Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
1999. március 25.
"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"
1999. március 26.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
1999. március 27.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1998. dec. 28-án és 1999. febr. 7-én levélben fordult a iasi-i püspökséghez, magyar nyelvű szentmisék engedélyezését kérve. A levélben szerepelt az is, hogy Klézsén, ahol magyar nyelvű oktatás újraindítását tervezik, 1998 novemberében az egyik vasárnap Augustin Pascariu pap a szentmisén felszólította a híveket, hogy "végezzenek gyorsan azokkal, akik magyar tannyelvű oktatást kérnek". Nem ő az egyedüli pap, aki megfélemlítést gyakorol. /Tilos magyarul. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./"
1999. március 27.
Új természetbarát folyóirat látott napvilágot, az Erdélyi Nimród, kiadja a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány. Az új kiadvány 28 színes oldalon jelenik meg, felöleli a hazai állatvilág helyzetét. Az első február-márciusi szám bemutatta a nemrég elhunyt Kohl István ornitológus tudóst és muzeológust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1999. március 27.
"Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ Kolozsváron él, megjelenés előtt áll második verseskötete. A Kolozsvárott megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat felelős szerkesztője. A lap szerkesztőségének munkáját 1996-ban Sziveri János díjjal ismerték el. A transzközép meghirdetésével ki akartak törni a "transzilvanizmus bűvöletéből", ez az irodalom bizonyos fokú modernizálásával járt. Kovács András Ferencék is közelítették az erdélyi irodalmat a magyarországihoz. Sántha Attila hangsúlyozta: "nem minden tetszik nekünk a magyarországi irodalomban." A transzközép csak eszköz volt. "Egy irányzatként működő, de nem irodalmat akartunk létrehozni" - vallotta. "Annyi év után be lehet vallani, hogy az egész egy nagy blöff volt", ismerte el. "Amikor megjelent a transzközép kiáltványa, elhatároltuk magunkat a posztmoderntől és a moderntől, hogy ne mondhassák: visszatértünk hozzá." A posztmodernre az irónia jellemző, valamint a történet hiánya. A transzközép ezzel szemben azt monda, hogy a történet lehetséges. Nem léptek be a József Attila Körbe, mert a JAK a határon túli írókat csak tiszteletbeli tagként sorolta be. Beléptek viszont a tavaly alakult Fiatal Írók Szövetségébe, annak Sántha Attila elnökségi tagja. - A magyar posztmodern irodalmat a "nem"ekre tett hangsúly jellemzi. Nem lehet történetet írni, nem lehet semmi értelmeset csinálni, az egésznek semmi tétje sincsen. "Ennek az a következménye, hogy az ilyen szövegeket olvasva halála unjuk magunkat." - György Attila közelmúltban indult prózaíró szintén a történethez nyúlt vissza. /Haklik Norbert: Fölkavartuk az erdélyi irodalom állóvizeit. = Napi Magyarország, márc. 27./"
1999. március 29.
Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1999. március 29.
"Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./"
1999. március 30.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./
1999. április 1.
Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1999. április 2.
"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
1999. április 6.
Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./
1999. április 7.
"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"
1999. április 7.
Ápr. 6-án magyar tiszteletbeli konzulátus nyílt Konstancán. A tiszteletbeli konzul feladatát Cezea Manole Armeanu, a konstancai tengeri árutőzsde elnöke látja el. A konzulátus székhelyének megválasztását elsősorban a gazdasági szempontok határozták meg. Konstancán nem egészen 1500 magyar nemzetiségű lakos él. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1999. április 7.
"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítéséről nyilatkozott. A programmódosító bizottság már vizsgálja a beérkezett javaslatokat. Az alapszabályzat módosítására szükség lenne olyan értelemben, hogy az értelmiségi rétegeknek, az egyházak, és a szakmai szervezetek képviselőinek (akik a Szövetségi Egyeztető Tanácsban vannak jelen) nagyobb szerep jusson a politikai döntéshozás folyamatában. Tekintve az RMDSZ-t ért kihívásokat, a kongresszusnak a politikai összefogás jegyében kell létrejönnie. A jugoszláviai események jól mutatják: "nem igaz, hogy ebben a régióban a kártyák már le vannak osztva", Románia esetében ugyanis sajnos még nyitott az alternatíva, "hogy Nyugat felé fog-e haladni, vagy Kelet felé". Az RMDSZ és a románság viszonyáról nyilatkozó Markó elmondta: az RMDSZ részéről világos az az üzenet, hogy a romániai magyarság csakis politikai eszközökkel kíván küzdeni jogaiért. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek, mint országos politikai pártnak "dialógusban kell lennie az országgal". Ennek érdekében "a románokkal való párbeszédet programszerűen kellene folytatni". Ha a kisebbségi problémák politikai eszközökkel való megoldását tekintjük, az egyetlen valós vita az ilyen módszerek hatékonysága körül alakulhat ki - mondta Markó. Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, "annak felelnie kellene arra is, hogy most hol tartanánk?". Az RMDSZ üzenetének világosnak kell lennie: a magyar közösség maradjon meg szülőföldjén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., folyt.: ápr. 8./"
1999. április 8.
Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1999. április 9.
"Nicolae Ionaescu Galbeni, a parasztpárt egyik ideológusa arra figyelmezetett, hogy bármely nyugati eszmekör, így a kereszténydemokrácia is csak nagy nehézségek árán verhet gyökeret ott, ahol a keleti kereszténységből kinőtt észjárás a meghatározó. Ulm Spineanu, a párt reformpolitikusa pedig leszögezte, hogy a "nyugati modellek" Romániában csak jelentős módosításokkal vehetők át, ha egyáltalán igény mutatkozik átvételük iránt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"
1999. április 10.
Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1999. április 13.
"Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"
1999. április 13.
"A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését, a több mint 15 millió forintba került rendezvényt tulajdonképpen azért hívták össze, hogy megvitassák a szervezet feladatáról és működéséről szóló törvényjavaslatot és a szövetség alapszabályzatának a módosítására vonatkozó indítványt. Továbbá a 2000-ben esedékes tisztújító közgyűlés előkészítéséről, valamint a világszövetség által rendezendő millenniumi programokról is kellett volna tárgyalniuk. A nyugati régió többsége azonban egy 5 fő pontból álló bizalmatlansági indítványt nyújtott be Csoóri Sándor ellen, s kijelentették: addig nem hajlandók a napirendi pontokról tárgyalni, míg nem döntenek az elnök menesztéséről. A bizalmatlansági indítványban Csoóri Sándort vezetésre való alkalmatlansággal, a Világszövetség működésének az akadályozásával, az országos tanácsok belügyeibe való beavatkozással, a nyugati régió mellőzésével, kijátszásával, egyenlőtlen kezelésével és pénzügyi problémák okozásával vádolták. A rágalmakra reagálva Csoóri Sándor a folyosón elmondta: főleg -96 előtti dolgokkal vádolják, noha 1996-ban nagy többséggel újraválasztották. Az elhangzott vádakkal a nyugati régió megsértett egy csomó könyvvizsgáló céget és kétségbe vonta az Állami Számvevőszék korrektségét is - utalt az elnök a pénzügyi kérdésekre. A Világszövetség első embere ugyanakkor elismerte, hogy sok minden igaz abból, amit a nyugatiak a fejére olvastak, de ezeket a résztvevőknek "drámaként kellett megélniük". A bizalmatlansági indítványról ápr. 10-én szavaztak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 151 szavazatra lett volna szükség, ezzel szemben arra a kérdésre: Egyetért-e az elnök leváltásával, 97-en igennel, 97-en nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.- Nagyon természetesnek tartom, hogy valaki ellen, aki már 8-9 éve elnökösködik, mindenféle érveket hoznak fel - nyilatkozta Csoóri Sándor. De azt gondoltam volna, hogy a Magyarok Világszövetségében sokkal inkább szellemi dolgokkal foglalkozunk. Bizonyos értelemben én mélypontnak tartom ezt az eseményt, de a mélypont azt is jelenti, hogy ennél lennebb már nem lehet zuhanni - mondta az elnök. /Gui Angéla: Mélyponton a Magyarok Világszövetsége? A szövetség küldötteinek a fele nem támogatja Csoóri Sándor elnököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./"
1999. április 15.
A valamikor több mint 7000 alkalmazottat foglalkoztató sepsiszentgyörgyi gépgyár kénytelen volt 4000 főt elbocsátani. A gyár háromfelé vált, de a megmaradt egységek sem boldogulnak. Hatalmas eladatlan árukészlet halmozódott fel, további elbocsátások folynak. /Dánél István: Á/tok/szervezés. = Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 15./
1999. április 21.
A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 21.
A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 21.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában gunyoros hangon írt a Magyarok Világszövetségéről, továbbá igyekezett nevetségessé tenni Borbély Imrét, aki az MVSZ nemzetstratégiájának kidolgozója. /Kuszálik Péter: A háttérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 22.
"Adrian Severin a mostanában publikált felmérés adataiból azt állapította meg, hogy "a romániai magyar kisebbségnek nagyobb a bizalma az állam civil intézményei (elnökség, kormány, parlament, sőt igazságszolgáltatás) iránt, mint a románoknak, akik viszont elsősorban a karhatalmi intézmények (hadsereg, rendőrség, hírszerző szolgálatok) iránt viseltetnek nagyobb bizodalommal. A kisebbrendűségi érzés tudatától károsított és mindenféle diszkriminációkat felpanaszoló kisebbségiek hajlamosak az igazságszolgáltatáshoz folyamodni, s utóbb megfellebbezni annak döntéseit." A "románok erőteljesebben vonják kétségbe a bírói hatalom minőségét és pártatlanságát, mint a magyar kisebbséghez tartozó honfitársaik. Koncepcióbeli különbségről szólhatunk ez esetben: egy korszerűbb és pragmatikusabb megközelítésben a magyarok számára az igazságszolgáltatás olyan eszköz, mely a vitás ügyek megoldásával a társadalmi stabilitást és a gazdasági körforgás folyamatosságát biztosítja, miközben a románok számára a bírósági tanácsnak a jó és igazság forrásának kell lennie, mely mindig kontesztálható, ha a mérleg nyelve az ellenfél javára billen." /Adrian Severin: A magyarok többségieknek érzik magukat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22. - Megjelent a Ziua c. bukaresti napilap ápr. 17-i számában./"
1999. április 24.
"Két éve hivatalos tantárgy Romániában "A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai", azaz az erdélyi magyarság történelme. Idén megjelent a kolozsvári Vincze Zoltán és a zilahi László László történelemtanárok írta tankönyv. Vincze Zoltán elmondta, hogy bizonyára sokan bírálni fogják ezt a tankönyvet. "Nyilvánvaló, hogy Erdélyben is a magyarság történetét, és nem egy nemzeti kisebbség történetét kellene tanítani. Ezt én is tudom." "A lényeg viszont az: ebben a tankönyvben mi is benne vagyunk." László László zilahi a tankönyv hetedikeseknek szóló részét (A kuruc szabadságharctól napjainkig) írta. Sok volt a huzavona a tanügyminisztériumi jóváhagyás körül: hol engedélyezték, hol nem. Végül január végén megjött a jóváhagyás. /Szabó Csaba: Ebbe mi is benne vagyunk A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"
1999. április 26.
Ápr. 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett a legutóbbi SZKT-döntés alapján a Markó Béla szövetségi elnök által összehívott, kongresszus előtti RMDSZ- egyeztető kerekasztal, melyen jelen voltak a SZET-, ÜE-, SZKT- elnökök, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, valamint az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok tagjai. Több elvi kérdésben született döntés. Ilyen például az SZK-SZET viszonya. Úgy döntöttek, hogy megmarad mind a két testület, viszont évente legalább egyszer közösen üléseznek. Ezen kívül a SZET tagjai megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. - Maradt a korábbi szabályzat, hogy a szövetségi elnököt a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok kijelölése előválasztásokon történik, s ahol nincsenek ilyen előválasztások, ott viszont az SZKT meg az OT is beleszólhat a jelölésekbe, épp azért, hogy ne csak egy szűk körű testület döntése nyomán történjenek a jelölések. Az Operatív Tanács (OT), a jövőben állandó testületként fog működni, de csak időszakonként ül össze. A tiszteletbeli elnöki funkció megmarad, viszont a kerekasztal megerősítette azt a két alapszabályzati passzust, amely előírja: az RMDSZ legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el, és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Ezenkívül minden RMDSZ- tisztségviselő számára a testületi döntések - SZKT, OT - kötelezőek. /Bögözi Attila: Lépés egy összetartó kongresszus felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1999. április 27.
A Brassói Lapok kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 150 éve magyar nyelven jelenik meg Brassóban. 1944 után Népi Egység néven jelent meg a lap, amit a Népújság követett, rövid ideig Vörös Zászló, Új Idő s végül 1969-től a mai napig - Brassói Lapok. Megalakulásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte április 16-án a szerkesztőség olvasóival együtt. A színház nagytermében ünnepi előadás volt, fellépett többek között a Brassói Magyar Dalárda, a Búzavirág népi együttes. Gellérd Lajos, a Brassói Lapok igazgatója köszöntötte a nagyszámú közönséget. /Adamovits Sándor. = A brassói magyarság ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. április 27.
"Ábrahám Dezső azt írta, hogy mivel a Romániai Magyar Szó Magyarországon nem kapható, csak közvetve értesült a lapban megjelentekről. Most kapott egy állítólag 1998 októberében megjelent cikkről másolatot. Címe: Cogito ergo sum - vagy mégsem. Ebben a szerző, Csipor Ildikó feltette a kérdést: "Volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el? Milyen ítéletet szabott ki a törvényszék?" Ábrahám elismerte, volt büntetve. 1965-ben ítélték el "3 rendbeli sikkasztás, 1 rendbeli csalás és 2 rendbeli államellenes izgatás miatt". Aki letartóztatta, nem más volt, mint a jelenlegi fővárosi főügyész, Dr. Bócz Endre. Ábrahám Dezső kifejtette: "Csipor Ildikó bizonyára nem hallott arról, hogy 1957-58-ban Magyarországon százával végeztek ki embereket "köztörvényes" bűnözőkként politikai tevékenységük miatt. Ez az én elítélésem háttere is." Ezután Csipor Ildikót arra kérte, fedje fel kilétét. - Ábrahám Dezső elmondta még, hogy őt Magyarországon Erdéllyel kapcsolatban már 1986 óta figyelte "a titkosszolgálat, mivel Székelyudvarhelytől Marosvásárhelyen át Temesvárig gyűjtöttem a világ számára közvetíthető romániai jogtalanságokról szóló információkat. Ezeket éveken át nem más, mint Ábrahám Dezső küldte szét faxon a világba (az erdélyi magyarság védelmében), mert abban az időben kevés embernek volt ilyen készüléke." Ábrahám saját múltja védelmében közölte, hogy 1988. október 21-én Budapesten, a Sportcsarnokban megrendezte a "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk" címmel a falurombolás ellen tiltakozó nagygyűlést, erről idézte az akkori állambiztonsági jelentést. /Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvánia Alapítvány volt főtitkára: Ki ön, Csipor Ildikó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ Helyesen: Csipor Ildikó cikke: a Romániai Magyar Szó 1998. nov. 26-i számában jelent meg."
1999. április 29.
Ápr. 27-én Luxemburgban tartották a társulási tanács ötödik ülésszakát. - A román delegációt Andrei Plesu külügyminiszter vezette. A Románia-EU dialógus keretében a tanács méltatta Romániának a csatlakozás érdekében történt erőfeszítéseit Plesu leszögezte. hogy a román hatóságok aggodalommal veszik tudomásul a román állampolgárokkal szemben alkalmazott megszorító vízumrendszert, és a tanács támogatását kérte, hogy Románia lekerüljön a feketelistáról. /Románia-EU társulási tanács ötödik ülésszaka. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
1999. április folyamán
Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./