Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gyurcsány Ferenc
1337 tétel
2008. november 12.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2008. november 13.
Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere szerint talán nem fajulnak el ennyire a dolgok a Felvidéken, ha a Magyar Koalíció Pártja felkészül a várható fejleményekre /a magyarellenes akciókra/, és súlyuknak megfelelően kezeli azokat. A magyar kormány puhány magatartása nem ösztönözte határozottabb ellenlépésre az ottani magyarság vezetőit. Emlékezetes az első visszhangosabb pozsonyi magyarügy: a koronázó dómból a rendőrségre kísérnek egy csoport pesti diákot és a velük lévő tanárt, mert úgymond megszegték a helyi törvényeket, amikor nem szlovák (hanem magyar!) nyelven ismerkedtek a templom történetével. Mit tett volna a francia, angol vagy lengyel kormány, ha állampolgárait így megalázzák! Gyurcsányéknak viszont elég volt két ejnye-bejnye! Innen vezetett az út a dunaszerdahelyi meccs magyarveréséig. Az ÚMSZ munkatársa szerint ha a magyarok nem lesznek súlyunknak megfelelően a román parlamentben, s hagyják magunkat a „nemzetmentő” függetlenek által szétforgácsolódni, azt kaphatják, amit Fico és Slota adott az ottani magyaroknak. Az utóbbi időben a határon túliak közül az erdélyi magyarok helyzete elfogadható, ami jórészt az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhető. Azonban a „választók nagyon jól tudják: a különutasok nem annyira az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarságnak ártanak. Kincses nevük sem téveszti meg őket!” /Sike Lajos: Előszél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2008. november 13.
Nem vár áttörést a szlovák-magyar viszonyban a november 15-i Gyurcsány Ferenc – Robert Fico találkozótól a Magyar Koalíció Pártja (MKP), de örömmel vették, hogy a magyar miniszterelnök rugalmasan kezelte az MKP kérését – mondta Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke. Elsősorban a szlovák kormánypolitikának kell egyfajta önvizsgálat nyomán valamiféle önkritikára is elszánnia magát – fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke. Sólyom László magyar köztársasági elnök is hamarosan kialakítja álláspontját Ivan Gasparovic szlovák államfő javaslatával kapcsolatban. A magyar államfő részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken, a szlovák államfő átadott egy dokumentumot Varsóban Sólyom Lászlónak, aki ezt tanulmányozni fogja. A pozsonyi Új Szó november 12-i számában Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg arra törekszik, „hogy a felelősség rá eső részét elsumákolja”. A politológus emlékeztet: Ficónak eddig is az volt a stratégiája, hogy kimagyarázza azt, amit saját kormánya csinál. /Gurcsány–Fico: nem várnak áttörést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2008. november 17.
Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2008. november 17.
Két nappal a Gyurcsány–Fico találkozó előtt valaki megjegyezte, Fico úgy felmossa a padlót a magyar miniszterelnökkel Révkomáromban, mint annak idején Aradon Ceausescu Grósz Károllyal. És igaza lett. Ismét bebizonyosodott, hogy Magyarország képtelen megvédeni a határain kívül rekedt magyarokat. Gyurcsány két hete kéri a dunaszerdahelyi meccs videofelvételét, miközben bármelyik ötödikes megmondta volna neki, hogy a szlovákok ezt sohasem nyomják tenyerébe. A szlovákiai magyarság legégetőbb gondjai helyett, mint nyelvhasználat, tankönyvek a hivatalos magyar politika belekapaszkodott a focimeccsbe, hogy ezzel is enyhüljön az IMF-hitel okozta pofon ereje. Látva a magyar-szlovák viszonyt, csak örülhetnek, hogy ez a magyar kormány nem foglalkozik többet velünk itt Romániában, írta a lap munkatársa, Irházi János. Ha már jót nem tesznek, legalább ne rontsanak a helyzetükön. Határozott, gyors, kemény fellépést várnának el minden olyan esetben, amikor a magyarságot sérelem éri. /Irházi János: Lefekvő ütközet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2008. november 18.
Robert Fico várhatóan Szlovákia legfőbb ügyészének álláspontját küldi meg válaszul Gyurcsány Ferencnek, aki levélben kérte a szlovák kormányfőt, hogy a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról folytasson le egy önálló, a rendőrségtől független vizsgálatot, és annak eredményét küldje meg Magyarországnak. „Nem egészen értem, miért nem tegnap (a révkomáromi találkozón) fogalmazta meg ezt az elvárását Gyurcsány Ferenc” – mondta Fico november 16-án, vasárnap este a TA3 szlovák hírtelevízió stúdiójának vendégeként. Fico elmondta: számos, Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott dologról nem a révkomáromi megbeszélésük során, hanem csak az azt követő sajtótájékoztatón értesült. Ilyen volt például az, hogy az őt Budapestre invitáló meghívás sem a négyszemközti megbeszélés alatt, hanem csak a sajtótájékoztatón hangzott el. Gyurcsány megbeszélésre hívta az öt parlamenti párt elnökét, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást adjon a szombati magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón történtekről. /Gyurcsány írt, Fico válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2008. november 20.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2008. december 3.
Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 6.
„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2008. december 9.
Kányádi Sándor költő, Ádám Ottó rendező és Kaján Tibor grafikus kapták idén a Táncsics Mihály-életműdíjat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke adott át a díjazottaknak december 7-én, vasárnap Budapesten. /Kányádi Sándor Táncsics- életműdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2008. december 13.
A rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke, Antall József 1993. december 12-én hunyt el. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében a 15 éve elhunyt miniszterelnökre emlékeztek. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte az egykori kormányfő mondatát, amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, emlékeztetve arra, hogy a kijelentést követő ,,felhördülés jól mutatta, mennyire a lényegről beszélt” Antall József. Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette, Antall József politikai öröksége méltó példaként szolgálhat mindenkinek, aki a felelősség mércéjét keresi. Antall József hajlandó volt közvetlen politikai céljait és a pártérdekeket is háttérbe szorítani, hogy a rendszerváltás minősége érdekében megbízható, teherbíró alkotmányos jogrend alakuljon ki Magyarországon; erről Sólyom László köztársasági elnök írt a Magyar Nemzet emlékszámában, amely Antall József miniszterelnök halálának 15. évfordulójára jelent meg. Írásában kiemelte: Antall József a maga és kormánya becsületéhez sem engedett nyúlni: perre ment a minisztériumait általában korrupcióval vádoló kijelentés miatt.,,Nagyon reményvesztett állapotban, 1993 őszén, mégis azzal a bizakodó mondattal summázta a helyzetről folytatott beszélgetésünket: a tisztesség hosszú távon megéri” – emlékezett az államfő. Kiemelte: ma már egykor halálos ellenségei is elismerik, ám ezzel adták át leghatékonyabban a múltnak.,,Azt mondják, államférfi volt, de korszerűtlen, egy letűnt kor és osztály utolsó, kiváló reprezentánsa. Azaz nem lehet folytatása” – írta. Sólyom László szerint ma legjobban a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás hiányzik, mert ezek helyett rögtönzés követ rögtönzést, minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje. /Emlékezés Antall Józsefre halálának 15. évfordulóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2008. december 16.
Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a magyar és a szlovák kormányfő állapodott meg tavaly – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, miután december 15-én tárgyalt szlovák partnerével Budapesten. Hozzátette: a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar–szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubis is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. Göncz Kinga szerint a magyar kormányfő és az államfő – szlovák részről elutasított – javaslatai azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megoldani a felmerülő problémákat. /Tizennégyből három és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2009. január 5.
Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./
2009. január 9.
Az új esztendőben többet kellene tennünk a két Háromszékért. Haza kellene kerülnie a megye természetes erőforrásaiból fakadó haszonnak – az Őrkőt ugyanis jelenleg Brassóba, Mikóújfalu és Bükszád bazalt- és andezitköveit a Regátba, erdeinket, fáinkat Máramarosba és egyebüvé, pityókánkat a Kárpátokon túlra szállítják, írta dr. Szőts Dániel. A közintézmények élére legalább a megyében 75 százalékban helybelieket kellene kinevezni. A másik Háromszéket, a lapot 2009-ben békén kell hagyni. Nem szabad a szerkesztőséget kitenni jelenlegi helyéről. A háromszékiek hová fordulhatnak segítségért? Az ,,anyaországhoz” nem. A három főbűnös – Gyurcsány, Hiller, Kuncze – azt próbálta elhitetni a 2004. december 5-i népszavazás előtt, hogy a határon túl nincsenek is magyarok. Magunkra vagyunk utalva, tegyünk meg mindent Háromszék felemelkedéséért! – zárul az írás. /Dr. Szőts Dániel: A két Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2009. január 14.
A szlovákiai helyzet, a Szerbiában történtek, na meg romániai sunyi technikák melyekkel a magyarság ellen dolgoznak, mind arra utalnak, hogy a kisantant feltámad a magyarsággal szemben. – Folyik a Kárpát-medencében a magyar ingatlanok felvásárlása idegnek által. Székely autonómia legyen, de kiknek, ha a székely adja el a földjét a románoknak. Miért engedjük át földjeinket idegeneknek? Ezt csak egy olyan nép teszi, amelynek a vitalitásával, élni akarásával gondok vannak, írta Nagy Attila. Nekünk vannak időközönkénti szabadságharcaink, amikre büszkék vagyunk, de a folyamatos vitalitásunkkal vannak gondok. Mi magyarok, kisebbségiek, megmaradásunk zálogát, a megtartó erőt az intézményeinkben látjuk. Ebben van is igazság meg nincs is. A kisebbségi intézmények is csak formák, ami nem tartalom. A megtartó erő nem az intézmények, hanem a bennünk lévő láthatatlan belső, amiből a vitalitás forrásozik. Egy nép autonómiája abban nyilvánul meg, hogy az ellene irányuló, létét fenyegető támadásokra spontán önvédelmi reflexekkel képes válaszolni. Ahol a megtartó erő a belső, ott az értékek is belül vannak és nem egy olyan Európában, amelyet Hamvas Béla tévútnak nevezett. „Ameddig a nép megtűr nemzetet károsító gyurcsányokat és markóbélákat, addig nincs megújulás, de az csak a kezdet lenne, mert sokat kéne még sepregetni. ”Amikor szétszedték Nagy-Magyarországot a nemzetiségiek, akkor a jogaikra hivatkoztak. A cikkíró szerint követelnünk kell Trianon revízióját és a többségében, meg a szórványban élő magyarságnak a jogát, hogy önálló államban éljen, vagy Erdély esetében egy több nemzetiségű államban, vagyis egy független Erdélyben, egy Székely Köztársasággal a szélében. Azonban ezt csak egy olyan nép tudja kiharcolni, melynek a megtartó ereje a belső. És a belső megtartó ereje nélkül egy nép a saját államában is elveszhet, lásd a mai Magyarország. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Trianon revíziója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2009. január 23.
A nyolcvanas években Galacon vagy Tulceán szívesebben fogadták a magyar újságírót, mint Nagyváradon, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt vagy Csíkszeredában. Mert ezekben a városokban a román vezető magyar spionnak vélte őket. Galacon több ezer magyar élt azokban az években. Odahelyezték őket, az újságíró hozzátette, jobb fizetés és a nagyobb megbecsülés miatt is jöttek. Az egyik magyar elmondta, otthon hiába kérvényezte a lakást, miközben az oda telepített románokat lakáskulccsal fogadták. Erre ő Galacra ment, ahol máris beköltözhetett saját otthonába. Közismert, hogy már Trianon előtt több tízezer erdélyi magyar ács, kőműves, cipész, asztalos, lakatos, pincér, kerékgyártó, kocsikészítő dolgozott a Regátban. Sike Lajos újságíró emlékeztetett: az elmúlt években Szász Jenő többször is azzal vádolta az RMDSZ-t és Markó Bélát, hogy „kiűzött” Erdélyből kétszázezer magyart. Valaki meg azt írta, hogy egy gyergyói legény Gyurcsány miatt ment Írországba pincérkedni. Az újságíró megjegyezte, ez a legény inkább Írországba megy dolgozni, akkor is, ha Budapesten ismét Horthy Miklós a kormányzó, sokaknak ugyanis a hazafiság „a hasán megy át!” /Sike Lajos: A hasáért megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. január 30.
Az Új Magyar Szó átvesz cikkeket a magyarországi kormánypárti sajtóból. A mostaniban Mészáros Tamás a 168 Óra hetilapban kiállt a Gyurcsány-kormány mellett, továbbá az uszító ellenzéket szidta: „Tessék elolvasni, meghallgatni a legnagyobb ellenzéki párt prominenseinek akárcsak az utóbbi hetek során közzétett megnyilatkozásait. ” „Ez a gyalázkodás már túllép azon a mértéken, amit évek óta megszoktunk. ” /Mészáros Tamás, 168 Óra: A meggyalázott nyelv. Változatos válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2009. február 3.
Február 2-án Traian Basescu román államfő kétnapos látogatásra érkezett Magyarországra. Budapesten magyar partnerével, Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát. Traian Basescu találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Szili Katalin országgyűlési házelnökkel. Délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Basescu már járt hivatalos úton a magyar fővárosban. Bukarest főpolgármestereként 2001-ben Demszky Gáborral aláírta Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződését. „Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam” – hangsúlyozta Traian Basescu a magyar államfővel folytatott megbeszélése után. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet – tette hozzá. Traian Basescu kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért – mondta Traian Basescu. Sólyom László erre reagálva kiemelte: „Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek „minimumstandardok”. A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni – fűzte hozzá. A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam. Magyarországon a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek – tette hozzá. A megbeszélésen a kisebbségi kérdések mellett tárgyaltak a pénzügyi és gazdasági válságról és az energiabiztonságról is – mutatott rá Sólyom László. A két ország prioritásnak tartja, hogy összekapcsolja energiarendszereit, és fontosnak tartja a Nabucco-projekt megvalósulását. Nagy jelentősége van a magyar–román területi együttműködési program végrehajtásának, a határ menti fejlesztésnek. A köztársasági elnök felvetette azt is, hogy vontatottan halad az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában. Traian Basescu szerint a két országnak nagyobb hatékonysággal kell kihasználnia a Duna–Rajna–Majna víziutat. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban a román elnök hangsúlyozta, hogy magánegyetemek nem részesülhetnek állami finanszírozásban Romániában, ugyanakkor ők is részt vehetnek állami és uniós pályázatokon. /Basescu: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2009. február 3.
Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2009. február 4.
Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2009. február 4.
Lassan a fősodratú magyarországi média sem hagyhatja figyelmen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerződés ügyét. Az, hogy megpróbálja elkenni a jelenleg regnáló kormány felelősségét a nyilvánosságra került törvénytelenségekben, ismerős reakció. Ezt tette az őszödi beszéd kapcsán, amikor egyetlen riporter sem szorongatta meg Gyurcsány Ferencet, midőn szembehazudta a magyar közvéleményt, amikor úgy igyekezett beállítani a beszédét, hogy nem az MSZP, hanem a rendszerváltás utáni kormányok hazugságaira gondolt. Ugyanakkor senki nem vetette fel a ballib riporterek közül, hogy a közvéleményt megtévesztő „trükkök százai” bizony a büntetőjogba ütköző cselekedeteket takarnak. Ugyanezt tette a ballib média a 2006. október 23-i rendőrterror idején is, amikor a békés civil lakosság szisztematikus brutalizálását, a szemkilövést, a rendőrcsapatok azonosító jel nélküli fékevesztett tombolását, békés emberek étteremből való kirángatását és összeverését, csontok szándékos eltörését, földön fekvő magatehetetlen emberek brutális rugdosását „túlkapásoknak” állította be majd nem harsogott a felháborodástól, amikor Demszky Gábor kitüntette a rendőrterror fő felelősét, Gergényi Pétert – írta Borbély Zsolt Attila. A kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy a törlesztés megkezdése a következő kormányra hárul. Maga a hitelfelvétel törvénytelen – ezt Balsai István igazolta a sajtó előtt: „a magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől. Azonban nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni –, hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. ” Balsai hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt. Magyarán akár a Szent Koronát – ami egyébként is szálka Gyurcsány szemében – lefoglalhatják, ha Magyarország fizetésképtelenné válik. /Borbély Zsolt Attila: El a kezekkel a Szent Koronától! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./
2009. február 5.
Ami megismétlődhet, az, úgy látszik, megismétlődik, ha magyar–román viszonyról van szó. Jelesen a mesterségesen táplált kisebbrendűségi érzés (,,Merjünk nagyon kicsik lenni!”), a túllihegett jószomszédi viszony egyoldalú (!) fenntartása, akár Románia és Magyarország, akár Szlovákia és Magyarország, akár Szerbia és Magyarország, akár Ukrajna és Magyarország viszonyáról van szó (,,Ne sértsük meg a szomszédok érzékenységét!”). Hát mi nem is sértjük, 1945 óta pedig különösképpen nem. Ez már a ,,dicsőséges” szocializmus és internacionalizmus kora volt a Kárpát-medencében is, a becstelen nemzetárulás után Kádár János Marosvásárhelyre ment, hogy kimondja: Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs Romániával szemben, hozzátette, hogy pártja és kormánya semmilyen módon nem kíván beavatkozni a szomszédos baráti ország belügyeibe, az erdélyi magyarsággal szembeni román bánásmódba. Következhettek az erdélyi magyarokkal szembeni megtorlások, a Bolyai Egyetem felszámolása, az iskolák ,,eltagozatosítása”, a mértéktelen román betelepítések erdélyi városokba (később már falvakba is!). Kádár elvtársnál csak utóda, Grósz Károly viselkedett ostobábban, aki besétált Ceausescu csapdájába. Kádár szellemi örökösei csak gumilövedékekkel lövetik nemzettársaikat, véresre veretik őket, s nincs következmény a nagy magyar demokráciában. Kifelé pedig folytatódik a gazsulálás, Medgyessy Péter Adrian Nastase társaságában az Erdély elszakítását ünneplő ,,nagy egyesülés” évfordulóját a budapesti Kempinski Szállodában ünnepelte /2002-ben/, s hallgatta megilletődve: ,,Ébredj, román... vége a barbárok (magyarok) uralmának. ” Ezt folytatja Gyurcsány Ferenc kormányfő, s hiába mondja a magáét egyedül és igazi döntési jogkörök nélkül Sólyom László köztársasági elnök, az ő szavára nevetgélnek a ,,baráti” szomszédok. Basescu államfő budapesti hivatalos látogatásán kimondta: Romániában soha semmiféle kollektív jog és autonómia nem biztosíttatik a magyarok számára. /Magyari Lajos: A Kempinski-szindróma (Kárpát-medence) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2009. február 11.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2009. február 13.
Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2009. február 17.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Hírlap elleni bojkottra szólította fel az állami vállalatokat és intézményeket, minisztérium, arra kérve őket, hogy a továbbiakban ne fizessenek elő, és ne is hirdessenek a lapban. Gyurcsány Bayer Zsolt Betelt a pohár címmel megjelent, a veszprémi gyilkossággal kapcsolatos publicisztikája miatt döntött így, amelyben az újságíró „gyilkos állatoknak” nevezte az elkövetőket. Ez a felhívása jó reklám volt a lapnak: az előfizetés az ellenállás jelképévé vált, s a tiltás két nap alatt hatezer új előfizetőt hozott a lapnak. Többezer szimpatizáns részvételével zajlott február 13-án a magyarországi Magyar Hírlapot ért miniszterelnöki támadás miatt, a sajtó- és véleményszabadság érdekében meghirdetett tüntetés Budapesten. A tüntetést a lap kezdeményezte. A tüntetésen Bayer Zsolt hosszan érvelt a cigány szó használata mellett. „A szavakat megfelelően kell érteni. Cigány a barátunk, akit szeretünk, s akire büszkék vagyunk, sőt megvédjük bármi áron. De cigány az is, aki javainkra s életünkre tör, s őróla is megmondjuk, hogy cigány” – nyilatkozta. A publicista, a Cotidianul román nyelvű lapnak adott interjújában azt is elmondta, „engem mindenki vehemens és szókimondó újságírónak ismer, s ha valami feldühít megírom. A veszprémi eset pedig, mint minden normális embert, engem is nagyon feldühített” – nyilatkozta. /Reklám lett a miniszteri bojkottból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2009. február 24.
Február 23-án az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz–KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Délután kordont vontak a budapesti Kossuth térre érkezett rendőrök az Országház épülete és a több száz ember közé, akik azért gyűltek össze, mert a parlament sürgősséggel tárgyal az önfeloszlatásáról és szavaz is az előterjesztésről. A tüntetők többször skandálták, hogy „Kormány takarodj!”, „Gyurcsány takarodj!”, illetve azt, hogy „Hazaárulók!”. /Nem oszlatta fel magát a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2009. március 9.
Változatlanok maradnak a határon túli magyarok számára megítélt alapvető támogatási programok, ezek továbbra is prioritást élveznek – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki a Gyurcsány-kormánynak a külhoni magyarok támogatására vonatkozó aktuálpolitikai kérdéseiről beszélt kolozsvári látogatása alkalmával. Az alapvető programok (oktatás-támogatás, nemzeti intézmények, Szülőföld Alap), mint alappillérek, változatlanok maradnak. A szolidaritást, amit – nem pártpolitikai értelemben – kinyilvánítottak, és a kormány a határon túli magyar szervezetekkel kialakított, szeretnék a továbbiakban is fenntartani. A kormány vallja, hogy a politikai be nem avatkozás a követendő út a magyar–magyar párbeszédben. A szakállamtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit keres a fejlesztéspolitika a nemzetpolitikában, a válasz: amikor a nemzeti források egyre szűkösebbek, akkor többletforrásként csak a 2013-ig megállapított uniós támogatásokban bízhatnak. Meg lehet találni azokat a terveket, amelyeket magyarok lakta vidékek önkormányzatai románokkal, szerbekkel meg másokkal közösen tudnak kivitelezni életszínvonaluk emelése érdekében, akkor ezek bizonyos értelemben nemzeti projektekké válnak – vélekedett Gémesi Ferenc. A Szabadság kérdésére, hogy a gazdasági világválság esetleges drámai fordulatának hatására fog-e változni a magyar kormány részéről a támogatási szándék, Gémesi Ferenc úgy vélekedett: a politikai szándék nem változik. /Ö. I. B.: Pártpolitikától mentes támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2009. március 11.
Közösen fog kampányolni Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-kéviselő. Kiss János, a lap munkatársa intette őket: ne tegyék. Az újságíró megjegyezte Orbán Viktorról: idejön kampányolni az a pártelnök, aki otthon már két parlamenti választáson is leszerepelt. Kiss János továbbment Orbán Viktor elleni cikkében, mondván, kampányolás alatt a pártelnök hiányozni fog munkahelyéről, ahonnan gyakran hiányzik, továbbá felrótta neki /Gyurcsány Ferenchez hasonlóan/, hogy nem járul hozzá a válságból való kilábaláshoz. Kiss János emlékeztetett, a Fidesz tagjai azt szajkózzák: a győztes alkalmatlan, le kell váltani! Mit szólnak ehhez a külföldiek? „Csak nézni tudunk és csodálkozni” – jegyezte meg az újságíró, megvédve Gyurcsányt. /Kiss János: Olvasom. MaoRGÓ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 12.
Kilépett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójából Csáky András, ezzel a képviselőcsoport másodízben a megszűnés határára sodródott. A politikus elfogadhatatlannak tartja a Bokros Lajos és Habsburg György vezette EP-listát. Csáky András független lesz, őt követi Olajos Gergely, az MDF jelenlegi egyetlen EP-képviselője is, aki mandátumának lejárta után elhagyja a pártot. Az MDF országos választmánya a múlt hét végén 48:44 arányban bizalmat szavazott a listának, amelynek első helyén Bokros Lajos, második helyén Habsburg György áll. Dávid Ibolya pártelnök ezután Bokros Lajosból miniszterelnököt kívánt kreálni, így állítva félre a „hiteltelen Gyurcsányt”. Boross Péter volt miniszterelnök is ellenvéleményt jelentett be, szerinte össze kell hívni a párt országos gyűlését, eligazító döntés kell a pártnak arról, hogy kivel és milyen irányba politizál az MDF. Leszögezte azt is, a „bizonyos koalíciós felvetéseket, MSZP–SZDSZ–MDF válságkoalícióról” összeegyezhetetlennek tartja Antall József örökségével. Az MDF frakciója emelt fővel vállalja azt, hogy a függetlenek táborába kerül – jelentette ki Dávid Ibolya. /Lokodi Imre: Magyar demokrata perpatvar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2009. március 14.
Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést március 13-i Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, aktívan formálja országa politikáját. A konzervatív lap emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Máriát, Sólyom jelöltjét ismét nem fogadták el az MSZP képviselői. A Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását. Sólyom László nem képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is. Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ,,hazugságbeszéde” nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást. Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. /Senkinek szolgája (Sólyom László államfői tevékenységéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./