Jogok és kötelességek
A Tanügyminisztérium a napokban tette közzé a Tanulók Statútumát, amelyről első olvasat után úgy tűnik: mértékletes, méltányos, közérthető, és nem utolsó sorban feketén-fehéren megszabja a tanulók jogait és kötelezettségeit.
A dokumentum elkészítése régóta foglalkoztatja a szaktárcát. Ezelőtt egy-két évvel létre is hoztak egy tervezetet, idén megszervezték az esedékes közvitát, majd augusztus 10-én a 4472 számú miniszteri rendeletben öltött konkrét formát a statútum. A dokumentumot már a küszöbön álló 2016/2017-es tanévben alkalmazzák.
A sajtó természetesen felfigyelt arra az újdonságra, miszerint a tanulók az órákon oktatási céllal használhatják a mobiltelefonjukat. Telefonmániásként megkérdőjeleztem annak a belső iskolai szabálynak a hasznosságát, miszerint a tanulótól az iskolai nap kezdetekor elvették a mobiltelefont, és azt csak a tanórák végén adták vissza. Nagyon remélem, hogy ez az előírás beválik, és a gyerekek tényleg nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel. Egy másik újdonság az, hogy megengedik a tanulóknak a tiltakozást, ha ezzel nem zavarja meg a tanulás menetét. A statútumban szerepel még az, hogy az iskolát érintő fontos kérdésekben ki kell kérni a tanulók véleményét.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Communitas Sátor: változatos kínálat
Széles körű közönséget megmozgató, a családok minden tagjának szóló programokkal várja az érdeklődőket a Communitas Alapítvány, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az RMDSZ Kolozsvári Nőszervezete, valamint az Örökségünk Őrei augusztus 18. és 21. között a Kolozsvári Magyar Napok keretében Farkas utcai sátrukban.
A kvízjáték, a Communitas Darts, a fotófal és könyvsarok egész nap rendelkezésére áll a kikapcsolódni vágyóknak, a délutánokat pedig tartalmas beszélgetések és kincskeresés töltik majd be. Aki szeretné, erdélyi szórványkollégiumoknak adományozhatja már nem használt könyveit – az alapítvány biztosítja az elosztást és szállítást. Csütörtökön és pénteken, azaz augusztus 18–19-én a Családban mArad! programpont az RMDSZ Nőszervezet társszervezésével érint otthonnal, karrierrel, családdal kapcsolatos témákat, László Noémi költővel és Molnár Edina színésznővel folynak majd beszélgetések.
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor a Sic Feszten: hiteles és hozzáértő politikusokra van szükség
Az önkormányzatok eredményeiről, az RMDSZ- MPP együttműködésről és a parlamenti választásokra való felkészülésről beszélt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a Csomakőrösön megszervezett SIC Feszten a Választások előtt és után című előadásán.
Az önkormányzati választások konklúziói közé sorolta, hogy az RMDSZ nem volt képes a román pártoknál jobban mozgósítania a szavazókat. „Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel tudunk a választóink fele fordulni annak érdekében, hogy a magyar részvétel meghaladja a román részvételt a parlamenti választásokon" - idézte a szövetségi elnököt az RMDSZ szombati hírlevele.
Egy másik konklúzió Kelemen szerint, hogy az erdélyi magyarságnak az a része, aki elment szavazni, továbbra is nagy mértékben, 85 - 86 százalékban a szövetség jelöltjeit támogatta. Az úgynevezett ellenzék a fennmAradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorlatilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is elveszítette, amennyit 2012-ben nyert. "Ez is egy fontos konklúzió. Továbbá az is, hogy számunkra kedvező, hogy a megyei önkormányzat elnökeit a testület maga választja meg, így sikerült megszereznünk a harmadik székely megyét, Maros megyet, illetve Szatmáron és Biharban is mi vezetjük a megyei tanácsokat. Ez óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. Közigazgatási reformon innen vagy túl a megyei önkormányzatok hatásköre valószínűleg nem fog csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg. A terv az, hogy a decentralizációt folytatni kell, újabb és újabb hatásköröket kapnak a megyei tanácsok” - részletezte Kelemen Hunor.
Hiteles és szakképzett jelölteket a parlamentbe
A szövetségi elnök az RMDSZ erős parlamenti frakciójának szükségességét hangsúlyozta a következő négy évben. Kelemen nagy változásokat ígér. „Számunkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres parlamenti választásokhoz, mire elegendő az, amit júniusban elértünk. Hogyan tudunk úgy felkészülni, hogy a decemberi választásokon megerősítsük az önkormányzati képviselet, mert az ő erejük nagymértékben attól függ, hogy van-e erős parlamenti frakció a hátuk mögött. Tetszik vagy sem, ebben az országban, és máshol is, egy önkormányzati képviselő nagymértékben függ a központi kormányzattól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség új parlamenti frakcióiban nagyon nagy változás lesz, ebben a pillanatban úgy látom, hogy ezek legalább 50 százalékban megújulnak: a kérdés az, hogy a jelöltállítási folyamat során tudunk-e úgy cselekedni, hogy a magyar közösség érezze, részese a folyamatnak és a jelöltek valóban őt képviselik hitelesen, és a magyar ügy iránt elkötelezett szakemberek. Éppen ezért azt szeretnénk, ha mindenhol, ahol erre igény van, minél több embert vonjanak be a területi szervezetek a jelöltállítás folyamatába, ne két, három ember döntsön ebben a kérdésben. Az, hogy kormányon vagy ellenzékben leszünk, nem elsőszámú prioritás számunkra. Minket az foglalkoztat, hogy a magyar közösség biztonságát megerősítsük, ügyeit képviseljük” - magyarázta.
Az RMDSZ tövább erősíti együttműködését az MPP-vel
További folyatása lesz az MPP-vel történő együttműködésnek - erősítette meg Kelemen Hunor. Elmondta, a szövetség nyert az MPP-vel 2014 óta tartó együttműködésből. „Számszerűen nem tudjuk, hogy ez az összefogás hány magyar embert mozgósított, de az a tény, hogy két magyar politikai szereplő, a szövetség és az MPP megegyezett, egy irányban akar menni, ugyanazokat a politikai eszközöket akarja használni céljai elérésére - ez utóbbi pedig pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára. Ezt az együttműködést akarjuk tehát továbbvinni. Az MPP-vel egyébként ezelőtt egy hete találkoztunk, megállapodtunk abban, hogy az együttműködésünket megerősítve, közösen indulunk a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben, de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat. Össze kell hangolnunk választási programunkat, üzeneteinket, a munka ilyen értelemben elkezdődött. Két biztos befutó helyet ajánlottunk fel, ebből egy helyet Kovászna megye már felajánlott, a kérdés az, hogy a második Maros vagy Hargita megyéből kerül ki, erről döntést augusztus végén hozunk” - ecsetelte a szövetségi elnök.
Az RMDSZ elégedetlen a technokrata kormánnyal
Kelemen Hunor elmondta, a Cioloș-kormány több intézkedése miatt elégedetlen a kabinet munkájával. Megemlítette, hogy a mai napig várat magára a mezőgazdasági támogatások kifizetése, ugyanakkor Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztésével is gondok vannak.
„2011-ben a kulturális tárcánál elindítottuk azt a dossziét, amely Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését illeti. Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, formálisan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja. Én ezért nagyon dühös vagyok: nem azért, mert az én miniszterségem alatt született kezdeményezést akarják visszavonni, hanem azért, mert nem értem az e mögött lévő rációt, ha van egyáltalán" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, nehezményezi, hogy indoklás nélkül került ki az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból két magyar szakember, Guttman Szabolcs és Csók Zsolt.
"És folytatom a sort: nem hozza létre a kormány lassan 10 hónapja azt a magyar pedagógusképző intézetet, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja, a kormányhatározat hónapok óta elkészült. Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum. Ezek miatt vagyok én dühös a technokrata kormányra, és fontosnak tartottam részletezni ezeket az elmúlt napokban megjelent álhírek és téves magyarázatok korrigálásaként. Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz, és megdöbbenve olvastam Cioloș nyilatkozatát, hogy ő erre büszke. Ilyen még soha nem fordult elő ebben az országban, és lesznek olyan önkormányzatok, ahol szeptembertől nem tudnak egyszerűen fizetéseket adni az amúgy is megalázóan alacsony bérért dolgozó alkalmazottaknak. Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” - mondta a szövetségi elnök.
maszol.ro

Kárpótlást kaphatnak a német államtól a kényszermunkára kötelezett erdélyi szászok, svábok
MTI - Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek.
A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között "idegen hatalom által", erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak.
A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka nem jogosít a juttatásra.
A kárpótlást kényszermunkás, illetve elhunyt kényszermunkás özvegye vagy gyermeke kaphatja meg.
A kárpótlást igényelni kell a szövetségi közigazgatási hivatalnál. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz.
A német állam humanitárius gesztusának szánt jelképes összegű kárpótlásról a szövetségi parlament (Bundestag) döntött tavaly novemberben a 2016-os költségvetési törvény elfogadásával. A jogszabályhoz a Bundestag költségvetési bizottsága által benyújtott módosítással összesen 50 millió eurót különítettek el erre a célra. A tervek szerint az idén 20 millió eurót, jövőre és 2018-ban 15-15 millió eurót fizetnek ki.
A Bundestag a német elüldözöttek szövetségének (BdV) évtizedes követelésére határozott a kárpótlásról.
A BdV adatai szerint több millió embert hurcoltak kényszermunkára német állampolgárság vagy nemzetiség miatt. A második világháború után, 1947-ben - a kárpótlási jogosultság alól kivont hadifoglyokkal együtt - nagyjából 4 millióan lehettek.
A BdV adatai alapján Magyarországról mintegy 30-35 ezer német nemzetiségű civilt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. A málenkij robot néven is ismert kényszermunkára kötelezettek között 30 ezer erdélyi szász, valamint 33 ezer bánsági és 5 ezer szatmári sváb is lehetett.
maszol.ro

A fel nem adható város
Gergely Balázs Kolozsvár ötvenezer magyarjáról, a románok Napocájáról és az örök városnévtábla-probléma lehetséges megoldásáról
Vasárnap kezdődik és egy hétig tart a Kolozsvári magyar napok rendezvénysorozata. Gergely Balázs történésszel, az ötszáz programból álló kulturális esemény fő szervezőjével arról beszélgettünk, hogyan zajlik a magyar temetőkben a többségi nemzet honfoglalása, illetve hogyan sikerült – ha csak egy hétre is – a történelmi belvárost visszafoglalniuk a magyaroknak.
– Ha jól láttam a közösségi oldalon, akkor gratulálnom kell: eggyel nőtt a Kolozsvári magyarok száma. – Pontos az információ, köszönjük a jókívánságot! Két nappal ezelőtt a feleségemmel, Emőkével az idei Kolozsvári magyar napok (KMN) első felvezető rendezvényéről, a Puskás Ferenc-kiállítás és a magyar olimpiai udvar megnyitójáról száguldottunk be a szülészetre, és pár órával később megszületett harmadik gyermekünk, Anna Rózsa. Egy kicsit aggódtunk, hogy a két nagyobb fiú, Mátyás és István hogy fogadja az új jövevényt, de mára már megnyugodtunk: nyoma sincs féltékenységnek, nagy az öröm! Természetesen számunkra szülőként is rendkívüli boldogságot jelent a család gyarapodása, nagyon vártuk már ezt a pillanatot.
– Hány magyar él most Erdély fővárosában? Ők mennyire mozgósíthatók egy-egy közösségi eseményre? – A Kolozsvári magyarság létszáma a rendszerváltozás óta folyamatosan és drasztikusan csökken. Nem kell túl messzire visszatekinteni ennek szemléltetésére: gyermekkoromban még közel kilencvenezer magyar élt a városban, mára ez a szám negyvenkilencezerre csökkent. 1977-ben a magyarság aránya 33 százalék volt, ma alig 16. Beszédes számok. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy kesergéssel és önsajnálattal nem sokra megyünk, csupán a bajt tetézzük. A jelenlegi adatok alapján ez a majd ötvenezer Kolozsvári magyar, kiegészülve az évente itt tanuló mintegy tízezer magyar egyetemistával, Erdély legnagyobb magyar közössége, illetve azzá válhatna, ha megsokasodnának az embert emberrel összekapcsoló kötések, és megerősödnének a közösségi reflexek. Mozgósítani kell. Számos egyéb mellett ezt a célt tűztük magunk elé a Kolozsvári magyar napok elindításával is: évente legalább egyszer megteremteni a lehetőséget arra, hogy a meghatározó mértékben nagyvárosi szórványban élő és ennek következtében atomizálódott magyarság egybegyűljön egy ünnepi rendezvénysorozat keretében. Olyan kulturális seregszemlét képzeltünk el, amely igazi közösségi élményt nyújt, mindenkivel érezteti az összetartozás örömét, és pozitív hatása egész évben kitart.
– Kicsit várjunk a magyar napokkal, előbb beszélgessünk a régész-történész Gergely Balázzsal! Több tanulmányt írt – egyedül vagy társszerzővel – a város múltjáról és temetőiről is. Mennyi idő alatt történik meg a nemzetiségváltás egy temetőben?
– Több éven át kutattuk és próbáltuk rekonstruálni – a honfoglalás és a kora Árpád-kori régészeti emlékek, elsősorban a temetők nagyon gazdag leletanyaga alapján – Kolozsvár és környéke korai történetét Gáll Erwin munkatársammal és barátommal. A témát a Kolozsvár születése – Régészeti adatok a város 10–13. századi történetéhez című könyvünkben dolgoztuk fel. Az általunk kutatott évszázadok vonatkozásában a kérdés nemigen értelmezhető, a korabeli temetőkben elsősorban a temetkezési szokások változása, az éppen aktuális divatok utalhatnak egyes társadalmi változásokra. A közelmúlt viszonylatában azonban sajnos releváns a kérdés. A Kolozsvári Házsongárdi temető változása pontosan követi s egyben mutatja is a városban végbemenő etnikai, nemzetiségi átalakulást. A meghatározó módon magyar temető az utóbbi évtizedekben egyre inkább elrománosodik, és ez a térhódítás a Kárpát-medence legrégebbi, máig működő köztemetőjének arculatát is radikálisan átalakítja. A Ceausescu-diktatúra alatt tömegesen betelepített románok előbb a várost, most pedig már lassan a temetőt is birtokba veszik. Elsősorban a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Társaság erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a kiszorulás jelenleg már valamelyest lassult, és mára legalább a műemlék jellegű sírok és kripták viszonylagos, a törvény által szavatolt védelmet élveznek.
– Most ünneplik a várossá nyilvánítás hétszázadik évfordulóját. De mikor született Kolozsvár? – Kolozsvárt Károly Róbert magyar király emelte városi rangra 1316. augusztus 19-én. Természetesen maga a település jóval korábban, az 1213-ból származó első írásos említését évszázadokkal megelőzve alakult ki, valamikor a honfoglalás korának végén, az Árpád-kor hajnalán. A város Erdély kora középkori történetében betöltött kiemelkedő státusát jelzi, hogy az Anjou-dinasztiából származó uralkodó a városi rangra emeléssel egy időben visszaadta a település korábbi kiváltságait.
– A románoknak is fontos ez a hétszáz éves évforduló?
– Úgy tűnik, hogy a Kolozsvári román értelmiség egy kisebb részét leszámítva a város románságának nemigen éri el az ingerküszöbét a jubileumi évforduló. Nehéz lenne egyetlen pontos magyarázatot találni arra, hogy miért. A passzív viszonyulásuknak egyik valószínű oka az lehet, hogy nekik – a magyarokéhoz képest – kevésbé markáns a Kolozsvári identitástudatuk. Számukra a Házsongárdtól a főtérig mindennek inkább funkcionális, mint szimbolikus értéke van. Másrészt valószínűnek tartom, hogy a román elit a középkorban kialakult, meghatározóan magyar és szász múltú Kolozsvár helyett – a módszeresen belesulykolt dákoromán kontinuitásmítosz alapján – sokkal inkább a város alatt rejlő Napocát érezné magáénak, gyökereit a hajdani római városból eredezteti.
– Gheorghe Funar 2004-ig tartó, tizenkét éves polgármesteri mandátuma idején a város a magyarellenesség erdélyi fellegvára volt. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy valaha is jól érezheti magát egy magyar Kolozsváron. Mikor kezdett enyhülni a légkör?
– Mindamellett, hogy a funari korszak teljesen ellehetetlenítette Kolozsvár fejlődését, képletesen szólva azt is mondhatjuk, hogy mintegy másfél évtizeddel meghosszabbította a negyvenéves kommunista diktatúrát. Meggyőződésem szerint pusztán azért, hogy befejezhesse mindazt a rombolást – elsősorban etnikai vonatkozásban, a magyar közösséggel szemben –, amelyet a korábbi rendszer tűzött ki célul maga elé. Sötét idők voltak. PAradox módon pontosan neki volt köszönhető, hogy a Kolozsvári magyarság önvédelmi reflexei kiélesedtek. A folyamatos veszélyérzetnek köszönhetően akkoriban a közösségünk spontán politikai mozgása is sokkal jelentősebb volt, mint manapság. Részben ennek, illetve az egyre inkább felvilágosult, ezért mindinkább elégedetlen többségi románságnak volt köszönhető a megkésett változás. Így is pár év kellett ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az új helyzet nyújtotta lehetőségekhez, és felfogjuk, hogy a fejlődési pályára visszaállt Kolozsvárban mekkora lehetőségek rejlenek. Magunk részéről ez a felismerés a Kincses Kolozsvár Egyesület megalapításában – erre 2010 tavaszán került sor – és a Kolozsvári magyar napok életre hívásában öltött formát.
– Most ott tartunk, hogy akár román oldalról is lehet beszélni arról: az ortodox katedrális előtt, az új főtérnek szánt részen 1993-ban felállított, monumentális Avram Iancu-szobor csúnya, méltatlan a városhoz. Van rá esély, hogy lebontják vagy elköltöztetik a húsz-egynéhány méter magas oszlopot? – A román képzőművész-társadalom fogadatlan prókátoraként mondom, hogy a szakma már a kezdetektől vehemensen tiltakozott a szóban forgó szobor felállítása ellen, és nyíltan kimondta, hogy egy újabb grandomán giccset nyomnak le a Kolozsváriak torkán. Sajnos ez sem volt elég, hogy az illetékes elvtársak jobb belátásra térjenek, ennek következtében még jó ideig kénytelenek leszünk elviselni ezt a vizuális aberrációt a város központjában.
– Egy ideje Kolozsvár tűnik a legélhetőbb erdélyi városnak: vibráló kulturális élet, nagyszerű közösségi terek, jó kocsmák, rengeteg fiatal. Mi történt az utóbbi években, mivel magyarázható ez a változás? – Az elmúlt években Kolozsvár fokozatosan visszanyerte Erdélyben a nem hivatalos főváros szerepét, így újra megalapozott a történelmi jelmondat: Transilvaniae civitas primaria, azaz első az erdélyi városok között. Bízom benne, hogy ez a pozitív folyamat tovább fokozható, de ennek az egyik előfeltétele az, hogy a hivatalosságok – a gyakorta minden alapot nélkülöző szlogenek helyett – nagy erőfeszítéseket tegyenek Kolozsvár történelmi jó hírnevének továbbvitelére. Itt élek ebben a városban, és nap mint nap erősebben érzem, hogy ebben a folyamatban a város többségi lakossága is egyre inkább partner. A hatvanas-hetvenes években betelepített többség lassan elöregszik, s az őket követő második-harmadik generáció már máshogy viszonyul a városhoz. Egyre inkább elkopnak a frusztrációk, helyüket a természetes otthonérzet veszi át, és ez nekünk, magyaroknak is jó. Kolozsvár ipari városból szolgáltatóvárossá vált, az alapjait mára egyre inkább a tanügyi, kutatási, pénzügyi, szoftveripari és más jellegű, diplomás szolgáltatókat alkalmazó ágazatok jelentik. Ezek a Kolozsváriak a korábbiakhoz képest más kulturális tapasztalattal és világlátással közelednek a város – de facto is létező és megnyilvánuló – multikulturalitásához.
– Háromévnyi civil munka után döntött úgy, hogy visszatér a politikai életbe, és idén indult az önkormányzati választásokon. Miért?
– Döntésemmel a magyar történelmi egyházak vezetőinek megtisztelő felkérésére mondtam igent. Ambivalens érzésekkel vágtam bele, hiszen köztudomású, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt egyik alapítójaként nehéz volt elfogadnom az RMDSZ listáján való indulás lehetőségét. Két fontos tényező kellett ahhoz, hogy meghozzam ezt a döntést. Egyrészt a néppárt országos vezetőségének hozzájárulása az indulásomhoz, másrészt nem döntöttem volna így, ha Kolozsvár újraválasztott alpolgármestere, Horváth Anna személye nem jelentene garanciát a számomra. Nem mellékesen számomra Kolozsvár – Kántor Lajos szavait idézve – a fel nem adható város, ezért kötelességemnek is éreztem igent mondani. Jó érzés tudni, hogy a választási eredmények visszaigazolták a döntés helyességét, hiszen Kolozsváron a rendszerváltás óta először sikerült megfordítani a folyamatosan csökkenő tendenciát, az előző ciklushoz képest több magyar önkormányzati mandátumot szerezve. A munka dandárja nyilván ezután következik, de mindent megteszek azért, hogy a vállalás konkrét eredmények révén értelmet nyerjen.
– Valahol olvastam egy érdekes gondolatát, amelyben azt állította, a magyar nyelvű táblák mi magunk vagyunk. Kifejtené ezt?
– Kolozsváron magyar szempontból talán a legjelentősebb, mindmáig megoldatlan szimbolikus kérdés az úgynevezett táblaügy. Miközben Erdély számos kisebb-nagyobb településén, függetlenül a törvény szabta előírásoktól, kihelyezik a magyar helységnévtáblákat, az ötvenezer magyar által lakott Kolozsváron ezt mindmáig szabotálja a városvezetés. Teszi ezt dacára annak, hogy egy több mint tíz éve meghozott, ma is érvényes önkormányzati döntés kötelezi a tábla kihelyezésére. Funar máig kísértő szellemével egyetértésben farhámba ült Emil Boc volt kormányfő, az amúgy magyar szempontból is sokkal inkább pozitív, mint negatív megítélésű Kolozsvári polgármester. Bár ez a manapság sokat hangoztatott európai értékek alapján anakronisztikus és nevetséges, nem engednek sem az elementáris jóérzés, sem a józan ész szavának. A romániai kisebbségügy állapotát pontosan jelzi, hogy sem politikai, sem jogi, sem emberbaráti eszközökkel nem lehet jobb belátásra bírni az illetékeseket. Ők dacolnak, mi pedig egyre frusztráltabbá válunk attól, hogy még ezt az apró és elementáris gesztust sem képesek megtenni irányunkba. Ebből az áldatlan status quóból kellene valamilyen módon kitörni. A sok kudarcos próbálkozás után bennem egyetlen megoldás körvonalazódik: egyre többször és többen gyűljünk össze magyar közösségként, és tegyünk látható, proaktív módon a városért, mely a miénk is. A folyamatos láthatóságunk az egyetlen módja annak, hogy okafogyottá tegyük az ellenállást táblaügyekben. Ők ugyanis arra számítanak, hogy az állandó kudarcérzet következtében visszafordíthatatlanul a múltba zárkózunk, egyre csalódottabbá és reményvesztettebbé válunk. Ezzel szemben nekünk egyetlen életképes és – megkockáztatom – győztes túlélési stratégiánk lehet: ha nem kerül ki a Kolozsvár felirat, mi magunk válunk azzá. Egy ötvenezer magyarból álló öntudatos, életképes, ugyanakkor konstruktív és mosolygós közösség maga lesz a Kolozsvár tábla, ha tetszik, ha nem az éppen aktuális városvezetésnek.
– Félt hét éve, az első magyar napok idején? Volt magyarellenességből vagy nacionalizmusból eredő negatív élménye?
– Nem volt, inkább ellenkezőleg: a rendezvény minden várokozásunkat felülmúlva kimondottan pozitív hatást gyakorolt a Kolozsvári magyar–román viszony normalizálására.
– Elképesztő élmény volt számomra is részt venni tavaly az egyhetes augusztusi eseményen, amely Erdély egyik legnépszerűbb rendezvénysorozatává nőtte ki magát pár év alatt. Ilyenkor egyfajta szimbolikus visszafoglalása történik a belvárosnak, hiszen mindenhol magyar szót hallani, magyar árusok árulják a portékáikat, magyarok lépnek fel a színpadokon. Mi várható idén?
– A Kolozsvári magyar napok alaphangulatát valóban az adja, hogy több tízezer magyar ember együtt mozog a szimbolikus tereken. Ezért az élményért járnak haza a város elszármazott magyarjai, ez a legfontosabb felhajtóerő. A román közönség is érzi a jelenség különleges voltát. Természetesen kellenek a minőségi programok is ahhoz, hogy a képlékeny népsokaság ne céltalanul bolyongjon. Vannak már bejáratott programtömbök, amelyek nélkül elképzelhetetlen Kolozsvári magyar napokat szervezni, ilyen például a Farkas utcai kézműves vásár, a borudvar, a könyvvásár, a középkori falu vagy a romkertben zajló gyermekprogramok. Rengeteg intézmény önálló eseménnyel tölti meg a fesztiválutcát, zajlik az élet. A bejáratott programok mellett viszont szükség van újdonságokra is ahhoz, hogy képesek legyünk a megújulásra. Idén a hétszáz éves évforduló apropóján került be sok új program, ugyanakkor az éppen zajló olimpia mellett sem mehetünk el szó nélkül. Ötszáz rendezvénnyel a tarsolyunkban nem túlzás azt remélni, hogy mindenki talál kedvére valót. A hetedik KMN minden bizonnyal arról is emlékezetes mArad sokak számára, hogy 55 éves pályafutása alatt először koncertezik Kolozsváron az Omega együttes – a közönség már nagyon várta ezt a pillanatot. Szintén először lép fel a Kolozsváriak előtt Ákos, aki rendkívül igényesen összeállított, magas színvonalú koncerttel készül. Különlegesnek ígérkezik Erkel Ferenc Hunyadi László című operája a Kolozsvári Magyar Opera előadásában, majd az azt követő háromdimenziós épületvetítés-premier a Szent Mihály-templomra a világhírű Bordos László Zsolt rendezésében. Ilyet még garantáltan nem látott Kolozsvár és Erdély közönsége. Summa summarum, igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy méltó módon ünnepeljük Kolozsvár városi rangra emelésének hétszázadik évfordulóját.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet

EMI-tábor – A titkosszolgálatok és a meghurcolt fiatalok ügye
Áthatotta az elmúlt fél év hangulatát Beke István és Szőcs Zoltán ügye, amikor is két fiatalt terrorizmus vádjával elvitt a Szervezett Bűnözés és Terror Elleni Igazgatóság (DIICOT) mindenféle alapos vád nélkül, majd hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban, jelenleg pedig házi őrizetben vannak. „Azért választottuk ezt a felállást az előadásra, mert közösen sikerült már egy tüntetést szerveznünk szolidaritásunk kimutatandó a két fiatal irányába, mindezt pedig a helyhatósági választások kampányidőszakának közepén” – mondta Sorbán Attila Örs. Hozzátette: az említett tüntetésen nemcsak civil szervezetek, hanem pártok képviselői is részt vettek, megmutatva, hogy nemcsak üresen beszélnek a kisebbségi érdekvédelemről, hanem lehet rájuk számítani.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kifejtette, amikor kezdődött a terrorhullám a HVIM-esek ellen, akkor nem látták az egész képet, viszont mostanra összeállt: egy élő példa, hogyan működik karöltve a román titkosszolgálat ( SRI) és a média. Mint magyarázta, szépen fel volt építve a történet, eleinte csak találgattak a médiában is, negyven bombáról és több terroristáról volt szó, percről percre manipulálták az embereket. „Amikor Szőcs Zoltánt is elvitték, már vártuk, hogy mi következünk” – tette hozzá Tóth Bálint, egyik tagjuk például fenyegető szöveges üzenetet is kapott egy ismeretlen telefonszámról. Hosszú távon az lehet az ügy jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják.
Szőcs Csongor csupán testvére, Zoltán helyzetéről beszélt, ugyanis Beke István tárgyalásán tanúskodik. Kiemelte, hogy elsőfokú tanúja Bekének, ám eleinte ki sem hallgatták őt, csak azokat, akiktől a vádakat alátámasztó információkat reméltek. Mint ismeretes, a házkutatások alkalmával magyar és Árpád-sávos zászlókat, Wass Albert-köteteket foglaltak le. Bukarest előtt 10 kilométerrel megálltak, és egy tiszt utasításai alapján elgyakorolták egy terrorista elfogását Romániában – mesélte Szőcs Csongor. „Az ilyen komoly terroristákat pedig hogy lehet, hogy hazaengedték házi őrizetbe?” – tette fel a kérdést Szőcs, aki tájékoztatott: a romániai jogtörténetben nem történt soha olyan, hogy ebben a fázisban hazaengedték volna a gyanúsítottat. „Három tárgyalásra engedtek be minket, az ott levő emberek, az ügyészen és a bírón kívül, mind kacagtak a vádon.” A házkutatáskor lefoglalt tárgyak egy részét visszaszolgáltatták, ám a zászlókat és a köteteket például nem, arra hivatkozva, hogy ezek a fő bizonyítékok. Szőcs ugyanakkor hozzátette, Beke István terrorizmus vádjával, míg Szőcs Zoltán terrorizmusra való felbujtással van vádolva; két állítólagos bűncselekményről van szó, ezeket mégis egyként kezelik a bíróságon.
Az ügyvéd keresése sem volt egyszerű: a jogászok mind visszakoztak, többen családi programra hivatkozva, de volt, aki szemükbe mondta, hogy nem vállalja az ügyet, mert fél. Végül Rozsnyai Sándor ügyvéd vállalta el a munkát – mondta Szőcs Csongor. Elmagyarázta: az elmúlt fél évben nehéz anyagi helyzetbe kerültek a meghurcoltak családjai, most ebből próbálnak kilábalni.
Tőke Ervin, a Minta elnöke elmondta, közösségi ügyről van szó, amelynek súlyos következményei vannak és lehetnek az egész magyar közösségre nézve: a román állam félelmet kelt az emberekben, így akarva megakadályozni, hogy a magyar ügyet felvállalják.
„Politikusokra van szükségünk, nem utászokra” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, aki úgy vélekedett: olyan kisebbségi érdekérvényesítésre van szükség, amely megakadályozza a hasonló helyzetek kialakulását. Az elkövetkező időszakban az a célja a már említett szervezeteknek, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyar politikusokra: vállalják fel a hasonló ügyeket, nemcsak a magyar, hanem a román közösség és hatalom előtt is. Ha ezt nem teszik meg, arra kérik a választókat, hogy az őszi választások alkalmával fontolják meg, szavazatukkal támogatják-e a parlamentbe való bejutásukat – zárta gondolatait az EMI vezetője.
Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig címet viselő kerekasztal-beszélgetésen Gergely István így határozta meg a világnézetek kizárólagosságán alapuló rendszerek működését: „Tudósok és egyenruhát viselők egymást kiszolgálják.” A Szekuritátét illetően elmondta: a katolikus egyházban is „áldásosan” fejtette ki tevékenységét a román titkosszolgálat, és ennek a mára is kihatása van. Az előadó kijelentette: a hatalom részéről még néhány évvel ezelőtt is hasonló módszereket tapasztalt, mint a kommunizmus idején: igyekeztek tudomására hozni, hogy mindent tudnak róla, ezáltal pedig megfélemlíteni. A közösségnek a félelem feloldására kell törekedni – vélte Gergely István.
Szabó Gyula kifejtette: Magyarországon még ma is sokan elbuknának, ha a múlt komoly feltárására sor kerülne. Rendszerváltás helyett csak egy hosszúra nyúlt átmenet kezdődött el, ami napjainkban is tart; az előző rendszer besúgói, ügynökei közül sokan ma is magas beosztásban vannak – mondta az egyháztörténet kutatója. „Meg kell húzni a vonalat a diktatúra és a demokrácia között. Nem lehet, hogy aki a diktatúrát kiszolgálta, az a demokráciát is szolgálja” – jelentette ki Szabó Gyula, aki azt javasolta: nyilvánossá kell tenni az aktákat, és általános átvilágítást kell végezni, nem csak egy-egy emberen kérni számon a múltját.
Közlemény
Erdély.ma

Múltjára emlékezett, és jövőjéről tett hitvallást Somosd
Minden évben augusztus második vasárnapján ünnepel Somosd, hiszen 519 évvel ezelőtt, 1497. augusztus 14-én jelent meg elsőként hivatalos okiratban a falu neve Zomoss alakban. Vasárnap immár tizenegyedik alkalommal emlékezett múltjára a település, és hívta haza szétszóródott fiait.
A délelőtti istentisztelet keretében a falu szülötte, Nagy Ferenc szőkefalvi református lelkész hirdette az újszövetségi igét, amikor Jézust a maga megdicsőült, tiszta voltában láthatta három tanítványa: Isten ad ilyen dicsőséges alkalmakat számunkra, hogy mi is láthassuk Jézust, ám ezek az alkalmak elmúlnak, mint ez az ünnepnap is, s nekünk vissza kell térni a völgybe, a mindennapi életbe, de meghatározó kell mAradjon, amit ilyenkor tanulunk. Jézust magunkkal kell vinnünk, mert ő menedék, üdvösség és vigasz azok számára, akik szívükbe fogadták.
Az istentisztelet keretében zenés isteni bizonyságot tett a szőkefalvi tízgyermekes Hadnagy család hét ifja, továbbá Botos Csaba helyi lelkész emléklapot osztott mindazoknak a somosdiaknak, akik 25, 30, 40 vagy akár annál több ideje kötöttek házasságot, köztük a 60 éve együtt élő Henter Györgynek és Sándor Ilonának is.
Az ünnep a faluközpontban folytatódott, a mezőcsávási fúvószenekar megteremtette a jó hangulatot, az iskolaudvarban több üstben főzték az ebédet a helyieknek és vendégeknek. Ferenczi György polgármester üdvözlő szavai után Kelemen Atilla parlamenti képviselő rámutatott: így kell működnie egy jó közösségnek, és Somosd szép példát mutat arról, hogyan kell hűséges lenni a gyökerekhez, hogyan kell szolgálni egy közösséget, egy népet. Ugyanakkor kiemelte: az erdélyi, marosszéki, nyárádmenti magyarság kérdései nem lehetnek a megunt újdonság tárgyai.
Maros megye Tanácsának elnöke nem hivatali kötelességből, hanem a helyiek iránti barátsága miatt jelent meg. Péter Ferenc számára nagy öröm, hogy ötszáv év után is ilyen gyönyörű település mAradt Somosd, és hogy van olyan család a faluban, ahol nyolc gyermeket nevelnek a szülők, és ez igazán fontos a magyarság számára. A megye vezetésének visszaszerzése kapcsán a tanácselnök elmondta: ez a magyarok közös sikere, és továbbra is „egymásra vagyunk utalva”. A polgármester és a lakosság itt tovább szeretne építkezni, ehhez pedig a maga támogatását ígérte Péter Ferenc.
Az ünnepi műsor végén fellépett a Szőcs Imre vezette helyi férfikórus, majd a költők szavaival tettek fogadalmat a somosdiak, hogy „menj, ha nem hiszel, én itthon mAradok” és „itthon van rád szükség, de nagyon”. A falu lakói büszkék a múltjukra, van jelene is ennek a nem kis és nem öreg közösségnek, és jövőjüket itthon, szülőföldjükön szeretnék élni, nem pedig idegen földön bevándorlónak lenni vagy munkaerejüket olcsón eladni.
A délután folyamán a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes lépett fel, majd a helyi néptáncos gyerekek is színpadra léptek. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is szerveztek, a fiatalok pedig a Somosd hangja nevű vetélkedőn mérhették össze tehetségüket.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Kelemen Hunor: a Ciolos-kormány megpróbálja megakadályozni a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségét
Kelemen Hunor szerint a romániai szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Székelyföldi Csomakőrösön (Chiurus) egy szombati pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Mint felidézte, kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. “Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
Kelemen sérelmezte, hogy a Ciolos-kormány nem hozta létre a magyar pedagógusképző intézetet, holott a kormányhatározat hónapok óta elkészült, és az intézetre a költségvetésben pénzt különítettek el. “Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke azt is felrótta a kormánynak, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból minden indoklás nélkül felmentett két magyar szakembert: Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt főépítészét és Csók Zsolt régészt. A kormány számlájára írta, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, és a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen lejt sem juttatott a megyei önkormányzatoknak.
“Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” – idézte Kelemen Hunort a hírlevél.
Az őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. Kijelentette: a szövetség két befutónak számító képviselői helyet ajánl fel a Magyar Polgári Pártnak (MPP).
erdon.ro

Hetedhét országra szóló ünnep kezdődött Kolozsváron
Hétszáz éves város Kolozsvár, hét éves a Kolozsvári Magyar Napok: a mágikus szám jegyében kezdődött meg az erdélyi magyarok egyik legnagyobb kulturális és közösségi rendezvénysorozata. A Szent Mihály templomban vasárnap ökumenikus szertartással kezdték meg az ünnepet, a gótikus épület bejáratánál pedig hivatalosan is megnyitották a Márton Áron püspök emlékét idéző szabadtéri kiállítást.
Ünnep kezdődik Kolozsváron, közösségünk ünnepe, de a találkozásoké is – mondta Rácz Norbert unitárius lelkész a Szent Mihály templomban, a Kovács Sándor főesperes által celebrált szentmisét követő ökumenikus megnyitón. Rácz Norbert arra kérte a zajos vigasság elé néző Kolozsváriakat: néha azért üljenek le az ódon falak árnyékába, és csendben hallgassák meg „a kövek szavát” is.
Bibza Gábor a református egyház képviseletében mondott beszédet. A lelkipásztor arra figyelmeztetett: a Kolozsvári Magyar Napok nemcsak a közösség élni akarását fejezi ki, hanem azt is, hogy „van holnapunk”, hisz ilyenkor derül ki, hogy nem is vagyunk olyan kevesen, akik magyarként szándékozunk élni a kincses városban.
Fehér Attila evangélikus-lutheránus lelkész a mágikus hetes számra hívta fel a figyelmet, amelynek jegyében az idei Magyar Napok zajlanak: Kolozsvár 700 éve kapta meg a városi rangot, a KMN 7 éves, a 7-es szakrális szám is: az isteni 3-as és a stabilitást kifejező földi 4-es összege. Hét nap alatt teremtette Isten a világot, 7 hangból áll az alaphangsor, az ősmagyarok hét törzsbe szerveződtek és hét vezér hozta őket a Kárpát-medenceébe. A magyar mesevilágban és nyelvben is számos utalás van a 7-es szám mágikus erejére: a titok, ha nagy, akkor hétpecsétes, a varázscsizma hétmérföldes, a Nap hétágra süt, a sárkánynak hét feje volt, és hetedhét országra szóló ünnep kezdődik most Kolozsváron.
A Szent Mihály templom előtt Márton Áron életét és harcait bemutató, magyar és román nyelvű pannókat állítottak fel a KMN idejére. Örömmel konstatáltuk, hogy a román járókelők is megállnak, és nagy érdeklődéssel olvassák a 120 éve született püspök történetét, akinek boldoggá avatásáért az ökumenikus megnyitón is közösen imádkoztak a hívek. Ami azért sem meglepő, mert Márton Áron a saját korában felbecsülhetetlen hatást gyakorolt az öt felekezet (katolikus, református, unitárius, evangélikus és izraelita) között megosztott erdélyi magyarság lelki egységére.
T. Koós Imola
maszol.ro

Ők is szeretnek játszani – elfogadást tanultak a Kolozsvári magyar gyerekek
Több tucat fogyatékkal élő és „normál fejlődésű” gyerek játszott együtt szombat délután a Kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület udvarán. Sok önfeledt kacagást hallottunk.
Másodszor szervezte meg szombat délután a Kolozsvári az Életfa Családsegítő Egyesület a Játszó.tér című rendezvényt, amelynek lényege, hogy fogyatékkal élő gyerekeket is bevonnak a közös időtöltésbe. Az esemény az egyesület által elindított, Én is szeretnék játszani projekt része. Ennek kedvezményezettjei azok a családok, ahol sajátos vagy eltérő nevelési igényű gyermekek élnek.
Az egyesület udvarán mozgáskorlátozott, hallássérült, Down-szindromás, beszédzavaros kisfiúk és kislányok játszadoztak, de láttunk fogyatékkal élő felnőtteket is. A délután folyamán Bertóti Johanna, a Kolozsvári társulat, a Váróterem Projekt tagja énekelt a kicsiknek, a felnőttek – köztük a színész Dimény Áron – kedvenc meséjüket olvasták fel nekik.
Az Életfa Családsegítő Egyesület vezetője, Deme Ilona a Maszolnak elmondta, a júniusi rendezvényhez képest lehet, hogy kevesebb fogyatékkal élőt sikerült bevonni a közös játéjba, de aki eljött, az családja körében érkezett. "Ezt egy nagyon fontos lépésnek tartjuk, hiszen az igazi társas kapcsolatok egyének és nem intézmények között alakulnak ki" – magyarázta.
Romániában a statisztikai hivatal adatai szerint 0,69 százalék – 30163 személy – a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Kolozs megye összesen 2661 sajátos nevelési igényű gyermeket számlál.
„Már azt sikernek tartjuk, hogy elkezdtünk beszélni, gondolkodni a fogyatékkal élők társas kapcsolatainak helyzetéről és lehetőségeiről” – mondta Deme Ilona. A pszichológus szerint ezeknek a kicsiknek a fejlődése is attól függ, hogy mennyire van lehetőségük a társas kapcsolatok kialakítására, milyen oktatásban részesül, és mennyit törődnek velük.
„Hogy közösségünk életében a fogyatékkal élők nem vesznek részt, annak legfőbb okát a társadalom mássághoz való viszonyulásában látjuk. Hiszünk abban, hogy minden gyermek számára a legjobb fejlesztési módszer a játék, és hogy mindannyian társas kapcsolatainkban fejlődünk leginkább” – magyarázta az egyesület vezetője.
Mint megtudtuk, az Én is szeretnék játszani projektet márciusban indították el. Céljuk legalább részben lebontani az előítéleteket, mert szerintük a fogyatékkal élő személyek jó része képes beilleszkedni a közösségi intézményekbe: iskolába járni, munkát vállalni és részt venni a szabadidős tevékenységeken.
További terveikről Deme Ilona elmondta: augusztus 19-ére Kolozsvárra hívták a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Előadásuk a Kolozsvári Magyar Napok színházi rendezvényeinek részeként pénteken tekinthető meg két alkalommal.
2016 őszétől szakemberek vezetésével rendszeres integrációs fejlesztő tevékenységet szeretnénk indítani, ahol az eltérő nevelési igényű és normál fejlődésű gyermekek együtt játszhatnak és tanulhatnak. „Rendszeressé kívánjuk tenni a Játszó.tér eseményünket is. Ahhoz, hogy az Életfa udvara a sajátos nevelési igényű kicsik számára is igazi játszótér lehessen, meg szeretnék vásárolni Kolozsvár első, mozgássérültek számára készült hintáját, valamint az ehhez szükséges gumiszőnyeget.”
Deme Ilona elmondta, a Baltazár Társulat fellépéséhez szükséges pénzt támogatóiknak köszönhetően már sikerült előteremteni. A hinta beszerzéséhez a Kolozsvári Magyar Napokon is gyűjtenek adományokat.
Számos Kolozsvári intézmény az Én is szeretnék játszani projekt mellé állt: a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája. Két kiemelt támogatójuk a Cosmetic Plant és a Budaval. Adományokat a következő bankszámlaszámra várnak: Asociația Copacul Vieții – Életfa Családsegítő Egyesület, RO57OTPV200000653359RO02.
Cs. P. T.
maszol.ro

A reményteljes évek krónikája
Kifejező és pontos Bakos István könyvének a címe: Nemzetépítő kísérlet A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000
Valóban az történt. Kiváló emberek, írók, költők, tudósok, hazaszerető értelmiségiek fogtak össze. A kommunista diktatúra időszaka után nemzetépítésre szövetkeztek, különböző csoportokba állva dolgoztak, küzdöttek. Nagy volt a feladat, a széttöredezett magyar társadalmat, a sok államba szétszóródott magyarságot újra össze kellett fogni.
Olyan gyorsan követik egymást az események, hogy alig van idő az áttekintésre, összegzésre. Újabb és újabb események sodornak tovább. Az ember elfeledi a régebbi dolgokat. Ezért is jó volt, hogy Bakos István nagy munkát végzett, elkészítette a Magyarok Világszövetsége újraindulásának kronológiáját. Ez egy kis történelemkönyv. Az összefogás, az építkezés története.
Szerencsés gondolat volt rendszeresen idézni Csapó Endre találó megállapításait. Messze, nagyon messze élt tőlünk, földrajzilag. Ausztrália nekünk a világ túlsó végén van. Azonban távolról kitűnően látta a helyzetet, elemzései, szívből jövő megállapításai pontosak.
Sok név szerepel Bakos könyvében, sok áldozatkész, munkát vállaló építkező neve. Összefogtak és építkezni kezdtek. Az építkezőkkel szemben megjelentek azok, akik nem építkezni akartak, hanem éppen ellenkezőleg, akadályozni, gátolni az építést, az egység újraépítését.
Antall József kormányfő 1990. június 2-án kijelentette: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Megindult a támadás Antall József ellen, támadták a szomszédos országok vezetői és a hazai baloldaliak, legtöbbször pontatlanul idézték, mondván, Antall tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Évekkel halála után az emlékére állított szobrokat nem egy esetben meggyalázták, ledöntötték – ismeretlen tettesek.
A Magyarok Világszövetségének nagy pillanata volt a Magyarok III. Világkongresszusának megnyitása 1992. augusztus 19-én. Jelen lehettem, felemelő érzés volt látni az emelvényen Antall József mellett Csoóri Sándort, Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Duray Miklóst. A teremben jelen voltak a világ magyarságának képviselői. Nehéz volt a találkozó létrehozása, mondta beszédében Csoóri Sándor.
Folyt tovább a nemzetépítő munka. A munka mellett felerősödtek a támadások a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. 1995. márciusában jelent meg az MVSZ-szel szemben állók nyilatkozata, balliberális értelmiségiek voltak az aláírók. A támadások, az építkezés elleni támadások nem szűntek meg.
Fontosnak tartottam, hogy a könyvben szerepelnek az MVSZ tisztségviselői. MAradjanak meg a sok munkát vállaló emberek nevei. A könyv külön értéke a szerkesztés. Bizonyára nagy halomban álltak Bakos István előtt a különböző beszámolók, emlékeztetők, vitairatok. Ezekből válogatni – különösen nehéz lehetett.
Megállni egy-egy beszámolónál, mert a további idézés már az egész rovására menne… A szerkesztés, a mérlegelés nem könnyű. Ezt is sikerült a könyv szerzőjének megoldani. Amikor kézbe vettem a könyvet, gondoltam, belelapozok. Hamar rájöttem, nem lapozgatni kell, hanem elolvasni.
Érdemes elolvasni a könyvet, múltunk egy darabját tartalmazza. A könyv szerzője, Bakos István több éven át az MVSZ főtitkára volt, nehéz munkát vállaló nemzetépítő.
Udvardy Frigyes
Cikkünk írója, Udvardy Frigyes az egykori Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) sajtóosztályának volt a munkatársa, a magyar közösségeket érintő események, adatok szakértő kezelője. Gondolatai azért is időszerűek, mert most zajlik a Patrubány Miklós által 2000-től uralt Magyarok Világszövetségének a közgyűlése és a Magyarok Világtalálkozója. Érdemes tehát felidézni, milyen volt az MVSZ működése 2000 előtt.

Felvidék.ma

Megakadályozzák a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségét?
Kelemen Hunor szerint a romániai szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.
Az RMDSZ elnöke szombaton Csomakőrösön egy pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Mint felidézte, kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.
„Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam – jelen esetben Románia – bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
Kelemen sérelmezte, hogy a Cioloș-kormány nem hozta létre a magyar pedagógusképző intézetet, holott a kormányhatározat hónapok óta elkészült, és az intézetre a költségvetésben pénzt különítettek el. „Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke azt is felrótta a kormánynak, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból minden indoklás nélkül felmentett két magyar szakembert: Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt főépítészét és Csók Zsolt régészt. A kormány számlájára írta, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, és a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen lejt sem juttatott a megyei önkormányzatoknak.
„Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” – idézte Kelemen Hunort a hírlevél. Az őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. Kijelentette: a szövetség két befutónak számító képviselői helyet ajánl fel a Magyar Polgári Pártnak ( MPP).
MTI
Erdély.ma

Soros György nyakig benne van a migránsügyben
Az újonnan kiszivárgott dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Soros hatalmas pénzeszközökkel befolyásolja az európai választásokat és az európai migrációt is.
Soros György levelezését meghekkelték, és 2500 titkos dokumentumot nyilvánosságra hoztak egyelőre ismeretlen elkövetők.
A DC leaks portálon fellelhető dokumentumokban elsősorban a Soroshoz köthető Open Society Foundationről lehet érdekes dolgokat olvasni. Az internetre kikerült iratokból például az is kiderül, hogy Soros befolyásolta az európai – így a magyarországi – választásokat is.
A milliárdos üzletember stratégiai fontosságú dolgokat is manipulált, így az Európába érkező migrációhullám kialakulásában is benne van a keze – írja az rt.com. Eddig is voltak olyanok, akik feltételezték, hogy az Amerikában élő Soros György befolyásolni próbálja az európai folyamatokat, de ez az első eset, hogy kézzel fogható bizonyítékok is napvilágra kerültek.
Egyesek szerint olyan Edward Snowdenhez hasonló amerikai számítógépes szakemberek állnak a DC leaks mögött, akik le akarják rántani a a leplet egyes amerikai döntéshozók manipulációiról. Mások orosz hekkereket sejtenek az ügy hátterében. Az sem kizárt, hogy Donald Trump embereihez köthető az ellenfelét Hillaryt egyértelműen támogató Soros leleplezése.
ripost.hu

Erdély.ma

Mit hoz ki a Szent István-napokból az új városvezetés?
Kétnapos lesz idén a Szent István-napi ünnepségsorozat, amelyet a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal immár hetedik alkalommal szervez meg, ám most először új városvezetés kezébe került a rendezvény. Ezúttal is minden Székelyudvarhelyi lakoshoz szólnak, ám most – a szervezők ígérete szerint – minőségibb, méltóbb programok lesznek a városhoz és az államalapítóhoz egyaránt.
Olyan ünnepi programot állítottak össze szombatra és vasárnapra, amely minden Székelyudvarhelyi lakos számára fontos lehet, így mindenki találhat számára vonzó rendezvénypontot – mondta el sajtótájékoztatón Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Mint kiderült, Bölöni Ildikót és Benedek Pált bízták meg a rendezvény szervezésével, valamint a korábbi évekhez hasonlóan a főszervező polgármesteri hivatal mellett partnerként kapcsolódnak be különböző tevékenységekkel, állandó programokkal az intézmények.
„Két napba van sűrítve, de tartalmas” – beszélt a tematikusan négy blokkra osztott programról Bölöni Ildikó. A délelőttöket többnyire a gyerekekre igyekeztek összpontosítani, így szombaton tíz órától az Udvarhelyszék Fúvószenekar zenés toborzójával indul a program, majd interaktív gyermekkoncert és bábelőadás vár a kicsikre. A nekik szánt rendezvényeket az állandó, egész napos programok egészítik ki.
Délután négykor kezdődik a Székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkori hadi bemutatója, ezzel egy időben lesz a városháza udvarán a Virágos Székelyudvarhely vetélkedő díjkiosztója. Délután fél hattól a Pécsi Kamarakórus és az Alla Breve Vegyeskar közös előadása tekinthető meg, majd hattól megszentelik és megáldják az új kenyeret. Fél nyolctól kezdődik a Haáz Rezső Múzeum Gyámolító gyógyír, kúráló pirula. Mozzanatok a gyógyszerészet történetéből nevű kiállításának megnyitója a Haberstumpf-villában. Héttől koncertezik a Four People One Pack, fél kilenctől a Transylvania Rock Band, majd tíztől tízperces tűzijáték következik, végül pedig a Váci Arcok zenekar zárja a napot fellépésével.
Vasárnap szintén az Udvarhelyszék Fúvószenekar toborzója indítja a programokat délelőtt tíztől, negyed tizenegytől pedig ismét gyerekprogramok várnak a kicsikre. Délután fél öttől operettgálát tekinthetnek meg, hattól pedig a jubiláló házasokat köszöntik a városháza Szent István Termében. Hét előtt húsz perccel Vizi Imre dzsesszkoncertje kezdődik, nyolctól Nagy Feró és a Beatrice koncertezik, tíztől pedig a Karthago együttes koncertje zárja az ünnepséget.
„Az egységes zöld sátrakban harmincegy népművész fogja kiállítani alkotásait a városháza előtt, a vendéglátókat pedig faházakba rendszereztük, így elkerülve azt, hogy sörfesztivál jellege legyen a Szent István-napi ünnepségnek” – mondta el Benedek. Asztalok és székek is lesznek a vendéglátósoknál, a szervezők pedig igyekeztek rávenni őket, hogy állítsanak össze menürendszert, lehetőséget nyújtva a családosoknak az elérhető árakhoz.
Sörfesztivál-hangulatú vásár helyett inkább az államalapítóhoz méltó, minőségi programpontokból összeálló ünnepséget terveznek – hangsúlyozta Orbán Balázs, az MPP– EMNP-koalíció frakcióvezető-helyettese, hozzátéve, az elkövetkezőkben minden programnál arra fognak törekedni, hogy a programkínálat, a rendezvény arculata, berendezése igazodjon az ünnephez és a városhoz. Azt is közölte, minden olyan rendezvényt, ami korábban sikeres volt, megtartanak, de ahol lehet, ott még javítanak.
A rendezvény fő helyszíne a Városháza tér, így a református templomtól a körforgalomig tartó szakaszt, valamint a Vár utcát lezárják a gépjárműforgalom elől az események ideje alatt.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Keresztény fiatalok találkoznak Csíksomlyón
Több mint ezer erdélyi keresztény fiatal jelentkezett előzetesen a kedden kezdődő Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra (CSIT), amelynek ezúttal is a csíksomlyói Mária-kert, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiumának udvara ad otthont.
A szombatig tartó rendezvényen 1060, 14 és 30 év közötti fiatal vesz részt, akik közelebb szeretnének kerülni Istenhez, új barátokat szeretnének megismerni vagy a régiekkel találkozni, és velük együtt lelkiekben gazdagodni, hangulatos tevékenységeken részt venni és megtapasztalni, hogy öröm egy nagy krisztusi közösséghez tartozni – közölte érdeklődésünkre Tamás Barna, a rendezvény főszervezője. „Bár a rendezvénynek táborjellege van, nem arra törekszünk, hogy minél zajosabb, színesebb és szórakoztatóbb legyen, hanem hogy a fiatalok elmélyüljenek a hitükben” – nyilatkozta. A már három évtizedes múlttal rendelkező találkozót a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége szervezi. A rendezvény Erdélyi Krakkó néven is ismeretes, mivel a lengyelországi, július végén tartott krakkói ifjúsági zarándoklat mintájára szervezik.
A napok programjai szerint a részvevőknek lehetőségük lesz reggel szerzetesekkel imádkozni, azt követően közösen dicsőíthetik az urat imákkal, énekekkel, ezután tematikus előadásokon vehetnek részt a fiatalok, majd műhelyfoglalkozások, szabadidős, illetve sporttevékenységek lesznek. Az esték szentmisével zárulnak – tudtuk meg a főszervezőtől. Hozzátette, minden napnak külön célja van, például kedden az ismerkedésen van a hangsúly, szerdán arra fókuszálnak, hogy a fiatalok megtapasztalják Isten személyes szeretetét, pénteken pedig arra, hogy a táborozók felismerjék, ők Isten irgalmának az eszközei.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Évi másfél milliárd eurót küld haza a 3,5 millió külföldi munkavállaló
Három és félmillió román állampolgár dolgozik a határokon kívül, a külföldi munkavállalók évente 1,5 milliárd eurót küldenek haza.
A romániai fiatalok arra panaszkodnak, hogy tanulmányaik befejeztével nem találnak olyan munkahelyet, ahol úgy érzik, hogy megfizetik őket, vagy ha mégis, akkor nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. Ennélfogva az elfogadható megoldás sokaknak a külföldi munkavállalás – derül ki a Mediafax összeállításábón.
PAradox állapot
A statisztikai hivatal szerint júniusban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt, a munkanélküliek 14-15 százalékát teszik ki a 18 és 25 év közötti fiatalok. Ennek a rétegnek a panaszai szerint a legnagyobb akadálya a szakmájukban való elhelyezkedésnek az, hogy a munkaadók már munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottak szeretnének felvenni. Ennek következményeként alakul ki az a pAradox állapot, hogy mivel nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, munkatapasztalatot sem tudnak felhalmozni, így reménytelen a végzettségüknek megfelelő munkát találni. 2015 végén 18 412 olyan huszonöt év alatti munkanélkülit jegyeztek országszerte, aki már több mint hat hónapja nem talált állást – ez a 25 év alatti állástalanok 27,2 százalékét jelentette.
Hatalmas összeget küldenek Romániába
A külföldön munkát vállalók évente 1,5 millió eurót küldenek haza, ez a réteg óriási gazdasági potenciált jelent Romániának – vélekedett egy korábbi nyilatkozatában Dacian Ciolos. A kormányfő szerint hazatérésre kell ösztönözni azokat, akik hajlandóak lennének hazaköltözni, vagy pedig szorosabb kulturális, üzleti vagy tudományos kapcsolatot kiépíteni azokkal, akik inkább külföldön mAradnának.
PAradox állapot
A statisztikai hivatal szerint júniusban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt, a munkanélküliek 14-15 százalékát teszik ki a 18 és 25 év közötti fiatalok. Ennek a rétegnek a panaszai szerint a legnagyobb akadálya a szakmájukban való elhelyezkedésnek az, hogy a munkaadók már munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottak szeretnének felvenni. Ennek következményeként alakul ki az a pAradox állapot, hogy mivel nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, munkatapasztalatot sem tudnak felhalmozni, így reménytelen a végzettségüknek megfelelő munkát találni. 2015 végén 18 412 olyan huszonöt év alatti munkanélkülit jegyeztek országszerte, aki már több mint hat hónapja nem talált állást – ez a 25 év alatti állástalanok 27,2 százalékét jelentette.
Hatalmas összeget küldenek Romániába
A külföldön munkát vállalók évente 1,5 millió eurót küldenek haza, ez a réteg óriási gazdasági potenciált jelent Romániának – vélekedett egy korábbi nyilatkozatában Dacian Ciolos. A kormányfő szerint hazatérésre kell ösztönözni azokat, akik hajlandóak lennének hazaköltözni, vagy pedig szorosabb kulturális, üzleti vagy tudományos kapcsolatot kiépíteni azokkal, akik inkább külföldön mAradnának.
A nagyarányú külföldi munkavállalásnak következményeként egyes területek szakemberek nélkül mAradtak. A Mediafax összeállításában megszólaltatott munkaadók szerint a magas fizetés ösztönző hatású ugyan, azonban a külföldön dolgozóknak ez nem elég a visszatéréshez: nyugat-európai szintű szolgáltatásokra van szükség, például az egészségügyben vagy az oktatásban is.
Olaszországban 1,1 millió román állampolgár dolgozik, Spanyolországban és Németországban 730 illetve 240 ezer. Az adatok szerint 40 ezer román állampolgár vállalt munkát Görögországban, 34 ezer Portugáliában, 31 ezer Magyarországon és 20 ezer Cipruson.
maszol.ro

Ferenc pápa, Európa felszámolása és az októberi népszavazás
Léteznek olyan nyilvánvaló alapigazságok, melyeket, ha bizonygatni kell, ha érvelésben egyáltalán elő kell hozni, akkor az arról árulkodik, hogy nagyon beteg korban élünk.
Legyen szó olyan, az élet szentségével kapcsolatos alapvető tézisről, mint az, hogy egy ártatlan magzat elpusztítása nem „családtervezés”, hanem különös kegyetlenséggel, védekezésképtelen kiskorú sérelmére elkövetett gyilkosság, vagy olyan, könnyen igazolható kérdésről, hogy a homoszexualitás természetellenes (hiszen, ha általánossá válna, az kihalással fenyegetné emberiséget) vagy olyan viszonyulási alapelvről, hogy a saját gyermekemet jobban szeretem, mint a másét, a saját családom fontosabb, mint a másé, saját nemzetem közelebb áll hozzám, mint bármelyik más nemzet, saját vallásom és annak követői előrébb vannak számomra, mint más vallások követői.
Még akkor is így van ez, ha szükségképpen akadnak akár a családban, akár a nemzet keretén belül, akár a hittársak között elismerésre, ragaszkodásra, pozitív megkülönböztetésre méltatlanok, akik többet ártanak az adott közösségnek, mint amennyit használnak.
Különleges és sajátos, sőt, a szkizofréniával határos a helyzet akkor, ha az illető személy az adott, erősen hierarchikus vallási közösség, konkrétan a katolikus egyház vezetője.
Sokan kiakadtak, amikor Bayer Zsolt feszes logikával bebizonyította, hogy micsoda logikai hibába esik a római pápa, amikor egy katolikus pap mise közbeni, Allahu Akbar! felkiáltással kísért vallási indíttatású rituális kivégzését párhuzamba hozza a katolikus emberek családon belül alkalmazott, nem egyszer gyilkosságba torkolló erőszakosságával. Majd levonta a kíméletlen következtetést a pápa erkölcsi és/vagy intellektuális alkalmatlanságára vonatkozóan. A felháborodott reagálók közül senki nem cáfolta érdemben a cikkíró egyetlen állítását sem.
Sajnos az a helyzet, hogy pont a katolikus egyházfő az, akinek nemhogy nem fontosabb a saját egyházának népe, mint más egyházaké, hanem látványosan egy másik egyház tagjainak kedvez. Az iszlám erőszakot mentegeti, miközben nem emeli fel hangosan a szavát a keresztényeket a világ különböző pontjain ért brutális támadások miatt, a betolakodó idegenek lábát mossa, miközben immár adathegyek szólnak arról, hogy kiapadhatatlan tartalékokkal bíró iszlám beáramlás Európába rövid időn belül megváltoztatja földrészünk kulturális arculatát, „menekülteknek” nevezi a sok esetben missziós tudattal átitatott, a hódítás vágyától fűtött, az európai államberendezkedést, erkölcsi és jogi normákat élből elutasító beözönlőket.
Amivel lényegében kiszolgálja az egész migrációnak nevezett népvándorlást koreografáló nemzetközi háttérerőket.
Sokan rebesgetik, hogy ezért kellett lemondatni XVI. Benedeket (hogy milyen úton sikerült nyomást gyakorolni egy idős, erkölcsös, hithű emberre, nem tudjuk, de visszatekintve aligha valószínű, hogy önként mondott le), és helyére egy olyan embert ültetni, aki néhány, a pénz világát és romboló hatását ostorozó kötelező retorikai gyakorlat mellett partner Európa tönkretételében. Hiszen pont azok – a konzervatív, hagyománytisztelő, keresztény-nemzeti gondolkodású népesség – körében kelt zavart, akik bázisát képezhetik az új európai ellenállásnak, akik érzékelik a veszélyt, s akik tennének is ellene.
Mindazonáltal bízhatunk abban, hogy a józan emberek többsége öntudatra ébred addig, míg Európában az európaiak vannak többségben és ha másképp nem, népszavazásokon és/vagy választásokon kényszeríti rá a saját értékrendjét, kultúráját, őseit és unokáit eláruló nyugat-európai politikai vezetőket politikájuk megváltoztatására.
Ezért is volt kulcsfontosságú Vona Gábor EMI-táborbeli kemény kiállása az októberi népszavazás ügyében. Mert megfogalmazást nyert, hogy minden vita, fenntartás és nézetkülönbség ellenére, aki nem megy el szavazni, nem szavaz a betelepítési kvóta ellen, s nem biztat erre másokat, az a nemzet érdeke ellen cselekszik.
E népszavazás túlmutat önmagán, ennek eredményére oda fog figyelni nemcsak a visegrádi közösség, de egész Európa.
Borbély Zsolt Attila

itthon.ma//szerintunk

Kezdődik a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó
Erdélyi Krakkó címmel szervezik az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Augusztus 16. és 20. között, száz településről, több mint ezer fiatal vesz részt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye idei legnagyobb ifjúsági rendezvényén.
Sajátos az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, mert az Erdélyi Krakkó keresztnevet kapja. Két héttel ezelőtt Krakkóban találkozott a világ katolikus ifjúsága, kétszáz erdélyi fiatal is részt vett a rendezvényen. „Jelen volt Szentatyánk is, és törekszünk arra, hogy azt a szellemiséget, és annak hangulatát Csíksomlyóra hozzuk. A Szentatya tanításai is lényegesek számunkra, arra is fogunk figyelni", mondta Tamás Barna, Székelyudvarhelyi plébános, a Főegyházmegye ifjúsági lelkésze, a CsIT főszervezője. Szerinte az is fontos az, hogy az egyházmegye fiataljai közösségi élményben részesüljenek. „Az Erdélyben élő katolikus fiatalok tudjanak egymásról, a különböző vidékekről érkezők megismerhessék egymást, megbeszéljék az őket foglalkoztató témákat, kérdéseikre a mi egyházunk tanítása szerint világos útmutatást kapjanak. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón életre szóló barátságok, párkapcsolatok is születnek. Nagyon fontos az, hogy fiataljaink kikkel barátkoznak, kikkel kötnek majd házasságot. Ide hasonló értékrendű fiatalok érkeznek. Azt gondolom, hogy ez a jövőnk, egyházunk, nemzetünk jövője szempontjából is lényeges, és ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy Erdélyben egy komoly, keresztény életet élő generáció nőjön fel."
Az idei CsIT témáját is a krakkói találkozó ihleti. Az irgalmasság lesz a központi téma, ezt „napi célokra" bontották. Az első nap témája: Isten a Vele való kapcsolatra hív, és nem véletlenül hívta el a fiatalokat a CsIT-re. A második nap témája Isten szeretetének megtapasztalásáról szól, az Ő gyermekei vagyunk, ezt szeretnénk a fiataloknak hangsúlyozni, tájékoztatott Jére Noémi programszervező. A találkozón délelőttönként lelki-programok, korosztályonként tartott előadások, tanítások lesznek. Ezeket kiscsoportos beszélgetések követik, amelyek Jére Noémi szerint nagyon fontosak, hiszen a fiatalok ott tudnak önmagukról beszélni, és elmondhatják milyen üzenetet jelent számukra a tanítás. A találkozó meghívottjai: Eberlein Éva, a Budapesti Szent András Evangelizációs Iskola munkatársa, Gert Overmeer, holland lelkész, illetve Péter Júlia és Berci, a Székelyudvarhelyi Forrás Közösség tagjai. Délutánonként műhelyfoglalkozásokra, sportolni és szabadidős tevékenységekre várják a táborozókat. Szerdán este lesz játékest, filmest, slam poetry. Csütörtökön este a csíksomlyói kegytemplomban lesz a Szentségimádás. A találkozó visszajáró vendége, Csiszér László, pénteken este koncertezik.
A találkozót az önkéntesek négynapos felkészülése előzte meg. 150 önkéntes dolgozik a táborban, akik nagyon komolyan vették a felkészülést, mondta Péter Noémi. Az Erdélyi Krakkónak is, a CSIT korábbi helyszíne, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiuma, és a körülötte lévő Mária-kert ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó kedden este 20,30 órától kezdődik.
Erdély.ma

Kéthetes futással gyűjtött segélyt egy lelkész Nagygalambfalva lakóinak
Czapp József, mikepércsi református lelkész április 29-én indult útnak, és kicsivel több, mint két hét alatt 499 kilométert futott le szerte az országban. Az utolsó egy kilométer azonban még hátra van. A lelkész a jövő évi reformáció 500. évfordulójára emlékezett a futással. Az emlékezés mellett a futás jótékony célja egy erdélyi kis település megsegítése volt.
Majdnem 500 kilométer, pontosabban 499 kilométer, ugyanis az utolsó egy kilométer még hátra van Czapp József küldetéséből. Április 29-én azzal a céllal indult útnak a református lelkész, hogy változást vigyen az emberek életébe, hogy minél több érvet gyűjtsön össze a jobb élet reményében. A több mint kéthetes futásával a reformáció jövő évi, 500. évfordulójára hívta fel a figyelmet. De az érvek gyűjtése, és a reformáció évfordulója mellett volt egy másik célja is a futásának. Az 500 érv értünk futás jótékony célja egy erdélyi település, Nagygalambfalva megsegítése volt, amelynek javára a mozgalmával adományokat is gyűjtött a református lelkész.
A mozgalom hatására jelentős összeget, közel másfél millió forintot sikerült összegyűjteni az erdélyi település javára, amit Czapp József az augusztus 17-ei látogatása során fog átadni. „A futás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy saját magunkat egész életünkben „tanuljuk". Önmagunk megismerésének folyamata soha nem záródik le. Én magam, és a hitem is erősödött a futás 17 napja során. Csodálatos emberekkel találkozhattam, akik szintén nyitottak az újra. Elképzelni sem tudom, mi vár bennünket augusztus közepén Nagygalambfalván, de biztos vagyok benne, hogy életünk meghatározó élménye lesz” – mondta a 499 kilométert lefutó lelkész.
Természetesen a település határát is futva fogja átlépni Czapp József, ugyanis az utolsó kilométer még hátra van az ötszázból, ezt a nagygalambfalvi lakosokkal együtt fogja megtenni. A nagygalambfalvai lakók már nagyon várják József érkezését, harangzúgással és egy nagy meglepetéssel is készülnek számára. „A felajánlás hatalmas gesztus számunkra, egy akkora dolog, hogy nem lehet szavakban kifejezni. A József által összegyűjtött pénzt a 13. századi református templom felújítására fogjuk fordítani. Józsefet úgy várjuk, hogy megpróbáljuk olyanná tenni a fogadtatását, mint amikor a magyarok jöttek be először Erdély területére. Minél több embert megpróbálunk ideszervezni az utolsó 1 kilométerhez, és harangzúgás közepette fogjuk várni őt. Megpróbálunk viszonozni minden szeretet, segítséget, amit kaptunk” – mondta Kányádi György, nagygalambfalvi református lelkész.
Aki még szeretne csatlakozni a kezdeményezéshez az a 11738008-21108598-as elkülönített bankszámlára történő adományozással teheti meg. Az utolsó egy kilométert, és az 500 érv értünk mozgalmat az 500 érv értünk nevű Facebook oldalon (www.facebook.com/500erv) tudják követni az érdeklődők.
Erdély.ma

ElmArad a Trianon-rockopera
Nem tartják meg az augusztus 19-ére meghirdetett, Trianon – Az ígéret című rockopera marosfői bemutatóját, mivel a szervezők sajnálatos módon nem tartották be a produkcióra kötött szerződés feltételeit – tájékoztatott Unginé Gonda Mária, a rockoprea producere.
Mint kifejtette, hiába tettek meg részükről mindent a bemutatóval kapcsolatban, az augusztus 10-ei látogatásuk alkalmával is még azt kellett tapasztalniuk, hogy nem látnak semmilyen arra mutató jelet, hogy a szervezők elkezdték volna berendezni a helyszínt. Folyamatosan csak ígérgették, hogy minden rendben van, amit a látottak alapján nem így ítéltek meg – tudatta, hozzátéve, hogy jelenleg nem tud a szervezőkkel kommunikálni, mivel megkereséseire nem válaszolnak.
„Mindezek következtében arra a döntésre jutottam, hogy a nagyszámú bizonytalansági tényező, valamint a szervezők nem megfelelő felkészültsége és magatartása miatt a bemutatót 2016. augusztus 19-én nem tartjuk meg, de annak lehetőségétől természetesen nem zárkózunk el, hogy a művet a későbbiekben, más szervezők közreműködésével bemutassuk” – zárja a közleményt Unginé Gonda Mária.
Reagálás a közleményre
Közben felkereste szerkesztőségünket a tervezett rockopera csíki szervezője, Péter László, aki elismerte, az augusztus 10-ei látogatás tényleg megtörtént Marosfőn, „és néhány óra múlva azzal utazott vissza Gonda Mária és csapata, hogy technikailag minden rendben, szerdán este már itt lehet a színpadot szállító technikai kamion és a tízfős szerelőcsapat. Szó sem volt lefújásról. És nem is lehetett, mert a szervezők és a csíkszenttamási közbirtokosság és a polgármesteri hivatal emberei is mindent megtettek, hogy segítsék munkánkat. Köszönjük nekik”.
Annyit még Péter László hozzátett, hogy megtartják az egész napra megtervezett augusztus 19-ei programot és várják a látogatókat déli 12 órától. „Ha időközben nem érkezik meg a rockopera stábja, akkor sem változik a tervezett műsor. Vendégeinket a mű gyönyörű dalaival és fordulatos cselekményével várjuk. És azzal a meggyőződéssel, ha a felek akarják, a szerződéseket bármikor lehet módosítani. Még akár a trianonit is” – zárta Péter László.
Székelyhon.ro

A helyi értékekre figyeltek a szárhegyi falunapokon
A Nagyboldogasszony-napi búcsúval zárult idén a Szárhegyi Falunapok rendezvénysorozata, a hétfői vallásos programot megelőzően három napon át ünnepelt a gyergyói község apraja és nagyja. A falunapok keretében tartott valamennyi programszámmal a minőségi szórakoztatásra törekedtek a szervezők.
Tartalmas kikapcsolódást kínálva az egész közösségnek, kicsiket, nagyokat egyaránt igyekeztek megszólítani a falunapok szervezői. Már a nyitóprogram iránt hatalmas volt az érdeklődés – a Szárhegyi családnevek labdarúgó-bajnokságára 17 csapat nevezett be. Sokan „rámozdultak” a szombati horgászversenyre, és volt szurkolói érdeklődés a Ferenczy István emlékére rendezett nagypályás futballbajnokság iránt is, akárcsak a güdüci motoros pályán vasárnap tartott off road élménynap iránt.
Telt háznyi érdeklődő részvételével emlékeztek a 125 éve született, a székely történeteit Laji bá' néven publikáló Szini Lajosra. A szárhegyi íróról, szerkesztőről és családjáról Ferenczi Attila közelítésében olyan információkat is megtudhattak a jelenlévők, amelyek korábban nem mindenki számára voltak nyilvánvalók, az Orotvai Komák pedig jeleneteket felolvasva adtak ízelítőt az író műveiből. A Karmazsin Népi Együttes előadása is tömegeket csalt a vásártéri színpad elé, a könnyűzenei műfaj kedvelőit pedig szintén nagy számban vonzotta koncertjére a Full Screen, a DreamLand Music Projekt és a Bagossy Brothers Company. Minőségi szórakozásban lehetett részük a legkisebbeknek is – a Székelyföldi Legendárium csapatának programja, a Hal Virág Bábszínház előadása, táncház, sportprogramok és különböző foglalkozások között válogathattak.
A közönség soraiban néhányan felrótták, hogy nem voltak „neves” fellépői a falunapoknak. Ezzel kapcsolatban Danguly Ervin polgármester lapunknak kifejtette, valamennyi helyi és környékbeli meghívottal, fellépővel, programvezetővel arra szerették volna a figyelmet felhívni, hogy szűkebb környezetünkben is számos érték fellehető.
A falunapok keretében a szárhegyi civil szervezetek bemutatkozására is lehetőséget teremtettek a szervezők. Ezúttal nem a nagyközönség, hanem a friss önkormányzati képviselő-testület ismerhette meg munkásságukat. „Minden helyi civil szervezet képviselője részt vett a fórumon, amit ismerkedési szándékkal szerveztünk. Az új tanácstestületi tagoknak így lehetőségük nyílt személyesen is megismerni valamennyi szervezet vezetőjét, illetve az általuk koordinált tevékenységeket. Nagyon sok probléma tört a felszínre, szinte mindegyik szervezet említette a kastély bezárását, rámutatva, hogy amióta az épület nem látogatható, nagy a veszteségük. Úgy tűnik, hogy ez egy olyan téma, amit a civil szféra fog megmozgatni. A fórum kapcsán valószínűnek tartom, hogy kezdeményezni fognak tárgyalásokat a megoldás érdekében” – foglalta össze a fórumon elhangzottakat Danguly Ervin polgármester. Hozzátette, további hasonló fórumokra van szükség ahhoz, hogy mindent ki lehessen beszélni, ezúttal például a kétórásra szabott időkeretbe bele sem fért az önkormányzat álláspontjának ismertetése.
Hasonló fórumon az egyházi képviselőkkel a hétfői búcsús mise után találkoztak az önkormányzati képviselők, és tervezik hasonló tárgyalásokat kezdeményezését a községben működő minden ágazat képviselőivel, hogy be lehessen vezetni a rendszeres munkaüléseket.
Már szervezik a 2017-es falunapokat
A polgármestertől megtudtuk, a falunapok szervezése kapcsán idén nehézségek adódtak: az új önkormányzatnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére, a választások óta betöltetetlen a kulturális referensi állás. Sok külső segítőre volt szükség ahhoz, hogy meg tudják szervezni a programokat – mondta Danguly, hozzátéve, alig vannak túl az idein, de már elkezdték a 2017-es Szárhegyi Napok szervezését. „Ahhoz, hogy mindenkit meg lehessen mozgatni, szükséges egy-két nagy név, amit elvár a divatot követő közönség, de kell gondolni a helyi értékekre is. Tehát az idén fellépő zenekarokat sem felejtjük el jövőre, de Erdély híres zenekarait is megkerestük, lefoglaltuk már” – mondta Danguly Ervin.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro

A virtus őrzőit ünnepelték Bibarcfalván
A frontot megjárt, a honvédő harcokról mesélni tudó aggastyánok száma napról napra fogy, de példájuk örökre megmArad, lesz, miből a következő nemzedékeknek erőt meríteniük, ha helyt kell állniuk, áldozatot kell hozniuk, önzetlenül cselekedniük kell a nemzet érdekében – hangzott el Bibarcfalván szombat délelőtt a tizenkilencedik alkalommal tartott honvédtalálkozón. A református templomban igehirdetést, kórusok fellépését, szavalatokat tartalmazó eseményen a felszólalók úgy fogalmaztak, a találkozókat, bár kicsit újrafogalmazva, akkor is folytatni kell, ha vitézeink közül már hírmondó sem mAradt: köszönettel tartozunk nekik, emléküket ápolnunk kell.
Krizbai Imre nyugalmazott református lelkipásztor a második világháborúban helytálló honvédeket méltatta, s elítélően szólt azon mai közszereplőinkről, akik csak szavakban jeleskednek, de tettekben már nem közösségünkért. Mint fogalmazott, a bő hetven esztendővel ezelőtt fegyverrel a kezükben szülőföldjükért és magyarságukért harcolók nem saját hasznukat keresték – mint napjainkban oly sokan –, hanem a hazáért hullatták vérüket, szenvedtek fogságot. Krizbai Imre szerint azokat, akik ma igazi hazafiként próbálnak élni és megnyilvánulni, nem ellenségeink, hanem saját sorainkból valók akarják elhallgattatni, ellehetetleníteni és belső száműzetésbe kényszeríteni. Ennek az elnemzetietlenítő ténykedéseknek egyenes következménye, hogy ifjaink elhagyják hazájukat, s idegen földön keresik boldogulásukat. Hogy az új exodus megállítható legyen, vissza kell állítani népünk önbecsülését, azaz vissza kell térnünk azon értékekhez, amelyek szerint küzdöttek és éltek honvédjeink – mondotta Krizbai Imre. Székely Lajos református tiszteletes Erdővidék legrégebbi temploma, a bibarcfalvi kapcsán felevenítette a Szent László legendáját feldolgozó falfestmény megtalálását, valamint az azt követő eltussolási kísérletet – a román hatalom meg nem történtté próbálta tenni ezeréves történelmünk, ittlétünk egyik bizonyítékát. Boér Imre egykori frontharcos az Erdővidékről bevonultak kapcsán elmondta: becslése szerint mintegy háromezren vonultak be a tájegység húsz településéről, közülük ezren sosem tértek haza, mert vagy csata közben, vagy a fogságban életüket vesztették. Jelenleg még azon idők huszonöt tanúja él, közülük hatan tudtak az eseményeken megjelenni. Popély Gyula felvidéki történész, a Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a feldarabolt Magyarország két elszakított területén élő magyarság életéről szólt. Kinek hamarabb (Felvidéknek 1938-ban), kinek később (Erdélynek 1940-ben) jött el az anyaországhoz való visszatérés pillanata, mindenkinek emlékezetes volt, s úgy élték meg, mint egy álom beteljesülését. Édesapjának kétszer is – otthon, majd katonaként Erdélyben is – megadatott, hogy ezeket a sorsfordító perceket átélje. Popély Gyula szomorúnak mondotta, hogy a felvidéki, egykor egymilliós magyarság az önfeladás útjára lépett, kész beolvadni s a közösségünkkel mindig is ellenségesen viselkedő nemzet sorát gyarapítani. A nehézségek ellenére bizakodó: ha megszületik az összefogás, a folyamat megfordítható lesz, s megmArad a jelenleg félmilliót sem számláló magyarság. Máthé Lóránt Pál, a Horthy Miklós Vitézi Rend Székelyföldi törzskapitánya úgy fogalmazott, bár folyamatosan fogynak az ünnepeltek, az általuk őrzött virtust, a szellemiséget tovább kell vinnünk, örökül kell hagynunk a következő nemzedékek számára. Krizbai Imre elfogadta a javaslatot, s olyan emlékbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy azért tegyen, hőseink emléke sose merülhessen feledésbe. A templom előtti téren állított kettős keresztnél avatóbeszédet Murányi Levente mondott. Az erdővidéki bevonulás emlékét őrző harmadik alkotásnál – az elsőt, egy Máthé Ferenc Ilonka által készített kopjafát a baróti református templom bejáratánál, majd Nagybacon főterére állítottak kettős keresztet – az ’56-os szabadságharcos úgy fogalmazott, e jelkép a pápától koronát kérő Vajk idejétől, azaz egész történelmünkön keresztülkísért. Helye ma is itt van mindennapjainkban, ellenállásunkról, megmAradásunkról szól, s fricskát ad azoknak, akik közösségünk ellen törnek.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csíksomlyó és a szakértői kormány
Ha igaz, amit Kelemen Hunor állít, hogy a kormány akadályozni próbálja a csíksomlyói búcsú felkerülését az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, akkor az bizony igen alattomos, mélységesen felháborító gesztus. Ugyanezt mondhatjuk el a Kelemen Hunor által Csomakőrösön a SIC Fest szabadegyetemen sorolt többi barátságtalan intézkedésről: két magyar szakember eltávolításáról az erdélyi műemlékvédelmi bizottságból, a magyar pedagógusképző intézet létrehozásának halasztásáról.
Abban is igaza van az RMDSZ elnökének, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, nem jutott elég pénz a megyei önkormányzatoknak a költségvetés-kiegészítéskor. Sőt, sorolhatnánk tovább a gondokat: leálltak az állami beruházások, nem haladnak az autópálya-építések, infrastrukturális fejlesztések, káosz uralkodik az egészségügyben stb. De mindezt egyedül a szakértői kormány nyakába varrni enyhén szólva is túlzás.A választások előtt pár hónappal Kelemen Hunor azt próbálja minden eszközzel bizonygatni, hogy szükség van a politikusokra, senki más nem tudja vezetni az országot, csakis pártok által támogatott kormány, és a magyarok érdekei csak akkor nem sérülnek, ha az RMDSZ is részese a hatalomnak. Éppen ezért keresi azokat az eseteket, amelyek alátámasztani látszanak érvelését. S mert aki keres, az talál, lám, Kelemen Hunor is rámutatott jó néhány olyan ügyre, amely bizony burkolt magyarellenes törekvésekről árulkodik. Ha ezt még megtoldja pár általános problémával, máris ott a következtetés: nincs szükség szakértői kormányra. Az RMDSZ politikusának eszmefuttatása azonban több ponton is ingatag lábakon áll. Ami a magyarellenes megnyilvánulásokat illeti, azokban más kormányok idején sem volt hiány, és gyakorta az sem tudott gátat vetni azoknak, ha az RMDSZ a hatalom részese volt. Hogy mAradjunk az oktatásnál: a tanügyi törvénynek a magyar közösség számára hasznos előírásait akkor sem sikerült alkalmazni, amikor a szövetség kormányon volt. A Cioloş-kormánytól pedig a szó politikai értelmében elvárni sem nagyon lehet semmit: az RMDSZ nem kötött velük semmiféle politikai alkut, amit számon lehetne kérni rajtuk. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, elődjével, Pontával szemben Cioloşnak nem voltak nyíltan magyarellenes megnyilvánulásai. Ami meg az általános problémákat illeti, azokat is nehezen lehet a bő fél éve regnáló kormány nyakába varrni – semmivel sem volt fényesebb a helyzet sem a liberális, sem a szociáldemokrata uralom idején, ráadásul a végrehajtó struktúrákban továbbra is főként a szociáldemokrata hatalom által kinevezett tisztségviselők próbálják akadályozni a munkát.
Mindezek alapján inkább önigazolási kísérletnek, kampányba illő mozgósítási törekvésnek minősíthetjük Kelemen Hunor helyzetjelentését. Csak az nem világos, miként bírhat mozgósító erővel a technokrata kormány bírálata.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apa-fia sátortábor Csernátonban
A Férfiak Klubja apa-fia Sepsiszentgyörgyi és Kézdivásárhelyx köre második alkalommal szervezte meg az Apa-fia sátortábort augusztus13–15. között Csernátonban.
Első táborukat egy éve a Szent Anna-tónál tartották meg, de a medveinvázió miatt idén más helyszínt kerestek, s így esett a választásuk Csernátonra, a Pro Schola tábor és a Malomkert közötti helyre, ahol sátraikat is felhúzták. A kedvezőtlen időjárás miatt a tábor nem pénteken, hanem szombat délelőtt kezdődött, a részt vevő családok a Haszmann Pál Múzeum udvarán találkoztak. Az idei táborban tizenhat apa és fiúgyermekeik vettek részt, a legkisebb táborlakó két és fél éves volt. Barta Vilmos vállalkozó, a Kézdivásárhelyi Nexxon cég vezérigazgatója táborszervezőként számolt be lapunknak arról, hogy sikerült betartani az előre megbeszélt programot. A délelőtti múzeumlátogatást követően délután két szekéren bementek Csernátonba, és meglátogattak egy kis gazdaságot, ahol a gyermekek tehenet is fejtek. Vasárnap a Csókás-feredőnél és a Malomkertben jártak, ahol a darát kóstolták meg. Este népdaléneklést tartottak egy harmonikás kíséretében, majd ifj. Mihály Ernő és Orosz Ákos szórakoztatta a táborlakókat. Tegnap délelőtt Felsőcsernátonban ifj. Kovács László kovácsműhelyét látogatták meg, ahol élőben figyelhették meg a patkókészítést és a lópatkolást. A tábor ideje alatt az ebédet az apák közösen készítették el, reggelre és estére mindenki otthonról vitt hideg ételt. A táborbontásra és hazautazásra tegnap délután került sor. Jövőre ismét megszervezik a tábort – mondotta Barta Vilmos.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyvbemutató Marosszentgyörgyön
Történet a mikrofon szerelmeséről
Toth Béla, a mikrofon szerelmese címmel jelent meg vallomáskönyv a Marosvásárhelyi rádiós életéről.
A Sármási-Bocskai János szerkesztette könyvet augusztus 9-én mutatták be a marosszentgyörgyi katolikus plébánián. A könyvbemutatón részt vett Toth Béla, Sármási-Bocskai János, illetve Trombitás János, a Bookyard könyvkiadó vezetője is. Az est házigazdája Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános volt, közreműködött az egyházközközség Szent György kórusa, a Szent Cecília együttes, illetve a Kolping Család énekkara. A könyvbemutató helyszínválasztása kapcsán Baricz Lajos elmondta:
– Toth Béla huszonhét éve barátja Marosszentgyörgynek, többször volt itt munkaügyben, sokszor jött barátkozni, természetes, hogy helyet adunk annak, hogy itt ismertesse meg a munkája eredményét. Béla nagyon tud dumálni, jó látni, hogy a könyvből visszaköszön a stílusa, hiszen honnan máshonnan tudhatnánk meg, hogy mi a különbség a gépkocsivezető és a sofőr között?"
Műfaját tekintve vallomáskönyv.
– Sok helyen láttam, hogy riportkönyvnek, interjúkötetnek, dokumentumkönyvnek titulálják, de én egyiket se mondanám: ez a könyv vallomás, elmesélése annak, ahogy én megéltem bizonyos helyzeteket, ahogy az én szűrőmön át néztem a világot" – fejtette ki Toth.
A könyv keletkezéséről Sármási- Bocskai János mesélt:
– Kilencvenöttől vagyok a Marosvásárhelyi Rádiónál, a sors úgy hozta, hogy sokszor mentünk Béla bácsival terepre. A hosszú utak alkalmával volt idő beszélgetni, és mindig olyan jókat mesélt a régi időkről. Mondtam neki, hogy milyen jó lenne ezeket mind megírni. Akkor eltessékelt, azt mondta, hogy ő ilyennel nem foglalkozik. Aztán amikor megjelent az első meséskönyvem, jött Béla bácsi azzal az ötlettel: ha vállalom, hogy közösen megcsináljuk a könyvet, akkor ő mesél.
A mesélésből hanganyag született, Sármási-Bocskai íródeákként rögzítette a történeteket, szem előtt tartva egy szempontot:
– Általában úgy áll össze egy mondat, hogy van alanya, állítmánya, ezt követik a bővítmények. Ennek a könyvnek a mondatairól ez nem mondható el minden esetben, gyakran felrúgtuk a szabályokat annak érdekében, hogy igazán Toth Bélá-s legyen. Mikor ott ül előttem, mesél és látom, hogy könnyes a szeme, arra gondolok, hogy ezeket az érzéseket akarom átadni az olvasóknak. Toth Béla hozzátette: – Volt egy rovatom, az Élő történelem, ahol rengeteg embert megszólaltattam, sokuk történetével megismerkedtünk. Azt hiszem, most eljött az ideje, hogy én meséljek, ez a könyv az én élő történelmem.
A kötet születését rengeteg vita előzte meg, nehézséget okozott betartani a terjedelmi korlátokat, a mesélőnek egyik történet hiányzott, a szerkesztő a másikhoz ragaszkodott.
A kiadó képviseletében Trombitás János kifejtette, hogy miért örült nagyon a könyv megszületésének:
– A legnagyobb érték az, amikor magunkról írunk, úgy mesélünk el történeteket, ahogy csak mi tudunk. Ha nem mástól másolunk, kölcsönzünk, hanem azt adjuk, ami belőlünk fakad, akkor igazán értékes dolgok születnek.
Toth Béla a saját története kapcsán elmondta:
– Kevés olyan példát tudok, mint amilyen az enyém. Amikor a rádióhoz érkeztem, egy senki voltam, rengeteg munkával, sok nehézség árán fokozatosan jutottam el oda, ahol most vagyok. De nekem ez a szakmám, én ezt szeretem csinálni. Aki ezt a szakmát szereti, és művelni akarja, az másképp nem tudja, csak ahogy én megpróbáltam.
A könyv címére reflektálva kijelentette: én mindig is a rádió szerelmese voltam és vagyok, engem ettől már csak a lövészárok fog megmenteni.
A bemutató után lehetőség volt dedikált példány megvásárlására. A könyv kapható a Kobak könyvesboltokban.
André Krisztina
Népújság (Marosvásárhely)

A Majláthfalvi Napok idei sikere
Öregbítették a jó vendéglátás hírnevét
Arad– Amint azt előzetesen közöltük, vasárnap, illetve hétfőn szervezeték meg a hagyományos Majláthfalvi Napok rendezvénysorozatot. A program vasárnap 10 órakor a helybeli katolikus templomban megtartott szentmisével indult. A településre érkezőt már Monostoron kellemes meglepetés fogadta, ugyanis a hosszú évekig kátyús majláthfalvi bekötőút helyén, kiváló minőségű aszfaltburkolattal ellátott úton közlekedhetett. 16 órától a helybeli iskola udvarán adott térzenét az ezúttal nt. Dénes József református lelkipásztor nélkül érkezett nagyzerindi fúvószenekar. Valamivel 16.30 óra után Matekovits Mihály rendező és a két csinos bemondó – jövőbeli műsorvezető – Kiss Zsuzsa egyetemista és Molnár Eszter középiskolás diák felvezetésével, a majláthfalvi lobogó alatt vonuló Százszorszép néptánccsoporttal az élen, zenekísérettel indult a színes népviseletbe öltözött menet az iskolából, a kultúrotthon udvarán lévő szabadtéri színpadhoz. Útközben megtapsolták a magyar, román, illetve bolgár népviseletben pompázó fiatalokat, akik nagy taps közepette vonultak a szabadtéri színpadig, majd visszakanyarodva az épülethez, vártak a fellépésre.
Az összejövetel szellemisége még sokáig a régi mArad
A szabadtéri színpadról Matekovits Mihály rendező köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kiss Zsuzsa tartott rövid visszatekintőt a különböző elnevezések alatt, de több mint 4 évtizedre visszatekintő majláthfalvi rendezvénysorozatra, ahol a műsorvezetők és a bemondók is változtak, de az összejövetel szellemisége, az elszármazottak hazalátogatása, a baráti kapcsolatoknak fehér asztal melletti ápolása, remények szerint még sokáig a régi mArad. Molnár Eszter folytatta, miszerint idén, a szervezőktől független okok miatt, ismét Majláti Vasárnapnak nevezhetik a rendezvényt, amely azonban szorosan kötődik a másnapi templombúcsúhoz. Ezt követően köszöntötte a nagyzerindi fúvószenekart, amely immár hagyományosan hozzá tartozik a Majláthfalvi Napokhoz. Matekovits Mihály név szerint köszöntötte a megjelent elöljárókat: Joan Sorin Negrei vingai, illetve majláthfalvi polgármestert, Andresz József újdonsült alpolgármestert, a falunapok szokásos házigazdáját, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, megyei tanácsost és Péró Tamás ügyvezető elnököt, megyei tanácsost. Miután minden jelenlévőt köszöntött, bemutatta két fiatal kolléganőjét, Molnár Esztert és Kiss Zsuzsát. Utóbbi viszont bemutatta a rendező, tiszteletbeli majláthfalvit, Matekovits Mihályt, majd a rendezvény megnyitására felkérte Ioan Sorin Negrei polgármestert.
A község első embere miután minden jelen lévőt köszöntött, a színpadra kérte Andresz József községi alpolgármestert, majláthfalvi lakost. Vele kapcsolatban reményének adott hangot, hogy hatékony, szavatartó csapatot fognak alkotni a község lakosságának a szolgálatában. Miután köszönetet mondott az újabb 4 évre megszavazott bizalomért, mindenkinek jó szórakozást kívánt. Miután Andresz József is mindenkinek kiváló szórakozást kívánt, a műsorvezetők Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt kérték a színpadra. Faragó Péter üdvözlő szavait követően köszönetet mondott a majláthfalviaknak, akik ismét az RMDSZ jelöltjeire szavazva, azokat döntéshozó helyzetbe hozták, hogy segíthessenek a magyarlakta települések, köztük Majláthfalva fejlődésénél is. Miután a következő megmérettetésre, a télen esedékes parlamenti választások jelentőségére is felhívta a figyelmet, mindnyájuknak kiváló szórakozást, kellemes együttlétet kívánt.
Csúcsra járatott hangulat
A fiatal műsorvezetők elsőként a házigazda, Százszorszép néptánccsoportot kérték a színpadra. Orbán László koreográfiájára a 7 pár lendületes délalföldi táncokat mutatott be, vastaps közepette. Utánuk a több évtizedes hagyományra visszatekintő majláthfalvi rendezvények legrégebbi és leggyakoribb fellépőjét, a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttest kérték a színpadra, ahol Ruzsánszky László és Sisa Richárd koreográfiájára, Engi Márta vezetésével Küküllő menti táncokat adtak elő nagy sikerrel. Ezt követően a vingai Liliacul néptánccsoport Ghiţă Mihoi vezetésével bánsági román táncokat adott elő.
Utánuk az ágyai Tőzike néptánccsoportot kérték a színpadra, ahol Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára, Erdős Márta vezetésével a 7 pár, a lányokat látványosan feldobva palóc, majd délalföldi táncokat adott elő nagy sikerrel. A továbbiakban a 10 éve alakult zimándújfalui Kankalin néptánccsoport Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára, Ménesi Melinda vezetésével szatmári, rábaközi, majd vajdaszentiványi táncokat mutatott be, vastaps közepette. A kisiratosi Kisgyöngyvirág Mészár Klementina koreográfiájára, Werbóczy Kinga vezetésével előadott kalocsai tánca előtt köszöntötték a jelen lévő Korondi Erika jelenlegi, valamint a majláthfalvi származású feleségével érkezett Almási Vince, leköszönt kisiratosi polgármestereket. Utánuk újra a hazai Százszorszép lépett fel, Bagi Ferenc és Orbán László koreográfiájára előadott mezőségi és széki táncaikkal csúcsra járatták a hangulatot. Ezt követően a vingai, 15 éves Bolgărce néptánccsoport, Adrian Cosilcov vezetésével gyors ritmusú balkáni táncokkal kedveskedett. A zimándújfalui Kankalin néptánccsoport vajdaszentiványi táncai előtt köszöntötték a velük érkezett Kocsis József volt alpolgármestert, valamint a jelen lévő Papp Attila nagyiratosi polgármestert.
A kisperegi Napraforgó néptánccsoportnak Molnár Csaba által betanított széki forgatós tánca előtt köszöntötték a velük érkezett Kovács Imre polgármestert és Orth Norbert alpolgármestert.
Ezt követően Matekovits Mihály a színpadra kérte Sipos György nagygazdát, volt megyei tanácsost, akit a fúvószenekar indulója köszöntött a színpadon. Miután megköszönte az ünnepélyes fogadtatást, kifejtette: sok éve szervezik Majláthfalván a falunapokat, s a rendszerváltás után is talán éppen ők elevenítették fel elsőként a hagyományt. Ez mindig sok munkát igényelt, igényel. A sikerhez a legfontosabb a közösségi összefogás, vagyis, hogy összedolgozzanak. Megragadva az alkalmat, köszönetet mondott a majláthfalvi gazdáknak, akik minden körülmények között összefogtak, segítettek. Ugyanakkor köszönetet mondott a szponzoroknak, amelyeknek egy része a falunapok hirdetőtábláján is szerepelt, de rajtuk kívül még sokan támogatták a rendezvényt. Legfontosabb azonban a gazdák közös munkája, ami összetartja a közösséget, aminek maguk is cselekvő tagjai. Kiemelten megköszönte az újdonsült alpolgármesternek, Andresz Józsefnek a szervezőmunkáját. Ugyanakkor köszönetet mondott a vendégeknek is, akik a jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt, majd mindenkinek további jó szórakozást kívánt. A néptáncgála végét, egyben csattanóját is jelentette a házigazda Százszorszép tánccsoport záró, marosszéki forgatós tánca, amelyen ezúttal is, talán még a hagyományosnál is szebben, látványosabban kiforgatták a fiúk a lányokat. Zárótáncukat hosszan tartó tapssal, újrázással ünnepelte a nagyszámú közönség.
Mielőtt a két fiatal hölgy ismertette volna a további programot, Matekovits Mihály abban a reményben köszönte meg a munkájukat, hogy a következő 40 évben műsorvezetőként fognak közreműködni a Majláthfalvi Napokon, ahol maga rendezőként, ameddig az egészsége megengedi, szívesen besegít.
Közös vacsora, mulatás, köszönet
A meghívottak és a vendégek tiszteletére, az iskolaudvaron lévő sportteremben tálalták fel a vacsorát, amely közben, illetve után a nagyzerindi fúvószenekar közreműködésével nótáztak, baráti hangulatban együtt voltak.
Közben a szabadtéri színpadon 21 óra tájban elkezdődött a bál, a Roller zenekar húzta a talpalávalót hajnali 3 óráig. A mulatságot 22 órától a magyarországi sztárvendégek, Sós Fecó és Hencsy koncertje szakította meg, ahol csúcsra járt a hangulat.
A Majláthfalvi Napok idei rendezvénye a vasárnap 10 órakor kezdődött templombúcsúi ünnepélyes szentmisével zárult.
Az idei rendezvény sikeréért köszönet jár az Arad Megyei Kulturális Központnak, a Vingai Polgármesteri Hivatalnak, a Majláthfalvi Gazdáknak, a Majláthfalvi RMDSZ-nek, a Pro Majlát Egyesületnek, illetve mindazoknak a falubalieknek a támogatásáért, akik a szervezőmunkájukkal vagy a vendégek ellátásában kifejtett önzetlen segítségükkel hozzá járultak a majláthfalvi vendéglátás hírnevének az öregbítéséhez.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar Termék Nagydíj cím a Kincses Kolozsvár Egyesületnek
Ünnepélyes nyitógálával elkezdődtek a 7. Kolozsvári Magyar Napok
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében megtartott folklórgálával nyitották meg a 7. Kolozsvári Magyar Napokat (KMN), amelyen átadták az idei Kincses Kolozsvárért díjat: posztumusz díjban részesült Kötő József színháztörténész, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, és az Euréka Egyesület.
Meglepetésként Kiss Károlyné Ildikó, a magyar Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft. részéről bejelentette: idén a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medenceéért Nívódíját a Kincses Kolozsvár Egyesületnek adják, és átnyújtotta Gergely Balázsnak a meghívót a szeptemberi Budapesti díjátadóra. Csoma Botond és Kelemen Hunor köszöntőjükben méltatták a KMN-t, aktuálpolitikaként megemlítették: ahogy Nagybánya, úgy Kolozsvár magyarsága is megérdemelné a többnyelvű helységnévtáblákat.
Szabadság (Kolozsvár)

Gergely Balázs: ünnepeljünk együtt
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elsőként szólalt fel a 7. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján, és arra buzdított: legyünk minél többen augusztus 19-én a Főtéren, mutassuk meg, hogy tudunk együtt ünnepelni nemzetiségtől, pártállástól függetlenül. Beszédében kiemelte, a kaláka, mint közösségi tevékenység ugyan nem divat, de a KMN-re mégis illik a leírás: kölcsönösségi alapon végzi mindenki a dolgát, önkéntes alapon szerveződik és a Kolozsvári magyar közösség egységét jelzi.
(hintós)
Szabadság (Kolozsvár)

Székely jelképekről a világ heraldikusainak
A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált címmel tartott előadást a Glasgowban rendezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson dr. Szekeres Attila István augusztus 11-én. A Sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet elnöke a sajtót arról tájékoztatta: a meghívás nagy megtiszteltetésnek számít.
A mintegy másfélszáz szakember jelenlétében zajló konferencia egyedüli magyar résztvevőjeként Szekeres Attila István a székely jelképek alakulását mutatta be a kezdetektől napjainkig. Az előadó tájékoztatásából megtudtuk azt is: a külföldi szakemberek hozzászólásaikban a mai székely zászló ugyanazon hibáit kifogásolták, amit ő is többször hangoztatott: a székely címerben és zászlóban nem csillagnak, hanem napnak kellene lennie. Ha pedig már csillagot ábrázoltak, annak nem két sarkon kellene állnia, hanem nyolc sugarával az égtájak felé mutatnia, és azt meg semmiképpen nem értették, hogy a hold miért került kissé alább, mint a „csúnya” (ugly) csillag. Szekeres Attila István elővette az általa a kongresszusra hozott, helyesnek tartott székely zászlót, és bemutatta azt. A szakembernek a kongresszuson való részvételét a Communitas Alapítvány támogatta.
Szabadság (Kolozsvár)

100 éve menekítették Kolozsvárra a Mária-szobrot
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyitották meg a ferences rendi kolostorban szombat délután azt a kiállítást, amely a csíksomlyói Mária kegyszobor Kolozsvárra való menekítésének száz évvel ezelőtti történetét mutatja be.
Orbán Szabolcs ferences pap elmondta: 1916 szeptemberében, az első világháború közepette hozták el Csíksomlyóról a Mária-kegyszobrot, amelynek 500 éves évfordulóját a tavaly ünnepelték meg. A szobor történetét ismertető pannókból, egyházi kellékekből, dokumentumokból álló kiállítás – amely megtekinthető a ferences kolostor refektóriumában, a magyar napok ideje alatt 11–17 óra között – a 2014–2015-ben megünnepelt Mária-év alkalmából készült el.
Hegedüs Enikő művészettörténész előadásából megtudhattuk: a csíksomlyói Mária-kegyszobor keletkezéséről nincs pontos adat, mindössze annyit tudnak, hogy a 16. század első évtizedeiben keletkezhetett.
Szabadság (Kolozsvár)