Erdélyben gyógyítanak
Október 8. és 15. között ismét Erdélybe jönnek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai, akik mintegy hatezer vizsgálatot végeztek már itt: kórházban, iskolákban és óvodákban szűrték, gyógyították a rászoruló gyermekeket.
A 33 orvos és egészségügyi szakember májusban Székelyudvarhelyre, Kászoaltízbe, Csíkkozmásra, Csíkszentmihályra, Gyimesbükkre, Tusnádra, Sepsibükszádra, Oklándra, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatott el – közölte a Gyermekmentő Szolgálat az MTI-nek. A májusi gyógyító körúton csecsemő- és gyermekgyógyászok, gyermekneurológus, fül-orr-gégészek, gyermekszemész, fogorvosok, gyermekimmunológus, szülész-nőgyógyász, gyermekurológus, ortopédműszerész-mester, mentőápolók és szakorvosjelöltek vettek részt. Az orvosok 35 gyermek esetében javasoltak magyarországi kivizsgálást, gyógykezelést vagy műtétet. A szűrővizsgálatok alapján 18 gyereknek írtak fel szemüveget, ebből a szolgálat a családok nehéz anyagi helyzete miatt 17 szemüveg elkészíttetését vállalta magára 340 ezer forint értékben. A gyermekmentő szolgálat nőgyógyászati szűrőkamionjában dolgozó önkéntes orvosok 369 szűrést végeztek el. A citológiai leletek Magyarországon készültek el június elején: két megvizsgált esetben derült fény súlyos elváltozásra/betegségre, ahol műtéti beavatkozásra lesz szükség, valamint 22 esetben gyógyszeres terápia javasolt.
Az NGYSZ mozgó fogorvosi buszában tevékenykedő önkéntes szakemberek több mint száz kezelést végeztek, zömmel az oklándi elhelyező központban.
Hannoverben éltem, és az ottani, valamint magyarországi barátaimmal, ismerőseimmel segítettünk az NDK-s menekülteknek, akik Magyarországon keresztül akartak Nyugat-Németországba disszidálni. Később segélyeket vittünk a forradalom utáni Romániába... Így jutottam el 1989 karácsonyán a csegődi árvaházba. Döbbenten néztem az éhségtől, hidegtől és embertelenségtől haldokló gyermekeket. Senki sem mehet el tétlenül a gyermekek nyomora és betegsége mellett. Csegődön segíteni akartam, és a munkában társakra leltem. Így alakult meg először Hannoverben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, majd 1990 májusában a szervezet magyar, 1991-ben pedig romániai egyesülete – írja Edvi Péter alapító elnök a szervezet honlapján(Gyermekmento.hu).
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kábítószerrel gyanúsítva (Egy megfigyelt család, 19.)
Volt már szó arról, hogy a követett személyeket (célszemélyeket) is megjelölték a Securitate nyilvántartásában titkosított névvel. A titkosított név ismerete, a D. U. I. (dosar de urmărire informativă – informatív követési dosszié) a nyilvántartóban az adott „gyanús személy” felügyeletét ellátó és a ráállított besúgókat ismerő tiszt kizárólagos hatáskörébe tartozott.
Esetenként a tiszt magasabb rangú főnöke láthatott bele az említett dosszié anyagába, és adhatott beosztottjának további utasításokat. Következetlenség, s erre számos példám van, hogy hol titkosított névvel, hol valódi nevén szerepel a követett személy. Esetleg mindkettőt használják ugyanabban a jelentésben. A titkosítás magyarázata a szekusok bizalmatlansága egymás iránt, amely az egész kommunista rendszerre jellemző volt.
Természetesen tudtam, hogy egy pillanatig sem veszik le rólam a tekintetüket, azt azonban nem, hogy nyilvántartási nevem a „Şahistul” (Sakkozó), Az „új nevemnek” az a magyarázata, hogy a hetvenes-nyolcvanas években külföldi és belföldi sakkozókkal vettem részt levelezési sakkversenyeken. Ezek nyílt levelezőlapokon közölt lépések voltak. A szekusok minden bizonnyal meggyőződtek arról, hogy nem rejtjelezett, ellenséges üzeneteket küldök.
Az viszont álmomban sem kísértett meg, hogy a román állambiztonság 1978. március 19-én meggyanúsít kábítószertartással és -kereskedelemmel. No persze nem éppen erről volt szó. Ez csak ürügyként szolgált a házkutatáshoz, mivel akkoriban gyakran jött Volvójával Romániába, és természetesen hozzánk is unokaöcsém, Komlóssy József, a neves kisebbségi európai politikus. Nem kábítószert hozott, hanem pénzt a magyar templomok javítására. Persze, ez is bűnnek számított, és titokban kellett eljárni. A házkutatást vezető tiszt Paul őrnagy volt, aki köztudottan az értelmiségiek megfigyelésével volt megbízva. Amúgy, leplezésként, két rendőr altisztet is besoroltak a csapatba, de azok nem vettek részt tevőlegesen a még a WC-tartályt is átkutató, alapos eljárásban. Bár kísérletező biológusként voltak a szekrényemben laboratóriumi edények, azokkal nem foglalkoztak (?), csak az irományaimat nézték át tüzetesen, ami tekintve gazdag könyvtáramat és levelezésemet, tartós kutatást feltételezett. A végén jegyzőkönyvbe vették, hogy nem találtak „kábítószert”. A jegyzőkönyvet a saját írógépemen petyegtették le. Most is őrzöm a másodpéldányt.
És a magyarázat? Azt megelőző este diákok röpcéztek „Ne hagyjátok Erdélyt”-szerű szöveggel. Nálam (is) keresték az értelmi szerzőt... De ahogy mondani szokás: pofára estek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megnyílt a nagyernyei képzőművészeti alkotótábor
A VII. Zöld Tó alkotótáborba hét elején érkeztek meg a festőművészek, és 14 napig élvezik a szervezők, Márkos Pál és felesége, Hajnal vendégszeretetét, mialatt természetesen alkotnak. Idén 22 román, valamint magyar festőművészt hívtak meg az immár hagyományossá vált táborba, a művészek Bukarestből, Kolozsvárról, Galacról, Tordáról, Marosvásárhelyről érkeztek. Vannak visszatérők is, akik a kezdetektől vendégei az alkotótábornak – tudtuk meg Márkos Páltól, aki hangsúlyozta, akárcsak az előző években, a nagyernyei önkormányzat idén is támogatja a rendezvényt.
"Általában tematizálni szoktuk az alkotótábort, a művészek tájképet, portrét, csendéletet festettek. Ezúttal úgy döntöttünk, szabadon választhatnak témát, kedvük szerint alkothatnak. Tavaly a község templomait, középületeit örökítették meg, korábban a Nagyernye körüli színpompás tájat vitték vászonra. A szervezőkkel való egyezség része, hogy az alkotótáborban részt vevő mindenik művész két festményt adományoz a Márkos családnak, amelynek az elmúlt évek "terméseiből" már szép gyűjteménye van. Márkos Pál szerint a művészek kiváló körülmények között alkothatnak. "Szeretik Erdélyt, az itteni tájat, a vendégszerető embereket. Szívesen térnek vissza évről évre, nagy kedvvel festik meg a Nagyernye körüli tájat, az itt élő embereket" – mondta. A művészek számára kiegészítő programként kirándulást is szerveznek, idén – mivel a résztvevők nagy része első alkalommal jött el – Marosvásárhelyre valamint a Görgény völgyébe látogatnak el.
Az alkotótábor augusztus 25-én, a frissen elkészült festményekből összeállított kiállítással zárul a Márkos család panziójában.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)

XIX. századi hagyomány újraélesztése
Nagykorú a Szejkefürdői Unitárius Találkozó
A múlt hét végén került sor a 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra, mely hozzávetőleg háromezer unitárius felekezethez tartozó hívet vonzott a Hargita megyex településre.
A találkozó idei mottója A szeretet a világ éltető lelke, amelyet Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója Jézus tanításának tolmácsolójaként hirdetett. A Marosi Unitárius Egyházkör esperese, Kecskés Csaba lelkipásztor megkeresésünkre elmondta, az augusztus második szombatján megrendezett találkozó a szeretet jegyében zajlott, és sikeresenek mondható. A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Marosi Unitárius Egyházkör szervezte az immár hagyományossá vált találkozót.
Amint az esperes kifejtette, a múlt szombati együttlétet – mely valóban a szeretet és az együtt imádkozás jegyében zajlott –, a nagykorúság jelzője is megilleti. Tavaly óta az úrvacsoraosztás is a találkozó része, amit az erdélyi hat egyházkör felváltva szolgáltat. Ez alkalommal a szejkefürdői szertartáshoz a Marosi Egyházkör adományozta az úrvacsorai jegyeket: a kenyeret és a bort. Bálint Benczédi Ferenc püspök és Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkésze, illetve Orbán Árpád a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal részéről köszöntötte az egybegyűlteket. Szabó Előd ürmösi lelkész igehirdetését követően Kecskés Csaba, a kövesdombi egyházközség lelkésze bemutatta a Marosi Egyházkört, azt követően pedig Székely Kinga Réka homoródszentpéteri unitárius lelkész, hitéleti és missziói előadó- tanácsos úrvacsorai beszédet mondott. Az úrvacsoraosztásnál hat sátorban három- három lelkész szolgált a Marosi Egyházkörből. Ezt követően került sor Orbán Balázs sírjának megkoszorúzására, ahol Kilyén Ilka színművész egyéni előadóműsorával örvendeztette meg a jelenlévőket.
Amint az esperes kifejtette, ez alkalommal a kulturális műsort is a Marosi Egyházkör biztosította: a szabadtéri színpadon fellépett a Szabédi Unitárius Egyházközség kórusa és a Fürge Lábak néptáncegyüttes, a jobbágyfalvi férfikórus, valamint a szentgericei lányok üveges tánca szórakoztatta a jelenlévőket. Énekvezér Orbán Gyöngyike és Szabó Júlia volt.
A Marosi Egyházkör műemlék templomairól dr. Furu Árpád tartott előadást, Nemes Gyula helytörténész pedig a nagyernyei Kelemen családról értekezett. Amint kérdésünkre a Marosi Egyházkör esperese kifejtette, a szejkefürdői találkozó gyökerei a homoródi unitárius búcsúra nyúlnak vissza. A Homoród mentén, az egykori Udvarhelyszék déli részén a Nagy- és Kis-Homoród patak hosszanti völgyeiben fekvő aprófalvas településfüzérek lakói nagyrészt unitárius vallásúak. A XIX. századból fennmAradt feljegyzések szerint a két Homoród mente unitárius vallású hívei az aratás befejeztével évente hálaadó ünnepségre és közös imádkozásra gyűltek össze. Ez a második világháborút követően megszűnt és a kommunizmus éveiben is szünetelt. Tizennyolc évvel ezelőtt élesztették újra Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkipásztorának ötlete nyomán, aki konfirmandusaival rendszeresen ellátogatott Orbán Balázs síremlékéhez, és a környék természeti szépsége és kisugárzása magával ragadta a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör akkori esperesét, így kezdődött a rendszerváltás után a szejkefürdői unitárius találkozók hagyományának újraélesztése – mondta el kérdésünkre a Marosvásárhelyi Kecskés Csaba lelkipásztor.
A Küküllődombói Unitárius Egyházközség gondnoka, Szabó Zsuzsánna kérdésünkre kifejtette, a Kis-Küküllő menti csapat számára rendkívüli élmény volt a délelőtt 11 órától késő délutánig tartó együttlét. Amint említette, a gyerekek játszósátrában és az ifjúsági sátorban a Marosi Egyházkör fiataljai a házigazdák ifiseivel tevékenykedtek. Mint jelezte, számukra felemelő érzés volt együtt imádkozni a szabadban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy jövőre még több unitárius vesz részt a hagyományosan megrendezendő találkozón. "Remélem, hogy kinövi magát a rendezvény, és az unitárius hívekben tudatosul, hogy augusztus második szombatja a szejkefürdői együtt imádkozás napja, és arra az időpontra nem terveznek más programot, így évente gyarapodni fog a résztvevők lélekszáma" – hangsúlyozta Szabó Zsuzsánna ny. matematikatanár.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)

Csökken a bizalom az igazságszolgáltatásban
A lakosság 35 százaléka bízik az igazságszolgáltatásban, ami 13 százalékkal mArad el a 2015 őszén mért bizalmi indextől – derül ki az Európai Bizottság Eurobarométer nevű felmérésének legfrissebb adatsoraiból. Az igazságszolgáltatás bizalmi indexének zuhanása a legnagyobb mértékű Európában, vagyis más európai intézmény esetében nem tapasztaltak még ilyen jelentős bizalomvesztést ilyen rövid idő alatt. A megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem bízik a hazai igazságszolgáltatásban, ami 12 százalékos növekedést jelent a legutóbbi felméréshez képest.
Szabadság (Kolozsvár)

Nyolcan az úttörők közül a BMC Galériában
A 11. évébe lépett galéria történetéből nyújt ízelítőt a Barabás Miklós Céh Farkas/ Kogălniceanu utca 27. szám alatti székházában augusztus 16-án, a Kolozsvári Magyar Napok keretében megnyílt, Kosztolányi-mottóval – „Mostan színes tintákról álmodom” – fémjelzett festészeti, grafikai kiállítás. Az úttörők, a legrégebbi kiállítók – Andrásy Zoltán, Bordy Margit, Gally A. Katalin, Horváth Gyöngyvér, Kolozsi Simona, Sipos László, Soó Zöld Margit és Székely Géza – alkotásaiból rendezett tárlat közönségét Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész, a BMC elnöke köszöntötte, majd Németh Júlia műkritikus elevenítette föl az alakulás éveit, emlékezett meg a négy évvel ezelőtt elhunyt Jakobovits Miklós festőművészről, a Céh egykori elnökéről, aki idén augusztusban lett volna nyolcvanéves, és méltatta a tárlatot.
Szabadság (Kolozsvár)

Az 1916-os román betörés és Kolozsvár
Szeptember 9–10-én Kolozsvárt jár Sándor János belügy- és Hazai Samu hadügyminiszter, megbeszélést folytatnak az erdélyi főispánokkal, főtisztviselőkkel a menekültügyi helyzetről. Sándor kijelenti: „Kolozsvár nem tartozik a veszélyeztetett területek közé és kiürítéséről szó sincs”.
Ugyanakkor a kormánybiztos kihirdeti, hogy a menekülők állatait, gabonatartalékait az állam átveszi és megőrzi. A menekülők lehetőleg válasszák a vonatot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület is felhívást tesz közzé: akik műkincseket, értékes dokumentumokat hoznak magukkal, adják le megőrzésre a Bástya utcai múzeumépületben. Egyáltalán nem hangzik megnyugtatóan a szeptember 15-i miniszteri rendelet, mely Szolnok-Doboka, Kolozs, Udvarhely, Maros-Torda, Csík, Háromszék, Fogaras, Brassó, Nagy- és Kis-Küküllő, Alsó-Fehér, Torda-Aranyos, Szeben és Krassó-Szörény megyéket „belső hadműveleti területté” nyilvánítja, s szeptember 19-től csak katonai engedéllyel lehet e megyékben utazni. Egy újabb miniszteri rendelet arról intézkedik, hogy az elmenekült tanárok, állami tisztviselők egy havi fizetésüket bármelyik városban felvehetik.
Eközben a Kolozsvári színház minden este tart előadást, a mozik is vetítik a filmeket. A közönséget kissé zavarja, hogy a vendéglők, kávéházak záróráját előbbre hozták. A harctérről érkező hírek egyre kedvezőbbek. A Fellegváron működő hadifogoly-táborban szeptember 20-án már 170 román foglyot őriznek. Ugyanakkor 600 gyermeket, jórészt csecsemőt menekítenek Marosvásárhelyről Kolozsvárra, s itt alig tudják őket elhelyezni. Ekkoriban érkezik a haditudósítók egy csoportja Kolozsvárra: négy magyar és négy osztrák lapé. Ezek a csatatérre készülnek, hogy helyszíni riportokat írjanak. A magyar riporterek igen ismertek: Molnár Ferenc (Az Est), Lázár Miklós (Pesti Napló), Biró Lajos (Pester Lloyd), Radó Antal (Pesti Hírlap).
GAAL GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Aki hitt a szeretet hatalmában: De Gerando Antonina
Péntek délelőtt avatják a nőnevelő felújított házsongárdi sírkövét
Az oktatásban a szeretet hatalma a legfontosabb, a szigor a tehetetlen gyáva lelkek fegyvere.
A tanítás a legnagyobb művészet a földön, ezért minden tanítónak művészi érzékű, szerető szívű, szárnyas lelkű lénynek kell lennie – ilyen és ehhez hasonló, ma is érvényes pedagógiai elvek hangzottak el a De Gerando Antonina (1845–1914) pedagógus életét és munkásságát bemutató előadáson, amely szép számú érdeklődőt vonzott. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Márton Hajnalka doktorandus, Gaal György helytörténész és Szebeni Zsuzsa színháztörténész hozta közelebb De Gerando Antonina személyét, akinek neve a mai Kolozsváriak számára nem cseng ismerősen, pedig életútja a kincses városhoz is szorosan kötődik: ő volt a Kolozsvári Felsőbb Leányiskola első igazgatója. Nem véletlenül emlékeztek meg tehát róla a Kolozsvári Magyar Napokon, születésének 170., az általa vezetett leányiskola alapításának 135. évfordulóján.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Jövőre egész évben Szent Lászlót ünnepeljük
Szent László-évet hirdetett a magyar kormány, a lovagkirálynak szentelt emlékév január elsején veszi kezdetét és 2017 végéig tart – jelentette be szerdán Budapesten Potápi Árpád János.
A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép- EUrópai népeket, számítanak arra, hogy a magyarokon kívül horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni, ismertette az államtitkár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkársága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővédnöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérik fel.
Az MTI érdeklődésére Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére összeállítják a programok javarészét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László-év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egyaránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget.
Sorsközösséget teremtett a népek között
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fontosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el, fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medenceében élő népek együttműködését, emelte ki.
Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, „a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon", és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek „közös és tisztelt királya", szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének, mondta.
A kalotaszentkirályi származású Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek abban is szerepe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai.
Egyházépítő és hadvezér
I. (Szent) László Árpád-házi magyar király 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla – testvéreivel együtt – István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja, a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1077 tavaszán választották az ország főurai a trónra. 1081-ben koronázták meg másodszor, immár a szent koronával.
Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért és megsemmisítette a támadókat. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szenttéavatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát.
László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást, tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat, szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály" kultuszának elterjedéséhez.
A Nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. I. László történelmi érdeme a magyar királyság önálló létének egyértelmű biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Sokáig hitte azt a nép, hogy a szent király „kijön" a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe június 27-én van.
Krónika (Kolozsvár)

Honvédtalálkozót tartottak
A hősiesség példaképeit ünnepelték
Augusztus 13-án, szombaton a bibarcfalvi református templomban tartották meg a II. világháború frontszolgálatos katonáinak sorrendben 19. erdővidéki bajtársi találkozóját.
Az ünnepségen Krizbai Imre baróti nyugalmazott református lelkész, a találkozók kezdeményezője és elindítója Ámos próféta igéje alapján („Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek a Sionon”) mondott prédikációt. Felhívta a figyelmet napjaink társadalmának visszásságaira, a megalkuvás egyre nyilvánvalóbb, az egészséges közélet alapjait egyre inkább züllesztő veszélyeire.
„Ma sötét módon fosztják meg az embereket véleményüktől, akik azt mégis kinyilvánítják, azoknak elveszik kenyerét, ellehetetlenítik életét. Nagy baj van a Sionon, de vannak még, akik az igazságot képviselik” – fogalmazott.
A vendégeket, a megjelent honvédeket Székely Lajos bibarcfalvi lelkipásztor is üdvözölte, kifejezve reményét, hogy a találkozó kedves momentumként fog megmAradni a helyiek emlékezetében.
Hat egykori magyar honvéd jelent meg a találkozón: Boér Imre és Román Jenő Barótról, Mokán Ferenc Nagybaconból, Albert Andor Olasztelekről, Tánczos Sándor Vargyasról és Maczkós Balázs Erdőfüléből.
Közülük Boér Imre nyugalmazott tanár volt ezúttal is az, aki felolvasott személyes nyilvántartásából, miszerint a II. világháborúban a frontra vezényelt háromezer erdővidéki katonából 25-en vannak még életben. Részletezte azt is, hogy az 1925-ben születettek voltak a legfiatalabbak, akiket még ugyan leventekatonaként, de már a harcterekre szólítottak.
Beszámolója után a felvidéki dr. Popély Gyula történész mondott alkalmi beszédet, emlékezve az 1940-es erdélyi bevonulásra, amelyen édesapja is részt vett, majd figyelmeztette a jelenlevőket arra, hogy nemcsak Felvidéken, de Erdélyben is fogyóban a magyarság.
„Ezt a folyamatot csakis házunk küszöbén állíthatjuk meg, megfogva a gyengék kezét, nekik személyes példaadással utat mutatva” – mondta.
Máthé Lóránt Pál, a Horthy Miklós Vitézi Rend Székelyföldi törzskapitánya a találkozón megjelent honvédeket a magyar hősiesség még élő bizonyítékainak nevezte, akik hazaszeretetből is példát mutattak.
„Ma azonban lassan már bűn hazafinak lenni, azt követelik tőlünk, legyünk multikulturálisak. Ám mi inkább ódivatúak mAradunk, lelkesedünk magyarságunkért, átadva ezt a lelkesedést másoknak is” – hangsúlyozta beszédében.
A találkozó ünnepi műsorral folytatódott: Máthé Bíborka, Máthé Melinda, Fogarasi József, Kelemen Csongor, a baróti Wesselényi Miklós kórus, a Tisza István dalkör és Szuróczki Judit dalokkal, versekkel szebbé, emlékezetesebbé tették a honvédek számára a napot. Végül a templom előtti téren kettős keresztet avattak, azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a baróti Székely Társalgó Egyesület állíttatta, avatóbeszédet Murányi Levente 56-os szabadságharcos mondott.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Búcsú a Perkőn
Kézdiszentléleki falunapok
Pénteken kezdődnek a kézdiszentléleki falunapok, amelynek része a perkői, Szent István-napi búcsú is. A Perkő néptáncegyüttes is most ünnepli 40. születésnapját.
Augusztus 19-én 9 órára hirdettek gyülekezőt a Petőfi Sándor Művelődési Háznál, a megjelenők népviseletben vonulnak a templomig, ahol 10 órakor ünnepi szentmisét tartanak. Ezt követően a Perkő Néptáncegyüttes 40 év képekben című albumot mutatják be a művelődési otthonban, a tornateremben 16 órakor kiállításmegnyitót tartanak helyi kézművesség témában. A nap fénypontja a 18 órakor kezdődő gálaest, a néptáncegyüttes jubileumán a házigazdák mellett a meghívottak is színpadra lépnek.
Augusztus 20-án 10 órakor ünnepi megemlékezést tartanak a Szent István-szobornál, 10.30-kor a búcsúsok körmenete elindul a Perkőre; útközben elvégzik a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kereszteknél. A délben kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa ft. Csató Béla csíkszentkirályi plébános lesz. Ugyanitt 16 órakor néptáncfesztivállal egybekötött hagyományőrző program kezdődik, 20 órától a Role zenekar koncertezik, 22 órától levetítik Kaszás Géza nagysikerű, Lovasíjász című filmjét.
Augusztus 21-én 11-től szentmisét tartanak a Perkőn, ezt bográcsozás és gyermekprogramok követik. 19 órától a Black Velvet adja elő Rúzsa Magdi legismertebb dalait, 21 órától Antal Timi és zenekara lép színpadra.

Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megoldást keresnek Hargita megyében az oktatás hiányosságaira
A rossz iskolai és vizsgaeredményekre, valamint a fiatalok elvándorlásának megfékezésére vonatkozó felmérés eredményét mutatta be csütörtökön Hargita megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. Az adatokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen elemezték ki.
A szakoktatás minél szélesebb körben való terjesztésében, a tanügy helyi és rendszerszintű átalakításában, valamint a lokális megoldások keresésében látják a probléma megoldását – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón a Csíkszeredai megyeházán. Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség munkatársa felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az érettségi eredmények tükrében vizsgálni a helyzetet hibás megközelítés, ugyanis ezek nem szolgálnak hiteles képpel az oktatás helyzetéről.
„Romániában a nyolcadik osztályt elvégző diákok mintegy 20 százaléka választja a szakoktatást, míg Németországban ez az arány 70 százalék. Ebből is látszik, a tanügyet úgy kellene átalakítani, hogy az iskola elvégzésével a diák azonnal munkába tudjon állni, ennek egyik feltétele a jól működő gyakornoki program” – ismertette az felmérés után kialakult képet Barabás Csaba.
Görbe Péter főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy az érettségi eredmények és a munkavállalás között nincs szoros összefüggés, mivel sok esetben a diákok maguk sem tudják, hogy milyen irányba indulnának el. Emlékeztetett: az érettségi után ország szinten román nyelv és irodalomból nyújtják be a legtöbb óvást a diákok, Hargita megyében erre még rátesz egy lapáttal az a sajátos helyzet, hogy itt nehezebben megy a tantárgy tanulása. Jó, de rosszul kivitelezett megoldásnak tartja az iskola utáni érettségi felkészítők bevezetését, mivel a diákok érdeklődése a tanév végének közeledtével folyamatosan lankad.
Amíg a rendszer ilyen, addig ezek a kérdések minden évben felvetődnek, véli Ferencz Salamon Alpár korábbi főtanfelügyelő, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke. „Helyben és a rendszer szintjén is változtatásokra van szükség. Rövidtávon a tananyag követelményeinek csökkentésére és átalakítására van szükség. Törvénymódosítással kell bevezetni a differenciált érettségit, hogy a szakiskolában tanulóktól ne ugyanolyan lexikális tudást várjanak el, mint az elméleti iskolák diákjaitól” – fejtette ki meglátásait a szakbizottság elnöke.
A polgármesterek felelőssége
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a döntéshozók részéről is felelősségvállalást vár el, mivel a helyi tanácsok, a polgármesterek döntésén múlik, hogy milyen szakosztályokat indítanak az iskolában. Fel kell mérni, hogy az adott településeken milyen hiányszakmák vannak, és azok alapján indítani az osztályokat.
„A megyei tanácsnak nem hatásköre befolyásolni az oktatás menetét, de segíteni próbálunk, támogatjuk a mesterembereket, a tanárok átképzését. Példának okáért, a gyengébben teljesítő elméleti iskolák biológiatanára könnyűszerrel átképezheti magát mezőgazdasági szaktanárrá, vagy a fizikatanárok műszaki tantárgyak oktatójává. Lesznek erre, valamint a fiatalok szakképzésére irányuló pályázatai a megyei tanácsnak” – jelentettek ki Borboly.
A tanácselnök figyelmeztetett, hogy a törvénymódosításokra nem sok értelme van várni, mivel azok folyamatosan történnek, és annak ellenére, hogy az RMDSZ a Boc-kormány idején nagyon sokat feltett egy jó oktatási törvény elfogadtatására, a jogszabály a későbbiekben többször is hátrányosan módosult, így ma már közel sem áll ahhoz, ami a kezdetekben volt.
Kovács Boglárka
maszol.ro

Balánbányán megmenekült a magyar oktatás a beolvasztástól
Hosszas vajúdás után a helyi tanács végre rábólintott, hogy Balánbányán egyazon intézmény keretében történjék a magyar nyelvű oktatás. A döntés ára az alpolgármesteri szék volt.
A diáklétszám csökkenése miatt 2013-ban összevonták a Balánbányai 1-es számú Általános Iskolát a Geo Bogza Általános Iskolával, ezzel megszűnt a „magyarként elfogadott” iskola. A RMDSZ többször is tiltakozott a döntés ellen, a szövetség azt szerette volna, ha a magyar oktatás egy intézmény keretében történik.
A helyi tanácsban gazdasági és nemzeti érdekek mentén folyt a vita, bár korábban a román és a magyar fél is nyilatkozott arról, hogy nem magyar–román konfliktus húzódik az ügy hátterében. Az öttagú RMDSZ-frakciónak szövetségesekre volt szüksége, hogy a Geo Bogzáról leválasszák a magyar osztályokat. A szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok kivételével a többi tanácsossal sikerült a szövetségnek megállapodást kötnie – a megállapodás ára az alpolgármesteri szék volt.
„Román tanácsos kollégákkal együtt sikerült elérnünk, hogy a Liviu Rebreanu Iskolaközpontban 1-es számú iskola megnevezés alatt létrejöjjön az az alintézmény, amely a magyar diákságot tömöríti. Ennek egyik ára az volt, hogy lemondtam az alpolgármesteri tisztségről egy román nemzetiségű tanácsos javára. Az óvodai és a középiskolai magyar oktatás korábban is az iskolacsoporton belül működött. Így óvodáskortól középiskolás korig ugyanabba az intézménybe járhatnak a magyar diákok, és a korábbi 1-es iskola épületét használhatják, amely egyben a helyi magyar civil élet központja is” – nyilatkozta a Maszolnak Orbán Loránd Levente, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke.
A döntésnek elsősorban gyakorlati hozadékai vannak, ugyanis eddig az óvodások és a középiskolások a Liviu Rebreanu iskola, míg az általános iskolások a Geo Bogza tanulói voltak. Orbán elmondása szerint a két intézménnyel nehéz volt együttműködni, mivel a magyar vonatkozású események szervezésénél mindkét iskolával kellett egyeztetni, és ez sokszor akadályt jelentett.
Balánbányán mintegy 150 magyar anyanyelvű diák tanul, az alintézménybe tartozó 0–8. osztályos évfolyamokon 85 diák kezdi meg tanulmányait ősztől.
Kovács Boglárka
maszol.ro

DIICOT: hűtlenek voltak hazájukhoz a fegyvercsempészeket alakító magyarok
Hűtlenek voltak a hazájukhoz, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Többek között ezzel gyanúsítja az ügyészség a Sky News riportjában fegyvercsempészt alakító személyeket, derül ki a három erdélyi magyar gyanúsított előzetes letartóztatásának bírói indoklásából.
Mint ismert, Aurelian Szantót, Pantics Csabát és Pantics Leventét múlt pénteken helyezték vizsgálati fogságba. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint a gyanúsítottak bűnszervezetet hoztak létre, megszegték a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat, valótlanságokat állítottak, és ezzel nemzetközi szintű ellenérzéseket váltottak ki a román állammal szemben, Romániában pedig a bizonytalanság érzetét keltették.
Sőt az ügyészek az 1991-es nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva azt állítják, hogy a három férfi hűtlen volt a hazájához, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Az előzetes letartóztatás indoklásából kiderül, hogy a Bukaresti Ítélőtábla megalapozottnak találta a DIICOT érvelésének nagy részét.
A Mediafax által idézett dokumentum szerint Mariana Constantinescu bírónő megállapította: a brit csatorna riportja megsértette Románia nemzetbiztonságát, mert azt a képzetet keltette a hazai és az Európai nézőkben egyaránt, hogy a román hatóságok képtelen fellépni a nyugat-európai terrorista csoportokat fegyverekkel ellátó romániai fegyvercsempészek ellen.
A három gyanúsított korábban azt vallotta: a brit csatorna őket is átverte, amikor felbérelte őket, hogy a fegyvercsempészeket alakítsák a riportban, mert azt mondták nekik, hogy fikciós dokumentumfilmet forgatnak, és erről a riport végén tájékoztatják is a nézőket.
A bírónő ezt az érvet nem fogadta el. Indoklása szerint a három férfi akkor sem értesítette a hatóságokat, amikor egyértelművé vált számukra, hogy a Romániát rossz színben feltüntető riportjával a Sky News átverte a nézőket.
A bírónő szerint a három gyanúsított a fegyvertartási szabályokat is megszegte. Volt ugyan engedélyük a filmben is bemutatott vadászpuskák birtoklására, ám a törvény szerint ezeket tilos átadniuk más személyeknek.
maszol.ro

Erdélyt szétlopkodják – állítják a Székelyföldi románok szószólói
Az előadók által törvénytelennek ítélt visszaszolgáltatásokkal a románságot kiszorítják Erdély nagyvárosainak történelmi központjából, a két legjelentősebb román párt pedig sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt, és ilyen kontextusban nem meglepő, hogy Erdélyt szétlopkodják – ilyen és hasonló kijelentések hangzottak el csütörtökön a 16. Marosfői Nyári Egyetemen, a Székelyföldi románság hagyományossá vált Hargita megyei táborában.
„Ellopott Erdély”. Nem magyar rendezvényen találkozhattunk ezzel a felütéssel, hanem a Marosfői Nyári Egyetem csütörtök délutáni előadásán, amelyet „törvénytelen” restitúciók témájában tartottak. A téma kivesézését Ioan Pop Sabău egyetemi tanár vitaindítójával kezdték, aki először az Ellopott Erdély-projektet ismertette: Marcel Bărbătei újságíróval 2013-ban, Gyulafehérvárról indították el a mozgalmat, mert szerintük rengeteg épületet, területet – köztük erdőt – törvénytelenül szolgáltattak vissza többek között „fantom-közbirtokosságoknak” vagy „úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházaknak”.
„Az illegális restitúció ellen tiltakozunk, amely a román érzelem ellen történik. Erdély városközpontjaiból kiszorítják a románságot, ebbe az RMDSZ is besegít, a román állam pedig túlzott jóindulattal viszonyul a kérdéshez. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt” – fogalmazott Pop Sabău.
Az egyetemi tanár elmondta, alapvetően pesszimista, de azért a mozgalmuknak már vannak megvalósításaik. „Ma már beszél a média erről a kérdésről, amely korábban tabunak számított. Az úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházak nagy mennyiségű épületet és területet igényeltek vissza és egyre többet kapnak meg az államtól. Ugyanakkor 46 ezer hektár törvénytelenül visszaszolgáltatott erdőt már visszajuttattunk a román államnak” – részletezte.
Mircea Bărbătei megjegyezte: a román állam a visszaszolgáltatások szempontjából nem államként viselkedik. Az állam helyett egyének döntenek, és mások mellett Mircea Duşa korábbi védelmi minisztert is megnevezte, mint aki felelős Erdély „ellopásáért”. Az újságíró főként az erdőlopásokról beszélt, amelynek művelőiként a politikusok mellett a közbirtokosságokat is megemlítette.
Az előadás közben a Marosvásárhelyi Unirea Elméleti Líceum épületének a visszaszolgáltatásáról rövidfilmet mutattak be, majd további felszólalások után a hallgatóságot is bevonták az eszmefuttatásba.
Kovács Boglárka
maszol.ro

A város- és falunapokat térképezi fel 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv
Az erdélyi magyar fesztiválokat bemutató 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvről tartottak beszélgetést a Bánffy-palota udvarán szerda délután, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Jelen volt Bodó Barna egyetemi docens, a kötet főszerkesztője, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, a beszélgetést Szász Alpár Zoltán politológus moderálta.
A 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv a sorozat harmadik megjelent kötete, a rendszerváltás utáni időszak erdélyi magyar fesztiváljait, pontosabban a helyi közösségek város- és falunapjait vizsgálja.
Bodó Barna szerint azért érdemes foglalkozni ezekkel a rendezvényekkel, mert egy-egy ilyen esemény által a tömb- vagy szórvány magyarságban élő közösségek egyrészt felszabadítják a felgyűlt energiájukat – amely például a terek szimbolikus birtokbavételében mutatkozik meg –, másrészt pedig bizonyítani tudják létezésüket és kifejezik jövőképüket. Amíg tömbmagyarságban jellemzően az önkormányzat, addig szórványban a civil szféra szervezi ezeket a fesztiválokat, ezért gyakran politikai feszültséggel terhelt a szervezési folyamat.
Az évkönyv jelentős eredményre jutott: összesen 34 rendezvénysorozatot tekint át, a kötet végén szereplő adatbázis pedig közel 200 városi és 300 falusi erdélyi magyar fesztivált összesít. A főszerkesztő pozitív példaként emlegette a Kolozsvári Magyar Napokat és a Szent György Napokat, de szerinte nem lehet hierarchiát felállítani a kötetben összesített rendezvények között.
Bodó bejelentette: készül az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv új kötete, amely a fiatalok civil szférában való szerepét vizsgálja majd.
Tasi Annabella
maszol.ro

„Ízig-vérig székely sorsú” olimpiai bajnokokról készít filmeket Becze Zoltán
Jelenleg 6 olyan olimpia bajnok sportoló van, aki Székelyföldön született. Az ők történeteit szeretné felkutatni és filmen bemutatni a Csíkszeredai Becze Zoltán sportújságíró, akinek lassan a harmadik filmje is elkészül a magyar sportnak olimpiai aranyérmet nyerő Székelyföldi sportolók témában.
A Parajdon született Keresztes Lajos birkózóról (aki 1928-ban, Amszterdamban lett olimpiai bajnok), illetve a korondi Lőrincz Márton birkózóról (aki 1936-ban, Berlinben lett olimpiai aranyérmes) már elkészült egy-egy 26 perces, rövid dokumentumfilm, a gyergyószentmiklósi Molnár Endre vízipólókapusról (aki Faragó Tamás és Szívós István társaságában, 1976-ban, Montrealban állt az ötkarikás dobogó legmagasabb fokára) pedig most van folyamatban.
Becze állítása szerint mindhármuk sportolói karrierje, életútja ízig-vérig székely sors. Erről kérdeztük a szakértőt.
Miért kezdett el a székely magyar olimpikonok témájával foglalkozni?
- 1979-ben csak kétévente mehettünk külföldre, így amikor kijutottunk, akkor csak habzsoltuk a magyar könyveket, újságokat, folyóiratokat, amikhez hozzájuthattunk.
Én akkor vettem egy Magyar ifjúság évkönyvet és egy Világ ifjúság évkönyvet. Az egyikben volt egy cikk azzal a címmel, hogy Az igazi Toldi Miklós, és az első Székelyföldön született olimpiai bajnokról, Keresztes Lajosról szólt. Ebben leírták, hogy Toldihoz hasonlóan Keresztes is a szarvánál fogva csapta földhöz a megvadult bikát, háromszor is megcsinálta mészáros inas, majd mészáros mesterként egy pesti vágóhídon, tanuk előtt. Ebben ugyan még nem írták, hogy Parajdon, pontosabban a Parajd községhez tartozó Alsósófalván született.
Egy fél órára rá egy Molnár Endréről szóló cikket olvastam, amiben a Faragó- és Szívós-féle nagy vízilabda csapatról volt szó, akik ugye 1976-ban lettek olimpiai bajnokok. És megragadta a figyelmemet egy mondat, amit soha nem fogok elfelejteni. Azt írta Molnárról, hogy hozta magával a székely hegyek nyugalmát, kitartását, erejét. Határozottan emlékszem, azt írta Székelyudvarhelyen született, de később kiderítettük, hogy gyergyói. Megmutattam ezt a cikket édesapámnak, majd a másikat is Keresztesről. És ő mondta: ez is székely.
És akkor életemben nem tudom hányadszor, de boldog voltam, mert kiskorom óta gondolkodtam azon, hogy mi mit adtunk a világnak. Tudtam, hogy vannak feltalálóink, mint Irinyi János vagy Puskás Tivadar, nagy íróink, mint Kányádi és Sütő, de mindig szerettem volna, hogy legyen egy olyan pillanat, amikor egy székely a világ tetején áll. Akkor ott megtudtam, hogy két székely kétszer állt a világ tetején.
A '90-es fordulat után indult egy sportnapilap Csíkszeredában, az Új Sport, ott kezdtem el másodállásban sportújságíróként dolgozni, utána a Csíki TV sportrovatának lettem a főszerkesztője. Így vettem részt 1991-ben egy sportújságíró kongresszuson Paks mellett, ahol Schmitt Pállal a MOB egykori elnökével is készítettem egy interjút az Új Sportnak. Ő mondta nekem, amikor végeztünk: Született nálatok 3-4 olimpiai bajnokunk, nem néznél utána?
Ezzel kezdődött el számomra a gyűjtés. Tisztán emlékszem, az első gyűjtési napom az az augusztusi nap volt, amikor puccsolták Gorbacsovot. Elindultam Parajdon és Korondon kérdezősködni. Később derült ki, hogy van egy harmadik olimpiai bajnok is, Lőrincz Márton, akinek akkor még élt a testvére. Ekkor teljesülhetett a gyerekkori álmom, mert nemcsak cikket írtam róluk, hanem dokumentumfilmeket is készítettem. Először egy másfél perces hír lett belőle, majd egy 3, 5, 12 perces film. Az első bemutatók 1995-ben voltak. Az előző olimpián már bemutatták a 12 perces filmeket. Azóta Keresztesről és Lőrinczről már 26 perces film is készült, Molnár Endréről pedig most készül a 26 perces film. Így indult el ez az egész.
Ugyanakkor a paralimpiai hősünkről, Novák Edéről is van már filmem. Igazából vele foglalkoztam először, az első 26 perces filmem vele készítettem.
De nem csak ez a három székely olimpiai bajnok van...
- Székelyföldön hat olimpiai bajnok született. Négy magyar színekben indult, Keresztes, Lőrincz, Molnár és Hazai Kálmán (A Marosvásárhelyi születésű vízilabdázó 1936-ban nyert olimpiai bajnoki címet a csapattal - szerk.), kettő pedig román színekben lett olimpiai bajnok, Urzică Marius és Szabó Katalin. Természetesen tudok róluk. Nekem az első Népsportban megjelenő nagy cikkem még 1990 májusában egy Szabó Katival készült interjú volt.
Jelenleg közülük a már említett három bajnokról és a paralimpiai bajnok Novákról van filmem, de a jövőben szeretném kiegészíteni másokkal is. Hazai Kálmán története még fehér folt, nagyon keveset tudunk róla. Szabó Katiról azért már többet tudunk, sőt archív felvételek is vannak róla. A gyűjtést már megkezdtem.
Mennyi munkát kellett befektetni a kutatásba? És honnan lehet információkat szerezni?
- A 2008-as olimpiára döntöttem el, hogy 2016-ig elkészítek 2-3 rövidfilmet ezekről a bajnokokról, a többiről pedig 2020-ig forgatok egyet-egyet. Rém nehéz információkat gyűjteni. Lőrincz Márton esetében például vannak oldaláig rokonok, de nagyon nehezen lehetett egy mondatot is kiszedni belőlük, egy fényképet vagy egy újságcikket megkapni. Minden idők egyik legnagyobb magyar sportújságírója,Szepesi György például csak annyit írt Lőrinczről, hogy Korondon született '11-ben. Innen indult a kutatás, hogy legyen egy 26 perces film belőle.
Nem vagyok olyan, mint a kollégáim, akiknek ha van egy témájuk, akkor azt, és csak azt végigviszik. Ha pályázaton nyerek pénzt az egyik filmre, akkor saját zsebből még ott töltök 3-4 napot, és a másikhoz is dokumentálódóm. De szerencsére nagyon jó a kapcsolatom a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Magyar Olimpiai Akadémiával, kapok tőlük dokumentumokat.
Ugyanakkor, mivel kétszer megrendeztem a magyar és román olimpiai akadémiák találkozóját, a román féllel is jóban vagyok, tehát ha kérek Katiról valamit, akkor biztosan meg fogom kapni. De besegítenek a Román Televízió Magyar Adásának munkatársai is, mert a nagyobb eseményekről én vagyok a sporttudósítójuk.
Azt írtad, hogy ízig-vérig székely sorsuk volt ezeknek az olimpikonoknak. Számodra ez mit jelent?
- Mert nemcsak a sportvetélkedőkre kellett felkészüljenek. Nemcsak az ellenféllel kellett megküzdjenek, hanem a bírókkal, a szakszövetséggel és az egész rendszerrel. Elmondom a példákat. Keresztes Lajos 1924-ban simán jutott be a döntőbe, ahol egy finn birkózóval kellett megküzdjön. De a szakszövetség megváltoztatta a zsűri összetételét, egy dánt és három finnt rakott a zsűribe. Így kapott ki 3-1-re. Mindezt úgy, hogy a másikat, a birkózók nyelven mondva, 20 percig forgatta. A francia közönség Trianon után négy évvel akkora tüntetést rendezett mellette, hogy lovas rendőrökkel kellett szétverni.
Molnár Endre olimpia bronzzal kezdte Mexikóban, ott talán még nem is csaltak, de 1972-ben az utolsó három meccsükből kettőt egy román, Mărculescu nevű bíró vezetett, és nem a magyar szimpátiájáról tett tanúbizonyságot. Ha a négy meccsük bármelyikén csak egy góllal is többet dobnak a magyarok, a gólarány miatt már ők az olimpia bajnokok. Molnártól is elvettek legalább egy olimpiai aranyat.
Ilyenkor mindenki azt mondaná, hogy nincs kedvenc olimpiai hőse, de én másképp vagyok ezzel. Nekem a kedvencem Lőrincz Márton. A sorsa ízig-vérig székely sors, de a történelemtől megkapta az igazságtételt. Lőrincz 6 éves volt, amikor a román csapatok 1916 augusztusának végén bevonultak és nagyon feldúlták a Sóvidéket, több halálos áldozata is volt az eseménynek. Így amikor megkapta a katonai behívót, akkor eldöntötte, hogy nem akar román katona lenni, és átszökött Magyarországra. Ott kezdett el birkózni, még Keresztes segített neki. Előbb magyar bajnok, majd Európa-bajnok lett, Berlinben pedig az olimpiát is megnyerte. Megszereztem azt a képet is, amikor áll a dobogó tetején, kezében az olimpia tölggyel, amit ott adtak a bajnokoknak, hogy mindenki ültesse el a szülőfalujában.
Lőrincz jelezte a román szövetségnek, hogy el szeretné ültetni Korondon az olimpiai tölgyét. A románok azt mondták, csak akkor, ha utána román színekben szerepel. Ő pedig visszaírta, hogy édesanyám székely-magyar asszony, tehát nem. Több mint 10 magyarországi település jelentkezett, hogy fiává fogadná, csak náluk ültesse el a tölgyet. Barátai tanácsára Szentes városa mellett döntött. Ott ültették el az olimpiai tölgyet. Eltelt azóta közel 80 év, és a tíz magyar bajnoki címhez kapott tölgy közül egyedül az övé él, virágzik és egészséges. Azé, aki a saját falujában nem is ültethette el. Világszintem sem tudom, hogy hány olimpiai tölgy van olyan állapotban, mint az övé. Ez szerintem a nagy igazságtétel volt számára, aki annak idején a szülőfalujában még csak el sem ültethette.
G. L.
Transindex.ro

Barbarossa és Nyitott szemmel II.
Költő, író, képzőművész, hangszerkészítő, műgyűjtő, régiségkereskedő, irodalomszervező, performer, zenész és dalszersző – nehéz kimeríteni Márkus Barbarossa János zavarba ejtően gazdag portfólióját. Ő maga szívesen mutatkozik be életművészként, és aki közelebbről ismeri, pontosan tudja, hogy Barbarossa tartalommal tölti meg a fogalmat.
A kommunista diktatúra legsötétebb éveiben rövid nyugat- európai vargabetű után Bécsbe települt át, mégis megmAradt ízig-vérig erdélyi magyar közszereplőnek. A rendszerváltás utáni hazai könyvkiadás és irodalomszervezés aktív résztvevője, rövid ideig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Önéletrajzában természetes szókapcsolatként állandósult szülőfalujának neve, Szilágyzovány és Európa.
Kalandos életútjáról, az életművészet földrajzi távolságokban is mérhető dimenzióiról faggatják Barbarossát a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának nyári különkiadásán, 2016. augusztus 18-án, csütörtökön, 17.00 órától.
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében sorra kerülő rendezvény alkalmával egyúttal újabb tizennégy beszélgetést bocsátanak az olvasók rendelkezésére. A sorozat házigazdája, Laczkó Vass Róbert által szerkesztett Nyitott szemmel II. című beszélgetőkönyv a Kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával lát napvilágot. A kötet borítóját és grafikai arculatát Könczey Elemér képzőművész és csapata jegyzi.

eloszekelyfold.wordpress.com

Állami terror és állatmesék
Fajsúlyos közéleti kérdésekről szóltak a kerekasztal-beszélgetések és pódium-előadások a 12. EMI-táborban, Gyergyószentmiklóson augusztus 10. és 14. között. Terítékre került az RMDSZ– MPP választási szövetség, a migránsválság és a székely „terrorizmusügy” is.
Az EMI-tábor plakátja beszédes. Nem annyira az azon olvasható előadók, a fellépő együttesek neve mond sokat, hanem az, hogy több helyen feltűnő törlések láthatók. Nem véletlen ez. 2016 Romániájában vannak személyek, akik a hatalom fellépése miatt nem lehetnek jelen, léteznek mondatok, amelyeket még ma sem lehet szabadon kimondani – fogalmaz Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője. Ezzel arra utal, hogy idén nem koncertezhetett Gyergyószentmiklóson a Kárpátia zenekar, mert az énekes, Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. Sorbán szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen 60 éve a Budapesti ifjak is fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, az ellen, ami – ma már erőszak nélkül – de elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, és kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki az EMI-vezető, hozzátéve: az EMI-tábor célja, hogy az ittlévőkből egy olyan közösségmag formálódjon, amely az említett folyamatnak ellen tud állni.
A szürke marha, a puli és a bolha
Az EMI-táborban számos tematikus sátorban zajlottak hagyományőrző, életmód- és más témájú rendezvények, esténként ezrek szórakoztak a koncerteken, ahol többek közt a Kalapács, a Road, a Moby Dick és az Ismerős Arcok is fellépett. De a figyelem központjában elsősorban az előadósátor áll, ahol neves közéleti személyiségek, politikusok a meghívottak. Jellemző, hogy mindig vannak a meghívás ellenére távol mAradók. Ilyen volt most az RMDSZ, hiányában nem lehetett teljes az a kerekasztal, ahová a három erdélyi magyar párt vezetőit várták. Csak ketten érkeztek meg: Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Biró Zsolt MPP-elnökkel vitázott. Kelemen Hunor korábban jelezte, hogy más programja miatt nem lesz jelen, és – habár kérték – mást sem küldött maga helyett. A moderátor igyekezett a közös pontok, az együttműködési lehetőségek felé terelni a beszélgetést, ám a hallgató azzal a benyomással mAradt, hogy ilyen közös témák nincsenek is.
Szilágyi Zsolt szerint az MPP feladta az autentikus, önálló politizálását azzal, hogy az RMDSZ-szel paktumot kötött. Az RMDSZ–MPP-csoport „Bukarest-konform” politikát visz tovább, ami óriási hiba, nemzeti ügyekben eredmények elérésére képtelen helyben topogást jelent – fogalmazott. Szilágyi szerint hibázik Biró Zsolt tusványosi hasonlata, miszerint az MPP pulikutyaként igyekszik helyes irányba terelni az RMDSZ-es szürke marhákat, mert erős kételyei vannak afelől, hogy az RMDSZ még visszaterelhető lenne a helyes útra.
Biró Zsolt ezzel szemben új hasonlattal vágott vissza, mondván, hogy jelenleg a három erdélyi magyar párt erejét az a kép mutatja, miszerint vannak a nagy szürke marhák, akiket a kisebb pulikutya terelget, és van az apró bolha, aki időnként csipkedi az első kettőt. A hasonlatban a bolha jelenti az EMNP-t. A Néppártot egyébként visszhangpártnak nevezte, amely az MPP korábbi kijelentéseit ismételgeti. Kifejtette, be kell látni, a magyar nemzeti célokért csak együttműködve lehet küzdeni. Eredményeket pedig akkor lehet elérni, ha ott vannak, ahol döntések születnek.
A székely terrorizmusügy: megfélemlítés zajlik
Az elmúlt fél év hangulatát Beke István és Szőcs Zoltán ügye határozta meg – mint ismeretes, a két Kézdivásárhelyi fiatalt terrorizmus vádjával elvitte a szervezett bűnözés és terror elleni igazgatóság (DIICOT), majd hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban, jelenleg pedig házi őrizetben vannak.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kifejtette, a titkosszolgálatok részéről „szépen fel volt építve a történet”, eleinte csak találgattak a médiában is, negyven bombáról és több terroristáról volt szó, percről percre manipulálták az embereket. Hosszú távon az lehet ennek a jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják. Elhangzott, a vádak nevetségesek, és az sem véletlen hogy Beke István letartóztatása után azonnal megnövelték a SRI költségvetését. Sokat mond az a tény, hogy a titkosszolgálat még azt sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy mikor történt az a vádak egyik alapjának számító állítólagos beszélgetés, amikor az ügyészek szerint a robbantás tervéről volt szó. A román olimpiai küldöttség eredményeit látva, Tóth szerint jobban tenné Románia, ha a sportot támogatná, és nem a terrorizmust vizionáló SRI-nek adná a pénzt.
Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére felvetette: ha valóban komoly lenne a terrorvád, akkor hogyan történhet meg, hogy a két „terroristát” hazaengedték házi őrizetbe? „Közösségi ügyről van szó, amelynek súlyos következményei vannak és lehetnek az egész magyar közösségre nézve: a román állam félelmet kelt az emberekben, így akarva megakadályozni, hogy a magyarügyet felvállalják” – jelentette ki Tőke Ervin, a Minta elnöke.
A titkosszolgálat tesztje ez, így teszik próbára a magyar közösséget: ellenáll vagy belenyugszik az ellene irányuló támadásokba. Ha látják, hogy bármit megtehetnek, és nincs ellenállás, akkor egymás után következnek majd a támadások – hangzott el. „Politikusokra van szükségünk, nem utászokra” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke, aki úgy vélekedett: olyan kisebbségi érdekérvényesítés kell Erdélyben, amely megakadályozza a hasonló helyzetek kialakulását. Az elkövetkező időszakban az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyar politikusokra: vállalják fel a hasonló ügyeket, nemcsak a magyar, hanem a román közösség és hatalom előtt is. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kérik a választókat, hogy az őszi választások alkalmával fontolják meg, szavazatukkal támogatják-e a parlamentbe való bejutásukat – zárta gondolatait.
Vona Gábor a kvótareferendumról
Nem annyira az erdélyiekhez szólt, inkább a magyarországi választóknak üzent Vona Gábor, aki idén is az EMI-tábor vendége volt. A szombati pódiumbeszélgetésen kevés szó esett erdélyi témákról, a FIDESZ politikáját kritizálta a Jobbik-elnök. A közéletet egy éve foglalkoztató migránskérdésben azonban Vona egyetért Orbán Viktorral. Kijelentette, a kötelező befogadási kvótákról tartandó október 2-ai népszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye. Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. „A baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű” – fogalmazott.
A pártelnök szerint a jelenlegi népvándorlás közepette Nyugat-Európában „már utóvédharcok zajlanak”, Kelet-Európa azonban még eldöntheti, hogy akarja-e azt a multikulturalizmust, amely „arra kéri az európai többséget, hogy adja fel az identitását, és arra kéri az Európán kívüli kisebbséget, hogy jöjjön Európába, és őrizze meg az identitását”.
A nemzetpolitikában az identitástudat megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette: az összmagyar identitástudat mellett szükség van a székely, a felvidéki és más regionális identitástudatokra is. Ahol ezek nem alakultak ki természetesen, ott segíteni kell a kialakulásukat. Azt is kijelentette, hogy a magyarságba hatvan éven át belenevelt „vesztestudatot” „győztestudattá” kell alakítani. Szerinte a magyarság már csak azért is győztes nép, mert megmAradt Európában.
Vona Gábor a magyar nemzetpolitika 26 éves mulasztásának tartotta, hogy nem vetette fel a nemzetközi fórumokon a határon túli magyarság ügyét. Úgy vélte: a nemzetpolitikai célok megvalósításához is alkalmi szövetségeseket kell keresni a politikában. Az MTI kérdésére, hogy kik lehetnének ilyen szövetségesek, a pártelnök azokról a keleti népekről beszélt, amelyek „Attila unokáiként” tekintenek a magyarokra, és élénk bennük a rokonságtudat. Hozzátette: „az Attila-mítoszban hatalmas geopolitikai lehetőségek vannak”.
Gergely Imre |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Antal Árpád: a Külhoni Magyarságért Díj azt jelzi, jó irányba tartunk
MTI - A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az elismerés odaítélése megerősítette a hitüket abban, hogy jó úton indultak el, és Budapest odafigyel a tevékenységükre, értékeli azt.
Antal Árpád az MTI-nek péntek délután telefonon azt mondta, az elmúlt években a másik három kitüntetett erdélyi településvezetővel együtt azon dolgoztak, hogy a térség versenyképessé váljon, Székelyföld és a székelyek érzékeljék a fejlődést és ott megvalósuljanak a nemzetpolitikai célok.
Ebben fontos szerepe volt és van azon vállalásuknak, hogy a polgármesterség mellett közösségi vezetők is. Arról, hogy ők később Csíkszeredában kapják meg a díjat, a Sepsiszentgyörgyi polgármester úgy nyilatkozott: jelzésértéke van annak, hogy az elismerést Székelyföldön vehetik át.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a péntek délelőtti Budapesti díjátadó ünnepségen arról beszélt, a nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van. Egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
Úgy fogalmazott, a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”.
A Külhoni Magyarságért Díjat a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományozza a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén kitüntették Antal Árpád mellett Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét is.
Erdély.ma

EurActiv: elindultak a nukleáris fegyverek Romániába
Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülés szerint az Egyesült Államok az ankarai politikai helyzet miatt nekilátott átszállítani nukleáris fegyvereit Törökországból Romániába – számol be Rostás Szabolcs a kronika.ro-n. Az incirliki bázison jelenleg 50 atomtöltetű fegyvert őriznek.
Egyre több olyan információ lát napvilágot, miszerint a törökországi puccskísérlet miatt kialakult feszült helyzet miatt az Egyesült Államok ki akarja menekíteni nukleáris fegyvereit az országból. Az EurActiv hírportál csütörtökön arról cikkezett, hogy az amerikai hadsereg már neki is látott átszállítani az incirliki légi bázison tárolt nukleáris fegyvereket Romániába.
A Brüsszeli portál azt állítja, két forrásból is arról értesült, hogy Washington az ankarai hatalommal támadt nézeteltérései miatt döntött a fegyverek átszállítása mellett. Egy neve elhallgatását kérő tisztviselő az EurActivnak elmondta, hogy politikai és technikai szempontból egyaránt roppant kényes és nehéz feladat a több mint félszáz atomtöltet elköltöztetése. Egy másik forrás arról nyilatkozott, a júliusi puccskísérletet követően olyannyira elmérgesedett az Egyesült Államok és Törökország viszonya, hogy Washingtonnak megrendült a bizalma a Recep Tayyip Erdogan vezette rezsimben.
A Brüsszeli portál az amerikai, a török és a román hatóságok álláspontját is kikérte az ügyben. Az amerikai külügyminisztérium a védelmi tárcához irányította az újságírót, ahonnan viszont nem érkezett válasz. Hasonlóképpen hallgat a török kormány is. A román külügyminisztérium ugyanakkor egy mondatban válaszolt, leszögezve: a Bukaresti tárca „határozottan visszautasítja a hivatkozott információkat". Mint arról a Krónika beszámolt, Traian Băsescu volt államfő épp a napokban beszélt arról, miszerint Romániának nem lenne szabad nukleáris fegyvereket engednie a területére. A politikus a Marosfői szabadegyetemen azokra a korábbi információkra reflektált, miszerint az Egyesült Államok fontolgatja, hogy máshová telepíti a törökországi incirliki támaszponton lévő nukleáris arzenálját. Băsescu szerint Bukarest mindig teljesítette a NATO-tagságából fakadó kötelezettségeit, a rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez szükséges deveselui légi bázis átadásával pedig a Washingtonnal kötött stratégiai partnerségi megállapodásnak is eleget tett.
A Szíria határától 110 kilométerre található incirliki fegyverlerakat biztonságát már korábban is sokat kritizálták, de a múlt hónapban meghiúsult török puccskísérlet – amelynek nyomán őrizetbe vették a bázis török parancsnokát, az amerikai személyzet családjait pedig biztonsági megfontolásokból már korábban hazaköltöztették – újraébresztette a félelmeket a mintegy 50 atomtöltetű fegyver védettségével kapcsolatban.
A washingtoni Stimson Center kutatóintézet szerint fennáll a kockázata, hogy terroristák vagy más ellenséges erők kezére kerülnek a török légi bázison tárolt amerikai nukleáris fegyverek egy elhúzódó törökországi polgárháború esetén. „Eddig elkerültük a katasztrófát, ám számos bizonyítékunk van arra, hogy a törökországi amerikai fegyverek biztonsága máról holnapra megváltozhat" – nyilatkozott a Los Angeles Timesnak Steve Andreasen, aki korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának a fegyverek védelméért és felügyeletéért felelős igazgatója volt.
A Pentagon tagadja, hogy a fegyverek növekvő kockázatot jelentenének. A incirliki légi bázis stratégiailag kulcsfontosságú szerepet tölt be az Iszlám Állam terrorszervezet ellen fellépő amerikai koalíció számára, mert gyorsan elérhetővé teszi a tervezett iraki és szíriai célpontokat – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Nem fizet a tanügy, alig van matektanár
Nagymértékű hiány tapasztalható a matematika szakos tanárok körében Hargita megyében, és úgy általában Székelyföldön. A probléma már az ezredforduló óta fennáll, a legtöbb – főképp vidéki – iskola állandó hiánnyal küzd, sok esetben kénytelenek visszahívni a már nyugdíjazott oktatóikat – fejtette ki érdeklődésünkre Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő.
Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb frissen végzett Székelyföldi diák jelentkezik matematika szakra az egyetemeken. Az országban egyedülinek számító Kolozsvári magyar nyelvű matematika tagozaton az évenkénti ötven meghirdetett helyből jó esetben is csak húsz telik be.
Egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát, mivel egyrészt – ahogy az iskolások eredményein is látszik – nagyon sokat kell tanulnia és dolgoznia egy számtantanárnak, tehát nagymértékű elhivatottság szükséges a szakmához, másrészt pedig ha valaki elvégzi a matematikaszakot az egyetemen, azt követően pedig szétnéz a munkaerőpiacon, hamar rájön, hogy sokkal jobban lehet keresni más, matematikai tudást igénylő szakmákkal (például az informatikai vagy a banki foglalkozások terén), mint egy kezdő tanári állással – magyarázta a tanfelügyelő. „Tehát, ha valaki matematikai szakirányt választ a felsőfokú tanulmányaiban, ebbe pedig sok időt és energiát fektet bele, akkor legtöbb esetben olyan pályát választ, amely a tanügynél jobban fizet” – összegzett Hodgyai.
„A kilencvenes évek előtt sokkal nagyobb elismertségük volt a reál tantárgyaknak – fizika, kémia, matematika –, mint napjainkban. Épp ezért is sokkal jobban el volt látva matematika szakos tanárokkal Hargita megye. Viszont ez a kilencvenes évek után megfordult, és inkább a humán tantárgyakra tevődött a hangsúly. Nyilván, az ideális állapot szerint egy normális egyensúly kellene legyen a két irányzat között” – fejtegette Hodgyai. Nem beszélve arról – fűzte hozzá –, hogy akkoriban a tanügyi pálya biztosabb megélhetést jelentett, mint ma. „Manapság ez részben megváltozott, az általam vizsgált statisztikai adatok szerint például 2000 és 2010 között száz matematika szakos tanárral lett kevesebb Hargita megyében” – számolt be a tanfelügyelő.
„A hiány egyik megoldása lehetne, ha a környékünkön is lenne matematika szakos tanári képzés. Egyelőre erre magyar nyelven csak Kolozsváron van lehetőség, bár ott is sokkal kevesebben jelentkeznek, mint a meghirdetett helyek száma. Több megbeszélést is folytattunk a Sapientia egyetemmel, hogy Csíkszeredában is legyen ilyen képzés, mivel vannak olyan jó képességű, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik számára nagyon jó lehetőséget teremthetne ez a szakirány. Viszont nem egyszerű új szakot elindítani” – taglalta Hodgyai László.
Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának dékánja kérdésünkre közölte, több kerekasztal-megbeszélést is folytattak a matematikai szakirányú képzés elindításával kapcsolatban, viszont erre jelenleg nincs lehetőség, de a jövőben még változhat a helyzet. „Mivel ez egy teljesen új típusú képzés lenne, viszonylag kis diáklétszámmal tudna csak működni, mi pedig csak akkor tudunk elindítani egy új szakot, ha legalább tíz jelentkező van. Nem beszélve arról, hogy ha itt is indulna ilyen képzés, megosztaná az amúgy is kevés diákkal üzemelő Kolozsvári magyar nyelvű matematika szakot” – mondta Makó.
„Valóban reális probléma ez. Városon még egyelőre nem érzékelhető, vidéken viszont már egyre nagyobb gondot jelent a matematikatanárok pótlása. Hosszabb távon igencsak negatívan hathat a tantárgy tanítására” – vélekedett a dékán. Ennek okán – fűzte hozzá – az egyik megoldás az lehetne, ha egy ösztöndíjrendszerű kiegészítést kapna az a személy, aki a matematikatanári pályát választja.
Valóban létező problémáról van szó – fogalmazott a hiánnyal kapcsolatos kérdésünkre Bálint Gergely, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium matematika szakos tanára és egyben igazgatója. Mint közölte, bár térségükben jelenleg mindenhol megfelelő számú matematika szakos pedagógus van, tavaly és tavalyelőtt problémát jelentett a szóban forgó tanári hely betöltése az általa irányított intézményben. Mindemellett pedig, jövő tanévtől ő is nyugdíjba vonul, és egyelőre nem tudja, hogy lesz-e jelentkező a megüresedett posztjára.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Barokk hangversenysorozat csíki templomokban
A Concerto Spiralis Kulturális Egyesület szervezésében augusztus 22–24. között Csík vármegye évszázados templomaiban szólal meg az egyesület nevével megegyező régizene-együttes.
A hangversenysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az épített örökségeinkre, és eljuttassa a régizenét a vidéki emberekhez, ezáltal is inspirálva őket mindennapjaikban – írják a szervezők. Az együttes tagjai fiatal erdélyi és magyarországi korhű előadásmódra specializálódott zenészek. „Ez nem egy stabil tagú együttes, hanem mindig változó. 2012-ben Gábor Előddel és Lázár Zsomborral kezdtünk közösen zenélni, és mindig megkértünk valakit, hogy játsszon velünk csembalón vagy más hangszeren. Aztán az utóbbi években gyakran zenéltem Magyarországon, ott összebarátkoztam új emberekkel, akikkel barátilag is összehangolódtunk, és akikkel jó érzés közösen muzsikálni. Őket hívtam később, és így alakult ez az együttes”– avatott be Hunyadi Koppány, az együttes vezetője. Úgy véli, nagyszerű alkalmak ezek a fellépések, hogy magyarországi barátaikkal együtt zenélhessenek.
„Elsősorban az a célunk, hogy kicsit felhívjuk a vidéki templomokra a figyelmet, mert azok a zenék, amelyeket mi játszunk, nemcsak hangulatilag találnak, hanem időben is akkor keletkeztek, amikor ezeket a templomokat építették vagy felújították.”
Hunyadi Koppány elmondta, a barokk zene érdekessége, hogy nagyon egyszerű elemekkel nagyon erős érzelmeket tud előidézni. „Tulajdonképpen ez is volt annak idején a célja. A 17. században újult meg a stílus, amit akkor úgy hívtak, hogy seconda practica, vagyis második gyakorlat. Ez jobban kifejezi az érzelmeket. Az előadónak nincs is más célja, minthogy ezt minél jobban átadja a közönségnek” – összegzett a zenész.
Augusztus 22-én 19 órától a csíkdelnei Szent János-templomban, 23-án 20 órától a Csíkszeredai Szent Kereszt-templomban, 24-én 19 órától a csíkszentléleki Szentlélek-templomban hallgatható meg a Concerto Spiralis koncertje. A templomokról érdekességeket, legendákat és történelmi részleteket az Élő Erdély Egyesület által létrehozott csikcsodai.eloerdely.ro oldalon olvashatnak.
Concerto Spiralis együttes
Hunyadi Koppány – barokkhegedű, Gábor Előd – barokkhegedű, Lachegyi Anna – viola da gamba, Király Dóra – dulcián és furulya, Lázár Zsombor – barokkcselló, Tóth-Vajna Zsombor – spinét, Benkő Mihály – arciliuto.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Zete és a kegyszobor legendája
A csíksomlyói kegytemplomban tartják vasárnap a Székelyföldi Legendárium legújabb, a Babba Mária című rajzfilmjének a hivatalos bemutatóját. Az alkotók a nemrég elhunyt Botár Gábor plébánosnak is emléket állítanak.
Egy hónappal ezelőtt ért véget a közel kétéves munka a Székelyudvarhelyi rajzfilmstúdióban, a különlegessége, hogy háromféle technológiát ötvözött a Székelyudvarhelyi csapat – számolt be Fazakas Szabolcs ötletgazda.
„A helyszíneket – rajzfilmesebben nyilván – realisztikusan rekonstruáltuk, a kegytemplom, a kápolna, a nyereg, a napba nézés a Hármashalom-oltár mellett a rajzfilmben is ugyanott van, mint a valóságban. A ködöt sem felejtettük el, a felszálló ködben érkeznek a csángó és székely keresztalják a napba nézésre. A történet alapja, hogy Zete, a székely kislegény a Székelyudvarhelyi keresztaljával érkezik Csíksomlyóra, és Gábor atya elmeséli neki a kegyszobor legendáját. Vannak benne tatárok, néhány fiktív elemet is be kellett csempésszünk, de a gyerekek számára leegyszerűsítve, érthetővé, szerethetővé tesszük a történetet” – avatott be a részletekbe Fazakas.
A rajzfilmbeli keresztalját Gábor atya vezeti. Az alkotók nem hangsúlyozzák külön, hogy Botár Gáborról van szó, de az udvarhelyszékiek és csíkszékiek is tudhatják, hogy az ő alakját idézik meg – véli az ötletgazda.
„Utolsó percben döntöttük el, hogy állítsunk Gábor atyának emléket ezáltal. Ő egy huszonegyedik századi Székelyudvarhelyi legenda. A közösséget és a fiatalokat olyan szinten megmozgatta, olyan munkát végzett itt a város közéletében, vallásos életében, amit kevesen. Óriási karizmája volt. Ismertető jelként Gábor atya tarisznyáját és botját kapta meg a rajzfilmbeli pap, aki vezeti a csoportot. Akik ismerték Gábor atyát, felismerik ezeket. A hangja is hallható lesz egy archív felvételről a rajzfilm végén.”
Az alkotók úgy vélik, merész gondolat volt, hogy a kegytemplomban tartsák a rajzfilm hivatalos bemutatóját, de ugyanakkor természetes is, hiszen az a kegyszobor történetét mutatja be. A vetítések a délelőtt fél tizenegytől és a délután hét órától kezdődő misék után lesznek. A rajzfilm időtartama hét perc, ha az érdeklődők száma meghaladja a templom befogadó képességét, akkor megismétlik a vetítéseket.
A stáb
Forgatókönyv: Kudelász Nóbel, dramaturg: Demeter Kata, zeneszerző: Orbán Ferenc, rendező: Tóth Árpád és Fazakas Szabolcs.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Bábország jeles napjai
Az a huszonhét gyerek, aki úgy döntött, hogy idén nyáron felfedezi bábországot, egy kerek hétre a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba költözött. Hétfőn reggel rendezkedtek be a gyerekek.
Az első napon bábapród avatáson estek át a bábországba lépők az öt bábmester segítségével, és apródruhába bújtak. Már az első napon húsznál is több volt az ország lakossága, aztán a második napon annál is többen fújták már a himnuszt: „Egy mancs, két mancs, nem kell ide más, bábozz velünk kispajtás…”
Törvényei is vannak ennek az országnak, amelyet többé-kevésbé sikerül betartaniuk az apródoknak, bár a nagy sürgés-forgásban gyakran kell ismételniük, hogy egy percre se merüljenek feledésbe. Például, hogy az öt bábmester szava aranyat ér. A rengeteg közös játék, móka, kacagás, dalolás mellett varázslatok is történnek: a Béke, béke barátság, összeveszni szamárság mondat, vagy a kérem, köszönöm, szívesen, bocsánat szavak ebben az országban mind varázserővel bírnak.
Kivétel nélkül mindegyik nap jeles és ünnep is olyannyira, hogy akár példát is vehetnének róla más országok. A reggel kilenc órai érkezés után az apródok megtudhatják, ki mit álmodott az éjszaka. A keddi nap is jelesnek mondható, hiszen bábokkal gyarapodott a lakosság. Előbb mindenki megtervezte, megrajzolta, hogy milyen bábot készít, milyen illene a bábjátékhoz, kiválasztotta az alapanyagot, majd vágta, szabta, illesztette, rajzolta és addig öltöztette a fakanalat, amíg az ízlésének megfelelőre sikeredett.
Elkezdődtek lassacskán a próbák is, de még azelőtt, szerdán György Alfréd atya, Csíkszentdomokosi származású kamilliánus szerzetes volt bábország vendége. Egy mesét is hozott ajándékba az apródoknak, akik úgy figyeltek, hogy meg sem mukkantak közben. A Jóisten mindenkit egyformán szeret, és úgy fogad el, ahogy van – értették meg a táborlakók, és egymás elfogadását is erősítette e mese. Nem is volt súrlódás, a csipkelődés is elmAradt, pedig első fogásnak tormakrémlevest tálalt az ebédet kiszállító cég az apródok asztalára.
Délután már paraván mögé állhattak a saját készítésű bábokkal mind a huszonheten, persze nem egyszerre, csak szerre. Ki-ki gyakorolta a bábforgatást, az életre keltésüket, kipróbálva, milyen lehetőséget kínál a paraván rejteke. Sok-sok munkával, nevetéssel telt a nap, és aki éppen nem próbált, vagy nem ötletelt, hogy még jobb legyen az előadás, az papírból elefántbábot készített vagy az utolsó simításokat végezte a fakanálbábon. Bármilyen jó minőségű is a ragasztó, előfordult, hogy szemtelenné, orrtalanná vált egy-egy bábu a szeretgetések során, így javításra szorult.
Több dal is bekerült az előadásba az apródok ötlete nyomán, gitárkísérettel. És pihenésképpen a szabadban is játszottak a táborozók.
Ez az ország azt tűzte ki célként, hogy óriási vigassággal, bábozással ünnepel a hétvégén. A bábapródok ígérete szerint szombat délután megnézhetik a szülők, hogy a tábor alatt mire jutottak bábforgatás terén, mi több, lakomára is meginvitálják őket. A támogató jóvoltából – magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatkezelője, a Család- Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet – eszem-iszomra is futja ennek az országnak költségvetéséből.
Nem egyedi ez az alkalom, mármint a Bábudvar, a következő bábapródjelöltek januárban jelentkezhetnek a majd egy hetes kalandra, hiszen akkor szintén tábort szervez az egyesület. A részletek természetesen időben az apródjelöltek szüleinek tudomására jutnak. Erről a HalVirág Egyesület vezetője, Borsos Virág gondoskodik, és arról is, hogy az a tábor is élménydús legyen.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro

Nem lehet parancsszóra hímezni
Az emberben ott, legbelül van a szépség. Meg kell találni a módját, hogy ez a felszínre kerülhessen – véli Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki szerint a hímzés erre a felszínre hozásra egy nagyszerű lehetőség.
Hétfőn kezdődött a Gránátalma-tábor, melyben hozzálátnak a századik úri hímzéses kézimunka kivarrásához is.
„A tizenharmadik tábort kezdtük el. A számot sokan nem tartják szerencsésnek, de én nagyon örülök ennek a tábornak azért is, mert az első olyan alkalom, amikor kiszélesedett az alkotóink köre, Remetétől Dánfalváig vannak belső és külső munkatársaink. Örömömre szolgál az is, hogy a Székely Értéktárba is bekerült a Gránátalma Egyesület ezen úrihímzés-újraélesztő tevékenysége, a termékeink pedig az ígéret szerint nemsokára a Hungarikumok sorába kerülhetnek” – fogalmazott Kisné Portik Irén táborvezető.
A néprajzkutató újabb okot is közölt, hogy miért is szerencsés számára a tizenhármas szám: „Sosem sikerült ilyen sok előre kirajzolt mintával kezdeni a tábort. Most van az első olyan tábor, melyre nyugdíjasként készülhettem.”
Huszonhat méter vásznat rajzolt meg előre Kisné Portik Irén. Ezekből függönyök lesznek a Sándor-ház ablakaira, arra a helyiségre, amelyben az úrihímzés-kiállítás és a vetett baldachinos ágy is található. A varróasszonyok korára való tekintettel félnaposak a tábori tevékenységek. Persze, megszusszanásra is szükség van, ilyenkor a támogatóktól kapott finomságokból falatoznak, illetve ismerkednek egy-egy minta történelmi hátterével.
„Szeretnénk, ha évente legalább két tábort tudnánk szervezni. Egyre bonyolultabb vonalvezetésű és kivitelezésű kézimunkákat készítünk” – szól a tájékoztató, majd a mintákra is áttér a néprajzkutató. „Arra törekszünk, hogy valamennyi mintacsalád képviselve legyen – így idén mondogatják is az asszonyok: Irénke kezd nem törődni azzal, hogy mi mit szeretünk. Az az érdekes, hogy pár nap után megszeretik az új mintát. Ez az újnak a feltétellel való elfogadása, ami ebben a korban teljesen érthető. De amikor rájönnek, hogy ez nem egy ördöngösség, hanem meg tudtuk tanulni, örvendenek.”
Az úri hímzéseknek a lelke a lapos öltés – tudjuk meg –, de a lapos öltésnek huszonvalahány típusát tartalmazzák csak azok a kézimunkák, amiket már elkészítettek a gránátalmások. De ez még nem minden, hiszen a hímzéseknél van olyan, amely a teljes felületet kitölti, és olyan is, amelyik hagyja az alapanyagot is érvényesülni. Tehát hihetetlenül nagy a variáció. Van tehát, amit tanulni.
Tizenketten vannak a táborban, de harmincan felüli az egyesületi tagok száma a külső bedolgozókkal együtt. Ez még nőni fog, Háromszékről és Udvarhelyről is van szándék a csatlakozásra. Az érdeklődést a magyar úri hímzés nagy hagyománya is indokolja. Mint megtudjuk, magyar nyelvterületen az úri hímzések adatoltsága Szent István királyig nyúlik vissza. Európában nekünk van a legrégebbi ilyen típusú hímzésünk a koronázási palástban. Ezt Gizella királyné vezetésével német, görög és magyar apácák hímezték a székesfehérvári zárdában. Van adat arra is, hogy 1004-ben a pápának ajándékban Gizella királyné egy úri hímzéses terítőt varrt.
Az asszonyok délután hazamennek, elvégzik a teendőket, megpihennek, s utána még késő estig hímeznek. „A gránátalmás táborokban az együttlét és együtt alkotás egy nagy élmény, amiről nem tudunk lemondani, de ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy megbeszéljük az elkezdett kézimunkák minden szakmai nehézségét. Minden új öltéstípust rongyokon begyakorolunk. Ezt a csontozatra, ízületekre, szemre terhelően ható tevékenységet mindenki úgy és akkor végzi, amikor magából a szépérzékét, tehetségét leginkább ki tudja hozni. Nem lehet parancsszóra hímezni. Egy olyan ráhangolódás kell, egy belső, jóleső kényszer, ami azt mondja, én most ezt kell csináljam. Ez a megvalósítás elfeledteti a nehézségeket, amelyekkel a hétköznapjaikban küzdenek. Általános, hogy kérnek, rajzoljak valami mintát, hanem újra nyugtatót kell szedjenek. Mert amikor van kézimunka, akkor nem kell nyugtató. Ősanyáink sem ismerték ezt a fogalmat, a nem gépesített világnak minden nehézsége mellett mindig volt idő a manuális tevékenységnek erre a válfajára is. Az ember egy alkotó lény. Annyi szép van benne, hogy meg kell találja, ahol kiadja.”
Kisné Portik Irén igyekszik több területen is átadni tudását, másra, általa garanciának tekintett emberekre bízni néhány feladatát. Több felhívást is megfogalmazott a táborvezető. „Olyan ügyes kezű asszonyokat látnánk szívesen, akik önzetlenül dolgoznának egy ilyen ügyért. Egy próbára hívnánk meg őket, hogy kiderüljön, a szándékhoz társul-e az a bátorság, ami elűzi az ijedtséget az aprólékos munkától” – mondta, hozzáfűzve, az alkotóház berendezéséhez nagy szükségünk volna olyan használható szőnyegekre, amelyek esetleg már stílusuk miatt nem illenek be a környezetbe, kiszuperálódtak.
„Ide lehet hozni a megőrzésre szánt dolgokat, régiségeket is. Szoktak jönni kézimunkakönyvekkel, használati tárgyakkal. Mi megmAradunk a textília tárgykörébe, de van, akinek átadni az egyéb tárgyakat. Szinte mindegyik gyergyói faluban elkezdődött egy tájjelegű ház létrehozása, bizonyos rendű és rangú értékek összegyűjtése. Sok tanítványom, követőm van ezekben a falvakban. Velük osztanám meg a beérkező, illetve saját gyűjteményemet is” – fogalmazott Kisné Portik Irén, elérhetőségéről csupán annyit mondva, „engem meg lehet találni.”
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro

„Meghurcolt” Székelyföldi elöljárók kaptak Külhoni Magyarságért Díjat
MTI - A Külhoni Magyarságért Díj egyik üzenete, a politikai azt fejezi ki, hogy nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, az elismerések Budapesti átadásán.
„A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
A kereszténydemokrata politikus szerint a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”. „Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet” – fejtette ki Semjén Zsolt. Kijelentette, világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét. Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy akkor van megmAradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmArad, ha elvész valamelyik, akkor „az egyetemes magyarság csonkul”.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért. Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus: Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zárták le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vizsgálatot indított. A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú, felerészben magyar ajkú közösségben, Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival. Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is. A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Székelyhon.ro

Újabb kisebbségvédelmi kudarc
Több sebből vérzik a hazai kisebbségpolitika. Egyrészt ismertek az erdélyi, Székelyföldi magyarságot hátrányosan érintő intézkedések, másrészt az országhatáron kívül élő románok most azért elégedetlenkednek, mert úgy érzik, Bukarest magukra hagyta őket.
A határon túl élő románok képviselői ezt a marosfői nyári egyetemen hangoztatták, a szerbiai Timok-völgyi képviselőjük pedig kerek perec kimondta, a román diplomaták többet ártanak nekik, mint használnak. Rendhagyó módon a határon túliak panaszáradata most elnyomja a Székelyföldi románok megszokott sirámait. Igaz, elég nehéz túlharsogni azt a komor helyzetjelentést, amelyet a Timok völgyében élő, mintegy 350 ezer fősre becsült vlachok képviselője, Predrag Balasevici fogalmazott meg: a szerbek ellenkezése miatt nem érvényesülnek alapvető, nemzeti identitásukhoz köthető jogaik, nem részesülnek román nyelvű oktatásban, s a saját iskolák mellett hiányoznak templomaik is, de anyanyelvű sajtójuk sincs. Mint Balasevici mondta, a román állam képviselői kifejezetten akadályozzák vezetőik identitásmegőrző tevékenységét, „oda jutottunk, hogy a Timok-völgyi románok minden abbéli reményüket elvesztették, hogy sorsuk valaha jobbra fordulhat. Már semmilyen elvárásunk nincs Romániával szemben.”
E tragikus helyzetjelentést követően szólalt fel a fórumon Traian Băsescu. A volt államfő ráérzett e lehangoló helyzetben rejlő politikai potenciálra, és máris megfogalmazta bírálatát, pontosabban javaslatát. Eszerint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország továbbra is fütyül arra a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodásra, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítaná. A 2012 márciusában Brüsszelben aláírt dokumentumban ugyanis Bukarest a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását, mert sérelmezték azt, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget. Nehezen hihető, hogy Băsescu intelmeit megszívlelnék a döntéshozók. A szakértői kormánynak sem ideje, sem ereje nincs e helyzeten változtatni, s a választások után sem ez lesz elsődleges. Ám hogy Bukarest érzéketlen a más országokban élő románok súlyos, nemzeti önazonosságukat érintő problémái iránt, különös, de nem teljességgel meglepő. Hiszen egy többségi nemzet akkor lehet igazán fogékony idegenbe szakadt, illetve szomszédos államokba született nemzettársai sorsa iránt, ha maga is elkötelezett a kisebbségvédelem tekintetében. Ha nem is érzi át teljességgel, de legalább nyitott, és érteni próbálja e sajátos problémakört. De – közel száz évvel a Gyulafehérvári ígéretek után – ez nem mondható el, így félő, hogy mArad a nemzetállami közöny, melynek egyik következményeként maguk a Timok-völgyi román jogfosztottak is feledésben mAradnak.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gyáli diákok Kézdivásárhelyen
Tegnap reggel érkezett meg a céhes városba a magyarországi Gyál város Zrínyi Miklós Általános Iskolájának tizenhét tanulója két pedagógus kíséretében. A Kézdiszéki Székely Tanács első alkalommal látja vendégül a gyáli gyermekeket, akikkel már három alkalommal közösen táboroztak a Kézdivásárhelyeik Révfülöpön.
A vendégeket a Gábor Árok Szakképző Líceum felújított bentlakásában szállásolták el. Délután a városháza dísztermében Derzsi Gyula alpolgármester fogadta a gyáli tanulókat, akik ezután meglátogatták az Incze László Céhtörténeti Múzeumot és Tolvaj József fafaragó műhelyét. Este a Zöld Nap Egyesület önkéntesei tartottak előadást, majd zöld játékokat készítettek. A mai nap programjában csernátoni múzeumlátogatás, ikavári kirándulás, a Kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házának a megtekintése szerepel. Holnap vendéglátóikkal együtt a perkői búcsún lesznek jelen, vasárnap Gelencére, Zabolára, Kovásznára, Csomakőrösre és Zágonba, hétfőn a Nyergestetőre és Bereckbe kirándulnak. Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a tábor házigazdája elmondta: a gyáli gyermekek hazatérésük után egy-egy dolgozatban írják le kézdiszéki élményeiket, amelyeket szerkesztőségünk újságírói bírálnak majd el. A három legjobb írás szerzőjét Gyálon díjazzák.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hétszáz éve város
Hétszáz éve, 1316. augusztus 19-én kapott I. Károly királytól városi kiváltságokat Kolozsvár. A város születésének körülményeiről és a kiváltságlevél tartalmáról a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadást tegnap Radu Lupescu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense.
Radu Lupescu elmondta: Kolozsvár kialakulásában fontos szerepe volt annak a királyi földvárnak, amelyet Kolozsmonostoron valószínűleg Szent István uralkodása idején építettek. A vár első írásos említése 1213-ból mAradt fenn, de régebbi eredetre utal, hogy I. András és Salamon király korából találtak a területén pénzérméket. E sáncvár területén a 11. század második felében I. Béla vagy Szent László király hozott létre bencés apátságot, ennek közelében váralja-településként alakult ki az egykori város.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)