-es internálásokról, Dénes István geológus pedig a barlangok világáról. /X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Csernakeresztúr Hagyományőrző Egyesülete negyedik alkalommal rendezte meg a bukovinai székely mesemondó-versenyt. Déváról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról és Marosvásárhelyről összesen 22 elemista kisdiák nevezett be a versenyre. /Gáspár-Barra Réka: Aki nem hiszi, járjon utána... Bukovinai székely mesemondó-vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./"

"Szabó Kázmérnak két év alatt sikerült a kulturális életet kimozdítani a holtpontról Karcfalván, s a kultúrotthonban újraindítani a közművelődési tevékenységet. A mindössze 26 éves könyvtáros és kultúrigazgató beszámolt arról, hogy először színjátszó csoportot hozott létre. Bejegyeztettek egy egyesületet Csorgó Fiatalok Szervezete néven. Falunapokat szerveztek, megemlékező ünnepségeket március 15-én, lovas felvonulással, filmklubot indítottak. Néptánccsoportot is alakítottak. Jelenleg 50-60 fiatal tevékenykedik a különböző közművelődési csoportokban. /Kristó Tibor: Karcfalvi pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./"

"A Reform Tömörülés nov. 30-i kongresszusa után kiderült, az RMDSZ nincs válságban, a Tömörülés viszont annál inkább. Miközben az RT Toró-féle vezetése kidolgozott egy olyan alternatív programot, amely egyszerre visszatérés az RMDSZ autonómia-tervéhez, alkalmazkodás a "polgári kihíváshoz" és tárgyalási alap Markóék felé, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester székelyföldi támogatással ki tudta kényszeríteni a konfrontáció és a kiválás útját. /Bakk Miklós: Program és diagnózis. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"A Reform Tömörülés (RT) hétvégi döntése nem veszélyezteti az RMDSZ-kongresszus legitimitását - vélték a Szabadság által megkérdezett platformvezetők. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kijelentette, hogy mérlegelik a kongresszuson történő részvételt vagy távolmaradást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kifejtette: a kongresszus lebonyolítását semmiképpen sem befolyásolja az RT döntése. Nincs szó RMDSZ és RT közötti konfliktusról, az alapszabályzat szerint az RT a szövetségnek egy platformja. A szövetségi elnök egyeztetett mind a tíz platformmal, az alapszabályzat- és programmódosító bizottság minden módosító javaslatot elemez, és alternatívaként minden javaslat megjelenik. Szó sincs arról, hogy két szervezet leüljön és tárgyaljon - zárta az elnökhelyettes. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke kijelentette: nem érti, a Reform Tömörülés miért nem vesz részt a kongresszuson. Nem hiszi hogy az egyházakra vonatkozóan hízelgő lenne, ha az alternatíva szerint a kongresszus töltené be a legfőbb szerepet, míg az egyházak csupán harmadrangú szereplőként jelennének meg. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke sajnálta, hogy így döntött az RT. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke szerint egyesek értelmezhetik az RT távolmaradása következtében az RMDSZ-kongresszust illegitimnek, de a távolmaradás nem olyan arányú, hogy ezt föl lehessen vetni. Vekov szerint nem az RT válságának, hanem az RMDSZ válságának a következménye a kongresszusi döntés. /B. T.: Az RMDSZ-kongresszus legitimitása és az RT távolmaradása. Egyesek rossz döntésnek, mások megfontolandónak tartják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"