A közeledő választási bukástól való félelem közrejátszik abban, hogy az öndefiníciós zavarokkal küszködő MSZP legutóbb a határon túli magyarok felé nyújtotta ki kezét. Sőt az ugyancsak meghasonlott SZDSZ is újragondolná a kettős állampolgárság kérdését. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását, fogalmazott Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány hónappal ezelőtt, egy márciusi ungvári rendezvényen a magyar nemzet újraegyesítését a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik alappillérének nevezte. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő a népszavazás előtt kijelentette: „Nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. ” Kovács László 2004-ban gyermeteg elképzelésnek nevezte, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt váljanak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő – mondta. Mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak – vélekedett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa. Annak idején Népszabadság Korózs Lajos, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárának kalkulációit idézte, amely 800 ezer ember áttelepülésére végzett számításon alapult. Eszerint az állampolgársággal járó juttatások – ilyen például a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, a nyugellátás – 161 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek. A Népszabadságban pedig szivárogtattak a szocialisták: hatástanulmányuk becslései szerint mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, e személyek áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna. Ez az összeg félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer ember esetén pedig 12 milliárd lenne. Eközben Gyurcsány Ferenc több megszólalásában is a következményekre figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy nem a pénzről van szó, de mégis: „ez az ügy pénzbe kerül”. A Times-nak adott interjújában pedig azt mondta: hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Lendvai Ildikó, most az MSZP elnöke, 2004-ben, MSZP frakcióvezetőként egy televíziós műsorban azt mondta: a kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Közölte azt is: egy felmérés szerint az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. „Ez egy második Trianon” – jövendölte. A kettős állampolgárság hívei számára hatalmas csalódással végződő népszavazás után a határon túli magyarok egy része megtagadásuknak érezte a szocialista ellenkampányt. Az SZDSZ most szintén rátalált a magyarokra. A 2004-es népszavazás idején viszont Eörsi Mátyás deklarálta, nemmel fog szavazni. Gusztos Péter, az SZDSZ akkori ügyvivője azt mondta, az igenek az erdélyi magyarságot kiszolgáltatott, kiszorítható helyzetbe hoznák. Fodor Gábor sem szerette volna alanyi jogon osztani a kettős állampolgárságot. Az atomizálódott SZDSZ új elnöke, Retkes Attila már azt mondta: az európai uniós példákat követve a kettős állampolgárság megadható bizonyos oktatási, kulturális kedvezményekkel, de egyéni kérelmek alapján, nem pedig alanyi jogon. /(HVG): Határon túliak: már nem riogat az MSZP, de vajon mit akar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

„Kétes legitimitású pártelnöknek” nevezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét augusztus 5-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő Az EMNT elnöke azzal vádolta a volt székelyudvarhelyi polgármestert, hogy a sokat hangoztatott összefogás legfőbb kerékkötője. „Szász egész politikája arra korlátozódik és abban fullad ki, hogy az RMDSZ – és újabban az általam vezetett EMNT – ellen ágál. Elvakult elfogultságában – miként Gyurcsány – még a saját pártját is szívtelenül magával rántja” – érvelt az EP-képviselő. Tőkés hozzátette: való igaz, hogy az RMDSZ „igyekszik teljesen kiszorítani az MPP-t a közéletből” Az EMNT-elnöke bevallja, hogy ennek ellensúlyozására, meghiúsítására törekedett. „De van-e kivel? Szász Jenőnek még az sem drága, hogy – Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét az orránál fogva vezetve – a Székely Önkormányzati Nagygyűlést is vakvágányra siklassa” – vonta le a következtetést Tőkés László. „Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, és ahelyett, hogy a közös cél – az önrendelkezés – érdekében közösen fáradoznánk, kisstílű „verbális pankrációval” idegenítjük el közösségeinket a cselekvéstől, nyilatkozatháborúval lehetetlenítjük el a közös kiállás esélyét, és alpári hangnemben sütjük rá a bélyeget mindenkire, aki nem ugyanabban a sorrendben mondja fel a nemzeti egyszeregyet” – mondta el Tőkés. Eredménynek számítja, „hogy a sokéves párbeszéd-képtelenséget és állóharcot megtörve, végre intézményes keretet sikerült teremtenünk – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot – közös dolgaink megbeszélésére és egyfajta nemzeti minimum kialakítására”. /Magyar összefogás Szász ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Kisebb botrány kísérte az 1989-es rendszerváltásról szóló beszélgetést az idei EMI-táborban. Az előadások után Tőkés László EP-képviselőtől a közönségből felszólaló hölgy megkérdezte: miért nem volt jelen a Magyar Összefogásról szóló, délelőtti beszélgetésen, amelyen a 2007-ben Tőkés független indulását támogató szervezetek képviselői vitáztak, és miért fogott kezet a két évvel ezelőtt éppen általa Farkaslakán Gyurcsányhoz hasonló erkölcsi hullának nevezett Markó Bélával? Tőkés László a kérdést megtapsoló közönséghez fordult: mi megtapsolni való van egy ilyen kérdésben? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak, majd vércse típusú támadásnak nevezte a felvetést. Tőkés hozzátette: nem mondta Markó Béláról, hogy erkölcsi hulla. /(fer-): Éles szóváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A jobboldali Stumpf István és a baloldali Kéri László a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Központban vitázott egymással. A két magyarországi politológus a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ meghívására érkezett Erdélybe. A budapesti Heti Válasz hetilap hasábjain rendszeresen csatározó politológusok heves vitába keveredtek, amikor szóba került, a magyarországi pártok miként viszonyultak a közelmúltban a határon túli magyarsághoz „A 2004. december 5-i népszavazás után az anyaország legfeljebb mostohaanyja a határon túli magyarságnak” – hangzott el a vita során. „Négy éve a baloldal félelmeinek, kétségeinek a rabja volt. Nem látott tisztán, nem vette észre, hogy a népszavazást nem kellett volna megszervezni. Gyurcsány a nemzeti érzelmekkel szembefordította a szociális politikát. ” – állította Stumpf. Kéri viszont úgy látta, hogy a jobboldal hajszolta bele az MSZP-t a népszavazás kiírásába. /Máthé Éva: „Mostohaanya az anyaország” = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Három évvel ezelőtt, szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek – az akkor magyar miniszterelnöknek – az őszödi kormányüdülőben, az MSZP-frakció előtt, zárt körben elmondott beszéde, amelynek kiszivárogtatása után tüntetéssorozat kezdődött, és sokan a tévészékházat is megostromolták. Gyurcsány 2006. május 26-án az MSZP frakció balatonőszödi zárt ülésén próbálta meggyőzni a szocialista képviselőket a bevezetendő reformokról. A beszédet máig ismeretlen személyek három évvel ezelőtt több szerkesztőségnek is elküldték. A beszéd kiszivárgása után Budapesten és több vidéki nagyvárosban is tüntetéssorozat kezdődött. A tüntetők a miniszterelnök lemondását követelték. 2006. szeptember 18-án este a Kossuth téri demonstráción részt vevők egy csoportja a Magyar Televízió székháza elé vonult, majd mivel nem vette át senki petíciójukat, többen megrohamozták és megrongálták az épületet. /Három éve ismertük meg az őszödi beszédet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Az utóbbi években az RMDSZ jobb kapcsolatot ápolt a magyarországi kormánypártokkal, mint a Fidesszel, de ezeket a véleménykülönbségeket meg kell próbálni feloldani – mondta Kövér László, a Fidesz–MPSZ országos választmányának elnöke. Kövér László Székelyudvarhelyen járt, hogy az ottani kampányban Szász Jenőnek segítsen. Szerinte magyarországi politikusok részéről teljesen természetes, hogy részt vesznek az erdélyi kampányokban. Az RMDSZ sokkal jobb viszonyban volt az elmúlt 7-8 esztendőben az MSZP-vel, Gyurcsány Ferenccel, és az SZDSZ-szel, mint a Fidesszel. Nincs határon inneni meg túli magyar világ, hanem csak egy magyar világ van. Az utódállamokban élő nemzeti közösségek vezetőinek is az a feladata, hogy a nemzethatárokon átívelő, az Európai Unió keretében történő újraegyesítését szolgálják. Ha Magyarország kormányai és a határon túli magyar közösségek politikai vezetései az elmúlt húsz évben, az első pillanattól fogva konzekvensen, állhatatosan kiálltak volna azokért a jogokért, amelyeket európai polgárként tőlük nem lehet elvitatni, ha egyértelműen tiltakoztak volna minden olyan sérelemmel szemben, amelyek az elmúlt húsz évben érték a közösségeket vagy annak tagjait, akkor ma nem állnánk ott, ahol állunk, hanhsúlyozta Kövér László. Akkor Szlovákia politikai elitje nem alázhatta volna meg Magyarországot. Nem vezethették volna be azt a nyelvtörvényt sem. A jelenlegi helyzetre áttérve, az erdélyi magyar politikai életben a megalakult Magyar Összefogásból egy 400-nál több önkormányzati képviselőt magáénak tudó politikai közösséget kirekesztenek. Kormányra kerüléskor a kettős állampolgárságról nem fogják a népszavazást megismételni. Nem tartottak népszavazást sem a szerbek, sem a románok, sem a szlovákok hasonló ügyekben, hanem a világ legtermészetesebb módján intézték a maguk dolgait, saját nemzettársaikat közjogi értelemben is befogadják az országba, ugyanúgy a leendő magyar Országgyűlésnek is ekképpen kell majd eljárnia. /Lázár Emese: Kövér: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

Meg akarja őrizni kormányra jutása esetén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, nyilatkozta a pozsonyi Új Szó napilap október 20-i számának. A Fidesz elnöke szerint „a Gyurcsány–Bajnai korszak szétverte a magyar nemzetpolitikát”. Eközben a magyar Országgyűlés létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amelyet „mindenképpen meg kívánunk őrizni” – jelentette ki. A pénzügyi válságról szólva elmondta, hogy az különösen súlyosan érintette a magyar–szlovák határ mindkét oldalán élő magyarokat, ezért „olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek nyomán a határokon átnyúló európai együttműködés keretében végre meg tud indulni a gazdasági növekedés, és új munkahelyek jönnek majd létre. Ehhez hidakat, utakat kell építeni, vállalkozókat kell támogatni”. Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvoktatás ügyének átgondolását, mivel „világossá kell tennünk, kinek mi a dolga abban, hogy a különböző államok magyar anyanyelvű polgárai az óvodától az egyetemig magyarul tanulhassanak”. Ugyancsak átgondolásra érdemesnek nevezte a határon túli magyar közösségek anyagi támogatásának rendszerét. A szlovák–magyar viszony kapcsán elmondta, hogy „az autonómia fontos európai érték, amely nem tűri kettős mérce alkalmazását: ami jár egy katalánnak Spanyolországban vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, délvidéki, erdélyi magyaroknak is”. /Orbán Viktor: kell a KMKF. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Borbély Zsolt Attila nem örvendett, amikor azt látta, hogy Bodor Pálnak rovata nyílik a térség egyetlen magyar nyelvű napilapjában, a Nyugati Jelenben. Bodor Pálnak volt egy igen tisztességes hangvételű alkotói korszaka, amikor a kommunizmusból már kiábrándulva, Magyarországon élő erdélyi emigránsként a nemzeti felelősség hangján szólalt meg a rendszerváltás előtt, az első szabad választás után viszont csatlakozott a balliberális oldalhoz és annak apologétája lett. A baloldali hevület pedig odáig vitte, hogy az ország tönkretételéért, kiárusításáért, gyarmati sorba taszításáért, továbbá egyszerű polgárok százainak megalázásáért, megnyomorításáért és megkínzásáért felelős Gyurcsány Ferencet dicsőítette nemrégiben is. 2009. október 22-i jegyzetében Bodor Pál leírta, Morvai Krisztina zsidó, továbbá antiszemita és szélsőjobboldali. Bodor Pál azt a tényt, hogy egy többgyermekes családanya, mellesleg jogvédő harcos, megtapasztalva, hogy Gyurcsány Ferenc rendőregyenruhába bújtatott pribékjei ártatlan, békés emberekre támadnak, lovasrohamot vezényelnek egy törvényes tüntetés részvevői, többek között idősek, gyermekek és nők ellen, szemeket lőnek ki szántszándékkal, a megtámadottak oldalára áll, kompenzálásnak, karrier-frusztrációnak tudja be. Akkor a baloldali sajtó elsöprő többsége bagatellizálni igyekezett a történteket, túlkapásokról beszélt ott, ahol rendőrterror zajlott. A bíróság gyorsított eljárásban ítélt el sorozatban ártatlan embereket. A balliberális politikusok élükön az emberi jogokra szólamszinten oly érzékeny SZDSZ elnökével /Kuncze Gáborral/ élcelődtek a bántalmazottakon, közöttük a parlamenti igazolványát a rendőröknek felmutató, majd ezt követően eszméletlenre vert Révész Máriuszon is. A Fidesz elítélte ezeket a megnyilvánulásokat. Morvai azok mellé állt, akik küzdelmében természetes szövetségesei voltak. Ebben pedig zsidó származása teljesen mellékes, zsidó embernek éppen úgy lehet igazságérzete, politikai tisztánlátása és empátiája, mint egy kereszténynek. Simon Perez sokat vitatott beszédében Manhattan, Lengyelország és Magyarország felvásárlásáról beszélt. Morvai Krisztina egyik fő harcostársa a jogvédő küzdelemben a rendőrök által három évvel ezelőtt megvert, zsidóságát mindenkoron nyíltan vállaló Reiner Péter. Illene elfelejteni az állandó szélsőségezést, fasisztázást és nácizást. Sajnálatos, hogy Bodor Pál kritikátlanul átveszi a balliberális sajtó rágalmait. /Borbély Zsolt Attila: Egy jegyzet margójára. Ki a szélsőséges? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás még mindig kín a kormánypárti magyar politikusok vállán. A kettős állampolgárság megadását leginkább ellenző MSZP gyurcsányi vezérvonalát képviselő politikusaiból időközben többen is megváltoztatták nézeteiket. Gyurcsány Ferenc, az MSZP és SZDSZ politikusai korábban sem akarták az állampolgárság megadását, most sem támogatnák, csakhogy nincsenek már abban a helyzetben. /Lokodi Imre: Leszünk még konszenzusteremtők? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

A Fidesz szerint azért nem nevezte meg eddig az MSZP Mesterházy Attilát a párt miniszterelnök-jelöltjének, mert megvárják jövő heti, tanúkénti kihallgatását a Zuschlag-ügyben. Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy Mesterházy Attilára nézve súlyosan terhelő állításokat tett az Ifjúsági és Sportminisztérium több korábbi alkalmazottja, elsősorban Ocsovai Tamás és Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkárok. Topolánszky Ákos azt állította, hogy őt leggyakrabban Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára utasította. Répássy Róbert szerint Mesterházy Attila személyével „újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak”. (MTI) /Fidesz: van miről beszélnie Mesterházynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Húsz év telt el azóta, hogy térségünkben állítólag demokrácia van, írta Borbély Zsolt Attila. Az MDF patinás nevét ma (tökéletesen méltatlanul) viselő pártalakzat okleveleket adott át azoknak a politikusoknak és pártoknak, akik „hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország politikai kultúrája tovább romoljon, és a közhangulat a tavalyihoz képest még rosszabb legyen”. A díjazottak között szerepeltették többek között az MSZP és a Fidesz elnökét. Ez utóbbit azért, mert 7%-os államháztartási hiánnyal számolt, amit az MDF-esek az őszödi beszédhez hasonlítanak. Őszödi beszédében az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc egyrészt elismerte, hogy a szocialisták törvényellenesen tettek szert a hatalomra, másrészt azt hazudta, hogy vége a hazugságoknak. Majd rögtön a beszéd nyilvánosságra kerülése után a végighazudta a médiát, egészen más tartalmat tulajdonítva a saját megszólalásának, mint ami elhangzott. Az MDF-es média-korifeusok ezt a beszédet próbálják összemosni azzal, hogy Orbán Viktor nagyobb államháztartási hiánnyal számol, mint amit ők elfogadhatónak ítélnek. Szomorú történet az MDF-é. Egy párt, mely megtagadott mindent, ami lényegét adta a megalakuláskor. Megtagadta a népi hagyományt, megtagadta a nemzeti érdeket, megtagadta szövetségeseit, megtagadta alapítóit, s azzal, hogy egyre nyíltabban támogatja az MSZP-t, lényegében megtagadta a demokráciát is. /Borbély Zsolt Attila: Oklevelek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Körös utcát, Széles utcát… magyar utcaneveket! – Városszeretet könyvben és díjazásban
Jussuk iránt elkötelezett, ekképp európaiságukban is példamutató emberek gyűltek össze pénteken a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A megyeszékhely egyik legszebb terére, az Ezredévi emléktérre – melyet immár jó ideje Szabadságnak, azaz Libertăţiinek kellene titulálni – nyíló, a váradolaszi református egyházközség udvarában, a templom mellett lévő épületben talán a megszokottnál is többen tömörültek össze, hogy meggyőződjenek arról, nem mellőzendő nyakasság Körös utcának nevezni a Körös utcát.
Erre a visszaigazolásra – úgy tűnt – sokaknak igényük támadt, hiszen az intézmény vezetője, Török Sándor is szólt házigazdai köszöntőjében arról, hogy több szék vált szükségessé. Hiánypótló könyvről beszélt a továbbiakban az esemény egyik szervezőjeként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke: a Várad lelke – Nagyváradi magyar utcanevek című kötet azonképpen rendszerezi a várost, hogy az itteni magyar megmaradást erősítse.
A másik szervező csoportnak, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Partiumi–Nagyváradi organizációjának nevében Lovassy Cseh Tamás elnök beszélt arról az őrállási szükségről, amely arra vezetett maroknyi fiatalt, hogy tevékenykedjen a már-már eltünedező magyar utcanevekért is.
A lélekmelegítő rendezvény kevésbé fenséges pillanataként a könyvben is szereplő verseket igyekeztek elszavalni diáklányok. A közönség szerint több-kevesebb sikerrel… Persze taps biztatta a továbbgyakorlásra az előadót az első poéma után. Ám összehasonlíthatatlan vastaps méltatta a következő előadást: az EMI elnökségi tagja, Csomortányi István jó érzékkel hol adalékokkal, hol konkrét tényadatokkal domborította ki, hogy mennyire is a tolerancia városa Várad. Beszélt a passzív beolvasztásról s az etnikai tisztogatás egyik számadatáról: a mai 754 utcanévből tucatnál is kevesebb a magyarsághoz köthető. Az áldatlan állapot egyik felelősének mondta az RMDSZ-t, melynek vezetői „dőzsölnek”, szobrot állítanak maguknak, és bár a megyeszékhely elöljáróiként lépnek fel, nem biztosítják még a városházán sem a magyar nyelv használatának lehetőségét. A továbbiakban Lakatos Péter parlamenti képviselőt bírálta, amiért a magyarországi média pöcegödréből Váradra invitálta a kádári-horni-gyurcsányi rezsim vezető propagandistáját, Aczél Endrét. Az öt éve alakult váradi EMI tevékenységéről is szólt, valamint arról, hogy szerte a kontinensen elfogadott a többnyelvű utcanévtábla, s ezt határozatba foglalta a váradi tanács is, de semmi sem történt a gyakorlatban…
A lokálpatrióták gyülekezetének nevezte a teremben lévő bő száz Váradért elkötelezettet Kupán Árpád nyugalmazott tanár, helytörténész. Beszélt arról, hogy a szótárak meghatározásai szerint negatív töltettel is bírhat ez a lokálpatrióta kifejezés, mert földhözragadtságot, köldöknézést és elvakultságot sugall. Szerinte ez a könyv nem erről szól, mert itt elsődlegesen értékmentésről és dokumentálásról van szó. Ismertetésében szólt a kötet igen értékes részeiről, így az utcanevek 20. századi változásairól számot adóról. A térképfüggeléket, a Várad-szeretetükről tanúbizonyságot tett költőóriások verseinek szerepeltetését is méltatta, akár azt, hogy a kortárs versíró, lapunk külmunkatársa, Pataki István költeménye is helyet kapott a kiadványban. Könyvértékelését azzal zárta, hogy minden lokálpatriótához jusson el ez a kötet, s használja a benne lévő adatokat.
Ezután a szerző vette át a szót. Nagy József Barna elmondta, hogy nemcsak az övé, hanem az EMI-sek munkája is a kötet. Segítséget is kért a jelenlévőktől és könyvének minden majdani olvasójától: mivel nem teljes az utcák elnevezéseinek magyarázatát és a névadók rövid életrajzát taglaló fejezet – az adatokat bővíteni lehet majd az utánnyomásig. A kötetben szerepel az utcanevek régi magyar, valamint a mai, a hivatalos megnevezése. Az összeállító elmondta, a magyar elnevezéseket szeretné népszerűsíteni, mégpedig azért, hogy a magukat a magyar nemzethez tartozóknak vallók használják ezeket beszédben és írásban egyaránt.
A könyvbemutatót az EMNT Bihar megyei szervezete „Magyar helytállás” elnevezésű díjának átadása követte. Előbb a szervezet elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő szólt a váradi magyarság megaláztatásának egyik példájáról: a városalapító király, Szent László nevét mindössze egy 300 méteres, teljességgel jellegtelen utca viseli, ráadásul Sfântul Ladislau-ra fordítva-torzítva. Szólt arról is, hogy a tizenöt általános iskola közül egyetlennek sincs magyar a neve, s a tucatnyi állami középiskola között is csak egynek. Kiegészítette Kupán Árpád észrevételét is: a patrióták a sajátjukat értékelők megnevezése, s ennek ellentettje a sovinisztáké, akik annyira gyűlölik a másét, hogy azonképpen sajátjukat sem szeretik. Javaslattal is élt a volt református püspök: a magyar tannyelvű és tagozatú középiskolákban is mutassák be a könyvet, ezzel is elősegítve az összeállítók céljának elérését.
A laudáció felolvasása után kiderült, hogy a magyar helytállásért odaítélt díszoklevelet és emlékplakettet hatan kapták meg idén, köztük a tavaly elhunyt, Várad-szeretetben is példamutató Tolnay Tibor (özvegye vette át) és a Reggeli Újság, amely 2004-es elindulása óta következetesen használja a régi magyar utca- és helyneveket.
A Váradot egykori fényében bemutató filmhíradók részleteinek levetítésével zárult volna az esemény, ám technikai gondok adódtak, így a Szózat eléneklését a dedikáció követte. Egyébként száznál több kötetet vásároltak meg a bemutatón, a további érdeklődők a Teleki utcai Illyés Gyula és a Garasos-híd melletti Libris Antica könyvesboltban vásárolhatják meg.
Megyeri Tamás Róbert
Nagy József Barna: Várad lelke – Nagyváradi magyar utcanevek. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyar kultúra?
A politikai magamutogatás, felsőbbrendűségi érzés, a „nekünk mindent szabad, ti meg mindent lenyeltek” elve alapján élő (pontosabban: működő, mert ez már egy embertelen, emberellenes politikai gépezet) választott vezetőink a napokban újra megmutatják, számukra semmi sem számít, csakis saját népszerűségük, hatalmuk növelése. Most éppen a magyar kultúra napját használják ki alantas céljaik elérésére.
De nem is a magyar kultúra napját, mert ők már Magyar Kultúra Ünnepéről, Magyar Kultúra Hetéről (természetesen csak így, nagybetűsen) beszélnek. Hogy rendezvényeik, azoknak szellemi, kulturális üzenete semmi kapcsolatban nincs a magyar kultúra napját jelentő Himnusszal, annak üzenetével, az mindenki számára egyértelmű. A bihari, nagyváradi egypártrendszerű, diktatórikus, a húsz évvel ezelőtti időket továbbéltető, magyarnak és érdekvédőnek hazudott politika, mint mindig, most is a civil szervezeteket használja fel a maga hasznára. A „civilek” meg nem tehetnek (tehetnének, de ahhoz tisztesség is kellene) mást, mindenben kiszolgálják a pénzt adó pártjuk igényeit. Kiszolgálják, mert kiszolgáltatottak. Biharban, Váradon már régen meghaltak, pontosabban pártérdekeket szolgálnak (a kettő végül is ugyanaz) a „civil” szervezetek. Most azt kellene mondjam, akinek nem inge, ne vegye magára, de sajnos ez az ing nagyon ritka.
Elképesztő, hogy mit meg nem engednek maguknak egyesek. Van képük egyeseknek az RMDSZ születésnapjával összekötni ezt a napot. Székelyhídon pedig a magyar kultúra napján a következő fellépők közvetítik a magyar kultúrát: Cynthia és Ianc Sebastian, Control Dance Club, Open Stage – Székelyland humortársulat, Tini Dance Center, B 612. Nem ismerem az említett társulatokat, személyeket, de nem hiszem, hogy az év 365 napjából éppen a magyar kultúra napján kellene megmutatniuk tehetségüket, anglomán nyugatmajmolásukat. De nem is róluk szól ez a történet, hanem a pártról, amelyik „civil” segítséggel ilyen rendezvényeket szervez erre a napra.
Nagyváradon is kitesz magáért az RMDSZ, ide Aczél Endrét hívták, hogy közvetítse a nagyváradiak számára a magyar kultúrát. Aczél Endre bemutatandó könyve, amely saját élettörténetéről, pályájáról szól, a balliberális irodalom egyik teljesen értéktelen (de azért jó drága) alkotása. Megismerhetjük belőle a Galíciából bevándorló Aczélok sorsát, a kommunizmusban Saigonban, Pekingben, Londonban élő, majd a módszerváltás után a Magyar Televízió munkatársát, aki máig az Aczélok szellemi örökségének, a balliberális eszmének közvetítője. Aztán olvashatunk egy jó adag kritikát Orbán Viktorról, a nemzeti oldalról meg mindenről, ami szerinte magyarkodás.
Jellemző, hogy Aczél elvtársat egy itteni elvtárs, a Lakatos elvtárs hívja Váradra. Annak idején Lakatos Péter semmi kivetnivalót nem talált Gyurcsány őszödi beszédében. De idehívta már Kunczét is, most meg Aczélnak szervezi a könyvbemutatót a nagyváradi városháza dísztermében. Meddig lehet ezt még folytatni, magyar testvéreim? Meddig alázhat meg bennünket az RMDSZ néhány embere? Meddig alázhatja meg az RMDSZ jóérzésű tagjait, magyarjait az RMDSZ vezetéséből megélő néhány akarnok? Mikor vesszük észre, hogy ez a vezetésű párt nem használ, de ÁRT!
Belső-Magyarországon nem csak kormányváltásra, de rendszerváltásra készülnek magyar testvéreink, mi, itt Nagyváradon, Erdélyben, mikor harcoljuk ki a rendszerváltást? De ha jó az nekünk, hogy Lakatos-félék terjesszék a magyar kultúrát, hogy Nagyváradon Aczélok, Demszkyk, Kunczék, Gyurcsányok stb. mondják meg nekünk, hogy ki tartozik a magyar nemzethez, ki nem, akkor maradjon úgy.
Itt az ideje, hogy mi is tevőlegesen részesei legyünk a határok feletti magyar rendszerváltásnak. Pozsonyi Ádám újságíró nagy vihart kavart írásából idézek: „Mondjuk ki nyíltan, a magyar szellemi élet idegen irányítás alatt van már jó ideje, de ennyire a maradék magyar gondolat még a XX. század legsötétebb éveiben sem volt kigyomlálva a közgondolkodásból, mint napjainkban. Mivel politikai és szellemi elitünk idegen, úgy kell cselekednünk, mint hős elődeink a végvári harcok, vagy mint a trianoni ország-csonkítás idején. Alakítsunk kis házi kommandókat. Három-négy fős csoportokban fésüljük át a könyvtárakat és lopkodjuk ki, majd semmisítsük meg a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait. Ha a kicsempészés nem megoldható, tépjünk a lapokba, firkáljuk össze, szellemi mérgezésre tegyük alkalmatlanná a futtatott senkiházik mocskait, mit hazaáruló médiánk minden szinten propagál. Ne becsüljük le ezt a feladatot. A világ sorsa szellemi síkon dől el, s nem mindegy, hogy – egyre csökkenő létszámú – fiatalságunk mivel mérgezi lelkületét. Mit ad át a következő (megszülető) generációnak.”
Nemzeti felemelkedésünk, megmaradásunk érdekében a feladatunk világos: minden eszközzel harcolni a balliberális szennyirodalom, a határok feletti magyarellenes politika ellen, mert nem csak Belső-Magyarország, de az egész magyar nemzet – Budapesttől Nagyváradig, Kassától Szabadkáig – rendszerváltást akar!
Nagy József Barna. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nadrágszíj
Még mindig fülemben csengenek az elnökválasztást megelőző kampányblöffök. Közigazgatási, gazdasági, tanügyi stb. reformokról szónokoltak a szavazatvadászok.
Az ígérgetések közül egyik kedvencem a mezőgazdasággal kapcsolatos. A volt és jelenlegi államfő nyolcvan millió embernek szándékozott élelmiszert termelni és előállítani. Ellenfele, Geoană (azóta leváltott szocdemelnök) erre az ígéretre is rálicitált, ő már nyolcvan millió románnak termelt! Ettől fellelkesedtem, hisz az alig húsz milliónyi többségi ezt a mennyiséget úgysem tudja elfogyasztani, következésképp: nekünk, egymillió négyszázezernyi magyarnak bőven marad belőle! Az azóta eltelt időszak gyakorlata homlokegyenest mást tükröz: folytatódik a kajaimport és a gazdák megnyomorítása, számos állami támogatást megvonva tőlük.
Az RMDSZ-szel feldíszített Boc-kormány ténykedése kísértetiesen analóg a Gyurcsány-Bajnai-féle álbaloldali, „szakértői” hatalom politikájával: a „reformok” kizárólag megszorításokat, elvonásokat, lakossági tehernöveléseket jelentenek, és nem körvonalazódnak még a rövid távú gazdaságélénkítő intézkedések sem. A nadrágszíjhúzás bajnokai külhoni pénzintézetektől felvett kölcsönökből tömködik be ideig-óráig a réseket, felelőtlenül eladósítva még dédunokáinkat is.
A gazdasági-társadalmi válságért az elmúlt húsz év politikai elitjét (beleértve a sündörgő RMDSZ-t is!) egyformán terheli a felelősség. Mert miközben az uniós mákonnyal kecsegtették a népet, a nép javait elkótyavetyélték, kiszolgáltatták. Oda jutott a Balkán eme fertálya, hogy egy alapvetően agrárállamnak nincs versenyképes mezőgazdasága! Iparát jórészt a betelepített, különböző kedvezményekben részesülő és profitjukat külföldre menekítő multinacionális rabszolgatartó cégek jelentik, amelyek éhbérért nyúznak le két bőrt a román állampolgárokról Romániában. Kíváncsi volnék, ki dolgozna nekik gyakran napi két váltásban, hétvégeken és ünnepnapokon havi száz-százötven euróért Nyugat-Európában?! Nyugodt lelkiismerettel, uniós felsőbbrendűséggel zsákmányolják ki e térség népét. Tehetik, mert a korrupt politikai hatalom rábólint; mert a hatalommal lepaktáló fantomszakszervezetek nem a munkavállalók érdekeit képviselik; mert uniós képviseletünk ez ügyben mélyen hallgat. Talán mert szembesültek az immár történelmi ténnyel: az óceánparti, uniót alapító államok, miután elvesztették a nagy vizen túli gyarmataikat, elhatározták, a kontinens belseje felé gyarmatosítanak, bekebelezve a gazdaságilag legyengült, öntudatlan lakossággal bíró volt szocialista tábort olcsó munkaerőt és a piacot biztosítandó maguknak, élelmiszerhulladék-lerakóvá alakítva a félgyarmatokat, melyeknek léte a nemzetközi pénzintézetektől függ. Arról sem beszél a politikai elit, hogy három millió potenciális honi munkaerő külföldön keresi boldogulását, nyugati országok államkasszáját gazdagítva. Csak Spanyolországban 3,2 milliárd eurót fizettek be honfitársaink az államkasszába. Ez a jelentős összeg akár hiányként is felfogható, hisz nem hazájukban adóztak és fizették a különböző járulékokat (nyugdíjalap, egészségbiztosítás stb.).
A politikai pártok és párton kívüli politikusok nagymérvű szociális érzéketlenségről tesznek tanúbizonyságot. Azok is, amelyek/akik a hatalmat gyakorolják, és azok is, amelyek/akik hallgatnak. A autonómia-lufikat eregető tulipánosok és fenyőfások rá kellene már döbbenjenek: magyarjaink esznek, ruházkodnak, fűtenek, adóznak, gyermekeket nevelnek, iskoláztatnak.
S ha már a gyermekekről, a jövő zálogairól ejtünk szót, ellenük is készül a hatalmi merénylet. A családi pótlékkal (gyermekpénzzel) kapcsolatos törvénytervezettől kinyílik a nem létező bicska is minden felelősségteljes családos zsebében: az egyébként is alamizsnának is számító összeget „rászorulásos” alapon juttatná az állam. Meggyőződésem, hogy egy pedagógusi jövedelem vagy egy cipőgyári „kajabonos” rabszolganő havi bére már törli a családot a „rászorulók” sorából! Míg számos, nem adózó, a közterhekhez vajmi kevéssel vagy egyáltalán hozzá nem járuló, kimutatható jövedelemmel nem rendelkező gazdag ügyeskedők utódai jogosultak lesznek a családi pótlékra. Miközben népességfogyásra és nemzetsorvadásra panaszkodnak megélhetési politikusaink, egy ilyen törvény életbeléptetésével csak újabb csapást mérnek majd a családokra, csökkentve a gyermekvállalási kedvet.
Minden antiszociális intézkedésbe előbb-utóbb belerázódik a birkatürelmű nép. Beletörődik, hogy a saját avas nadrágszíját egy idő után már nem a derekán húzgálják, hanem a nyakán. Megadóan azt sem bánja már, ha kedvenc, általa bepecsételt „érdekvédői” is rántanak rajta egyet-egyet, és azt is elfelejtette, hogy valaha a nadrágszíjat fenekelésre is használták, no meg borotvafenésre...
Pataki István. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Megadja a kettős állampolgárságot a leendő Fidesz-kormány
Abba kell hagyni a magyar külpolitikában az elmúlt nyolc évben tapasztalható céltalan sodródást - mondta Németh Zsolt. A Fidesz szakpolitikusa szerint értékorientált, Európához kötődő politikát kell folytatni.
A külügyi bizottság elnöke megerősítette: a Fidesz kormányra jutása esetén lesz kettős állampolgárság, ám mindez nem jár majd választójoggal.
Pécsett tartott előadást Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Magyar Páneurópa Unió Pécs-Baranyai szervezetének meghívására. A Fidesz szakpolitikusa beszédében felvázolta a következő Fidesz-kormány külpolitikai koncepcióját.
A sodródás vége?
Az elmúlt nyolc év külpolitikájával Németh szerint nem az volt a legnagyobb baj, hogy a jobboldalitól eltérő elveket képviselt volna, hanem az, hogy ilyen elvek egyáltalán nem léteztek. A fideszes politikus szerint a rendszerváltás idején még meglévő konszenzust ebben a két ciklusban felülírták a napi politikai érdekek és a pr-politizálás: ennek ékes példája volt véleménye szerint a Nabucco vs. Déli Áramlat vita, ahol a Gyurcsány-kormány bármelyik megoldást hajlandó volt támogatni, amennyiben elég nagy volt rajta a nyomás.
A következő évek külpolitikájának alapja a magyar érdekek felismerése kell hogy legyen Németh szerint. Alapvető érdek az EU-hoz való szoros viszony, amely nem csupán az anyagi érdekeltségről szól, hanem a közös kulturális gyökerekről: Európa a görög-római alapokra épülő keresztény kultúrkört jelenti. Fontos, hogy a stratégiai döntések értékorientált alapon történjenek, már csak azért is, mert Németh meglátása szerint így lehet elérni Magyarország befolyásának növelését.
A politikus hangsúlyozta: Magyarország alapvető érdeke az unió további bővítése, amelynek elsődleges célpontja a Nyugat-Balkán. Mindez közvetlen gazdasági előnyökkel is járna országunk részére, és fontos látni, hogy a Balkán a mai napig instabil térség, ahol a fennálló feszültségek oldására az uniós csatlakozás lehet a megoldás.
A Fidesz az oroszokra is gondol
A leendő Fidesz-kormány külpolitikájában kiemelt szerepet játszik a 2011 első felében esedékes soros uniós elnökség, amely Németh szerint egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy helyreállítsa Magyarország megtépázott nemzetközi tekintélyét. Az elnökség fókuszába a Fidesz Horvátország uniós csatlakozásának előkészítését helyezi majd.
Az általános európai integráción felül a Fidesz számára a közép-európai térség is prioritás lesz, ahol a meglévő feszültségek ellenére is alapvető élmény az itt található országok egymásra utaltsága. A nyugat-kelet irányú közlekedési és szállítási útvonalak mellett fontos cél az észak-dél "infrastrukturális folyosó" létrehozása.
Egy hozzászólásra válaszolva Németh megerősítette a Fidesz elkötelezettségét a Nabucco-vezeték mellett, amelyben a jelenlegi függési rendszer megszüntetésének eszközét látja. A politikus kifejtette: mindez valójában a jelenlegi helyzet haszonélvezőjének, Oroszországnak is használna, hiszen így például nem zárná el energiaiparát a külföldi befektetők elől, ami hosszú távon az iparág korszerűsödéséhez és az ásványkincsek magasabb hatásfokú kiaknázásához vezetne.
Nem választhatnak majd a leendő kettős állampolgárok
A kettős állampolgárságról szólva Németh hangsúlyozta: a 2004. decemberi népszavazás végzetes hiba volt, amely következtében a kérdés az elmúlt fél évtizedben kényszerpályára került. Bár a voksolás érvénytelennek bizonyult, a jobboldali politikus szerint a kormánynak figyelembe kellett volna vennie a szavazók relatív többségét. A szakpolitikus leszögezte: a Fidesz-kormány mindenképpen ezt teszi, és nem támogatnak senkit, aki az ügyben újra népszavazást kívánna kiírni.
Németh szólt a Simicskó Istvánnal közösen kidolgozott kettős állampolgárság koncepciójáról is, amely önkéntes alapon működne, előfeltétele pedig a nyelvtudás lenne. Mindezzel nem járna választójog, azaz a jelek szerint a Fidesz letett Mikola István 2006-os nagy vihart kavart tervéről, amely szerint a pártnak a határon túli szavazatok segítségével kellene 20 évre bebetonoznia hatalmát.
A külügyi bizottság elnöke hozzátette: tekintve Románia 2007-es uniós csatlakozását, és a Szerbiával szemben nemrég eltörölt vízumkötelezettséget, a kettős állampolgárságnak csak a Kárpátalja esetében van valódi jelentősége, itt azonban a jelenlegi ukrán törvények nem engedélyezik ezt. A kettős állampolgárságnak így Németh szerint elsősorban szimbolikus jelentősége van, ám a jelenlegi kormánnyal szemben a Fidesz érti a szimbolikus ügyek fontosságát. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Nagyvárad – Pénteken sajtótájékoztatót tartott Tőkés László és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve ügyvezető elnöke. Bejelentették: a Fidesz és az EMNT stratégiai partnerséget kötött.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke tudatta: február 26-án a kolozsvári bíróságon ő és még kilenc társa jogi személyiségként jegyeztették be az EMNT-t, mint a romániai magyar kisebbséget képviselő egyesületet, mely így ugyanolyan státusszal rendelkezik, mint az RMDSZ. A célkitűzésük ugyanaz maradt, mint a 2003-as alapításkor, vagyis továbbra is a belső önrendelkezésen alapuló különböző közösségiautonómiaformákért küzdenek. A bejelentéssel azért késlekedtek ezidáig, mivel megvárták, hogy lejárjon a fellebbezési időszak.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke kifejtette: össznemzetben gondolkodó erdélyi magyarként magától érthetődőnek tartotta, hogy jelen legyen a Fidesz több magyarországi választási kampány rendezvényén. Legutóbb Marcaliban vett részt Szászfalvi László képviselőjelölt kampányzáró ünnepségén, ahol Erdély és Biharország jelképes üzenetét továbbította Somogyországnak, rávilágítva az anyaországi választások össznemzeti jelentőségére. Meglátásában ugyanis pártpolitika és szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni, egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ennek megvalósítása érdekében stratégiai partnerséget kötött a Fidesz és az EMNT, melynek lényege a határokon átívelő- határmódosítás nélküli- nemzeti integráció, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet.
Bírálta az RMDSZ-t
Tőkés László hangsúlyozta: a Fidesztől azt kérik, hogy a majdan rendelkezésére álló kormányzati eszközökkel támogassa az erdélyi magyar összefogást. Megítélésében a kialakuló új nemzetpolitikai helyzetnek megfelelően az RMDSZ-től joggal várható el, hogy “egész eddigi, kisebbségi szemléletű politikáját felülvizsgálva az egységes magyar nemzetpolitikához szabja programját és politikáját”, magyarországi pártpolitikai vonatkozásban pedig “szakítson az eddig alkalmazott egyenlő közelség értéksemleges elvével”.
Hazai aktuálpolitikai ügyekre áttérve EMNT elnöke bírálta az országos RMDSZ-t és Markó Bélát, amiért szerinte “konjunkturális politikát folytat, amiért hosszú távon nagy árat fogunk majd fizetni”. A kritikákból a Bihar Megyei RMDSZ-nek is jutott. “Nem nagyon értjük azt a fajta magatartást, amit a bihari RMDSZ is tanúsított. Amikor Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc átvette a kormányzást, egyik napról a másikra átigazolt ezekhez az elvtárs-urakhoz. Nagy pompával fogadta Gyurcsány Ferencet és még a katolikus egyházat is megmozgatta erre a találkozóra. Ez nem értékelvű magatartás, ideje, hogy önkritikát gyakoroljon az országos és a Bihar Megyei RMDSZ is”, fogalmazott a volt püspök, aki ugyanakkor “operettmagatartásnak” és “a jóízlésnek ellentmondónak” nevezte Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökének azon gesztusát, hogy nagycsütörtökön este felköszöntötte őt születésnapja alkalmából.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Újrakezdések
Az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában, ahol a tegnapi választások eredményeként várhatóan több gyökeres változás áll elő. A hivatalos és a becsült eredmények ismerete nélkül is megállapítható, hogy eltűnik a magyarországi rendszerváltást levezető és meghatározó két párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A Magyar Szocialista Párt (MSZP) várhatóan megalázó vereséget szenved, és történelmi mélypontra kerül. Tagja lehet viszont a magyar Országgyűlésnek a Lehet Más a Politika (LMP) civil kezdeményezésként létrejött párt, amely baloldali zöldpártként határozza meg magát.
A tegnapi választásnak csak egy nyertese lesz, a szélsőjobboldali nézeteket valló Jobbik, amely minden bizonnyal fennállása óta a legjobb eredményt produkálja. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére is számítani lehetett, de a nyolc éve ellenzékben lévő jobboldali erő fényes diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott.
Elsősorban a szocialistáknak kell újrakezdeniük az építkezést, hiszen meglehetősen kérdésessé vált, hogy a mostani megalázó pozícióból fel tud-e még állni valaha a Magyarországot az elmúlt húsz évből tizenkét évig irányító MSZP, vagy az SZDSZ-szel és az MDF-el együtt a román parasztpárt sorsára jut, és eltűnik a történelem süllyesztőjében. A magyarországi pártstruktúra szétzilálódása azt vetíti előre, hogy újabb politikai erők jelennek meg a következő időszakban, és nem kizárt, hogy visszatérnek a frontvonalba az elmúlt időszakban háttérbe vonult egyes tapasztalt politikusok. Egyelőre az is kérdés, hogy viharvert egykori pártjuk fedélzetére jönnek vissza, vagy újabb politikai konstrukció keretében kezdenek ismét politizálni. A nagy visszatérők között emlegetik többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Kuncze Gábor egykori liberális pártvezért.
A politikai pártpalettán várható mozgások intenzitását elsősorban a Jobbik választási szereplése fogja befolyásolni. A szélsőjobboldali párt sikerének esetleges megdöbbentően magas arányai ugyanis fokozott mozgósító jelleggel hathatnak a demokrácia iránt elkötelezett magyarországi politikai és civil társadalmi körökben, amelyeket politikailag aktivizálhat a szélsőjobb riasztó előretörése. Az is meghatározó lesz e tekintetben, hogy mit kezd a Fidesz az ölébe hullt egyeduralmával. Hiszen még a kétharmados győzelem híján is kényelmes többségben kormányozhat majd Orbán Viktor, akit hatalmas felelősség terhel a következő négy évben, hogy milyen irányba vezeti Magyarországot.
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan. A román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak ugyanis Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. Viszont a Fidesz legutóbbi kormányzása alatt, 1998 és 2002 között bizonyította, képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros.
A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budapest koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót képviselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzet kormány
Óriási lehetőséget kapott a Fidesz és a KDNP alkotta pártszövetség az országgyűlési választások második fordulója nyomán a kétharmados többség megszerzésével. Nem tévednek, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy Európában egyedülálló eredmény született azáltal, hogy lényegében egy politikai alakulat ilyen nagyarányú győzelmet aratott, szerzett széles körű társadalmi felhatalmazást.
A vasárnapi döntőfordulóban még inkább megizmosodott hátországgal maga mögött a második Orbán-kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy életbe léptesse a Magyarország kilábalásához, fellendítéséhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket.
E tekintetben nincs elfecsérelni való idő: a válság és a két cikluson átívelő balliberális kormányzatok által gazdasági szempontból már-már kilátástalan helyzetbe sodort ország állapota azonnali és határozott lépéseket követel, ezáltal a Fidesz politikusainak nagy valószínűséggel el kell felejteniük a száznapos türelmi idő intézményét. Ezzel párhuzamosan az új kormányzatnak fel kell építenie azt az új közjogi berendezkedést is, amelynek bizonyos elemeit a Fidesz az elmúlt hetekben-hónapokban már meglebegtette a társadalom előtt.
Lám, miközben itthon Traian Băsescu államfő és a parlamenti pártok hosszú ideje csupán tervezgetik a mélyreható államreform megvalósítását, az Orbán-kormány minden akadály nélkül véghezviheti az önkormányzati képviselők számának megfelezésére, valamint a honatyák létszámának csökkentésére vonatkozó elképzelését. A mindig is nemzetben, a magyarság határok fölötti egyesítésében gondolkodó jobboldalnak azonban talán az lesz a legnagyobb feladata, hogy visszaadja a magyaroknak – éljenek azok az anyaországban, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban – azt a kincset, amit a „merjünk kicsik lenni” mottóval a balliberális oldal vett el tőlük: önbecsülésüket, az önmagukba vetett hitet.
A velejéig beteg gyurcsányi politika – amely őszinteségként próbálta eladni a hazugságot, és mélységesen megosztotta a nemzetet – ugyanis olyan erkölcsi károkat okozott, olyan mély sebeket ejtett a magyarországi és határon túli magyar társadalomban, amire mindenképpen gyógyírt kell találni. Mindez azonban nem lesz nehéz egy olyan kormány számára, amely a nemzeti együvé tartozást tekinti egyik hitvallásának, és amelyre minden magyar büszke lehet.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tisztogat vagy nem tisztogat:
Cserében nem várunk semmit, még szeretetet sem – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat.
Ez itt a kérdés. Pontosabban nem is ez, hiszen nyilvánvalóan tisztogat. Úgyhogy helyesebb úgy kérdezni, hogy mikor tisztogat – a leghelyesebb pedig úgy: a tisztogatással kezdi-e?
Máris ünnepélyesen felszólítom az ilyen meg az olyan híveket, ne keressenek ebben a kérdésben semmilyen politikai célzatosságot vagy elítélő hangsúlyt. Nálunk – úgy értem, a „volt tömbben” – aki egyszer felkerül, az tisztogat. Be is jelenti előre, bár bejelentés nélkül is tudjuk, hogy tisztogatni fog. A tisztogatás természetes tény, hagyomány, mint a tavaszi nagytakarítás, egyenesen elvárás. Politikai váltáskor az újjáéledés záloga.
Most látom, hogy miközben kerülgetem itt körbe-körbe a forró kását, a felvetés még tovább finomodik, merthogy nem csak időben fontos ez a tisztogatás, hanem térben is: vajon csak ott tisztogat, ahol a „számonkérés nemzeti programjával” összhangban szoros illetékessége vagyon, vagy például ott is – mondjuk az erdélyi médiában –, ahol közvetlenül nincs illetékessége, ámde lehetősége (közvetítők segítségével) van? Vagy „képzeli, hát szertelen”?
Már tavaly év végén hallani lehetett informális összejövetelekről, amelyek tárgya és célja az erdélyi média „posztszocialista” sorsa és annak befolyásolása volt, szakszerűbben: a Fidesz-konform erdélyi médiastratégia kidolgozása. Az új pedig értelemszerűen a réginek és a régieknek az elvetését jelenti.
Na, ez egy tipikus „máshol-tisztogatás” lenne – vagyis ha Orbánék mondanák meg, mit kell nekünk tennünk, miként kell viszonyulnia az erdélyi/romániai magyar sajtónak a Fideszhez, politikájához, Magyarországhoz, vagy még tovább menve az RMDSZ-hez, esetleg román belpolitikai kérdésekhez is. Persze az anyagi eszközeik meglennének, megvannak, meglesznek e befolyáshoz, még pozitív recepcióra is számíthatnak.
A bökkenő az, hogy minél kétharmadosabb (a „négyharmadost” most hagyjuk, az logikailag túl bonyolult) a Fidesz, annál inkább az önkorlátozás (a maga részéről) és az építő bírálat (a sajtó részéről) a kívánatos. A könnyen hevülő, lojalitásból kultuszt űző jobboldali rommagyar sajtó is, ha képes lenne rá, felismerhetné, hogy a magyar kormány(párt)nak az elkövetkező kemény időkben nem hozsannára, hűségnyilatkozatokra, hanem építő szellemű figyelmeztetésre lesz szüksége, mondhatni értelmiségi hozzáállásra, aminek alapja a kétely és a kritika.
Eltérően a magyar sajtótól, amelynek túlzottan is kialakultak és elmélyültek a hadállásai, a mi kis erdélyi – Bethlenes! – sajtónk előtt Orbán Viktor és a Fidesz, a magyar kormány: fehér lappal indul. Még azok számára is, akiket a pártos narancsos hah-sajtó (apud Orbán Ottó) lekomcsizott, legyurcsánybérencezett: Magyarország demokráciája, igazságossága, méltósága, jóléte, előrehaladása a legfontosabb.
Nekünk az a kormány a jó kormány, amelyik mindezt eléri. Ehhez drukkolunk a mindenkori magyar vezetésnek, a mindenkori magyar miniszterelnöknek és államfőnek; elkötelezettségünk ennek szól, nem pártpolitikának, egyebeknek. Ezért nem opportunizmus ilyetén újságírói viszonyulásunk, hanem annak ellentéte. És cserében nem várunk semmit, még csak szeretetet sem ahhoz, hogy becsüljük őket – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat. És persze lehetőleg hagyjanak békén, ne fenyegessenek és ne akarjanak lekenyerezni. Ilyen egyszerű, ne komplikáljuk!
Hogy mit jelenthet az eltúlzott tisztogatási buzgalom? Máris beütött... Magyar portálon olvashatjuk, hogy „túl gyorsan kezdett személyi cserékről beszélni a Fidesz, a piac főleg Simor András (jegybank-elnök, a szerk. megj.) eltávolításáról szóló nyilatkozaton ütközött meg”. Az eredmény: „A Fidesz lerombolja, amit Bajnaiék felépítettek – Méreg a forintnak”. Ez bizony baj, mert nekünk is fontos, hogy a forint jól álljon, hogy a magyar kormány jól álljon, hogy Magyarország jól álljon.
... Hát erről van szó. A sajtónk hozzáállását illetően pedig magatartási mintaként ajánlom figyelmébe minden erdélyi magyar újságírónak-szerkesztőnek-lapnak azt, amit Lengyel László ír a hvg.hu portálon.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Üzenet Nagyvárad polgáraihoz
„Temesvár ostromának” történetét mindenki ismeri. A város hűséges és kitartó szabadságharcosainak vesztét jelentette volna, hogyha Bukarestben nem fordul a kocka, és a Ceauşescu-diktatúra bukásával nem köszönt reánk a szabadság. Az ostromlott vár hasonlatával élve: határon túlra szakadt magyarságunk sorsa is egyre kilátástalanabbá vált volna, hogyha idén áprilisban meg nem bukik a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim. A „szavazófülkék forradalmának” győztesei ahhoz a felszabadító sereghez hasonlíthatók, mely éppen a kellő időben – az utolsó órában – érkezik a vár szorongatott népének felmentésére.
Az itthoni változáshoz viszont nem elégséges a külső segítség. A magunk helyén nekünk is állanunk kell a sarat, hiszen rajtunk nélkülünk nem lehet segíteni. A külső támogatás, sőt Európa szolidaritása csak akkor ér valamit, ha idehaza mi magunk vesszük kezünkbe sorsunkat, és kisebbségi helyzetünkön változtatni akarunk és tudunk.
Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor református egyházunk nagyváradi dísztermében – akkreditált magyar egyetemünk központjában – egy, a szomszédos vendéglőből átirányított botránykommandó élén az RMDSZ ügyvezető elnöke és pártbéli elvtársai szégyenletes provokációt hajtottak végre, és párját ritkító skandalumot kavartak a magyar utcanévtáblák és nemzeti érdekeink védelmében tartott közösségi rendezvényünkön – durván megsértve ezáltal mind a vendéglátókat, mind Egyházunkat, mind az emberi és nemzeti méltóságához ragaszkodó váradi, biharországi magyarságunkat.
Most, amikor – húsz elvesztegetett esztendő után – a magyarországi változások újból esélyt nyújtanak nekünk a nemzeti felemelkedésre, éppen ideje volna már, hogy véget vessünk egyes uralkodó hatalmi és pénzügyi körök kizárólagos egyeduralmának, és végre – a kisemmizett román néptömegekhez hasonlóan – mi, magyarok is rendezzük sorainkat, és valamennyi jóakaratú emberrel összefogva az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást kiteljesítsük, és kivívjuk teljes szabadságunkat!
Legyen vége már a – román és magyar – pártoligarchák uralmának! Egyszer s mindenkorra legyen vége a nemzetinek álcázott hazugságpolitikának és a magyarság valós érdekeit cinikusan semmibe vevő sikerpropagandának!
A „Bánat utca” (str. Banatului) – zsákutca és tévút. Találkozzunk inkább – a polgári és a magyar Szabadság útján! Szeretetben és szabadságban. Megosztó és hatalmaskodó botrányhősök nélkül. Együtt viszont mindenkivel, aki nemzetünk és a köz javát, a jobb sorsra érdemes „boldog Várad” felvirágzását akarja.
„Nemzeti Uniót az Európai Unióban!” – ezt hirdettük meg a választások napján. Ehhez viszont az szükséges, hogy minden jóakaratú emberrel, erővel és közösséggel is unióra lépjünk városunkban, szülőhazánkban. És nem a „Sf. Ladislau” sikátorában, hanem Szent László királyunk jövőbe vezető útján haladjunk tovább.
2010. május 11.
Tőkés László
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Semjén Zsolt: három hónap alatt állampolgárságot kaphat, aki kér
Semjén Zsolt szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.
A leendő miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette: az állampolgárság megadása nem függhet más országok véleményétől, ez minden ország szuverén joga.
„Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét – amennyire lehet" – fogalmazott a politikus, kitérve arra is, hogy akinek nincs lakcíme Magyarországon, „nyilvánvalóan nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben".
Mint fogalmazott, nem bánja, hogy az állampolgársági törvény elfogadásának időpontjához közel esik a június 4., Trianon kilencvenedik évfordulója, de nem azon a napon fogják elfogadni a jogszabályt.
Semjén Zsolt „messzemenően liberálisnak" tartja magát a tekintetben, hogy „mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van".
A kereszténydemokrata politikus arra a kérdésre, hogy Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Széles Gábor oligarcha-e, azt válaszolta: „oligarcha az, aki politikai hátterű maffiózóként vagy maffiahátterű politikusként az állam csecsét szívva hizlalta fel magát". „Ilyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vagy Veres János", akik – tette hozzá – „nem az üzleti világban állták meg a helyüket, hanem – megkockáztatom: hálózati – kapcsolataikat tőkésítették".
Semjén Zsolt megjegyezte: egyikükkel kapcsolatban sem vetődött fel, hogy bűncselekmény által szerezték volna vagy külföldre vitték volna vagyonukat az adófizetés elkerülése érdekében, ellentétben a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki „olyan, mint a szomszéd faluban kocsmát működtető detoxigazgató".
Semjén Zsolt annak kapcsán, hogyan lehet belügyminiszter Gergényi Péter 2006 utáni üzlettársa, elismerően szólt Pintér Sándor korábbi belügyminiszteri tevékenységéről, és úgy fogalmazott, hogy „Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértük föl".
Kitért arra, hogy tárgyalások kezdődhetnek az egyházakkal „a jogellenesen visszatartott" pénzekkel kapcsolatos adósságrendezés ütemezéséről.
Az abortusz eltörlésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, nem az a dolguk, hogy politikai irrealitásokat követeljenek a Fidesztől, és a társadalomra nem lehet ráerőltetni olyan törvényeket, amelyek nem találkoznak a közfelfogással.
Semjén Zsolt nem ellenzi, hogy a meleg pároknak „legyen valamilyen jogintézményük", ugyanakkor ellenzi, hogy házasságban élhessenek Magyarországon. „A házasságot, családot nem azért támogatja az állam jelképes és anyagi módon, hogy az állampolgárok személyes önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért, mert gyerekek születnek, akik fenntartják a nemzetet és eltartják az idősebb nemzedéket" – mondta a politikus.
inforadio.hu
Erdély.ma

A pünkösdi gyászgyertya kifehéredése
A magyar állampolgárság ügyében a magyar Országgyűlésben nem volt még zárószavazás, de a parlament épületének általános hangulata alapján bizonyosra vehető, hogy a csíksomlyói búcsú résztvevői az öt évvel ezelőtt a magyar parlamentbe küldött gyászgyertya helyett máris elküldhetik jelképes üzenetként a fehér gyertyát ,,az egyetemes magyarság közös házába".
Csütörtökön éjfél utánig közvetlen tévéadásban követhettük nyomon a magyar Országgyűlés 2004. december 5-i gyalázatot lemosó, a magyar nemzethez tartozók szolidaritását helyreállító és ezt megerősítő, erkölcsi tartásában és általános atmoszférájában felemelő, a tavaszköszöntő pünkösd ünnepéhez méltó állampolgársági törvény vitáját.
A tervezet szerint az állampolgárság odaítélése egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban, és azok kérhetik, akiknek felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el — természetesen a történelmi Magyarországról és nem a megcsonkítottról van szó —, s akik valamilyen szinten beszélnek magyarul.
A törvénytervezet vitájában a magyar Országgyűlésben rég nem tapasztalt egységnek lehettünk tanúi. A törvényt üdvözölték a Jobbik és a Lehet Más a Politika vezérszónokai is. Szánalmas, hamis és disszonáns volt viszont az MSZP erőlködése, hogy a zárószavazás időpontját halasszák a szlovákiai parlamenti választások utáni időre, hogy ,,ne ártsanak" a felvidéki magyaroknak, holott mindenki számára evidenciának kellene lennie, a magyarellenességben tobzódó szlovák nacionalizmus otthon és Európában is jó úton halad, hogy a gyurcsányisták sorsára jussanak, akik főembere a magyar parlamentnek ezen az ülésén nem tekergette nyakát. Nem lehettek jelen a ballib héroszok sem, akik alól a varázsszőnyeget már a választások előtt kifújta a szél.
És ne keressük a csíksomlyói búcsún se őket, mert az ő különvonatuk mozdonya már a fűtőházban kisiklott.
Az áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje és Trianon tíz híján százéves évfordulója közé helyezett állampolgárság-vita annak a történelmi igazságszolgáltatásnak része, amelyet a magyar Országgyűlés a nemzetépítésben maga elé tűzött.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadta az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt
Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak.
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.
Bumm.sk

Közéleti személyiségek a kettős állampolgárságról: „Trianon jóvátétele”
Elsöprő, 97 százalékos többséggel fogadta el tegnap az országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely megkönnyíti a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia magyarellenes lépéssel válaszolt. Az erdélyi magyar politikusok, közéleti szereplők, művészek, sportolók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosító törvényt. A Krónika által megszólaltatott személyiségek többsége élni is fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Meghatódva gondol vissza nagyszüleire a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés a Krónikának elmesélte: nagyanyja, Vass Istvánné Máté Ilona Szépkenyerűszentmártonban, Erdély egyik legszebb nevű falujában volt tanítónő, s a trianoni békediktátumot követő impériumváltozáskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért elbocsátották állásából. Nagyapja, Tőkés József a Háromszéki Református Egyházmegye esperese volt, 1940 és 1944 között pedig az Országgyűlés felsőházának tagja. 1944-ben a Maniu-gárdisták halálfejet rajzoltak az ajtajára – mesélte az EP-képviselő.
„Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben. Reméljük, a továbbiakban nem kell félnünk a hasonló retorzióktól” – fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta: Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jobbá tétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján. „Édesanyám és édesapám szavai csengnek a fülembe. Azt mondták: amit elrontottak, jóvá kell tenni. Kilencven éve olyan rontás történt a magyar nemzettel, amit ideje jóvátenni” – folytatta Tőkés László. Mint hangsúlyozta, gratulál a törvénytervezet kezdeményezőinek, akik meglátása szerint beírták nevüket a történelembe. „A nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc és társai azonban végképp kiírták magukat a politikából, és beírták nevüket a nemzetárulók fejezetébe” – szögezte le Tőkés. Kijelentette: ő maga biztosan kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, és úgy véli, ezt minden, magára valamit is adó határon túli megteszi majd, ugyanis igaznak látja a mondást, mely szerint az a magyar, akinek fáj Trianon.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint is Budapest egy jóvátételi politikai döntést hozott válaszul az évtizedek során sok elhibázott, határon túli magyarokat sújtó döntés ellensúlyozásaként. Az ügyvezető elnök azonban nem árulta el, hogy ő maga igényli-e majd a kettős állampolgárságot. „Ez egy személyes ügy, én sem kérdem meg senkitől, hogy felveszi-e a magyar állampolgárságot vagy sem” – szögezte le. Takács Csaba hozzáfűzte, hogy amennyiben a magyar kormány a szövetség támogatását kérik, az RMDSZ – akárcsak a kárpótlási jegyek, magyar igazolványok vagy oktatási támogatás esetében, szívesen vállalja a közvetítői szerepet.
Üdvözli a kezdeményezést és örül az elfogadásának Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere, a szövetség SZKT-elnöke is. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – fogalmazott. Mint elmondta, maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot, ha gyakorlatba ültetik a törvényt, és meghatottan gondol arra, hogy gyermekeinek 76 és 74 esztendős nagyszülei is megérhették ezt a napot.
„Fontos gesztus, amely valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szintén igényli a kettős állampolgárságot. „A magyarság nem élhet kérdőjelekkel, és fontos, hogy az anyaországi magyarok a határokon kívül élő magyarság felé tudjanak fordulni, mert elérkezett az ideje az összefogásnak” – mondta Borboly, aki szerint ezt sugallja az Országgyűlésben lezajlott szavazás is, ugyanis néhány kivétellel minden parlamenti frakció az indítvány mellett szavazott. „Ez jó alap lehet az újrakezdéshez” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról, hogy a határaikon túl élő magyarság nem akarja a munkahelyeiket elvenni.
„Minden székely ember szívében benne él, hogy a magyar nemzet része, az elmúlt ezer évben ez így volt, de az elmúlt kilencven év után nagyon jól jött a magyar Parlament szinte egyhangú döntése” – fogalmazta meg Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke elmondta: „eddig is arccal Budapest felé, a magyar nemzet kulturális értékei felé tekintve éltünk, ezt erősítette meg az erdélyi magyarságban a magyar Országgyűlés döntése”. A döntés erős szimbolikus töltete mellett, annak gyakorlati haszna is ismert, és az Európai Unió sok országában elfogadott, fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy érzi: a tegnap elfogadott törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették. Marosvásárhelyi magyar nemzetiségű, román állampolgárként én mindig is magyarnak éreztem magam. Ennek neveltek szüleim és ennek neveltem én is a gyermekeimet” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését. Lokodi Edit Emőke hozzátette: az elsők között fog élni a törvény adta lehetőségekkel.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint az erdélyi magyaroknak felelősségteljesen kell majd „sáfárkodniuk” a magyar állampolgárságukkal. „Nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva” – fogalmazott Csehi. A tanácselnök továbbá üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar Országgyűlés nagy többségben fogadta el a törvénytervezetet. Szerinte ez erkölcsi elégtétel a 2004. december 5-i népszavazásért, és a magyar döntéshozók a korábbi általános széthúzással ellentétben bebizonyították, hogy nemzeti kérdésekben az egyéni akarat a pártérdek fölött áll. Csehi személy szerint még nem döntötte el, él-e majd a kettős állampolgárság jogával, hiszen, mint mondta, ehhez behatóbban kell tanulmányoznia a hazai közigazgatási törvényeket és a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Nem szeretné ugyanis, hogy a jogszabályok ütközése miatt utólag derülne ki, nem képviselheti tovább a szavazóit abban a funkcióban, amelyre megválasztották.
„A kettős állampolgárságnak jelentős érzelmi értéke van a romániai magyarok számára, ezért fontosnak tartom és üdvözlöm a megszavazását” – nyilatkozta Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, aki leszögezte, igényelni fogja a magyar állampolgárságot.
„Elsősorban a szívnek és a léleknek fontos a kettős állampolgárság” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint fontos, hogy az anyaországiak végre minden cirkusz és referendum nélkül jelzik, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. A szimbolikus jelentősége mellett a kettős állampolgárságnak gyakorlati haszna is van az erdélyi magyarok számára, hiszen így vízum nélkül utazhatnak vagy vállalhatnak munkát olyan országokban, ahol román állampolgárként ezt még nem tehetik meg, véli Antal. Mint elmondta, ő és idős nagymamája is kérni fogja a magyar állampolgárságot, mert mindkettőjük számára ugyanazt a pozitív tartalmat, a magyarság öszszetartozását szimbolizálja.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere csak akkor dönti majd el, kéri-e a magyar állampolgárságot, ha alaposan megismeri a magyarországi törvény szövegét.
Pozitívan értékelte a tegnapi döntését Szász Jenő, Székelyudvarhely alpolgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki ezt egyben fontos üzenetnek tartja azért, mert ezúttal csupán 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadták, hogy a határon túl élő magyarok is megkapják a magyar állampolgárságot. Ezek után számára nem is kérdés, élni fog a lehetőséggel, hogy az anyaország állampolgára is legyen, és mint elmondta, azon lesznek, hogy közvetítő szerepet vállaljanak ez ügyben, leegyszerűsítve az embereknek az állampolgársághoz való hozzáférés lehetőségét. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – részletezte Szász.
Pap Kincses Emese csíkszeredai közíró, MPP-s politikus elmondta, véleménye szerint a kettős állampolgárság igénylése összetartozási vágyunkat szimbolizálja. „Nemhogy én igényelném, hanem szerintem minden, Magyarország határain kívül élő magyar igényelni fogja, még akkor is, hogyha csak a szimbolikus összetartozást jelenti” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs is örömének adott hangot, mondván, hogy ezáltal az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet. „Megnyílnak a távlatok, a lehetőségek arra, hogy ez a kapcsolat átértékelődjön, szorosabbá váljon” – értékelte a budapesti parlament döntését Izsák. Az SZNT elnöke természetesnek nevezte, hogy ő maga is igényelje a magyar állampolgárságot. „Számomra ez most egy jelkép lenne, viszont bízom abban, hogy közösségünk számára előbb-utóbb ennél több lesz. De ezt majd eldönti az Országgyűlés meg a történelem” – fejtette ki Izsák Balázs.
„Gondolom, hogy amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – véli Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke, aki szintén igényelni fogja a magyar állampolgárságot. Szerinte ugyanakkor a tegnapi döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője lapunk kérdésére elmondta, igényelni fogja a kettős állampolgárságot. „Bárki, aki felénk nyújtja szeretettel a kezét, az egy pozitív dolog” – fogalmazott az atya, hozzáfűzve, hogy ez nem jelenti azt, hogy most mindannyian Magyarországra költözünk, csupán azt, hogy az anyaország elfogadott, szeret bennünket. „A minap az egyik gyerek azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy meg kellene köszönnünk az anyaországi honfitársainknak ezt a szép gesztust” – tette hozzá. Éppen ezért június elején Csaba testvér száz gyerekkel megy majd Budapestre, és a Szent István-bazilikában celebrált szentmise keretében mond köszönetet „a helyes szavazásért”.
Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész még gondolkozik azon, hogy igényelje-e az állampolgárságot vagy ne. Az egykori politikai fogoly, aki hét évet töltött a kommunista rendszer legkegyetlenebb börtöneiben, elsősorban erkölcsi szempontból értékeli az új magyar hatalom lépését. A lelkipásztor viszont úgy véli: a magyarországi politikusoknak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük ezt a lépést.
Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője is igényli majd a kettős állampolgárságot. Kassay is a magyar Országgyűlés döntését gesztusértékűnek tekinti, egy olyan döntésnek, „amellyel Magyarország tartozott nekünk”. Szerinte azonban a kettős állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyarságnak jelentős lépés az összetartozás folyamatában, viszont mivel nem jár szavazati joggal, nem látja a hozadékát az erdélyi ember szemszögéből.
Cserey Csaba, a Szatmárnémetiben élő dzsesszdobos úgy nyilatkozott, magyarnak érzi magát, ez az anyanyelve, így minden további nélkül szert kíván tenni a kettős állampolgárságra. „Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, és nem látom, miért ne lenne ez jó az erdélyi magyaroknak. Az ismerőseim többsége is osztja a véleményem” – mondta.
„Rendkívül értékelendő és évek óta várt gesztus a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása” – szögezte le Dancs Annamari. A fiatal énekesnő felidézte azokat a helyzeteket, amikor havonta kénytelen volt átlépni a határt, hogy „pecsételtessen”, ha munkája miatt ennél több időt kellett Magyarországon töltenie, vagy amikor bizonyos pénzösszeg felmutatását kérték a határnál. „Ez a bánásmód megalázó volt számunkra, mint ahogy az is fájt, amikor az anyaországiak szegény rokonként kezelték az erdélyi magyarokat, kenyerüket, munkahelyüket féltették tőlünk” – fejtette ki Annamari, aki szintén kérni fogja a magyar állampolgárságot.
„Természetes, hogy jogunk lehet magyar állampolgárságot könnyített eljárással felvenni, hiszen ugyanezt az előjogot megkapták a moldovai köztársaságbeli románok is anyaországuktól – mondta a Krónikának Holló Kinga nagyváradi képzőművész. – Sok előnye van, például utazáskor gyakran szembesülök azzal, hogy a román állampolgárokkal szemben sok a restrikció, sőt az előítélet is. Sajnos az utóbbi időben olyan romániaiakat ismertek meg a más országbeliek, akik miatt igen negatív kép alakult ki bennük az országról, és ez rajtunk, magyarokon is lecsapódik.”
Pászkány Árpád kolozsvári üzletember, a román élvonalbeli futballbajnokságban aranyérmet nyert Kolozsvári CFR tulajdonosa pragmatikus embernek tartja magát, és mivel semmi konkrét előnyt nem lát a felkínált magyar állampolgárságban, nem fogja kérelmezni azt. „Őszinte leszek: nekem nem kell a magyar állampolgárság. Ha már úgyis benn vagy az Európai Unióban, olyan mindegy, hogy melyik tagállamának vagy állampolgára. Különösebb előnyt nem látok benne. Jelen pillanatban az adórendszer sem jobb Magyarországon, mint Romániában” – nyilatkozta Pászkány Árpád.
Kádár Kálmán, a sorozatban negyedik román bajnoki címét ünneplő Nagyváradi VSK vízilabda-együttesének csapatkapitánya, a román válogatott egyik alapembere nem kíván élni a magyar kormány által felkínált lehetőséggel, ugyanis ezt politikai húzásnak tartja. „Én nem fogom igényelni a magyar állampolgárságot, az biztos. Egyrészt azért, mert nekem tulajdonképpen semmilyen előnyöm nem származna abból, ha magyar állampolgár lennék. Másrészt ezt a politikusok azért találták ki, hogy a jövőben több szavazatot kapjanak a választásokon, mondjuk majd Erdélyből, vagy akárhonnan, ahol magyarok élnek. Mi hiába foglalkozunk azzal, hogy mi történik majd Magyarország belterületén, az az ő dolguk, ott ők szavazzanak, nekünk az a dolgunk, hogy itt szavazzunk, hiszen mi Romániában élünk – mondta a 31 éves nagyváradi sportoló. – Nem azért mondom ezt, mert kevésbé érzem magam magyarnak, mint mások, egyszerűen azért, mert úgy érzem, ez egy politikai húzás, és én nem szeretnék ennek részese lenni.”
Miklós Edit csíkszeredai alpesi síző azonban élni kíván a kettős állampolgárság igénylésének lehetőségével. „Mindenképpen igényelem, egyelőre azért, hogy legyen meg. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyszer Magyarországnak szeretnék versenyezni, és csak úgy igazolhatok át, ha állampolgár vagyok” – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

Összetartozunk
Legalább két évtizedes adósságot törlesztett tegnap a Magyar Országgyűlés, amikor óriási többséggel megszavazta a kettős állampolgárság könnyítéséről a törvényjavaslatot. Háromszáznegyvennégy képviselő szavazott igennel, öten tartózkodtak (három szocialista és két LMP-s képviselő), hárman (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba) ellene voksoltak, és olyanok is akadtak, akik elkéstek a szavazásról.
A parlament arról is szavazott, hogy a törvény sürgős kihirdetésére kérje az államfőt, így az új jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen hatályba léphet, az alkalmazását viszont csak 2011. január elsején kezdik meg. Az elfogadott törvény szerint egyéni kérelemre nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, ha magyarnyelv-tudását igazolja, büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A kérdést már a rendszerváltás követően rendezni kellett volna, de nem volt meg rá a kellő politikai akarat. Sőt, belefutottunk olyan pofonokba is, mint a 2004. december 5-i népszavazás. Azóta nemcsak a politikusok, hanem a polgárok véleménye is megváltozott a kérdésben: a Nézőpont Intézet egy friss felmérése szerint az emberek hatvan százaléka támogatja az állampolgárság megadását a határon túli magyarok részére.
A napokban, úgy látszik, egy másik nagy adósságát is rendezni fogja az anyaországi politikai elit: a Magyar Országgyűlés ezen a héten dönt arról, hogy a trianoni szerződés 90. évfordulója, június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. Minden jel szerint a politika immár nem hagyja figyelmen kívül azon százezrek-milliók véleményét, akik mindig is egy nemzetnek gondolták magyart, függetlenül attól, hogy épp milyen állampolgárnak születtek.
Ha a parlament elvégzi a feladatát, attól fogva a civil szervezeteken és az egyszerű állampolgárokon a sor, hogy tartalmat adjanak ezeknek a törvényeknek. Egy szervezet már elkezdte a munkát: az Apáczai Közalapítvány ma reggel jelenti be, hogyan kívánja valós cselekvéssel megtölteni a nemzeti összetartozás fogalmát. Határtalanul! címmel országos programot hirdetnek a személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére, ennek jegyében 216 millió forintos támogatást adnak 132 magyarországi középiskolának, hogy csaknem hatezer diákot elvigyenek egy tanulmányi kiállításon a szomszédos országok magyarlakta településeire Erdélybe, a Délvidékre, a Felvidékre és a Kárpátaljára.
Úgy vélik, csak a határokon átnyúló, minél nagyobb számú személyes kapcsolat járulhat hozzá ahhoz, hogy eljelentéktelenedjen ez a történelmi helyzet, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe.
Eljött az idő, hogy végre magunkkal is foglalkozzunk, és a könnyített állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja épp ezt a célt szolgálja. Ráadásul a szomszédos országok zömét ez nem is bántja: Románia belátta, hogy amit neki szabad a moldáviai románokkal, azt másoknak sem tilthatja meg, és a szerbek is meglepően megértők a kérdésben. Nincs kifogásuk a szlovénoknak és a horvátoknak sem (nekik is vannak hasonló törvényeik), és Ukrajnával is meg lehet egyezni.
Szlovákia viszont megbolondult (miközben nekik is van hasonló jogszabályuk), Fico most azzal fenyegetőzik, hogy aki önként magyar állampolgár lesz a felvidéki magyarok közül, attól elveszik a szlovák állampolgárságot. Ehhez az elképzeléshez vélhetőleg az Európai Uniónak és az emberjogi bíróságnak is lesz egy-két szava. Én csak egy régi Balaton-sláger két sorát ajánlanám halkan Fico figyelmébe: „Tudom, hogy tudod, elmúlik / egy kicsit rossz most, de elmúlik.”
Lukács Csaba
Magyar Nemzet

Közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet - jelentette ki Semjén Zsolt a Fidesz-KDNP nagygyűlésén szombaton a Kossuth téren
Megjöttünk, mi nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült - mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva a KDNP elnöke, akinek szavait "szép volt fiúk" felkiáltással fogadta a tömeg.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: az a nemzet, ami eddig is egy volt nyelvében, kultúrájában, történelmében, most végre közjogi értelemben is egy nemzet lehet.
Emlékeztetetve a héten elfogadott jogszabály részleteire rámutatott: a határon túliak nem úgy kaphatják meg az állampolgárságot, mint ahogy azt a szocialisták akarták, korlátozottan, hanem teljes körűen.
"Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, nincs első és másodosztályú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal - szögezte le, hozzátéve: nem tekintik kárnak, vagy veszélynek, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák, vagy egy Gyulán élő román a román állampolgárságot.
Elvárjuk azonban, hogy a határon túl élő magyaroknak is lehessen magyar állampolgárságuk. Ha Romániának, Szerbiának, Horvátországnak, Szlovákiának lehet, akkor lehet nekünk is - jelentette ki.
Semjén Zsolt szerint jövő ilyenkor a nemzettársaink a polgártársaink is lehetnek. "Isten hozott kilencven keserves év után erdélyiek, felvidékek, délvidékiek, kárpátaljaiak, bárhol a világban élő magyarok, magyar állampolgárként" - fogalmazott.
A kormánypárti politikus megígérte, a második Orbán-kormány meg fog védeni minden magyar közösséget és embert, bárhol éljen is a világban.
Kitért arra is, hogy mindenkivel megpróbálnak szót érteni, de aki nem akar velük szót érteni, azoknak a kedvéért "soha többet nem adjuk fel nemzeti érdekeinket és emberi jogainkat"
A kereszténydemokraták első embere felidézte, hogy "Gyurcsány Ferenc és két tettestársa" nem átallott a magyarság ellen szavazni, 2004. december 5-én nem átallottak a saját nemzetük ellen kampányolni. Utalva arra, hogy több mint 97 százalékos többséggel fogadták el az állampolgárságról szóló törvényt kiemelte: a nemzeti egység megvalósult, a szocialistákban is felébredt a jóérzés, és ezáltal a saját pártjuktól is megvetetten "ezek az emberek, a gyurcsányizmus a történelem szemétdombjára került" - fogalmazott.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy "kutya nehéz" időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal, az utakat taposóaknákkal.
Mi azonban nem a meghátrálás emberei vagyunk! - mondta a politikus, aki azt ígérte, a következő éveket arra szentelik, hogy felépítik Magyarországot a romokból. Ma a tüzes szív, holnap a hideg fej időszakának kell jönnie - tette hozzá. Azt kérte, hogy amikor nehéz időszak következik a kormányzásban, akkor is álljanak mögöttük - amire a tömeg Ott leszünk! felkiáltással válaszolt.
Hozzátette: pontosan tudják, hogy az egyetemes magyar nemzetnek felelősek, térben és időben. Nemcsak az anyaország, hanem a határon túl és a világon bárhol élő magyarság felé. Nemcsak az itt élőknek, hanem őseink és utódaink felé - emelte ki Semjén Zsolt.
A KDNP elnöke úgy fogalmazott: megdöntöttük a nemzetellenes gyurcsányizmust és megalapítottuk a nemzeti együttműködés rendszerét, ami azt jelenti, hogy folytatjuk Szent István országépítő nagy művét.
Paraméter.sk