Az Adevarul szerint Radu Vasile miniszterelnök megígérte, hogy meneszti Hajdú Gábor egészségügyi minisztert. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Klézsén a moldvai csángómagyarok kéthavonta megjelenő lapot adnak ki. A lapban román nyelvű cikkeket is közölnek. A legutóbbi számban hírt adtak arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőjét meghívták Brüsszelbe. Vajon alacsonyabbrendűek vagyunk-e? - teszi fel a kérdést címében az egyik írás. /Mi Magunkról - Noi despre noi (A Klézsei Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Helyi Szervezetének lapja, Klézse), 1998. december - II. évf. 6. sz./

"A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./"

Ezután heti rendszerességgel fog megjelenni a Szövetségi Figyelő, az RMDSZ lapja, amely mindennapi történeteket, példákat ígér. Az első számban az SZTK-ról, az árvízkárosultaknak nyújtott segélyről lehet olvasni, továbbá Hajdú Gábor egészségügyi miniszter beszámolt tevékenységéről. Szerkesztő: Csernik Veress Attila, felelős kiadó Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1998-ban Magyarországon 6529 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 3719-en Romániából települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85 %-át magyar nemzetiségűek nyújtották be. 1991 és 1993-ban még évente átlagosan 13 ezren kértek magyar állampolgárságot. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti stratégiai programjában a Kisebbségkutató Műhely által irányított kutatások részeként magyarországi és szomszéd országbeli kutatók vizsgálják a Kárpát-medence magyar, illetve a magyarországi nem magyar kisebbségek nyelvhasználatát, kétnyelvűségét, az asszimilációs folyamatot. Külön elemzik a kisebbségpolitikai modelleket, az identitásformák kialakulását. Az 1990-1991-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a Magyarországgal szomszédos hét országban 2703 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 2 774 ezer fő jelölte meg anyanyelveként a magyart. Visszafogott becslések szerint 2,8-3,2 millió kisebbségi magyar él a Kárpát-medencében. Kocsis Károly és felesége, Kocsisné Hodosi Eszter Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin címmel jelentette meg Magyarok a határainkon túl - a Kárpát-medencében című könyvük legutolsó népszámlálási adatok alapján átdolgozott és bővített angol nyelvű változatát. Kocsis a világban élő magyarok számát 14.1 millióra becsüli: 10,1 millió él Magyarországon, 2 840 ezer a szomszédos országokban /Erdélyben 1 640 ezer, Szlovákiában 608 ezer, Szerbiában 350, Kárpátalján 180, Horvátországban 20, Szlovéniában 9, Ausztriában 33 ezer/, a többi európai országban 320 ezer, a tengeren túl mintegy 740 ezer. A magyar kisebbségek fennmaradása szempontjából fontos, hogy a szlovákiai, kárpátaljai és szlovéniai magyarok 70-77 %-a, az erdélyi és vajdasági magyarok 56,9, illetve 56 %-a lakóhelyén többségben él. Magyarország határain kívül 1990/91-ben 1410 magyar többségű település létezett. A kisebbségi magyarok 27,3 %-a államhatárokhoz tapadó kompakt magyar tömbterületeken él, mint pl. a csallóközi-mátyusföldi, a barsi, honti, gömöri vagy a bodrogközi és Ung-vidéki. Székelyföld a legnépesebb kisebbségi magyar tömbterület 723 ezer fős magyar közösséggel, ami a kárpát-medencei kisebbségi magyarság 27 %-át teszi ki. - Minden harmadik kisebbségi magyar /858 ezer/ nyelvszigetekhez vagy szórványokhoz tartozik. A katasztrofális magyarországi mutatók szintjét kezdi megközelíteni a kisebbségi magyarok halálozási aránya. /Szarka László: A kisebbségi magyarság társadalomföldrajza. = Új Szó (Pozsony), jan. 5./

Néhány múlt év végén a szerkesztőségbe küldött lapról, folyóiratról adott hírt. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványának /RMKT Hírlevél/ 4. száma tudósított az RMKT Félixfürdőn tartott vándorgyűléséről és az RMKT ifjúsági frakciójának /RIF/ megalakulásáról. A székelyudvarhelyi ifjúsági folyóirat, a Kedd november-decemberi száma riportokat tartalmaz, található benne továbbá portré és irodalmi rovat is. Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevél dec. 16-i számában Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Csíkszereda és Zilah polgármestere nyilatkozott. A székelyudvarhelyi Dr. Bányai János Líceum időnként megjelenő diáklapjának decemberi számában irodalmi oldalak is találhatók. Új kiadvány a Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti lapja, az első száma /1998. október/ után napvilágot látott a novemberi és a decemberi szám is. Újraindult 1998 novemberében a Besztercei Híradó közéleti folyóirat, szerkesztésében oroszlánrészt vállalt a Romániai Magyar Szó besztercei munkatársa, Guther M. Ilona. Folyamatosan megjelenik a Székelyföld /csíkszeredai kulturális folyóirat/, decemberi számában a kisebbségi irodalmakban jelen levő történelmi regényről közöltek műhelybeszélgetést. /Gyorsszemle, lapleltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

"A német uniópártok aláírásokat kívánnak gyűjteni a koalíció által bevezetni tervezett kettős állampolgárság intézménye ellen. Wolfgang Schäuble, a CDU elnöke hétfőn kijelentette: "Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a kettős állampolgárság lehetővé tételét. Célunkat csak akkor tekintjük elértnek, ha a kormány feladja tervét." /Nehéz ügy a kettős állampolgárság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Viorel Catarama vezetésével hattagú parlamenti küldöttség utazott Petrozsényba, hogy tárgyaljon a sztrájkoló bányászok szakszervezetének vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

"A határon túli magyar területek ösztöndíj-tanácsai döntik el, hány magyar fiatalt küldenek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe tanulni ösztöndíjjal. Számuk jelenleg ezernél is kevesebb, és az utóbbi években egyre csökken. Főként Erdélyben bírják maradásra a tanulni vágyókat... Jellemző, hogy Erdélyből évente már alig húszan kapnak ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz. Azt mondja Kulcsár Szabó Ernőné, az Oktatási Minisztérium címzetes főtanácsosa, hogy Burgenlandból, Szlovéniából és Horvátországból is elhanyagolható az érdeklődés a magyarországi főiskolai, egyetemi tanulmányok iránt. Viszont mind többen jönnek Kárpátaljáról és a Felvidékről. Nincsenek rossz helyzetben a határon túlról jött ösztöndíjasok, mert rájuk - miképpen a hazai diákokra - is vonatkozik a felsőoktatási törvény, utánuk is jár a normatíva a felsőoktatási intézménynek; a diákok tankönyvvásárlási támogatást, ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést kapnak. Január 1- jétől a társadalombiztosításban is részesülnek. Ha betegek lesznek, ugyanolyan kezelést kapnak, mint a többi magyar diák. Tavaly nem volt TAJ-számuk, TB-kártyájuk a határon túli magyar főiskolásoknak, egyetemistáknak. Csak az államközi szociális és egészségügyi megállapodás értelmében kaphattak sürgősségi ellátást. Ha sor került rá, a külön erre a célra elkülönített pénzből fizették ki a fiatal számláját. Új jelenség, hogy Magyarország határ menti középiskoláiban is tanulnak határon túli magyar gyerekek. Ezek a tanulók vagy kollégiumban laknak, vagy naponta átjárnak az iskolába. Aki itt érettségizik, az rendszerint itt is akar továbbtanulni. Csakhogy a felsőoktatási törvény garantálta kedvezmények csupán azoknak járnak, akik ösztöndíjjal kerülnek a magyar felsőoktatási intézményekbe. Az itt érettségiző diáknak tehát az otthoni ösztöndíj-tanácshoz kell fordulnia ösztöndíjért. A bizottságok általában előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik otthon érettségiztek, nem pedig Magyarországon. Ezt is jó tudni annak, aki abban a reményben jár határ menti magyar középiskolába, hogy javít itteni felvételi esélyein. Hiába felel meg a felvételin, ha nincs ösztöndíja, csak a költségtérítéses - úgynevezett fizető - szakokra vehető fel a határon túli magyar fiatal. Ugyanúgy, mint bármely más külföldi diák. A tandíj nem kevés. Hozzászámítva a megélhetést, a szállást, tetemes összegről van szó. Érdemes tehát tájékozódni mielőtt magyar főiskolára, egyetemre jelentkezik a határon túli magyar fiatal. S ha már ők nem kellően körültekintőek, legyenek azok az osztályfőnökök. Õk bizonyára tudják osztályuk melyik tanulója jár át Kárpátaljáról, Romániából vagy a Felvidékről. - Az már a határon túli magyar tanárok gondja, hogy közülük kevesen részesülhetnek az itthon népszerű Széchenyi-ösztöndíjban. Eddig évente egy személy kapta meg. Minden alkalommal erdélyi tanár. A kiírás szerint csak az jöhet számításba, aki közalkalmazotti viszonyban van valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménynél. Kulcsár Szabó Ernőné úgy látja, hogy a határon túli magyar főiskolai, egyetemi tanárok anyagi helyzetének javítására nem a Széchenyi-ösztöndíj hivatott. Külön ösztöndíjrendszert kellene alkotni a határon túli magyar tanárok, professzorok számára. A kormányprogramban szerepel a Szent Györgyi Albert-ösztöndíj. Amíg működni nem kezd, addig átvehetné szerepét a hamarosan életképessé váló Apáczai alapítvány. A legjobb persze az lenne, ha miképpen a hallgatókat, a tanárokat is ott részesítenék anyagi és egyéb előnyökben, ahol tanulnak, tanítanak. /Ösztöndíjjal, a határon túlról - MTI = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

"A Kriterion Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az 1998-as évre a Kriterion-koszorút László Ferenc kolozsvári egyetemi tanárnak, muzikológusnak ítélték oda. A díj ünnepélyes átadására január 8-án lesz a Kriterion Ház Petőfi utcai székházában. Laudációt Angi István zeneesztéta, egyetemi tanár tart. László Ferenc 1959-65 között a Nagyszebeni Állami Filharmónia tagja, majd 1991-től a Gheorghe Dima Zeneakadémia docense, majd professzora. Több kötete jelent meg, így - többek között - Bartók Béla, tanulmányok és tanúságok; Zenén innen - zenén túl című munkája. Eddigi tevékenysége elismeréseként 1980-ban a Román Akadémia díját kapta, 1982-ben a Kodály-centenárium plakettjét és diplomáját, 1992-ben pedig a Zenekritikusok Kollégiumának díját. /A Kriterion-koszorú újabb tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

Asztalos Enikő közel három évtizede néprajzi gyűjtő és kutató, eddig hat kötete látott napvilágot. Marosvásárhely medgyesfalvi lakónegyedének iskolájában példamutató múzeumot hozott létre, a Népi Egyetemen, másnéven a népfőiskolán pedig már ötödik éve oktatja a néprajzot. Legújabb munkája /Szép szivárvány koszorúzza az eget /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, alcíme: Népélet Székelykakasdon/ a Marosvásárhely melletti Székelykakasd népéletéről szóló könyve. /Tófalvi Zoltán: Szép szivárvány koszorúzta Székelykakasdot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

"Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./"

"Az asszimilációs program "most már sajnos a mi kormánykoalíciós asszisztálásunkkal" folytatódik, állapította meg Szabó György Pál, áttekintve Maros megye oktatási helyzetét. Miközben az RMDSZ az önálló magyar nyelvű egyetem visszaállításáért küzd, addig megállás nélkül halad előre a román nacionalizmus aknamunkája a magyar elemi és középiskolai oktatás ellen. A 3703-as oktatási minisztériumi rendelet közölte az 1998-99-es iskolaévre a Maros megyei beiskolázás tervszámokat, anélkül, hogy közölné a VIII. osztályt végzettek, ezen belül nemzetiségenként a létszámadatokat. Így azután nem lehet ellenőrizni, hogy megfelelő-e az engedélyezett osztályok száma. Maros megyében az új tanévben a IX: osztályban román tagozaton 3775 /75,1 %/, magyar tagozaton 1175 /23,4 %/, a németen 75 /1,5 %/ hely biztosított. A hatvanas években még 50 %-os volt a magyar tanulók részére megadott arányszám. A felvételi vizsgákon azután ezt a keretszámot sem tudták betölteni a magyar jelentkezők, így végül 1175 helyett csak 936 magyar diák tanulhat anyanyelvén a IX. osztályban. /Szabó György Pál: Beiskolázási diagnózis 1998-99 /Maros megye/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./"

"Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./ "

"Bitay Károly kolozsvári főkonzul megvonta az elmúlt év mérlegét. A főkonzulátus által kibocsátott vízumok "mintegy 70 százaléka munkavállalói vízum, illetve úgynevezett jövedelemszerzői vízum (cégtulajdonosoknak). A fennmaradó 30 százalék tanulmányi vízum, vagy azoké a nagymamáké, akik kimennek a gyermekükhöz, és több mint 30 napot tartózkodnak Magyarországon, illetve a gyógykezelésre szorulóké. Nemzetiségi megoszlást nem vezetünk, csak becslésekre hagyatkozunk: 35-45% között mozoghat a vízumot kérő román nemzetiségűek száma." Sajnos emelkedett a Magyarországra áttelepülést kérők száma. A kitelepedést kérők tévhitben élnek, azt képzelik, hogy ha az ilyenkor szokásos 120 napos kérelem elbírálási idő után az áttelepedését elfogadják, mentesülnek a Schengeni Egyezmény vízumkötelezettségei alól. Ezzel szemben az igazság az, hogy az áttelepült még 3-8 évig életvitelszerűen Magyarországon kell hogy éljen is ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassa! És addig Magyarországon élő román állampolgár marad, tehát ha onnan akár csak Ausztriába is menni akar, éppúgy kell vízum neki, mint a Kolozsváron élőnek. Sokan azzal keresnek meg, hogy nem is akarnak áttelepedni, csak magyar útlevél kell nekik. Nagyon sokan érdeklődnek, mikor lehet feliratkozni sorszámért Schengen-vízumra, mennyi idő múlva kapják meg. Bitay nem érti ezt a félelmet. Először is még nem vezették be a Schengen-vízum kötelezettségét a román állampolgárok részére Magyarországon, de ha be is vezetik majd, akkor is tartani kívánjuk magunkat a mai ügyintézési ütemünkhöz... Ha lesz tehát Schengen-vízum is, Kolozsváron biztosan nem kell majd napokat várni érte, mint egyes országok konzuli hivatalainál Bukarestben. (A Szabadság nyomán) /Balló Áron: Schengen-őrület és következménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

Hajdú Gábort, a kormánykoalíció RMDSZ-es egészségügyi miniszterét számtalan támadás érte az utóbbi időben. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ülése állásfoglalásában a támadásokat és vádakat elvteleneknek és megalapozatlanoknak találta. Ezeknek a hangadói az egészségügyi kormányzat által kezdeményezett reformok ellenzőinek soraiból kerültek ki. A támadások többségét nem adminisztrációs vagy politikai nézetkülönbség, hanem bizonyos személyes vagy csoportérdekek védelmezése motiválta. Az ÜE szerint szükségessé vált, hogy szakértők bevonásával olyan rövid távú fejlesztési programot dolgozzanak ki, amelyet a minisztérium irányításával és ellenőrzésével az országos egészségügyi rendszer hamarosan megvalósíthat. /Az RMDSZ kiáll Hajdú Gábor mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Dobrácsapáti jelenleg is magyar többségű, a település 60 %-a magyar, ennek ellenére tizenöt éve önkényesen megszüntették a magyar iskolát. Akik magyarul akartak tanulni, azoknak a szomszédos Ombúdra kellett ingázni. 1998 nyarán a magyar szülők megkérték Nagy Erikát, a faluban szolgáló református lelkipásztort, érdeklődje meg, indulhat-e magyar iskola. A szülők kérvénye eljutott a minisztériumba, Kötő József államtitkár engedélye kissé késve, de megérkezett. A magyar iskola nem indulhatott meg, mert a román tanító lakatot tett a kijelölt teremre, mondván, amíg ő ott van, nem lesz magyar tagozat. Két nap múlva Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettesnek személyesen kellett Dobrácsapátira utaznia, hogy a lakat lekerüljön az ajtóról. Megindulhatott a magyar tagozat. Bencze Irénke tanítónő szinte csodát tett a hét tanulóval. /Sike Lajos: Felhők az apáti magyar osztály felett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"A Frankfurter Allgemeine Zeitung jan. 8-i számában "Jóska gyermekkori álmainak földjén" címmel számolt a német külügyminiszter Budakeszin tett rövid látogatásáról. Joschka Fischer külügyminiszter szülei is az 1947-ben kitelepített német ajkú kisebbség tagjai között voltak. A sváb falunak számító Budakeszin bajok vannak a német nyelvvel: a polgármester csupán néhány üdvözlő szót mondott németül, amikor Fischert fogadta, majd átváltott magyarra. A helyi kultúrház előtt várakozó sváb táncegyüttes vagy a budakeszi sváb asszonykórus tagjai bizony csak magyarul beszéltek egymás között. Végül Martonyi János külügyminiszterre maradt, hogy jó németséggel adjon hangot a német kisebbség embertelen, igazságtalan és jogellenes elűzése miatti sajnálkozásának. A magyarországi német kisebbség 200 ezerben megadott lélekszáma csak úgy jön össze, ha a magyarul beszélő vegyes házasságokat és az azokban született gyerekeket is ide sorolják. /Beolvadnak a magyarországi svábok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

"A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./"

"Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára jan. 12-én az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: "A kettős állampolgárság intézményes bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő majdani csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell". "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan." Előreláthatóan márciusban kerül a kormány elé az a külügyminisztériumi előterjesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki Magyarország az EU-val folytatandó tárgyalások során a schengeni egyezményhez történő csatlakozás következményeivel kapcsolatban, a határon túli magyarok magyarországi jogi helyzetére vonatkozóan. A schengeni egyezményhez reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia csatlakozhat Magyarországgal egy időben - fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára. - Németh Zsolt szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a schengeni kérdésből fakadó vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. - "Szeretnénk, ha rendszeres konzultációkra kerülne sor a parlamenti képviselettel rendelkező hazai és határon túli magyar politikai erők között" - szögezte le az államtitkár. - A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. - Ez jelentős, 30-40 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. Németh Zsolt arra is kitért, hogy a Külügyminisztérium az ideihez hasonló mértékű növekedést a következő években is szeretné fenntartani. Mint mondta, a központi forrásokon kívül megpróbálják a magángazdaságban rejlő lehetőségeket is a határon túli területek felé irányítani. Az államtitkár szólt arról, hogy az idén különösen az árvíz sújtotta kárpátaljai, valamint a háború árnyékában élő vajdasági magyarok kapnak viszonylag nagyobb támogatást. - A romániai magyar tannyelvű egyetem ügyében Németh Zsolt elvárása az, hogy a bukaresti kormány az idén határozottan foglaljon állást. "Jelentős lépés lenne, ha a Petőfi-Schiller egyetem megvalósulhatna" - vélekedett. Hozzátette: ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létrehozására, akkor az RMDSZ és a magyar kormány alapítványi, illetve egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. /Ki csatlakozhat reális eséllyel Schengenhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13., Egyelőre nincs napirenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14., A kettős állampolgárság: elvi lehetőség. = Magyar Szó (Újvidék), jan. 13./"

Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár háromnapos erdélyi körútja előkészítése Radu Vasile miniszterelnök február eleji budapesti látogatásának. Kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: "A történelmi magyar egyházak vezetőit biztosítottuk arról, hogy minden igényüket a jogállamisággal összhangban lévőnek tartjuk. Fontosnak ítéljük meg, hogy az egyházak megerősödjenek a több évtizedes hátrányos helyzet után, és betöltsék azt a szerepet, amely a polgári társadalmakban rájuk hárul." Kijelentette: Mind Magyarországot, mind Romániát polgári, jobbközép koalíciók irányítják. Külpolitikai célkitűzéseink is hasonlóak: az euroatlanti integráció, új minőségű regionális együttműködés és elmélyülő kétoldalú kapcsolatrendszer, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a két ország területén élő nemzeti kisebbségek. Németh Zsolt elmondta, hogy a különböző alapítványokon keresztül a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatja évente a határon túli magyarságot. - Azzal, hogy a magyar kormány vállalja a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának anyagi támogatását, lényegében a két ország közötti jó viszonyt biztosítja. Németh Zsolt külügyi államtitkár Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel tárgyalt, utána pedig Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus fogadta a diplomatát. A megbeszélés után az államtitkár elmondta: -Kolozsvár jelentős szerepet tölt be Erdélyben, kihatása van a térség fejlődésére. "A román gazdaságban való részvállalásunk csupán akkor lehet sikeres, ha léteznek a kellő infrastrukturális feltételek. Elképzelhetetlen ugyanis az, hogy egy 140 kilométeres határszakaszon ne legyen nemzetközi személy- és áruforgalom. Meggyőződésem, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni új határátkelők létesítésére." A külügyi államtitkár kifejezte abbéli reményét is, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákról szóló törvényi rendelkezések megvalósulnak. Kifejtette ugyanakkor: megérti az RMDSZ-nek a magyar egyetem létesítésére támasztott igényét és azt, hogy ez Kolozsvárhoz kapcsolódjon. - A marosvásárhelyi és a nagyszebeni helyszín mellett is sok érv szól - mondta. - Tudomásom szerint az RMDSZ-en belül sem mondta senki, hogy az egyetem valamennyi intézményének egy helyen kell működnie. /A magyar kormány kész közvetíteni a határon túli magyarok érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Megnőtt a könyvtár látogatottsága Sepsiszentgyörgyön, jelenleg 9000 olvasójuk van, számolt be helyzetükről Kiss Jenő, a Megyei Könyvtár igazgatója. A könyvtár 200 ezer kötetes állományának fele magyar, fele román nyelvű. Több számítógépre lenne még szükségük, most folyik az állomány számítógépes feldolgozása /eddig a negyedrészt tudták felvinni/. Nyertek egy magyarországi pályázatot állománybővítésre és oktatásra. A mintegy húsz erdélyi magyar könyvtáros továbbképzését tervezik. "Szégyenszemre egyetlen egy ember van, aki könyvtári kutatómunkát végez Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtárban, és az is román kollégákkal, nem magyar témákon dolgozik." Erős "könyvtárosi szakkönyvtárat akarunk Sepsiszentgyörgyön is kiépíteni, ahogy az oktatást is ide összpontosítjuk." A könyvtár dolgozói közül ketten posztgraduális képzést kapnak Szegeden. - Háromszék megyében Nagyborosnyó kivételével minden faluban van könyvtáros. - Szeretnék összeállítni a Háromszéki Ki Kicsodát. /Demeter J. Ildikó: Olvasók és kihívások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./"

Jan. 15-én Ungváron találkozott Szabó János magyar, Victor Babiuc román és Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter. Közös műszaki alakulat létrehozásában állapodtak meg. Márciusig létrehozzák azt a vegyes bizottságot, amely kidolgozza a nemzetközi békefenntartó és humanitárius műveletekben részt vevő közös egység felállításának részleteit. Ismeretes, hogy Magyarország idén áprilistól a NATO teljes jogú tagja lesz, ezért főként Románia és Ukrajna számára lenne előnyös az alakulat létrehozása. /Honvédelmi hármas. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./

"Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Január 16-17-én Illyefalván az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kezdeményezésére a szövetség vezető tisztségviselői, a kormányzati tisztségviselők, honatyák, a megyei és városi önkormányzatok képviselői és gazdasági szakemberei gazdasági jellegű tanácskozásra ültek össze. A résztvevők megfogalmazták a szövetség álláspontját az 1999-es állami költségvetéssel szemben. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a költségvetésre vonatkozó törvénytervezet nem szavatolja azt a reformot, amelyet a kormánykoalíció programjában előirányzott. Takács kijelentette, hogy az RMDSZ irányítása alatt lévő tárcák, kormányhivatalok nem kapják meg azt a prioritást, amire jogosan számíthatnának; ugyanakkor "a költségvetés más fejezetei is kívánnivalót hagynak maguk után, ami az áttekinthetőséget illeti". Az ügyvezető elnök elmondta, hogy ezekben a kérdésekben sürgős egyeztetésekre van szükség a koalíciós partnerek között. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Jan. 12-én Gyergyószentmiklóson megtartották a II. Civil Fórumot, az Esély Alapítvány szervezésében, amelyen 17 civil szervezet képviseltette magát a Gyergyó-medencéből. Elhatározták, hogy megszervezik a Nyári Civil Napot, amelyen a civil szervezetek bemutatják tevékenységüket a lakosságnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy havonta újságrészt igényelnek a helyi Gyergyói Kisújság hasábjain saját beszámolóik közlésére. /II. Civil Fórum Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Fischer Fülöp Ildikó adott tájékoztatást az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács támogatásáról. A magyarországi képzésre szánt keretet elsősorban az itthon tanuló hallgatók rész- és posztgraduális képzésére fordítja. Évente 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon (pl. latin, nyomdaipari, restaurátor, tv operatőr és adásrendező, vizuális kommunikáció tervező) és felsőoktatásban, a középfokú oktatásban csak a nyomdászképzést támogatják. Részképzésre rendszerint 400 hallgatónak biztosítottak ösztöndíjat. Posztgraduális képzésre évente 22 PhD doktori, 100 hónap kutatói és 25 másoddiplomás ösztöndíjat osztottak ki a romániai végzettek között. Az 1999-2000-es tanévre a magyarországi képzésre szánt keret elosztása is hasonló elvek alapján történik (a szakok kiválasztásánál, a pályáztatási rendszernél történhetnek kisebb módosítások). Tájékoztatás igényelhető: teljes képzés esetében a Bolyai Társaságnál és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél, részképzés esetében a romániai magyar diákszövetséghez és posztgraduális képzés esetében az Erdélyi Múzeum Egyesülethez lehet fordulni. /Fischer Fülöp Ildikó: A romániai magyar diákok magyarországi képzésére vonatkozó tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./