Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2011. szeptember 19.
In Memoriam Thurzó Sándor
Nagyvárad – Vasárnap este a nagyváradi Barátok római-katolikus templomban emlékkoncertet tartottak Thurzó Sándor zenetudós emlékére.
Az est közreműködői Tokaji Ágnes, Costin Éva, Thurzó Sándor József, dr. Marcu Ágnes, Bozsódi Beáta és Barothi Anca voltak. A műsor jól azonosult az emlékest üzenetével, ugyanis elégikus hangú kompozíciókat hallgattunk meg. Elsőként felcsendült Dankó János nagyváradi szerző négy kompozíciója. Kiemelkedő volt a brácsára írt Adagio, amelyet Thurzó Sándor József igen kifejezően adott elő, valamint a Szerenád, amely ősbemutastóként szerepelt Costin Éva (hegedű) és Bozsódi Beáta (gordonka) tolmácsolásában. Következett Vivaldi két csllóra írt g-moll versenymű Adagioja (op. 24 r.v.531). A két gordonka szólamát dr. Marcu Ágnes és Bozsódi Beáta közvetítette, és a kíséretet Barothi Anca szolgáltatta. Constantin Dimitrescu (1847-1928) gordonkaművész és zeneszerző IV. g-moll vonósnégyeséből (op. 38) a II. Adagio non troppot tételt a Varadinum Vonósnégyes tolmácsolta. Dimitrescu gordonkaművésze karmester volt, ő alapítatta az első vonósnégyest Bukarestben. Ezt követően Balassa Sándor (sz. 1835) II. vonósnágyeséből (op. 114) a III. tételt szintén a Varadinum Vonósbnágyes vitte színre.
A romantika áramában
Különleges bemutatóval is megajándákozott a műsor: Lászlóffy Zsolt nagyváradi karnagy, tanár, zeneszerző egy hindu film (Őrült szerelem) zenéjéből készített átiratot vonósnégyesre. Ezt a kompozíciót a Varadinum vonósnágyes szólaltatta még, a gordonkaszólamot Bozsódi Beáta játszotta. Ezt követően két Liszt Ferenc kompozíciót hallgattunk meg, először az Elfelejtett románc (1880) eredetileg zongorára és brácsára írt művet, majd az Angelus avagy Ima az őrangyalokhoz (1877) címűt, amely a Zarándokévek zongoraciklus első darabja. Befejezésként Puccini Krizantémok (1890) című vonósnégyesre írt alkotását játszotta a kvartett. Az előadók ráfigyeltettek a művek kívánta éneklő tónusra, a pianok szépségére, a muzsika színesen körvonalazott, megmintázott effektusaira. Értelmes, gonddal kidolgozott játékuk élvezetessé avatta Vivaldi művészetének széles ívelésű frázisait. A bensőséges, elégikus hangvétel igen szépen érvényesült a tartalmaskoncerten. Emlékezetes marad Vivaldi Adagiojanak előadása vagy Balassa Sándor vonósnégyesének harmadik tételének megmintázása, valamint a Thurzó Sándor által is kedvelt Krizantémok érzelmet ébresztő megszólaltatása. Jól illeszkedett a műsorhoz Dankó János költőiséget, elvágyódást sugalló kamarazenéje. Az emlékest szervezője Tokaji Ágnes volt. Teljesítményüket a népes hallgatóság nagy lelkesedéssel fogadta.
Tuduka Oszkár. erdon.ro
2011. szeptember 19.
Répás Zsuzsanna: év végéig kiutalják az oktatási támogatásokat
Remélhetőleg még ebben az évben sikerül kiutalni az oktatási-nevelési támogatásokat annak a 250 ezer határon túli, magyar oktatásban részesülő iskolásnak és óvodásnak, akik erre jogosultak – nyilatkozta Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna reagálni kívánt arra a sajtóértesülésre, amely szerint az erdélyi pedagógusszövetség nem tud arról, hogy a Bethlen Gábor Alap (BGA) megkezdte volna a támogatások kézbesítését. A helyettes államtitkár rámutatott: félreértés történt, hiszen a kifizetések már szeptember 9-én megkezdődtek Szlovéniában és Horvátországban, ahonnan kevesebb kérelem érkezett. A legtöbb igénylést Erdélyben nyújtották be, az itteni kérelmek mintegy 85 százalékát dolgozták fel eddig. Az eljárás idén gyorsabban halad az elmúlt tanévhez képest, amikor februárig húzódott a folyamat – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Amint arról a Krónika korábban beszámolt, Lélfai Koppány, a BGA új vezetője kijelentette: az idén életbe lépő banki átutalásoknak köszönhetően jelentős megtakarításra számítanak, emellett pedig az érintettek is korábban juthatnak majd hozzá a támogatásokhoz. Elmondása szerint Erdélyből mintegy 110 ezer kérelem érkezett, ez 150 ezer pályázót jelent a családi átfedések miatt.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 19.
Kettős könyvbemutató Gyergyószárhegyen
Kettős könyvbemutatót tartottak a hétvégén a gyergyószárhegyi alkotóközpontban. A néhány nappal korábban rendezett marosvásárhelyi premier után a Hargita megyei nagyközségben ismertette meg ötéves termésének antológiáját a Súrlott Grádics irodalmi kör.
Bölöni Domokos által összeállított és Kedei Zoltán rajzaival illusztrált kötetben harminc, Vásárhelyhez kötődő szerző jegyez többnyire vidám verset, novellát, karcolatot, kisregényt. Az eltérített felvonó mindkét bemutatóján elhangzott: a negyvenesztendős múltra visszatekintő Kriterion Kiadónak ez a „legnagyobb” antológiája, ugyanis a harminc szerző közül haton a Nagy családnevet viselik. A Súrlott Grádics a tavaly ünnepelte ötödik születésnapját, a minap megjelent gyűjteménye pedig az első kiadványa.
150 év a Gutenberg-galaxison a címe Puskel Péter az erdélyi magyar újságírás egyik legtermékenyebb városának számító Arad sajtótörténetéről szóló munkájának. A komoly kutatómunkát végző szerző ablakot nyitott a partiumi település sajtómúltjára.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 19.
Nemzeti motorosok a Szent Ferenc Alapítványnál
Nagy élményben volt részük szombaton a Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek, amikor 320 nemzeti érzelmű motoros érkezett a dévai kolostorhoz. 
A motorosok minden évben meglátogatják az alapítvány más-más gyermekotthonát, ahová adományokat visznek. Tavaly Torockót választották, jövőre pedig valamelyik székelyföldi gyermekotthont keresik fel. Idén Dévára esett választásuk. Többségük, vagyis körülbelül 200-an Magyarországról érkeztek, Erdélyből, főleg Székelyföldről olyan 100-an, néhányan pedig Felvidékről és Bécsből. Számos motoron ott lobogott a magyar zászló, néhányon a székely jelvények. A 2005-ben indított különleges akcióban eleinte csak anyaországiak jöttek, évről évre egyre többen, idővel azonban az erdélyi magyarok és a többi határon túli közösségek köréből is érkeznek.
Minden motoros egy tartálynyi üzemanyag árával megegyező értéket adományozott a Szent Ferenc alapítványnak. Az adomány sokféle formát öltött: élelmiszert, ruhát, könyveket és pénzt is adományoztak, mondta Palkó Cecília, a Szent Ferenc alapítvány gazdasági igazgatója.
A gyermekek – és bizonyára sok felnőtt – számára azonban a szebbnél szebb, lóerőktől duzzadó motorok jelentették a legnagyobb élményt. A motorosok megmutatták csodajárműveiket, elmagyarázták, hogy melyik kapcsoló mire való, s a délután fénypontjaként rövid sétára is elvitték a gyerekeket. Felülni olyan motorokra, amit leginkább amerikai filmekben lát az ember, igen nagy élményt jelentett a gyerekeknek.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)
2011. szeptember 19.
Bejegyeztetett Ha a magyarság erős képviseletének létrehozása érdekében az EMNP, az RMDSZ és az MPP koalícióra lép, egyik sem jut be a parlamentbe.
Bejegyezték tehát az Erdélyi Magyar Néppártot. Amint arról Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és az új párt kezdeményező bizottságának a tagja a Borzonton tartott elnökségi ülés után a sajtóval közölte, az EMNP stratégiai célja a magyarság minél erősebb képviseletének megteremtése érdekében az együttműködés a két másik magyar szervezettel, az RMDSZ-el és az MPP-vel.
Megállapítható tehát, hogy alig jegyezték be, máris történelmet ír az új párt. Nem versenyezni akar politikai ellenfeleivel, hanem együttműködni velük. Ebből az következik, hogy az EMNP programjában nincs alternatíva az RMDSZ és az MPP célkitűzéseihez képest, vagy ha van, akkor nem ragaszkodnak hozzá, az együttműködés – a magyarság erős képviselete érdekében – fontosabb a saját elképzelések megvalósításánál.
Arról, hogy miként képzeli el az együttműködést megcélzott politikai partnereivel az EMNP, sajnos nem sokat sikerült megtudni. Toró szerint ugyanis erre nincs recept. Ugyanakkor „a párt bármire nyitott, ha az együttműködést komoly tárgyalások előzik meg, ahol a felek egyenlő partnerekként ülnek majd egymással” – hangsúlyozza az eseményről szóló sajtótudósítás. Elgondolkodtató, hogy az EMNP szempontjából az együttműködés tartalma nem lényeges, hiszen ők bármire nyitottak, a fontos csak az, hogy komolyan vegyék őket.
Ami az RMDSZ számára bizonyára a legnehezebb próbatétel... Ebből a kijelentésből felsejlik az EMNP valódi célja: mindegy, milyen áron, csak ott lenni a képviseletben, részt kapni a helyi és az országos hatalomból. Mindezt nem a saját erőre támaszkodva, hanem az RMDSZ oldalvizén, a parlamenti küszöb elérésének meghiúsulásával fenyegetve. Ez – mielőtt még bárki is kételkedne – nem zsarolás, hanem az erős magyar képviselet megteremtése érdekében hozott önzetlen áldozatvállalás. Bizony.
De kivel is akar az EMNP együttműködni? Nos, mindenekelőtt az RMDSZ-el, azzal a szervezettel, amelyikről Tőkés László, az EMNT elnöke és az új párt legfőbb szorgalmazója a nagyváradi Szacsvay iskola névadó ünnepsége kapcsán minap a következőket fogalmazta meg: „Ez az eset felidézi az áldott emlékű Szacsvay Imre országgyűlési jegyzőről való megemlékezések eddigi gyakorlatát, amit a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-érában az MSZP-SZDSZ-barát nagyváradi, illetve bihari RMDSZ-klán sajátított ki, ezáltal erősítvén legitimációját permanens választási kampányában.
Tudnivaló, hogy a bihari udmr/rmdsz szervezet a lehető leggátlástalanabb etnobizniszt folytató, gazdasági és politikai hatalmat ötvöző, a román nacionál-kommunista politikai érdekeket kiszolgáló, magyar nemzetiségű román politikai klikk kezében található, akik az etnikai politikai képviseletet csak befolyásuk és hatalmuk megőrzésére használják. Ennek következtében természetszerűen mindig szembementek a Fidesz és a KDNP képviselte nemzeti politikával – most viszont elvtelenül igazodni próbálnak hozzá. (Botránykrónikájukat mellékelem...)”
Na, ez valóban komoly tárgyalási alap. Az EMNP tehát – szigorúan a magyarság képviseletének erősítéséért – együttműködni kíván a gátlástalanul etnobizniszelő, román nacionál-kommunista érdekeket kiszolgáló, politikai és gazdasági hatalmat ötvöző bihari udmr-szervezetet is magába foglaló RMDSZ-szel.
Ami azonban a tervezett együttműködés konkrét lehetőségeit illeti, abból nincs csak három: vagy koalícióra lép az EMNP, az RMDSZ és az MPP, s a magyarság erős képviseletének létrehozása érdekében egyik sem jut be a parlamentbe, mert – amint arra Lakatos Péter, a bihari RMDSZ szervezet parlamenti képviselője is rámutatott a szombati SZKT-n – akkor már kilenc százalékosra emelkedne a küszöb; vagy az EMNP makulátlan jelöltjei felkérezkednének a gátlástalanul etnobizniszelő, román nacionál-kommunista érdekeket kiszolgáló stb. RMDSZ listáira (mint tette azt Tőkés László a 2009-es EP-választáson).
A harmadik lehetőség a pártfúzió lehetne. Az EMNP jelöltjei, az autonómia lánglelkű lovagjai beolvasztanák frissen létrehozott pártjukat az RMDSZ-be, és ott folytatnák harcukat a gátlástalan etnobiznisz ellen...
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 19.
/vezércikk/
Új párt a páston!
Kedves olvasóink, fogódzzanak meg – vagy ahogy a pilóták mondani szokták, jól kössék oda magukat, hogy könnyebb legyen majd az azonosítás –, fontos bejelentés következik: lapunk rövidesen egy új pártot jegyez be!
Az új alakulat nevéről, színeiről és lógóiról még folyik a vita a szerkesztőségben, de a létrehozását támogató százezres lista már elkészült: egy másik, frissen bejegyzett erdélyi magyar párt „aláíróit” vettük át, kiegészítéseképpen pedig a telefonkönyvből merítettünk, a nevekhez újdonat, eredeti, saját kézjegyeket mellékelve.
Bízunk a román demokráciában – ahogyan azt a másik pártot, úgy minket is be fognak jegyezni, ha tőlük megfeleltek azok az aláírók, tőlünk is megfelelnek.
Programunk egyszerű: a pluralizmust hirdetjük. Aminek az a lényege, hogy jelöltjeinknek paritásos alapon, azaz az RMDSZ jelöltjeivel azonos számban és arányban kell bejutniuk a román parlamentbe, a magyar országgyűlésbe, az európai parlamentbe, a mennyországba és a pokolba. Kicsinyes akadékoskodók hiába hozzák fel az eddigi szavazatok és közvélemény-kutatások adatait, amelyek az RMDSZ fölényét mutatják. A paritás az paritás, a hármasszabály az hármasszabály – ahogy mi értelmezzük.
Kampányaink során természetesen meg fogjuk magyarázni, hogy csak mi képviseljük a szegények, a nagy-, kis- és közepes vállalkozók, de legfőképpen a magyarok érdekeit, Szent István királyunktól errefelé. A többiek kommunisták (főleg az RMDSZ), de mindenképpen hazafiatlanok, nemzetidegenek, hazaárulók, és hiába hangoztatják, igazából nem akarják az autonómiát, azt csak mi akarjuk.
Ideje felismerni, hogy – mint bölcs vezetőnk, a nemzet miniszterelnöke példamutatóan megjegyezte – csakis teljes nemzeti összefogással tudunk érvényesülni, s akik nem hajlandók összefogni, azokat összefogjuk. Hasonlóképpen követjük másik vezetőnk, minden románok elnökének intelmeit, vele is összefogunk, tudjuk ugyanis, hogy milyen jól informált minket illetően...
Az igazi az lesz, amikor a választások becsületes megnyerése után együtt fogunk kormányozni, hogy megvalósítsuk az ő nemes törekvéseit az alkotmány, a választási törvény, az ország területi felosztása, a parlament, valamint minden létező teljes felforgatására, minden lehetséges szavazásforma összevonására és elhalasztására. Amitől az RMDSZ fél, attól senki nem szabadul!
Ezek az összefogások, -borulások és -vonások már azért is parancsolóak, mert az ostoba tömegek, de a világban végbemenő változások is aggasztó irányba tartanak. A néppártok tízvalahány éves (lásd még: ciklusos napfolttevékenység) uralma után a narancsnak kaput.
Az, amit sokan, természetesen jogtalanul, az inkompetencia tatárdúlásának neveznek, akár fél évtizeden belül teljesen átrajzolhatja Európa ideológia térképét; a múlt héten Dániában elkezdődött, Németországban kiteljesedik, Frankhonban és Itáliában folytatódik, s lényeges váltás előtt áll az EP is.
Úgyhogy itt az ideje az elszánt ellenállásnak, vagyis annak, hogy magunk is színt valljunk. Vagy – váltsunk.
Ágoston Hugó. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 20.
Félresikerült tankönyvek
Gyakorló szülőként és – némi nagyképűséggel – tanárként örömmel tapasztalom a fiatalok nyelvi igényességének megnyilvánulását. Ahogyan érzékenyen és gondosan közelítenek az anyanyelvhez, ahogy felfedezik, mekkora hatalma és jelentősége lehet egy-egy árnyalatnyi különbségnek, ahogyan kérdeznek, vitatkoznak és elfogadnak megfelelően megalapozott kritikákat.
És elborzadva hallom, milyen nyelvi atrocitások érik őket egyik-másik órán olyan pedagógusok részéről, akiket valahol valaki elveszített a magyar nyelv számára, a sors és a tanügyi rendszer kifürkészhetetlen akarata viszont olyan őrhelyre állította őket, ahol úgy védik a mundér becsületét, miként közrendet a korrupt rendőr. Ha innen közelítünk – és kötelességünk innen is közelíteni –, akkor kénytelenek vagyunk jócskán visszavenni abból a kalapdobálós hurrázásból, amelyet Románia földrajza és történelme magyar nyelvű tankönyvének megjelenése kiváltott. Úgy tűnik, az ügy egyetlen megfellebbezhetetlenül pozitív vonzata, hogy harminckét éves kényszerszünet után megjelenhettek a magyar nyelvű tankönyvek. Tartalmukról, nyelvezetükről ugyanis csak fanyalgás, irónia, esetenként a felháborodás hangján szólhatnánk, hiszen – főleg a végzősöknek szánt könyv – a nyelvi mérgezés gyanújával illethető. Hogy csak az hibázik, aki dolgozik? A közhely természetesen ismerős, de esetünkben ez sem mankó. Amíg ugyanis a tankönyvek nyomdai lektorálása legfeljebb két hónapot igényel, esetünkben közel hat hónapról beszélhetünk, a végeredmény pedig arról árulkodik, hogy lektor jó esetben repülőből pillantott rá a kéziratra. A tizenkettedikesek pedig olyan könyvből tanulhatnak, mely kedvét szegheti a diáknak. Az sem finomít a tényeken, hogy az eredeti, román anyag sem a műfaj gyöngyszeme, munkájuk során többnyire a tanárok is figyelmen kívül hagyják. Rögtön felmerül: ebben az esetben miért kellett ragaszkodni ehhez a változathoz? A két tankönyv fordítását, szerkesztését és nyomtatását meghívásos pályázaton ítélték oda a Román Nemzeti Könyvkiadónak, így a szakma krémjének vetélkedése elméletileg sem emelhette a színvonalat. A termék pedig olyan lett, amilyent a kontraszelekció teremthetett. Állítólag jövőre másik könyv születik, addig elégedjünk meg az áttörés sikerével. Bízván, hogy gyermekeink nyelvi igényessége időközben nem vásik.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 20.
Harc a magyar feliratokért (Román intézményeket szólított fel a prefektúra)
Több kormánynak alárendelt állami intézmény Kovászna megyei kirendeltségét szólította fel a törvényesség betartására György Ervin prefektus, egy magánszemély levélben hívta fel a kormány helyi megbízottjának figyelmét, hogy jó néhány hivatalról hiányzik a magyar elnevezés.
A prefektúra Antal Árpád RMDSZ-elnök, polgármester hasonló tematikájú beadványa után két levelet kapott, egyet szeptember 9-én, egyet pedig 15-én. Ezekben azoknak az intézményeknek a listája szerepel, amelyek mai napig nem voltak hajlandóak feltüntetni a többségi lakosság nyelvén is elnevezésüket. "A 2004/340-es, kormánymegbízottra és a kormányhivatalra vonatkozó törvény 19. cikkelyének m pontja, a prefektus feladatai között világosan megfogalmazza, hogy biztosítania kell az anyanyelv használatát az állampolgárok és a kormány intézményei között azokban a helységekben, amelyekben a kisebbséghez tartozó személyek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből következik, hogy a Sepsiszentgyörgyön tevékenykedő, a kormánynak alárendelt intézmények mindenikének kétnyelvű táblákat kell kifüggesztenie, és erre a kormányhivatal többször figyelmeztette az illető intézmények vezetőit" – derült ki a hivatal tájékoztatójából. Erdély András, a Kovászna megyei prefektus szóvivője a Háromszéknek elmondta, hogy György Ervin már előző mandátuma során is próbálta elérni az intézmények magyar elnevezésének feltüntetését, körlevélben fordult a hivatalokhoz, és így jutottunk el a mostani, korántsem kielégítő állapothoz. Most a legfrissebb jelzések után ígérik, ismét kivizsgálnak egyenként minden esetet, és ahol beigazolódik, hogy megalapozott az észrevétel, kötelezik az intézményt, teljesítse a törvényes előírásokat. Más kérdés, mennyire lesz eredményes a kampány, hiszen ezek az állami intézmények elszámolással tartoznak ugyan a prefektusnak, de valódi főnökük a miniszterük, és magyar felirat akkor kerül fel, ha Bukarestből is erre utasítják őket. A magyar nyelv hiányos használatára Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke hívta fel a figyelmet, augusztusban levélben emlékeztette György Ervin prefektust, hogy nemcsak a román nyelv használatát kell felügyelnie intézményének.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 20.
Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)
Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Vannak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is befolyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 20.
Toró: cinikusak Markó megállapításai
„Már megszoktuk, hogy az utóbbi időben akárhányszor alkalma van rá, Markó Béla leleplez egy újabb – többnyire Magyarország felől érkező – veszélyforrást, amely jövőnket fenyegeti”– fejtette ki Toró T. Tibor, az új erdélyi magyar párt alapítását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. „Hol a kedvezményes honosítás és a magyar állampolgárság iránti erdélyi tömegigény, hol a külhoni magyar állampolgároknak megadott szavazati jog váltja ki aggodalmát – vélekedett Toró.
Legutóbb az RMDSZ SZKT-ülésén elhangzott beszédében Markó az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jogi bejegyzésében vélte felfedezni az újabb, ismételten az Orbán Viktor vezette kormány számlájára írt veszélyt – folytatta a politikus. Úgy vélte azonban, hogy az erdélyi magyarok jövőjére leselkedő legnagyobb veszélyt a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben kell látni, akik – mint Toró fogalmazott – azt hiszik, hogy két választás között bármit büntetlenül megtehetnek, úgy, hogy közben folyamatosan a magyar egységért aggódnak.
Az EMNT ügyvezető elnöke szerint „különösen cinikus és kétes ízlésre vall”, ahogyan Markó Béla a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak. A román kormány annak ellenére teszi ezt – mondta Toró –, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég a ciántechnológián alapuló aranykitermelés ellen foglalt állást.
Toró T. Tibor arra kéri az EMNT nevében Markó Bélát: hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egység demagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmiféle intézményes kapcsolatot nem kíván fenntartani az EMNP-vel, amelyet szélsőséges politikai alakultnak tekintenek – jelentette ki Victor Ponta. A PSD elnöke szerint az EMNP Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu államfő vezényletével jött létre azért, hogy zsarolási eszközként használhassák az RMDSZ ellenében. Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 20.
Évnyitó a Sapientián
Több mint 300 elsőéves hallgatónak kezdődött meg a tanév tegnap délután a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai campusában. A tanévnyitó ünnepségen Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett jelen volt Dávid László, a Sapientia rektora, Székely Gyula dékán, Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Markó Béla beszédében az önálló magyar tudományegyetem létének a fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet. – Egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. ’89 után két fontos célért küzdöttünk. Egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is. Másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is. Nem elég az, hogy magyarul tanulhassunk, hanem el kell érni, hogy legyenek önálló oktatási intézményeink, ahol magunk dönthetünk az oktatás menetéről – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki a késlekedő akkreditáció kapcsán elmondta, most az RMDSZ-en múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. A részletekre visszatérünk.
(m.b.) Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 20.
Petőfi-szobrot a Petőfi- parkba!
PDL-s tanácsos aggódik a szászok nevében
Több mint 5 év után ismét visszakerülhet Petőfi Sándor költő szobra a segesvári várba. A polgármesteri hivatal mögül eltávolított szobrot a katolikus templom melletti parkban helyeznék el, erre kapott ígéretet az RMDSZ Dorin Danesan polgármestertől. Az ötlet azonban az egyik helyi demokrata-liberális párti képviselő, George Rolea szerint sérti a szász lakosság önérzetét. Miért Petőfi és nem egy német személyiségről kapja nevét a park? – vetette fel a tanácsos.
A szóban forgó közgyűlésről a helyi román nyelvű sajtóban megjelent tudósítás szerint "Petőfi Sándor felkavarta a vizeket", utalva arra, hogy a városvezetés a szobrot a katolikus templom melletti parkban szándékszik elhelyezni. A cikkíró szerint a város szász és román ajkú lakossága ellenzi a szoborállítást, valamint azt, hogy a költőről parkot nevezzenek el, mivel "a segesváriaknak semmi közük nincs Petőfihez, akit szerelmi kiruccanásai egyikén talált el Fehéregyházán egy eltévedt golyó, és akinek ráadásul románellenes versei jól ismertek." Az írásból kiderül, hogy az ügyben közvitát szerveznek, és a város lakosságáé lesz az utolsó szó.
A tanácsülésen elhangzottakról Gáll Ernővel, az RMDSZ segesvári szervezetének elnökével, közgyűlési képviselővel beszélgettünk. Elmondta, a történtek tipikus példája annak, hogy egy egyezségnek mi lesz az eredménye. "Ezelőtt 5-6 évvel, amikor a várfal beomlása miatt a falakhoz veszélyesen közel álló szobrot el kellett távolítani a polgármesteri hivatal mögül, mint RMDSZ-elnököt és városi tanácsost odahívtak, hogy meggyőződjek, tényleg szükséges ez az intézkedés. Veszélyben volt a településnek egy része, a várfal alatti épületek. El is vitték a szobrot és a súlyos, nagyméretű talapzatot is. Megegyeztünk a polgármesterrel, hogy amikor a várfalat megerősítik, a szobrot visszateszik eredeti helyére, ez ellen pedig a városi tanács részéről sem volt ellenvetés. Mintegy fél évvel a történtek után a polgármester azzal a jóhiszemű javaslattal állt elő, hogy biztosít egy másik helyszínt a szobor számára, mégpedig a bástya és a katolikus templom közötti parkban, ahol a Petőfi nevét viselő téren helyezik el a szobrot. A turisták így könnyebben látogathatják az emlékművet. Az RMDSZ által mintegy 150 résztvevővel megszervezett gyűlésen állásfoglalás született, elfogadtuk a polgármester javaslatát. Nem gondoltuk, hogy így elhúzódik a dolog. A várban időközben közművesítési munkálatok kezdődtek, az egyedüli hely, ahol az építőanyagokat tárolni tudták, éppen a szóban forgó park volt. Mi megértettük. A munkálatok befejeződtek, de ekkor a várba felvezető út romlott el, azt kellett megjavítani. Ezt is megértettük. Mostanáig nem is volt probléma a szoborügy miatt, a tanácsban is tárgyaltunk róla, és érdekes módon senki nem ellenezte. Nagy volt a meglepetés, amikor a múlt hónapi soros tanácsülésen az egyik PD-L-s képviselő, Rolea George azzal a féltő gondolattal állt elő, hogy megkeresték őt szász ajkú polgárok, akiknek úgymond fáj, önérzetüket sérti, hogy őket meg sem kérdezték a tér elnevezésével kapcsolatosan. Mint mondta, ez a tér, amit parkká alakítanak és amire már megvan a pénz meg a jóváhagyás, mégiscsak egy szász személyiség nevét kellene viselje, miért éppen Petőfiről neveznék el? Rákérdeztem, mit gondol, a magyarok önérzetét, akik több mint ötezren vagyunk, míg szászok alig százan, nem sérti-e, hogy a szobor 5 éve egy raktárban áll?!" – jelentette ki a helyi RMDSZ- elnök, hozzátéve, tudja, honnan jönnek a támadások, kik azok a magas pozícióban levők, akik ellenzik a park elnevezését, a szoborállítást.
Gáll Ernő korábban már beszélt az evangélikus egyház képviselőjével, és senki nem támasztott kifogást a park elnevezését illetően. "A Német Demokrata Fórummal még nem tárgyaltunk. Közben kiszivárgott, hogy nem is ők panaszkodtak, hanem román ajkúak keresték meg a szászokat, ők aggódnak, és céljuk, hogy szembeállítsák a magyarokat a szászokkal. A polgármester megnyugtatott, hogy kialakítják a parkot, a Petőfi-szobor ott fog állni, még az ősz folyamán. Hogy mi lesz a végkifejlet? Remélem, megoldódik a szoborállítás kérdése, annál is inkább, hogy a környékbeli lakóknak, akiknek 60 százaléka magyar, nem kell megváltoztatniuk személyi irataikat, hiszen a tér kap nevet, az utcák megnevezései nem változnak" – mondta.
Megkeresésünkre Dorin Danesan polgármester közölte, egyesek ugyan felkavarták a vizeket, de a helyzet rendeződni fog még idén, a parkot elnevezik Petőfiről, a szoborállításról pedig két évvel ezelőtt már hoztak határozatot a közgyűlésben, újabbra nincs szükség.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 20.
Kincses Előd ügyvéd az oktatási tárcánál panaszolta be a MOGYE-t
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusához és az oktatásügyi minisztériumhoz fordult Kincses Előd ügyvéd, aki az egyetemi charta diszkriminatív és törvénytelen passzusainak a korrigálását követeli.
A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, Csiszár Anna professzor felhatalmazásából lépő jogász az új oktatási törvény 135. cikkelyét idézi a felsőfokú intézmény, illetve a szaktárcához címzett beadványában. A törvénycikkely értelmében a három romániai multikulturális oktatási intézmény – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a MOGYE – létre kell hozza az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Míg az előbbi két egyetem vezetősége eleget tett a törvény előírásainak, a MOGYE román többségű szenátusa semmiként nem hajlandó eredeti álláspontján változtatni.
Kincses rámutatott: a nyáron elfogadott charta lényegesen kevesebb jogot biztosít az egyetemen tanuló, illetve oktató magyarságnak, mint korábban. Eddig ugyanis minden oktatási vonal megválaszthatta saját vezetőit. „A kétharmados román többség úgy fojtogatja a magyar oktatást, ahogy éppenséggel akarja. Az új charta szerint ez a többség fog dönteni a magyar vezetőkről is. Szintén visszalépésnek számít, hogy a most elfogadott charta szerint az előadásokon kívül – melyek lehetnek magyar vagy angol nyelvűek is – minden egyéb román nyelven folyik” – sorolta kifogásait a marosvásárhelyi ügyvéd. „Az oktatási miniszter, illetve a tanügyért felelős kormányfő-helyettes, Markó Béla beavatkozását várom. Amennyiben nem lépnek harminc napon belül, a közigazgatási bírósághoz fordulok” – szögezte le a RMOGYKE jogi képviselője. Kincses Előd szerint a bukaresti illetékesek lépéskényszerbe kerültek, ugyanis éppen az általuk megalkotott oktatási törvény mondja ki, hogy az egyetemi autonómia nevében tilos a minisztériumi rendelkezések megszegése. (A MOGYE-ért tüntet az SZNT. Az aradi vértanúkra való megemlékezés napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért fog tüntetni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette ki Jakab István, a szervezet Maros megyei elnöke. A politikus elmondta: az SZNT akár súlyos pénzbírság ellenében is megtartja a tiltakozást október 6-án, így abban az esetben is sor kerül a tüntetésre, ha a polgármesteri hivatal nem engedélyezi azt. „Nem veszünk részt a kormányzásban, így nem tudjuk politikailag befolyásolni a problémát, de mindenképpen támogatni szeretnénk a hallgatók magyar nyelvű felkészítését” – jegyezte meg Jakab István.)
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 20.
December végéig akkreditálhatják a Sapientiát
Várhatóan akkreditált intézményként kezdheti meg az új évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – jelentette be Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az intézmény kolozsvári karának tanévnyitóján, melyre tegnap délelőtt került sor a Farkas utcai református templomban. Emlékeztetett: a kormány augusztusban elküldte a parlamentnek a Sapientia akkreditációját jóváhagyó törvénytervezetet, amelyet az ülésszak végéig kell elfogadnia a törvényhozásnak. A tárcavezető ezért bízik abban, hogy legkésőbb december végén a Sapientia elnyeri az intézményes akkreditációt.
Hozzáfűzte: az RMDSZ prioritásai között szerepel az egyetem akkreditálása, de ahhoz a román képviselők, szenátorok felét is meg kell győzni ennek fontosságáról.
„A politikus nem ülhet a hátsó sorban”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke beszédében rámutatott: még nem tartunk ott, hogy a politikusok a hátsó sorokból figyeljék a tanévnyitót, mert a politikumnak még dolga van, hiszen az egyetem még nem kapta meg az intézményes akkreditációt, pedig a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) egy évvel korábban jóváhagyta azt. Leszögezte: a késlekedés a politika felelőssége, nem az oktatókon múlt, hogy a felsőoktatási intézmény még nem tudta beindítani mesteri, illetve doktori képzéseit. Toró ugyanakkor beszélt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának önállósodási törekvéseiről is, mely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Hozzáfűzte, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Szélesebb körű lesz az anyaországi támogatás
A kolozsvári tanévnyitón elsőként Kató Béla, a Sapienta Alapítvány elnöke szólalt fel, aki azzal biztatta a diákokat, hogy az egyetemen megszerzett tudás hasznosítható, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a katasztrofális érettségi eredmények bizonyítják: csalással, munka nélkül nem lehet előre jutni. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora beszédében arra emlékeztetett: a Sapientia EMTE-t az utóbbi tíz évben elért kutatási eredményeiért a legjobb magánegyetemként tartják számon az országban, s – beleértve az állami egyetemeket is – a huszadik helyen áll az országos ranglistán. A tanévnyitón Mezey Barna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is köszöntötte a sapientiás diákokat. Magyarország kormányát Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki ünnepi beszédében elmondta: örülnek, hogy a román kormány elfogadta a Sapientia intézményes akkreditációját, és bizakodva várják a parlament kedvező döntését is. Hozzáfűzte, míg a korábbi magyar kormányok csak az egyetem működését voltak hajlandók finanszírozni, a jelenlegi Orbán-kabinet a szükséges fejlesztéseket is támogatni fogja Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, illetve Nagyváradon is a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: az idei tanévben több diák kezdi el a tanévet, mint tavaly, a térítésmentes helyek teljes mértékben, míg a tandíjköteles helyek hetven százalékát elfoglalták a katasztrofális érettségi eredmények ellenére.
Partnerré nevelnék a diákokat
Tegnap délután Csíkszeredában a tizenegyedik elsőéves generációt üdvözölték a Sapientia vezetői és az évnyitó ünnepség meghívottai. Szép Sándor rektorhelyettes beszédében kiemelte: a mostani Sapientia több és nagyobb, mint korábban, hiszen idén 4 karon mintegy 2000 hallgatóval kezdik meg a tanévet. „Talán kevesebb idén a lelkesedésünk, aminek külső és belső okai egyaránt vannak, de lépnünk kell, hogy elősegítsük az egyetem pozitív megítélését, illetve azt, hogy a régió magáénak tartsa az intézményt” – hangzott el. A rektorhelyettes ugyanakkor rámutatott, idén az egyik célkitűzésük, hogy diákjaikat partnerré neveljék. Makó Zoltán, a gazdaság- és humántudományok karának dékánja a 11-es számot emelte ki, számmisztikai szempontból ugyanis mesterszámnak tekintik, ami több ígéretet és több megvalósítást tartogat. A műszaki és társadalomtudományi kar nevében Lányi Szabolcs dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg ezelőtt tíz évvel az volt a kérdés, hogy lehet-e előzmény nélkül a Székelyföldön egyetemet alapítani, ma már arra keressük a választ, hogy a diákok akarnak-e szülőföldjükön tanulni, érvényesülni. A Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Füzes Oszkár arra buzdította a jelen lévő diákokat, elsőéveseket, hogy legyenek büszkék rá, hogy sapientiások lehetnek, hiszen a magyar állam számára az egyetem az elmúlt 10 év legfontosabb beruházása volt a magyar nemzetpolitika tekintetében. A diplomata hozzátette, bízik benne, hogy az évnyitón jelen van az a személy is, aki „2048-ban majd Nobel-díjas lesz”.
Zsigmond Barna Pál főkonzul a nemrég elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselő nevét említette, aki az egyetemalapítás kiemelkedő egyénisége volt. Rámutatott: az egyetem már bebizonyította élet- és versenyképességét.
Megnyitották a doktori képzést is
Molnár József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem rektora is köszöntötte az egybegyűlteket. Rámutatott, hogy nem csupán a Sapientia EMTE megnyitójára jött, hanem a Székelyföld első magyar nyelvű doktori képzésének megnyitójára is, amely 10 diák számára nyújt továbbtanulási lehetőséget a gödöllői egyetemmel együttműködve Csíkszeredában.
„A felsőoktatás verseny a hallgatókért, a professzorokért, a kutatásokért, azonban csak az tud helytállni, aki minőséget produkál, és együttműködésre képes” – hangsúlyozta a professzor. Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az egyetem közösségi szerepét hangsúlyozta, és úgy véli, látszanak az első jelei annak, hogy Csíkszereda több lett a Sapientia itteni karai révén. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint Csíkszereda ideális otthont biztosít az egyetemisták számára, majd arra buzdította őket, ismerjék meg a megyeközpontot nappal is. Az elöljáró ugyanakkor kérte a magyarországi diplomatákat, tolmácsolják köszönetét az Orbán-kormánynak, mert támogatásuk nélkül „nem dicsekedhetnénk azzal a ténynyel, hogy mára Csíkszereda megkerülhetetlenné vált Erdélyben”. Ráduly ugyanakkor indítványozta az egyetem vezetőségének, hogy állítsanak emléket Birtalan Ákos volt RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki az egyetemalapítás emblematikus figurája volt. Javasolta, hogy az egyetemi könyvtárat nevezzék el Birtalan Ákosról. „Az alapítók itt vannak köztünk, ti velük együtt építhetitek az egyetemet, szőhetitek tovább ezt a sikertörténetet” – zárta a diákokhoz intézett beszédét a polgármester.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karán tegnap 17 órától kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett. Az intézmény közleménye szerint az idei érettségi eredmények ellenére az EMTE marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karára idén is 334 diák iratkozott be, akár a 2010/2011-es tanévben. Az ünnepélyes beszédek elhangzása után a hagyományhoz híven az elsőéves diákok közösen tették le a sapientiás fogadalmat.
Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 20.
Végre bíróságon a MOGYE -chartájának ügye?
Közigazgatási bírósághoz is kész fordulni Kincses Előd, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) jelenlegi chartájának diszkriminatív és törvénytelen passzusainak a korrigálását követeli – ezt a marosvásárhelyi ügyvéd maga erősítette meg kedden az MTI-nek.
Kincses a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület megbízásából közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Az egyetem román többségű szenátusához és az oktatásügyi minisztériumhoz egyaránt panasszal fordult, de ezt Kincses csak az első lépésnek tekinti. Jelezte: ha harminc napon belül nem érkezik válasz, a következő lépésben az egyetem etikai és közképviseleti tanácsához fordul. Ha itt sem sikerül elérni a magyar intézet létrehozását, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot. Kincses kizártnak tartja azonban, hogy helyben korrigálják a hibákat.
Az MTI-nek ezt azzal indokolta, hogy a szenátus román többsége “nem magyarbarátságáról nevezetes”. Emlékeztetett: annak idején egyetemi tanárok is alapító tagjai voltak a Vatra Romaneasca elnevezésű román nacionalista szervezetnek. Ők mind a mai napig “retrográd, magyarellenes ideológiák foglyai” – mondta Kincses. Magyari Tivadar, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási főtitkárhelyettese már egy héttel ezelőtt felhívta közleményében a figyelmet arra, hogy a MOGYE vezetősége továbbra is elzárkózik az új román oktatási törvény alkalmazása elől, és továbbra sem teszi lehetővé a magyar tagozat megalapítását.
A jogszabály 135. cikkelye egyebek között kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken – így a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben is – önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is. Ennek ellenére a marosvásárhelyi egyetem román többségű szenátusa elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Kincses Előd is ugyanerre a cikkelyre hivatkozik, akárcsak a román alkotmánynak a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó szakaszára.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a Sapientia egyetemtanévnyitóján ugyancsak kitért a MOGYE magyar tagozatának önállósodási törekvéseire, amely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Leszögezte: nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Az aradi vértanúkra való megemlékezés napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért fog tüntetni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette ki Jakab István, a szervezet Maros megyei elnöke. Közölte: az SZNT akár súlyos pénzbírság ellenében is megtartja a tiltakozást október 6-án, így abban az esetben is sor kerül a tüntetésre, ha a város polgármesteri hivatala nem engedélyezi azt. erdon.ro
2011. szeptember 20.
Máté: túlkapás áldozata vagyok
Túlkapásnak nevezte Máté András Kolozs megyei képviselő azt az eljárást, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított ellene négy további politikustársával együtt.
Túlkapásnak nevezte Máté András Kolozs megyei képviselő azt az eljárást, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított ellene négy további politikustársával együtt. Az ANI azért kért vizsgálatot az ügyészségtől, mivel mind az öt képviselő rokonait alkalmazta a képviselői irodájában. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint egyetlen törvény sem tiltja, hogy a romániai honatyák rokonaikat alkalmazzák az irodáikban.
Máté András nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy a rokon befolyásolja a munkáját, hiszen éppen azért vette fel, mert azt akarja, hogy segítse a munkáját. Máté hozzátette: a munkaszerződést amúgy sem ő, hanem a képviselőház főtitkársága írta alá. „Én csak jeleztem, hogy kiket szeretnék alkalmazni, és a képviselőház titkársága semmi törvényelleneset nem talált abban, hogy köztük volt a feleségem is” – mondta a politikus.
Máté mellett fennakadt az ANI rostáján még Oana Niculescu Mizil (PSD), Sonia-Maria Drăghici (PSD), Mihai Radan (nemzeti kisebbségek) és Stelică Iacob Strugaru (PDL) is, akik közeli rokonaikat – szüleiket, gyerekeiket vagy feleségüket – alkalmazták a képviselői irodájukban.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 20.
Sapientia: a remény tanéve
A parlament által is megerősített akkreditáció reményében kezdte meg – a többi felsőoktatási intézményt hetekkel megelőzve – tegnap a tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A reményt táplálta Kelemen Hunor művelődési miniszternek a kolozsvári ünnepélyes tanévnyitón mondott beszéde is.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, a parlament őszi ülésszakán elkezdődhet az akkreditálásra vonatkozó törvénytervezet vitája, és a jogszabályt akár az ülésszak végére megszavazhatják a honatyák.
Beszédében Kelemen emlékeztetett: egy évtizede, a Sapientia EMTE megálmodói és létrehozói abban bíztak, hogy ez az intézmény a magyar közösség javát fogja szolgálni, ez a meggyőződés működteti ma is a legismertebb erdélyi magánegyetemet.
„Sem a kis, sem a nagyközösségek, továbbá az ezekhez tartozó intézmények, egyetemek sem életképesek egy ma már banálisnak látszó érték, a bizalom nélkül” – mondta a politikus a tanévnyitón. Szerinte ha nincs meg a bizalom gyerek és szülő között, ha az emberek nem bíznak az intézményeikben, akkor a társadalom szétesik. „A bizalom az a társadalmi tőke, amely fontosabb az anyagi javaknál, a pénznél, amit az emberek bankokban vagy a tőzsdén halmoznak fel” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Közel száz gólya
Kelemen Hunor az egyetem székházában, a Bocskai-házban találkozott Dávid László rektorral és Tonk Márton dékánnal, valamint Mezey Barnával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorával. A tanévnyitó résztvevői együtt vonultak a Farkas utcai református templomba, ahol meghitt hangulatban zajlott a tanévnyitó. A rendezvényen részt vett Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az Erdélyben és a Partiumban a Sapientia EMNT az erdélyi magyar társadalom jövőjének, tudományosságának, sikerességének egyik fontos záloga. Az egyetem vezetősége ígéretet tett arra, hogy a most felvételizett és a már itt tanuló diákság nemsokára az intézmény mester- illetve doktorképző iskolájában tanulhatnak tovább. „A spanyolországi Barcelona futballklubnak van egy jelmondata: »több, mint sportklub«.
Picit profán a hasonlat a Sapientia EMTE-vel kapcsolatban, de el kell mondani: ez több, mint egy egyetem” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az idei tanévnyitó felszólalói közel száz gólyát köszöntöttek a régi református templom falai között. „Olyan kevesen vagyunk mi, diákok, ezért is meglepő és megható ez a nagy figyelem. Remélem, meg tudunk felelni az elvárásoknak” – nyilatkozta lapunknak egy elsőéves diáklány, aki úgy vélte, jó a korai kezdés, mert nem lenne türelme októberig várni az „izgalmas” tanévre.
Dávid: alaposan felkészültünk
A tanévnyitó után Dávid László rektor lapunknak elmondta: az oktatók és a hallgatók is alaposan rákészülnek a tanévre. Az intézményvezető szerint bebizonyosodott, hogy szakmai téren a Sapientia bizonyított, annak ellenére, hogy – mivel az akkreditációs folyamat nem zárult le – nem került be az egyetemi rangsor egyik súlycsoportjába sem. Tájékoztatása szerint a tudományos publikációk alapján a Sapientia bizonyult a legjobb magánegyetemnek.
„Bízom benne, hogy az eddigi eredményeinknek meg lesz a gyümölcse, és hamarosan állást foglal az akkreditációt illetően a parlament is. Hiszen erre ígéretet kaptunk az RMDSZ részéről is” – emlékeztetett Dávid László
Sipos M. László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 21.
Magyar érdemek és vétkek (Vendégünk volt Raffay Ernő történész)
A Gelencén megszervezett negyedik Jancsó-napok egyik jeles és nagy érdeklődéssel várt meghívottja és előadója dr. Raffay Ernő történész, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem előadótanára, volt országgyűlési képviselő, az Antall-kormány politikai államtitkára.
Kutatási szakterülete Erdély és a román–magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke, rendszeresen közölt cikkeket és tanulmányokat. Több könyv szerzője, társszerzője. Trianon titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult. 2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézetet, mely Trianoni Szemle címmel jelentet meg történelmi folyóiratot 2009 januárja óta. Dr. Raffay Ernő a Jancsó Benedek emlékezete című kötet társszerzőjeként vett részt a könyv gelencei díszbemutatóján. – Professzor úr, mit kell tudni az ön által közölt tanulmányról? – Jancsó Benedek a huszadik század első éveiig azt gondolta, hogy a magyarországi románokkal, 1910-es adat szerint az ország összlakosságának 14,1 százaléka, 2,9 millió volt román nemzetiségű, kulturálisan meg lehet egyezni, be lehet valahogy integrálni őket a magyarságba, ha kulturális engedményeket kapnak iskolaügyben, színház és könyvkiadás tekintetében. Viszont 1907-ben, amikor a gróf Apponyi Albert-féle első, három részből álló, ún. Lex Apponyi iskolatörvény-csomagból megjelent az első, az elemi népiskolákról szóló törvény, amit 1907. április 25-én fogadtak el, kiderült a magyarországi románok számára, hogy csak románul tanító iskoláikban, a mai általános iskoláknak megfelelő tanodákban be kell vezetni heti négy órában a magyar nyelv oktatását, amiből nemzetközi botrány lett. Több magyarországi román nemzetiségű politikus, közöttük Alexandru Vaida-Voievod durván megtámadta Magyarországot a francia, angol és német sajtóban. Jancsó Benedek volt az, aki ezekre a támadásokra válaszolt a Rákosi Jenő által főszerkesztett komoly, nagy példányszámú Budapesti Hírlapban. A lapban Jancsó Benedek Politikai hullámok címmel közölt cikksorozatot, és mint a román kérdés akkor már ismert szakértője, egyik írásában megtámadta a románokat, tényekkel bizonyítva, hogy a románok Erdélyre fenik a fogukat. Válaszként egy Iustus álnéven író, művelt, sok nyelven beszélő, ógörögül és latinul idézni tudó ember megjelentetett egy 25–30 oldalas kis füzetet, s ezáltal vita keletkezett Jancsó Benedek és a Iustus nevű, nem tudni, kicsoda között. Jómagam ezt próbáltam a kötetben megjelent írásomban összefoglalni. A lényeg az, hogy Iustus a Jancsó Benedek meglátásaira tud ugyan válaszolni, de hogy ők Erdélyre törnek, ezt kifelejti, erre nem ad semmiféle választ. A hallgatás beleegyezés elv alapján gyakorlatilag Jancsó Benedek diadalmaskodott ebben a vitában.
– Mikor ismerkedett meg Jancsó Benedek életművével?
– 1973-ban vagy 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemre jártam, ahol volt egy professzorom, Csatári Dániel, akitől azt a feladatot kaptam, hogy egy szemináriumi dolgozatot, egy kis előadást készítsek Erdélyről, ami az akkori Kádár-rendszerben számomra nagyon szimpatikus volt. Őelőtte legutóbb a nagyapám, aki "Horthy-fasiszta katonatiszt" volt, beszélt nekem Erdélyről. Elmentem a szegedi egyetemi könyvtárba dokumentálódni. 1919-ben, amikor a román hatóságok megszállták Kolozsvárt, és kidobták az 1872-ben alapított I. Ferencz József Magyar Királyi Tudományegyetemet, az akkor magyar királyi kormány döntése értelmében az egyetem Szegedre került. Amit Márki Sándor és történész tanártársai tudtak, átmentettek a kolozsvári egyetemi könyvtár állományából Szegedre. Kikértem a katalógus alapján Jancsó Benedek könyveit, és elolvasva azokat megdöbbenve tapasztaltam, hogy azzal a szemlélettel közelíti meg a magyar területeket megszálló románokat, mint az én nagyapám. Ezért számomra egyből szimpatikussá és hitelessé vált Jancsó Benedek. – Hogyan látja a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit? Lát-e reális esélyt annak megvalósítására? – Az autonómiatörekvés egy rendkívül szép dolog, egyetértek vele, de a realitásával vannak gondok. Én nagyra értékelem a Székely Nemzeti Tanács elnökét és társait, de nem látok reális esélyt az autonómia kivívására. A személyi elvű és a kulturális autonómia szerintem hülyeség, a területi autonómia helyi kormánnyal, helyi közigazgatással, iskolarendszerrel stb., az a járható út, de a bukaresti törvényhozásban, ahogy én látom, nincs egyetlen román képviselő vagy szenátor sem, aki ezt megszavazná. Székelyföld területi autonómiája nagyon fontos lépés lenne, de kérdem én, mi történne a magyar szórvánnyal? Ennek realitását végig kell gondolni. – Milyen újabb, Trianonnal foglalkozó Raffay-kötet megjelenése várható? – Trianont próbálom feltérképezni, de ez kimeríthetetlen feladat. Tavaly decemberben jelent meg egy hét alatt két könyvem, az egyiknek a Balkáni birodalom. Nagy-Románia megteremtése a címe. Ebben Trianon belső okait vizsgálom, hiszen a magyarok nagyon sok hibát követtek el, ami Trianonhoz vezetett. Az utóbbi időben ez érdekel engem a legjobban. A másik kötetnek, melynek harmadik kiadását készítik elő, Szabadkőművesek Trianon előtt a címe. Körülbelül két hét múlva jelenik meg ennek a második, négyszáz oldalas, levéltári források alapján megírt kötete Harcoló szabadkőművesek címmel és Támadás a római katolikus egyház ellen alcímmel.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 21.
Könyv a bánsági magyarokról
A temesvári Szórvány Alapítvány gondozásában elkészült a Bánsági Magyar Panteon második kötete, amely újabb ötven jeles bánsági magyar közéleti személyiséget mutat be. A kötetet pénteken a temesvári Kós Károly Központban ismerheti meg a nagyközönség több új kiadvánnyal együtt.
"Két éve, 2009-ben jelent meg a Bánsági Magyar Panteon, annak bizonyságaként, hogy a bánsági magyarságnak igenis, vannak szellemi nagyságai, olyan szellemóriások, akikre okkal nézhet fel nemcsak a térség magyarsága, hanem térségünk minden lakója, anyanyelvétől függetlenül" – mondta el az MTI-nek Kovács Katalin, a temesvári Szórvány Alapítvány irodavezetője és programmenedzsere. Ahogy az első, úgy a második Panteon is ötven írót, művészt, tudóst, egyházi személyiséget és sportolót mutat be az immár megszokott formában, illusztrációval és három nyelven, magyarul, angolul és románul. A kötet szereplőit tíz területről válogatták – mutatott rá Kovács Katalin. A pénteki könyvbemutatón az alapítvány negyedéves folyóiratának legújabb, most megjelent két számát is ismertetik. A Régi(j)óvilág 2011-es lapszámai közül az egyik Liszt Ferenc-emlékszám, míg a másik a Civil tükör címet viseli, és a nyugat-romániai magyar civil közélettel foglalkozik. A lapszámokat Szekernyés János helytörténész mutatja be. Az est harmadik újdonsága a 2004 után az idén újra megjelentetett Temesvári kalauz, Delesega Gyula részletes városismertető munkája, amelyről Miklósik Ilona művészettörténész fog beszélni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 21.
Magyar iskolát, magyar orvosképzést (Tüntetés és petíció Marosvásárhelyen)
Több vonalon folyik a harc a magyar oktatásért Marosvásárhelyen. A helybeli gyermekek szülei és a Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői petíciót indítottak azért, hogy a város 2-es számú általános iskolája Bernády György nevét viselhesse: ez egyfajta számonkérés is, hiszen húsz év alatt egyetlen magyar személyiségről sem neveztek el iskolát az egykori Székelyvásárhelyen.
A szülők minden romániai magyar politikai pártot konkrét lépésekre kérnek, az RMDSZ-től pedig határozottabb fellépést várnak. Emlékeztetnek arra is: az SZDP korábban aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy az iskolát Adrian Păunescuról nevezzék el. A petíciót október közepén zárják. Az EMNT ugyancsak tegnap jelentette be, hogy október 6-án, az aradi vértanúk napján a magyar orvosképzés "visszaszerzéséért" szervez tiltakozó akciót a Székely vértanúk emlékművénél, és kész kifizetni a bírságot is, ha a városháza nem engedélyezi a megmozdulást. Az önálló magyar tudományegyetem fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes is a Sapientia egyetem megnyitóján. 1989 után két fontos célért küzdöttünk: az egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is, a másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is – mondotta. Markó szerint az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet, és egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. Ehhez szükség volt Magyarország támogatására, az egyházakra, oktatókra és az RMDSZ-re is. Most rajta múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. Végül kijelentette: összefogásra van szükség, ez a legnagyobb tanulság, és ez a biztos jövő legfontosabb feltétele is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 21.
Bekerülhetünk az első tíz egyetem közé
Szokás szerint az október 1-jei hivatalos időpontnál hamarabb kezdődik az oktatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, ahol hétfőn tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az Erdélyt behálózó EMTE-n tíz év alatt 30 szakra bővült a kínálat, s körülbelül 200 oktató irányításával közel 2 000 hallgató tanul. A szakmai akkreditáció birtokában a kormány által kidolgozott törvénytervezet parlamenti jóváhagyására vár az egyetem, hogy beindíthassa a mester- majd a doktori képzést is.
Az eredményekről, az elvárásokról, az újdonságokról az évnyitó alkalmával dr. Dávid László professzort (képünkön), az egyetem rektorát kérdeztük.
– Milyen mértékben teltek be a helyek, az idei érettségi vizsga mennyire befolyásolta az első évre felvett hallgatók számát?
– Ismert tény, hogy az idei érettségin a hallgatók 52 százaléka ment át. Első megközelítésként azt kértem a kollégáimtól, hogy nézzék meg, hányan jönnek elméleti és hányan szakközépiskolákból. Mint kiderült, ez utóbbiak számaránya jelentősen kisebb, így az érettségi eredmények, amelyek különösen a szaklíceumokban voltak gyengék, kevésbé befolyásolták a Sapientiára jelentkező hallgatók számát. A tandíjmentes helyek majdnem minden szakon beteltek, miközben vannak olyan neves egyetemek, ahol államilag támogatott helyek is maradtak üresen. Marosvásárhelyen a humán szakokon három- négyszeres túljelentkezés volt, többek között a kertészeten illetve a számítástechnikán minden tandíjas hely betelt, de Kolozsváron is jó eredmények születtek. A legnagyobb gond nem csupán az, hogy hány diákot vonzunk, hanem, hogy a bejutó hallgatókból hányan végzik el az egyetemet. Hiába ígérjük, hogy kiváló szakembert faragunk a hallgatóinkból, mert akiknek nincs meg a középiskolában szerzett alaptudásuk, vagy nem sikerül első évben azt pótolniuk, azokat elveszítjük.
– Egy tanácskozáson kétezer hallgatót említettek.
– Tudomásom szerint 1856 hallgatónk van. Volt több is, de amikor az öt- illetve négyéves képzésről át kellett térni az alapképzésnek megfelelő négy- illetve hároméves oktatásra, az utolsó éveket elvesztettük. Ezt a létszámot akkor fogjuk visszanyerni, amikor elindítjuk a mesterképzést, amire már elő vagyunk készülve. Újra áttanulmányozva a szakminisztériumi rendeleteket, találtunk egyet, amely szerint el lehetne indítani a mesterképzést ideiglenes működési engedéllyel is. Ennek kapcsán értelmezést kértünk az oktatásügyi tárcától, ugyanis sok végzősünk vár arra, hogy a Sapientián mesterizhessen.
– Az intézményi akkreditáció birtokában miért késett a kormány jóváhagyása? Mikorra kerülhet a parlament elé a nemrég elfogadott törvénytervezet?
– Tudomásom szerint ez a folyamat általában négy hónapot tart, bár a Partiumi Keresztény Egyetem esetében négy évbe tellett. A szaktárcánál és a különböző minisztériumoktól szükséges jóváhagyást illetően nagyon sok volt a késedelem. Bár kisebbségi képviseletünk vezetőivel rendszeresen egyeztettünk, mégsem tudtuk felgyorsítani a folyamatot, pedig a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség, az ARACIS bizony jó egyetemnek minősítette a Sapientiát. A parlamenti szavazás előtt egy újabb hasonlóan szigorú ellenőrzésre kell számítanunk.
– A végleges döntés hiányában az idén a Sapientia kimaradt az egyetemek minősítéséből, bár tudjuk, hogy a szakma elismeri az egyetemen folyó tudományos tevékenységet is.
– Az egyetemek rangsorolásának legfontosabb kritériuma a tudományos munka. Ezt a nemzetközileg minősített folyóiratokban közölt tanulmányok alapján döntik el. Olyan ún. "impakt faktorral" rendelkező folyóiratokról van szó, amelyekre sokat hivatkoznak a tudományos életben. Az Ad Astra szövetség ezek alapján 2007-ben pontozta először a Sapientiát, amikor az egyetemek között a negyvenedik helyre került, 2010-ben már a huszadik helyezést értük el, s a magánegyetemek között az elsők lettünk. Ez azt jelenti, hogy benne vagyunk a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek első ötödében, s a marosvásárhelyi egyetemek között az egyik legjobbnak számítunk. Ha rangsorolták volna a Sapientia EMTE-t, akkor az egyetlen magánegyetem lehettünk volna, amely bekerül az oktató-kutató felsőoktatási intézmények közé. Mindez egy fiatal, feltörekvő csapatnak az eredménye, a régi, neves professzorok a korábbi, nem Sapientia egyetemen végzett munkásságát ugyanis már nem számították be az értékelésbe. Ha ezt a színvonalat sikerül az elkövetkező négy évben is tartani, akkor hamarosan bekerülhetünk az első tíz egyetem közé. Kollégáimmal minden évben neves állami egyetemekre visszük el a hallgatókat államvizsgázni. A visszajelzés szerint sok esetben (bár vannak kivételek is) úgy ítélik meg, hogy a saját valamint a mi hallgatóink tudásában és színvonalában nincsen különbség.
Az elmúlt tíz év alatt 130 fiatal oktatónk szerezte meg a doktori címet, amely bármely egyetemnek a dicsőségére válna. Odaadással végzik a dolgukat és a hallgatók is kedvelik őket.
– Maradtak-e olyan szakok, amelyeket akkreditálni kell?
– Persze, hisz nem minden szakot indítottunk egyszerre. Ugyanakkor bizonyos szakok megszűntek. Például a pedagógiáról mi mondtunk le, mert nem folytathattuk a szociálpedagógia képzést, a kertészmérnöki szak az első nekifutásra még nem kapta meg a szakmai jóváhagyást. De jelentős és sikeres fejlesztések nyomán az egyéves haladék elteltével újra beadtuk a kérést. Ez idő alatt a tangazdaság kiépítésével, a laboratóriumok felszerelésével olyan előmenetelt sikerült biztosítani, aminek alapján – meggyőződésem szerint – meg kell kapnunk a kedvező minősítést, ami nagyot fog lendíteni az egyetemen.
2007-ben, amikor elvállaltam a rektori tisztséget, két dolgot ígértem: a teljes akkreditáció megszerzését, ami nincs nagyon messze és a mesterképzés kiépítését, amit vagy saját magunk vagy olyan magyarországi egyetemekkel közösen szeretnék elkezdeni, akikkel nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Véleményem szerint ez a legjobb módozata annak, hogy egy hallgató elmenjen, megszerezze és hazahozza a külföldön megszerzett tudást.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 21.
Óvári séta, hazugság-váddal
Számtalan városnézősétát vezettem, de soha nem történt meg velem az, ami a Kolozsvári Magyar Napok idején, az óvári séta alkalmával.
Az egyik kedves résztvevő előre megbeszélte az illető személlyel, aki a megfelelő kaput nyitja, zárja, hogy az Óvár délkeleti tornyát, az egykori hírhedt börtönt – melyet néhány éve barlangtani múzeummá alakítottak, de az utóbbi időben állandóan zárva tartanak –, legalább kívülről megtekinthessük.
Nyitva volt a kapu, bementünk az udvarra. A Torony, a börtön történetének ismertetése után az Óvárnak innét északra húzódó keleti fala következett. Azaz következett volna. A kapu alól ugyanis egyre erősödő hang zavart meg. Hazugság, hangzott el több ízben is. Már amiről épp beszéltem.
Korábban a Torony tövében, az óvári falon belül földszintes ház állt. Udvarán 1990 után, használt külföldi mosógépeket, hűtőszekrényeket árultak. Valaki megvásárolta a házat, lebontatta és építkezni akart. Utam gyakran vezetett arra, így alkalmam volt látni, hogy egy nap bontják az Óvárnak a Torony tövétől északra húzódó keleti falát. Ezt azért említem, mert az augusztus 20-i Szabadságban egy sor téves adat között ez a fal északi falként látott napvilágot. Amit én soha nem mondtam.
Régi ismerősöm, Petre Iambor régész is jelen volt akkor. Mondtam neki, hogy ez az Óvár keleti, XIII. század végi, XIV. század eleji fala, miért bontják? Azt felelte, hogy ez nem az eredeti, semmi jelentősége sincs, nyugodtan le lehet bontani. Nem sikerült meggyőznöm, hogy nagy kár lenne. Így Pop Virgilhez, a megyei műemlék-felügyelet vezetőjéhez fordultam. Ő később elmondta, hogy a bontást azonnal leállíttatta, de a szemfüles beruházó a bukaresti műemlék-felügyelettől engedélyt kapott az építkezés folytatására. De azzal a feltétellel, hogy a falat helyreállíttatja, a szállodát pedig úgy építik föl, hogy a fal a kettős, üveges ajtón keresztül, az utcáról is jól látható legyen.
Mindezt nem volt honnét tudnia a sétát megzavaró kiabálónak, mert az első beszélgetés Petre Iambor és köztem, a második és a harmadik pedig Pop Virgil és köztem, méghozzá szem- és fültanúk nélkül zajlott le.
Amit az újság közölt, hogy az építtető máig nem tette lehetővé, hogy a fal az utcáról is látható legyen, nem igaz. Ennek épp az ellenkezőjét mondtam. Hogy így van, erről egyébként bárki meggyőződhet, aki ellátogat a Torony (Puşcariu) utca sarkában álló szálloda kapujához. Ez a fal különben a Wesselényi (Dózsa György) utca 7. szám alatt, az udvar végében is megtekinthető.
A Szabadság augusztus 20-i számában közölt, Botrány a kolozsvári városfal tövében című beszámolót a napok szervezői által szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény alapján szerkesztettük. (szerk. megj.)
ASZTALOS LAJOS. Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 21.
Évadnyitó
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera (KMO) kinevezett igazgatója a 2011- 2012-es évaddal kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: minden idők egyik legsikeresebb évadját zárták a tavaly, ami a premierek sokaságát, külföldi megjelenések színességének sokaságát jelenti.
Ami a múlt évadot illeti, Venczel Péter által komponált Ali Baba és a negyven rabló- előadása 8 teltházat ért meg, ami a mai körülmények között nem lebecsülendő. Az évad végén bemutatták Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia, Ruggero Leoncavallo: Bajazzók, majd a Giacomo Puccini Gianni Schicchi, Vajda János Mario és a varázsló opera-alkotásokat. Mindenik bemutató méltó volt a KMO hagyományaihoz.
A következő 2011-2012-es évad sem adja alább elképzeléseit.
Évadnyitó előadás Kálmán Imre Csárdáskirálynő operett, három felvonásban. Sok új szereplővel, akik bizonyíthatják, Kolozsvárnak megvan a tiszteletet érdemlő operett hagyománya. Vezényel Incze G. Katalin, Kulcsár Szabolcs. Rendező Selmeczi György. Az előadás időpontja 2011. szeptember 22, 18.30 óra.
Bemutatók a 2011-2012-es évadra a következők: Szentek és démonok. Színpadi fantázia Liszt Ferenc életéről és műveiről. A szöveget Egyed Emese gondozza. Rendező Selmeczi György.
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő. Rendező Szabó Emese.
Szilveszteri előadás, rendező Gombár Annamária.
Gaeteano Donizetti: Szerelmi bájital. Rendező Kürthy András.
Tavaszi áldozat, balettelőadás, rendező Jakab Melinda.
Sok előadáson kettős szereposztással találkozhatunk, ami azt is jelenti, a kolozsvári operát és operettet kedvelő közönség még színesebb előadásban láthatja, akár többször is, az előadásokat. Lehetőséget adva azoknak a fiataloknak, akik tagadhatatlanul megérdemlik, hogy egy jól átgondolt vezetéssel, tehetségük a nagyközönség elé kerüljön.
Az évad egyik kivételesen érdekes eseménye, hosszú évtizedek kihagyása után, a KMO meghívást kapott Óromániai vendégszereplésre. A Krajovai (Craiova) Operafesztiválon vesznek részt.
A társulat Szép Gyula tudomása szerint a Kárpátokon túl 1871-ben szerepelt Bukarestben. Az elmúlt években többször provokálták a bukaresti Operaházat, sajnos sikertelenül. Most úgy néz ki, szerintem Krajova jobb hallással, rendelkezik, amiben benne lehet a visszahívás lehetősége is. Nem beszélve a szólista felkérésekről.
Október 6. -17. között zajlik a Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál, melynek eseményeiről egy későbbi sajtótájékoztatón Horváth István karmester a médiát bővebben fogja felvilágosítani.
Az idén körülbelül harminc művet fognak játszani, köztük olyanokat is, melyeket eddig kevésszer játszottak.
A Marosvásárhelyi Színház felkérte a Kolozsvári Magyar Operát, hogy vegyenek részt az ők bérletrendszerükben. Ez most van kialakulóban. Egyelőre most csak egy előadást ígértek, de ha a visszajelzések megfelelőek, akkor a kört bővíteni lehet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
2011. szeptember 21.
Sovány drámanap Erdélyben
Több erdélyi társulat nem emlékezik meg Az ember tragédiája ősbemutatójáról
Csak néhány erdélyi magyar színház emlékezik meg holnap Az ember tragédiája 128 évvel ezelőtti ősbemutatójáról, a magyar dráma napjáról. A színházbarátokat felolvasóest, irodalomtörténeti előadás, ősbemutató és koncert várja az erdélyi városokban.
Csak néhány erdélyi magyar színház emlékezik meg holnap Az ember tragédiája 128 évvel ezelőtti ősbemutatójáról, a magyar dráma napjáról. A színházbarátokat felolvasóest, irodalomtörténeti előadás, ősbemutató és koncert várja az erdélyi városokban.
Hármasfogat Marosvásárhelyen
Aranka György, az erdélyi magyar közművelődés lelkes előmozdítója szobrának megkoszorúzásával indul a drámanapi ünnepség Marosvásárhelyen, majd Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója egy fiatal gimnazista színművének felolvasó-előadását mutatja be este 7 órától a Nemzeti Színház kistermében. Lovassy Cseh Tamás VALLE-búcsú című színpadi műve évadnyitónak is számító előadása a Művészeti Egyetem Színháztudományi Tanszéke II. DrámaPálya elnevezésű versenyének nyertes darabja alapján készült, amelyet alig egy hét alatt tanultak be a színészek.
A felolvasó-színházi előadást nyilvános beszélgetés követi, amelynek témája a kortárs magyar drámairodalom. Az Erdélyi Magyar Televízió is megemlékezik a magyar dráma napjáról 20.30-tól a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak két előadását sugározza: Shakespeare Vízkereszt, vagy bánom is én című színművének adaptációját és Molnár Ferenc Az ördög című három felvonásos vígjátékát.
Deviancia Temesváron
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 17 órától Németh Ákos Kövérek klubja című drámájának felolvasó-színházi előadását mutatja be, amelyet 18 órától beszélgetés követ a szerző részvételével. Az esemény apropóját Németh Ákos Deviancia című drámája adja, melyet maga a szerző rendez, és melynek bemutatója október közepére várható.
A beszélgetés során szó esik a bemutatott felolvasó-színházi előadásról, a magyar drámáról általában, valamint a Deviancia című előadásról. Ezt követően 19 órától Cári Tibor és az Incanto Quartetto A színház zenéje című koncertjére kerül sor.
Irodalomtörténet Nagyváradon
A nagyváradi Szigligeti Színház egy irodalmi műsorral ünnepli a magyar dráma napját 19 órától a nagyváradi Városi Művelődési Házban (egykori Arlus). Praznovszky Mihály irodalomtörténész Be van fejezve a nagy mű címmel tart előadást, a Szigligeti Társulat művészei – Csepei Róbert, Dimény Levente, Hajdu Géza, Meleg Vilmos, Kocsis Gyula, ifj. Kovács Levente, Körner Anna, Pitz Melinda és Pál Hunor – közreműködésével.
Praznovszky Mihály Mikszáth- és Madách-szakértő irodalomtörténész, legutóbb Mikszáth Kálmán halálának centenáriuma alkalmából tartott előadást Nagyváradon.
Kolozsvár, az igazolt hiányzó
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata igazoltan hiányzik a drámanapot ünneplő erdélyiek közül, Andrei Şerban rendező Suttogások és sikolyok című előadása ugyanis a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál versenyprogramjában (BITEF) szerepel. A darabot holnap és holnapután játsszák Újvidéken, a Szerb Nemzeti Színházban.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Ingmar Bergman filmjének színpadi adaptációja 2010-ben három UNITER-díjat kapott: a legjobb előadásnak, legjobb rendezőnek (Andrei Şerban) és legjobb színésznek (Bogdán Zsolt) járó elismerést. Az 1967-ben alapított, évente szeptemberben megszervezett BITEF a legnagyobb és legfontosabb európai színházi fesztiválok egyike. Célja, hogy a politikai és kulturális határokon túllépve lépést tartson az előadó-művészet viharos fejlődésével.
Csíkszereda korábban ünnepelt
A csíkszeredai Csíki Játékszín tegnap tartotta a drámanapi ünnepet, Victor Ioan Frunză tavalyi rendezését, az elmúlt évad legtöbb közönségszavazatát elnyert előadását, a Finitót játszották. Tasnádi István verses komédiája egyébként a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljáról idén közönségdíjjal tért haza.
A magyar dráma napjáról
A magyar dráma napját 1984-től a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére minden évben megünneplik szeptember 21-én, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Paulay Ede rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és újabb színpadi szövegek létrehozására ösztönözze az írókat. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 21.
Tőkés-trösztben a Krónika
Újabb médiatermékkel bővült a Tőkés László EP-alelnökhöz, illetve a nemrégiben bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárthoz közel álló lapokból álló sajtótröszt. Négy helyi napilap és egy internetes portál felvásárlása után a budapesti Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány információink szerint ezúttal a Krónika többségi tulajdonjogát szerezte meg
Értesüléseinket a napilap kiadójának gazdasági igazgatója, Deák Attila nem cáfolta, de nem is erősítette meg.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Budapesten 2010. decemberében bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány június 1-jén többségi tulajdont szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben, amely a Csíki Hírlap, az Udvarhelyi Híradó, a Gyergyói Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap című nyomtatott lapok, valamint az ezeket összefogó Szekelyhon.ro portál kiadásáért felel. A budapesti alapítvány a Szerencsejáték Rt.-től kapott 250 milllió forint adományt használta fel erre a célra.
Az Udvarhelyi Híradó ügyvezető igazgatója kérdésünkre korábban azt állította: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerősíteni a cég vezető piaci pozícióját – ennek érdekében Háromszéken, Kolozsváron és Besztercén is terjeszkedni fog a kiadó.
Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik „alapembere” Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a kormányközeli Magyar Nemzet című budapesti napilap igazgató-főszerkesztője. A szintén jobboldali beállítottságú Erdélyi Napló tavaly júliusban kelt el, a hetilapot a Magyar Nemzet című újságot kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vásárolta meg – a tranzakció mögött szintén Liszkay Gábor áll.
Médiaháttér az EMNP-nek?
A napilapok felvásárlása után Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, a Lehet Más a Politika képviselői közleményben bírálták az Orbán-kormányt, amely „egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben”.
A két politikus szerint Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány minden valószínűség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-től, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa. Kitérnek arra is, hogy „a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat”, amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-től a 250 millió forintos adományt a „határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére”.
Az alapítványi forma, valamint a megnevezésbe foglalt „határok nélkül” egyébként arra enged következtetni, hogy a befektetők pályázati úton költségvetési pénzekre számíthatnak. Az Üllői útra bejegyzett alapítvány körül sok a kérdőjel. A hivatalos bírósági honlapról a név és címen kívül csak az derül ki, hogy képviselője Dr. Korda Éva Judit. Korda korábban a Hír TV-t működtető rt. vezérigazgatója volt, majd igazgatósági tagja.
A jobboldali médiabirodalom terjeszkedése azt sugallja, hogy a jövő ősszel sorra kerülő parlamenti választásokra Budapest erős médiahátteret kíván biztosítani a Tőkés László bábáskodása alatt megalakult Erdélyi Magyar Néppártnak.
Erre utal az is, hogy a sajtótröszt irányításában kiemelt szerepet kap Tőkés László irodavezetője is. Értesülésünk szerint Demeter Szilárd ezekben a hetekben személyesen felkereste az Udvarhelyi Kiadó lapjait, mivel azt a feladatot kapta, hogy összehangolja a szerkesztőségek munkáját.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 22.
Bizonytalan az összefogás (Erdélyi magyar együttműködés)
A megyei tanács jövő heti ülésén az MPP ismét kéri a bő két hónapja megfogalmazott, a Hargita megyével közösen szervezett tanácsülésre vonatkozó javaslatának napirendre tűzését – jelentette be Kulcsár Terza József megyei MPP-s önkormányzati képviselő. Függetlenül attól, hogy sor kerül vagy sem Románia regionális átszervezésére, fontos üzenet lenne, ha a két választott megyei testület közösen nyilvánítaná ki, Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta.
Az MPP háromszéki elnöke elmondta, hogy meglátása szerint az RMDSZ nem hajlandó együttműködni a polgáriakkal fontos nemzeti kérdésekben, s furcsállta, hogy most az új magyar párt, az EMNP bejegyzése kapcsán Tamás Sándor, a szövetség háromszéki elnöke fontosnak tartotta kiemelni, az új alakulattal igen, de az MPP-vel nem tud, így nem is akar szövetkezni. Kulcsár nem látja az EMNP–RMDSZ együttműködés esélyét, hisz már az RMDSZ-en belül is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el (Tamás egészen mást mondott, mint Kelemen Hunor, Markó Béla vagy Borbély László). Szerinte azért is elképzelhetetlen az említett szövetség, mert az EMNP Tőkés László értékrendjét képviseli, aki mindig következetesen kommunizmusellenes volt, az RMDSZ pedig egy posztkommunista párt. Kulcsár Szász Jenő pártelnök véleményét ismételte el: az EMNP-nek az MPP-vel kellene együttműködnie a magyarság számára fontos ügyekben. Az MPP-n belül sem teljes az egyetértés, Nagy András, a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke úgy látja, egy nemzeti minimum mentén megfogalmazott, teljes körű összefogásra van szükség az erdélyi magyar politikában, csak ilyen igen jelentős felhajtóerő szólíthatja meg, fordíthatja vissza a közélethez a kiábrándult tömegeket. Ez a szövetség azonban csak az RMDSZ megújulása után jöhet létre, és erre teremthet lehetőséget most az új párt bejegyzése – vélekedett.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 22.
Átverték a csíksomlyói ferenceseket?
A projektből való kilépést is kilátásba helyezték az erdélyi ferencesek, ha a csíksomlyói búcsút nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszti fel a művelődésügyi minisztérium az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO), hogy a szellemi világörökség státust elnyerhesse. A Keresztalja katolikus hetilap legfrissebb számából kiderül, hogy az RMDSZ-es vezetésű tárca nem vallási eseményként kívánja védetté nyilváníttatni a búcsút, hanem kulturális rendezvényként, amelyben egyaránt benne vannak a világi elemek, például a táltosok is.
Fesztivál vagy zarándoklat? A szaktárca a „maga összetettségében” védené a búcsút, a ferenceseknek nem tetszik
Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök – akit a Krónikának tegnap nem sikerült elérnie – a Keresztaljának leszögezte: mivel a búcsú vallásos rendezvény, az UNESCO-védelemnek a székelyföldi búcsújárás hagyományaira kell vonatkoznia.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a művelődési tárca egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a világörökségi státus elnyerésére terjesztik fel a csíksomlyói búcsút. A javaslat alapját a Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezi, amelyet a dokumentum szerint a kutató a ferences szerzetesrend kérésére készített el. Orbán Szabolcs azonban azt mondja, ők nem tárgyaltak ez ügyben Tánczossal, így nem is kérték fel a tanulmány elkészítésére, a szóban forgó dokumentumot pedig még nem látták, mint ahogy senki nem kereste meg őket a témában az elmúlt időszakban. Mint felidézte, Kelemen Hunor művelődési miniszter az év elején egy sajtónyilatkozatban helyezte kilátásba Csíksomlyó UNESCO-védelmét, ezt követően keresték meg a ferenceseket, hogy nyújtsanak be ilyen irányú kérést a szaktárcához. Ezt májusban meg is tették, a dokumentumhoz pedig a búcsú eredetét és leírását tartalmazó összefoglalót is mellékeltek. Azonban azóta nem jelzett vissza nekik senki, a minisztérium múlt heti közléséről is csak a sajtóból értesültek. Ezt követően a tartományfőnök írásban kérte a szaktárcát, hogy tájékoztassák a fejleményekről, erre azonban azóta sem került sor.
Nem a táltosokra és a bóvlira
Azzal azonban, amit a tárca terveiből ki tudtak szűrni, nem tudnak egyetérteni. Orbán leszögezte, nem megengedhető, hogy a keresztaljákkal együtt a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is védelemben részesüljenek. A tartományfőnök határozottan állítja, hogy az esetleges védelemnek kimondottan az egyházi processzióra kell vonatkoznia. A ferencesek még nem döntöttek a további lépéseikről, bár Orbán Szabolcs a katolikus hetilapnak azt mondta, több forgatókönyv felmerült, és a rendtartomány vezető szerve, a definitórium dönt. A lap kérdésére azonban beismerte, lehetséges forgatókönyvek között az is felmerült, hogy visszavonják a szellemi világörökség státus elnyerésére a művelődési minisztériumhoz benyújtott kérésüket. Orbán Szabolcs ugyanakkor hangsúlyozta, a cél nem a végletes megoldások választása, hanem Csíksomlyónak, a kegyhelynek a védelme és erősítése. A ferencesek szerint egyébként az esetleges UNESCO-védelem nem sokat tesz hozzá a búcsú lelkületéhez, de sokat segíthet a kegyhely fejlesztése szempontjából, nagyobb nemzetközi súlyt kapna, és az infrastrukturális fejlesztésekre is könnyebben lehetne pályázni.
Tánczos tanulmánya egyébként a pünkösdi búcsú egyediségét is kidomborítja, a ferences szellemiségre és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatására fekteti a hangsúlyt, ám arra is utal, hogy a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és bemutatja a Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalokat.
Minisztériumi ígéret
A Tánczos Vilmos által összeállított tanulmány csak arra szolgált, hogy az országos szellemi örökséget elbíráló bizottság megismerje a búcsút, és jóváhagyja a szellemivilágörökség-listára való felterjesztést – fejtette ki tegnap a Krónika kérdésére Hegedüs Csilla, a művelődési minisztérium tanácsosa, aki szerint a dokumentum általános bemutató, amely a vallásos jellegre fektette a hangsúlyt, de vannak benne néprajzi vonatkozások is. Mint részletezte, a tanulmány elkészítésébe azért nem vontak be mást – így a ferenceseket sem –, mivel a dokumentumnak csak ennyi szerepet szántak. „Az érdemi munka valójában ezután kezdődik” – szögezte le a miniszteri tanácsos, aki szerint jövő év februárjáig kell elkészülnie a tulajdonképpeni felterjesztés szövegének, és ebben mindenképpen a vallásos szempontokat helyezik előtérbe. Mint a szakember részletezte, két-három héten belül Kelemen Hunor művelődési miniszter létrehoz egy bizottságot, különböző szakembereket vonnak be a munkába, olyanokat, akik tisztában vannak az UNESCO elé terjesztés folyamatával.
„A vallási szempontok kerülnek előtérbe, azt szeretnénk, ha a felterjesztés vallásos témakörét mindenképpen a ferencesek állítanák össze” – hangoztatta Hegedüs Csilla, hozzátéve, hogy a felkérő leveleket néhány héten belül kiküldik. Kelemen Hunor egyébként néhány nappal korábban a Keresztaljának azt mondta, a szakmai bizottság tagjait már kinevezte, köztük nem lehet jelen az egyház vagy a ferencesek képviselője.
Hegedüs Csilla lapunknak nyilatkozva fontosnak tartotta kiemelni, hogy folyamatosan egyeztettek a katolikus egyházzal, és pozitív visszajelzéseket kaptak. „Összefogással, a senki által meg nem kérdőjelezett vallási szempontok teljes mértékben való előtérbe helyezésével terjesztjük UNESCO-védelemre a csíksomlyói búcsút” – ígéri Hegedüs Csilla.
További ellentmondás
Kelemen Hunor – akit lapzártánkig nem sikerült elérnünk – egyébként a katolikus újság kérdésére, miszerint vallásos vagy kulturális eseményként készülnek felterjeszteni a búcsút, azt válaszolta, hogy az UNESCO által fontosnak tartott szempontoknak kell megfelelni. „Elsősorban kulturális rendezvényként kell bemutatni a búcsút, de a bemutatásból természetesen a vallásos komponens sem hiányozhat” – magyarázta a tárcavezető. Úgy tűnik azonban, hogy az UNESCO-nak nincs szüksége „körítésre”. A Keresztalja a témában megkereste a nemzetközi szervezetet is. „Ha a felkerüléshez szükséges öt feltétel teljesül, a búcsút az idegen elemek nélkül is a szellemi világörökség részévé nyilváníthatják” – közölte válaszként Lucia Iglesias Kuntz sajtóreferens.
Gyulafehérvár nem ellenkezik
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyébként nem osztja a ferencesek véleményét. „A katolikus egyház számára nem létfontosságú, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a szellemi világörökség listára, de ha a folyamat beindul, mindenképpen támogatjuk azt” – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc általános érseki helynök, aki arról is beszámolt, hogy Kelemen Hunor miniszterrel egyeztettek a kérdésben. „Teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé – vallja az érseki helynök. – Mindegy, hogy azt mondom, védem a házat, vagy azt mondom, védem a házat a benne levő értékes festmény miatt. A hangsúly a védelmen van.” Potyó Ferenc emlékeztetett, a csíksomlyói búcsú kapcsán több ízben hangsúlyozták, hogy az egy összmagyar találkozó, az egyház ez ellen nem tiltakozik, de valójában mindenki tudja, hogy egy zarándoklat, lelki töltetű rendezvény. „Több próbálkozás is volt már, hogy a búcsút összekapcsolják más rendezvényekkel, vagy hogy politikusok szólaljanak fel, de mindegyik meghiúsult” – idézte fel Potyó Ferenc. Hozzátette: rengeteg magyar népszokás van még életben, de a csíksomlyói az egyetlen fogadalmi búcsú, ahova minden különösebb mozgósítás nélkül ezrek zarándokolnak el esőben, sárban, pénzt, fáradtságot nem kímélve. „Napjaink egyik csodája a somlyói búcsú, a kegyelem, a Boldogságos Szűzanya kegyelme működteti. Bármilyen hígítás folyna a tiszta forrásba, az visszaesést, majd a búcsú szétesését jelentené. De erre nem kerül sor, hiszen még a nem hívőket, a más felekezetűeket is megérinti a csíksomlyói kegyelem csodálatos érzése” – hangsúlyozta az érseki helynök.
Hiába azonban az érsekség pozitív hozzáállása, ha a búcsút évről évre megszervező ferencesek kihátrálnak a felterjesztés mögül, ezzel ugyanis meghiúsul a védetté nyilvánítás. Az UNESCO öt feltételéből a negyedik egyértelműen leszögezi, hogy a védetté nyilvánítandó elemet az érintett közösségek és csoportok lehető legszélesebb körének előzetes bevonásával kell jelölni.
Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 22.
Ismét itt a Rövid Dráma ünnepe
A Rövid Dráma Fesztiválja az egész országban egyedülálló rendezvénysorozat. A nagyváradi az egyetlen ilyen jellegű fesztivál Romániában. Ezúttal is sok csemegét tartogat az érdeklődők számára.
Idén is számos érdekességet tartogat a Rövid Dráma Fesztiválja. A nagyváradi eseménysorozat részleteiről a nyitó sajtótájékoztatón beszéltek a szervezők, köztük Daniel Vulcu és Meleg Vilmos. Szeptember 25 és október 2 között előadások sokasága várja a nagyérdeműt. Ezek közül nem egy már most, előre teltházas. Mint ismeretes, a rendezvénysorozat tavaly éledt újjá. Nem volt ugyanis Rövid Dráma Hete Váradon 2005 óta. A tavaly ismét élővé tett eseménysorozat idén is összpontosít a nem konvencionális helyszínek kihasználására is, s számos érdekes előadást kínál, több társulattól.
Tervek és tények
A “házigazdák” mellett fellép többek között a temesvári Csíky Gergely társulat, az aradi Kamarszínház, ám – mint az ezen az eseménysorozaton már megszokott – főleg a román nyelvű színjátszás lesz előtérben. Ez utóbbi is sok csemegét kínál azonban az értőknek. A nagyváradi Rövid Dráma Fesztiváljának teljes, részletes programja bővebben: www.ftso.ro, ugyanakkor a Zile si Nopti ingyenes programújság is mellékletet szentelt neki. Hellyel-közzel ugyan, de valóra vált idén az is, amit Gheorghe Carp alpolgármester tavaly ilyenkor jelentett be, nevezetesen, hogy 2011-ben már nemzetközi lehet a Rövid Dráma Hetéből lett Rövid Dráma Fesztiválja. (Pontosabban ismét az lesz, mivel régebben – legelőször 1984-ben – voltak már vendégművészek más államokból is – szerk. megj.) A város vezetése erre előteremti a szükséges pénzt – ígérte. Nos, idén végül két külföldi társulat érkezik: a bécsi Pygmailon Theater és a bonni Euro Theater.
Daniel Vulcu jelezte: a rendezvénysorozatrta is rányomta bélyegét a gazdasági válság. Ilyenformán több módszerrel is költségmegtakarításokat kellett elérniük – ám ez nem ment a művészi munka rovására, a közönség ebből semmit nem érzékel majd. Az előadásokat sokfelé tartják majd: például a színház mellett az Arcadia teremben, a Fő utcán, a Szabadság mozi épületében, a Columbusban, a színház színpadán, a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Hanul cu noroc vendégltóhelyen. A Rövid Dráma Fesztiválja az egész országban egyedülálló rendezvénysorozat. A nagyváradi az egyetlen ilyen jellegű fesztivál Romániában, ugyanakkor az összes színházi jellegű esemény közül az egyik leghosszabb életű. Először 1976-ban szervezték meg. erdon.ro
2011. szeptember 22.
Terroruralom két moszkvai emigráció közt
Nagyvárad – Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében Gyarmati György, a Pécsi Tudományegyetem habilitált professzora tartott előadást Magyarország szovjetizálásáról és a Rákosi-rendszerről az Ady líceum dísztermében.
Az egybegyűlteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Előadása kezdetén Gyarmati György professzor behatárolta a 20. századi magyar történelem azon szűk évtizedét, melyet a Rákosi-korszak jelzővel illetünk. Arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évszázadban kilenc rendszerváltozás is volt Magyarországon (az Osztrák- Magyar Monarhia összeomlása, az őszi rózsás forradalom és Kun Béla, a Horthy-korszak, Szálasi, polgári parlamentális demokrácia, a Rákosi-korszak, 1956, a Kádár-korszak, 1989) és a történelmi inga többnyire mindig a szélső pontig lendült. Ezen folyamatok tulajdonképpen kevesebb mint kilenc évtized alatt lezajlottak, így a hosszabb életútú személyek simán átélhették ezeket, és előfordulhatott, hogy egyszer elismerték, máskor pedig meghurcolták őket (például Király Béla, Kosáry Domokos, Jakó Zsigmond vagy Fejtő Ferenc).
A történész három alkorszakra osztotta a Rákosi-időszakot: demokratizálás, illetve presztálinizálás (1945-1947), sztálinizálás (1948-1952) és desztálinizálás, illetve resztálinizálás (1953-1956). Megitélésében a korszak azért tehető a 1945-1956 közötti évekre, mert Rákosi Mátyás 1945. január 30-án szállt le a debreceni pályaudvaron a magyar fegyverszüneti egyezményt aláíró delegáció vonatjáról és 1956. június 26-án ment/küldték/menekült a szovjet fővárosba, ahonnan többé már nem tért vissza, vagyis úgy is lehet mondani, hogy két moszkvai emigrációja közt valósította meg a terroruralmat Magyarországon. 1945-1947 között megvoltak a polgári parlamentális demokrácia színpadi kellékei (földosztás, az általános és egyenlő, a nőkre is kiterjedő választójog megadása, tandíjmentesség)- melynek köszönhetően „bezzeg-országnak” számított Kelet-Közép Európában-, a háttérben azonban eközben már zajlott a presztálinizálás, a masszív és eredményes szovjetizálás.
Rendeleti kormányzás 
Az 1945 novemberében lebonyolított választások eredményeképpen sajátos helyzet alakult ki a parlamentben: 97,3 százalékos többséggel bírt az MKP-SZDP-NPP-FKgP alkotta kormánykoalíció (a jaltai nagyhatalmi megállapodás előírta, hogy a fasiszta uralom alól felszabadított országokban demokratikus parlamenti választásokat kell tartani és kormánykoalíciók kell alakuljanak), tehát nem létezett ellenzék és klasszikus értelemben vett jobboldal. A kommunisták, a szocdemek és a párton kivüliek csak 1946 márciusában tömörültek baloldali blokkba. Ugyanakkor politikai asszimetria alakult ki, vagyis az 57 százalékkal rendelkező kisgazdáknak hiába volt többségük a törvényhozásban, ez a végrehajtó hatalomban elolvadt. A háborúban szétvert ország újjáépítésére hivatkozva bevezették a rendeleti kormányzást és a pártközi értekezletek fórumát. A Szovjetunió ugyan nem terrorizálta Magyarországot, de a háborús jóvátétellel zsarolva tudta a kommunista ambíciókat érvényesíteni. Magyar-szovjet vegyesvállalatok jöttek létre, biztosítandó a jóvátételi termeltetést. Gyarmati György szerint az újjáépítési boomról tudósító korabeli híradók nem voltak propaganda filmek, hiszen a jóvátétel inspirálólag hatott, és az emberek úgy gondolták, hogy jobb lesz nekik, ha megfeszítik magukat. Ez a munka ugyan eredményes volt, de mint tudjuk, nem hasznosult, ezért csupán féloldalas sikerről beszélhetünk.
Ötéves tervek
Az első ötéves terv csak évi 10 százalékos, mai szóval élve GDP-növekedést írt elő, de Sztálin kitalálta, hogy a termelés nem csupán a védekezési pozíciót kell biztosítsa, hanem a hadra foghatóságot is. 1951-ben már arról beszéltek, hogy a magyar gazdasági fejlődés határa a csillagos ég kell legyen, a könnyűiparban évi 27 százalékos, a nehéziparban pedig 30-35 százalékos növekedést irányoztak elő. Noha valójában „holtberuházásokkal” a piacon nem hasznosítható „holttermékeket” állítottak elő, Magyarország az ötvenes évek elején évi két hadigazdaságnyi termelést produkált. Közben rendszerátalakítási (transzformációs) veszteség is sújtotta, a célokhoz rendelt eszközök pedig kontraproduktív voltak, vagyis munkás és paraszt eredetű, de szakmailag képzetlen emberek kerültek poziciókba. A történész szerint mindezeknek betudhatóan 1953-ra az ország csődközeli helyzetbe került.
Reformtörekvések
1953 nyarán ugyan az egyedül induló Népfront 98,2 százalékos többséget szerzett, de a katasztrófális helyzet és az ötéves terv célkitüzéseinek nem teljesítése miatt Rákosinak magyarázkodnia kellett. Moszkva ugyan meghagyta pártvezetőnek, de a kormány élére Nagy Imrét nevezte ki. 1955-ben megszüntették a vegyesvállalatokat, és a Szovjetunió arra akarta kényszeríteni Magyarországot, hogy vásárolja vissza egykori saját vagyonát. Rákosi ismét megerősödött és Nagy Imrének mennie kellett. Gyarmati György szerint először a párttagság, majd a fiatalok és az értelmiség lázadt fel Rákosi ellen, tehát egy reformtörekvéssel induló politikai krizis vezetett el oda, hogy 1956 októberében Gerő Ernő kérte a szovjet csapatok beavatkozását, a forradalom és a szabadságharc pedig véget vetett a Rákosi-korszaknak.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2011. szeptember 23.
Antal Árpád szerint szükség van az erdélyi magyar politikai alakulatok együttműködésére
Érdemes tárgyalást kezdeményezni a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ együttműködéséről a helyhatósági és parlamenti választásokon – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „A bátor magyarok a románokkal konfrontálódnak, a gyáva magyarok a magyarokkal” – jegyezte meg az az RMDSZ városi szervezetének elnöke.
Szerinte nehezen elképzelhető, hogy Markó Béla és Tőkés László tárgyalóasztalhoz ül a közeljövőben – Antal szerint túl sok sérelem halmozódott fel az elmúlt időszakban –, de Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor, a néppárt ideiglenes elnöke ezt még megteheti. „Bölcsességre van szükség, mert parlamenti képviselet nélkül nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat” – szögezte le az elöljáró. A politikus szerint nem a szavazatok számának a maximalizálása a fontos, hanem az erdélyi magyarság közérzete.
„A politikusok cselekedetein múlik, hogy egy erdélyi magyar család hogyan dönt: kitelepedik, vagy sem, vállal még egy gyereket, vagy sem. „Az RMDSZ biztosította a keretet arra, hogy például Sepsiszentgyörgyön 50-60 helyen zajlik a munka, de nem elég aszfaltozni, tatarozni, a közösségi élmény is fontos, ezért kell az erdélyi magyar pártoknak megegyezniük” – mondta Antal Árpád. – Ha mindenki az utcasarkon szidja a rendszert, abból még nem lesz aszfalt, ennél többre van szükség: azt kell megvizsgálni, ki mit tud hozzátenni az összefogáshoz”. A politikus nem rejtette véka alá, hogy rossz tapasztalatai vannak az MPP-s politikusokkal, akik szerinte „nem tettek hozzá semmit a város fejlődéséhez, viszont rengeteg energiát és időt elvontak akadékoskodásukkal”. Ennek ellenére úgy gondolja, az MPP-vel is tárgyalni kell, ha képes megújulni. Úgy véli, ha a polgári párt nem indul el a jövő évi parlamenti választásokon, a szervezet meg fog szűnni. Az EMNP bejegyzését kommentálva Antal megjegyezte: egy párt bejegyzése önmagában nem érték, egy új szervezet programjával, tetteivel és a mögéje felsorakozó emberekkel kell bizonyítson.
Eközben az EMNP újonnan kinevezett partiumi régióbeli szervezési igazgatója, Csomortányi István szerint az RMDSZ-szel való együttműködésnek létre kell jönnie, de csakis konkrét ügyek mentén. Csomortányi csütörtökön bejelentette, bár továbbra is a civil szervezet tagja marad, lemond az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar megyei elnöki tisztségéről, hiszen tisztában van vele, hogy a feladat, amit kapott, „pártos munka”.
Az új igazgató, akinek feladatai között szerepel az új párt helyi szervezeteinek létrehozásában való segédkezés, azt mondja, semmiképp nem az „egy zászló alatti”, a kommunizmus éveire hajazó pártegységet kell létrehozni, hanem kijelölni azokat a területeket, ahol elképzelhető az együttműködés. „A nemzet egysége a fontos, nem pedig a pártegység” – fogalmazott az igazgató. Csomortányi szerint ezek közül az első az autonómia, majd a korrupcióellenes harc következik. Szerinte a verespataki bányaberuházás is „létkérdés”, amiben csak közösen érhetnek célt a magyar szervezetek, és ugyanez vonatkozik az RMDSZ által mostanában elhanyagolt önálló magyar egyetem, illetve az anyanyelvhasználat kérdésére is. Kérdésünkre, hogy a párt bejegyzése előtt többször emlegetett választási szövetség vagy akár pártszövetség ötlete ezek szerint elveszett-e, Zatykó Gyula partiumi régióelnök azt mondta, szó sincs ilyesmiről, ám a választásokról beszélni egyelőre korai. (Antal új autonómiatervezetet készít. Autonómiatervezeten dolgozik Antal Árpád, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumánál több rendelkezést tartalmaz a Székelyföldön élő románokra nézve. A politikus elmondta: javasolni fogja a háromszéki RMDSZ-es honatyáknak, nyújtsanak be törvénytervezetet, amely 10-20 százalékos fizetéspótlékot szavatol a közalkalmazottaknak, akik olyan településen látnak el ügyfélszolgálatot, ahol 20 százaléknál magasabb a kisebbség aránya, és aki a román mellett a kisebbség nyelvét is beszéli. Közölte, a dél-tiroli példa adta az ötletet, ott döntöttek úgy: költségtakarékosabb fizetéspótlékot adni a két nyelven beszélő közalkalmazottnak, mintha fizetnének egy olaszul és egy németül beszélő munkatársat. Antal elmondta, a Dél-Tirolban élő olaszok első lépésben úgy viszonyultak az autonómiához és a nyelvi jogokhoz, hogy Olaszországban mindenki beszéljen olaszul.
Második lépésben megértették, hogy bizonyos köztisztségeket csak az tölthet be, aki beszél németül is, végül elfogadták, hogy előny számukra, ha megtanulnak németül, és ez is hozzájárult, hogy a szegény olasz tartományból az autonóm Dél-Tirol az ország leggazdagabb régiója lett. A románok jelenleg az első és a második lépés között vannak, állapította meg a politikus, aki szerint a románok nem kell támogassák, hanem el kell fogadják az autonómiát. Antal cáfolta, hogy Kovászna megye az országban a legszegényebb és a bukaresti támogatás nélkül nem tudna megélni. „Ha Bukarest úgy látja, könyöradományából élünk, akkor szívesen mentesítjük az erőfeszítés alól, nem kérünk a visszaosztott pénzből, cserébe hagyják, hogy boldoguljunk önerőből” – szögezte le Antal Árpád.)
Krónika (Kolozsvár)