Szlovákia nem engedi be területére Sólyom Lászlót – jelentette be Robert Fico miniszterelnök rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén augusztus 21-én délután. A szlovák miniszterelnök szerint a határon figyelmeztetni fogják a magyar államfőt a diplomáciai jegyzékre, hogy szlovákiai látogatása nem kívánatos. Ha Sólyom mégis Révkomáromba látogat, Szlovákia azt durva provokációnak fogja tekinteni. Fico bejelentését követően Sólyom László úgy döntött: mégse megy át Szlovákiába augusztus 21-én, hanem a határ magyar oldalán ad majd nyilatkozatot. Az eredeti tervek szerint a magyar köztársasági elnök részt vett volna Révkomáromban a közadakozásból állított Szent István-szobor avatásán. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette a szlovák hatóságoknál és meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja a tervezett látogatást. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök augusztus 19-én kiadott közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért. Közölték: a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. Augusztus 21-én van ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. /Nemkívánatos Sólyom szlovákiai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. Különösképpen elfogadhatatlan, hogyha az Európai Unió egyes országaiban kerül sor erre. Ezen országok egyike Szlovákia, mely 2009. szeptember 1-jei hatállyal a kisebbségek, kiváltképpen pedig az ország lakosságának 10%-át kitevő, őshonos magyarság anyanyelvét sújtó államnyelvtörvényt készül bevezetni. Az egyházak lelkiismereti és hitbeli kötelessége, hogy kiálljanak híveik jogainak és emberi méltóságának védelmében. Kiss-Rigó László római katolikus szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László EP-képviselő közös levélben hív mindenkit augusztus 30-án a szegedi dómban sorra kerülő Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra, hogy felemeljék szavukat a szlovákiai, valamint a többi, hátrányos megkülönböztetést és jogfosztást szenvedő magyar nemzeti közösség védelmében. /Ökumenikus Nagytalálkozó Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Arad napjaival együtt jár a történészek – idén immár negyedik – összejövetele is, melyen az ünneplő város múltjával kapcsolatos előadások jöhetnek szóba. Az augusztus 21-i összejövetelt megnyitó dr. Corneliu Padurean történész, egyetemi tanár elmondta: a jövő év folyamán tervezik az Aradról szóló kötet megjelentetését. A konferencián aradi, kolozsvári, nagyváradi történészek dolgozataikban elemezték a város múltjának különböző vonatkozásait. A nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el, hiányoztak a magyar előadók. Nem lennének, nem kaptak volna meghívást? /Jámbor Gyula: Arad történelme az idők folyamán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Az augusztusi pótérettségin augusztus 21-én tartották a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgára. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő szerint szép tételeket kapott a 34 vizsgázó. Az első tétel Tóth Árpád: Szeptemberi szonett című versének szövegelemzése, értelmezése, a második Arany Jánosnak Gyulai Pálhoz intézett egyik levele, itt többek között a kommunikációs funkciót kellett megállapítani, a harmadik tétel: A szereplők jellemzésének technikái a műballadában. /N. -H. D. : Harmincnégy pótérettségiző magyar nyelvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Augusztus 20-án az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári szervezete, Bagaméri Tibor túravezető irányításával, a Bácsi-torokban rendezte meg a 2003. óta Erdély-szerte felújított hagyományos magyar szolidaritási tábortüzet. Vekov Károly történész tartott rövid előadást augusztus 20-a jelentőségéről, a Szent István-i hagyatékról. /Magyar Szolidaritás Tábortüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Budapest egyik külvárosában működik az Erdélyi Gyülekezet, amelyet a Reménység Szigetének neveztek el. 1989 után ideiglenes szálláshelyként szolgált az áttelepülők számára, ahová felekezetre való tekintet nélkül befogadták mindazokat, akik rászorultak. A Reménység Szigetét Németh Géza református lelkész álmodta és valósította meg. A kezdeményező 1995-ben elhunyt, azóta Zalatnay István református lelkész vezeti az intézményt. Az utóbbi években kibővült a tevékenységi kör: gyermektáborokat, nyugdíjasok üdültetését, képzéseket, konferenciákat szerveznek. Augusztus 8–16-a között nyugdíjas lelkészek feleségükkel jól megszervezett programban vehettek részt. /Kun Árpád és Kun Kriza Ilona: Kilenc nap a Reménység Szigetén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Magyarországi és székelyföldi fotográfusok augusztus 21―28-a között egy erdővidéki és egy ahhoz közeli települést /Felsőrákost és Alsórákost/ fényképeznek, egyrészt dokumentálnak egy-egy kistérséget, másrészt megmutatják a világnak, milyen ma a székelyföldi falu. Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész több mint harminc esztendeje járja és fotózza a falvakat. A székelyföldi falvak őrzik a maguk hagyományos jellegét, de folyamatosan alakulnak. /Mózes László: Falujáró fotográfusok, avagy megtalált utak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Augusztus 21-én Szent István-szobrot avattak Révkomáromban, ezen az eseményen vett volna részt Sólyom László, de Pozsony megtagadta tőle a belépési engedélyt. A magyar köztársasági elnök végül elment a határig, a magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák vezetők szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Tőkés László európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai meghiúsult utazásának az ügyét. Tőkés szerint a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. Rámutatott: Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor idejében korlátozták a szabad mozgást a nemkívánatos személlyé nyilvánítás eszközével. A képviselő szerint a mostani ügy hasonlít a március 15-i romániai esethez, amikor a román hatóságok nem adták meg Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyt. Tőkés szerint „tesztnek” számított a román hatóságok tilalma, a szlovákok pedig „vérszemet kaptak”, és még tovább merészkedtek. Az EP-képviselő Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez fordul, és egyben a testület külügyi bizottsága elé viszi Sólyom szlovákiai útjának az ügyét. Hangsúlyozta: európai ügyként joggal kívánhatjuk, hogy az EP ebben a kérdésben állást foglaljon, és járuljon hozzá a tagországok közötti kapcsolatok rendezéséhez, valamint vessen gátat „a múltból visszakísértő nacionalista kormányok” magyarellenes megnyilvánulásainak. Tőkés elmondta: Szájer Józseffel, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnökével, valamint Schmitt Pállal, az EP alelnökével is egyeztet majd. Véleménye szerint ez olyan ügy, amikor össze kell fogniuk a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi EP-képviselőknek. Augusztus 21-én a magyar kormányzat jelezte, hogy az eset miatt az EU-hoz és annak tagállamaihoz kíván fordulni. Meggyalázták a Révkomáromban augusztus 21-én este felavatott Szent István-szobrot: ismeretlen személyek tojásokkal dobálták meg a lovas szobrot. Botrányos volt és mindenféle jogalapot nélkülözött a szlovák kormány intézkedése, amely során Sólyom László magyar köztársasági elnököt pénteken nem engedték be Szlovákiába – mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője. /Tőkés az EP elé vinné Sólyom László meghiúsult szlovákiai utazásának ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Miért nem lehet Cirillnek és Metódnak szobra Komárnóban? – tette fel a kérdést Szent István lovasszobrának felavatásán a hangoskodó szlovák ellentüntetők egy csoportja, miközben a felvidéki Révkomáromot Magyarországgal és Dél-Komárommal összekötő, közös tulajdonú Duna-hídon, az Erzsébet hídon a szlovák legfelső rendőri vezetés éppen felolvasta Sólyom László köztársasági elnöknek a beutazását megtiltó pozsonyi kormányzati jegyzéket. A másodszori megaláztatását méltósággal és látható keserűséggel viselő magyar államfőnek a zsebében ott lapult a békéltető válasz, de mondvacsinált okok miatt nem hagyták elmondani. Később a pozsonyi magyar nagykövet olvasta föl azt a révkomáromi szoboravatáson, hogy az üzenet mégiscsak eljusson a két ország – és Európa – közvéleményéhez. Íme: „…Szent István nemcsak a miénk, nemcsak a mi egységünk szimbóluma. Királya volt minden népnek, amely országában élt. Elindítója közös történelmünknek; a szlovák és a magyar nemzet oly szorosan összefonódott történelmének is. Hasonlóan Cirillhez és Metódhoz, azon kevés szentek közé tartozik, akiket a keleti és a nyugati egyház egyaránt magáénak vall és tisztel, és akik Európa nagy alapító atyái. ” Azonban a jelenlegi szlovák politikai közélet egyik nagyon vezéralakja, Ján Slota „lovasbohócnak” titulálta, Szent István örökségét akkor is a türelem és az egymás iránti kölcsönös tisztelet jelenti. /Laczkó Vass Róbert: Valahol Európában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Az Új Magyar Szó vezércikkében elítélte a szlovák nacionalista vezetést, amiért nem engedték be az országba Sólyom Lászlót, emellett azonban bírálta is őt: „Magyarországon nem kevesen a köztársasági elnöknek is felróják, miért kell a nemzeti ünnepeken mindegyre megaláztatásnak kitennie magát és országát. ” /Ágoston Hugó: Történelmi augusztusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

A román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki közleményében amiatt, hogy egyre több olyan közúti baleset történik Magyarországon, amelyekben román állampolgárok érintettek. Augusztusban hat román állampolgár vesztette életét, tizenkilenc pedig megsérült a magyar közutakon. A gépkocsivezetők figyelmetlensége, fáradtsága, a gyorshajtás és a veszélyes előzések okozzák. A külügyminisztérium azt tanácsolja a Magyarország területén gépkocsit vezető román állampolgároknak, hogy tartsák be a kötelező pihenési időket, és ne hajtsanak a megengedettnél gyorsabban. /Egyre több román hal meg magyar közutakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Ha a bérezési törvényt a jelenlegi formájában fogadják el, emelkedni fog a külföldre távozó orvosok száma– állítják az orvosi kamara képviselői. Közleményükben elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az egységes bérezési törvénytervezetről nem tartottak közvitát. /Bérükért aggódnak az orvosok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Helyi választásokat tartottak augusztus 23-án Kaplonyban. Előzőleg a közigazgatási bíróság feloszlatta a testületet, amiért az két hónapig nem ülésezett. A voksoláson négy párt indított jelöltet: az RMDSZ, az MPP, az NDF és a PD-L, valamint egy független is indult. /Nem lesz többségben az RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Vizsgáljuk a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának lehetőségeit, jelenleg azon dolgozunk, hogy miként lehetne azt gyakorlatba ültetni az I–VIII. osztályosok számára – jelentette be augusztus 23-án, vasárnap Csíkkozmáson Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki Mircea Geoana, a szenátus elnökének társaságában látogatott az alcsíki községbe. /Bukaresti politikusok Kozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Több mint kétszáz magyarországi, vajdasági és erdélyi motoros gyűjtött adományt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megsegítésére, az összegből egy régi gyergyószentmiklósi épület bentlakássá alakítását támogatják. Gyergyószárhegyen a megérkező motorosok apró gyerekeket emeltek a nyeregbe, hogy aztán száguldjanak velük egy kört a közelben. A ferences rendi kolostor udvarán bográcsban rotyogott a szárhegyi „pityókás tokány”. „Azért jöttünk ide, mert azt hallottuk, itt van a legnagyobb szükség az adományunkra, és mi azt akarjuk, hogy pénzünk éppen oda kerüljön, ahová kell” – szögezte le a székelyudvarhelyi ifj. Pálffy Béla, az idei motoros adományozás főszervezője. Mint mondta, a szervezői feladatkört a magyarországi Bújdosó Janótól vette át, aki egyéb elfoglaltságára hivatkozva idén nem tudta vállalni a munkát. 2005-ben több száz magyarországi motoros lépte át a román–magyar határt, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő hátrányos helyzetű gyerekeknek adományt nyújtson át. Azóta az esemény minden évben megismétlődött, olyan túra is volt, amikor mintegy négy kilométeres sorban vonultak a motorosok Dévára. /Jánossy Alíz: Adomány két keréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Népviseleti felvonulással, majd ünnepi zárógálával ért véget a 11. Szent István-napi Néptánctalálkozó a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. Augusztus 21-én Magyarfenesen, 22-én, vasárnap délelőtt pedig – a hagyományoknak megfelelően – Kolozsvár utcáin vonultak fel a nemzetközi néptánctalálkozó résztvevői. A felvonulást követően a résztvevőket ünnepi szentmisére várták a Szent Mihály-templomba. A szentmisét Kovács Sándor főesperes celebrálta külön köszöntve a Szent István-napi néptánctalálkozó vendégeit. A zárógálát Kalotaszentkirályon tartották. /(Sz. K.): Népviseleti felvonulás Kolozsvár utcáin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Pénzes József, a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia esperese tizenöt esztendős, olykor meg-megszakadó, de összességében mégiscsak szakadatlan munkája után, augusztus 29-én felszentelik Erdély méreteiben legnagyobb új katolikus hajlékát. Ezt a televízió közvetíteni fogja. A csíkszeredai Szent Ágoston plébániának honlapja van, a templom építésének adatokkal, fényképekkel illusztrált krónikája. /Székedi Ferenc: Templomépítők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Szakmai tapasztalatcserével és virágkarnevállal ünnepelt a hétvégén Nagyvárad és Debrecen. Nagyváradon ötödik alkalommal rendezték meg a Nyitott Ablak Európára című rendezvénysorozatot, a helyi városi és megyei önkormányzat valamint Hajdú-Bihar megye és Debrecen közös szervezésében A konferencián a két város közös fejlődésén és az együttműködési lehetőségein volt a fő hangsúly. A Debrecenből érkező virágdíszek többek között a csodaszarvas legendáját elevenítették meg. /Totka László: Bihari közös virágünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Ifjúsági nyári tábort szervez augusztus 28–30. között a Bözödi-tónál a Fiatalok Erdélyért (Fierd) egyesület. A szervezet képviselői remélik, hogy a néptáncmozgalomhoz hasonlóan, amelynek keretében június és szeptember között több mint harminc tánctábort szerveznek Erdély­szerte, az ifjúsági és civil mozgalom is láncszerűen építheti ki rendezvény­sorozatát. A Fierd rendezvényét Maros megyében tartja, célközönsége pedig elsősorban a környékbeli magyar fiatalság. A táborozók csapatvetélkedőkön, kézügyességi és kreativitási versenyeken, előadásokon, táncoktatáson és koncerteken vehetnek részt. A Fiatalok Erdélyért egyesület újonnan alakult, a bözödi tábor megszervezése pedig első tevékenységének számít. Az egyesület a romániai magyar fiatalság önálló és független, közösségépítő és érdekvédelmi ifjúsági szervezeteként határozza meg magát. /Ifjúsági tábor Bözödön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 22-23-án a hagyományos városnapokkal zárult Nagykárolyban a nyári rendezvények sora. Minden egyes napon akadt látnivaló – voltak rock-, valamint dzsesszkoncertek, kiállításmegnyitók, felléptek helyi táncegyüttesek, voltak színielőadások is. Kiállítás nyílt a második mezőfényi alkotótábor résztvevőinek munkáiból, utána pedig „Emlékek az Aranykorból“ címmel nyílt tárlat a Nagykárolyi Művelődési Ház szervezésében. Megkoszorúzták Ruha István sírhelyét a református temetőben. A folkszínpadon román, másnap pedig magyar népi együttesek előadásait tekinthették meg az érdeklődők, majd a Szatmárnémeti Északi Színház művészei mulattatták a közönséget. /Városnapok Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Szatmárhegyi Magyar Polgári Párt, illetve a Szatmárhegyiek Baráti Köre augusztus 22-én kilencedik alkalommal ünnepelte lármatűzzel az államalapítást. A Kápolnadombon fellobbanó hatalmas máglya most is elvarázsolta a nézőközönséget. Juhász Károly főszervező elmondta: a lármatűz ünnepséget – melyet minden évben az augusztus 20-át követő szombaton tartanak – azért szervezik, hogy Szatmárhegy is megemlékezzék az államalapításról. Végül Krakkó Rudolf, a szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke beszélt arról, hogy mi módon tudnak a civil szervezetek hatékony munkát végezni a magyar nemzettudat újjáépítése, erősítése érdekében. /Babos Krisztina: Lármatűz Szatmárhegyen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Augusztus 22-23-án negyedik alkalommal tartották meg a Felvinc Napokat, a helybeliek együtt ünnepeltek a faluból elszármazottakkal és a meghívottakkal. „A Felvinc Napok célja a közösségépítés, és egy közösség akkor épül és erősödik, ha ismerjük az egymás felé vezető utat” – mondta a megnyitón Bárócz Huba, felvinci református lelkész, a Felvinc Napok ötletgazdája, szervezést később átvette a Mészáros-Bornemisza Alapítvány. A Mészáros-Bornemisza Alapítvány is Bárócz Huba utánajárásának köszönhető: megtalálta a valamikori, Mészáros nevű felvinci földesúr leszármazottait, akik alapítványt hoztak létre. Felvinc község hét faluból áll, de csak Felvincen élnek magyarok. Mivel Felvincet tíz-tizenöt éve összecsatolták Veresmarttal, amely tiszta román falu, nincs meg a törvény által előírt 20 százalék, így nincs magyar nyelvű helységnévtábla. Egy időben még voltak, de azokat már levették. Felvinc román polgármestere elmondta, örül, hogy részt vehet a magyar közösség ünnepén. Szabó László katolikus pap a közösségi öntudatról beszélt. Bárócz Huba hangsúlyozta, hogy a Felvinc Napok kezdeti célkitűzése időközben kibővült: „nevezetesen azzal, hogy ha Felvinc Aranyosszék központja, akkor próbáljuk meg azokat a szálakat erősíteni, amelyek összekötnek minket más falvakkal, más településekkel. Immár harmadszor vendégül látjuk a várfalviakat és mostan kibővült a kör a szentmihályiakkal. ” Hozzátette: „egy közösség akkor épül, akkor gyarapodik, hogyha ismerjük az egymás felé vezető utat”. Fellépett a várfalvi Aranyosszék néptáncegyüttes, a felsőszentmihályi Rügyek együttes, végül pedig a 2007-ben alakult felvinci néptáncegyüttes. Az ünnepi műsor után a most épülő gyülekezeti házhoz tartottak, ott folytatódott az ünnepség. Bárócz Huba lelkész beszámolt arról, hogy csodálatos freskókat fedeztek fel nemrég a református templom felújításakor. /Köllő Katalin: ”Egy közösség akkor erősödik, ha ismerjük az egymás felé vezető utat” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 21-23-a között harmadik alkalommal szervezték meg a Nagyiratosi Falunapokat. Az első napon hintókkal, társzekerekkel a helybeli Rozmaring (magyar) és Lamaita (román) néptánccsoportok nemzeti viseletekbe öltözve, a Falkus zenekar kíséretében végigjárták a település utcáit, énekelve hívogattak a másnapi ünnepségre. Az iskolában véndiák-találkozót tartottak. Megrendezték a Nagyiratos–Dombegyház hagyományos öregfiúk labdarúgó-mérkőzést is. Augusztus 23-án, vasárnap, a helybeli katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisét követően vendéglátók és vendégek közösen megebédeltek, majd mini futballbajnokságot szerveztek 5 helybeli gyermekcsapat részvételével. A falunapokat a kultúrotthonban a nyugdíjas találkozó zárta. /Balta János: III. Nagyiratosi falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

A felvidéki magyarság identitását, anyanyelvéhez való jogát súlyosan sértő szlovák államnyelvtörvény ellen tiltakozó közös kiáltványt fogadtak el a hét végén Nagyszalonta és a magyarországi Hajdúböszörmény önkormányzati vezetői a két testvértelepülés polgármestereinek jelenlétében. A kiáltvány szerint a június 30-án elfogadott törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelv használóit többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti. „Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait” – olvasható a nyilatkozatban, melynek aláírói „a totalitárius rendszerek hangulatát idéző megszorító intézkedések” elleni tiltakozásra buzdítanak. /A szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozó testvérvárosok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Nem szól bele az Európai Bizottság a magyar–szlovák diplomáciai incidensbe, s nem marasztalja el Pozsonyt, amiért nem engedték be Szlovákiába Sólyom László magyar államfőt. Magyarország azonban nem hagyja annyiban az ügyet. Balázs Péter külügyminiszter hivatalába kérette Szlovákia budapesti nagykövetét. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője elmondta, Sólyom László június 19-én találkozott személyesen Peter Weiss-szel, a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövettel, a megbeszélésen az augusztus 21-re tervezett révkomáromi szoboravatás mellett téma volt az is, hogy milyen menetrend szerint találkozik majd a magyar és a szlovák államfő a közeli jövőben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nemzetközi fórumokon kívánja felhívni a figyelmet az incidensre, szerinte precedens nélküli, ami történt. Hozzátette: az esetre vonatkozóan nincs európai előírás; van „egyfajta európai intelligencia, és szokásjog, amit (...) mindenkinek követnie kell”. Hangsúlyozta, azt szeretné, ha a szlovák–magyar viszony enyhülne, s nem válna még feszültebbé. /Nem az EU ügye? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./