Zártkörű találkozóra látogatott Sepsiszentgyörgyre Markó Béla, hogy a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) elnökségével tárgyaljon. Török József, a VPFSZ elnöke elmondta, felkérték Markót, üljön tárgyalóasztalhoz Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével. „Az elnök úr kitartott álláspontja mellett, hogy a különböző csoportosulásokkal csak az RMDSZ égisze alatt hajlandó tárgyalni” – tájékoztatott Török József. A VPFSZ számon kérte az RMDSZ-től az autonómia ügyében tett lépéseit is, kifogásolta, hogy nem tapasztalt konkrétumot. Az RMDSZ elnöke a kis lépések politikája mellett érvelt, és a sikerek közé sorolta, hogy ma már van magyar felirat Sepsiszentgyörgy állomásán. A VPFSZ háromszéki szervezete februárban Együtt a közös ügyért címmel fogalmazott meg nyílt levelet, amelyben magyar–magyar párbeszédre hívta Markó Bélát és Szász Jenőt. /Farkas Réka: Esélytelen a Markó–Szász találkozó? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Aradon a tábornokok emlékét gyalázó román nyelvű felirat /Gyilkosok parkja/ jelent meg a Tűzoltó tér kerítésén. Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke szerint ez kapcsolatban áll a helyhatósági választások közeledésével. Cziszter Kálmán optimista a jövőt illetően, szerinte lecsendesednek a kedélyek. A feliratot a polgárőrség épülete mellett helyzeték el. A polgárőrök nem látták a tetteseket. /Borbély Tamás: Folytatódik a hangulatkeltés a Szabadság-szobor ellen. Lázító feliratok jelentek meg a Tűzoltó tér körül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A határon túli magyarok támogatásának csökkentése nem teszi szükségessé a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – jelentette ki márc. 18-án Kovács László külügyminiszter. Takarékosabb támogatásra kell berendezkedni, ez alól a határon túli magyarság sem lehet kivétel – mondta. Előzőleg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy időszerű lenne a MÁÉRT összehívása "a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos helyzet" áttekintése érdekében. Kovács László nem tartotta indokoltnak Bugár Béla megnyilatkozását: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a takarékossági intézkedésekre hivatkozva nem vette át a neki odaítélt és a szlovákiai magyarságnak is szóló kitüntetést. – Ezt a logikát követve a parlamentben hétfőn egyetlen magyar állampolgárnak sem kellett volna átvennie a kitüntetést a magyarországi takarékossági intézkedések miatt – mondta a külügyminiszter. Kovács László márc. 18-án Markó Bélával találkozott Budapesten. Kijelentette: június második felére tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását. Markó Béla beszámolt Kovács Lászlónak arról, hogy a kedvezménytörvény végrehajtása megkezdődött, és eddig már több mint 70 ezer támogatási igénylés érkezett. Markó Béla kérte, hogy a kormány az év folyamán korrigálja a költségvetésben elkülönített támogatás mostani összegeit. /Kovács–Markó találkozó Budapesten. MÁÉRT júniusban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Cseke Gábor újságíró kifejtette: Bugár Béla szuverén egyéniség, joga van eldönteni, hogy mit csinál. Cseke Gábor feltette a kérdést: egyáltalán, van-e még kitüntetni való ember a Kárpát medencében? /Cseke Gábor (a szerző újságíró): Az „igazolatlan hiányzó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Eddig tizenhat romániai áldozata, köztük két erdélyi magyar van a március 11-i madridi terrorcselekmény-sorozatnak. Alapos ellenőrzésnek vetik alá azokat a személyeket, akik azt állítják, hogy a madridi halálvonaton voltak, és most a román állam által az áldozatok számára felajánlott segítségért folyamodnak – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter. /Tizenhatra emelkedett a madridi román áldozatok száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nőtt a sajtóra kifejtett politikai nyomásgyakorlás Romániában – állapította meg a 2003-ra vonatkozó, sajtószabadságot vizsgáló jelentés. Mircea Toma, a jelentést készítő Academia Catavencu sajtómonitorizálással foglalkozó ügynökség igazgatója elmondta, hogy tavaly megerősödött a tájékoztatás politikai ellenőrzése. A jelentés szerint a véleményszabadságot és a szabad tájékoztatást a tévéadók által közvetített politikai hírek eltorzítása sérti. Tavaly aggasztóan emelkedett az újságírókat ért bántalmazások száma. 2000–2002 között egyetlen újságírót bántalmaztak, viszont tavaly 16 ilyen esetet jegyeztek. /Tavaly is sérült a sajtószabadság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új ösztöndíjakat alapított a határon túli magyar írók, irodalmárok részére. A tárca összesen 10 millió 800 ezer forintot oszt szét a sikerrel pályázók között. Egyénenként tíz hónapos futamidőre mintegy havi 60 ezer forintos összeget (9-10 millió lej) lehet elnyerni négy kategóriában, 6-4 alkotónak. Székely János ösztöndíjban a költészet és a drámaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek (évente 6 fő), Gion Nándor ösztöndíjban a prózaírók (4 fő), Schöpflin Aladár ösztöndíjban az 1990 után megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésével foglalkozó kritikusok (4 fő) és Benedek Elek ösztöndíjban az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írás területén alkotók (4 fő). A pályázatokat 11 fős kuratórium bírálja el, melynek elnöke dr. Ilia Mihály docens (Szegedi Tudományegyetem – Modern Magyar Irodalom Tanszék). /(Guther M. Ilona): Új ösztöndíjak íróknak, irodalmároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Befejeződött a tisztújítás a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az intézmény rektori tisztségébe Copotoiu Constantin egyetemi tanár került. Rektor-helyettesnek a tisztségébe újraválasztott Nagy Örs mellett Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt választották. /Új vezetőség a MOGYE élén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen „máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek.” – olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetősége nevében dr. Kelemen Atilla elnök rövid emlékezőjében. Az események mély nyomot hagytak a város életében. Emlékezni kell az áldozatokra, azokra, akik 1990 márciusában elhunytak, megsebesültek az idegengyűlölet által szított összecsapásokban. /Emlékezzünk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Márc. 19-én tizennégy éve történtek Marosvásárhelyen azok az események, amelyeket "fekete március" néven emlegetnek. Akkor gyűlölködés, intolerancia vitte az utcára a vasvillával, botokkal felfegyverzett és a háttérből manipulált embereket, hogy aztán a város főterét vérbe borítsák. Valódi megbékélésről nem lehet beszélni, de az bizonyos, hogy a véres események megismétlődése ma már elképzelhetetlen. Azonban nem lehet állítani, hogy toleranciában, a másság elfogadásában Marosvásárhelyen vagy máshol gyökeres fordulat állt volna be, írta Mózes Edit újságíró. Szerinte azóta az egymást követő kormányzatok elfogadták, hogy a "magyar kártya", az "etnikai kártya" nem lehet célravezető. Mózes Edit sorolta: maholnap áll az aradi Szabadság-szobor, használható az anyanyelv a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, folyik az elkobzott földek és erdők, egyházi ingatlanok visszaadása. Azonban a magyarellenes megnyilvánulások még mindig fellelhetők, állapította meg. /Mózes Edith: Márciusi számvetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

"A Magyar Polgári Szövetség Maros megyében már megkezdte az aláírásgyűjtést, amire a leendő választási törvény kényszerít. Eddig mintegy 1.200-an váltak a szervezet támogató tagjává, csak Szovátáról másfél nap alatt több mint 500-an írták alá az íveket" – jelentette ki Tőkés András, a MPSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a márc. 18-án első alkalommal megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben nem az MPSZ osztotta meg a magyarságot, hanem ellenkezőleg, a megosztott erdélyi magyarság miatt alakult meg a szervezetük. Mintegy 15-20 százalékra becsülte azon magyarok arányát, akik a helyhatósági választásokon semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re, és akiknek szavazatai az MPSZ felé "áramolhatnának". Ily módon – érvelt tovább – az RMDSZ-szel a személyes vagy másmilyen okok miatt "elégedetlen magyarok" szavazatai sem vesznének el. Dónáth Adél, az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje 30 százalékos esélyt ad magának. A marosvásárhelyi MPSZ az urnás előválasztásokat szorgalmazza, amin az RMDSZ jelöltjével, de más, független magyar jelölttel is összeméri erejét. Dónáth Adél csak abban az esetben lép vissza, ha az előválasztáson a lakosság többsége Kelemen Atilla mellett voksol. /Antalfi Imola: 1.200 tagot toboroztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen márc. 17-én Keresztény egyetem, egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő címmel szervezetek konferenciát. Dr. Rókusfalvi Pál budapesti pszichológus a keresztény egyetemekről szóló előadásában kifejtette: egyre erősödnie kell a nemzet és a kereszténység közötti kapcsolatnak. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári teológiai professzor előadásában a keresztény szellemiség társadalomban, tudományban, művészetben való szerepét taglalta. A vitaindító előadások után kerekasztal-beszélgetések folytak arról, hogy a szekularizált világban lehet-e kovász az evangéliumot hirdető egyház, milyen pluszt adhatnak a keresztény egyetemek. Kató Béla egyházkerületi főjegyző előadásában a keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer erdélyi felépítéséről értekezett. /(Balla Tünde): A szeretet, mint egyetemes értékhordozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Szinérváralján a római katolikus egyház végre visszakapta jogos tulajdonát, a templom melletti épületet. A fél évszázad alatt tönkretett épületet őszre helyre kell állítanunk, jelezte Szilágyi Adalbert-Béla helyi RMDSZ-elnök. Ha minden terv szerint fog menni, a következő tanévet már a régi-új iskolában fogják elkezdeni az I-VIII. osztályos magyar tagozatos tanulók, valamint a két magyar óvodáscsoport. /Vári Attila: Visszaszolgáltatták a katolikus egyház szinérváraljai ingatlanát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 19./

Megjelent Kozma Mária Vérkápolna /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyben az 1694-es csíki tatárbetörés története és jelen fonódik regénnyé úgy, hogy a különböző idősíkokban létező szereplőknek van egy közös érintkezési pontjuk: a Vérkápolna látomása. /Új könyv: a Vérkápolna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Újabb döntés született az aradi Szabadság-szobor ügyében: a szoborcsoportot ápr. 18-án avatják fel az aradi Tűzoltó-téren – jelentette be Markó Béla. Az időpontot a kormánnyal folytatott egyeztetést követően rögzítették. /Április 18-án avatják fel az aradi Szabadság-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet pusztán "választási trükk", kezdeményezői ezáltal próbálnak szavazókat szerezni, nyilatkozta Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Elmondta: az RMDSZ-nek fenntartásai vannak a tervezettel kapcsolatban ennek tartalma és benyújtásának időzítése miatt. Kifejtette, a tervezet történelmi melléfogásokat és törvényhozási hibákat tartalmaz. "A Székelyföldnek 800 000 lakosa van, Romániában pedig vannak ilyen létszámú megyék, tehát nem régió, hanem megye létrehozását kellett volna kérni", mondotta. /Székelyföld autonómiatervezete választási trükk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. A tervezet, kisebb módosításokkal, azonos a Csapó-féle autonómia-szöveggel. Varga Attila politikai baklövésnek tartja, hogy ez választási évben nyújtották be a parlamentnek, továbbá eredményt csak kitartó párbeszéd révén lehet elérni. A Szilágyi Zsolték által benyújtott tervezet csak a székelyföldi autonómiára szól, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet, hisz kimarad belőle a Partium, Bánát, Máramaros, Kolozs, Beszterce és más szórványvidék. Varga Attila nem fogadja el, hogy a tervezetben olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyek semmiképpen nem kaphatnának /egészségügy, bányászat, vagy az energetikai ipar/. /Sike Lajos: A benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. Beszélgetés Varga Attila alkotmányjogásszal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 19-én Corneliu Vadim Tudor kijelentette: pártja, a Nagy-Románia Párt ellenzi “az aradi úgynevezett Román–Magyar Megbékélési Park létrehozását”, mivel szerinte a románok egyáltalán nem állnak konfliktusban a magyarokkal. “A tizenhárom magyar gyilkos szobrának felállítása a román Arad városában egyenértékű azzal, mintha Jeruzsálemben felállítanák Hitler, Himmler, Göring, Göbbels, Heydrich, Mengele, Ribbentrop, Bormann, Rosenberg és Eichmann szobrát – állította sajtótájékoztatóján a Vezér. /Uszítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete felkérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy ne támogassanak semmi olyan szervezkedést, amely megosztja a magyarságot és gyengíti az RMDSZ választási esélyeit az önkormányzati választásokon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Az utóbbi napokban a Csík Terület Ifjúsági Tanácsot /CSTIT/ többen támadták azzal, hogy túlságosan agresszív választási kampányt folytat. Ezzel kapcsolatosan CSTIT vezetősége állásfoglalást tett közzé. Az a vád érte őket, hogy rendszeresen letépik ellenfeleik plakátjait. Ez hat településen valóban előfordult. Ezek azonban izolált esetek, és a letépett plakátok száma nem haladja meg a hatvanat. A CSTIT ezért nyilvánosan elnézést kér. A közlemény Borboly Csaba, a CSTIT elnöke írta alá. /Sajtóközlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke bemutatta a párt helyhatósági választásokon induló magyar jelöltjeit. A magyar jelöltek között van Erdély Zoltán, egykori Olt megyei alprefektus, Tókos József, a párt Ürmös községi (Brassó megye) polgármesterjelöltje, Barabás András baróti polgármesterjelölt, valamint Richárd Renáta, hosszúmezei (Máramaros megye) polgármesterjelölt. /A PRM bemutatta magyar jelöltjeit. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

A Tisza-völgyi árvízvédelmi és vízgazdálkodási együttműködés erősítéséről szóló jegyzőkönyv aláírásával zárult a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum harmadik ülése márc. 19-én, Ungváron. A Tisza által érintett öt ország – Ukrajna, Magyarország, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia és Montenegró – vízügyi hatóságai által három éve létrehozott Fórum ezúttal négyoldalú – Szerbia és Montenegró küldöttsége nélkül megtartott – ungvári tanácskozásának résztvevőihez szólva Kárpátalja kormányzója, Ivan Rizak kiemelte: az ukrajnai megye számára különösen fontos lenne egy átfogó nemzetközi árvízvédelmi program megvalósítása. /Ungváron ülésezett a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

A modern pszichiátria kérdései címmel kezdődött meg márc. 19-én a Philothea Klub, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Stúdium Alapítvány által szervezett V. Keresztény Orvosok Találkozója. A háromnapos rendezvényen a depresszióról és az öngyilkosságról tartanak előadást neves magyarországi szakemberek. Belényesi Gabriella főszervező elmondta, hogy nemcsak pszichológusokat, pszichiátereket és családorvosokat, hanem lelkészeket és pedagógusokat is meghívtak a rendezvényre. /Simon Virág: Keresztény Orvosok V. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

A Sepsiszentgyörgyön zajló magyar–román dokumentumfilm-fesztivál színvonalas. Összesen 58 versenyfilmet láthatnak az érdeklődők. /Farkas Imola: Színvonalas a Film.dok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Lázárfalva egy 700 lelket alig számláló, Csíkkozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkon. A faluban régen voltak görög katolikus hívek is, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé. Ezt a kápolnát régóta nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. A falubaliek a kidőlt léceket eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Márc. 17-én váratlanul megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, rendőrök is jöttek, mert úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen sajátjának tekintette a római katolikus egyház mindkét templomot. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel, majd a rendőrök elmentek. A négy pópa maradt, hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez. Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került át. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Tamás József püspök szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. /Takács Éva: Rendőrségi erődemonstráció Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Az Erdélyi Társadalom című szociológiai folyóirat (a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar tagozatának lapja) második számát mutatták be márc. 18-án Kolozsváron, a Szociológia Nyílt Est keretében. Magyari Tivadar elmondta: mostani számukat demográfiai természetű írások uralják. Néhány cím: Migrációs potenciál Erdélyben; Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében – 2003 október; A CE Szövetség és a református egyház; Szimbólumviszály és köznapi kultúra. /Ördög I. Béla: Szociológia Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Deák Beke Éva művészi pályájának alakulásában a francia gobelin jutott vezető szerephez. A rendkívül munkás, időigényes szövési technikát, választotta. A művész munkásságát bemutató, 2003-ban a szegedi Mozaik Kiadónál megjelent albumhoz Életvonalak fonala címmel Banner Zoltán írt bevezető tanulmányt. A művészettörténész az indulástól a beteljesedésig követte nyomon a Kolozsváron élő Deák Beke Éva pályájának alakulását. /N. J.: Életvonalak fonala. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 19-én mutatták be Kiss Sándor Matematikus a XX. század viharaiban című könyvét Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A bemutatón jelen volt dr. Maurer Gyula egyetemi tanár, akinek életéről és munkásságáról szól a könyv. A könyv üzenete aktuális: a kisebbségi sorsban élő értelmiségire nehezedő sajátos nyomás. /(benedek): Könyvbemutató: Nem csak matematikusoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./