A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó adatok a következők: a 254 felsőoktatási diplomából 121 honosítása történt meg /47,6 %/. Ezen belül 96 tanári oklevélből 66 /8,8 %/, 114 agrártudományi oklevélből 33 /30 %/ honosított. A még nem honosítottak közül többen főiskolai végzettségüket egyetemi szintűvé egészítik ki. A 7 jogi diplomából még egyet sem ismertek el. A közoktatás /nem felsőfokú/ területén 124 oklevélből 104-et /84 %/ honosítottak. Ezen belül 95 tanítói oklevélből 92-t, 16 egészségügyi asszisztensi oklevélből 9-et ismertek el. /Fischer Fülöp Ildikó: A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó statisztikai adatok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

"A temesvári Szórvány Alapítvány 1998 szeptemberében Régió és civil szféra címmel szimpóziumot szervezett, novemberben bemutatták két kiadványát, decemberben pedig "...magunknak mondjuk?" címmel vitafórumot szervezett. - A regionalizmus helyzetbe hozza a kisebbséget, fejtette ki véleményét Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. Közvetítő szerep jut a kisebbségnek. A helyi identitás és regionalizmus - angolul Local Identity and Regionalism című kötetet a Szórvány Alapítvány adta ki. Pályázatot nyertek az Európa Tanácsnál, tájékoztatott Bodó Barna. A program három részből állt. Az első három országra kiterjedő szociológiai kutatás volt, a temesvári Albert Ferenc szociológiaprofesszor irányította egy magyarországi professzorral közösen. Többek között azt vizsgálták, hogy a többségiek mennyire fogadják el a kisebbségi felvetéseket: kisebbségi jogok stb. 1997 elején tartottak tanácskozást Nagyszalontán, erre a nyugati magyarság képviselőit is meghívták. Ennek anyagát gyűjtötték kötetbe Nagyvárosi szórványok címmel. /Gazda Árpád: A szórvány tartalékai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

Életének 75. évében elhunyt dr. Burgert Róbert, a mezőgazdasági tudományok doktora. Három évtizeden át irányította a bábolnai gazdaságot. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagjaként, 1992-ben kezdeményezője volt a Kézfogás Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrehozásának. 1995-től az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. A szülőföldön maradásért, a helybeni boldogulás lehetőségeinek támogatását kereste, a családok életben maradását biztosító kisvállalkozásokat is segítve. A határon túl élő magyarságért végzett munkájáért 1997 decemberében Kisebbségekért Díjban részesült. /Burgert Róbert halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

"A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./"

"A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap az Üzenet /Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár/ mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkesztői: Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. A Levél az 1998. karácsony-újévi számmal kezdve új, kibővült arcéllel jelenik meg. Vetési László lelkész írta, hogy nemrég a Mezőség egyik falujában egy kisiskolás füzete került a kezébe. Először azt hitte, hogy ismeretlen nyelven írták a szöveget. Azután rádöbbent, hogy magyarul van. Arra kérdésre, hogy mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod, a válasz: "Oz hoghi mintestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidona vogioc." - Konfirmációra készülő mezőségi édesanya írta át román betűkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyűséges mezőségi magyar nyelvemlék", írta Vetési László. "Halotti beszéd a 20. század végéről." - A kolozsvári teológiai hallgatók nyári szünetekben ellátogatnak a szórványvidékre, felkeresik a román városokba költözött magyarokat is. Minden teológus személyre szóló ötpecsétes /!/ román nyelvű megbízólevelet kapott. Lényegében nem voltak gondok, néhány rutinellenőrzés során azonban tapasztalhatták a papírok hatalmát, a pecsétbőség láttán a rendőr csak azt mondta: imádkozzanak érte is. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hordozzuk egymás terheit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./"

Jan. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést tartott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetről. Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a parasztpárt alelnöke és szóvivője, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára. A találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekről. Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Ion Diaconescu nem akart nyilatkozni. /Hajdú miniszter mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jan. 19-én kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a szomszédos országok magyarok által is lakott területein folytatott konzultációsorozat részeként találkozzon a helyi magyarság képviselőivel és megbeszéléseket folytasson állami tisztségviselőkkel. Útjára elkísérte Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Tóth István, a hivatal kárpátaljai főosztályának vezetője. Ungváron Németh Zsolt Szerhij Uszticcsal, a megyei közigazgatás elnökével az árvíz utáni újjáépítés kérdéseiről, a közel 200 ezres kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásának helyzetéről és a térségnek biztosított különleges befektetési rendszerben, illetve az ugyanitt létrehozandó különleges gazdasági övezetben rejlő együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Usztics biztosította a magyar külügyi államtitkárt, hogy hamarosan elkészül a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák működésének biztosítása céljából nemrég létrehozott önálló kárpátaljai magyar közoktatási osztály első költségvetése. A közigazgatás elnöke hangsúlyozta, hogy a megyei magyar tanügyi osztály munkájából nem hagyják ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget. Németh Zsolt és kísérete jan. 20-án a kárpátaljai magyarság vezetőivel találkozott. /Ungváron tárgyalt Németh Zsolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jan. 20-án, kárpátaljai látogatásának második napján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel az ukrán-magyar kapcsolatokról, Kárpátalja helyzetéről, az ottani magyarság kilátásairól és az anyaországgal való kapcsolattartásáról tárgyalt. A megbeszélést követően az államtitkár elmondta: Magyarország euroatlanti integrációja során a hagyományosan jó ukrán-magyar kapcsolatok új minőségű viszonnyá fognak átalakulni, mivel Budapest alapvető célkitűzése, hogy ne képződjenek új választóvonalak Magyarország és szomszédai között. Németh magyar részről üdvözlendőnek nevezte a különleges befektetési rendszer kárpátaljai bevezetéséről hozott kijevi döntést, s elismeréssel szólt Szerhij Usztics megyei közigazgatási elnöknek arról a javaslatáról, amely szorosabb együttműködést szorgalmaz a magyar vállalkozói szférának Kárpátalja gazdaságába való hatékonyabb bevonása érdekében. Németh Zsolt kijelentette, hogy az EU-hoz történő csatlakozásáig Magyarország nem tervezi vízumkényszer bevezetését Ukrajnával szemben, s addig is igyekszik megtalálni a megoldást. /Németh Zsolt Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A bányászok jan. 21-én áttörték a felállított csendőrtorlaszt, többszáz csendőrt ejtve foglyul, majd folytatták útjukat Ramnicu-Valceaba. Az összecsapásnak az első jelentések szerint 70 sebesültje volt. Jan. 21-én délután lemondott Gavril Dejeu belügyminiszter. Azonnal kinevezték utódát, Constantin Dudu Ionescu volt miniszteri rangú védelmi államtitkárt, aki letette az esküt, majd leváltotta Stan Stangaciu csendőrfőnököt, Anghel Andreescu tábornokot, az Õrző- és Védelmező Szolgálat vezetőjét nevezve ki helyébe. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

"A zsil-völgyi bányászok tiltakozó menete nyomán kialakult helyzet miatt a szervezők későbbi időpontra halasztották a Tőkés László tiszteletbeli elnök által kezdeményezett "Az RMDSZ belső megújulásáért" címmel jan. 23-ára Nyárádszeredába összehívott Nyárád menti Fórumot. A jan. 21-én kiadott nyilatkozat szerint nem engedik ürügyként felhasználni a nyárádszeredai rendezvényt semmilyen demokrácia-, kormány-, vagy magyarellenes diverziónak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Ennek ellenére a jan. 22-i román sajtó mégis hírt adott a fórum megszervezéséről"

Félkatonai struktúrái is vannak a Nagy-Románia Pártnak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők is részt vesznek, erősítette meg Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója. Õ már 1996 nyarán figyelmeztette a parlamentet. Intézkedés azonban nem történt. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait a magyar nyelvterület legjobb szellemi tevékenységéért, pedagógiától a képzőművészetig. Az alapítványi fődíjat Fejtő Ferenc Párizsban élő író és Balogh János biológus kapták. Kemény Zsigmond díjjal tüntették ki ugyanakkor Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, szerkesztőt, a magyar irodalom erdélyi képviseletének kimagasló alakját a magyar irodalomtörténet művelése terén kifejtett kimagasló színvonalú munkásságáért. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttgyűlésének jan. 17-i ülésén hozott döntésével megújította az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági Szaktestületének eddigi összetételét. A döntés értelmében a Magyar Ifjúsági Tanács nem teljes jogú tagszervezetei, illetve azon hazai magyar ifjúsági szervezetek, melyek nem tagjai a MIT-nek jelölhetnek egy képviselőt a héttagú szaktestületbe. Erre a helyre a MIT pályázatot hirdet meg az említett szervezetek számára. /Megújított szaktestület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Az 1998 augusztusában elfogadott kormányrendelet értelmében négy, az államosításkor elkobzott ingatlant szolgáltatnak vissza egykori tulajdonosaiknak: három épület a zsidó, egy pedig a magyar közösséget illeti meg, Az utóbbi Kolozsváron, a Bocskai /Avram Iancu/ tér 15. szám alatti épület a református egyház tulajdona. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy az épületben levő állami hivatalokat előbb ki kellene költöztetni. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Református Kollégium rendelkezésére szeretnék bocsátani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Dr. Airizer László reagált dr. Jeszenszky Ferenc Kártérítést követelek az újságtól és az újságírónőtől. /jan. 9-10./ című írására. Jeszenszky úgy állította be, hogy 1990-ben saját döntése alapján hagyta el a kórházat. Valójában az osztály megszavazta a távozását, követelték a leváltását. Jelenleg pedig az egészségügyi minisztérium tanácsosa. /Dr. Airizer László: Antihaladzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

"Molnár Gusztáv a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a filozófia szakon szerzett diplomát. Első összetűzéseire a Securitateval ebben az időben került sor, mert Echinox c. folyóirat megjelenésével egyidejűleg Molnár Gusztáv egy magyar nyelvű lapot is ki akart adni. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Kriterion Kiadó szerkesztője lett, de párhuzamosan egy magyar értelmiségiekből álló kört szervezett, amelynek tagjai az ország különböző városaiban adnak egymásnak találkozót. Ezeken a találkozókon - saját szavai szerint - "a kommunizmus utáni korszakra készültünk fel, mert teljesen biztosak voltunk abban, hogy a kommunizmus össze fog omlani". Ezen tevékenység miatt 1987-ben elbocsátották a Kriteriontól, miután a Securitate házkutatást tartott nála, amely alkalommal több száz könyvet, kéziratot és hangaszalagot koboznak el tőle, amit máig sem szolgáltattak vissza. Ezután 1988-ban Magyarországra települt át. 1990-től kezdve egy évig főtanácsadói szerepkört tölt be a magyar kormány mellett a határon túli magyarok kérdésének szakértőjeként. Miután lemondott a kormány mellett betöltött funkciójáról, Molnár Gusztáv megkezdte tevékenységét a Teleki László Alapítványnál, kezdetben egy, a kisebbségek kérdését tanulmányozó projekt keretén belül, négy év óta pedig a regionális geopolitikával foglalkozó csoport vezetője. 1997 őszétől kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszoraként a nemzetközi kapcsolatokról tart előadásokat a magyar tagozaton, ez év második szemeszterétől kezdve pedig a történeti geopolitikáról fog előadásokat tartani az egyetem román tagozatain. A személyéhez kapcsolódó viták akkor robbantak ki, mikor 1997-ben közzé tette Az erdélyi kérdés c. tanulmányát, amelyben Erdély autonómiája mellett foglal állást. Eredetileg a tanulmány a kolozsvári Magyar Kisebbség c. folyóiratban jelent meg, később lefordították angol és román nyelvre is. Florin Danciu és Marius Avram készített interjút Molnár Gusztávval. Kérdésükre Molnár Gusztáv kifejtette, mit ért erdélyi kérdésen. "Románia régebbi helyzete - privilegizált helyzete a két világháború között - megváltozott." "Létezik a geopolitikai közelség törvénye, amely szerint annak, aki közelebb van a centrumhoz, nagyobb esélye van a centrumhoz tapadni. E meggondolás alapján Magyarország Románia stratégiai partnerévé vált, Románia keretén belül pedig Erdélynek, akarva, nem akarva, kapocs- szerepe van. Ez az én véleményem, amellyel mások is, például Gabriel Andreescu is, egyetértenek." /Florin Danciu, Marius Avram: Molnár Gusztáv magyar politológus, Erdély autonómiájának híve szerint az erdélyiek megrövidítve érzik magukat fennsőbbrendűségük miatt. - Megjelent a Transilvania Jurnal /Brassó/, 1999. jan. 4-i számában, részben közölte a Magyar Nemzet /január 20./ Teljes fordítása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26. - fordította Takács Ferenc László/"

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

A Nagy-Románia Párt egyáltalán nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, miszerint törvényen kívül helyezik az NRP-t, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elvetette az NRP felelősségrevonását. A Demokrata Párt elkerülte a nyílt színvallást. - Teodor Zaharia tábornok, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott. Alapok őt hibáztatják a vereségét, ő azonban nyílt levelében visszautasította a vádakat. Õt kiküldték a zsil-völgyi szorosba, hangoztatta, ahol nem volt kellő információja. - Mircea Criste főügyész kérte a belügyminisztert, vizsgálja meg a tisztek és egyes vezetők felelősségét. - Lapértesülések szerint Gheorghe Lupu csendőrtábornok egy rendőrautó csomagtartójába bújva elmenekült a bányászok támadásakor. /Stoica lemondását követeli az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 26-i ülésén megvitatta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét, és úgy döntött, hogy a lemondással egyetért. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az OT Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort jelölte a kisebbségügyi miniszteri tisztségre. - Tokay György elmondta, még az elmúlt év októberében felajánlotta lemondását. Tokay az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egy egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált az RMDSZ szervezeteivel megfelelő módon, a sajtóban való jelenléte kívánnivalókat hagyott maga után, a belpolitikában és a külpolitikában nem volt olyan a jelenléte, amit elvártak volna. Azt is hozzátették, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében sem volt hatékony. Lemondásának felajánlásáról Tokay György azt mondta: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke már 1997 januárjában javaslatot tett leváltására, amit egy évvel később megismételt. - Ami végül arra kényszerített, hogy a lemondásomat októberben felajánljam, az a minősíthetetlen támadás volt, amely a magyarországi Demokrata című lapban kapott helyett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a lap hasábjain gazfickóknak, csirkefogóknak titulálta a kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket. Én ezt nem tudtam elfogadni - nyilatkozta Tokay. - Takács Csaba ügyvezető elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: Tokay miniszter tevékenységével kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott, aminek következtében Tokay maga fogalmazta meg lemondási szándékát. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az RMDSZ nem vonta meg a politikai bizalmat tőle, az Operatív Tanács azonban úgy döntött, hogy a kialakult helyzetben a személycsere alapvetően javíthat az RMDSZ számára olyan fontos intézmény, mint a Kisebbségvédelmi Hivatal tevékenységében. Takács Csaba elmondta: mindenekelőtt a kisebbségpolitikai stratégiák kidolgozásában, és azok intézményes formáinak a kialakításában fogalmazódtak meg nagyobb elvárások Tokay tevékenységét illetően, és kifogásolták ugyanakkor, hogy a hivatal és az RMDSZ különböző testületei közti konzultáció nem volt megfelelően átfogó, dinamikus. - Radu Vasile kormányfő a Médiafaxnak nyilatkozva elmondta, hogy sajnálattal vette tudomásul Tokay György lemondását. Nem ismeri részleteiben az okokat, amelyek miatt az RMDSZ vezetése elfogadta a miniszter távozását. /Sz. K. : Eckstein-Kovács Péter az új kisebbségügyi miniszter. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elfogadta Tokay György lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

"Patapievici feltette a kérdést. "hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor szenátor létezése társadalmunkban?". Ki találta ki C. V. Tudort? 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a román értelmiség zaklatásában. 1989 előtt tehát Tudort a Securitate találta ki, 1989 után pedig az Iliescu-Petre Roman páros élesztette fel. Iliescuék fel is használták, C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. Ki támogatta Tudort? Ez kiderült 1993 májusában, amikor egy heves összekülönbözés során kiderült, Tudor testőrei a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alkalmazottai. 1994 márciusában az SRI Védelmi Ügyosztályának vezetőségét leváltották, mert bizalmas információkat adtak át Tudor lapjának, a Romania Mare hetilapnak. Az eltávolított tisztek beléptek a Nagy-Románia Pártba. Virgil Magureanu, az SRI volt vezetője tisztségéből való távozása után elmondta, hogy az SRI-n belül kiterjedt információs hálózat működött, amelynek élén a Nagy-Románia Párt egyik tagja, volt szekuritatés tiszt állt, aki titkos adatokat adott át C. V.Tudornak. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatott szenátor C. V. Tudor? Az igazságszolgáltatás a végtelenségig halogatta peres ügyeinek tárgyalását. Lassan kezdenek elévülni azok a bűntények, amelyek miatt annak idején bíróság elé idézték. /H. R. Patapievici: Ki pártfogolja C. V. Tudort? - 22. című hetilap 3. számában megjelent írásának magyar fordítása - = A Hét (Bukarest), jan. 28./"

"Bakk Miklós a konzervativizmus dilemmáiról írt tanulmányában leszögezte, hogy a "román konzervativizmus még jövőképpel sem rendelkezik." Az önmagukat konzervatívnak /kereszténydemokratának/ nyilvánító politikusok kedvenc tétele szerint a román társadalom fennmaradását a hadsereg, az egyház és az iskola biztosítja. A hadsereg és az iskola Romániában "nemzeti" intézmények, nem azt a tradicionalizmust képviselik, amelyre egy modern konzervatív alternatíva alapozható, állapította meg Bakk Miklós. Az ortodoxia hagyománya sem alkalmas erre. A román értelmiségnek ma még alig néhány kivételes képviselője ismerte fel a "konzervatív gondolat" e csődjét. Az angolszász típusú konzervatív liberalizmus képviselője, Horia-Roman Patapievici szinte semmilyen hatást nem gyakorol a politikai közgondolkodásra. /Bakk Miklós: A konzervativizmus modern dilemmái. = A Hét (Bukarest), jan. 28./"

Jan. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg a II. Drámapedagógiai Napokat, melyen magyarországi pedagógusok is részt vettek. A bemutató foglalkozásokon részt vett az 1997-ben megalakult Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke, Marekovics Mária /Arad/, valamint a két alelnök, Rusz Csilla /Nagyvárad/ és Szász M. Mária /Székelyudvarhely/. Az idei tanévtől a választható tárgyak között szerepel a drámapedagógia is. /Drámapedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh legújabb kiadványa a Reményik Sándor Emlékkönyv. A kötet verseit Kisgyörgy Réka gyűjtötte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

"Szováta fennállásának 420 éves évfordulóját ünneplik a város lakói. Az ünnepség jan. 29-én emléktábla-avatással kezdődött. "Szováta 420 éves. Állíttatta Szováta lakossága 1998-ban" - olvasható a polgármesteri hivatal épületén elhelyezett táblán. A felavatását a múlt év végéről mostanra halasztották. A kommunista időben nem engedték, hogy a város megünnepelhesse 400 éves fennállását, ezért készült csak most a tábla. Neves előadók értekeztek a város múltjáról, így Egyed Ákos, Tófalvi Zoltán és Zepeczáner Jenő. Az ülés egyik szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja volt. /Farczádi Attila: Szováta 420 évére emlékeznek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"

"Január 28-án Temesváron bemutatkozott a Temesvári Ökumenikus Alapítvány. Az alapító tagok - Cosma Iulian ortodox teológus (elnök), Kovács Zsombor lutheránus lelkipásztor (alelnök), Ciordas Maria orvosnő (ügyvezető igazgató) stb. - szándékai szerint az Ökumenikus Alapítvány alapvető célkitűzése az etnikumközi és felekezetközi megbékélés, a keresztény erkölcsi értékek közvetítésével. A kezdeményezők egy ökumenikus központot akarnak létrehozni Temesváron, amelynek három fő működési területe lesz: a keresztény erkölcs értékeinek terjesztése a nevelés útján, az etnikumközi és felekezetközi párbeszédhez szükséges feltételek biztosítása, a helyi nemzeti és vallási közösségek fejlesztését elősegítő tervek (projektek) támogatása. Az eseményen jelen volt többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Kräuter Sebestyén római katolikus megyéspüspök, Neumann Ernő temesvári főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bányai Ferenc református esperes, továbbá eljöttek más egyházi, illetve a helyi közigazgatásban dolgozó személyiségek. Nicolae Corneanu ortodox püspök arról beszélt, hogy Temesváron az ökumenizmusnak, a felekezetközi jó viszonyoknak erős hagyományai vannak, ezt igazolja Neumann Ernő főrabbi jelenléte is, ami a világ egy másik pontján talán szokatlan lenne egy ökumenikus találkozón. Kräuter Sebestyén, akinek "nyája", a bánsági katolikusok, nem kevesebb, mint nyolc nyelven imádkoznak (!), három nyelven - románul, magyarul és németül - üdvözölte a kezdeményezést. Neumann Ernő, Temesvár főrabbija arról beszélt, hogy az ökumenizmus a keresztény egyházak közeledését szolgálja, de valamennyi egy közös törzsön, a zsidó valláson sarjadt új hajtás. /Pataki Zoltán: A felekezet- és etnikumközi megbékélésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"

"A Romániai Magyar Szó ismertette Tokay Györggyel készített interjút, amely a Bihari Naplóban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy a személycserének volt-e köze a tervezett, s a bányászlázadás miatt elhalasztott nyárádszeredai Fórumhoz, így felelt: "A nyárádszeredai Fórumot illetően nem hiszem, hogy sok köze lenne ehhez az én elmozdításomnak. Általában nem nagyon hiszem azt, hogy ezek a fórumok ebben a periódusban oly pozitív szerepet játszanának, mint ahogy azt a tiszteletbeli elnök úr gondolja. E rendkívül nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ legitim, megválasztott vezetőinek a reform mellett kell felsorakozniuk, és minden vitát - ami természetes, hogy van, és demokratikus szervezetben kell is, hogy legyen - a legitim szervezeteken belül kell lefolytatniuk." Tokay nem akarja barátja és utódja, Eckstein Kovács Péter munkáját befolyásolni. A kialakított intézményes keretet a továbbiakban meg kell erősíteni, hiszen az Európai Unió jelentése is aláhúzza, hogy ez az intézmény alulméretezett. Meg kell erősíteni, szükséges tovább fejleszteni a területi irodák tevékenységét, mert a nemzetiségek problémáit a helyszínen kell megoldani, és nem Bukarestben. Nagyon sokan még a saját szövetségünkben sem tudták, hogy ez a hivatal tizenhét különböző kisebbség érdekeit képviseli, és mind a tizenhétre külön gondot kell fordítani. Úgy gondolom, az RMDSZ akkor bizonyítja felelősségét az egész ország előtt, hogy érett politikai erő, ha mind a tizenhétre gondol, függetlenül attól, hogy sokan vannak vagy kevesen. Konkrét feladatként előttünk áll az ingatlan-visszaadást, a közösségi vagyon visszaadását szabályozó törvény elfogadtatása a kormánnyal és a parlamenttel; a tervezet már elkészült. Be kell fejezni a visszaszolgáltatási procedúrákat, amelyeket az eddig már elfogadott kormányrendeletekkel megkezdtünk; 17 ingatlanról van szó, a rendeletben szereplő 8 ingatlan közül mindössze hármat sikerült visszaadni jogos tulajdonosának. Végül, de nem utolsósorban szólnom kell még két problémáról. Az egyik a kisebbségi törvény előterjesztése és megvitatása, a másik a romakérdés megoldásában való előrehaladás. Ez szerintem nem egy, hanem akár még négy évre való feladat. /Tokay György menesztésének újabb hullámai = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"

"A Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elleni erősödő támadásokra válaszul Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Hajdú "nagyon nehéz és kritikus tárcának a vezetője". Szerinte "az Egészségügyi Minisztérium nem tét nélküli tárca, hihetetlen gazdasági, szakmai és csoportérdekek csapnak össze, amelyek felfaltak már kilenc minisztert". Takács dicsérte Hajdú munkabírását, korrektségét és megvesztegethetetlen-ségét - úgy látja, éppen ezért van olyan sok ellensége a miniszternek. Az RMDSZ alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket "következetesen életbe léptessük" - jelentette ki a politikus, hozzátéve: "pillanatnyilag úgy gondolom, hogy nem szabad megfutamodnunk". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"A tervezett Keleti Újságról a születendő lap egyik tulajdonosa, Verestóy Attila szenátor, elmondta: az idei esztendő első napjaiban végre sikerült annyi pénzt összegyűjteni, amellyel már megindítható a napilap. Rajta kívül Lányi Szabolcs és egy magyarországi vállalkozó is befektet, mert ez egy gazdasági vállalkozás lesz, alapjában véve. Verestóy cáfolta, hogy a Népszabadság lenne a partner, mert ilyen hírek keringenek. A szerződést február 15-én írják majd alá, ekkortól lehet pontosan tudni, hogy végül is milyen összeggel gazdálkodhat a lapkiadó, és mikortól kezdődhet el a Keleti Újság megjelentetése. A lap megjelentetése 1,7 millió dollárba kerülne, mindeddig azonban csak egymillió gyűlt össze. A jövőbeni laptulajdonosok szerint azonban kezdetben ennyi is elég. Az indulás dátuma is változott az idők folyamán, mostanában mind gyakrabban emlegetik április 1-jét. /Mi újság? RMDSZ-magánlap áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"

"Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

Jan. 30-án Gyulán három jelölt közül az aradi Sofronie atyát választotta püspöknek a magyarországi román ortodox egyház közgyűlése. Az 1997-ben létrehozott egyházmegye első püspökévé azt követően válhat a 32 éves aradi szerzetes, hogy a bukaresti pátriárkátus szinódusa jóváhagyja a gyulai döntést. Sofronie atya orvosi végzettségű, Görögországban és Nyugat-Európában is tanult. A leendő püspök valamennyire ért magyarul is. A püspökválasztó közgyűlésen részt vett az új román püspökség ideiglenes vezetője, Seviciu Timotei aradi püspök is. /Megválasztották az első gyulai román püspököt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./