A harmadik úthoz kötődő, a sajátos és autonóm magyar út létjogosultságát megalapozó nézetekkel a történelmi jelentőségű nagy szárszói találkozón (1943. augusztus 23. és 29. között) többen is kiálltak (Gombos Gyula, Juhász Géza, Féja Géza, Püski Sándor, Fitos Vilmos és mások), de azokat a legerőteljesebben Németh László exponálta. Ő világossá tette, hogy „a szabadság, amelyet hoznak, valóban a magyarság felszabadulása legyen. Egy rendszer önmagában nem válthat meg egy népet; minden attól függ: kik, milyen módon, milyen ösztönökkel alkalmazzák. ” A szocializmusnak nevezett állami felügyelet kolhozokba, tömegműhelyekbe terelt, sötét jobbágysorba taszított szolganéppé és szorosan ellenőrzött értelmiséggé alacsonyítaná a magyar népet – diagnosztizálja előre az eshetőségeket. S hogy milyen látnoki pontossággal vizionált, azt egyrészt a megvalósult bolsevizmus magyarországi népirtó nemzetellenessége is bizonyítja, eltérően a térség többi országának nacionál-kommunizmusától, amely sem demográfiai, sem öntudati-önérzeti szempontból nem végezte azt a fajta pusztítást a (látszólag ugyanannak a típusú) rendszernek alávetett néppel, mint nálunk. A balsejtelem másik részét pedig az 1989-90-es fordulat utáni korszak formális szabadpiaci (ténylegesen inkább globálkolonizációs) viszonyai igazolhatják. Ezért is olyan megrázó az is, amit beszédéhez hozzáfűzött Némert László: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most föláll valaki, és azt kérdi: nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a – harmadik oldal. ” Egyébként a tanácskozást lezáró szavaiban Veres Péter is a magyar nemzeti megmaradás elsődlegességére helyezte a hangsúlyt: „Ha a mai népi értelmiség valóban az örök magyar jelleg megőrzője akar lenni, mint ahogy ezt Németh László megjelölte, akkor én úgy hiszem, nincs más útja…” Németh László tehát Szárszón is időszerű és időtálló válaszokat adott legégetőbb sorskérdéseinkre. – Bertha Zoltán: A Nyugattól a Kelet Népéig és Szárszóig – Németh László eszmevilágáról című tanulmányának befejező részéből. Helikon, (Kolozsvár), 2009. július 10./b. d. : A hit a legelső erő. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Pályázati pénzből újítanák fel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium épületét. A város önkormányzata pozitívan véleményezte a pályázatot. Az ingatlant a Regionális Operatív Program keretében újítanák fel. Teljesen megújul az épület, kicserélik a tetőt, a nyílászárókat, kívül-belül korszerűsítik az ingatlant. Az intézményben több mint 1300 diák tanul első osztálytól tizenkettedikig. Az iskola a könyvtárára több mint 50 ezer kötetet számlál. /Bíró Blanka: Megújul a sepsiszentgyörgyi Mikes-gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői augusztus 11-én értékelték az augusztus 9-én, vasárnap zárult EMI-tábort. Az összejövetelre összesen 17 ezren léptek be napijeggyel. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet elnöke elmondta, mostanáig azt hitte, minden romániai ellenőrző szervet ismer. Kiderült, tette hozzá, vannak még, akik kérhetik az aktákat. Megjelent a közegészségügyi hatóság, a környezetvédelem, a gazdasági rendőrség, a szoftverrendőrség, de jelen volt a román titkosszolgálat /SRI/ és a magyarországi nemzetbiztonságiak küldöttsége is. Segítséget nyújtottak a karhatalmiak, amikor a szélsőséges Noua Dreapta szervezet tüntetésének a híre érkezett a táborba. A tüntetők nem jelentek meg, rendbontás nem volt. A zárszámadáskor kiderült, idén alig van nyereség: a cégek a válságra hivatkozva kevesebbet adtak, mint a korábbi években. /Balázs Katalin, Hargita Népe: Kiértékelték az EMI-tábort. = Erdély. ma, aug. 12./

Székelyföldről közölt riportot augusztus 11-i számában a Neue Zürcher Zeitung svájci napilap. Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. A szerző látogatást tett Sepsiszentgyörgyön. A magyar többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. December 1. utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Mihai Viteazul román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A polgármester kifejtette, a székelyek dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Antal szerint „lopakodó románosítás” zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. /Székelyföldről svájci szemmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Új élményekkel gazdagodva tért haza a Kolozsvári Magyar Állami Színház társulata a gdanski XIII. Shakespeare Fesztiválról. A társulat augusztus 8-án mutatta be a Tompa Gábor rendezte III. Richárdot. /Sipos M. Zoltán: A III. Richárd Gdanskban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba, karhatalmi felügyelettel – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Basescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet. A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán voltak konfliktusok a roma és magyar közösség közti. A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést „A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolták a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolták a „veszélygócokat”. Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. /P. B. : Állambiztonsági kérdés a csíki romaprobléma? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Augusztus 12-én tartották meg Nagyváradon a 8. Kárpát-medencei Nyári Egyetem nyitóünnepségét. A találkozóra érkeztek Erdélyből, több magyarországi egyetemi városból, valamint a Felvidékről és Kárpátaljáról is. A rendezvénysorozatot a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) és a Rákóczi Szövetség szervezte. A nyári egyetem fővédnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke egészségügyi probléma miatt nem tudott eljönni a nyitóeseményre. /Tóth Hajnal: Megkezdődött a nyári egyetem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 13./

Aradon létezik egy maroknyi csapat, pár lelkes ember, nekik köszönhető a kéthavonként megjelenő Szövétnek, az Alma Mater Alapítvány kiadványa. Napvilágot látott az aradi kulturális szemle augusztusi száma, a lap életében a 72. szám. A Szövétnek 12 éve, 1997 decembere óta jelenik meg. /Megjelent a Szövétnek augusztusi száma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Egy vezető színész megy, és egy visszajön, így kezdi az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Váta Loránd 14 év után távozik Sepsiszentgyörgyről, szülővárosából, ahova rögtön az egyetem elvégzése után szerződött. A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik. /Bíró Blanka: Szerepcsere a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Wass Albert-köteteket, nemzeti jellegű könyveket és Nagy-Magyarország-térképeket kobozott el a gazdasági rendőrség 3600 lej értékben az EMI-tábor egyik árusától. „Először abba kötöttek bele, hogy nem tüntettük fel az árat a Kard és kasza mindkét kötetén. Később visszajöttek, és elkobozták az összes könyvet, arra hivatkozva, hogy a szállítólevél nem naprakész, tehát nem volt ráírva az aznapi dátum és az, hogy EMI, Gyergyószentmiklós. Én merem állítani, hogy bár ezekre a formai dolgokra hivatkoztak, az igazi ok nem ez volt. Nem érdekelte őket a zászlók, kitűzők sokasága, csakis a könyvek”, nyilatkozta a könyvek árusa, Nagy Géza, aki sérelmezte, hogy a céget emellett 6 ezer lejre megbüntették. Anamaria Crasmanu, a Hargita megyei rendőrség helyettes szóvivője elmondta, az 1990/12-es törvény alapján jártak el, azt azonban nem tudta megmondani, a gazdasági rendőrség miért csak a könyveket kobozta el. /Csibi Márti, Hargita Népe: Wass-könyveket koboztak el. = Erdély. Ma, aug. 13./

Nagyszabású néptánctalálkozó volt augusztus 8-án a kendi Sütő András Művelődési Otthonban. A közel kétszáz gyereket megmozdító esemény felvonulással kezdődött, majd Pál András kiskendi tiszteletes adta áldását a Kenden első alkalommal megrendezett Vándorcsizma Néptánctalálkozóra. Az esemény fénypontját a mezőpaniti adatközlő táncosok előadása jelentette. /V. J. A. : Kenden is dobbantott a Vándorcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

„Üdvözöljük a hivatalos honlapján Inspectoratul csendőr Judetean Gheorghe Doja Kovászna” – áll a háromszéki csendőrség hivatalos (!) honlapja magyar változatának nyitóoldalán. Gúnyt űz a magyar nyelvből a csendőrség honlapja. Az erdélyi alakulatok tevékenységét bemutató oldalak magyar tartalma a román változat, automatikus, számítógéppel történő fordítása – ismerte el a háromszéki csendőrség szóvivője. A honlapról megtudható, hogy a „helyettes prime ellenőr sef”, vagyis az egységparancsnok helyettese, elvégezte a „Police Academy „AICuza” Állam-és Jogtudományi Kar – csendőr pisztoly-osztályát”. Kiderült, Románia minden magyarok által is lakott megyéjében a csendőrség hasonlóan „fordította” magyarra a hivatalos honlapját. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felháborítónak tartja a honlapot. Kifejtette: legalább öt éve mondja, hogy a rendőrségen, csendőrségen és tűzoltóságon magyarokat is kellene alkalmazni. A polgármester úgy tudja: a Belügyminisztérium Kovászna megyében 600 lejt ad havonta azoknak, akik más megyékből származnak és bérlakásban élnek. /Kovács Zsolt: Csendőr beszélni magyar. Erdély-szerte gúnyt űz a román csendőrség a magyar nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata közleményben utasította vissza Pataki Istvánnak a Reggeli Újságban megjelent két írásában /Újabb körhinta, 2009. július 29.; A párbajkesztyű iránya, 2009. augusztus 7./ megjelent, Tőkés László elleni vádaskodásokat. Nemigen meggyőző Pataki István azon óhaja, hogy „Többre érdemes hasznos energiánkat fordítsuk nemes célokra. Nem egymás kaszabolására. ” Pataki István költő ugyanis „politikai körhintáztatóknak, verklizőknek” minősítette – többek között – Orbán Viktort és Tőkés Lászlót. Az EMNT visszautasítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt a cikkíró saját sáros „ragacsába” lerántsa, továbbá az Erdélyi Magyar Összefogásért pedig nem kevés kockázatot vállaló Tőkés Lászlót holmi elvtelenül „lepaktáló” uniókonform opportunistának állítsa be. Pataki István az EMNT elnökét azzal rágalmazta, hogy csak vele „párbajozik”, Lukács Csaba és Bayer Zsolt magyarhoni újságírókkal viszont Fidesz-közeli pártállásuk miatt nem húz ujjat. /Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata: Közlemény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./

Most indul a tanügyi reformtervezet nyilvános vitája a pedagógusok, szülők, és hallgatói érdekképviseletek részvételével. A tét jelentős: a törvénycsomag átalakítaná a teljes oktatási rendszert, megváltoztatná az általános iskolai képzést, a középiskolai felvételik-beiratkozások rendszerét, a tanárok szakfelügyeletét, valamint kötelezővé tenné a 12. osztályt. A kötelező 12 osztály bevezetéséről megoszlanak a vélemények. Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékeli a javaslatot. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke negatívan értékeli a kötelező 12 osztály bevezetését. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes lenne elvégezni a 12 osztályt, és képes lenne leérettségizni. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. /Antal Erika, Sipos Zoltán: Kötelező tizenkettő? A miniszoknyát és a mobiltelefont is tiltanák ezentúl a hazai iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Már negyedik rendezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszeredai szervezete a Honfoglalás kori mesterségek hetét. Az idén az eseményre augusztus 17-20. között lesz, amelynek keretében a nemezeléstől az ostorfonásig, számos honfoglalás kori mesterséget kipróbálhatnak. A tevékenységek Csíkszeredán, a Mikó-vár hátsó udvarán felállított jurta körül zajlanak. /Csíkszereda – Honfoglalás kori mesterségek hete, negyedik kiadás. = Erdély. Ma, aug. 14./

Újra foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű gyerekek számára a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. 2005 óta szerveznek napközi-foglalkozásokat gyerekeknek. A szegény családban nevelkedő gyerekeknek nincs lehetőségük nyaralásra, így a nyári szünet végén a Szent Rita Egyesület programjai nyújtanak kikapcsolódást számukra. A tevékenységeknek a megyeközpont Hildegárda plébániája ad otthont. /Végh Balázs: Újra tevékenykedik a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A Szent Ágoston-szobor és a Szent Mónika-szobor augusztus 13-án került rendeltetésének helyére: a felszentelésre váró csíkszeredai Szent Ágoston-templom apszisába. A Xantus Géza képzőművész műterméből elszállított alkotások vigyázzák mostantól a templomot, melynek felszentelési ünnepe augusztus 29-én lesz. Pénzes József esperes-plébános rendre beszámolta híveinek a munka haladásáról a templom épülésének kezdetétől, 1993-tól. Az ülőhelyek száma 700, befogadó kapacitása mintegy 1200 fő, 33 méter magas a templomtorony. A felszentelés a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye millenniumi rendezvényeinek keretébe illeszkedik. Xantus Géza készítette el a keresztút stációit is, azokat is rézdomborításos technikával. /Antal Ildikó: Műteremből a templomba. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Dr. Hermann Gusztáv Mihály a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetőjeként, de korábban könyvtárigazgatóként, valamint muzeológusként is kutatott, mítoszokat tisztázó, hézagpótló, történelmi témájú köteteket jelentetett meg. A közelgő tanévtől pedig a felsőoktatásban – a Babes–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyre kihelyezett tanítóképző tagozatán – teljes körű munkát vállaló igazgató a Forrásközponttal, valamint a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel folytatott eddigi együttműködését is megszakítja. Hermann Gusztáv 2001-től betanított a Babes–Bolyai kihelyezett tagozataként működő tanítóképzőbe, 2002-ben keresték meg a Sapientiától, ahol ugyancsak óraadó tanár volt. Most, hogy a Babes–Bolyaihoz igazol, sapientiás óráiról le kell mondania, ez utóbbit előírja egy rektori rendelet. Hermann Gusztávnak 2003-ban jelent meg a Náció és nemzet. Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című könyve. Következő munkája Az eltérített múlt. Oklevél és krónikahamisítványok a székelyek történetében című kötete volt. A Forrásközpontnál létrehozták az Örökségünk című folyóiratot, mely jelentős szerepre tett szert az erdélyi periodikák sorában. /Antal Ildikó: Szakmai fejlődésnek utat engedő felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Augusztus 12-én Aradon, a Delta Nemzeti Galériába megnyílt az aradi képzőművészek doyenje, Baranyai Ferenc festőművész retrospektív tárlata. A 86. életévében járó művésznek ez az első hazai egyéni kiállítása. Olyan sikeresek voltak mindig az alkotásai, hogy hamar elkeltek, legtöbbjük külföldre, ezért sosem sikerült összehozni egy kiállításnyi anyagot. Most is csak úgy sikerült, hogy több, magántulajdonban lévő festményt időlegesen kölcsön adtak – ezzel jöhetett létre az életművet valóban összefoglaló tárlat. /Kiss Károly: Baranyai Ferenc tárlata a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal próbálják a gyermekek és a kisgyermekes családok által is kedvelt hellyé tenni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, mondta el Bartha Zonga, az intézmény múzeumpedagógusa. Jelenleg a múzeumban A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) című történelmi tárgyú kiállítás látogatható. /Gyermekbarát lesz a Székely Nemzeti Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Augusztus folyamán Kultúrák összefonódása címmel indított közös pályázatot a Szatmárnémeti Caritas Szervezet és a magyarországi, kislétai Ápoló-Gondozó Otthon. A cél az volt, hogy találkozókat hozzanak létre az itteni és a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, fogyatékossággal élő fiatalok között. A pályázat során a fiatalok különböző alkotótáborokban, kirándulásokon és művészeti körökön vettek részt. A közreműködés záróakkordját a Szatmárnémeti Északi Színházban megtartott Kulturális Fesztivál képezte, melyen a sérült fiatalok és a pályázat partnerei színes műsort – népdalokat és -táncokat, könnyűzenei darabokat – adtak elő az érdeklődő közönségnek. /Kultúrák összefonódása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./

A régi vajdahunyadi református gyülekezetben (összlétszám 1020 lélek) az utóbbi másfél hónapban élénk tevékenység zajlott. Június utolsó és július első napján a városban tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Az 1644-ben épült templomban tizenöt ifjú lelkészt szenteltek, míg a vár Bethlen-termében a közgyűlés tartotta munkálatait. Nyár elején megkezdődött a papilak telkén az új lelkészi lakás építése. Augusztus 2-án, istentisztelet után a nagyváradi Tálentum együttes egyházi zenével, zsoltárfeldolgozásokkal örvendeztette meg a gyülekezetet. A gazdag tevékenység Zsargó János vajdahunyadi lelkipásztor és a presbitérium odaadó munkájának köszönhető. /Kun Árpád, nyug. ref. lelkipásztor: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Az első magyar eszperantista, a szentkatolnai Bálint Gábor születésének 165 évfordulója alkalmából avattak augusztus 14-én emléktáblát a felső-háromszéki községben. A háromnyelvű – magyar, román, eszperantó – tábla a dombóvári G. Nagy Róbert munkája. A tábla elhelyezését számos magyarországi és romániai szervezet és magánember támogatta. A táblát a már álló Bálint Gábor-szobor közelében, az iskola épületén helyezték el. /(Farcádi): Emléktábla az első magyar eszperantistának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A romániai magyar kisebbség helyzete húsz évvel a rendszerváltás után sem mondható optimálisnak, olvasható Tőkés László európai parlamenti képviselőnek a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilapban megjelent cikkében. Rámutatott: Románia sosem teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségekkel kapcsolatban az első világháború utáni békeszerződésekben vállalt. A magyar kisebbségnek az autonómiához való egyetemes joga a román nacionalisták össztüze alatt van, és a társadalom összes rétegében sikerült „tömeges méretű kellemetlen magyarellenes hangulatot” kelteni, amely csak az utóbbi időben mérséklődött egy kicsit. /Tőkés: Még nem kielégítő a magyarság helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A Foaia Transilvana című román lap a magyar autonómia-törekvések veszélyességét jelezte, bírálva a román politikát, hogy ezt a veszélyt nem veszi komolyan. Selyem Zsuzsa most megjelent könyvében, az Erdei politikában pontos látleletet készített Hajdu Győzőről, a Ceausescu-korszak híres-hírhedett főszerkesztőjéről, irodalompolitikusáról. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. augusztus (3). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A cikkíró szerint idők során a különböző kormányzatok, közigazgatóságok, a katonaság elegendő mennyiségű térképet termeltek ahhoz, hogy az egyikkel mindig meg lehessen cáfolni a másikat Hargita megye és Neamt megye vitájában, hogy kié a Békás-szoros. A Békás-szorosnak nem csupán a román-magyar helyfoglalással kapcsolatos történelmi jelképrendszere vagy gazdasági vonzereje a fontos, hanem belefoglalható a jövőbeli, uniós szemléletű stratégiai fejlesztési elképzelésekbe is. Neamt megye 1968 óta saját megyetábláját próbálta az országút mentén kilométerenként előretolni, utóbbi napokban azonban már nagyméretű turisztikai jelzőtáblát is kihelyezett. Hargita megye tanácsa most sikeresen lépett közbe, a táblát leszerelték, de a tartóoszlopokat otthagyták. Neamt megye már jó ideje más csatornákon már tudatosan önmagához kapcsolta a Békás-szorost. A Neamt megyei tanács honlapján látható térképen a Békás szoros, a „Cheile Bicazului” egyértelműen Neamt megye része, ugyanígy van ez feltüntetve több angol, német, francia nyelvű más információs forráson, a turisztikai vásárok információhordozóin, egész sor román nyelvű kiadványon. /Székedi Ferenc: Táblaháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Versenytárgyalás nélkül, a magyarországi törzstőkéjű, de Gyergyószentmiklóson bejegyzett Thermoenergy Kft. részvényei 80 százalékának megvásárlásával szerezte meg a szintén magyarországi Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Nyrt. a gyergyószentmiklósi távhőszolgáltatás és fűtéshálózat korszerűsítésének jogát. A gyergyószentmiklósi fűtéshálózat korszerűsítése közel két évtizedes problémája a városnak. A felgyűlt adósságok miatt több mint két hónapja nincs melegvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós két legnagyobb lakónegyedében, a Virág és Bucsin negyedekben. Az intézkedés hozzávetőleg háromezer családot érint. Végül az augusztus 13-i rendkívüli tanácsülésen elfogadták Mezei János polgármester javaslatát, amely a magyarországi RFV Nyrt. által hozandó tőke bevonásával történő fűtéshálózat-felújítást célozza. /Jánossy Alíz: Megoldódik a fűtésprobléma Gyergyószentmiklóson? = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Befejeződött augusztus 15-én a 8. Kárpát-medencei Nyári Egyetem, melyet a Temesvári Magyar Diákszervezet, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a Rákóczi Szövetség szervezett, és amelynek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adott otthont. A többnapos képzésre Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek fiatalok, folytak szakosztályok szerint – orvostudomány-egészségügy, politológia-közgazdaságtan, műszaki tudományok, művészetek – a szekcióülések. /Ladányi Norbert: Véget ért a Nyári Egyetem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 17./

Magyar, román, szerb, roma és aromán néptánccsoportok bemutatkozásával kezdődött meg és augusztus 22-ig tart Segesváron a ProEtnica 2009 interkulturális fesztivál. A kilencedik alkalommal megszervezett rendezvénysorozaton a romániai nemzeti kisebbségek szokásairól, hagyományairól szerveznek kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat, könyvbemutatókat, tudományos értekezleteket, stúdiószínpadi előadásokat. /Antal Erika: ProEtnica kilencedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./