Mátyás király kolozsvári szülőházán elhelyezett román feliratú tábla kegyeletsértő, ugyanakkor ízléstelennek és nevetséges. Egy jóérzésű román ember, Alexandru Iorga a Puntea című lapban, 1993-ban, Mathias Rex címmel megjelent írásában megállapította: „mind Bukarestben, mind Kolozsváron, de máshol is vannak emberek a parlamenttől a városházáig, akik nem tudják mit tegyenek, mit eszeljenek ki, hogy megzavarják a csendet és a lelkek békéjét. Egyének, akik azt gondolják, hogy sárgaságot kapnak, ha nem valósítják meg nálunk is a Bosznia–Hercegovina szörnyűségeit, amihez az első lépést már megtették Marosvásárhelyen. Ha csend van, ők idegesek lesznek... ” /Nagy Ernő: Levélbontó. Meddig olvashatunk téves feliratú táblákat? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Tanévkezdésig az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium újabb ezer iskolabuszt ad át, nyilatkozta Cristian Adomnitei tárcavezető. A tanügyminiszter kitért az egészségügyi engedéllyel nem rendelkező iskolák helyzetére is. Tudomása van arról, hogy ennek hiánya az ivóvíz- és a csatornarendszer bevezetése elmulasztásának tulajdonítható, arra kérte az önkormányzatokat: támogassák az iskolákat az ehhez szükséges munkálatok elvégzésében. Az iskolabuszok beszerzésére vonatkozó program még 2001-ben kezdődött. Kolozs megye eddig 67 iskolabuszt kapott, most pedig 31 új, 16 üléses gépkocsi érkezik. A megyének még 10 iskolabuszra lenne szüksége. /Nagy-Hintós Diana: Tanévkezdésig országszerte ezer iskolabuszt adnak át. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Sereghajtó Háromszék a föld- és erdő-visszaszolgáltatás szempontjából, az országos listán hátulról a harmadik helyet foglalja el. A megyében 80 százalékban szolgáltatták vissza a föld- és erdőterületeket. Például Illyefalván, Baróton, Baconban és Bodzafordulón még mindig nagyon sok a megoldatlan ügy. Számos helyen azonban a nemtörődömséggel is indokolható ez, és sok településen nagy gondot jelent a földhiány. György Ervin prefektus több ízben igyekezett jobb belátásra bírni az érintetteket, de ez eddig nem használt. /Farkas Réka: Sereghajtó Háromszék (Föld- és erdővisszaszolgáltatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Tanár és hallgató számára egyaránt nagyobb jövedelmet ígér a megkezdődött tanév. A képviselőház elfogadta a tanári fizetések 50 százalékos emelését, az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte január elsejétől a tanügyminiszter. Kevesebb óraszámot és gyakorlatiasabb oktatást ígérnek az idei egyetemi tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői. Csökken az órák száma, ami más munkamódszer kidolgozását követeli, tájékoztatott Magyari Tivadar, az intézmény rektor-helyettese a szeptember 29-i kolozsvári tanévnyitón, mely háromezer elsőéves diák számára jelentette az egyetemi év kezdetét. A rektor-helyettes elmondta, idén tavasszal kapták meg a magyar karok a tantervi önállóságot, ami azt jelenti, hogy ők dolgozzák ki a saját munkaprogramjukat. Ugyanakkor élhetnek az önálló pénzügyi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel is. Nagy László, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kiemelte: az elméleti szakképesítés európai szintű az egyetemen, a gyakorlati tanulásra az idei tanévben nagyobb figyelmet fordítanak. Alapképzésben a magyar tagozat 61 szakon működik, idén területfejlesztés, televízió és film szak, földméréstan, mérnöki geológia szakok indulnak új képzésekként a BBTE-n. Cristian Adomnitei tanügymiszter az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte, az egyetemista szervezetek viszont százszázalékos növelést követelnek, és amennyiben ez nem történik meg, tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. /Varga Melinda: Önállóság karnak és diáknak. Egyetemkezdés béremeléssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Magyari rektor-helyettes közölte, az elmúlt tanévben az egyetem diákjai sikeres Tudományos Diákkonferenciát szerveztek a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel együtt, amelyhez hasonló a ’90-es években volt utoljára. Sikernek könyvelte el, hogy tavasszal kiemelkedő számú, többségében fiatal szakember pályázott meg egyetemi oktatói állást. Tavaly ilyenkor nyolc új magyar tagozatos oktatót köszönthettek, idén 27-tel bővült a tanári csapat. Ugyanakkor nyárára sikerült engedélyeztetni az összes tervezett mesteri programot. Az idei tanév első előadását Szabó Levente, a magyar irodalmi tanszék adjunktusa tartotta az ünnepélyes megnyitó keretén belül. Ugyancsak szeptember 29-én volt a BBTE magyar közgazdasági karának tanévnyitója, amelyen Pete István adjunktus elmondta: az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy minőségi oktatás folyik a karon képzett szakemberekkel. – Öt szakirány működik a karon. /D. I. : Közel 3000 magyar elsőéves kezdi a tanévet a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Közel állunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy összetettebb egyetemi autonómiatervezet benyújtása előtt a magyar tagozatnak el kell döntenie minden tanszéken, hogy élni kíván-e az önálló pénzügyi gazdálkodásnak már a tavasszal felkínált lehetőségével. Vannak már helyi, azaz kari szintű tagozatok, ahol ezt kipróbálták, és működik – jelentette ki szeptember 29-én a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának ünnepélyes tanévnyitóján Magyari Tivadar rektor-helyettes. Közölte: a magyar diákok több mint ötven százaléka tandíjmentesen tanulhat, az arány viszont csalóka, mert az érdeklődők inkább csak a tandíjmentes helyeket töltik be. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy az egyetem nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, bár ezt beiratkozáskor megígérték. /Benkő Levente: Magyar tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége szeptember elején eldöntötte, független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, ennek ellenére Szász Jenő, az MPP elnöke nem zárja ki a pártként való indulás elvi lehetőségét. Elmondta, hogy minden eshetőségre felkészülve bejelentették a Választási Irodának választási jelünket, a fenyőt, jelezve ezzel, hogy az MPP-nek joga van indulni a választáson. Szász Jenő szerint az RMDSZ nem tud a közös, nemzeti érdekben, csak párt, vagy egyéni érdekekben gondolkodni. Az MPP szerint jusson be az RMDSZ is, és az MPP által támogatott jelöltek is, mert ez a közösség érdeke. Az MPP területi szervezeteinek türelmetlensége érthető, de higgadtságra, türelemre, további építkezésre van szükség, szögezte le Szász Jenő. /Kovács Csaba: „Akár pártként is indulhatunk” Interjú Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.

Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Korrupcióval vádolja Gyergyószentmiklós rendőrkapitányát Victor Ungureanu felügyelő, aki szerint felettese évek óta kisebb-nagyobb összegeket kér helyi lakosoktól és kereskedőktől, de adósságát sohasem téríti meg. A városi kapitányság csalásellenes főosztályának vezetője Garda Dezső RMDSZ-es képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatót. Garda Dezső hozzátette: nemrég parlamenti interpellációt terjesztett be a témában Cristian David belügyminiszterhez, választ azonban még nem kapott. /Gyergyószentmiklós. Korrupcióval vádolt rendőrkapitány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Lakatos Róbert Bahrtalo! című nagyjátékfilmjéből mutattak ízelítőt Kolozsváron az Insomnia kávéházban. Szántai János kulturális vezető elmondta, hogy az elmúlt 50 évnek ez a második magyar rendezésű nagyjátékfilmje Romániában amely egyben Lakatos Róbert rendező első műve ebben a kategóriában. A rendező munkássága három dokumentumfilmet és egy rövidfilmet is tartalmaz, ezeket az évek során több kitüntetésben és díjban is részesítették. A Bahrtalo! című film a 2008-as Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte az European Cinema Lables díjat. A történet egy része Kolozsváron, Lali lakásán játszódik, ahol bepillanthatunk a Gábor-romák életébe, a második helyszín pedig Egyiptom. /Braica Tünde: Bahrtalo – jó szerencsét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Megszűnt a két éve Marosvásárhelyen rendszeresen megjelenő Központ című magyar hetilap. Tulajdonosai, Cristian Teodorescu és Marius Libeg újságírók úgy döntöttek, hogy már nem jelentetik meg a következő lapszámot, mert annak költségei meghaladták az eladásból és a reklámból származó bevételeket. A Punctul című román hetilap magyar kiadásaként 1500 példányszámban megjelenő lap tulajdonosai magyar vállalkozóknak adták volna el a kiadási jogot, de nem sikerült vevőt találniuk rá, pedig továbbra is biztosították volna a technikai hátteret és a terjesztést. Az első évben Farczádi Attila, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, majd egy évig Máthé Éva irányította a Marosvásárhelyen és környékén terjesztett közéleti lap magyar szerkesztőségét. /Megszűnt a Központ című Maros megyei hetilap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

„Nagyon sokan teremtik azt a látszatot, hogy az autonómiát az elmúlt tizennyolc évben ki lehetett volna vívni, de az RMDSZ ezt valamiért nem kívánta megtenni” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke küküllő-menti kampányútján. Az Európai Unió, miként a kilencvenes években sem, most sem foglalkozik kellő súllyal ezekkel a kérdésekkel, mondta. Magyarország „abból a tekintélyéből, amivel a kilencvenes években rendelkezett, sokat veszített, ebben a pillanatban Magyarország befolyása nem elég nagy Európában ahhoz, hogy valamit is érvényesíteni tudjon. Mindezek ellenére az erdélyi magyar kisebbségvédelemnek meg kell próbálnia Magyarországra, az EU-ra, illetve az Egyesült Államokra támaszkodni, de ebben a pillanatban nagyon mérsékelt és visszafogott támogatásra számíthatunk” – tájékoztatott Markó. Szerinte egy sajátos székelyföldi entitást kell megteremteni, amelynek erős hatáskörei vannak. /Lokodi Imre: Markó: hogyan másképp? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az erdélyi magyarság csupán „mérsékelt és visszafogottan hatékony” támogatásra számíthat autonómia-ügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómia-céljainak megvalósítása érdekében – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ma sokan próbálják azt a látszatot kelteni, mintha az autonómiát az elmúlt 18 évben ki lehetett volna vívni, de az RMDSZ nem akarta azt. Markó szerint Európa most sem foglalkozik kellő súllyal az autonómia kérdésével és egyáltalán a közösségi jogokkal. „Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon” – mondta az RMDSZ-elnök. Markó Béla kifejtette: a gazdasági megerősödéssel párhuzamosan kell kikényszeríteni a decentralizációt, amely egy adott pillanatban át fog fordulni sajátos autonómiává. /Csak mérsékelten számíthatunk Magyarország támogatására – véli Markó Béla, az RMDSZ elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Románia azzal a feltétellel kapta meg az új területeket, – Erdélyt, Bánságot, Bukovinát, Besszarábiát –, hogy aláírja és betartja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó párizsi egyezményt. 1919. december 9-án alá is írta. De nem tartotta be. Markó Béla, még a választások előtt, emlékeztetett rá, hogy december elsejével kezdődött a Romániába szakadt magyarság agóniája. Az, amit semmiképpen sem ünnepelhetünk. És jóérzésű ember nem is kívánhatja azt, hogy ünnepeljük. Legfeljebb a xenofób, nacionalista politikusok, vallási vezetők, sajtóhiénák, soviniszták kényszeríthetnek rá. Akik úgy vélekednek erről, mint, Cristian Tudor Popescu publicista. Minden országnak van nemzeti ünnepe – miért választották pontosan ezt a napot, amelyen nem örülhet mindenki Romániában? Mert ennek a napnak a vesztesei is itt élnek – még – az országban. Kordában kell őket tartani. 1918. december elsején, kilencven, éve az erdélyi románság határozatba foglalta nemcsak a Romániával való egyesülést, hanem azt is, hogy a létrejövő új államnak biztosítania kell:„1. A teljes nemzeti egyenlőséget minden együttélő nép számára. Minden nép saját nyelvén tanul, közigazgatja önmagát és részesül igazságszolgáltatásban a saját kebeléből származó személyek révén, és minden nép jogot nyer arra, hogy az őt alkotó személyek számával arányosan képviseltesse magát a Törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Az állam minden felekezete egyenlő jogokat és teljes felekezeti autonómiát, szabadságot élvez. ”Ha mindez nem marad papíron, akkor talán még mi is ünnepelhetnénk, írta Zsehránszky István. Mert akkor, a nemzetiségek jogait tekintve, Románia Európa legmodernebb állama lett volna. Az 1923-as alkotmányban már egy szó sincs a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásáról, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének a használatáról a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Ami pedig a felekezetek egyenlőségét illeti, annak pontosan az ellentétéről szól az 1923-as román alkotmány: „Az ortodox román egyház, mivelhogy a Románok nagy többségének a vallása, uralkodó felekezet a román államban; a görög katolikusnak pedig elsőbbségük van a többi felekezettel szemben. ” Az alkotmány szerint ma is csak a román nemzet – a román etnikai nemzet – tagjai államalkotók, „a nemzeti szuverenitás a román népé” (2. szakasz, 1. bekezdés). S a többiek? Arról nincs szó. Cristian Cercel cikkében, amelynek címe: December 1., be nem váltott ígéret (Observator Cultural, 2008. dec. 4-10.) azt írja: „Hogy ezt a napot választották nemzeti ünnepként, egy etnikai közösségnek a többiekkel szembeni elsőbbségét jelképezi, vagyis azt a szemléletet, miszerint Románia nemzetállam, amelynek vannak elsőrangú állampolgárai és vannak másodrangú állampolgárai. ” Nagy dolog, hogy akad olyan román közíró, aki hajlandó leírni ezt. Még akkor is, ha külföldre kellett mennie, hogy bátorságot vegyen hozzá. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlés együttélő népekről beszél, nem pedig kisebbségekről. Ezen is érdemes elgondolkozni. /Zsehránszky István: Mit ünnepelünk? És miért? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Cristian Tudor Popescu a Gandul című lapban vezércikkében /2008. nov. 27./ felidézte Markó Béla, az RMDSZ elnöke köszönő szavait, aki fontosnak tartotta három évvel ezelőtt, hogy gratuláljon Popescunak az előző napi Marius Tuca show-műsorhoz! Markó kifejtette, hogy Raffay Ernő történész és Koltay Gábor rendező, a többrészes, megrendítő, felkavaró Trianon-dokumentumfilm alkotói, az Antena1 adón megrendezett vita résztvevői, NEM képviselik a magyar nemzetet, „szélsőséges alakok. ” Markó véleménye egybecseng C. T. Popescuéval: „két csúszós és egyben mérges fullánkú vén csataló, akik egyenesen Budapestről jöttek, hogy a románok szemébe köpjék Trianont”. Popescu megdicsérte Markó Bélát: nézzék csak uraim, ez az ember racionális, jóérzésű, képes túllépni a korlátain, pedig magyar politikus. Történt mindez 2005-ben… 2008. november 25-én pedig ugyanez a Markó Béla a marosvásárhelyi választási kampányzáró rendezvényen fájdalmas hangon mondta a mikrofonba, hogy „Fáj nekünk Trianon, fáj nekünk 1918, fáj, mert a történelem eme fordulata után 70 év agónia következett” (Nem 70, hanem 90 éve.) Raffay Ernőt és Koltay Gábort több száz székely ember vastapssal köszöntötte december 6-án a csíkszeredai református templomban a 2008-as évi Julianus-díj átadási ünnepségén. A díjat olyan személyiségeknek adományozzák, immáron 16 éve, akik önzetlenül szolgálják a magyar népet, akiknek nemzeti, erkölcsi helytállása erőt adó, szellemi értéke példamutató. /Papp Kincses Emese: Trianon: mikor fáj és mikor nem? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11., újraközölte: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke méltatta Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötetét. A szerző fő szakterülete az erdélyi népi építészet. Furu Árpád elmondta, hogy kalotaszegi kutatómunka a Transylvania Trust Alapítvány és a Szentendrei Néprajzi Múzeum szakmai keretei között 1999-ben indult. A későbbiekben a szerzőnek sikerült a kutatást a vidék 90 falvának nagy részére kiterjeszteni. Elmondása szerint célszerű volt Kalotaszeg tájegységével foglalkozni, ugyanis sokat változott a 20. század elejétől, és ez utóbbi változások nem voltak dokumentálva. „Ma mást láthatunk, ahhoz képest, amit Kós Károly láthatott 100 évvel ezelőtt”, ugyanis Kalotaszeg hagyományos építészeti öröksége a 20. században nem hanyatlott, Erdély más vidékeihez hasonlóan, hanem dinamikusan fejlődött – jelentette ki. /Potozky László: Kalotaszeg népi építészete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Megjelent Horváth Béla Levettük a vörös csillagot /Budapest, Papirusz Book Kiadó/ című kötete az 1988-1990-es történelmi időkről. Történt-e rendszerváltás 1988–90-ben? Ha igen, miért ülnek nyakunkon ismét a kommunisták? Ha nem, mi történt velünk idestova húsz esztendővel ezelőtt? Horváth Béla egykori alapító MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő „belül nézetből” tárja fel e rendkívüli évek eseménysorozatát. Horváth Béla így kezdte kötetét: „Hihetetlen korban éltem, a XX. század közepén születtem. 1945-ben bejöttek a szovjetek, pontosabban – ahogy minden magyar ember mondja – az oroszok, és utána több generáció úgy érezte, soha nem fognak elmenni Magyarországról. ” A kommunista rendszerben kitelepítettek családokat, bebörtönöztek nagyon sok értelmiségit, a parasztságtól elvették a földjét, lakásuktól, vagyonuktól fosztottak meg családokat. Horváth Béláék családját is kitelepítették. Ha valaki eredményt akart elérni, be kellett lépnie a pártba. Sokan ellenálltak, mint például Horváth Béla édesapja is. Szinte minden családban volt „osztályidegen elem”, ahogy a kommunisták nevezték a „rendszer árulóit”: az X-eseket, a magyar értelmiséget, az arisztokratákat, vagy a tehetősebb magyar parasztságot. A társadalmi igazságtalanságot évtizedeken át némán cipelte magával a magyar nép jelentős része. Váratlanul megjelent egy nyilatkozat, 1987. szeptember 27-én Lakiteleken a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze. A lakitelki találkozón a nyilatkozatban megállapították: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. ”Volt-e értelme a rendszerváltozásnak, ha ma ugyanott tartunk, mint húsz évvel ezelőtt? Nehéz kérdés. Mindenesetre 1988-ban nagyon sokan hittek a rendszerváltozás akkori fő erejében, a Magyar Demokrata Fórumban. Horváth Béla, az MDF XII. kerület elnöke lett. Lezsák Sándor alakja többször szerepel a kötetben, ő az MDF atyja, a lakiteleki sátor felállítása után ekkor már éjt-nappallá téve járta az országot. Horváth Béla szól arról a rágalomról is, amikor a New York Times antiszemitizmussal vádolta meg a megszülető MDF-et. Horváth Béla erre az időszakra így emlékezett: „Nagy volt az MDF-ben a felháborodás, és mindnyájan éreztük, hogy alpári kampányra számíthatunk. Az szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi sajtót az SZDSZ mozgatja ellenünk…”Horváth Béla 2000-ben a Kommunizmus áldozatainak emléknapja kezdeményezője az Országgyűlésben, most megjelent kötetével segített felidézni a majd húsz évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Ma már tudjuk: az MDF rendkívüli indulása után valahol, valakik kisiklatták a „rendszerváltozás vonatát”. Az sem véletlen, hogy 2002-ben épp az alapító honatyákat zárták ki a rendszerváltó pártból Lezsák Sándor alapítóval az élen. De, mint Lezsák írja utószavában: „a múltúnkból bennünket kizárni nem lehet. ” /Frigyesi Ágnes: Kik akadályozták a rendszerváltozást húsz évvel ezelőtt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./

Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékának a bemutatója Bokor Péter rendezésében december 31-én este lesz. Mára a darabot 34 nyelvre fordították le, és egyforma sikerrel játsszák szerte a világon. A kolozsvári születésű Bokor Péter rendezővel már volt alkalma megismerkedni a közönségnek. /Még egyszer hátulról. Szilveszteri előadás a kolozsvári színházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

A kolozsvári Állami Magyar Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított kabarét, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabját, a szatmárnémeti Harag György Társulat pedig 18 órától Bolond vasárnap című előadást mutatja be szilveszterkor. Hagyományaihoz híven a nagyváradi Szigligeti Társulat is vidám bemutatóval zárja az óévet: a Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított, a Fele is tréfa című kabarét adják elő, majd a premier után éjfélkor a színészek és a nézők közös koccintással búcsúztatják az idei esztendőt, tájékoztatott Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója, a szilveszteri előadás rendezője. A tasnádi születésű, Zilahon tanuló és Kolozsváron újságíróskodó Nótinak több mint kétszáz jelenete maradt fenn, ebből választották ki azt a tízet, amelyet bemutat a váradi társulat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabjával – Mircea Cornisteanu rendezésében – várja a közönséget. /Óévbúcsúztató színházi premierek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Nagy Ferdinánd lett a külügyminisztérium világkiállításokkal megbízott államtitkári rangú főfelügyelője – a kinevezést január 27-én tették közzé a Hivatalos Közlönyben. Emil Boc kormányfő Cristian Diaconescu külügyminiszter javaslatára nevezte ki Nagyot. Az új államtitkár 2003-ban már töltött be hasonló tisztséget, akkor az EXPO 2005 román szekciójáért volt felelős, 2001 és 2003 között pedig a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztérium államtitkáraként dolgozott. /Újra államtitkár Nagy Ferdinánd. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Újabb szervezetek csatlakoztak a történelmi magyar egyházak felhívásához, és jelezték részvételüket Sepsiszentgyörgyön február 8-án, vasárnap egy órára tervezett tiltakozó megmozduláson. A magyarság arányos képviseletéért szervezett nagygyűlést a Volt Politikai Foglyok Megyei Szövetsége és közel húsz ifjúsági szervezet is támogatja Háromszék minden részéről. A tüntetésen várhatóan Hargita megyeiek is részt vesznek.,,Mi, fiatalok sem maradhatunk közömbösek, jogunk és kötelességünk beleszólni szülőföldünk sorsába, abba, ahogyan minket kormányoznak” ― áll a tizennyolc ifjúsági szervezet által aláírt nyilatkozatban. Az aláírók hangsúlyozzák: a 75 százalékban magyarok lakta megyében az intézményvezetők háromnegyedének magyarnak kell lennie. A közös nyilatkozatot számos vidéki ifjúsági szervezet aláírta, így baróti, bölöni, barátosi, bükszádi, kovásznai, szentléleki, mikóújfalusi, illyefalvi, középajtai fiatalok is támogatják a nagygyűlést, a szentgyörgyi vagy megyei ― az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség, a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub, a Turulmadár Ifjúsági Iroda, a Tone Troopers Ifjúsági Szervezet, a Junior Business Club ― szervezetek mellett. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila képviselő arra biztatja a Hargita megyei polgármestereket, vegyenek részt a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen. /Ott kell lennünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

„Koszovót illetően Románia álláspontja változatlan, vagyis továbbra sem ismeri el a tartomány függetlenségét” – nyilatkozta Cristian Diaconescu, Románia külügyminisztere. Az EP-képviselők úgy döntöttek: Koszovó függetlenségét helyes lenne elismerniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. Koszovót eddig 27-ből 22 EU-tagország ismerte el, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem. /Mihály László: Nem tágít a román külügy Koszovó-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Február 15-én, vasárnap, időközi polgármester-választásokat tartanak Kolozsváron. A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről a szakmáját tekintve régész Gergely Balázs indul a megmérettetésen. Hangsúlyozta: „nem mondhatunk le arról, hogy legyen magyar résztvevője a választási versenynek, hiszen jelen kell lennünk a város politikai életében. Az RMDSZ ezúttal nem vállalta a részvételt, a kolozsvári magyarok képviseletét, ezért a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a választás szabadságát. ” Kolozsvárnak nincs városfejlesztési stratégiája, a kolozsvári értelmiséget nem használta fel a politika még az eddig elkészült részleges városfejlesztési tervek kidolgozásánál sem. Gergely Balázs a legfontosabbnak a meglévő értékek megtartását tartja, mert Kolozsvárt nem a mostani városvezetésnek kell európai várossá alakítania, hiszen város évszázadok óta európai színvonalú. Gergely Balázs 32 éves, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles régész képesítést szerzett. 2007-től az Erdélyi Történeti Múzeumban dolgozik régészként. /Papp Annamária: Gergely Balázs: Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A számítógépes vizsga bevezetése óta tovább csökkent Háromszéken a sikeres autóvezetői vizsgát tevők száma. Jelenleg a jogosítványra pályázók kevesebb mint egynegyedének sikerül az elméleti vizsga. Ezzel a mutatóval Kovászna megye országos szinten hátulról a negyedik. /Bíró Blanka: Háromszék: nehéz vizsga, gyengébb eredmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./