Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket. Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta. Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől. Tulit Attila elmondta: augusztus 24-től az SZNT honlapján lehet tanulmányozni a nagygyűlés elé terjesztendő hét határozattervezetet. Az első nyilatkozat Székelyföld egységéről és a közigazgatási reformról szól, ebben kinyilvánítják: ,,Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. ” A második határozat az SZNT-autonómiastatútum támogatására vonatkozik, a harmadik a közigazgatási határok megváltoztatását célzó népszavazások kiírására, a negyedik a székely jelképek – himnusz, címer, zászló, lobogó, SIC regionális jelzés – elfogadására és használatára, az ötödik a széki szintű önkormányzati társulások létrehozására, a hatodik a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés intézményesítésére. A hetedik határozattervezet Székelyföld képviseletére vonatkozik az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács intézményeiben. Tulit Attila felkérte az RMDSZ-t, hozzák nyilvánosságra az általuk előkészített memorandumot. /Farcádi Botond: Két helyszín, két időpont, egy rendezvény (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Az augusztus 23-án, vasárnap Kaplonyban megtartott választásokon – melynek célja az új helyi tanács összetételének az eldöntése volt – többséget szerzett a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP-nek az új megalakulandó tanácsban 7 képviselője lesz, az RMDSZ-nek 4 hely jutott, egy-egy tanácsosa lesz a Német Demokrata Fórumnak (NDF) és a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L). Az RMDSZ helyi elnöke, Jónucz Tibor az eredmények ismeretében benyújtotta lemondását. /Romász János: Várható volt az eredmény. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 25./

Őszi felvételi vizsgát hirdet augusztus 31. és szeptember 3. között a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara Csíkszeredában. Ez a kar már 2001-ben, a Sapientia indulásakor megalakult Csíkszeredában. Az eddigi években a tandíjmentes helyek mindig beteltek, de még ezenfelül a tandíjköteles helyekre is számottevő jelentkezés volt tapasztalható. Idén még a tandíjmentes helyeket sem sikerült betöltenünk, tájékoztatott Makó Zoltán dékán. Makó Zoltán elmondta, a Gazdaság- és Humántudományok Karán 2008-ban a könyvelés és gazdálkodási informatika, illetve a román–angol szak akkreditációs kérelmét hagyták jóvá, ez idén az általános közgazdasági szakkal bővült. Egyébként a Sapientiáról az utóbbi két évben összesen kilenc szak akkreditációs kérelmét fogadták el. A Sapientia benyújtotta az intézmény akkreditációs kérelmét is. A diákoknak román nyelven kell elkészíteniük az államvizsga-dolgozatukat, és románul kell megvédeniük a szakdolgozatot. A Sapientia szenátusának határozata értelmében évente egy tantárgyat románul oktatnak, hogy a diákjaink elsajátíthassák a román szakkifejezéseket is. Mellesleg az idei 59 államvizsgázóból mind az 59-nek sikerült a vizsgája, dicséretet is kaptak a temesvári vizsgáztatóktól a diákjaink alapos felkészültségéért. /Jánossy Alíz: Várja a szakma a sapientiásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Hatan jelentkeztek egy helyre a kolozsvári Septimiu Muresan rendőriskolába. 1831-en szeretnének rendőrtanoncok lenni, közülük 1781 fiatal román nemzetiségű, 42 magyar, 22 német, 8 roma és 1 szlovák. /J. J. : Negyvenkét magyar akar rendőr lenni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Sikeres volt a XXXIII. árcsói kerámiavásár Korondon. Korond község helyi tanácsa és a Firtos Művelődési Egylet szervezésében, a Hargita Megyei Tanács támogatásával, augusztus második szombat-vasárnapján 29 korondi fazekas állította ki legújabb alkotásait. A kiállító mesterek között minden korosztály képviseltette magát. Az egylet kiállítótermében Kádár Dombi Péter csempéit mutatták be, aki XV. századi székelykeresztúri mintákat keltett életre. /Tófalvi Rozália, Korond: Sikeres volt a XXXIII. árcsói vásár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Háromszéken az idei lehet az első év, amikor minden tanintézmény megkapja a működéséhez szükséges egészségügyi engedélyt, mondta Deme Judit, a Kovászna megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. Tájékoztatása szerint Háromszéken az elmúlt években sokat javult a tanintézmények felszereltsége. Míg tavalyelőtt még több mint 50 intézmény működött egészségügyi engedély nélkül, tavaly már csak 6 iskola nem kapott ilyen engedélyt. Három „problémás” iskolát tart nyilván a megyei oktatásügy: forráshiány miatt Máréfalván nem sikerült befejezni az iskolaépületben megkezdett munkálatokat, ezért a helybeli iskolásokat ebben a tanévben is a kultúrotthon fogadja be. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum arra készül, hogy felmondja a szerződést az új iskolaépület kivitelezőjével. Itt is alternatív helyet kell biztosítani a tanulók számára a következő tanévben. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban sem fejeződtek be az építkezési munkálatok. /Kovács Zsolt, Parászka Boróka: Iskola-”mosdatás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Immár hagyományossá vált a Kolozsváron és környékén 11. éve megrendezett Szent István-napi Néptánctalálkozó. Az augusztus 23-án, vasárnap véget ért rendezvényen részt vevő mintegy 250 fiatal számos kisebbséget képviselt. Sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, összegezte tapasztalatait Pillich Katalin, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető elnöke. A Heltai Alapítvány és a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes által közösen szervezett rendezvényt annak idején Pillich Katalin férjével, Pillich Lászlóval indította el. Pillich László betegsége miatt az utóbbi időben kevésbé vesz részt a szervezésben, de fiuk, Pillich Balázs, aki a Szarkaláb vezetője annál inkább kiveszi részét ebből. Fellépett a Szarkaláb, a Bogáncs és a Zurboló táncegyüttes Kolozsvárról, de máshonnan érkezett együttesek is. Idén a külföldi magyar kisebbségeket képviselte a Kincső együttes Szlovákiából, a pancsovai Maroknyi Néptáncegyüttes Szerbiából, a pélmonostori Talicska Ifjúsági Néptáncegyüttes Horvátországból. /Varga László: Kisebbségek néptánctalálkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

1889. augusztus 25-én Kossuth Lajos Kolozsvár díszpolgára lett. A díszpolgárrá avatására külön rendező bizottságot hoztak létre. Ma már senki nem tudja, hogy Kossuth Lajos 120 éve Kolozsvár díszpolgára. Idős kolozsváriak még emlegetnek Kossuth utcát, hivatalosan ma már nincs ilyen utcanév. Kivételesen, jó egy évvel ezelőtt, Borháncs-telepi utcácska viselte rövid ideig Kossuth Lajos nevét, egyik városi tanácsüléstől a másikig, majd szociáldemokrata kezdeményezésre a városvezetők meggondolták magukat. Az egykori Kossuth Lajos utca, később Lenin út, ma 1989. december 21 utca – ez lenne a történelem? /Vekov Károly: Kossuth Lajos Kolozsvár díszpolgára – immár százhúsz éve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Az RMDSZ és az EMNT olyan önkormányzati nagygyűlésre hívja meg Csíkszeredába a székelyföldi polgármestereket, alpolgármestereket, a megyei és helyi tanácsosokat, ahol a régió sajátos közigazgatási státusával, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatos stratégiai fontosságú dokumentumokat beszélnek meg. A Székely Nemzeti Tanács szólamokat ismételgető határozattervezeteivel Székelyudvarhelyen azonban mindössze az autonómia színes ábrándját szeretné eladni, írta az ÚMSZ, továbbá az SZNT szövegei tele vannak csúsztatásokkal és fogalmi zavarokkal. /Székedi Ferenc: Ábránd és valóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Nem csak a tradicionális, hanem bármilyen minőségi, Székelyföldön előállított termékre, szolgáltatásra alkalmaznák a Székelyföldi márkanevet – mondta el Tamás Sándor és Borboly Csaba. Kovászna és Hargita Megye Tanácsának elnökei augusztus 25-én a Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatójukon kifejtették: a Székelyföldi védjegy alkalmazása összesen 18 területen lesz lehetséges. Tamás Sándor a márkák használatával kapcsolatosan az illyefalvi kefir és a farkaslaki kenősajt példáját használva rámutatott: a Székelyföldi márkanév az adott termékek célcsoportjának nem csupán minőségi terméket, hanem hangulati élményt is nyújt. A brand ugyanakkor az értékesítésben is segítséget jelent. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzati vezető hangsúlyozta: az ingyenesen használható Székelyföld jelzést nem az önkormányzatok, hanem a termelőket, gyártókat és szolgáltatókat tömörítő szervezetek osztják majd ki. /Székelyföldi márkanevet kap a pálinka és a kürtőskalács is. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Sok mendemonda kering a Hargita megyei tanfelügyelőségről. Az már biztos, hogy Jungel Klára idegennyelv-szakos tanfelügyelőt menesztették, és fél-fél állást ajánlottak fel Fodor Sándor történelem és Kovács Ákos fizika–kémia szakos tanfelügyelőknek. Bartolf Hedwig volt főtanfelügyelő-helyettes – akit már korábban más feladattal bíztak meg – sem a tanfelügyelőségen kezdi meg az új tanévet. Egyenként hivatják be a főtanfelügyelő irodájába a tanfelügyelőségen dolgozókat, és közlik velük, ha nem tartanak igényt további munkájukra. Jungel Klárával, aki négy éve dolgozik a tanfelügyelőségen, és akinek tevékenységét a minisztériumban is elismerték, annyit közöltek, hogy tovább nincs szükség a munkájára, új embert akarnak a helyébe hozni. Az esedékes versenyvizsgát még lebonyolítja, aztán mehet. A minisztérium alárendeltségébe tartozó oktatási intézményeknél – tanfelügyelőség, pedagógusok háza és gyermekek háza – tízszázalékos leépítést emlegettek, de hogy kit küldenek el, azt még sem tudják. A Hargita megyei iskolákban 6533 állást hagyott jóvá a minisztérium. Ez 240-nel kevesebb, mint amennyit jelenleg betöltenek. Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes szerint a szaktanárokat nem érinti a karcsúsítás. Sok helyen még indokolatlanul magas a kisegítő személyzet számra, elsősorban ezekben az iskolákban, óvodákban kell racionalizálni a létszámot. /Takács Éva: Tisztogatás a tanfelügyelőségen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Marosszentimrén kezdődött, s most már hetedik alkalommal ünnepli augusztus 20-át a Fehér megyei szórványmagyarság valamelyik elhagyatott, vagy néhány hívével csaknem gazdátlanul maradt templomában. Jelképes gesztus ez a legyilkolt hegyaljai magyarság emlékére, egyben útkeresés is az itt maradt utódoknak. 200–250 ember gyűlt össze Sárdon a szépen rendbe hozott templomban és a várudvaron. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke zarándoklatnak nevezte a szép magyar templomok meglátogatását, ahonnan kivesztek a magyar emberek, a történelem viharában eltűnt a gyülekezet vagy csak maradéka van meg. Bárócz Huba nagyenyedi református esperes a felelősségről és a ma terjedő szabadelvű élet felelőtlen filozófiájáról beszélt, amellyel saját felekezetüket ítélik halálra. Igét hirdetett még Horváth István római katolikus plébános és Sándor Botond unitárius lelkész. Nagy Csaba tárogató művész jóvoltából a zsúfolásig telt templomban az alkalmi, ünnepi gyülekezet zenei háttérrel énekelhette a Himnuszt. Az ünneplőket Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is üdvözölte, aki úgy vélekedett, hogy ha későn is, de ittlétükkel adósságot törlesztenek a vidék hűséges magyar közösségeivel szemben. Szép Sándor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a 150 évvel ezelőtti események, a vérengzések miatt ezen a vidéken szerveződnek újra a legnehezebben a magyar közösségek. Gudor Botond sárdi-magyarigeni református lelkész, a Bod Péterről nemrég megírt könyv szerzője kutatásaival a helyére tette a sárdi és általában a hegyaljai történelmet. E vidéken már a honfoglaláskor megvetettük a lábunkat, de Sárd 1231-ben szász telepítés révén keletkezett, hadiutak kereszteződésében. Itt tevékenykedett Teleki Sámuel, Erdély egyik nagy tudósa, könyvszerető embere. A sárdi gyülekezet az 1848 előtti időkben Hegyalja legerősebb református gyülekezete volt, ahol zsinatot is tartottak. Ezt szakította meg 1849-ben a sárdi magyar lakosok lemészárlása. Szó esett Horváth Ákos anyaországi református lelkész, az Ágoston Alapítvány elnöke és társainak önfeláldozó munkájáról, amivel helyreállították a sárdi templomot. 2003 őszén döntöttek úgy, visszatérnek és dolgoznak. Azóta Zalatnán és Borbereken is hasonló munkálatokat végeztek. Amennyiben nem történik meg a 19. századi etnikai tisztogatás, az ő munkájukra, nem lett volna szükség. A templomban felavatták és megkoszorúzták a bejárat melletti falon elhelyezett, a 63 sárdi polgári magyar áldozat tiszteletére készített emléktáblát. A részvevők megválaszolhatatlan kérdésekkel távoztak. Mi lesz a szórványmagyarság jövője ezen a tájon? Mi lesz az anyanyelv sorsa? /Bakó Botond: Augusztus 20-a Sárdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Augusztus 17–22-e között Bethlenszentmiklóson a kultúrházban gyűltek össze a kistérség gyermekei – hat faluból, bibliahétre. 2007-ben négy helyiségből, a küküllővári, a küküllőboldogfalvi, a bethlenszentmiklósi és a magyarbényei gyermekek bibliaheteztek együtt, tavaly társult Magyarpéterfalva, idén pedig Balázsfalva is. Idén a gyermeklétszám elérte a 130-at a hat helységből. A gyermekek között a reformátusokon kívül voltak unitáriusok, s olyanok is kik már ortodoxok. Voltak magyarul helyesen beszélők, de voltak, akik törték a magyart, s olyanok, kik már csak értenek, de nem beszélnek magyarul. /Máté János, küküllővári ref. lelkész. : Közösségépítés a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

A falunapi rendezvények programjai egy kaptafára készülnek. Az értékmegőrző, saját arculatú rendezvények ritkák. „Akár ki is lehetne cserélni a település nevét egy-egy falunapi program címében, annyira egy kaptafára készülnek ezek a műsortervek, hogy senki észre sem venné” – fejtette ki Danguly Ervin, a Gyergyói-medencében 1997-ben úttörőnek számító első falunap, a Szárhegyi Napok főszervezője. Az utolsó est fénypontját rendszerint egy anyaországi, a zenei piacról rég letűnt együttes fellépése képezi. A falu apraja-nagyja kint van a sportpályán vagy a vásártéren kialakított ünnepi „porondon”. Gyergyóremetét leszámítva valamennyi gyergyói-medencei községben a falunapi ünnepségek a búcsúhoz kötődnek. Az ünneplés részeként több településen is dísztanácsülést tartanak. A falunapi ünnepségeket meghonosító gyergyószárhegyiek vigyáznak a minőségre, teret biztosítsanak a hagyományőrzésnek. Gyergyóditró erőssége a fiataloknak szervezett, több napig tartó Légy ott! kupa nevű mókás vetélkedő. Gyergyóremetén első ízben megszervezték a tutajos vetélkedőt. Danguly Ervin szerint a falunapok egyhangúságát azzal lehetne megtörni, ha minden településen arra erősítenének rá, aminek a községben hagyománya van. /Jánossy Alíz: Falunapok egy kaptafára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Szinte kizárólag politikai síkon folyik a tanügy reformról a vita, annak ellenére, hogy a lakosság szempontjából alapvető jelentőségű, mert döntő hatással lesz az elkövetkező nemzedékek sorsára. Az Európai Unió együttműködést vállal a tagországokkal, pénzügyi forrásokat biztosít olyan programok számára, mint az oktatás és nevelés az élet teljes időtartamára. A reform kulcskérdése az, mennyit költhetnek valamely állam polgárainak nevelésére. Az EU-ban átlagosan 5970 eurót fordítanak évente egy diákra (beleértve a főiskolai hallgatókat is), Magyarországon 4008, Romániában 1438 eurót költenek erre a célra. Romániában az utóbbi években a bruttó hazai terméknek legalább 5 százalékát az oktatásra fordítják, azonban az országban ez egy főre eső bruttó hazai termék jóval alacsonyabb, mint az összehasonlításban szereplő országokban. /Czédly József: Oktatási reform – nemzetközi összefüggésekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Néhány héttel később Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán, a helybéliek felháborodtak, amiért a késelő romát nem állították elő a hatóságok. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. A „központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – vélte Borboly. Borboly cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. /Cs. P. T. : Beidézték fél Csíkszentmártont. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Csíkszentmártonban a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát. Az egyik érintett magyar lakos sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le. /Jánossy Alíz: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Elbocsátás nélkül csökkentette az állások számát a Kovászna megyei tanfelügyelőség az óvoda- és iskolahálózatban. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy 146 katedrával kevesebb lesz az új tanévben, mint tavaly, de azt elismerik, ha ennek így kell történnie, jó, hogy nem kerül utcára egyetlen szakképzett pedagógus sem. Országosan húszezer állás megszüntetéséről döntött az oktatási miniszter, ebből Háromszéken száznegyvenhat alkalmazottat érintene, ha a karcsúsítást elbocsátással oldanák meg. A megyei tanfelügyelőség valóságos számháborút folytatott a csökkenthető órák ellen, többek között a kétnyelvű osztályok kivételével ezentúl összevonják a csoportokat az idegennyelv-órákra és bizonyos gyakorlati tevékenységekre, kettő helyett csak egy opcionális tantárgyat választhatnak a diákok stb. /Fekete Réka: Hátraarc a tanügyi reformnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Augusztus 17-én a tíz gyermek jelentkező közül négyet választottak ki a Tamási Áron nyomán készülő Ábel-előadásban való fellépésre. A hivatásos színház, a Kézdivásárhelyi Városi Színház első bemutatója október 23-án lesz, amikor a Tamási Áron Ábel című trilógiájából Pozsgay Zsolt által színpadra vitt előadást mutatják be. Gergely László a társulat igazgatója. /Iochom István: Indulásra kész a Kézdivásárhelyi Városi Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Egyre több településen tartanak városnapokat, amelyet rövid idő múltán „hagyományosnak” kiáltanak ki. Kolozsváron a polgármester összehívott nemrég egy, természetesen döntési lehetőség nélküli tanácskozást, melyen fölmerült kolozsvári városnapok megrendezésének lehetősége. Kérdés az volt, melyik naphoz lehetne kötni az eseményt? Elhangzott az első javaslat: a legméltóbb augusztus 19-e lenne. Ugyanis Károly Róbert király 1316-ban ezen a napon városi jogokat biztosított Kolozsvár lakosainak. Ez nem megfelelő, hangzott el, hogy miért, az nem derült ki. Jól is néznénk ki, ha Kolozsvárnak a magyar király oklevelében biztosított jogaihoz kötnék a városnapot. A város lakóinak többsége soha nem hallott erről, mert nem mondták el nekik. A második javaslat: július 2-a. 1405-ben Zsigmond király ezen a napon szabad királyi város rangjára emelte, önálló törvényhatósággá tette Kolozsvárt. Erről szó sem lehet! Egyik magyar király után a másik? A két időpont ellen azt hozták fel, hogy a nyári szünidőre elutaztak a városból, az egyetemisták. Ezzel szemben a nyári városnapok föllendíthetnék a város idegenforgalmát, érvelt Asztalos Lajos, a város helytörténésze. /Asztalos Lajos: Kolozsvár napok… avagy mit akartok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Létezése óta közel nyolcvan éve volt a kapubejárat felett a marosvásárhelyi Teleki Téka szimbóluma, a bagoly, amelyet augusztus 26-án leszerelt a Maros Megyei Múzeum restaurátora, András Tihamér. A bagoly restaurálására a Rotaract-Téka Marosvásárhely ifjúsági szervezet a Félsziget fesztivál alkalmából indította Fizess egy sört a bagolynak című akcióját, amely keretében sikerült összegyűjtenie a restauráláshoz minimálisan szükséges 2000 lejből 1370 lejt. A hiányzó 700 lejjel Markó Eszter bukaresti ügyvéd, a Teleki Téka egykori olvasója egészítette ki az összeget. A Maros megyei múzeum igazgatója, Soós Zoltán felajánlotta, hogy a további, a restauráláshoz szükséges költségeket állja a múzeum. Lázok Klára könyvtáros, a Teleki Téka munkatársa, ötletgazda és a gyűjtés szervezője korábban a Teleki Sámuel-korabeli székek felújítására hívta fel sikeresen a vásárhelyiek figyelmét, most a Félszigetre szórakozni érkező ifjúságot próbálta megmozgatni a közösségi ügy érdekében. /A. E. : Elröppent a bagoly a Teleki Téka kapujáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Augusztus 9–15-e között zajlott Várfalván a III. Aranyosszéki Gyermek Néptánctábor. A nemrégiben alakult Vár Egyesület és az Aranyosszék Néptáncegyüttes hajdani és mai tagjai szervezték a tábort. Tavaly ötvenen voltak, idén százan. A tábor célja, hogy felelevenítse Aranyosszék népzenéjét, néptáncát, ezt végzi Aranyosszék Néptáncegyüttes több mint tizenöt éve. A mostani kis táborlakók közül kerül majd ki az együttes utánpótlása. A tábort működtető maréknyi ember éjt nappallá téve dolgozott. /Szebeni Zsuzsa: Liliput Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Több száz zarándok kereste fel idén is részt az 1944. augusztus 26-i úz-völgyi szovjet betörés napján a sírkertet, emlékezni és fejet hajtani a hazájukat védő katonák előtt. Az itt állomásozó 11. Székely Határőrezred legfőképp fiatalokból álló csapatai nem bírtak a túlerővel. Az egykor itt harcolók immár három és fél évtizede rendszeresen találkoznak ezen a napon, tizenöt esztendeje pedig emlékmű hirdeti a katonatemetőben, hogy az utódok nem felejtenek. Hatvanöt évvel ezelőtt még megünnepeltük Szent István napját, aztán a cselszövéssel és túlerővel szemben nem volt menekvés – emlékezett dr. Szőts Dániel egykori honvéd, az úz-völgyi ünnepségek mindenese. Gergely András csíkszentmártoni polgármester azokhoz szólt, akik félnek a megemlékezéstől. A hatalom jobban tenné, ha a fiatalok kilátástalanságától, a nehéz gazdasági helyzettől, és nem az őseikre emlékező magyaroktól félne, mert az emlékezés a megbékélés csíráját hordozza, csakis erre lehet reményteli jövőt építeni – fogalmazott Gergely András, aki az első világháború olasz és szlovén helyszíneire utalt, ahol példásan őrzik az elesett katonák emlékét, függetlenül attól, hogy az ellenség hadseregében harcoltak-e vagy sem. Idén négy új emlékjelet avattak fel az úz-völgyi panteonban: Mikóújfaluból egy vörös andezitből készült kettős keresztet hoztak az emlékezők, Árkosról újabb kopjafát (ezúttal az ezred katonazenekarának tiszteletére), Szentivánlaborfalváról negyvennégy helybeli honvéd emlékére került kopjafa a temetőbe, Gelencéről pedig Kelemen Dénes által faragott fakereszt. /Ferencz Csaba: Az emlékezés a megbékélés csírája (Úz-völgye). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napoknak helyet adó Kossuth-kert régóta megérdemelné, hogy történetét feltárják. Ez a park kicsiben az egész város történelmét tükrözi. A Kossuth-kert érdekes történetét dolgozza fel Szilágyi Orsolya művészettörténész, „A szatmárnémeti Kossuth Kert” című könyvében, amelyet a kolozsvári Teleki Mihály Alapítvány jelentetett meg, a szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával. A könyvet augusztus 30-án mutatják be, Partiumi Magyar Napok keretében a Szent István Kör történelmi sátrában. A könyvbemutatót Sárándi Tamás történész, muzeológus „Magyarok és nemzetiségiek. A magyar kormány nemzetiségi politikája 1940–1944 között” című előadása követi. A Szent István Kör a 20. századi magyar történelem fordulópontjaival foglalkozó előadásokat szervez évek óta. 2007-ben a magyar identitás formáiról hangzott el előadás, 2008-ban a világháborúkat követő határmódosításokról és azok hatásáról. /Könyv a Kossuth-kertről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A Magyar Civilszervezetek Szövetsége egy új felelősségvállaló vezetési-struktúrára tesz javaslatot. Ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, Magyar Polgári Párt, Székely Nemzeti Tanács esetében az összekötő nemzeti alapértékek, deklaráltan mindnyájuknál ugyanazok, akkor miért nem lehetséges egy közmegegyezéses stratégia kialakítása? Ennek oka a széthúzás, személyes és kisebb csoportérdekek érvényesítési szándéka mentén. A nézetkülönbségek sem csökkennek, hanem bővülnek (lásd a székelyudvarhelyi–csíkszeredai szeptemberi népgyűlést). Ezért ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely képes felvállalni, képviselni és érvényre juttatni az erdélyi magyar közösség összképviseleti érdekeit. A Magyar Civilszervezetek Szövetsége (MCSZESZ) e mellett kötelezi el magát. A társadalmi szerződés érvényesítése érdekében jönne létre az Erdélyi Magyar Konvent, amely garanciája a romániai összmagyar célok megvalósításának és végrehajtásának. A Magyar Civilszervezetek Szövetségének (MACISZESZ) Igazgató Tanácsa javasolja az Erdélyi Magyar Konvent mielőbbi létrehozását. Az ideiglenes ALAKÍTÓ KONVENT résztvevői között legyenek: – az egyházak vezetői vagy megbízottai; – az RMDSZ vezetői; – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – Székely Nemzeti Tanács; – Erdélyi Magyar Polgári Párt; – Romániai Magyar Gazdák Egyesülete; – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; – Erdélyi Magyar Pedagógusok Szövetsége; – Romániai Magyar Közgazdász Társaság; – Szociális szervezetek képviselete; – Erdélyi Múzeum Egyesület; – Erdélyi Műszaki Társaság; – Környezetvédelem szervezeteinek képviselete; – Magyar Civilszervezetek Szövetsége. (közmegegyezés szerint az összetétel kiegészíthető, vagy változtatható) Az Alakító Konvent feladata az Erdélyi Magyar Konvent létrehozása feltételrendszerének kidolgozása. Az Erdélyi Magyar Konvent az egész magyarság érdekeit érintő döntéseket hoz. Működési ideje az első hivatalosan elfogadott erdélyi magyar autonómia struktúra létrehozásáig tart. /Civil javaslat a romániai magyarság összefogására. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./ Emlékeztető, hasonló felhívás: Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. febr. 13./

Lemondott a moldovai kormány, be Zinaida Greceanii miniszterelnök, mert a neki bizalmat szavazó parlamentet feloszlatták, és azóta már megválasztották az új törvényhozást. Greceanii az új parlament alakuló ülésén, augusztus 28-án nyújtja be hivatalosan lemondását, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. /Lemondott a moldovai kormány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Úgy tűnik, vérszemet kaptak a csíki székely közösség ellenfelei vagy még inkább ellenségei, miután egy egzaltált magyar cikkíró megengedte magának, hogy leállatozza, úgy általában, ezt a közösséget, írta Nagy Benedek. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, a Cotidianul című bukaresti lap augusztus 20-i számának nyilatkozott: „Itt Bantusztán van, jóemberek, Bantusztán. Én nem óvakodom, hogy kimondjam! A magyarok ilyenek, és nemcsak a romákkal szemben, ez egy olyan ügy, ami látszik, mert ahol tüzet gyújtanak, ott füst is van. De intoleránsan viselkednek a románokkal, és általában az idegenekkel szemben is. ” „Kulturális rendezvények mögé rejtőznek, de valójában Magyarországon a törvény által betiltott szélsőjobboldali szervezeteket működtetnek. A romákon feltehetően gyakorolják az ott tanult leckéket. ”(...) „S hogy mi van? A lakosság 70 százaléka vidéken él, s a legtöbben közülük nem tudnak egy ép mondatot elmondani románul, nem olvassák a román nyelvű sajtót, és nem nézik a mi televíziós csatornáinkat. Mi sem és önök sem kommunikálnak velük. Ők Magyarországról kapják az utasításokat, teljesen azok befolyása alatt állnak, akiknek érdeke az itteni magyar lakosság ügyének a felpiszkálása. Könnyen megállapítható, hogy az utóbbi időben, Európában, ott robbantak ki a cigányok elleni támadások, ahol magyar közösségek élnek. ”(!) A Cotidianul című lap szerint Csíkszentmártonban „pünkösd szent estéjén kaptak fejszéhez a magyarok, felgyújtottak egy házat és megtámadtak további negyvenhetet, kikergetve a romákat a faluból az erdőkbe. Azóta pedig minden hétfő este összegyűlnek a sötétség leple alatt a cigányok házai előtt. ” Csíkszentkirályon „a magyarok áttörték az ötven csendőrből álló kordont, és egy Molotov-koktéllal meggyújtottak egy csűrt, amiben egy ló elégett. A polgári tűzoltóknak nem engedték meg, hogy eloltsák a tüzet. A cigányok eloldották a lovaikat az istállóikból, fogták a gyermekeiket és kimenekültek az erdőre. A romák azt mondták, hogy »a máshonnani« magyarok autóikkal elzárták a falunak mindkét bejáratát. Ha pedig így van, akkor itt többről van szó, mint a spontán düh megnyilvánulásáról. Úgy tűnik, hogy egy paramilitáris stratégia elemeiről van szó, amelyek mint izzó vas jelentkeznek a konfliktusok tüzében” (...) El kell kerülni a feltehetően ismétlődő provokációkat. Meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, hogy a prefektust, valamint a Cotidianul munkatársát vonják felelősségre többrendbeli, közösség ellen elkövetett bűntény miatt, követelte a cikkíró. /Nagy Benedek: Bantusztán? Vagy stratégia? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Rosszul elosztott és rossz minőségű tankönyvekből tanulnak jövőre a diákok, az oktatási reform a taneszközökre nem lesz hatással. „A könyvek elosztása is központosítva történik, a tanfelügyelőségek közvetítenek a kiadók és az iskolák között. Ez azt jelenti, hogy a diákok változó létszámára, és a pedagógusok igényeire sincs tekintettel a rendszer” – magyarázta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Hiába nő, vagy csökken az osztálylétszám ugyanannyi kötetet „utalnak ki” évről évre – számolt be az aránytalanságról a Bihar megyei Tenke elméleti líceumának matematika-fizika szakos tanárnője, Oláh Ildikó is. „Túl sok az információ és sok tankönyvet hibásan fordítanak románról magyarra” – sorolta a panaszokat Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója. Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium igazgatója az ÚMSZ megkeresésére elmondta, hogy tud arról, hogy a pedagógusok elégedetlenek a tankönyvkínálattal, de a minőségi kifogások orvoslására csak egyetlen megoldás van: ha a pedagógusok maguk vállalják fel a magyar tankönyvek írását. /Antal Erika, Totka László: Káosz uralja a tankönyvpiacot. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./