Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt (PRM) a román kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM beadványában az ellen a két kormányhatározat ellen élt kifogással, amelyek a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét szabályozták. A párt közleménye megelégedéssel nyugtázta, hogy a román Cluj soha nem lesz „Koloszvar”. A PRM szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen, amelynek során a kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe „ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért”. A Táblabíróság döntése törölné a 2001/1206-os rendelet függelékeit, valamint azt a több mint 130 magyar helységnevet, amelyeknek kitételét a 2002/1415-ös írja elő. A két kormányrendelet függelékei azokat a magyar helységneveket tartalmazzák, ahol a magyarság aránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint meghaladják a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ alelnöke kifejtette: az említett törvények érvényesek, ugyanis nem lehet minden népszámlálásnál módosítani ezeket. Szorgalmazni fogják a kormánynál, hogy továbbra is tartsák fent azt az álláspontot, amit a jogszabályok elfogadásakor képviseltek. „A kiharcolt jogot nem lehet visszavonni” – szögezte le Borbély, aki szerint nem indokolt a Táblabíróság döntése. Az alelnök közölte, a törvény azt írja elő, hogy a 20 százalék feletti településeken kötelező kitenni, nem pedig azt, hogy az ez arány alattiakban tilos kihelyezni a táblákat. Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy a kormány élni fog ezzel a jogával. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a PRM főtitkára közleményében leszögezte, kérni fogja a Kolozs megyei prefektúrát, hogy távolíttassa el a megye területén az összes nem román nyelvű feliratot. /Lepedus Péter: Cluj nem lesz „Koloszvar”? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

A vártnál is nagyobb létszámban vettek részt vasárnap az RMDSZ előválasztásain a Hargita megyében, a csíki és gyergyói medencében – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összességében több tízezren vettek részt az előválasztásokon – mondta Markó, megállapítva, hogy e részvétel a legtöbb helyen messze meghaladta a négy évvel ezelőttit. A magas részvétel azt is bizonyítja, hogy a lakosság magát az RMDSZ-t is támogatja, vagyis a történtek választ jelentenek a megosztó kísérletekre is. Sokan azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy nem biztosítja a választás lehetőségét, csak a szavazásét – emlékeztetett Markó, aki szerint az előválasztások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. /(Garzó Ferenc): Válasz a megosztó kísérletekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Nagyarányú vereséget szenvedett Pál Árpád tisztségben lévő gyergyószentmiklósi polgármester a márc. 21-i RMDSZ-előválasztáson. Az eredmények szerint a harmadik mandátumáért versenybe szálló Pálnak csupán 1465 személy szavazott bizalmat, míg négy évvel ezelőtti ellenjelöltjét, Pap Józsefet) 3155-en látnák szívesen a polgármesteri székben. /Gergely Edit: Vereséget szenvedett Pál Árpád az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlésének tavalyi határozatát tartalmazó körlevelekkel kapcsolatos állásfoglalást fogadott el az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének Operatív Tanácsa. Az állásfoglalása emlékeztetett arra, miszerint felszólították a Szilágy és Bihar megyei egyházközségeket, hogy azok semmilyen közös rendezvényen ne vállaljanak fellépést az illető megyei RMDSZ szervezetekkel; a soron következő választások viszonylatában semmilyen közösséget ne vállaljanak a hivatalos RMDSZ- vezetőséggel. Az Operatív Tanács szerint a határozat egyfelől személyi jogot sértő, másfelől a magyar közösség megosztására tett lépés, továbbá durva beavatkozás az RMDSZ következetes politikájába, miközben az RMDSZ nem avatkozott bele az egyház életébe. /(Fejér László): Állásfoglalás a széthúzás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az előválasztáson Csíkszeredában ezerrel kevesebben voksoltak, mint négy évvel ezelőtt. A megyei önkormányzati képviselők listáján a összesített szavazatok szerint a következő kilenc személy kapta a legtöbb szavazatot: Borboly Csaba (8500 szavazat), Korodi Attila (8236), Zsombori Vilmos (7763), Borbély Ernő (7752), Papp Kincses Emese (7303), Mátéffy Győző (6805), Nagy Benedek (6202), Rácz Árpád (5925) valamint Bokor Márton (5898). Csíkszeredában nyolc választó körzetben szervezeték meg a szavazást és itt 3762 személy járult az urnák elé – mondotta Hajdú Áron a városi RMDSZ elnöke. A listán a legtöbb szavazatot kapta Hajdu Gábor (1067) és Bokor Márton (998). /(Daczó Dénes): Megújult önkormányzati képviselői listák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Fordulatnak kell bekövetkeznie a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek lakta területekkel tartott gazdasági kapcsolatoknak – állapította meg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa befejezés előtt álló tanulmánya. A kutatók a kormány megbízásából vizsgálták, milyen, eddig kihasználatlan regionális együttműködési lehetőségek adódnak, miként ösztönözhető a térségbe irányuló magyar tőkekivitel, illetve élénkíthető a kölcsönös külkereskedelem. Réti Tamás, a tanulmány egyik szerzője-szerkesztője a közalapítvány minapi, a témáról tartott műhelykonferenciáján azt hangsúlyozta, hogy a magyarok részéről hiba volt kimaradni a magyarok lakta területeken zajló és mostanában felgyorsuló privatizációból. Az elszalasztott lehetőségek különösen fájdalmasak a Vajdaságban, illetve Romániában, ahol már megjelentek a német és olasz befektetők. A magyar kis- és középvállalkozók uniós forrásokkal felvértezve kell, hogy meginduljanak a határon túli területekre, ahol egyre több ipari parkban van mód a „beköltözésre". Különösen vonzónak tűnik ebből a szempontból a Felvidék. Az azonos iparágakban működő társaságok laza szövetségeinek, a klasztereknek akad terepe a Győr-Bécs-Pozsony háromszögben. Délen a Bihar, Kolozsvár, Temesvár övezte régió kecsegtet sikerekkel. Itt már számos magyar vállalkozás találta meg együttműködő partnerét például a nyomdaiparban, autóalkatrészek gyártásában, építőiparban, kereskedelemben és szolgáltatásokban. (Megjelent a Népszava márc. 24-i számában). /Kihasználatlan határon túli gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az 1658–1659-es évek fordulóján készítette el Apáczai Csere János Barcsay Ákos fejedelemhez beadott akadémiai (egyetemre vonatkozó) tervezetét. Elképzelése először 1872-ben, Kolozsváron valósultak meg. 1918 és 1944 között Erdélyben ismét megszűnt a független magyar nyelvű és igazgatású egyetem, majd rövid időre, 1940–1958 között teljesült ismét az erdélyi magyarság több évszázados vágya. Dr. Muzsnay Csaba nyugdíjas egyetemi előadótanár szerint az egyetem magyar oktatói felelősek a magyar nyelvű oktatásért, annak színvonaláért. Ha viszont valakivel kapcsolatban az egyetemen nem ez a helyzet, akkor az illető nem jó helyre versenyvizsgázott, kárt okoz az erdélyi magyar oktatás ügyének. Olyan vezetőket kellett volna választani, akik a legsikeresebben küzdhetnek az évtizedekre visszamenő jogfosztottság felszámolásáért. A jelenlegi helyzetért alapvetően ezek az oktatók a felelősek. Az egyetemi bolognai elvek alkalmazása nem igényli a független karok létrehozásának elnapolását, sőt még siettetnie kéne ennek megteremtését. Elgondolkodtatóak Sapientia-EMTE működését átvilágító szakértőcsoport megállapításai. Muzsnay reméli, hogy a jelzett visszásságok felszámolhatók. /Dr. Muzsnay Csaba nyugdíjas egyetemi előadótanár, a BT alapító tagja, egykori alelnöke, a BT egykori Kolozsvári Szervezetének elnöke: Amivel már 350 éve egyetérthetnénk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Hétfőn van a Román Televízió magyar nyelvű adása, idén márc. 15-e hétfői napra esett. Ünnepi műsor, egyáltalán magyar nyelvű adás helyett futballmeccset közvetített a tévé! Nem nemzetközi labdarúgó-mérkőzést, hanem az országos bajnokság egyik találkozóját. Sokadjára történik meg, hogy ilyen-olyan okokból elmarad a magyar nyelvű adás. Elnézést senki nem kér. László Attila egyetemi tanár arra nem számított, hogy az Országos Audiovizuális Tanács fog tiltakozni, de várta, hogy a magyar nemzetiséget képviselni hivatott tisztségviselők közül valaki szóvá teszi a dolgot. Azonban nem történt semmi. A márc. 15-i ünnepségek alkalmából a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz intézett üzenetében Nastase miniszterelnök kiemelte, hogy „...módosítottuk Románia alkotmányát, amely jelentős mértékben kibővíti és megerősíti a kisebbségi jogok körét...", és hangoztatta, hogy „...a kormány továbbra is kitart saját programja mellett, és a kisebbségi jogok életbe ültetését változatlanul kiemelkedő feladatának tekinti". /László Attila egyetemi tanár: Ha hétfő – akkor magyar adás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Márc. 28-án Tordán az Állami Színház zsúfolásig megtelt a magyar kulturális napon. A közel háromórás műsorban a város és a környék apraja-nagyja képviseltette magát. A szervező Petőfi Társaság és a helyi RMDSZ nevében Ádámosy Klára köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadást a tordai Ioan Opris Általános Iskola legkisebbjei nyitották meg, lakodalmas jelenettel, majd a Tordai Ifjak könnyűzenei együttes után a várfalvi Aranyosvidék táncegyüttes legkisebbjei népi gyermekjátékokat mutattak be. A várfalvi gyerekek adták a legsikerültebb műsorszámot, A dzsungel könyve című színdarabot. A tordai néptánccsoport is kitett magáért, meg a három kórus – a Tordai Magyar Dalkör, a Tordaszentmihályi Vegyeskórus, valamint az Aranyosgyéresi Vegyeskórus. /Ladányi Emese Kinga: Néptánctól a Dzsungel könyvéig. Vasárnap szervezték a magyar kisebbség kulturális napját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A nagybányai Petre Dulfu Általános Iskolában rendezték meg márc. 27- én a Kurutty 2004-et, a kisiskolások általános műveltségi vetélkedőjének megyei szakaszát. A gyerekeknek tizenegy témakörből kellett felkészülniük: állatvilág, anyanyelv, origami, matematika, EU-ismeretek, ügyességi próba, zene, angol nyelv, honismeret, történelem és híres emberek. Végül a Pumukli csapata nyerte a versenyt. /A Pumukli-csapat győzőtt, a többi nyert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Petkes József festőművész húsz év után újra kiállít Szatmárnémetiben. A Magyarországra áttelepült művész megszámlálhatatlan alkalommal jött haza családi, baráti kapcsolatainak ápolására, kulturális, művészeti rendezvényekre. Festményeiben a Szamos–mente, a Szilágyság, Erdély rejtőzik, ezt vitte magával az utóbbi húsz év vándorútjain. Petkes József 1969–es egyéni bemutatkozása óta – tizenöt éven át – a szatmári képzőművészeti élet egyik legaktívabb kiválósága volt. A kiállítás márc. 31-én nyílik. /Máriás József : Húsz év után újra. Petkes József festőművész kiállítása Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./

Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Megjelenés előtt áll Farkas Árpád: Határátkelés /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című legújabb kötete. A kötet harmincévnyi költői alkotás remekeit, legismertebb és legtöbbet szavalt verseit tartalmazza. A versek mindegyikét Márton Árpád festőművész illusztrálta. /Farkas Árpád: Határátkelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Szekernyés Jánost több mint három évtizede (első monográfiája 1981-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában) foglalkoztatja Jecza Péter szobrászművész művészi világa. A napokban megjelent monográfiája (Jecza Péter, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely) ennek a “hosszú utazásnak” a dokumentuma. A tanulmányt negyvenkét fekete-fehér, illetve színes reprodukció bemutatása követi. /Pongrácz P. Mária: Fortuna kegyeltje. – Monográfia JECZA PÉTER szobrászművészről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

A Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként jelent meg Mihály János szerkesztésében a Sesostris szekerén című könyvecske, mely Székely Mózes, a volt fejedelem életútját ismerteti. Egy másik, a Helytörténetírás, Helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében című sorozat-füzetben Ferencz Angéla és Mihály János a múlt év végén megrendezett V. Társadalomtudományi tanácskozáson elhangzottak rövidített változatát ismertette. /A Kulturális Központ kiadványai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ A 2003. nov. 27-én rendezett konferenciáról: Kristó Tibor: Helytörténeti konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2003. nov. 28.

Magyar–román és román–magyar irodalmi antológia született aradi és gyulai szerzők együttműködésével. A “Ponton” című könyv a két testvérváros román, illetve magyar íróinak közös munkája; bemutatója ápr. 2-án lesz Aradon. Az aradi műveket Vasile Dan, a Romániai Írók Egyesülete aradi fiókjának elnöke, a gyulai műveket pedig Gaál Áron gyulai költő válogatta és szerkesztette. /(Sólya): Irodalmi antológia aradi és gyulai szerzőktől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Márc. 27-én tartotta Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége XIII. küldöttgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tisztújítás során megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget. Az RMPSZ elnöke továbbra is Lászlófy Pál, székelyföldi alelnök: Pál Ferenc, közép-erdélyi alelnök: Szőcs Judit, partiumi alelnök: Matekovics Mihály. Az elnökség megújította főtitkári tisztségében Burus Siklódi Botondot. /Újraválasztották Lászlófy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./ Lászlófy Pál elnök a 2003-as év néhány eredményéről is beszámolt. Harminc óvodának jelentős támogatást tudtak átadni, 26 millió forint értékben pedig számítógépekkel látták el az intézményeket, ugyanakkor felépült a 44 férőhelyes ifjúsági tábor Szovátán, továbbá az elmúlt évben megjelent a Magiszter folyóirat minden száma. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára bejelentette: Mákvirág-díj alapításáról döntöttek. A díjra azok a kilencedikesek jogosultak, akik a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Az ország 17 megyéjében, ahol van magyar oktatás, lesz egy díjazott. Apáczai-díj alapításáról is döntöttek. A díjat, a humán-, valamint a természettudományok terén tevékenykedő, tudományos munkát felmutató pedagógusoknak ítélik oda. Az idei Bolyai Nyári Akadémiára 32 tanfolyamra 930 résztvevőt, valamint 150-160 előadót várnak. /Daczó Dénes: Újraválasztották az RMPSZ vezetőségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Márc. 30-án nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a képviselőház 22 ellenszavazattal és 2 tartózkodással. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójából 23 volt jelen, akik közül 22 tagja voksolt az autonómia-tervezet mellett, Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő és a német kisebbség képviselője tartózkodott. A tervezetet Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők nyújtották be. Az RMDSZ-frakció ellenezte az előterjesztést, mivel a tervezetet szakmailag alkalmatlannak, az akciót pedig időszerűtlennek tartották, ennek ellenére a bizottság elutasító jelentése ellen szavaztak. /Sz. K.: Nemet mondtak az autonómiára. A képviselőház leszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 30-án Budapestre látogatott, ezzel az útjával másfél hónapja elhalasztott látogatását kívánta pótolni. A román-magyar határátkelőhelyek fejlesztésének, az európai integrációnak, a kormányközi vegyes bizottság tevékenységének, valamint a Gozsdu-örökség hasznosításának témája egyaránt szerepelt hivatalos látogatásának napirendjén. Geoana Budapesten tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel, és találkozott a parlament képviselőivel. A vendég Az európai bővítés hatása a román-magyar kapcsolatokra címmel előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen. Geoana a közeli EU-bővítéssel összefüggő kérdéseket is megvitatta vendéglátóival. /Budapesten tárgyalt a román külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Nagy–Britannia már. 30-tól bizonytalan időre felfüggesztette a vízumkibocsátást román és bolgár állampolgárok számára. /(p): Brit zárlat Romániával és Bulgáriával szemben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 31./

A szekus dossziékat ellenőrző tanács leszögezte: Marian Ureche, az Igazságügyi Minisztérium hírszerző szolgálatának /SIPA/ volt vezetője politikai rendőr, szekus volt, olvasható a Curentul című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Nem lesz nehéz begyűjteni a helyhatósági választásokon történő induláshoz szükséges 25 ezer aláírást, a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) még csupán tízezer kézjegyre van szüksége, jelezték márc. 30-án a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KOMPOT) által szervezett Mit akar az MPSZ? című vitafórumon. Szász Jenő elnök szerint az MPSZ-nek már sikerült tizenötezret összegyűjtenie. Szász Jenő bejelentette: együttműködési szándékaik vannak a Kolozs megyei RMDSZ-szel az önkormányzati választásokon, azt azonban nem pontosította, hogy milyen formában képzelik el ezt az együttműködést. Az esetleges MPSZ–RMDSZ együttműködéssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: őt még senki sem kereste meg ilyen jellegű együttműködési szándékkal. /K. O.: MPSZ-RMDSZ együttműködés Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Hargita megyében a visszaigényelt erdők több, mint 80%-át már visszaadták tulajdonosaiknak, az egyházi erdők visszaadása viszont akadozott. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő 320 hektár egyházi erdő visszaadásáról tájékoztatott, a római katolikus egyház kapta vissza ezt az erdő-részt. /(Gál Éva Emese): Visszaadott egyházi erdők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Kié a Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem? – tette fel a kérdést Székedi Ferenc. „A két esztendővel ezelőtti magyarországi kormánypárté, aki ösztönözte, vagy jelenlegi utódjáé, aki továbbra is szorgalmazza a támogatást?” A Sapientia az erdélyi magyarságé. Az erdélyi magyar sajtó soha nem írt a láncszerű ingatlanvásárlások egyéni és csoportos pénzkiáramlással járó hátteréről, soha nem írt rokoni vagy baráti gesztusként felkínált egyetemi órákról. Az erdélyi magyar sajtó az erdélyi magyaroknak juttatott magyarországi kárpótlások esetében sem írta meg, hogy egyesek alaposan megszedték magukat a háborús veteránok pénzén az ingadozó árfolyamokat, a részvényvásárlási lehetőségeket, a tudatlanságot és az információközelséget kihasználva. Az erdélyi magyar sajtó a Sapientia tekintetében „sem teljesítette közösségi funkcióit”, továbbra is csak nyilatkozatokat közöl. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Noli turbare circulos meos! = Romániai Magyar Szó, márc. 31./

Nem vagyok oda a népnemzeti zokogásért – írta Oláh István. Ha majd „megüljük a sírás centenáriumát 2018 körül”, akkor majd megállapíthatjuk, „hogy a szövegek nem változtak, csak a körülmények.” A román–magyar viszony javítása miatt szükség van a Medgyessy-Nastase találkozókra, az RMDSZ és a mindenkori román hatalom párbeszéde is természetes. Nem tanulhatnak anyanyelven, „ez volt a kilencvenes években a siratnivaló, s a szlogen: önálló állami magyar egyetemet. Az óvodától az egyetemig mindent anyanyelven! Időközben politikai lett a revindikáció: autonómiát, kettős állampolgárságot akarunk!” Volt társnemzeti óhaj is. Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság képviselőházi alelnöke mondta: a kilencvenes években a kolozsvári Babes–Bolyain 110–120 magyar diák tanult, most tízezer, s a tízből nyolcezer anyanyelven. A Sapientia is hatalmasat tágított a felsőfokú anyanyelvi lehetőségek körén. A mostani anyanyelvű oktatás Moldvában – a csángóknál – nagy érdeme az RMDSZ-nek. /Oláh István: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? = Romániai Magyar Szó, márc. 31./

Munkaszüneti napnak nyilvánítják ápr. 2-át, amikor sor kerül Románia és a másik hat tagjelölt állam NATO-ba való felvételének hivatalos ceremóniájára. /Április 2. munkaszüneti nap lesz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az Esperesek Kollégiuma nyilatkozata szerint értésükre jutott, hogy a világi sajtóban többen is kifogást emeltek a Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés azon határozatával szemben, amely felszólítja a Szilágy és Bihar megyei egyházközségeket és egyházi tisztségviselőket, hogy hivatali minőségükben semminemű együttműködést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel. Értetlenségüket fejezték ki, mert egyes lelkipásztorok, a kanonikus rendet megkerülve, világi nyilvánosság előtt lépnek fel az egyház törvényes határozatai ellen. A közgyűlés kifogásolt határozata nem politikai, hanem kizárólag erkölcsi célzattal bír. Azzal a Bihar megyei RMDSZ-szel, amely az egyházkerületet az érmindszenti Ady-zarándokhely pályázati támogatásának eltulajdonításával rövidítette meg, másfelől pedig azzal a Szilágy megyei RMDSZ-szel, amely a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot – gyakorlatilag – visszaállamosította, semmiféle egyházi együttműködésnek helye nincs. Továbbá leszögezték, semmi kifogásuk sincs az egyes helyi vagy területi RMDSZ-szervezetekkel való együttműködés ellen. Bizonyság erre az, hogy az egyházkerület támogatja az RMDSZ – és vele együtt a Magyar Polgári Szövetség – arra alkalmas és rátermett jelöltjeit a helyhatósági választásokon, köztük Kovács Zoltán főgondnokot, aki az RMDSZ színeiben pályázta meg Érmihályfalva polgármesteri tisztségét. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az Európa Háza nevű kolozsvári civil szervezet és partnerei Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata címmel tíz kérdést intéztek a romániai pártok helyi képviselőihez, a város jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. A Kolozs megyei RMDSZ álláspontját Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette. Kolozsvár gazdasági fellendülése csak úgy valósulhat meg, ha a helyi vezetés nem csak formailag vállalja az európai csatlakozás megkövetelte reformokat. Kolozsvárnak a bankrendszer megerősítésében, a közép és hosszú lejáratú hitelezési rendszer kiszélesítésében, a nyugati befektetések ösztönzésében, a helyi és regionális gazdasági potenciál feltérképezésében és alkalmazásában lehet szerepe. Szükséges feltérképezni Kolozsvár és környéke turisztikai adottságait. /Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./