Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, a nagykárolyi Károli Gáspár és Kaffka Margit szobrok alkotója készíti a Petőfi szobrot, amely Szatmárnémeti egyik nagyobb belvárosi terén, a városi kórház előtt fog állni. Szeptemberre tervezik a szoborállítást. /Deák Árpád készíti a Petőfi szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Annak idején a Jóbarát gyermeklap meghirdette a Varrj ruhát Zsuzsi babának népviseletvarró versenyt. A verseny lázba hozta a falvakat, iskolákat, 160 népviseletbe öltözött baba gyűlt össze. A kollekció azóta is szaporodik, főleg, hogy utána az Andris babákat is felöltöztették, újabb kiírás keretében, emlékezett Szentimrei Judit /Kolozsvár/ 83 esztendős nyugalmazott néprajzkutató, főiskolai tanár. Szentimrei Judit Budapestre ment tanulni, a Néprajzi Tanszékre. A tanszékvezető, Györffy István mondta: akit ennyire érdekel a néprajz, az menjen Finnországba. Szentimrei Judit el is ment. Délelőttönként szőtt, délután a múzeumban dolgozott. 1939-ben haza kellett jönnie. Négy gyermeke volt, amikor tanítani hívták a Képzőművészeti Főiskola textil szakára. Azután 1952-ben megalakult a Népművészeti Kutatócsoport, Szentimrei Judit velük járt Kászonban, majd Moldvában a csángóknál, Szilágyságban és a Kis-Küküllő mentén. Később Szentimrei Juditot a román kutatócsoportba hívták. Meghívták előadást tartani: 1980-ban bejárta Nyugat-Európát. /Sándor Boglárka Ágnes: "Megfutamodtam a székely festékes nyomán…" Életéről mesél Szentimrei Judit néprajzkutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Márc. 27-én Marosvásárhelyen Gyökerekből megújuló nép címmel tanácskozást szerveznek a marosvásárhelyi történelmi egyházak és a Mustármag megújulás-szolgálat. Nemzeti jellemünk gyökerei címmel dr. Zachar József, a Magyar Tudományos Akadémia történelemtudomány doktora tart előadást. A magyar műveltség gyökerei címmel dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke értekezik. A mai erdélyi keresztény társadalmat dr. Gagyi József, az EMTE tanára mutatja be, majd dr. Rókusfalvy Pál, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológus doktora A lélek őstörténete és az ifjúság címmel tart előadást. /Gyökerekből megújuló nép. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere hat év után újra kezdeményezi az 1918. December 1. sugárút átnevezését Petőfi Sándorra. Albert Álmos elmondta, készíti a dokumentációt a javaslat előterjesztésére a városi tanácsban. A polgármester hat évvel korábban próbálkozott először az utcanév megváltoztatásával. A Kovászna megyei prefektúra megtámadta a döntést, a Legfelsőbb Bíróság pedig végleges döntésben kimondta, hogy a sugárút elnevezése továbbra is 1918. December 1. /Petőfi Sándor nevét viselheti a sepsiszentgyörgyi December 1. sugárút. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

A székelyudvarhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesületének fiókszervezete önállóvá alakult, és ezután az országos egyesület társult tagjaként szerepel – összegezte Bodó Géza elnök a márc. 23-án megtartott udvarhelyszéki gazdagyűlés eredményét. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke kifejtette: – Az RMGE máj. 15-én ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. Az egyesület 1844-ben alakult, Erdélyi Gazdasági Egylet néven. Az 1990. márciusi újjáalakulás óta 13 megyei szervezettel működik. A gazdakörök bejegyzése EU-s követelmény, hiszen csak ezáltal lehet igénybe venni a támogatásokat. /bágyi: Megalakult az udvarhelyszéki RMGE. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 24./

Több mint félszáz lupényi, vulkáni, vajdahunyadi, dévai és kolozsvári keresztény fiatal részvételével zajlott a vajdahunyadi ifjúsági konferencia a helyi Ifjúsági Keresztyén Egylet /IKE/ rendezésében. Az immár másodízben megrendezett megyei szintű találkozón ezúttal az ifjaknak az egyházban felvállalandó szerepéről tanácskoztak. Veres Csaba, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egylet egyik vezetője tartott előadást. Márc. 21-én, vasárnap az istentiszteletet követően a résztvevők kiértékelték a konferenciát, melyet idén is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rendeztek meg. /GBR: Ifjúsági konferencia Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

„Tőkés Lászlót mindenki ismeri, nem kell bemutatnom. (Hoppá, elsején lesz a szülinapja! – Isten éltessen, Laci öcsém!) Azt is mindenki tudja, hogy ő volt a forradalom szikrája. A szikrának általában tűzgyújtás a szerepe, utána elhamvad.” /Kuszálik Péter: A szikra természetrajza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Székelyudvarhelyen új hetilapot indítottak Polgári Válasz címen, fejléce szerint a székelyudvarhelyi polgárok hetilapja. A polgári jobboldal híreiről, eseményeiről akarnak tájékoztatni. Az új lap Bayer Zsolt írását közli (Fehér hó a Hargitán), és interjút Schmidt Pállal, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnökével, aki Székelyudvarhely díszvendége volt március 15- én „A Fidesz támogatja az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a magyarság megmaradását és gyarapodását szülőföldjén, erre lehet felépíteni az erdélyi magyar jövőt." – olvasható az első számban. /(oláh): Mire Válasz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Megjelent Albert Ernő legújabb, a madéfalvi veszedelemről írt könyve A halál völgye /Albert Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címen, alcíme: A határőrség szervezése 1762–1764-ben. A könyvet márc. 25-én Székelyudvarhelyen, Gidó Csaba történész mutatja be. /Könyv a madéfalvi veszedelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25/

Márc. 24-én gyakorlatilag lezárult a Büntetőtörvénykönyv képviselőházi vitája, néhány cikkely esetében elhalasztották a szavazást. Az új Btk. összességében szigorúbb büntetéseket ír elő, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, különös tekintettel a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre, a prostitúcióra és a kerítésre, a pornográfiára, a lopásra és a csalásra, a nemzetbiztonság veszélyeztetésére, illetve a terrorista cselekedetekre. Eszerint a kiskorúak szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődésének akadályoztatása 3–15 év szabadságvesztéssel sújtható. Három hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntethető a bigámia, és ugyanekkora szankció róható ki az üzletszerű kéjelgés is. /Cseke Péter Tamás: Szigorodott a büntető törvénykönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Románia kormánya védintézkedést vezetett be a magyar származású élő sertés- és sertéshús-szállításokkal szemben: márc. 19-től a magyar élő sertés az eddigi 15 százalékos vám helyett 35 százalék vámmal, a sertéshús pedig az eddigi 20 százalék vám helyett 45 százalék vámmal vihető be Romániába. A magyar külügyi közlemény súlyos restrikciónak minősíti a román lépést. A magyar kormány sajnálattal értesült arról, hogy a magyar szállításokkal kapcsolatban kialakult helyzet tisztázását célzó, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által tett magyar kezdeményezést figyelmen kívül hagyta a román fél. Az intézkedés annál is inkább sajnálatos, mivel a rendelkezésre álló magyar adatok nem támasztják alá sem a szállítások drasztikus növekedését, sem ebből adódóan a román termelőknek okozott károk létezését – áll a közleményben. /Román védővám sertésimportra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

"Új forró pont lesz Európában? – Jugoszlávia sorsát jövendölik Romániának, ám az európai szakértők szerint nem megalapozottak ezek az apokaliptikus jóslatok" – címmel közölt cikket az rbc.daily.ru elnevezésű orosz elektronikus kiadvány. A Bukarest által folytatott, az ország teljes románosításának nacionalista politikája az európai újságírók szerint oda vezet, hogy az ország a jugoszláv elv alapján felbomlik. Ennek első jele az, hogy az erdélyi magyarok kinyilvánították szándékukat egy, a román állam keretein belüli széles körű autonómia biztosítására. Szakértők szerint azonban a magyar közösség egy részének "szeparatista" hangulata nem veszélyezteti Románia területi integritását. "Románia esetében, ha Erdély függetlenségének az ügye pozitív irányba mozdul, akkor ez nagyon veszélyes precedenst teremt, mivel nagy magyar közösségek élnek Szlovákia és Szerbia területén is. Mi arra a garancia, hogy az ott élő magyarok nem akarják a példát követni? S ha ez bekövetkezik, jelentkeznek a sorban más európai kisebbségek is" – nyilatkozta az elektronikus kiadású lapnak Szergej Markedonov, a Politikai és katonai elemzések intézete etnikumközi kapcsolatok osztályának a vezetője. Mindmáig nem megoldott Koszovó ügye, komoly határviták vannak Németország és Lengyelország, Németország és Csehország, Oroszország és Finnország között. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy nincs veszélyben Románia területi épsége. "Egyrészt az autonómiáért csak az erdélyi magyar közösség egy része lép fel, (elsősorban a radikális érzelmű Tőkés László és hívei kezdeményezéséről van szó). Másodszor pedig a "szeparatizmus" nem talál semmilyen támogatásra Magyarországon. /Új forró pont lesz Európában? Orosz cikk az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Valószínűleg hat vagy hét romániai magyar is életét vesztette a madridi robbantásokban. Két csángómagyar is van az áldozatok között, mindketten Szabófalváról utaztak ki munkát vállalni. Az egyik Diák Nikoletta, a másik szabófalvi áldozat Martinás Alajos. /Valószínűleg hat romániai magyar áldozata is van a madridi merényletnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

Márc. 19-ig 470.056 személy nyújtotta be magyarigazolvány iránti igénylését. Ezzel párhuzamosan 36.495 diákigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be, 5.863 pedagógusigazolvány és 421 oktatói kártya iránti igénylést. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségűek 32,83%-a igényelt magyarigazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 47,50%-a nyújtotta be magyarigazolvány iránti kérelmét. Szilágy megyében az igénylések aránya 44,75%, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 44,44%, Fehér megyében 42,14%, ezt követi Gyergyószék 40,55%-kal. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében, ahol a magyar nemzetiségű személyek 9,67%-a igényelt magyarigazolványt. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol 15,13, illetve 15,92%-os az arány. Eddig 69.083 nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, és 2.378 hallgatói támogatásra benyújtott pályázat érkezett. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A határon túli magyarság gazdasági támogatását szolgáló Új Kézfogás Közalapítvány sajtóközleményben jelentette, tudomásul veszik, hogy a költségvetési takarékossági intézkedések során jelentős összeggel, több mint 23%-kal csökkentették a 2004. évi előirányzatukat. 424millió forintból gazdálkodhatnak, a tavalyi 560 millióval szemben. /Az Új Kézfogás Közalapítvány tudomásul veszi… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hetilapnak adott exkluzív interjújában kifejtette, nem tenné meg, amit Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke a díj visszautasításával megtett, megbántva azokat is, akik a díjat megkapták, s át is vették. Bugár Bélát most cserbenhagyta politikai ítélőképessége. Markó szerint a kitüntetés „Magyarország és a magyar állam gesztusa felém, felénk. Nagyon nagy baj lenne, ha a megosztottság már ide is behatolna”. Az Erdélyi Riport kérdésére kifejtette véleményét a Magyar Írószövetség mostani helyzetéről. Ezáltal „beteljesül a magyar közélet kettészakítottsága.” „Az írótársadalmon belül már 1989 előtt is egymásnak feszültek az indulatok, a népi-nemzeti vonal ütközött az urbánus irányzattal.” Markó szerint a közélet most már a mélyponton van, tehát innen csak fölemelkedni lehet. Markó szerint a véleménymondás alól nem bújhat ki az írószövetség, s itt a probléma gyökere. Sokan nem értik, miért halasztják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását, vetette fel Szűcs László, a lap munkatársa. Valószínűleg attól tartanak a kormány képviselői, hogy egy ilyen Máérton a támogatás csökkentése nem éppen dicsérőleg kerülne szóba, mutatott rá Markó. Szerinte nincs nemzetstratégia, ezt igazolja a támogatáscsökkentés ügye is. Ha lenne stratégia, akkor annak alapján döntenének, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé fontos a határokon túl élő magyarok támogatásánál és nem a fűnyíró-elv érvényesült volna. A Máérton a kettős állampolgárság ügyéről kellene beszélni. A felmérés eredménye az volt, hogy a kettős állampolgárság igényével az emberek többsége egyetért. Ugyanakkor ez az elvándorlást gyorsítaná fel. Félelem van az értekezletet is érintő megosztottságtól. Markó tudja, hogy nem mindenki ért egyet az RMDSZ politikájával. Az eltérő véleményeknek az RMDSZ-en belül is helyet lehet adni. A román politika ugrásra készen várja, hogy két egymással vetélkedő politikai szervezete legyen a romániai magyarságnak, hogy aztán ő dönthesse el, a kettő közül adott pillanatban melyiknek adjon igazat. Egyik-másik magyarországi politikai erőnek sincs ellenére ez a megosztottság. /Szűcs László: A közélet mélypontjáról csak felemelkedni lehet. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 25./

Márc. 23-án parlamenti politikai nyilatkozatában Borbély László képviselő Marosvásárhely 1990 fekete márciusára emlékezett: "1990 januárjában és februárjában egyik diverziós hullám a másikat érte, azt állították, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, hogy kiüldözik a román gyerekeket az iskolákból, és más, ehhez hasonló rémmeséket terjesztettek a sajtóban.” 1990 márc. 16-án azokat a magyarokat bántalmazták, akik magyar nyelvű feliratot akartak elhelyezni az egyik gyógyszertárra. Ami ez után következett, az ismeretes. Hat halott, 300 sebesült. Borbély László szerint eljutotta oda, hogy már egyeseknek (főleg a fiatal generációnak) nehéz elhinnie, hogy a kétnyelvű feliratok miatt két közösség véres konfliktusba került. /Parlamenti felszólalásban idézték fel 1990 márciusát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A kormány jelentős összegeket különített el a nemzeti kisebbségek számára szervezett programokra – jelentette be a rasszizmus elleni harc nemzetközi napján Cristian Jura államtitkár, aki hangsúlyozta: 1990 óta idén a legmagasabb az erre a célra fordított összeg. Három költségvetési vonalon osztják ki a pénzeket: 260 milliárd lejt adnak az országban élő 20 nemzeti kisebbség szervezeteinek, 15 milliárd lejt az általa vezetett osztály kap saját, valamint a kisebbségi és civil szervezetekkel közös programok szervezésére, és 64 milliárd lejt különítenek el a romák helyzetének javítását célzó stratégia életbe léptetésére. A költségvetésből a romák számára elkülönített összeg mellé az EU is társul 4,8 millió euróval, a 2002–es PHARE–programból. A 2002–es népszámlálási adatok szerint Romániában 530 ezer roma él, a kormányprogram a Román Akadémia adatait veszi figyelembe, amely szerint számuk másfél millióra tehető. /300 milliárd jut idén a kisebbségeknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

Rátz-Illés Zoltán, a Wass Albert-per ügyvédje eljuttatta a Román Hírszerzési Szolgálathoz (SRI) hivatalos kérését, amelyben a Wass-dossziét kéri tanulmányozásra. „Nem rehabilitációról beszélek: a kolozsvári népbíróság 1946. márc. 13-ai, 1-es számú ítéletének megsemmisítését szeretném elérni. Ha a tényállás nem indokolja, hogy Wass Albertet háborús bűnösként tartsák nyilván, akkor Románia Legfelsőbb Bíróságának meg kell semmisítenie ezt az ítéletet” – nyilatkozta Rátz. Ehhez viszont Románia legfőbb ügyészének a hozzájárulására van szükség – jelezte az ügyvédtől, aki a bukaresti katonai területi törvényszéktől kérte az üggyel kapcsolatos iratcsomót. Itt közölték vele, hogy a dossziét a SRI-től kell kérnie. Rátz-Illés Zoltán szeretné kideríteni, hol találhatóak meg az Amerikában állampolgárságot nyert Wass Albert kiadatását kérő dokumentumok, amelyeket Nicolae Ceausescu kommunista diktátor küldött az USA illetékes hatóságainak. Az ügyvéd szerint a szóban forgó két kiadatási kérelemre elutasító válasz érkezett, amelyek bizonyító erejűek lehetnek arra vonatkozóan, hogy Wass nem követett el háborús bűnöket. /Zilahi Imre: Semmissé tenni a Wass elleni ítéletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Szakács István Péter, a márc. 16-án megalakult Székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség elnöke bemutatta a sajtónak a szervezet héttagú vezetőtanácsát. Ugyanakkor közölte, bármelyik udvarhelyi lakhellyel rendelkező személy jelöltetheti magát MPSZ-színekben a helyi vagy megyei tanácsosi választási listára. Az udvarhelyi szervezet vezetőtanácsában több olyan személy is jelen van, aki a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-szel szembeni polgári alternatívát első ízben megjelenítő Udvarhelyért Polgári Egyesület listáin nyert helyi vagy megyei tanácsosi mandátumot. Tőkés Zsolt a vezetőtanácsban főként tanügyi, Péter Péter önkormányzati kérdésekkel foglalkozik, Bíró Edit a civil szféra, Lőrinczi Csaba az egészségügyi, Orbán Árpád a szociális, Szakács István Péter a művelődési, László János pedig a gazdasági témakör szakértőjeként vállal munkát a helyi MPSZ-szervezet vezérkarában. /Zilahi Imre: Bemutatkozott az udvarhelyi MPSZ vezérkara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Tőkés Elek, aki tizennégy esztendeje tanintézetek szervezésével, vezetésével, működésével foglalkozik, kifejtette véleményét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről. 1999 augusztusában az Országgyűlés jóváhagyott kétmilliárd Ft költségvetési támogatást az erdélyi magyar egyetem létrehozására. A Fidesz-kormány egyházi hátterű alapítvány létrehozása mellett döntött. Tőkés Elek akkoriban az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és a bukaresti Vallásügyi Államtitkárság osztályvezetője volt, az egyházi vezetők felkérésére 2000 februárjáig elkészítette a Sapientia Alapítvány statútumtervezetét. Az egyházi hátérre azért volt szükség, hogy az erdélyi magyarság közintézménye biztonságos legyen. 2000-ben az alapítók közgyűlésén közmegegyezéssel, az adományozók jelenlétében kinevezték a kuratórium tagjait. Tőkés Eleket beválasztottak az alapítvány vezető testületébe. 2000 márciusában–áprilisában feláll a kuratóriumi iroda Kolozsváron. A HTMH képviselői minden ülésen jelen voltak, sokszor vezető szerepet töltöttek be a vitákban, mindig több szakértővel, anyaországi intézményvezetővel, kutatóval érkeztek. 2000 május-júniusában Tőkés értesült arról is, hogy Erdély különböző városainak tudós emberei, közösségei, civil szervezetei pályázni fognak az alapítványnál, hogy hol és milyen szakokat, karokat indítanának az eljövendő egyetemen. Tőkés Elek javasolta, hogy részletes egyetemtervet kell kidolgozni a megvalósíthatósági ütemtervvel együtt. Ezeket a terveket kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Egyetemterv nem volt – kivéve Tonk Sándor, azóta elhunyt professzor, kuratóriumi elnök és rektor vázlatos tervét –, de megvalósíthatósági ütemterv nem született. 2000. aug. 31-én Tőkés Elek levélben fordult az egyházi vezetőkhöz, amelyben jelezte, hogy rossz irányba haladnak az ügyek. A kormányváltás után, 2002 novemberében minden kurátort Budapestre hívott Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Tőkés Elek nem ment el. Tonk Sándort megfélemlítették, mindig szorongott. Tőkés szerint erre ment rá az egészsége, ezért kellett meghalnia! Tőkés Elek nem érti, miért kell annyi vendégtanár, amikor van erdélyi tanár is, miért kell szakvéleményezéseket drágán elvégeztetni Magyarországon, miért kell a pénzügyi átvilágítását elvégezni az alapítványnak több tízezer dollárért? Tőkés Elek mindezek miatt lemondott 2002. december 31-i hatállyal. /Tőkés Elek: Szegény Sapientia…. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24., folyt.: márc. 25./

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa hosszan bírálta Tőkés László püspököt, aki egyetértett Bugár Bélával, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökével, amiért nem fogadta el a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét, mert most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szüksége a határon túli magyarságnak. Példája követendő lett volna párthivatali kollégái részéről is, állapított meg a püspök. Azonban Markó Béla, az RMDSZ és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke átvették a kitüntetést. Barabás szerint Tőkés László nyilatkozata a gyűlölködés szellemében fogant, az újságíró szerint a püspöknek nincs joga beleszólni a magyar állam döntéseibe. /Barabás István: Az elnök-püspök is „ünnepelt". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Kormányhatározat értelmében a Kovászna megyei önkormányzat megkapta a Román Nemzeti Bank egykori, sepsiszentgyörgyi kirendeltségét, ahol várhatóan Kortárs Képzőművészeti Galériát rendeznek be. Az új kiállítótermet a Székely Nemzet Múzeum mellett működő Képtár részeként képzelik el. /Farkas Réka: Művészeti galéria a bankban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Mindeddig nem bizonyult sikeresnek a moldvai csángók székelyföldi integrációja, annak ellenére, hogy a magyar kormány jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott ehhez – jelentette ki Bukarestben Varga Andrea történész, aki egyik előadója lesz a napokban rendezendő Csángó-konferenciának. A témáról romániai, magyarországi és nyugat-európai kutatók tanácskoznak márc. 25-26-án Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. A moldvai csángók címet viselő nemzetközi tudományos konferenciának Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára lesz a fővédnöke. A csaknem tíz éve Romániában élő Varga Andrea kutató elmondta: a csángó kérdésről ma gazdag szakirodalom áll rendelkezésre. /A csángó kérdés feltáratlan területei. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A hetvenedik életévébe lépett Mitrica Mária naponta közel 120 kilométert ingázik Nagyszebenből Bürkösre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvű oktatás. A Szeben megyei Hortobágy menti vidéken közel négy évtizeddel ezelőtt számolták fel a magyar osztályokat. Szentágotán ma már csak 350 magyar él, többnyire idősek. „Az ágotai magyarság valamikor pezsgő életet élt. Kiváló tánc- és színjátszó csoportunk volt. Most is emlékszem, micsoda előadást produkáltunk 1948-ban Segesváron, a Petőfi-ünnepélyen” – emlékezik vissza a hetven év fölötti Ganea Júlia. Szepesi József azon kevés magyar közé tartozik, akik Ágotán születtek. A fiatalok elmentek vagy asszimilálódtak. – A magyar gyermekek többsége pedig még írni-olvasni sem tud anyanyelvén – mondta Kozma Endre református lelkész. Az RMDSZ segítségével sikerült beindítani egy összevont magyar osztályt négy gyerekkel a közeli Bürkösön. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadáti születésű Mitrica Mária immár 43 éve tanít. – Szívügyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diák szigete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Lehet, hogy Baróton idén nem lesznek városnapok, a helység első írásos említésének 780. évfordulóját viszont megünneplik, közölte Demeter László tanár, történész, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (GMKE) elnöke. A GMKE kezdeményezésére 1994-től ötévente kívánta megszervezni a város első írásos említésének évfordulóját, az 1999-es rendezvény sikerén felbuzdulva az önkormányzat elhatározta: minden év májusának végén városnapokat ülnek Baróton. /Benkő Levente: Nem lesznek Barót-napok? = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

 Angyaloson közel négy esztendeje szolgálja a 643 lelket számláló református gyülekezetett. Mátyás István.     Nemrég visszakapták a központi fekvésű, egykori felekezeti iskola épületét. Ebben működik a községi egészségügyi szolgálat, és gyűléstermét a gidófalvi önkormányzat használja. Az egyház itt indítja be a délutáni oktatást. A gyülekezeti teremben és a korszerűsített parókiában egy éve működik a központi fűtés. Tavaly végezték el a templom és a harangtorony általános javítását, most az orgona van soron. Angyaloson a fiatalok háromfelvonásos darab bemutatására készülnek, az előadások bevétele is az orgonaépítést fogja szolgálni. /(kisgyörgy): Angyalos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./