Az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében interpellál Petre Strachinaru demokrata képviselő. Cristian David belügyminisztertől kéri, vizsgálják ki újra Mihai Viteazul főtéri szobra robbantásának körülményeit. A robbanás során életét vesztette a 12 éves Vaszi Jánoska. Strachinaru szerint hozzáférhetővé váltak a Szekuritáté iratcsomói, nyomára lehetne bukkanni a tettesnek vagy tetteseknek.,,Az RMDSZ-es képviselők és a magyarok ma is azt állítják, a Szekuritáté provokációja volt a robbantás, szerintem azonban magyar szélsőségesek tették oda a bombát. Itt az ideje, hogy megtudjuk az igazat, s bárki volt a tettes, meg kell büntetni. Ennyivel tartozunk az elhunyt kisfiúnak is" – nyilatkozta a képviselő. Eddig nem tudták kideríteni, mi történt 1984. június 5-én. 1999-ben, 15 évvel a robbanás után elévültnek nyilvánította a brassói ügyészség az esetet. A szülők is kérték dossziéikat az átvilágítóktól, de eddig nem kaptak választ. /Farkas Réka: Ki robbantott? (Magyar tettest keres Strachinaru). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

Sikerült meggyőznie Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszternek a Román Ortodox Egyház képviselőit arról: fogadják el a vallásoktatás tanügyi törvény-csomagban szereplő formáját. A felek megállapodtak: a vallásoktatás továbbra is a közös tanrend része lesz a középiskolákban, a tanulók pedig 16 éves koruktól dönthetik el, kívánnak-e vallásórára járni, és ha igen, melyik felekezetet választják. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében erről a szülők döntenek. A minisztérium vallásoktatásra vonatkozó javaslata heves tiltakozást váltott ki, leginkább az ortodox egyház részéről. Daniel pátriárka azt javasolta, helyezzék el valamennyi iskolába az elismert vallások szimbólumait. A javaslatot elküldték megvitatásra Románia összes elismert felekezetéhez. /O. M. : Vallásoktatás: ortodox enyhülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Tárlatnyitóval, szavalóversennyel, ünnepi istentisztelettel, koszorúzással és alapkőletétellel emlékeztek március 2-án Arany Jánosra születésének 191. évfordulóján szülővárosában, Nagyszalontán. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke hirdette az igét, majd a helyi fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre. Megkoszorúzták a költő szobrát. Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, Török László nagyszalontai polgármester bejelentette: „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta. Az átépítést a debreceniek segítik. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. /Fried Noémi Lujza: Újra bogárhátú lesz Arany János háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Második, bővített kiadását élte meg gróf Degenfeld-Schonburg Sándor A vadászszenvedélyről /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötet. Szerzője 1964-ben Kolozsvárról vándorolt ki Németországba, gyermekkorában ismerkedett meg a vadászattal. Könyvében olvashatunk a vadászszenvedély eredetéről, etikájáról, a vadakról, a növényekről és természetesen az emberről. A szerző mások vadászélményeiből is tallózott. /Ö. I. B. : Közép-európai vadászkaleidoszkóp. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Kenyerüket féltik a magyar vándortársulatoktól a román artisták. A magyar és bolgár vándorcirkuszosok elveszik a román kollégáik kenyerét, szégyent hoznak az artista szakmára alacsony színvonalú előadásaikkal, és meglopják a román államot – fakadt ki Cristian Prisecaru, a szabadfoglalkozású művészek érdekeit védő ARTIS szakszervezet elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. A magyar vándortársulatok „portyázásairól” tudnak a magyarországi szakmabeliek is. „Ismerősek a román kollégák panaszai, hiszen ugyanúgy járunk mi Magyarországon az olasz vándorcirkuszokkal, mint önök a magyarokkal” – mondta a Magyar Cirkusz és Varieté KHT (MACIVA) igazgatója, Varjasi László. A cirkuszi szakember szerint nem könnyű kivédeni a magántársulatok „garázdálkodását”, amióta Magyarország és Románia is az EU tagja. /Oborocea Mónika, Cseke Péter Tamás: Cirkusz a cirkuszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Bármelyik párttal, köztük a szociáldemokratákkal (PSD) is szövetséget köthetnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei az önkormányzati választások második fordulója előtt, nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az a fontos, hogy többséget alkossanak, akár a helyi önkormányzatokról, akár a parlamentről legyen szó, fejtette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az utóbbi időszakban lehetett értesülni arról, hogy a PSD és a PNL között tárgyalások folynak, a felek azonban nem kívántak az egyezkedések részleteiről beszélni. Nem zárta ki a két párt helyi együttműködését Cristian Diaconescu szociáldemokrata alelnök sem. /Fall Sándor: A PNL közeledne, a PSD még habozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A március 26-án 18. évfordulóját ünneplő Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ átalakításáról döntött a Legfelső Védelmi Tanács. George Cristian Maior igazgató bejelentette, a terv szerint a központi egységek mintegy negyedét számolják fel. Új működési rendszerek bevezetéséről van szó – szögezte le az igazgató. Marius Oprea, a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója szerint az átszervezés valójában az egykori Szekuritáté alkalmazottainak eltávolítását célozza. Gyakorlatilag olyan munkaköröket szüntetnek meg, amelyeket volt szekusok töltenek be, és ezáltal elkerülhetőek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ új jogszabályából eredő ellenőrzéseknél felmerülő kellemetlenségek – érvelt a tanácsadó. /Átszervezik a hírszerző szolgálatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Szakmai bizottság ellenőrizte, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges kritériumoknak. „Mint valahány, már akkreditált magánegyetem, a nagyváradi sem felel meg tökéletesen ezeknek a szempontoknak az akkreditálásért történő kopogtatás pillanatában, és csak a politikusok jóhiszeműségén múlik az elfogadása” – fogalmazott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az ellenőrző bizottság jövő héten olyan jelentést tesz a parlamenti oktatásügyi bizottság asztalára, amellyel meggyőzi az ellenzéket is az egyetem akkreditálásáról. „Remélem, két-három hét múlva arról számolhatunk be, hogy mind a bizottság, mint a képviselőház plénuma elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálását, ami azt jelenti, hogy megszervezheti végzős diákjainak a licencvizsgát, és saját nevével ellátott oklevelet bocsáthat ki” – fejezte ki reményét a képviselőAz ellenzék zöme mindent elkövetett, hogy az első magyar nyelvű magánegyetem akkreditálását megakadályozzák. A kifogásaik közt szerepelt az egyetem neve, a partiumi megnevezés, hogy csak magyar nyelvű oktatás folyik, továbbá: a szakmai tanács azért véleményezte pozitívan a Partiumi Keresztény Egyetem működését, mert az RMDSZ kormányon lévén nyomást gyakorolt rá. /Bágyi Bencze Jakab: Asztalon a Partiumi Egyetem akkreditálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyar közösségek EP-képviselőivel, valamint a magyarországi pártok EP-frakcióvezetőivel tanácskozott. „Az Európai Parlamentben az RMDSZ 18 éves munkáját szeretnénk folytatni. Az általános nemzetpolitikai kérdésekben, valamint az autonómia megvalósításáért való törekvéseinkben továbbra is következetesen azt kívánjuk képviselni, amit 18 évvel ezelőtt elkezdtünk. Az Európai Parlament ennek a munkának egy igen fontos szintje” – hangsúlyozta hozzászólásában Winkler Gyula EP-képviselő. „Ha a Kárpát-medencei magyar közösségek 2009-ben hozni tudják azt a részvételi arányt, amelyet a romániai magyarság 2007-ben, akkor megmaradhatunk ilyen szép létszámban Brüsszelben” – mutatott rá Sógor Csaba. /Sógor és Winkler a magyar köztársasági elnöknél. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett a hét végén Szovátán Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről szóló, az RMDSZ és az Európai Néppárt közös rendezvényén. A Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is. Azonnali decentralizációt és mielőbbi közigazgatási átszervezést tart szükségesnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: jelenleg Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Az elnök szerint meg kell erősíteni a történelmi régiókat. Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője hangsúlyozta, gazdasági kritériumok alapján fogják kialakítani az új fejlesztési régiókat, nem az etnikai kritériumok alapján. Galeote Gerardo felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát újból lebontsa a nemzeti szintekre. Nem fogják támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás. /Markó: decentralizációt, új régiókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Az EU regionális politikája olyan lehetőségeket biztosít Erdély és a Székelyföld, egyben Románia modernizációjához, amelyeket kihagyni nem szabad, meg kell ismerni a regionális politika által nyújtott lehetőségeket a közösségek számára” –mutatott rá Winkler Gyula europarlamenti képviselő. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök elképzelésében a majdani régióknak, ha működni akarnak, törvényhozói szerepet is kell kapniuk. /Lokodi Imre: Globalizációtól a „glokalizációig” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Ambrus István, a Paprika Rádió munkatársa két barátjával április 19-én éjjel Kolozsváron ment haza, magyarul beszélgettek, három román fiatal váratlanul hátulról rájuk támadt. „Megpróbáltuk védeni magunkat, ahogyan tudtuk, de nem volt sikeres, az elkövetők elrohantak, miközben lebozgoroztak bennünket” – idézte fel a történteket Ambrus István. Egyik társukat a földre teperték, és rugdosni kezdték. „Szerintem olyan emberekről van szó, akik nem először követtek el ilyesmit, az egész kitervelt dolog volt” – mondta Ambrus István. A helyszínre érkezett rendőrök arról tájékoztatták őket, előbb törvényszéki látlelet szükséges ahhoz, hogy nyomozást indítsanak az ügyben. A megvert fiatalok az éjszakát a kórházban töltötték, Ambrus Istvánnak fél arca teljesen elkékült, míg egyik társának kis híján eltörték az orrsövényét. Kolozsváron az elmúlt időszakban nem ez az első eset, hogy magyar fiatalokat bántalmaztak: legutóbb március 15-én vertek össze fényes nappal egy magyar fiatalembert. „Jellemző, hogy négyévenként a választásokat megelőzően gyakoriak Kolozsváron az ilyen aljas, sunyi, aszfalt-huligán megnyilvánulások” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Ismét magyar fiatalokat bántalmaztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Újból megvertek és bozgornak tituláltak magyar fiatalokat Kolozsváron. A törvényszéki orvos az ortodox virágvasárnap ünnepére hivatkozva csak két nappal később, április 21-én állítja ki a látleletet. Az utóbbi időben megsokasodott magyarverések miatt az RMDSZ a hallgatás megtörésére és egységes fellépésre szólítja fel a magyar lakosságot. /Magyarverés kampány előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Kápolnát terveztek Imre herceg emlékére a Bihar megyei Szentimrén. „Olyan még nem fordult elő a vallástörténelem során, hogy egy református gyülekezet katolikus szentnek építsen emlékhelyet” – fogalmazott a település református lelkésze, Kucharszki Zoltán. Szent Imre hercegnek állítanak emléket, aki a falu határában vesztette életét egy vadászat során. Az egykoron híres katolikus falut jobbára reformátusok lakják. A protestánsok templomkertjében három éve áll a Lantos Györgyi készítette félalakos hercegszobor. Elhatározták, hogy a már csak nyomaiban fellelhető egykori apátság romjaira emlékkápolnát emelnek. Bemutatták Toldi Éva magyarországi író Szent Imre emlékkönyv című kötetét. „A legfontosabb, amit Imre hercegtől megtanulhatunk, a helyes mérték megtalálása” – fejtegette Toldi Éva. Wagner Péter Ybl Miklós-díjas építész bemutatta látványtervét. A kápolna előtt Imre herceg egész alakos szobra lesz, színes mozaikkazettákban pedig a további hat Árpád-házi szent. Ily módon ez a kápolna olyan hellyé nemesül, ahol a hét szent révén a magyarság egysége valósul meg. /D. Mészáros Elek: Református „szenttisztelet” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az olasz hatóságok feladata lett volna, hogy kemény fellépéssel megakadályozzák a városok szélén felállított roma sátortáborok létrehozását, mivel ezek a bűnözés melegágyává váltak – jelentette ki az olaszországi románok által elkövetett bűncselekmények ügyében összehívott munkaülést követően Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: megengedhetetlen, hogy azok a román állampolgárok, akik becsületes módon élnek és dolgoznak az olasz félszigeten, a bűnözők miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek. A miniszterelnök felszólította Cristian David belügyi és közigazgatási tárcavezetőt, hogy még a hét folyamán utazzon Rómába, és tárgyaljon az olasz hatóságokkal a román állampolgárok helyzetének tisztázása és rendezése végett. /Nagy B. István: Rómát okolja Bukarest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Levélben panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a iasi-i római katolikus püspökségen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Augustin Pascariu klézsei plébánost és Cristian Hodea káplánt, akik azzal fenyegették meg a gyermekeket, hogy nem engedik őket bérmálni, ha magyarórára járnak. Az MCSMSZ hírlevele szerint május 8. óta a papok a bérmálási felkészítőn és az iskolai hittanórákon is felszólították a gyermekeket, hogy kérvényezzék nevük törlését a magyarórát is hallgatók listájáról. „Határidőt szabtak a gyerekeknek. Leszögezték, kedden reggel nyolc órakor ők is ott lesznek az iskola titkársága előtt, hogy megnézzék, ki az, aki magyarórára megy, és ki az aki bérmálkozni szeretne” – áll a közleményben. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, 46 gyermek járt ebben a tanévben magyarórákra a klézsei iskolában. A következő tanévre beiratkozottakkal együtt számuk 55-re gyarapodott volna. A plébános fellépése azonban eltántorította a gyermekeket a magyaróráktól. „Ismereteink szerint már harmincan nyújtottak be visszavonó kérést” – jegyezte meg Hegyeli. Solomon Adrián, a MCSMSZ elnöke szerint sok múlik a plébános személyén. Példaként Magyarfalut hozta fel, ahol a hétvégén magyar közösségi házat avattak. A házat a magyarul nem is beszélő helyi plébános is megáldotta, és lehetővé tette, hogy a templomban is magyar misét celebráljanak. /Gazda Árpád: Bérmálás vagy magyaróra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke és Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke csalódottan vették tudomásul, hogy az elmúlt másfél hét folyamán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és kolozsvári polgármesterjelöltje a pozitív kampányra tett ígéretét több alkalommal megszegte. Ennek ellenére az MPP kitartott amellett, hogy a magyar közösség érdekeit nem a szembenállás, hanem az együttműködés szolgálja. „Ennek jegyében a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége úgy döntött, támogatja Máté András Levente megyei tanácselnökjelöltet. Meggyőződésünk, hogy a magyar versenyhelyzet pozitív eredményeként magas választási részvételre számíthatunk, és ennek következtében reális esélyt látunk arra, hogy a megye élére magyar tanácselnök kerüljön” – szögezik le. /Az MPP támogatja Máté András Leventét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Az országos munkanélküliségi listán Háromszék hátulról a harmadik helyre süllyedt, ilyen eddig még nem volt. Az országos munkanélküliségi arány 3,9 százalék, az állástalanok száma legnagyobb Vaslui megyében (8,8 százalék), ezt a térséget követi Mehedinti (8,5), és jön Kovászna megye 7,5 százalékos munkanélküliségi rátával. /Mózes László: Háromszék hátulról a harmadik (Munkanélküliség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

A volt szekusok maximális szinteket döntögető nyugdíjait a minimális nyugdíjszintre csökkentő törvénytervezet kapcsán szembesülhetett mindenki a demokrácia hátulütőivel. A verőlegény 30-40 millió, a megvert áldozat 5-6 millió lejes nyugdíjat kap. /Bogdán Tibor: Szekus-demokrácia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Negatív kampány folyt, mert mindenik fél az ellenfelet pocskondiázta, s alig jutott valakinek eszébe, hogy az ellenlábasok között is lehet tisztességes és becsületes ember. A polgármester- s a tanácstagjelöltek hosszú-hosszú listáit látva, ekkora tömeget eléggé kockázatos kölcsönösen csak negatív jelzőkkel illetni. Az eddigi választási kampányból eddig csak a románság nyert, azok, akik alapvető nemzeti érdekeket szem előtt tartva képesek voltak összefogni. Amennyiben a magyarság körében tovább erősödik a most tapasztalható destrukció, örökre lemondhatunk országos vagy nemzetközi szinten a reprezentatív és hatékony képviseletről, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Minden jóból kifogytunk volna? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Az állam 44 óvoda, iskola és gimnázium visszaszolgáltatott épületét vásárolja meg a tulajdonosoktól, a kormány jóváhagyott több mint 31 millió lej kiutalását erre a célra. Cristian Adomnitei oktatási miniszter kifejtette, az összeget az állami költségvetésből átutalják a helyi költségvetésekbe. „Többnyire Erdélyben vannak olyan épületek, amelyek a különböző egyházakhoz tartoztak, és most neves gimnáziumok működnek bennük. Mivel nem tudjuk ezeket a gimnáziumokat kiköltöztetni a városok szélére, az egyetlen megoldás az, hogy megvásároljuk az épületeket” – magyarázta Adomnitei. /Visszaszolgáltatott épületeket vásárolna meg az állam. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/

Cristian Adomnitei oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön kijelentette, az oktatási tárcának nem áll szándékában megváltoztatni a román nyelv oktatási módszerét a kisebbségi diákok számára, illetve azt szeretné, hogy a Hargita és a Kovászna megyei gyerekek minél jobban beszéljék az ország hivatalos nyelvét. /A tanügyminiszter nem változtat a román nyelv oktatási módszerén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Cristian Adomnitei tanügyminiszter a belügyminisztériumhoz és a Szervezett Bűnözésellenes Ügyosztályhoz (DIICOT) fordult, hogy vizsgálják ki vizsgakövetelmények kiszivárogtatását. /Kiszivárogtatott vizsgakövetelmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Hunyad megyében szinte egy kézen megszámlálható a még létező történelmi emlékművek száma. Még másfél évtizede sincs annak, hogy máig ismeretlen tettesek összetörték és széthordták a zajkányi buzogányos emlékművet. A Hunyadi János törökök feletti győzelmére emlékeztető buzogányt 1896. szeptember 6-án állíttatta Hunyad megye közössége a vaskapui csata emlékére. Talapzatán a következő felirat állt: „Hunyadi János tizenötezer vitézével az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatta ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében. ” Az 1992 júniusában széttört emlékmű rongálóit valószínűleg a felirat utóbbi mondata késztette a durva cselekedetre. Akkoriban a Vatra Romaneascát gyanúsította a közvélemény, hogy ők állnának a dolog mögött – emlékezik vissza Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök, aki kétségbeesetten követte nyomon az ügy minden mozzanatát. A tettes mai napig nem került elő. Azt sem sikerült kiderítenie a rendőrségnek, hogy az első rongálást követően a rendőrőrs udvarába szállított emlékmű-maradványokat ki lopta el. Ma már csupán a hajdani talapzathoz vezető kőlépcső emlékeztet Hunyadi buzogányára. Visszaállítását többen is ígérték – politikusok és civilek. Azonban semmi nem történt. Vaskapui társánál jóval korábban esett a román túlbuzgóság áldozatául a vulkáni hágó alatt, a város akkori főterén szintén 1896-ban felállított buzogány. Ezt már 1918-ban lerombolták, de a szájhagyomány szerint egy magyar grófnőnek és magának az angol királynőnek a közbenjárására 1937-ben újraállították, román nyelvű, módosított felirattal. Az emlékmű zavarónak tűnt a Ceausescu 1986-os Zsil-völgyi látogatását szervezőknek, akik egyszerűen szétverették az emlékművet. Hasonlóan elrománosodva, de legalább megmaradt a szintén törökveréshez kötődő kenyérmezei csata emléke. Igaz, az eredeti, még Báthory által építtetett kápolnát már a 18. században lerombolták, helyén azonban 1818-ban Nagy Sándor szászvárosi lelkész emelt három öl magas emlékoszlopot. Ez csupán az 1848-as forradalomig maradt talpon. Az 1479-es csatában elhunyt 30 ezer török és 8 ezer keresztény sírhantját azonban Bencenc község (ma Aurel Vlaicu) területén az 1900-as évek elején br. Orbán Antal bekerítette és újra kápolnaszerű épületet emelt rá Kinizsit és Báthory dicsőítő felirattal. Ezt Trianon után rombolták szét, majd az ötvenes években a szomszédos Alkenyéren (ma Sibot) újabb emléket emeltek, ezúttal a „román hős, Paul Chinezu emlékére”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemét őrző emlékművek közül a legszerencsésebb a dicsőséges piski csatára emlékeztető obeliszk, melynek eredetijét ugyan összetörték a birodalomváltás nyomán, ma azonban, ha nem is a hajdani helyén, de új oszlop áll helyette – mondta Schreiber István EMKE-elnök. Az 1995-ben a helybeli római katolikus egyházközség, az EMKE és az RMDSZ összefogásával újraállított obeliszk amúgy az egyetlen olyan Hunyad megyei emlékmű, amit 1989 után állítottak helyre. Talán ide sorolhatnánk még gróf Kun Kocsárd és Kuún Géza mellszobrait, melyek szintén eredeti helyüktől eltérően, de mégiscsak látható helyen állnak. Az obeliszket erős vasráccsal kerítették körül, de a rongálóknak szétverték azt. Megmaradt darabjait kiegészítve, 1995-ben állították fel újra a piski római katolikus templom kertjében, ahol azóta is fő helyszínt biztosít a március 15-i ünnepségeknek. Ugyanezen alkalmakkor koszorúzzák meg a Hunyad megyében eltemetett hajdani honvédtisztek sírját. Azaz közülük kettőt, melyek a dévai református és római katolikus temetőben vannak. A két marosillyei síron csupán halottak napján gyúl ki egy-egy gyertya. Az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő tragikus Hunyad megyei eseményeket ma már egyetlen sírkereszt sem jelzi. Az Avram Iancu nevével fémjelzett mócvidéki lázadás során ugyanis a felbőszített román lakosság végigdúlta a Maros bal partját, felégetve a magyar nemesi birtokokat, sok száz ártatlan családot gyilkolva le. Míg a szomszédos Fehér megyében több helyütt is emléket állítottak e szomorú eseménynek, Hunyad megyében már csak szóbeszéd szintjén él ezek emlékezete. Kőrösbánya bejáratánál volt egy emlékmű, a Brádi család 19 tagjának legyilkolására emlékeztetve. Ma már nyomára sem bukkanhatunk – mondja Schreiber István. Éppen a Brádiak által nevelt Avram Iancu emberei gyilkolták le a családot. A Brádiak viszont már korábban, a Horea, Closca és Crisan-féle 1784-es parasztlázadást is megszenvedték, amikor a megvadult nép szintén gyilkolni kezdett, pusztítva a közeli Kristyor és Brád magyar nemességét, hírmondó is alig menekülhetett a pusztulásból. November hónap folyamán felperzselték a Josikák branicskai kastélyát, Guraszáda, Marosillye, Zám, Marossolymos, Berekszó, Haró, Kéménd, Bánpatak, Gyertyámos, Arany, Rápolt, Bábolna, Folt, Algyógy, Homoród, Bokajalfalu nemesi udvarait, legyilkolva még a csecsemőket is, 101 nemesi családot irtva ki. Mindennek azonban még az emlékét is eltüntették. Akárcsak a mócok pusztítását, amely szintén Kőrösbányától egészen Algyógyig terjedt a megyében. Ez utóbbi településen 1906-ban gr. Kun Kocsárd kastélyának kútja mellett emlékművet állítottak a kútba gyilkolt algyógyi magyarság, köztük a lelkész és családja emlékére. A hajdani EMKE és a Magyar Királyi Földművelési Minisztérium által emelt gránitobeliszket azonban Trianon után azonnal szétverték. Trianonnak köszönhetően Hunyad megyében összesen két felirat őrzi e vidék magyar világháborús hőseinek emlékét. Egyik a dévai református temetőben 1995-ben felállított emlékoszlop felirata: „Az 1848–1849-es szabadságharc, az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére állította a református egyház 1995. márciusában. Az igaznak emlékezete áldott. ” Déván ez az obeliszk szolgál az utóbbi években a márciusi megemlékezések helyszínéül is. A világháborúkban elesettek emléke azonban elenyészett. Az egyetlen kimondottan háborús síremlék a római katolikus temetőben van, ahol borostyánnal benőtt kereszt hirdeti három nyelven: románul, magyarul és németül, hogy itt nyugszanak a II. világháborúban elesettek. A szinte földbe süllyedt sírlapon pedig még kibetűzhetők a hősök nevei... A feliratozás újravésése, vagy a szétvert emlékművek visszaállítása azonban egyelőre fel sem vetődik. /Gáspár-Barra Réka: Magyar honvédsírok. Emléküket is irtják. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Az árvízkárosult családokból származó személyek egyenként 300 lejt, az elhunytak családjai pedig 5000 lejt kapnak. Az árvízben négy ember meghalt, 99 ház tönkrement, s további 122 lakást az összeomlás fenyeget. Megrongálódott több mint 2000 ház. Összesen 145 helységben voltak árvízkárok. 8 300 kút vize ihatatlan, 1408 híd és palló tönkre ment. Hargita megyében, a Kis-Homoród völgyében az esőzés okozott károkat. /Hat megyében pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Folytatódtak a kitelepítések az árvíz sújtotta moldvai vidékeken, 15 ezer fölé emelkedett a természeti katasztrófa miatt otthonukból távozni kényszerülők száma. Bákó megyében a Szeret vízszintje rekordmagasságot ért el, ennyire még sohasem emelkedett a folyó szintje. A Szeret több települést teljes egészében elöntött. Eddig öten haltak meg az áradásokban, 148 lakóépület megsemmisült, 123 bármikor összedőlhet, és összesen kétezer lakóházat rongáltak meg a megáradt folyók. A román hatóságok részben Ukrajnát teszik felelőssé az áradások okozta károkért. Cristian David belügyminiszter közleménye szerint rosszul működött az információcsere a két ország hatóságai között. /Balogh Levente: Újabb kitelepítések Moldvában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Honismeret, sport, vallásgyakorlás, önismereti próba – mindez egy vakációs kerékpártúrán. Általános és középiskolás diákok, a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezet Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletében tevékenykedő fiatalok karikáztak ki augusztus 6-án a templom kapuján, két hét múlva 700 km-rel a hátuk mögött térnek vissza moldvai útjukról. A Kerékpáron Isten Országáért elnevezésű túrát hatodik alkalommal szervezik meg az egylet tagjai, akik év közben heti rendszerességgel találkoznak, és szerveznek művelődési, vallásgyakorlási délutánokat. /(fekete): Több, mint kerékpártúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A Konzervatív Párt (PC) vizsgálatot kért Cristian David belügyminisztertől az EMI által szervezett múlt heti, gyergyószentmiklósi nemzeti táborban állítólag elhangzottak miatt, miszerint ott Erdély függetlenségét kérték. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint a PC a tábor népszerűségét akarja felhasználni a közelgő választási kampányban. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kérték, tájékoztassa a legfőbb ügyészséget az általuk „félkatonai kiképzőtábornak” nevezett EMI-rendezvényről. /B. S. : Konzervatívok az EMI ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./