Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöksége Szovátán rendezett tanácskozásán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSZ Országos Kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet a szeptemberben tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztenek megvitatásra. Takács Csaba ügyvezető elnököt elmondta, hogy az elfogadott határozattervezetek döntenek az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesterek és tanácsosok jelölésére vonatkozóan is. Székelyföldön és a többségben magyarlakta településeken az előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. A tisztségviselőknek, függetlenül attól, újraindulnak-e vagy sem a választásokon, be kell számolniuk négy éves tevékenységükről. Azokon a településeken is, ahol a magyarság létszáma nem haladja meg a húsz százalékot ajánlatos az önálló polgármester-jelölt indítása. /Készülődés a helyhatósági választásokra El kell számolniuk helyi választottjainknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus 11-15. között Homoródfürdőn rendezték meg az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) I. Műhelytáborát. Ennek keretében augusztus 14-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József államtitkár találkozott a Tanügyi Munkacsoport tagjaival. Az RMDSZ politikusai és a diákok megvitatták a közös feladatokat az új tanügyi törvény alkalmazását illetően, és megbeszélték a már most is működő pályázati rendszerek hatékonysága növelésének módozatait. /Diákok műhelytábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Lucian Silaghi prefektus felháborodva fogadta, hogy aug. 19-én Kőröstárkányban felavatták a románok által 1919-ben meggyilkoltak névsorát megörökítő emlékművet. Neki prefektusként a nemzeti érdekeket kell védenie. A prefektus szerint a kivégzett tárkányi magyarok ellenálltak Mosoiu tábornok hadainak. Ezek az egyének Kun Béla bolsevik hadseregével szimpatizáltak, feldúlták a környező román falvakat, lelőttek egy román tisztet, ezért vált szükségessé a megtorlás. A tárkányiak nem hívták meg a Bihar megyei helyhatóság képviselőit, állította, mert szerinte Modok Gusztáv alprefektus nem a prefektúrát képviselte! /Albert Ferenc: Történelemórát tartott a prefektus. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 19./

"Borbély Zsolt Attila újból leszögezte, hogy nem fog válaszolni Kuszálik Péter cikkeire, mert "aki magyar értelmiségi létére képes a romániai magyar sajtó hasábjain átvenni a román média gyalázatos rágalmát és lebesúgózza Magyar Szövetségünk első emberét, Tőkés Lászlót, az kizárja magát a jobb szalonokból." Ezért csak a Kuszálik állításait pontosítja. - Borbély Zsolt Attila sajnálja, hogy az újságíró-társadalom nagy mértékben kontraszelektált. Az RMDSZ sajtószervei pártszerűen működnek. /Borbély Zsolt Attila: A sajtóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

A Szent István-napi ünnepség hangulatát nagyban emelte két vendég képzőművész jelenléte Székelyszentistvánon. A püspökladányi vendégek a Barátos-kúriában mutatkoztak be: Györfy Lajos kisplasztikáival és Ferenczy Zsolt linómetszeteivel. Györfy Lajos nevéhez 60 köztéri szobor fűződik Magyarországon. Többségük történelmi figura, nagy személyiség. Ezeknek kisméretű változatát hozta el Székelyszentistvánra, amelyeket már 12 helyen mutattak be Történelmi arcképcsarnok címmel. /Királyszobrok Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Nyolcadik alkalommal szervezett honismereti tábort augusztus 9?16. között a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztály, ezúttal Ottományban. A résztvevők, akárcsak az előző években, takarítottak, állagmegőrzést végeztek, helytörténeti, honismereti előadásokat hallgattak. Ottományon augusztus 15-én emlékművet avattak az első és második világháború halottainak emlékére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság létrehozója és elnöke 1992 óta szervez ilyen táborokat. Fő célkitűzése az ifjúság nevelése, az identitástudat kialakítása, a műemlékek védelme és a környezetvédelem tudatosítása. A táborozók között levő három budapesti műegyetemi hallgató kutatásokat végzett Ottományban. A húszas évekkel kezdődően jelentek meg az itteni régészeti feltárásokról beszámoló publikációk. Az itteni bronzkori leletek ottományi kultúra néven vonultak be a régészeti szakirodalomba. A községről az első írásos feljegyzés 1263-tól maradt fent. A község református temploma magában foglalja a 13. századi román kori építmény egy részét. A közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban 790 ember él, közülük 742 magyar, 38 roma, 10 román, felekezeti megoszlás szerint 710 református és 59 római katolikus. - Az emlékműavatón a helybeliek mellett a környékről érkezettek sokasága is rész vett. Az avatásnál felolvasták a hősi halottak névsorát. Minden név elhangzását egy-egy harangkondulás kísérte, és az emlékműre egy-egy virágszálat helyeztek. /Péter I. Zoltán: Láthatták, hogy emlékezik a falu közössége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./

"Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

Aug. 11-én elhunyt Livia Bacaru asszony /sz. Szamosborhíd, 1921. nov. 10./ jeles műfordító és bibliológus. Az Akadémia Könyvtárában, a Revista Bibliotecilor szerkesztőségében, az Állami Könyvtárban végzett eredményes kutatói-szerkesztői munkát. Könyv- és könyvtártudományi tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Livia Bacaru fordította románra Liviu Rebreanu ifjúkori, magyarul írott prózáit a kritikai kiadás függeléke számára. A klasszikus és kortárs magyar irodalom tolmácsolója volt. Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Jancsó Elemér, Csehi Gyula, Kemény János, Méliusz József, Lőrinczi László, Mester Zsolt, Méhes György művei az ő fordításában jutottak el a román olvasóhoz. Különösen büszke volt Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség című, általa tudományos szépprózaként értékelt kötetének a fordítására, amely Philobiblon transilvan címmel jelent meg a Kriterion égisze alatt. Bukarestben, a katolikus Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra. /Balogh József: Elment Livia Bacaru? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Határon Túli Magyarok Hivatala új székhelyén, az aug. 19-i átadás után, kötetlen beszélgetésen vett részt az intézményesített, úgynevezett magyar-magyar csúcsértekezlet több tagja, elsősorban a magyar határon kívül élő magyarság és a magyar kormány képviselői. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet egyik legfontosabb feladata, hogy rendszeres, intézményes és egyenrangú párbeszédet biztosítson Magyarország és a határon túli régiók között. Az ősz folyamán megtartják az alakuló üléseiket a szakbizottságok. Mind a hat szakbizottság megalakulás előtt áll. Az ősz folyamán meg szeretnék tartani a Magyar Állandó Értekezlet második ülését. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a Sulyok István Főiskola /Nagyvárad/ támogatását a magyar kormány fontos feladatának tekintette. Támogatást fog nyújtani a Partiumi Magyar Egyetemnek is. A romániai magyar történelmi egyházak alapítványt kívánnak bejegyezni annak érdekében, hogy alapítványi-egyházi magánegyetemet hozzanak létre. Ez a célkitűzés érthető. Az államtitkár kiemelte: a határon túli magyarság egy teljesen nyugat-orientált stratégiát valósított meg az elmúlt években. Békés eszközökkel, a demokrácia lehetőségeit kihasználva küzdött jogai érvényesítéséért. A nemzetközi közvélemény ezt úgy értékelte, hogy a határon túli magyarok és Magyarország a demokratikus elkötelezettség politikai erői közé sorolhatók. Nem véletlen, hogy a NATO elsők között hívta meg tagjai közé Magyarországot. - Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormánynak meg kell felelnie a nemzetpolitikai kihívásoknak, és a tárgyalóasztaloknál is a határon túli magyarság érdekeit képviselnie kell. /A magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak a NATO-csatlakozásért. Interjú Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A magyardécsei Communitas Alapítvány elnöke, Márton S. Gábort elmondta, elhatározták hogy augusztus 15-én falutalálkozó lesz Magyardécsén. Magyardécse Besztrerce-Naszód megye legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság tömbben él. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az 1767 lakosból 4 (négy) román, a többi magyar nemzetiségű. Sokan elköltöztek, de rendszeresen hazalátogatnak. Márton Éva tanárnő, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó alkalmával Magyardécsén megnyitották az önerőből létrehozott falumúzeumot, és a látogatók megtekinthették azt a tárlatot, amely Móra Bernát árpástói festőművész munkáit mutatja be. Állandó kiállítás lesz az iskola emeleti folyosóján az 1998-ban elhunyt művész munkáiból, felesége jóvoltából. /25 év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

"Aug. 15-én ötödik alkalommal tartották meg a 30-40 évvel ezelőtt a mostoha természeti körülmények és közlekedési viszonyok miatt elnéptelenedett erdőháti falu, Bunyaszekszárd (Magyarbunya) egykori lakóinak találkozóját. A bunyaszekszárdiak 1995-ben elhatározták, hogy minden évben egyszer, augusztusban összegyűlnek falujuk régi helyén, ahol már csak az emlékezők által gondozott temető és a három évvel ezelőtt állított emlékmű jelzi: itt egykor egy közösségnek adott otthont a táj. Az idei falutalálkozón, mint minden évben, jelen voltak Szekszárd város képviselői és Facsád város polgármestere. A rendezvény sikerében nagy szerepe volt a Bunyaszekszárd Emlékbizottságnak, amely Gergely János és Molnár Jolán vezetésével minden évben "hegyeket mozgat meg" a találkozó létrejötte érdekében, miközben kezdeményezésével a román-magyar kapcsolatokat is erősíti. /Bunyaszekszárd Napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Az elmúlt években Otthonom, Szatmár megye címmel helytörténeti sorozat indult, felelős szerkesztője Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke. A sorozat még ebben az esztendőben, a tizedik kötetéhez érkezik. Maga a felelős szerkesztő írja már hónapok óta a szatmári zsidó emlékek történetét. Feltérképezi a még fellelhető zsidó emlékeket, s elbeszélget a valamikor több tízezres Szatmár megyei zsidóság még élő képviselőivel. Néhány fejezet címe talán hűen jelzi, hogy mi is lesz a kötetbe. Íme: Zsidó hagyományok: A hitközség története; A szatmári zsidó oktatás; Zsidók a szociális és karitatív szolgáltatásban; A szatmári zsidók szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban; Neves szatmári zsidó személyiségek; A szatmári zsidók gazdasági tevékenysége; Zsidó az egészségügyben. Csirák Csaba Dénes Sándorról is írt, az akkori Szamos főszerkesztőjéről. "Magyarérzelmű, magyarul gondolkodó zsidó volt, mint a legtöbb szatmári zsidó, amit nem csak írásai bizonyítanak, de az is, hogy jó ideig a Magyar Párt művelődési elnöke s a Kölcsey Kör alelnöke." - Szatmár a boldog Ferenc József-i időkben volt a leggazdagabb, mind a kultúrában, mind az anyagi jólétben. S ez nem kisrészt a zsidóknak köszönhető. /Sike Lajos: "Szatmár akkor volt leggazdagabb, mikor a zsidók itt éltek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

Aug. 24-én nézeteltérést váltott ki az ellenzék és koalíció között az államosított házak visszaszolgáltatásáról szóló, képviselőházi rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő törvény megvitatása. A vitán jelen lévő igazságügy-miniszter kérte az ellenzéket, vegyen részt a munkálatokon. Az ellenzéki képviselők azonban kivonultak a munkálatokról, közölve, hogy nem is térnek vissza a törvény vitájához. A vita végén Valeriu Stoica miniszter kijelentette, az ellenzék gesztusa egyértelműen bizonyítja, hogy nem értik a demokráciát és ellenzik a magántulajdon helyreállítását Romániában. /Az ellenzék kivonult a képviselőház munkálatairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./ A törvény vitáján az RMDSZ részéről Székely Ervin Bihar megyei képviselő szólalt fel, felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását. Ez az egyházakkal szembeni súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 24. -1541. sz./

Magyarellenes megnyilvánulásról értesítették az RMDSZ Elnöki Hivatalának emberjogi osztályát. Aug. 18-án a Szatmárnémeti Olimpia ifjúsági csapatának néhány tagja egy mérkőzés után lemázolta a mezőpetri helységnévtábla három felirata közül a magyar és a német nyelvűt, a Nagykároly-Nagyvárad országút aszfaltjára pedig nyomdafestéket nem tűrő magyarellenes feliratokat festettek. A tetteseket azonosították, s noha szüleikkel együtt megpróbálták a feliratokat eltüntetni, a mezőpetri polgármesteri hivatal feljelentést tesz ellenük. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 24. - 1541. sz./

Megyénkben az elmúlt héten felerősödtek a szélsőséges nacionalista erők magyarellenes tevékenységei. A román politikai pártok, beleértve a kormánykoalíciós pártokat is, a jövő évi választások előjátékaként intoleráns, kisebbségellenes, RMDSZ-t támadó magatartást alakítottak ki - írta Vida Gyula parlamenti képviselő a Szilágyság /Zilah/ augusztus 20-án megjelent lapszámában. A képviselő konkrét példákkal támasztotta alá a magyarellenesség megnyilvánulásait: a megyei tanács által három ülésen elutasított szilágycsehi utcanevek módosításán kívül a szilágysomlyói Bem-emlékhely kialakítása elleni heves sajtótámadásokat is példaként említette. A városokban és a magyar többségű községben, Szilágynagyfaluban ismeretlen személyek a Nagy-Románia Pártnak az erdélyi magyarság ellen uszító röpcéduláit szórták az utcákon. Emellett az egységpártiak sajtóközleményekben rendszeresen magyarellenes kijelentésekkel állnak a román közvélemény elé. /Fejér László: Magyarellenességre figyelmeztet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

"A Dragan Alapítvány közleménye után, amely a Kolozsvári nyilatkozat állítólagos aláírói elleni támadás, a temesvári Renasterea Banateana augusztus 19-i számában megjelent a Lugosi nyilatkozat, amely részben elismételte a közlemény vádjait, majd név szerint támadta Bakk Miklós lugosi városi tanácsost. Bakk Miklós RMDSZ tanácsos reagált a vádaskodásra. Számtalan támadás érte a helyi sajtóban, majd nyilatkozatban ítélte el nyolc helyi képviselőtársa. Azt állítják, hogy a Bánság a tolerancia földje, akkor viszont elvárható lett volna, hogy e toleranciát gyakorolják is a másfajta gondolkodás irányában. Dialógust kellett volna keresniük, s nem az ügyészségi eljárás megindítását. Bakk Miklós emlékeztetett: több kérdésben egyedül fogalmazott meg markáns különvélemény a lugosi városi képviselőtestület előtt, ezek közül a Iosif Constantin Dragan díszpolgársága elleni vált közismertté.- Az Antonescu-szoborállítás tervét a Nagy Románia Párt tűzte napirendre, Bakk Miklós tiltakozott a szoborállítás ellen. /Pataki Zoltán: Antonescu szoborállítás - a "bánsági tolerancia" nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Megjegyzés: 1993. okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. /Vasárnapi Hírek, okt. 24, Népszabadság, 1993. okt. 25./ 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot, emlékeztetett Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ "

A 81 éves Kerekes Jenő kolozsvári egyetemi tanárnak, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnökének megjelent 88 tanulmánya (ebből 11 könyv alakban, magyarul, románul és németül), 12 egyetemi jegyzete, számtalan szakfolyóirati munkája. Napjainkban is sokat oktat, szervez, tanácskozik. 1944 augusztusától Kerekes Jenő lett a Méhkas Diákszövetkezet ügyvezető igazgatója, egészen 1946-ig. Ráálltak a könyvkiadásra és együttműködtek a Móricz Kollégiummal, amely a magyar kollégiumokat tömörítette, székhelye a Mátyás-házban volt. Azután 1948 decemberéig a Magyar Népi Szövetség jogügyi, majd később gazdasági osztályának a vezetője volt. 1948-ban kinevezték egyetemi tanárnak a Bolyai Egyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karára. A Bolyain a közgazdasági kar felszámolása már 1956-ban elkezdődött, akkor ugyanis Bukarestbe összpontosították a közgazdászképzést, Kolozsváron fokozatosan felszámolták azt. 1959-től csak románul adhatott elő az egyetemen. Kerekes Jenő amióta nyugdíjas azóta is megszakítás nélkül dolgozik, előad Kolozsváron a Babes-Bolyain, a Dimitrie Cantemiren, a Gábor Dénesen, Nagyváradon a Sulyok István Főiskolán. /Ördög I. Béla: Az örök cserkész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Száz esztendeje annak, hogy Arany János tiszteletére múzeumot rendeztek be Nagyszalontán, a költő szülővárosában, a Csonka-toronyban. Augusztus 27-29. között három napon át emlékezik a hajdúváros lakossága a korabeli eseményre. Az épületet falai között ugyanis 1899. aug. 27-én nyitották a múzeumot. 1971-72-ben restaurálták a tornyot utoljára. 1995-ben beindultak ugyan az állagmegőrzési munkálatok, ám pénzhiány miatt félbemaradtak, panaszolta az emlékmúzeum mai igazgatója, Zuh Imre. Az augusztus végi ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete támogatja. /Rostás Szabolcs: Centenáriumi előkészületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

Papp László nagyenyedi római katolikus plébános érdeme, hogy kiváltképpen a '89-es fordulat után, mondhatni hetente követték egymást a tartalmas, nívós, hazai, illetve nemzetközi jellegû lelki, szellemi rendezvények, a keresztény szellemben való nevelést célozva. Hívei annyira szerették, hogy félezer aláírást gyûjtve kérték egyházi feletteseit, ne helyezzék el a plébánost. Ennek ellenére Marosvásárhelyre helyezték, mert ott van rá szükség. /Gyõrfi Dénes: Köszönjük, plébános úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Idén is sikerült az IKE-tábor megszervezése Lelében: a 135 fiatal és 15 Kolozsváron és Sárospatakon tanuló teológus jól érezte magát. /IKE-tábor volt Lelében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

A Határon nevű projekt a szegedi József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének együttműködésén alapszik. Az irodalomtörténet Interaktív Elmélete nevű program 1996-2001 között fut. Ennek keretében Romániában előadás- és szeminárium sorozatok folynak, Szegeden a kolozsvári hallgatók továbbképzése történik, a nyári irodalmi tábort 1997-ben Parajdon, tavaly, illetve idén augusztusban a szovátai Teleki Oktatási Központban rendezték meg. Az előadások között volt például Hárs Endre: Hermeneutika és dekonstrukció. /Virginás Andrea: Határon - Szovátán? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

"Gyergyószentmiklóson, a Bucsin negyedben játszótérre volt szükség. Egy segélyszervezet sietett a segítségükre. A svájci Baselland Hilf tette lehetővé, hogy több gyergyói napközi otthont is felszereljenek. /"Legjobb befektetés a gyermek" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"

Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Három évvel ezelőtt volt Ippen a képzőművészek első táborozása. Az ott készült alkotásokat kiállították, a kolozsvári bemutatók immár hagyományossá váltak. Az idei tábor augusztus 20-án, az ippi általános iskolában rendezett kiállítással zárult. A munkák egy része az augusztus 29-én Zoványban megrendezett tárlatra kerül, a szilágysági képzőművészek közös kiállítására. Ekkor fogják bemutatni Major Miklós Szilágyzovány című falumonográfiáját. /Ipp Art III. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Szapáryfalván augusztus 20-22. között rendezték meg a Szapáryfalvi Napokat, a helyi fiatalok kitartó munkája eredményeképpen. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, majd a gyermekek vetélkedője következett, volt focimeccs, lovak szépségversenye. Az igazfalvi hagyományőrző csoport vendégszerepelt, a helybeliek Györffi Kálmán Az igazgató nyugdíjba megy című kétfelvonásos vígjátékot mutattak be. /(Király Zoltán): Falutalálkozó a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Kovács Jenő polgármester tárgyalt annak a nagyváradi cégnek a vezetőjével, amelyik augusztus 20-án rádióadást indított be Nagykárolyban, és abban állapodtak meg, hogy az itteni stúdió a románon kívül (a műsoridő felében) rövidesen magyar, illetve német nyelvű adást is fog sugározni. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy kereskedelmi adóról van szó. Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. /Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola új szakigazgatója, a zenei oktatásért felelő, igazgató, Szalay Zoltán zeneszerző elismert pedagógus, zenei szakíró, koreográfus, népzene- és néptáncgyűjtő szeretne élénk zenei életet teremteni a városban. Havonta nyílt hangversenyeket rendeznek majd, ahol a zeneiskola diákjain, tanárjain kívül meghívott előadók, együttesek is fellépnek. Új hangszerszakok bevezetésével a zeneiskola profilja is szélesedik, továbbá Csíkmadarason indítanak kihelyezett tagozatot. A tanári kar is jelentősen bővült: hét friss diplomás szaktanár került a csíkszeredai zeneiskolába./A csíkszeredai művészeti iskola tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./