"Jún. 29-én Székelyudvarhelyen az unitárius templomban bemutatták Kedei Mózes unitárius esperes Vallomás magunkról II. című gyűjteményét és egy angol nyelvű kötetét, valamint Gerendás Lajos budapesti tanár Székelyderzs és erődtemploma című könyvét. Kedei Mózes első vallomáskötete 1997-ben jelent meg; ugyanúgy, mint a második, egyházi beszédeket tartalmaz. Az angol kiadvány úttörő a maga nemében: az első olyan angol nyelvű könyv, amelyet az unitárius egyház adott ki Erdélyben. Történelmi, valamint az erdélyi unitárius egyház amerikai meg angol testvérkapcsolatairól szóló részt és az erdélyi unitárius Káté angol fordítását tartalmazza. /Hármas könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkatábor keretében újjáépítéssel szándékozik segítséget nyújtani idén nyáron a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Az IKE - Jakab István főtitkár tájékoztatója szerint - az ottani árvízkárosult magyar falvak újjáépítéséért építőtábort szervez július 15. és augusztus 15. között. A munka Tiszabökényben folyik, ahol 21 ház alapját már lerakták. /Segítség Kárpátaljának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester júl. 1-jén rendkívüli sajtóértekezletet tartott. Bejelentette: felháborodva a helyhatósági törvény megszavazásán, júl. 2-án a polgármesteri hivatal tiltakozó gyűlést szervez a városháza nagytermében, ezt követően pedig a hivatal alkalmazottait tömörítő Civitas szakszervezet utcai felvonulásra hívja tagjait, valamint a tiltakozó akcióval rokonszenvező kolozsvári lakosokat. A polgármester, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, az erdélyi magyarokat, akik nem ismerik tökéletesen a román nyelvet, "nyelvi fogyatékosoknak" nevezte. Elmondta: "szívesen segítünk a Romániában magukat elnyomva érző magyaroknak abban, hogy az anyaországukba költözhessenek. Lehet, hogy számukra az lenne a legjobb, ha például Kolozsvár testvérvárosába, Pécsre költöznének". A tüntetésről szólva elmondta: "Annak ellenére, hogy nincs tudomásunk a "barbárok" szándékairól, reméljük, nem kerül sor incidensekre. Vigyáznunk kell, hisz ismerjük, mit tettek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen tüntető románokkal. Ha tiltakozásunknak nem lesz pozitív eredménye, további lépéseket teszünk". /Utcai tiltakozást szervez a városházi szakszervezet a helyhatósági törvény életbeléptetése ellen. Kolozsvár polgármestere a magyar lakosság kiköltöztetését fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"1927. június 24-én alakult meg a 'Mihály Arkangyal' Légiója. Annak idején, fénykorában, a mai állítások szerint mintegy 1 000 000 tagja volt. Ma, 72 évvel késõbb - sajtójelentések szerint - Bukarestben valamivel több mint 100 legionárius szimpatizáns gyûlt össze meghallgatni Catalin Zelea Codreanut és Nicanor Zelea Codreanut. Az elõbbi testvére, a második unokája a legendás "kapitánynak", Corneliu Zelea Codreanunak, aki nevével a mai napig is fémjelzi ezt a fasiszta jellegû mozgalmat. - A Romániai Legionárius Mozgalom vezetõje, Serban Suru Kolozsváron kijelentette: "Reméljük, nem telik el sok idõ, és a legionáriusok hatalomra kerülnek". Jún. 25-én összegyûltek a kolozsvári legionárius szimpatizánsok, az újságírókat leszámítva 32-en. Késõbb még csatlakozott hozzájuk 6 személy. A találkozó szervezõje a "Sarmisegetuza" - 1999 Kulturális Alapítvány volt. A Bukarestbõl érkezett Serban Suru legionárius líder majdnem egyórás beszédében elmondta, hogy a legionárius mozgalom ereje a múltba nyúló legendájában van. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a legionárius mozgalomnak nincs még 2000 tagja sem. /Csomafáy Ferenc: Az Arkangyal hamiskás mosolya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Az utóbbi években a nagybányai magyar tagozatokon a líceumi felvételik első, nyári, szakaszán soha nem tellett két osztálynyira. Az idén a kisérettségi alkalmával vetődött fel igazából, hogy mi lesz annak a több mint 100 diáknak a sorsa, akinek sikerült ugyan a képességi vizsgája, de tudván, hogy a Németh László Líceumban csak 50 helyre lehet felvételizni, eleve nem is próbálkozik meg élni a lehetőséggel. Elkezdődött a harc a beiskolázási terv módosítására. Ez végül sikerült: a 87 felvételizőből, a 83 minimális jegyet elérő tanulóval az idei ősztől három párhuzamos osztály (egy reál és két humán) indulhat, vagyis az eddigi ötvenen kívül, még harminchárom diák tanulhat saját anyanyelvén. /Farkas E. Zoltán: Mit jelent az önálló magyar líceum ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Földrajztanárok Egylete (Budapest), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanács (VET) szervezésében idén Õrködő hegyeink - a Kárpátok témával hirdetnek földrajz-vetélkedőt a kárpát-medencei régió magyar tanulói számára. A szlovákiai döntőre 8 tanuló utazhat Erdélyből. A jelentkezők két csoportban (5?8. osztályosok és 9-10. osztályosok) versenyeznek. Arad, Brassó, Beszterce, Hargita, Kolozs és Szatmár megyékből érkeztek benevezések az erdélyiek selejtezőjére. /Õrködő hegyeink - a Kárpátok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

"Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Intézetben tartotta meg a légzőszervi betegségekkel foglalkozó továbbképző nemzetközi konferenciáját, amelyen a pulmonológia neves szakemberei vettek részt. /Könyvekben a tudás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Július 2-án mutatták be Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban /Kriterion/ című legújabb könyvét Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Lászlóffy Csaba az idén töltötte hatvanadik életévét, a megjelent mű így egyfajta ünnepi kötet kíván lenni. A műben a szerző neves személyiségeket választott ki és helyezett írásai középpontjába. /Erdei Róbert: Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

A június 28-án megtartott Csomafalvi Értelmiségi Fórum már a község búcsúünnepéhez kötődött, június 29-e, Szent Péter és Pál napja ugyanis Gyergyócsomafalva legnagyobb ünnepe. Az idén a búcsút megelőzően új községházat avattak a faluban, azt követte a körmenet, majd az ünnepi szentmise, végül a piactéren megtartott kultúrműsorral folytatódott az ünnepnap. /Búcsúünnep és új községháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Júl. 2-án ülésezett a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Napirenden szerepelt: az RMDSZ kongresszus kiértékelése, a megyei szervezet alapszabályzatát módosító javaslatok megvitatása, a belső, illetve a helyhatósági választások előkészítése. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök értékelte a kongresszus munkáját. A belső választások megszervezésére vonatkozóan az MKT állandó bizottsága a borítékos szavazási módszer elfogadását javasolta. Az MKT végül úgy határozott, hogy munkabizottságot hoz létre, amely kidolgozza a tennivalókat. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: egészen biztos, hogy az RMDSZ is saját polgármester-jelöltet állít. Az ügy részletes megvitatását a következő MKT-ra halasztották. /Ülésezett az MKT. Saját polgármester-jelöltet állít az RMDSZ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete júl. 5-én Kolozsváron ünnepelte a Függetlenség Napját, az amerikaiak nemzeti ünnepét. A nagykövet délelőtt üzletemberekkel találkozott, majd megbeszélést folytatott dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Délben Carl Siebentritt kolozsvári főkonzullal fogadást adott közéleti személyiségek, üzletemberek, politikusok, újságírók tiszteletére a Continental Szálló éttermében. - Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a nagykövettel folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a látogatást megelőzte egy korábbi találkozás, amely az amerikai unitáriusok és a nagykövet között zajlott. Ennek eredménye az, hogy a nagykövet júl. 5-én személyesen felkereste a kolozsvári unitáriusokat. A találkozó során szóba került az erdélyi és az amerikai unitárius testvéregyházak közötti együttműködés továbbfejlesztésének a kérdése. A rendszerváltás óta szoros kapcsolatot építettek ki: sok amerikai unitárius lelkész, egyháztag látogatott Erdélybe, az unitarizmus szülőföldjére. Ami a vízumengedélyek megadását illeti, ez a kapcsolat mostanáig zavartalanul működött. Az utóbbi időben azonban több alkalommal visszautasították az erdélyi unitárius lelkészek számára a beutazási engedélyt. Ezt a kérdést akarták tisztázni a nagykövettel. - Dr. Szabó Árpád beszámolt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről is, kérve a nagykövetet, hogy támogassa a magyar történelmi egyházakat ebben a törekvésükben. Az unitárius püspök előterjesztette a történelmi magyar egyházak vezetőinek azon kérését is, hogy a közeljövőben több közös találkozóra kerüljön sor. /James Rosapepe Kolozsváron is megünnepelte a Függetlenség Napját Az amerikai nagykövet felkereste az Unitárius Püspökséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Funar polgármester nem ment el a James C. Rosapepe amerikai nagykövet által adott kolozsvári fogadásra: szerinte példátlan diplomáciai botrány történt, mivel egy állam nemzeti ünnepét a diplomáciai képviseletnek csak a fővárosban lehet megtartani. A nagykövet, a román külügyminisztérium tudta és engedélye nélkül, Kolozsváron ünnepel, ami veszélyes precedenst teremthet - jelentette ki a polgármester. Gheorghe Funar kifejtette: Amerika érzéketlen az emberi jogoknak a világon egyedülálló módon való megtiprásával szemben, mert Románia az egyetlen ország, ahol a többséget a kisebbség nyelvének megtanulására kényszerítik - utalt az új közigazgatási törvényre. Elmondta: az RDMSZ és az érintettek kérésére "gyengeelméjűségi igazolványokat fog kibocsátani" saját zsebéből azoknak a magyarul beszélő románoknak, akik egy bizonyos kor fölött nem tudják/akarják megtanulni az állam nyelvét. /"Veszélyes precedens" lehet Rosapepe fogadása? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Júl. 4-én ünnepi istentisztelettel avatta fel az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezet új imatermét. Az egyház életében kiemelkedő jelentőségű eseményen idős Chiciudean Miklós presbiter, ifjabb Chiciudean Miklós lelkipásztor szolgált. A 260 férőhelyes imaterem avatásán több külföldi és más gyülekezetbeli vendég is jelen volt. A munka 1997-ben kezdődött, 16 hónapig, az imaterem elkészüléséig a magyar gyülekezetet a Dragostea elnevezésű román baptista testvérgyülekezet fogadta be. Az új imaház véglegesen jövő húsvétra készülhet el, akkor megtarthatják az egész imaház felavatását, felszentelését. /"Köszönjük, hogy sasszárnyakon hordoztál bennünket". = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./"

"A Nagykároly és Vidéke című hetilap /főszerkesztő Silimon Várday Zoltán/ sok helyi dologgal foglalkozik. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere a legutóbbi számban kifejtette: "Nagykároly évi adóbevétele 13 milliárd lej, Mátészalkáé 4,3 milliárd forint, kb. 258 milliárd lej. Ennyi jövedelme egész Szatmár megyének nincs." /"A reform szótól jobban félnek, mint az elvtárstól!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad Megyei Szervezete a Márki Sándor-díjat olyan pedagógusoknak, akik a magyar nyelvű oktatásban fejtik ki tevékenységüket, és munkájukkal az átlagosnál többel és jobban hozzájárulnak gyermekeink, vagy az egész közösség felkészítéséhez. Ebben az esztendőben 7 aktív pedagógusnak ítélték oda az aradi történészről elnevezett díjat és 8 nyugdíjas tanító kapja meg a Márki Sándor életmű emléklapot. /Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

Új magyar szaklap jelent meg, a Bioterra, a magyarlónai Bioterra szervezet kiadványa, első március-április-májusi összevont száma után napvilágot látott a második, június-július-augusztusi száma. Felelős kiadója a szervezet elnöke, Albert Imre. Felelős szerkesztő: Bódis András. A második számban olvasható írás a biobúza termesztéséről, a biotej és előállításának ökológiai feltételeiről, a folyóiratban biokertészeti tanácsok is szerepelnek. /Biogazdálkodók folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

"Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./"

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Rendkívüli iramban nő az egyetemi és főiskolai hallgatók száma Romániában. Idén ősszel százezres nagyságrenddel lesz több hely a felsőoktatási intézetekben, mint tavaly. Andrei Marga tanügyminiszter minapi nyilatkozata szerint az 1996-1997-es tanévhez képest, amikor a 18-24 éves korosztály tagjainak mindössze 13 százaléka volt egyetemi polgár, jövőre ezt 33 százalékra szeretnék növelni, hogy e tekintetben is utolérhessék Nyugat-Európát. Azz egyetemi népesség felmegy 400 ezerre - mondotta a miniszter, hozzátéve: a létszámbővítés nem jár többletköltséggel, a többletkiadásokat ugyanis a tandíjbevételből fedezik majd. Ugyanakkor a magyar nemzetiségűeknek eddig is mindössze pár százaléka tanult tovább, félő, hogy a létszámok ily felduzzasztása a magyarok arányszámát tovább apasztja majd. Nyilvánvalóan külön lehetőségek megnyitására, saját tanügyi stratégiára van szükség ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani azzal a törekvéssel, mely a korosztály egyharmadát egyetemre-főiskolára akarja járatni. /Százezer egyetemistával több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Az RMDSZ szenátusi frakciója kiadott közleménye szerint sajnálattal vette tudomásul, hogy dr. Csapó I. József a frakcióban megszavazott álláspontot figyelmen kívül hagyva, a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott, együtt az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal. Csapó I. József szenátor több hazai magyar lapban közzétett nyilatkozatában hiányos képet adott a törvénynek az anyanyelvű oktatást szabályozó cikkelyeiről. Nem létezőnek tekint olyan fontos előírásokat, mint: az anyanyelvű szakoktatás biztosítása minden szinten, kis településeken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszámalatti osztályokat működtetni, illetve biztosítani kell az anyanyelvű beiskolázást a lehető legközelebb fekvő helységben, a kisebbségi nyelven oktató intézményekben egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is lehet kiadni, a felvételi- és záróvizsgát az oktatás minden szintjén azon a nyelven lehet tenni, amelyen az illető tantárgyat a jelöltek tanulták, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintű és formájú anyanyelvi oktatáshoz, illetve mindazokhoz az oktatási formákhoz, amelyekre megfelelő igény mutatkozik, az egyetemeken csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok működhetnek a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelyek oktatási nyelvét ugyanaz a törvény fogja meghatározni, a nemzeti kisebbségeknek joguk van magán felsőfokú oktatási intézményeket is működtetni, az állam által elismert felekezetek nemcsak az egyháznak szükséges személyzetet képző, hanem a világi oktatási rendszerbe illeszkedő magán oktatási intézményeket is létrehozhatnak. - Ebben a törvényben vannak még korlátozó intézkedések, így például az ország történelmét és földrajzát román nyelven tanítják a felsőbb osztályokban, de az 1995-ös törvényhez képest rendkívül nagy előrelépés ez a jogszabály. /Verestóy Attila az RMDSZ Szenátusi Frakciójának vezetője: Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7. - 1509. sz./

"Július elsején ünnepelte fennállásának hetedik évfordulóját a Kolozsváron működő Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Mészáros Károly igazgató elmondta, hogy a napközi otthon a Bethánia Alapítvány segítségével jött létre. Ez az alapítvány a holland PCK (Protestants Christelijke Kindernitzending) Alapítvány és az erdélyi református egyház támogatásával született, elnöke Adorjáni László lelkész. Célja a különlegesen hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése. 1992. július 1-jén nyitotta meg kapuit a Bethánia, kezdetben két csoporttal, egy magyar és egy román anyanyelvűvel indult. A holland fél segítségével modern óvodát építettek, amely 1996 szeptemberétől áll a gyermekek és családtagjaik rendelkezésére. Jelenleg hatvan gyermeket és ezek családjait látják el. Tízen foglalkoznak a rehabilitációs tevékenységgel (pszichológus, logopédus, gyógytornász, általános gyermekorvos, családgondozó), négy busz reggel beszállítja a kicsinyeket, és délután hazaszállítja őket. Az idei tanévtől beindítják a magyar nyelvű "Baba?mama" csoportot. Ebbe olyan szülők jelentkezését várják, akiknek 0-3 év közötti gyermekük a születés előtti vagy a szülés folyamán elszenvedett értelmi és mozgásbeli problémákkal küszködik. /Hit, remény és szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

Júl. 7-én megkezdődött Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán a XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényt a csíkszeredai Heruvimii kórus nyitotta meg. Ezután az orosházai ének-zene tagozatú általános iskola diákjai álltak az emelvényre. Utánuk moldvai diákok következtek: a targu neamt-i Ars Antiqua furulyásai, vezetőjük, Szekeres Balázs az 1997-98-as tanévben verbuválta össze a csapatot. A százhalombattai Musica Matricana gitárzenekar is fellépett, vezetőjük, Miklós Béla Csíkmadarason született. A legnagyobb közönségsikert a debreceni Monteverdi kórus aratta. Júl. 8-án folytatódik a fesztivál, a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola régizene-együttese, az isztambuli Erdal Salikoglu, a nagykárolyi Collegium, a bukaresti Lyceum Consort, a kolozsvári Minium-Amarillys, a budapesti Kobzos Kiss Tamás, Musica Historica és Ars Renata mutatják be műsorukat. /XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Jose Cutileiro, az Európai Unió főtitkára romániai látogatása alkalmával Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke megerősítette Románia érdekeit a Jugoszlávia ellen elrendelt embargó beszüntetése iránt. A szenátusi képviselők kifejezésre juttatták reményüket és óhajukat, hogy Románia az EU teljes jogú tagja lesz. /Az EU-főtitkár szenátusi látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Gheorghe Funar polgármester közleményében felszólította Kolozsvár összes magyar nemzetiségű román állampolgárát, aki nem ismeri a román nyelvet, hogy erre vonatkozóan július 7-től az Anyakönyvi Hivatalhoz írásban tegyen nyilatkozatot. A polgármesteri hivatal így akar lépni a helyi közigazgatási törvény és a köztisztségviselők jogállásáról szóló törvény előírásainak tiszteletben tartása érdekében. Boros János városi tanácsos elmondta: - Nem kell komolyan venni a polgármester újabb nyilatkozatát. Ahelyett, hogy a város ügyeivel foglalkozna, ismét magyarellenes hangulatot próbál kelteni. Kolozsvár magyar lakossága nem köteles semmiféle nyilatkozatot benyújtani. - A nemrég elfogadott helyi közigazgatási és a köztisztségviselők jogállásáról szóló törvény értelmében azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség létszáma meghaladja a 20 százalékot, egyes tisztviselőknek kötelező módon ismerniük kell az illető nemzeti kisebbség anyanyelvét. /Boros: Nem kell komolyan venni a felszólítást. Ismét magyarellenes hangulatot próbál gerjeszteni a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Kolozsváron jelenleg folyik a Pata utcai református templom átépítése. Az átépítés ideje alatt Sánta Pál, a Jobbágy utcai római katolikus templom plébánosa lehetővé tette, hogy a reformátusok a katolikus templomukban tarthatják a vasárnapi istentiszteletet. Ferenczi Miklós tiszteletes elmondta, hogy az egyházközség lélekszáma 3200 körül van, tíz éve gyűjtik az építéshez szükséges okmányokat, nyolc tervüket utasította vissza a városi tanács. Végül is tavaly szeptemberben adtak zöld utat az építkezésre, és októberben kezdték el az alagsori munkálatokat. Ez alatt a két hónap alatt naponta 15-20, sőt időnkét 25 ember is jelentkezett dolgozni ásóval, lapáttal, vederrel. A terjeszkedésre lehetőség nincs, ezért csupán lefelé és fölfelé építkezhetnek. A második lépésben a falak megemelése következik, s a karzatok kialakítása, ahol mintegy 110?120 ember fér el. Az átalakítással a templom befogadóképessége kb. 150 hellyel nő. /Testvéri segítség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"Szatmár megyében nyolc tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó magyar nyolcadikosoknak, azonban mindössze 49 hely telt be. Egy olyan megyében, ahol a hivatalos statisztika szerint is mintegy másfélszázezer magyar él. Ez a két osztály az építészeti és épületgépészeti, ahol egy gerinces magyar ember, Baranyai Tibor az igazgató. - Kötő József államtitkár jóváhagyásával már tavaly kapott egy magyar osztályt a szatmári közgazdasági líceum, ám a megadott 25 helyre mindössze ketten jelentkeztek Szatmárnémetiben, ahol legalább ötven-ötvenötezer magyar él! Az idén megismétlődött ugyanez. Akkor, amikor a Kölcseyben olyan éles volt a verseny, hogy száznál többen kiestek a felvételin. Joggal mondhatta dr. Czékely József, a Kölcsey igazgatója: "Adták volna csak nekünk azt a közgazdasági osztályt, garantálom, hogy ketten is jelentkeznek egy helyre!" Miért ódzkodtak a szülők a faipari, könnyűipari vagy a közgazdasági líceumtól? Azt válaszolták, hogy ott egy magyar osztály csak amolyan megtűrt, utolsó osztály volna. Továbbá ott az oktatáson kívüli programok is mind csak román nyelven zajlanak, s ezért sem éreznék igazán jól magukat csemetéik. A román vezetésű és román többségű iskoláknak nem érdekük, hogy magyar osztályt indítsanak. Vegyük észre, itt egyszerűen kenyérharcról (is) van szó! Ha magyar osztály indul, kevesebb lesz a román osztályok száma, minek következtében két-három tanár elvesztheti posztját. Ezért nem verik dobra, hogy lehetőség van iskolájukban magyarul is tanulni. Jobban kellett volna népszerűsíteni, hirdetni, hogy van mód anyanyelven tanulni. /Fiaskó a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"