Tóth Erzsébet két új CD-felvételét mutatták be jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Tóth Erzsébetet az erdélyi népdal nagyasszonyának nevezik. Kettőszáznegyven hangfelvétel őrzi a hangját. Erdély minden szegletét bejárta, gyűjtötte, majd énekelte a népdalokat, és énekli őket a mai napig. /Nagy Botond: Fél évszázad népzene. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének kiadásában jelent meg az Emlékalbum – Album memorial. A szövetség vezetőségének egyetlen magyar tagja Hargita megye képviseletében Bara Lajos, a megyei szövetség elnöke. Constantin Ticu Dumitrescu, az országos szövetség elnöke, a nevezetes „Ticu törvény" megalkotója (a szekuritáté dossziéinak feltárása, megismertetése az egykori bebörtönzöttekkel), csalódottságának adott hangot, mivel a jócskán „kibelezett" törvény alkalmazói még mindig védik a tetteikért soha felelősségre nem vont szekus-bűnözőket. Még mindig azt állítják, hogy a szeku csak terroristát leplezett le, közben a jóvátételi 118/90-es törvény alkalmazása során a még élő több mint 100 ezer egykori politikai elítélt folyamodott kárpótlásért. A könyv a mintegy 130 börtön, internálótábor, munkatábor-börtön, a román Gulág fényképeit sorakoztatja fel, de közli a meghurcoltatások helyén állított emlékművek fényképeit is. /Puskás Attila, Sepsiszentgyörgy: Album a felejtés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Székely Miklós festményei láthatók. A festőművész 1998-ban szívinfarktust kapott, majd bénító agyvérzést, jobbkeze megbénult. Hatalmas akarattal Székely Miklós bal kézzel megtanult, újratanult festeni. 2000-ben már egyéni kiállítással hallatott magáról, azóta ez a negyedik tárlata. /N. M. K.: Alkotó életerővel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

A Központi Választási Iroda jún. 15-én – tehát a választások után kilenc nappal – közzétette a helyhatósági választások első fordulójának végeredményét. A késést azzal magyarázták, hogy Iasi és Konstanca megye egy-egy helységében nyilvánvaló csalások miatt meg kellett ismételni a voksolást. A kormánypárt a megyékben elvesztette többségét, a liberális–demokrata szövetség immár reális alternatívát képez, hiszen a megyei tanácsokban több mandátumot szerzett. A kormánypártnak 543 van, a liberálisoknak és demokratáknak közösen 553, tehát tízzel több. /Kilin Sándor: Alkuk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Egyre több politikus és elemző veszi biztosra az ellenzék győzelmét a parlamenti választásokon. Az RMDSZ elköteleződése Ioan Rus mellett, az, hogy jóformán számításba sem vette Boc győzelmének eshetőségét, jelzi: elképzelések nélkül indult. Az RMDSZ belső politikai rendszere nem a felelősségvállalásra és elszámoltatásra épül, most sok szavazó kérdezhetné, miért biztatták egy kudarcos alternatíva támogatására. Az RMDSZ-nek szoros a viszonya azzal a párttal, amely az egypártrendszer diszkrét visszaállításába kezdett bele. /Bakk Miklós: A változás perspektívájában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Immár hetedik alkalommal szerveztek kézművestábort közel negyven háromszéki óvónő számára Csernátonban. A rendezvényen a Haszmann Pál Múzeum patinás kertjében – a helybeli népfőiskola támogatásával – zajlik az alkotómunka, vagyis a bútor- és üvegfestés, nemezelés, bogozás. Prezsmer Imola szaktanfelügyelő kifejtette: ebben a múzeumkertben önazonosságunkat, összetartozásunkat, magyarságunkat is ápoljuk. /(mol): Az összetartozás élménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Pár nappal ezelőtt még veszélyben volt a székelyudvarhelyi posztliceális nővérképző oktatás, de nemcsak a székelyudvarhelyi, hanem a szatmári, kolozsvári, vásárhelyi magyar nyelvű nővérképzők is. Az oktatási törvénytervezet szerint ugyanis csak főiskolai szintű oktatásban lehetséges a romániai asszisztensképzés. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, hogy ezt másképp is meg lehet oldani. Fontos volt, hogy Székelyudvarhelyen megmaradjon ez az intézmény. Asztalos Ferenc arra szavazott, hogy a törvénybe bekerüljön: a főiskolai szintű oktatás mellett, alternatívaként maradjon meg a posztliceális oktatás. Ezt sikerült elérni. /Bágyi: Megmarad a nővérképzés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

A felvidékiek magyarság jogfosztását a Benes-dekrétum mondta ki. 1947 tavaszán 76.000 tehetős, vagyonnal rendelkező felvidéki magyart kényszerítettek arra, hogy átköltözzenek Magyarországra, s helyükbe 60.000 szegényebb sorsú magyarországi szlovákot telepítettek. Ugyanekkor közel 44.000 szlovákiai magyart a Szudéta vidékről kitelepített németek által elhagyott csehországi falvakba internáltak. A felvidéki magyarságot megtizedelő kitelepítés emlékművét Nagymácsédon létesítették. Az erdélyiek egyek a felvidékiekkel a múlt tragikus eseményeit felelevenítő keserűségben. A népdalkincset viszont átmentették a túlsó partra, a Hargita lábánál, vagy a dalban sokat emlegetett Csitári hegyek alatt, a Zobor és a Gimes alján, ahol Kodály Zoltán megkezdte népzenei gyűjtőútját. Kodály írta: "A magyarság csak úgy maradhat fönn, ha minden egyes magyar lélekben határőr, s ha egymással megbonthatatlan kapcsolatot tart fenn, tudja egymást; a legészakibb őr megérzi a legdélibb minden mozdulatát". Ez a célja a Lármafa-találkozóknak is, amelyet idén ötödszörre rendezett meg a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület a Szlovákiai Magyarok Közművelődési Szövetségével, a Csemadokkal közösen. Erdély 42 helységéből 102 "zarándok" indult útnak a Felvidék legnevezetesebb településeire. Olyan erdélyi falvak és városok lakóit hívták, akiknek templomának falán megtalálható a Szent László-legendát ábrázoló freskó. A felvidéki magyarok száma Trianon óta fokozatosan csökken. Míg 1910-ben a mai Szlovákia területén az 1,7 millió fős szlovákság mellett közel 900.000 magyar élt, az ezredfordulón a többségi nemzet tagjainak száma a több mint két és félszeresére nőtt (4,6 millió), a magyaroké pedig 520.000-re esett vissza. /Bodolai Gyöngyi: Cegőtelkétől a Csitári hegyekig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzés helyzetéről tanácskoztak júl. 12-én Kolozsváron a BBTE magyar oktatói. A vita arról a két tervezetről folyt, amelyeket a magyar tagozat által megbízott szakértői csoport készített el. A tervezetek a magyar oktatás jövőbeli intézményi kereteit rajzolják meg, lehetséges alternatívákként fogalmazva meg az RMDSZ és a BBTE volt magyar vezetői által szorgalmazott magyar karok létesítését, illetve az egyetemi szintű magyar koordinációs testület létrehozását. Az eredeti karosítási terv mellett érvelők a magyar oktatók valamivel kevesebb mint felét tudják maguk mögött. A zárt tanácskozásról a magyar tagozat képviselői nem árultak el részleteket. Salat Levente, az idén megválasztott új magyar tagozatvezető rektor-helyettes, eltérően nyilatkozott a magyar karok létrehozásának mikéntjéről elődjéhez, Kása Zoltánhoz képest. Ez kiváltotta az RMDSZ-vezetők elégedetlenségét, ugyanis az RMDSZ a kormányzópárttal /PSD/ szembeni legfontosabb érvét veszítette el azzal, hogy a magyar tagozat képviselői kihátrálni látszottak az eredeti, az RMDSZ–PSD egyezményekbe is belefoglalt elképzelés mögül. Az RMDSZ oktatási főosztályán a kérdésben jún. 29-én tárgyalt a Babes–Bolyai magyar tagozatának vezetője és Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. A BBTE vezetősége mindvégig elutasította a magyar karok létrehozásának lehetőségét. /Salamon Márton László: Karosítás „szoftosított” változatban? = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A napot és a holdat szarva között fogta balladatöredék volt annak a festészeti kiállításnak a kiindulópontja, amelyet jún. 24-től láthattak az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A négy kiállító művész egyike Márkos András. A csíkszeredai születésű alkotó 1980-ban távozott Nyugatra, a világban sikeresen fejlesztette tovább művészetét. Néhány éve hazatért, Gyergyószárhegyen rendezte be műhelyét, és Hargita megye képzőművészeti életének kovásza. /N.M.K.: A napot és a holdat szarva között fogta. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Nehézkesen halad az etnikai üldözöttek törvényének alkalmazása. A 2000-ben született jogszabály a román hatóságok által 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között származásuk miatt üldözött személyek kárpótlására vonatkozik. A deportáltakra, internáltakra vagy a transznisztriai „halálvonaton” elhurcoltakra. Azon erdélyi magyarok esetében, akik életüket veszítették a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vagy a gyantai vérengzésekben, illetve a Tirgu Jiu-i és földvári haláltáborokban, a járadékot házastársaik vehetik át. Ezt a kárpótlási törvényt kezdetben csak Maros megyében alkalmazták. Hargita és Kovászna megyében nagyon sok akadályt gördítettek azon kérelmező túlélők elé, akik csak tanúkkal tudták igazolni meghurcoltatásukat. Kolozs megyében pedig el sem fogadták a tanúvallomást, holott a törvény kimondja, ha valaki képtelen beszerezni a fél évszázaddal korábbi okiratokat, tanúkkal is bizonyíthat – nyilatkozta Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő, akinek nem kis szerepe volt a törvény „jobbításában”. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a kormánypárt, a PSD közötti tavalyi egyezményben is szerepelt a törvény betartási kötelezettsége, Kolozs megyében csak 2004 májusától kezdték alkalmazni. Eddig a Funar híveiből álló törvényszéki apparátus valamennyi kérést elutasította. – Azoknak a román nemzetiségűeknek is jár a kárpótlás, akik Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekültek. Az ő esetükben az Észak-Erdélyből menekülni kényszerült románok civil szervezete bocsátja ki az említett bizonylatot. Háromszéken 2004. júliusától kezdték el újra iktatni az etnikai üldözöttek kárpótlási kéréseit. Kovászna megyében eddig közel 900 kérést rendeztek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Kisebbségi törvény, többségi haszonélvezők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Az Európai Unió bővítése és következményei című előadáson Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a maga nemében egyedülállónak nevezte a Bálványosi Szabadegyetemet, mivel olyan, magyar–magyar, illetve román–magyar párbeszédre ad lehetőséget, mely Közép–Európa stabilitása szempontjából nagyon fontos. Emil Constantinescu, Románia egykori elnöke beszédében hangsúlyozta: az első Szabadegyetemre a ’90–es marosvásárhelyi konfliktus után három hónappal került sor, amikor az értelmiségiek úgy döntöttek, példát adnak a párbeszédre. A következőkben Constantinescu az uniós csatlakozásról szólt: szerinte a romániai társadalom nem ismeri a csatlakozás árát, hiszen az gyökeres átalakulást feltételez. Tőkés László EMNT–elnök elmondta, ők rendszerváltást és alternatívát, nem pedig megosztást akarnak – a vezetőknek menniük kell, azonban úgy, hogy ne rántsák magukkal a romániai magyarságot. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz–MPSZ elnöke szerint 11 millió magyar lépett be az unióba, így itt az ideje, hogy végleg töröljük a "kis ország vagyunk" kifejezést. A romániai demokrácia igazi fokmérőjének az autonómiát tartja a volt magyar miniszterelnök. Orbán szerint most lehet ilyen ügyben kellő nemzetközi támogatással porondra lépni. Milyen eszközökkel lehet fellépni ellenzéki helyzetből a határon túli magyaroknak jutó támogatások megkurtítása ellen? – kérdezték Orbán Viktortól. A miniszterelnök szerint ez az eszköz: a nyilvánosság. Orbán kiemelte, a támogatás nem szociális segély hanem valójában beruházás, hiszen a határon túli magyarok hozzáadnak az anyaország erejéhez. /Szombaton véget ért a tizenötödik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./

Adrian Nastase kormányfő Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökhöz írt nyílt levele a nyugalomra vágyó nyugati fülnek akár kedves is lehet, hiszen Nastase az etnikumok közötti példás megértés hattyúdalát küldi világgá. Magyarhonból a kormánypárti kórus ugyanazt mondja, mint román elvtársai. A hangnem és a mondanivaló megegyezik, amit a magyar kormány illetékesei mondanak, azt RMDSZ-berkekből lehet hallani újra. A proletár internacionalizmus korában például Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársak Marosvásárhely főterén mély egyetértésben elhatározták, hogy a romániai magyarság teljes egészében Románia belügye kell hogy legyen. Most újra megismétlődött a forgatókönyv: a román kormány nagy megelégedésére ismét visszautalták az ügyet kizárólagos hatáskörükbe. Kovács László külügyminiszter vagy Bársony András államtitkár a többség akaratának rendelik alá „itteni boldogulásunkat”, írta Makkay József cikkében. Orbán Viktor beszéde után meglepő az RMDSZ egyes vezetőinek elhatárolódó nyilatkozata és meglepő a magyar kormánypártok egymást túllicitáló ítélethozatala, amely felhatalmazva bukaresti elvbarátaikat, hogy nyugodtan haladjanak a nemzetiségi politika eddigi útján. /Makkay József: Autonómiáról ellenszélben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Július elején harmincegy Szatmár megyei tanító- és óvónő vett részt a pilisborosjenői Pedagógus–továbbképzési Módszertani és Információs Központ által szervezett szakmai képzésen. Az oktatás mellett minden résztvevő 8 ezer forint értékű könyvcsomagban részesült. Az Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számolás tanításában, illetve az eltérő képességek kibontakoztatásában címmel meghirdetett továbbképzés folytatása annak a Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport által Szatmárnémetiben szervezett tavaly októberi konferenciának. A tanfolyam vezetője Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus volt, Winkler Márta a Kincskereső iskolában használt oktatási módszereket mutatta be. /(anikó): Magyarországi szakmai továbbképzésen vett részt 31 Szatmár megyei pedagógus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./

Harmincéves a Csernátoni Tájmúzeum. A formázott, faragott, metszett, hímzett, formába öntött virágminták sorakoznak a múzeumban. Élő múzeum, jönnek a látogatók, a táborozók, az alkotás, a mesterséget tanulás vágyával. Néhai Haszmann Pál   múzeumot megálmodta, s az általa gyűjtött, rendkívüli értékű kincset közszemlére kirakatta. Két fia vezeti a múzeumot. /Sylvester Lajos: Múzeum – élete virágában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Amit az RMDSZ parlamenti képviselői kiharcoltak (anyanyelvhasználat a közigazgatásban, bíróságokon stb.), nem gyakorolják, írta a Postafiók rovatban Tapody Lukács Ottó. Az RMDSZ a „békesség kedvéért" legtöbbször hallgat. Megalakult az Magyar Polgári Szövetség, alternatívaként jelent meg az RMDSZ-szel szemben. Az elgondolás nem lenne rossz, de „nagyon kevesen vagyunk” -írta. Kihasználta ezt az RMDSZ és kígyót-békát kiáltott az „újra", ebbe alaposan besegítettek „a jobbakra balos szócsöveik is. Émelyítő cikkek jelentek meg még az RMSZ hasábjain is.” Le kell váltani az RMDSZ éléről a nem odavaló személyeket. Dehát – „bebetonozták" magunkat a vezetők, ebben is van némi igazság. Tapody Lukács Ottó jelezte, nem volt hajlandó az MPSZ soraiba állni, viszont nagy politikai melléfogásnak tartja Tőkés László kizárását a tiszteletbeli elnökségről és az RMDSZ közreműködését az MPSZ helyhatósági választásokban való részvételének meggátolásában. Tapody Lukács Ottó szerint szövetségre kellene lépni az MPSZ-szel és fékezni kellene a balos sajtóorgánumokat. „Ne ócsárolják az anyaországi ellenzéki politikusokat, mert valószínűleg 2006-ban ők kerülnek hatalomra és „elszakad a mézesmadzag".” /Tapody Lukács Ottó, Tasnád: Hogyan tovább? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Tapody Lukács Ottó írása után közölték a Postafiók rovatban Malaies Mihály levelét. A levélíró a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Szabadegyetem programjáról írt fölényes elutasítással. Kövér Lászlót uszítónak mondta. A levélíró szerint Orbán Viktor elfeledi, hogy ő nem a jó Isten. /Malaies Mihály, Élesd: Aki nem tudja, az tanítja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Csernátonban a márciusban elkezdődött nemzetközi népművészeti oktatótábor-szezon hivatalos nyitánya óta 374 külföldi és erdélyi táborozót fogadott a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum és ennek keretében működő Népfőiskola, a vendégek a hagyományos népművészeti alkotás különböző fajtáinak – fafaragás, nemezelés, bútorfestészet, gyöngyfűzés, bogozás stb. – elméleti és gyakorlati elsajátításával foglalkoznak, valamint a tábor vezetői által szervezett tájismereti programokon vesznek részt. /Gyergyai Csaba: Idén harminc éves a csernátoni múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Lippán szeptemberben szeretnék beindítani a magyar olvasókört, közölte Czernák Ferenc RMDSZ-elnök, ahova minden irodalomszerető, közösségi életre vágyó embert várnak. A heti rendszerességgel megszervezendő üléseket a városi kultúrotthon egyik kis termében szeretnék megtartani. /(b): Szeptembertől olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Romániában közel 10,3 millió a vidéken lakók száma, ami az összlakosság 47,3%-át teszi ki. A vidéki lakosságnak csupán a 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkező, 10,5%-a pedig munkanélküli segélyre szorul. Több mint 2,6 millióra tehető azoknak az inaktív vidéki nyugdíjasoknak a száma, akiknek a zöme néhányszázezer lejes nyugdíjból tengődik, ők teszik ki a vidéki lakosság 25,6-%-át, további 36% pedig, eltartott. Ezek az adatok súlyos szociális nehézségekre utalnak. A vidéki utak jelentős hányada rendkívül rossz állapotban van, vidéken nincs ivóvíz hálózat, kanalizáció, kommunikációs infrastruktúra. Komoly vidékfejlesztési stratégiára van szükség, szögezte le Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. A vidéki társadalom tőkehiányban szenved, minek következtében a gazda nem tudja igénybe venni az EU-s támogatási rendszerek kínálta fejlesztési alapokat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát 10% alá kellene csökkenteni három éven belül, ez jelenleg a hivatalos statisztika szerint 25% felett van, s legalább további 20% a nem nyilvántartott, néhány holdas, háztáji gazdálkodók száma. Milyen alternatívát kínálnak ennek a 30-35%-nak, akiknek három év múlva abba kell hagyniuk a gazdálkodást és az állattenyésztést? Erre nem gondolnak Romániában! – Eddig a magyarországi támogatások számottevő hányadát a kultúra és a hagyományőrzés fenntartására fordították. Kelemen Atilla szerint előbb támogatni kell a vidék gazdasági fellendülését és megerősödését. Vidéken a fiatalok körében nagy a szociális nyomor. Az alkoholizmus általános lett a falvakban. A helyi tanácsoknak össze kell hangolniuk munkájukat, jelenleg ugyanis az egyik község gázt vezet be, a másik a kanalizálással foglalkozik. Sürgősen létre kellene hozni a kistérségi társulásokat és meg kell határozni a regionális fejlesztési programokat. Meg kell keresni az EU-s partnereket is. Minden településen meg kell alapítani a falugondnoki intézményt. Sürgősen el kell kezdeni a felnőttképzést és a szakmai átképzést. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Vidékfejlesztés – de hogyan? Nem könnyű a vidéki embernek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Tőkés László püspök nyilatkozatában sajnálatának adott hangot, hogy a júl. 24-i, tusnádfürdői beszéde miatt Orbán Viktort, a Fidesz – MPSZ elnökét "nemtelen támadások érték" mind a magyar, mind a román kormány részéről. "Az előbbieknél is fájdalmasabb azonban, hogy a román nacionál-kommunisták autonómiaellenes kirohanásaihoz felemás magatartásával az RMDSZ hivatalos vezetősége, nevezetesen Markó Béla pártelnök is készséggel asszisztál. Budapest, Bukarest és az RMDSZ eme hármas együttállása a kommunista internacionalizmus alapvető nemzeti érdekeinket sértő, szégyenteljes korszakát juttatja eszünkbe" – áll a nyilatkozatban. "Markó Béla pártelnök szerint az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor. A magyar nemzeti erők is támogatják Románia integrációját, viszont ennek demokratikus előfeltételéül szabják az erdélyi magyarság autonómiához való közösségi jogának a biztosítását. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ-nek el kellene ítélnie a román miniszterelnök Orbán Viktort kárhoztató autonómiaellenes kirohanásait" – folytatja Tőkés. Az idei parlamenti választások programtervezetére vonatkozóan Markó Béla kijelentette: a következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét. "Ez az ígéret merő kampányfogásnak tűnik, amennyiben az RMDSZ vezetősége nem utasítja vissza Adrian Nastase nyilatkozatát" – vélekedett Tőkés László. /Tőkés: Az RMDSZ-nek vissza kell utasítania Nastase kormányfő Orbán-ellenes kirohanásait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Kötelező a tízosztályos oktatás, a tankönyvek ezen gyermekek számára ingyenesek. Maros megyében a tanfelügyelő elmondta, hogy a három alternatív változat közül egyetlen magyar ábécéskönyv sem érkezett meg, és hiányzik a második osztályos matematikakönyv is. Mivel a IX-X. osztályok számára a tankönyvek román változata is későn készült el, a magyar fordításra még várni kell. Valószínű, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben könyv nélkül maradnak a magyar osztályok, és ilyenformán a múlt évi könyveket használhatják, amelyekből elegendő készlet halmozódott fel. /(b. gy.): Idén is gondot okoz a tankönyvellátás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Augusztus 28-án egyházmegyei tisztújító egyházkerületi tisztségekre történő jelölő közgyűlésen vettek részt a Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló gyülekezetek küldöttei Lugoson, a református templomban. Újraválasztották Fazakas Csaba esperest és Pataki Károly főgondnokot. Az egyházmegye új lelkészi főjegyzője Czapp István (Igazfalva), az új lelkészi aljegyző Bódis Ferenc (Szapáryfalva). A Királyhágómelléki  Református Egyházkerület püspöki székére többen tartanak igényt. Az egyházmegyében három ellenjelölt van: Csernák Béla bihari, Csűri István nagyvárad-őssi és Fazakas László margittai lelkészeké. Az egyházkerületi főgondnoki székért is lesz harc, mert Tolnay István ellenében Seres Dénes zilahi szenátor sem esélytelen. /Szakmáry Károly: Három püspökjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban szept. 3-án megnyílt Haller József grafikáinak kiállítása. Írók, költők és mítoszok ihlette illusztrációiból mutat be válogatást. A tárlat megnyitását, a kiállító méltatását Markó Béla vállalta el. A megnyitón bemutatták az Arany-alapra arannyal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című albumot, mely Haller József huszonnégy versillusztrációját tartalmazza. /N.M.K.: Költészet képekben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Borszék két év múlva ünnepli az ásványvíz-palackozás 200. évfordulóját. A 14. alkalommal megrendezett Berkeley Springs International Water Teste nemzetközi seregszemlén a szénsavval dúsított ásványvíz kategóriában Borszék aranyérmet nyert. E díj átadására szept. 7-én került sor. /Farkas Aladár: Aranyérmes a borszéki ásványvíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Két kihívója van Tőkés Lászlónak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hat hét múlva esedékes püspökválasztásán: okt. 22-én a hat évvel ezelőtti kihívójával, Csernák Béla bihari lelkésszel és Fazakas László margittai lelkipásztorral kell megmérkőznie. Tőkés 168, Csernák 51, míg Fazakas 12 jelölést kapott. A püspök mindkét kihívója korábban az RMDSZ színeiben próbált politikai tisztséget szerezni. Fazakas László margittai lelkésznek Markó Béla felszólítására kellett visszalépnie a jelöltlista befutó helyéről azt követően, hogy az átvilágító bizottság megállapította: 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval. A testület nemrég törölte a lelkész korábbi besorolását. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja a Krónika kérdésére elmondta, Fazakas beadványai és meghallgatása alapján úgy ítélték meg, nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek az a kapcsolat, mely a lelkész és a Szekuritáté között 1989 előtt fennállt. Az egyházkerület világi vezetőjének számító főgondnoki tisztségéért meghirdetett versenyben a legtöbb jelölést (159-et) a jelenlegi főgondnok, Kovács Zoltán kapta. Őt a sorban Varga Attila Szatmár megyei képviselő, a képviselőházi RMDSZ-frakció alelnöke, és Seres Dénes szenátor, Szilágy megyei RMDSZ-elnök követi. Előbbi 33 jelölést, utóbbi 17 jelölést kapott. A püspök-helyettesnek számító lelkészi főjegyzői tisztségre és a világi főjegyzői tisztségre is a címet jelenleg viselő személyek, Csűry István illetve Tolnay István kapták a legtöbb jelölést. A sajtótájékoztatón Csűry kijelentette, az RMDSZ támogatások ígéretével próbálja rávenni a papokat, hogy Tőkés László ellen szavazzanak. Megjegyezte, körülbelül húsz ilyen esetről tudnak, de nem tudják mindegyiket bizonyítani. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök ezt nem ismerte el. /Gazda Árpád: Két kihívója van Tőkésnek. Püspökválasztásra készülnek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Tőkés László püspök szerint nem véletlen, hogy korábbi ellenlábasai, Csernák Béla és Fazakas László a püspöki ellenjelöltek. Varga Attila parlamenti képviselő és Seres Dénes szenátor jelölését sem tartja véletlennek, miután a bihari és a szilágysági RMDSZ-szervezetek ellenségesen bánnak az egyházkerület fejével. Tőkés László kifejtette: attól tart, hogy politikai befolyással hatni próbálnak az egyházkerületi választásokra. /Balla Tünde: Perzselő ősz a Királyhágómelléken. Tőkés László kihívói a püspöki székért Csernák Béla és Fazakas László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.

A közös múltat idéző előadássorozaton vehettek részt a hét végén a Hunyad megye különböző helységeiben letelepedett bukovinai székelyek. A szintén Bukovinából, 1941-ben elszármazott tolnamözsiek lelkes népi tánccsoportja és székely baráti köre végiglátogatta a dévai, csernakeresztúri, sztrigyszentgyörgyi magyar közösségeket, hagyományőrző táncos, zenés, verses műsorral ajándékozva meg őket. Déván, a zsúfolásig telt Magyar Ház színpadán léptek fel először bukovinai és székely táncokkal. Tavaly a tolnamözsiek aratóünnepségre hívták a csernakeresztúri hagyományőrzőket, akiket a dévai Segesvári Miklós Pál és a Magyarok Nagyasszonya kollégium népi tánccsoportja is elkísért. Így sikerült újjáéleszteni a kapcsolatot a Bukovinából elszármazottak között. /Gáspár-Barra Réka: Tolnamözsiek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./