"Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének, illetve az RMDSZ kormányzati politikájának köszönhetően "nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában." Az 1995-ös oktatási törvény néhány diszkriminatív előírása (szakoktatás, egyetemi felvételi, egyetemi karok létesítése stb.) a kisebbségi közösségek számára pozitívan módosult, ugyanakkor nem sikerült megoldást találni több, az RMDSZ programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Románia földrajzának és történelmének nem anyanyelven történő oktatása, a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a magyar történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló állami magyar egyetem (újra)létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb ugyan, mint az előző kormányzati ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvi oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt a Reform Tömörülés elhibázottnak tartja az RMDSZ csúcsvezetése által sugallt önelégült sikerhangulatot. Az RMDSZ egész politikája komoly felülvizsgálatra szorul. A kormányzati pozíció önmagában nem alkalmas olyan stratégiai jellegű célkitűzések elérésére, mint amilyen az RMDSZ programjába foglalt belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia. "Közéletünk sajnálatos erkölcsi politikai válságáról tanúskodik", hogy midőn a csúcsvezetés által választott stratégia nem hozta meg a várt eredményt, az RMDSZ elnöke az ezt szóvá tevő tiszteletbeli elnök ellen támadott. - A "tiszteletbeli elnöknek nemcsak joga, de kötelessége megszólalni és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását." /A Reform Tömörülés állásfoglalása Az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

Aug. 6-án először történt, hogy Csíkszereda zászlaját az ez alkalomra felállított zászlórúdra a magasba vonják, a hajdani székely himnusz akkordjaira. Ezzel kezdődtek az idei városnapok. Az elmúlt időben szobrokban gazdagodott a város. Van Apáczai, Mailáth Gusztáv, Domokos Pál Péter szobor, 56-os kopjafa és Petőfire emlékeztető tábla. /Népünnepély Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Az idei Nyári Bolyai Egyetem tanfolyamainak egy része a szlovákiai Nagymegyeren is zajlott. Nagymegyeren a magyarok aránya meghaladja a 90 százalékot, ez a város volt a házigazdája július 4-9-e között a magyar pedagógusok szakmai továbbképzésének, több ágazatban úgy mint: magyar, illetve szlovák nyelv és irodalom, történelem, informatika, tanítói, osztályfőnöki képzés és nem utolsó sorban angol nyelv. Idén is elég kevesen vették igénybe az RMPSZ által felkínált lehetőséget. /Bolyai Nyári Egyetem - a csallóközi Nagymegyeren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Szatmárpálfalva református gyülekezete és a helyi Teleki Blanka Nőszövetség aug. 7-én hármas emlékjelhagyó ünnepséget szervezett. Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünnepség a templomkertben folytatódott. Tőkés László beszédében elmondta, hogy az anyanyelvvel együtt a hazaszeretetet is be kell oltani a gyerekek szívébe. Üvegesné dr. Hornyák Mária tudományos kutató /Martonvásár/ Teleki Blanka Szatmárpálfalván címmel tartott előadást. Javasolta, hogy alapítványi támogatással Pálfalván hozzanak létre egy Teleki Blanka múzeumot. A szatmári lelkészkar elhatározta, hogy ebben az évben kopjafát állít a megye 1848-49-es hőseinek emlékére. Habarics Károly fafaragó munkája elkészült és ez alkalommal felavatták. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi képviselőjeként szólt arról, hogy mennyire fontos bepótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottak. Felavatták a három emlékművet. a Teleki család emlékére Balogh Gáspár István képzőművész által készített domborművet, az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Habarics Károly fafaragó által készített kopjafát, végül a második világháború pálfalvi hőseinek emléktábláját. /Hármas emlékjelhagyó ünnepség Pálfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

"A dési születésű Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora, a Holocaust világviszonylatban elismert kutatója. Megjelent munkája: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon /Belvárosi Kiadó, Budapest, 1997./ Legújabb könyve /Román nacionalisták és a holocaust. Múlt és Jövő Kiadó Budapest, 1998./, arról szól, hogyan igyekeznek tagadni a román nacionalisták a román antiszemitizmust és a romániai zsidóság ellen elkövetett népirtást, illetve hogyan próbálják felhasználni a történelemhamisítást magyarellenes propagandájuk céljára. - Közismert, hogy a két román fejedelemségben rendkívül erős volt a nacionalizmus és az antiszemitizmus. A zsidók állampolgári jogait is csak későre, külső nyomásra ismerték el, a berlini kongresszus (1878) és a Versailles-i Békeegyezmény határozatai alapján. A két háború közt főleg a szélsőségesen nacionalista, antiszemita LANC, majd a Vasgárda tett szert nagy befolyásra. A Goga-Cuza-kormány embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe (1938), amelyeket a Gigurtu-kormány még szigorúbb rendelkezései követtek (1940). Az első tömegmészárlásokat a románok 1940-ben követték el, amikor a román csapatoknak át kellett engedniük Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetuniónak. Ekkor a visszavonuló román katonai és csendőri egységek a zsidó lakosságon töltötték ki dühüket. Csak Dorohoion 52 zsidót lőttek agyon (1940. július 1.) A vasgárdista zendülés napjaiban (1941. jan. 21-23.) zsinagógákat gyújtottak fel, zsidók lakásait, üzleteit fosztották ki és csak Bukarestben legkevesebb 120 zsidót öltek meg, egyeseket a vágóhíd kampóira akasztottak fel. Az tömegméretű, szervezett népirtás Antonescu diktatúrája alatt ment végbe. A jászvárosi pogrom alkalmával (1941. június 29-30.), amelyet a román hadsereg és a helyi rendőrség hajtott végre a Gestapo közreműködésével, becslés szerint 4000-8000 életet oltottak ki, azzal az ürüggyel, hogy "zsidók rálőttek román és német katonákra" Ezt követően mintegy 5000 személyt - férfiakat, nőket, gyermekeket - két, tehervagonokból álló vasúti szerelvényre hajtottak fel, elképesztő zsúfoltságban és a rekkenő hőségben étlen-szomjan szállították őket állomásról állomásra. Az egyik vonat 8 óra hosszat, a másik hat és fél napon keresztül kóborolt cél nélkül. Közben mintegy 3000-en meghaltak a melegtől, szomjúságtól, sokakat az őrök lőttek le. A román területen elkövetett atrocitásokat még felül is múlták azok, amelyeket Ukrajna megszállt területein követtek el a román csapatok. Amikor 1941. október 22-én a szovjet partizánok felrobbantották a román hadsereg városi parancsnokságát, Antonescu parancsára megtorlásképpen 60 000 zsidót öltek meg. Az 1941. október 6-i kabinetülésen Antonescu kijelentette: "Ami a zsidókat illeti, intézkedem, hogy örökre és teljes mértékben eltűnjenek ebből az országból". Tervét több lépésben szándékozott megvalósítani. Először a besszarábiai és bukovinai zsidókat deportáltatta Transznisztriába (1941 ősze - 1942 nyara), mintegy 150 000 személyt, akik közül legfeljebb egyharmada élte túl a szörnyű állapotokat. A moldvai, havasalföldi és dél- erdélyi zsidók "végleges megoldására" később került volna sor, de közben megváltozott a hadihelyzet: a front megállt, sőt kezdett visszafelé mozogni. Már 1943 áprilisában Antonescu arról beszélt, hogy a háborút esetleg a szövetségesek nyerik meg, és akkor Romániát felelősségre vonják a zsidók kiirtásáért. Igyekezvén ellensúlyozni az eddigi 270 000 áldozat kezéhez tapadó vérét, leállította a deportálásokat, megtagadta a németek ilyen irányú kérését, sőt egyes zsidó csoportoknak lehetővé tette a Palesztinába való kivándorlást. Ennek ellenére a megmaradt zsidó lakosság kb. 10%-a egyéni vagy csoportos atrocitásoknak lett áldozata. Randolph L. Braham könyvében bemutatta, hogyan igyekeztek a román nacionalisták meghamisítani a történelmet. Antonescut háborús bűnösként elítélték, de a bűneiről nem sok szó esett. Amikor a kommunista párt "hazai" frakciója kiszorította a "moszkovita" frakciót (1952-54), akkor erős nacionalista vonal került uralomra, burkolt antiszemitizmussal Ceausescu idejében ez a nacionalizmus sovén, fasisztoid jelleget öltött: lásd az udvari költők és írók (Paunescu, Vadim Tudor, Lancranjan), a "hivatalos" történészek (Ardeleanu, Musat, Ilie Ceasuescu, Pascu) és a sajtóban buzgólkodók hadát, akik közül sokan még ma is mérgezik a közvélemény légkörét. Így a 270 000 áldozatról nem lehetett beszélni. Annál gyakrabban és hangosabban szónokoltak arról a 150 000 szerencsétlenről, akiket a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből és adtak át a németeknek. A cél kettős: kimutatni, hogy a román nép eredendően jó, szelíd, toleráns, demokratikus, ezzel szemben a magyarok véreskezű, fasiszta barbárok. Kifizetődő volt ezt a nótát fújni, tetemes erkölcsi és anyagi haszonnal járt. Rájött erre Raoul Sorban is, aki ráadásul még azt is állította, hogy számos zsidót mentett át Észak-Erdélyből Romániába, ahol azok tökéletes biztonságban voltak. "Érdemei" elismeréseként Sorban elnyerte az Igaz Keresztény címet, Izrael tiszteletbeli állampolgára lett, több alapítványtól, intézménytől jelentős anyagi támogatást járt ki magának. Ügyeskedése során támogatóra lelt Moshe Weinberger- Carmilly, volt kolozsvári neológ főrabbi személyében, aki a deportálások elől Romániába szökött. Hívei nemcsak azt vetik a rabbi szemére, hogy a válságos napokban cserben hagyta őket, hanem főleg azt, hogy nem figyelmeztette őket, milyen sors vár rájuk, pedig ezt neki tudnia kellett. Sorban és a rabbi kölcsönösen tanúskodtak egymás mentőakciói mellett, ezek idővel mind szaporodtak. Kezdetben csak pár családról volt szó, majd százakról, végül ezrekről, sőt tízezrekről. - A történelemhamisítás újabb lendületet vett 1989 után. Paunescu, Vadim Tudor és társaik "jó románként" igyekeznek beállítani Antonescut, valamint néhai gazdájukat, Ceausescut is, politikájuk alapja pedig a sovén nacionalizmus, az antiszemitizmus és magyarellenesség. Raul Sorban készségesen kiszolgálta ezt a vonalat; Paunescunak egy vele készített interjúja ezt a címet viseli: Antonescu marsall a román zsidóság megmentője. Paunescu és társai szerint a transznisztriai deportálásokkal Antonescunak csak az volt a célja, hogy a zsidókat kimentse a háborús éhezésből és járványveszélyből; Észak-Erdélyről szólva pedig a románok és zsidók közös szenvedéséről beszéltek. Végre Moses Rosen főrabbi megtörte a csendet, szóvá tette az Antonescu-féle népirtást és ezzel magára vonta a szélsőséges nacionalisták haragját. Ekkor a Sorban-Weinberger páros támogatóra talált Alexandru Safran, Románia egykori főrabbija személyében, aki utódával, Moses Rosennel ellenséges viszonyban volt. A román szenátus előtt tartott beszédében /1995. március 28./ elhallgatta Antonescu 270 ezer áldozatának mártíriumát és magasztalta Sorban professzor úr "nemes román szellemiségét". Safran rabbi beszédét lelkesen fogadták a történelemhamisító román nacionalisták: leközölte és pozitív hangnemben kommentálta a legtöbb országos sajtóorgánum, különösen a neofasiszta és antiszemita lapok. A román televízió és rádió is kiemeltem foglalkozott vele. Randolph L. Brahamot írásai miatt hevesen támadták a román szélsőséges nacionalisták. /Fey László: Akiket kétszer is megöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

Dánielisz Endre legújabb munkája: Csonkatorony nyúlik a felhőbe?a Partiumi Füzetek sorozat tizedik darabjaként látott napvilágot, ebben a száz éve emlékmúzeummá átalakított Csonka-torony történetét dolgozta fel. /Könyv a Csonka-toronyról. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./

Szeptemberben várhatóan megjelenik a Magyar Éter Évkönyve, mely a magyarországiakon kívül a határokon túli helyi, körzeti, országos, magyar nyelven (is) sugárzó rádió- és tévéállomások adatait fogja tartalmazni, egyúttal az elektronikus média jelenlegi helyzetét ismertető írásokat is magába foglalva. A Hargitai Henrik szerkesztésében készülő kötet minta-, illetve bemutatkozó jellegű adásfelvételeket közöl digitalizált formában, az évkönyvvel párhuzamosan megjelenő CD-lemezen, mely archívumként is szolgálhat az utókor számára. /Magyar Éter Évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

"A Maros megyei Bözödújfalu egykori lakói aug. 8-án tartották az idei falutalálkozót. 1989 nyarára emlékeztek. Ekkor a diktátor parancsának engedelmeskedve, építettek a falu fölé egy árvízvédelmi gátat, és elárasztották a völgyben fekvő települést. Hetvenöt településre szóródott szét a falu lakossága, a többség a környező településekre, Bözödre, Székelykeresztúrra, erdőszentgyörgyi panellakásokba költözött. Csupán tizennégy család döntött a maradás mellett. A tó partjára, a domboldalra építették fel házaikat. A székely szombatosok egykori lakhelye ma a horgászok, fürdőzők kedvenc helye. A templom a vízben áll. A megemlékezésen "a modern idők gyilkos tava"-ként emlegették e helyet. A domboldalra állított emlékműnél tartottak ökumenikus istentiszteletet. Évről évre hazatérnek ide mindazok, akik kötődnek e helyhez. 1995 óta az emlékműnél gyűlnek össze, melyet a jelenleg Bécsben élő bözödújfalvi Sükösd Levente állíttatott. A márványtáblán olvashatjuk: "A tó fenekében Bözödújfalu nyugszik. 180 házának volt lakói szétszóródva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma." /Bözödújfalvi megemlékezés. Falu a tóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Több mint húsz ország állam- és kormányfői, valamint négy nemzetközi szervezet vezetői jelezték részvételüket azon a nemzetközi értekezleten, amelyet szeptember 10-11-én Jaltában tartanak "Balti-Fekete-tengeri együttműködés - a XXI. század integrált, választóvonalak nélküli Európája felé" címmel. A nemzetközi csúcstalálkozóval párhuzamosan politikusok, politológusok és szakértők vitatják meg a balti-, illetve a fekete-tengeri térség államai együttműködésének kérdéseit. Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter szerint mind a balti, mind a fekete- tengeri térség Európa kulcsfontosságú régiója, amelyek két tucatnyi erős államot foglalnak magukba. Az a tény, hogy az ukrán elnök kezdeményezésére ezen államok vezetői Jaltában találkoznak, arról tanúskodik, hogy a város új arculatot ölt - tette hozzá. /Balti-Fekete-tengeri együttműködési konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "

"Jászberényben megrendezték a IX. Csángó Fesztivált, idén kiszélesítve a kört, az európai kisebbségek folklórfesztiválja zajlott. Ezen a fesztiválon szervezték meg a csángó konferenciát, melyen kiemelt helyet kapott a kolozsvári Magyar Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság által 1991-1998 között végzett kutatás ismertetése: Jelenkutatás a moldvai csángó falvakban. A Csángósors /Budapest/ a Magyarságkutatás Könyvtára sorozat XXIII. köteteként jelent meg, szerkesztette Pozsony Ferenc, a kolozsvári tanszék tanára. A könyvben publikáló, önmagukat "kolozsvári iskolaként" meghatározó fiatalok következtetései a liberális eszmerendszerbe ágyazottak. Az egyik tanulmány szerzője a csángókra vonatkozó népszámlálási adatokat reális tényként kezelte, holott az durva manipuláció eredménye. Előfordult, hogy többezres székelyes csángó településeken a népszámlálás szerint egyetlen magyar sem él. A kötet néhány írásának következtetése egybeesik a csángók létét tagadó Martinas könyvével. /Sylvester Lajos: Európai kisebbségek Jászberényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./ "

Eredményes tanácskozást tartott aug. 9-én a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöksége és választmánya, amelyen nyolcvanhárom küldött vett részt: Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, valamint Magyarországról, a tagegyházak képviseletében. A találkozó napirendi pontjai közt szerepelt az elmúlt év zárszámadása, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem megindítása, valamint a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László püspök elmondta, hogy az 1998. augusztus 12-13-i ülés óta eltelt időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása. Tőkés László nehezményezte, hogy a nagyváradi ügyvezető iroda felállítása mindmáig nem vált lehetségessé, változatlanul hiányzik a világszövetség működéséhez szükséges költségvetési háttér. A IV. Magyar Református Világtalálkozót 2000. június 30-július 22. között tartják. A tervezett programban szerepel egy országjáró körút, melyben a résztvevők ellátogatnának Ópusztaszerre. A záró istentisztelet július 15-én, Budapesten, a Hősök terén lesz, melyen több mint 40 országba szakadt hívő vesz részt. /Józsa Tímea: Mérföldkő az egységesedés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Egy héttel később, július 22-én az MRVSZ genfi zarándoklata teszi teljessé a világtalálkozót, leróják kegyeletüket a Reformáció genfi emlékművénél, s Erdély nagy fejedelme, Bocskai István szobra előtt. - Az MRVSZ összmagyar keresztyén csúcstalálkozó megrendezését is kezdeményezi. /Keresztyén csúcstalálkozó megrendezését kezdeményezi 2000-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke augusztus 6-án Kolozsváron részt vett a dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére létrejött erdélyi Történelmi Magyar Egyházfők Állandó Értekezletének tanácskozásán. Ez alkalommal Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem létrehozásának körülményeiről és az intézményalapítás szándékáról. Takács Csaba kifejtette az RMDSZ erre vonatkozó álláspontját, amelynek értelmében az RMDSZ természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ támogatja a marosvásárhelyi, ugyancsak egyházi indíttatású egyetemalapítási kezdeményezést. A megbeszélés során arra is rámutatott, hogy egy, a történelmi egyházak által létrehozandó erdélyi magánegyetem központjául - a realitások figyelembevételével - csak a magyar nyelvű oktatás tudományos és szakmai hátterét biztosítani tudó Kolozsvárt tartja megfelelőnek. Takács Csaba egyúttal tájékoztatta az egyházfőket Markó Béla szövetségi elnöknek az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaadására vonatkozó leveléről, amit a résztvevők rendelkezésére bocsátott. A magánegyetem létrehozásának részleteit az értekezlet szeptemberi ülésén fogja ismét napirendre tűzni. /Mi újság? Csak Kolozsvár lehet az igazi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Maros megyében a legutóbbi hét végén valóban megsokasodtak az agyhártyagyulladásos fertőzöttek. Inkább gyerekek betegednek meg, és a higiéné föltétlenül meghatározó.- Erdély viszonylatában az első helyen áll Maros megye az AIDS-es megbetegedések tekintetében. Ennek a magyarázatát eddig senki nem fogalmazta meg. Ahhoz alapos kutatásokat kellene végezni. Megdöbbentő, hogy január elsejétől újabb négy esetet regisztráltak Maros megyében. Majdnem mindegyik gyermek, a kritikus periódusban injekciókkal kezelték őket. - Általános megelőzés, módszeres szűrés nem történik. /(Máthé Éva): Agyhártyagyulladás- és AIDS-helyzet Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

"A Kolozsvári Rádió hírül adta, hogy a Transilvania Jurnal védelmébe vette ezt az elnyomott, beolvasztásra ítélt szerencsétlen magyarországi román nemzeti közösséget, amelynek létszáma 200 000-ről 20 000-re csökkent, mivel nem biztosított részükre a magyar állam se külön egyetemet, se más jogokat, hogy megőrizhessék nemzeti azonosságukat, sőt, még ma sincs képviseletük a magyar parlamentben. Kocsis István beolvadásuk megállítása végett a javasolta, hogy országos felmérést kell készteni mindazon románokról, akik ezen elnyomatás miatt voltak kénytelenek otthonukat elhagyni, és ide, Romániába menekültek, továbbá felmérést kell készíteni azokról a családokról, amelyek mégis vállalják az ide átköltözést, és lehetőséget adni nekik, hogy itteni magyar családokkal cserélhessék ki ott maradó vagyontárgyaikat. Ezeket a javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselői tehetnék meg, hogy bebizonyíthassák, nemcsak az erdélyi magyarok érdekeit képviselik, hanem az ország egyik kormányzó pártjaként a határon kívüli románság sorsát is szívükön viselik... /Kocsis István: A "szegény" magyarországi románság érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

Kilencedik születésnapját ünnepli augusztus 13-án és 14-én az Udvarhelyi Híradó /Székelyudvarhely/. Az olvasókkal közösen pénteken és szombaton a sétatéri kispályán tartják a Képes pop-rock enciklopédia erdélyi bemutatóját. /Születésnap az UH-nál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Kisbaconban a Benedek Elek-emlékház mára magánmúzeummá vált. Benedek Elek dédunokája, Réka és férje, Szabó István felmondták a szerződést a Székely Nemzeti Múzeummal /Sepsiszentgyörgy/, így lett a házból magánmúzeum. Szabó István Magyarországról telepedett le ide, feleségül vette Rékát. Rendbe hozták az épületet és reménykednek benne, hogy sikerül a magánmúzeum fenntartása. /Kisbaconi anabázis. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./

Aug. 14-én lóháton ülő székelyruhás legények fogadták Jedd központjában a templomszentelési ünnepségre érkező vendégeket, köztük dr. Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Az 1997-99 között teljesen felújított gyönyörű templomban a püspök hirdetett igét. A holland testvérgyülekezet a javításhoz az évek során 55.000 guldennel járult hozzá, a helybéliek a pénzadományok mellett közmunkával is segítettek. /Simon Virág: Felújított templomot szenteltek Jedden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A klinikai vizsgálatok szerint több mint 1600 agyhártyagyulladásos megbetegedést tartanak nyilván Romániában. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elmondta: a csütörtöki kormányülésen 134,5 milliárd lejjel növelték az egészségügyi tárca költségvetési keretét, és ez lehetővé teszi a betegséggel szembeni hatékonyabb védekezést. Továbbra is a moldvai megyék lakossága a legveszélyeztetettebb. Iasi megyében 443, Botosani megyében 181, Suceava megyében 172, Neamt megyében 170, Constanta megyében 127, Bacau (Bákó) megyében pedig 98 agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak. - Maros megyében 43 beteget vizsgáltak ki, Máramaros megyében 27-et, Hargita megyében 26-ot, Brassóban 6-ot. Az észak-moldvai megyék kivételével, Románia többi részén az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nem haladja meg az utóbbi 9 esztendő átlagát - jelentette ki Molnár Géza. /Agyhártyagyulladás: Erdélyben nincs járvány Nem halasztják el az iskolakezdést. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

Szilágyi Zsolt képviselő óvást nyújtott be /azzal a megjegyzéssel, hogy azt vele együtt már 49 küldött írta alá/ az RMDSZ Bihar megyei szervezetének augusztus 14-re meghirdetett küldöttgyűlésének tárgyában. A Küldöttgyűlést ugyanis a területi elnök és az ügyvezető elnökség hirdette meg, holott erre kizárólag a megyei választmánynak van joga. - A küldöttek mandátumát nem igazolták. A szavazatszámlálás ad-hoc módon történt, megválasztott szavazatszámláló bizottság hiányában. Azon küldöttektől megvonták a szólás jogát, akik a szabályzati rendellenességekre kívánták felhívni a figyelmet. - A Bizottság több tagja ügyrendi felszólalásban sérelmezte, hogy a dokumentum címe Az RMDSZ Bihar megyei Szervezete Alapszabályzata és a Szabályzat-előkészítő Bizottság által javasolt szöveg. A gyűlés szervezői tehát a küldötteket tudatosan félrevezették. - Az ülésvezető elnök többszöri kérés ellenére megtagadta a teremben szavazók létszámának ellenőrzését. Mindezek miatt kérik az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, vizsgálja ki a felsorolt szabályzati rendellenességeket. /Óvás az RMDSZ Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Aug. 14-én véget ért a Székelyudvarhely melletti Szejke-fürdőn az unitárius világtalálkozó. Erdélyi, anyaországi, angol, Egyesült Államokbeli, nyugat-európai küldöttségek, unitárius elöljárók, találkoztak egymással. Erdélyben mintegy hetvenezer unitárius él. Az ünnepi istentiszteletet Kedei Mózes esperes- lelkész nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi unitárius egyház tagja a Szabadelvű Vallások Nemzetközi Szövetségének, majd dr. Szabó Árpád kolozsvári püspök szólt a hívekhez. A püspök elmondta, hogy 1989 óta öt templomuk épül Erdélyben, ebből kettőt már befejeztek. Újjáalakultak az egyletek. 1993-ban alakult meg Kolozsváron és Székelykeresztúron az unitárius teológiai középiskola. Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke kifejtette, hogy céljuk az erdélyi unitárius és más szabadelvű ifjak összefogása. Tagságuk meghaladja a kétezret, ők mintegy félszáz egyházközségben vannak szétszóródva. Szejke-fürdőn közülük mintegy 400-an voltak jelen 33 egyházközségből. /Unitárius világtalálkozó Szejke-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Magyarország határain kívüli, magyar nyelven beszélő orvosok számára rendez továbbképzést a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokról a Segítő Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány augusztus 16-tól Debrecenben - közölte Kalmár László, a kuratórium elnöke. Mintegy 50 körzeti és családorvos érkezik Romániából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból és Szlovákiából. /Magyarországi továbbképzés magyarul beszélő orvosoknak. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Három éve Marosfőn nagyméretű építkezésbe kezdett a Hargita-Kovászna megyei Ortodox Püspökség. A tervnek megfelelően augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fel is szentelték a kolostort. Több megyéből érkeztek az ünneplőbe öltőzött ortodox hívek a több milliárdos, új építmény elé. A tömeg köszöntötte Hargita-Kovászna megye ortodox püspökét Ioan Selejant. A püspök kijelentette: a Kárpátok, Románia oszlopai is ezt a napot várták. Milliárdos nagyságrendű épülettel lett gazdagabb Hargita megye ortodox közössége, amely az 1992-es népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 13,2 %-át tette ki. /(Daczó Dénes): Ortodox kolostor Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

"Kuszálik Péter Monfordír rovatában újra dr. Borbély Zsolt Attilát támadta, aki előzőleg kifejtette: Kuszálik számára "nem vitapartner" (RMSZ, jún. 10.). Kuszálik ennek ellenére megírta elutasítását, idézgetve Borbély Zsolt néhány írásának egy-egy kitételét. Kuszálik Lengyel László budapesti politológust is idézte, elfogadva véleményét, aki szerint Magyarország csak egy provincia; gondjai is csak provinciálisak lehetnek. Kuszálik hozzátette: Erdély magyarsága még kisebb lélekszámú, a provincia provinciája. Ám itt derék magyarok teremnek. "Itt rengett a bölcsője Bartis Ferencnek, az Összmagyar Testület elnökének és legnagyobb költőjének. Innen akart Csurka bácsi elnököt vinni Magyarországra, mert csak itt lehet bizonyítottan magyar embert találni, s bizony mondom: még a Magyarok Világszövetsége is Erdélyből választott tiszteletbeli elnököt." /Kuszálik Péter: Találtam. - Morfondír rovat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Minden magyar felelős minden magyarért! - jelszóval idén nyáron megalakult a Nemzetépítő Platform politikai kezdeményezés, amelynek legalább a programtervezete már napvilágot látott. Ennek értelmében pedig a nemzeti szolidaritás és a szakszerű politikai képviselet jegyében a Nemzetépítő Platform (rövidített nevén: NÉP) fő feladatának tartja egy olyan politikai irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a romániai magyar egyének korlátok nélküli állampolgári jogait, valamint ezek gyakorlása alapján a nemzeti közösség megmaradását, egészének, illetve egyes tagjainak anyagi, szellemi és számbeli gyarapodását olyképpen, hogy ősei földjén "mindenki itthon érezhesse magát". A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség, a polgári jogállamiság és a kereszténydemokrácia, az európai, illetve nemzeti hagyományok s végül a magántulajdon szentségének a szolgálata is. Az új platform elsődlegesen nem tagjai létszámára fekteti a hangsúlyt, hanem a tagok elkötelezettségére, vállalási készségére. Felépítése az RMDSZ területi struktúráját követi, vezetősége a területi elv és a demokratikus jogszabályok alapján jön létre egy ideiglenes választmány (Országos Tanács) formájában az alakuló ülésen. /Kisgyörgy Réka: Útban a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának vezetősége ismertette annak az 56 személynek a névsorát, akik meghatározatlan idejű munkaszerződéssel a tévénél maradhatnak a jelenlegi 120-ból. Az 56 között maradna a ma még 11 tagú magyar szerkesztőségből 2, továbbá 1 magyar vezetőségi tag és 1 operatőr, a német nyelvű adásnál viszont senki. Ennyi emberrel nem lehetne műsort készíteni. Az átszervezést a Román Televízió Társaság szeptember 15-én kívánja életbe léptetni. A szakszervezet jogtanácsosa szerint a tervezett átszervezést bírósági úton megtámadják, és 99 százalékos eséllyel meg is tudják akadályozni. A magyar szerkesztőség azon dolgozik, hogy az RMDSZ és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter segítségével elérjék egy úgynevezett kisebbségi szerkesztőség felállítását, mert ez, a jelenlegi szabályozások szerint, legkevesebb 15 emberből állna. /3-4 emberrel magyar állami tévé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./