Molotov-koktélt dobtak Marosszentannán arra a többnyelvű hirdetőtáblára, amelyet a hét végén tartott Szent Anna-napok keretében avattak volna fel. A község vezetősége a faragott táblán szerette volna több nyelven is megjelentetni a település történetét. Demeter József, a kopjafamotívumokkal díszített hirdetőtábla alkotója úgy vélte, hogy a magyaros motívumok vagy a többnyelvű felirat terve ingerelhette fel a gyújtogatót. Ráduly György polgármester szerint a településen 42 százalék a magyarság aránya, a többi lakos román, illetve roma nemzetiségű. A tábla sorsáról a továbbiakban dönt a helyi tanács. /Molotov-koktél a kétnyelvű táblára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

A 2009–2010-es tanévben új struktúrában folyik majd a szakmunkásképzés a közoktatásban, tájékoztatott Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettes: a szakmunkásképzés nem szűnik meg, mert megmaradnak például az élelmiszeripari, távközlési, vagy gazdasági líceumok, de megváltozik a formájuk és az elnevezésük azoknak az osztályoknak, amelyekben az elméleti középiskolában folyt valamilyen szakoktatás. Amit eddig művészeti és mesteriskolának neveztek, technikum lesz. Egyenrangú a líceumi osztállyal, de szakirányú oktatással. Változik az időtartam, hiszen négyéves lesz a képzés, és a diák a végén érettségire jelentkezhet. Ez az első lesz a kísérleti év. /Pataky Lehel Zsolt: Kísérletezés a szakmunkásképzéssel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Fűrészporhalmok, háztartási hulladék, építkezési törmelék több kilométeren az út mellett, valamint illegálisan felépített lakóházak Szentegyháza egykori közbirtokossági legelőjén – ez a látvány fogadta a helyszíni ellenőrzésre kiszálló környezetőröket. Annak ellenére, hogy a szentegyházi helyi tanács bezárta a városi hulladéktározót, valamint szerződést kötött a szemétszállításról, a lakosok egy része továbbra is a település szélén, az egykori községi legelőn szabadul meg a szeméttől. Az illegális szemetelők módszere egyszerű: egy óvatlan pillanatban kiosonnak egy szekérderék szeméttel, és mint aki jól végezte dolgát, az út mentén leürítik. Nem titok, hogy Szentegyháza az erdészeti kihágások egyik „forró pontja” Hargita megyében, ebből adódóan a törvénytelen hulladéktelep főszereplője a fűrészpor és egyéb fatelepi hulladék. – Rendszeresen takarítottunk a kérdéses zónában, ennek ellenére a szeméttelep folyamatosan újjászületik, panaszkodott Burus Mária Ella, a település polgármester asszonya. Ez a városszeglet az, amelynek lakosai – túlnyomó többségükben romák – kezelhetetlenek. Házaik kivétel nélkül közterületre épültek, mindenféle engedély nélkül. – Amikor kimentek, számon kérni a „tulajdonosokat”, azok fejszével fenyegették meg őket. Utat kellene javítani-építeni, a városka ivóvizét biztosító medencét kellene felújítani, lenne tennivaló, de nincs hozzá pénz. Szentegyházán feszült a helyzet a romák, valamint a magyar és román lakosok között, ennek egyik oka éppen a romák szemetelése, amelyet közpénzen kell eltakarítani. /Hompoth Loránd: Az erdő fogy, a szemét szaporodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

Sóváradon a háromnapos faluünnep kezdetén Madaras Árpád polgármester köszöntötte a megjelenteket, beszámolt arról, hogy elkezdődött a falu közművesítése. A balatoni testvértelepülés polgármestere, Marczali Tamás a közel két évtizedes testvértelepülési kapcsolatot méltatva hívta meg szeptember ötödikére Kőröshegyre, a falunapra a sóváradiakat. A helybeli óvodások műsora után az iskolások táncokkal és fonójelenettel léptek fel. Eljött Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke, a térség választott szenátora is. Kiemelte: önálló községgé vált Sóvárad, ez fontos előrelépés volt a falu életében. Ugyanilyen fontos a magyar közösség számára az önállóság joga. Szerves része boldogulásunknak a szülőföldön. /Bölöni Domokos: Sóváradi faluünnep – ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Július 25-én a Kolozsvártól mintegy 60 km-re lévő falucskában, Katonán az egykori jegyzői kúria falán elhelyezték a falu egyetlen nagy szülötte, Barcsay Jenő művész-pedagógus emlékét idéző táblát. A kicsiny református templomban, amelyben a feltételezések szerint Barcsay Jenőt is megkeresztelték 1900-ban, a falon ott látható a művész portréja is. Takács Gábor képzőművész, a KLMT titkára egy saját készítésű, Barcsayt ábrázoló grafikát valamint egy portrét ajándékozott a gyülekezetnek, a tervek szerint az egyiket a készülő emlékszobába szánta. Ennek kapcsán Orbán Tibor, a mintegy 40 lélekből álló gyülekezet lelkipásztora elmondta: a jelenleg használaton kívüli és meglehetősen romos papilak egyik helyiségét szeretnék rendbe hozatni és berendezni erre a célra. /S. B. Á. : Emléktábla került a Barcsay-házra Katonán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A fafaragással, bútorfestéssel, varrással, hímzéssel, népviseletkészítéssel és egyéb népi mesterségekkel foglalkozó kalotaszegieket tömörítő Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület július 19-25-e között hatodik alkalommal várta Zsobokon a fafaragás, Mákófalván a bútorfestés iránt érdeklődőket, augusztus 2-7. között pedig először rendeznek varró-hímző tábort Magyarkapuson. A Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület 2004-ben Mákófalván szervezett először bútorfestő- és fafaragó tábort. /Hatodik fafaragó tábor Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Nem sokan fognak hozzá kilencvenéves korukban könyvet írni. Bíró Antal atya azonban azok közé tartozik, akikre Isten sok feladatot rótt, és akik igyekeznek tehetségük és lelkiismeretük szerint teljesíteni azokat. Hatalmas lelkesedéssel vállalta fel Böjte Csaba mellett a munkát Szászvároson. Közben kitartóan küzd a szászvárosi magyarságért, kertészkedik, az egész erdélyi magyarságot pedig verseken keresztül biztatja a jóra, szépre. Kilencvenedik születésnapjára lett kész az a verseit tartalmazó könyvecske, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség ezeréves jubileumára állított össze. Antal atya ízig-vérig pedagógus. Ma is büszke arra, hogy magyar–román szakos pedagógusi diplomáját Domokos Pál Péter írta alá, hogy a ferences rend íratta be Kolozsvárra magyar–német szakra. Azután mégsem élhetett pedagógusi hivatásának, mert Márton Áron megtiltotta, hogy papjai marxista iskolában tanítsanak. Antal atyát Márton Áron szentelte pappá, a későbbi években hat évet sínylődött lágerekben. A temesvári egyházmegyében szolgált, ahol 47 éven keresztül németül prédikált. Harminc éve nyugdíjas, azóta többet dolgozik, mint előtte. /Takács Éva: A remény kapujában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

A nagykoalíció megalakulása óta példátlan eréllyel kelt ki szociáldemokrata koalíciós partnere ellen a Demokrata Liberális Párt (PD-L). Emil Boc pártelnök és kormányfő révén adtak ultimátumszerű figyelmeztetést a Szociáldemokrata Pártnak (PSD). A választások óta ugyanis a PSD többször is a demokratáktól eltérő álláspontra helyezkedett. Boc sérelmezte, hogy Mircea Geoana, a PSD elnöke nem vesz részt a koalíció ülésein. Leszögezte, amennyiben a szociáldemokrata miniszterek nem végzik a dolgukat, leváltja őket. A szociáldemokraták Bogdan Niculescu Duvaz szóvivőjük révén válaszoltak. Duvaz szerint a demokrata pártelnök nyilatkozatával idegességét próbálja leplezni amiatt, hogy az Udrea-bizottság a közeljövőben megalakulhat. / -or- : Koalíciós vita: elfogyott a demokrata-liberálisok cérnája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Július 28-án érkezik meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely május óta először ellenőrzi, hogy Románia miként teljesítette a hitelegyezményben rögzített feltételeket. A Jeffrey Franks által vezetett küldöttség augusztus 10-ig tartózkodik Romániában. Az IMF idén eredetileg a román gazdaság 4,1 százalékos visszaesésével számolt, de az újabb becslései szerint a GDP akár 7–8 százalékkal is zsugorodhat 2009-ben. /B. T. : Romániába látogat az IMF küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

A közeledő választási bukástól való félelem közrejátszik abban, hogy az öndefiníciós zavarokkal küszködő MSZP legutóbb a határon túli magyarok felé nyújtotta ki kezét. Sőt az ugyancsak meghasonlott SZDSZ is újragondolná a kettős állampolgárság kérdését. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását, fogalmazott Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány hónappal ezelőtt, egy márciusi ungvári rendezvényen a magyar nemzet újraegyesítését a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik alappillérének nevezte. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő a népszavazás előtt kijelentette: „Nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. ” Kovács László 2004-ban gyermeteg elképzelésnek nevezte, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt váljanak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő – mondta. Mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak – vélekedett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa. Annak idején Népszabadság Korózs Lajos, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárának kalkulációit idézte, amely 800 ezer ember áttelepülésére végzett számításon alapult. Eszerint az állampolgársággal járó juttatások – ilyen például a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, a nyugellátás – 161 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek. A Népszabadságban pedig szivárogtattak a szocialisták: hatástanulmányuk becslései szerint mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, e személyek áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna. Ez az összeg félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer ember esetén pedig 12 milliárd lenne. Eközben Gyurcsány Ferenc több megszólalásában is a következményekre figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy nem a pénzről van szó, de mégis: „ez az ügy pénzbe kerül”. A Times-nak adott interjújában pedig azt mondta: hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Lendvai Ildikó, most az MSZP elnöke, 2004-ben, MSZP frakcióvezetőként egy televíziós műsorban azt mondta: a kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Közölte azt is: egy felmérés szerint az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. „Ez egy második Trianon” – jövendölte. A kettős állampolgárság hívei számára hatalmas csalódással végződő népszavazás után a határon túli magyarok egy része megtagadásuknak érezte a szocialista ellenkampányt. Az SZDSZ most szintén rátalált a magyarokra. A 2004-es népszavazás idején viszont Eörsi Mátyás deklarálta, nemmel fog szavazni. Gusztos Péter, az SZDSZ akkori ügyvivője azt mondta, az igenek az erdélyi magyarságot kiszolgáltatott, kiszorítható helyzetbe hoznák. Fodor Gábor sem szerette volna alanyi jogon osztani a kettős állampolgárságot. Az atomizálódott SZDSZ új elnöke, Retkes Attila már azt mondta: az európai uniós példákat követve a kettős állampolgárság megadható bizonyos oktatási, kulturális kedvezményekkel, de egyéni kérelmek alapján, nem pedig alanyi jogon. /(HVG): Határon túliak: már nem riogat az MSZP, de vajon mit akar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

„Nem tartunk semmi kivetnivaló dolgot abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – áll ki a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) egykori elnöke, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett. A MIÉRT elnöksége közleményében az Új Magyar Szó július 15-i számában „Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács” címmel megjelent írásra reagált. A cikket, illetve az ÚMSZ-ben megjelent kommentárokat a MIÉRT, az ifjúsági szervezet „károsnak tartja”, minthogy azok „nem a magyar összefogást segítik, hanem ellentétet szítanak”. Hangsúlyozták, „a Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt nyolc év alatt olyan alapelveket honosított meg, mint a szolidaritás és a nyitottság, és ezeknek tükrében elfogadhatatlan, hogy egy volt vagy jelenlegi, sőt akár jövőbeli vezetőjét, tagját, egyáltalán a magyar ifjúság bármely tagját ok nélkül vádolják”. A közlemény szerint „Borboly Csabát nem kell megvédenünk, hiszen róla már a választók egyszer véleményt mondtak, demokratikusan megbízták egy magyar megye vezetésével”. Az szervezet vezetői „megosztó erőket” látnak az ÚMSZ cikksorozatának hátterében. A Magyar Összefogásra hivatkozva kifejtették, „nem vagyunk egyformák, de a MIÉRT a közös elemeket emeli ki, ezekre épít, és teljesen normális, hogy elfogadja azt a kistestvért is, aki rakoncátlan és kissé elüt viselkedésben”. Meglátásuk szerint a magyar közösségek pénzéből „magyar öntudatot fejlesztő” rendezvényeket igenis kell támogatni, és „amíg ezt békés, eszközökkel, erőszakmentesen teszik, mindegyik fiataloknak szervezett találkozó hasznos a maga módján”. A közlemény szerint „mindazok, akik attól tartanak, hogy a találkozón elszabadulnak az indulatok, párbeszédet kell hogy folytassanak a szervezőkkel, hiszen annak, ha ők kimaradnak az ifjúsági szervezetek között folyó kommunikációból, csak negatív következményei lesznek”. A MIÉRT reméli, hogy „az elmúlt napok félresiklott próbálkozásaiként” minősített cikkek „hamar feledésbe merülnek, és továbbra is az összefogás irányába haladunk”. Borboly Csaba személyes blogján írta: az Erdélyi Magyar Ifjakat legitimálja, hogy a szervezet az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum résztvevője, így „nem érti”, hogy „azoknak, akik egy más fórumon a legmagasabb politikai szinten tárgyalnak az EMI-vel, mi bajuk lehet az EMI szervezte táborba látogató fiatalokkal?”. Borboly feltette a kérdést: „miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek?” Úgy vélte, „azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek”. „A magyarságról, az erdélyi autonómiáról beszélgetünk, nem bombákról” – fejtette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. A 2005 óta szervezett EMI-tábort tavaly nyolcezren látogatták meg. /Fogadott prókátor a MIÉRT. Az EMI-tábort finanszírozó Borboly védelmére kel az ifjúsági szervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Országszerte tizenkétezer helyettesítő tanár állását szüntetik meg a megyei tanfelügyelőségek. Az oktatási szakszervezetek kifogásolják, hogy az Oktatási Minisztérium a szakszervezetekkel való konzultálás nélkül döntött e kérdésről. A tanügyi szakszervezetek érvénytelennek tartják a szaktárca döntését, állításuk szerint a minisztériumnak minden fontosabb kérdésben előzetesen velük kell egyeztetnie. Ecaterina Andronescu tárcavezető állítása szerint a címzetes tanári állások nincsenek veszélyben, mindössze a szakképzetlen helyettesítő oktatókat építik le. /Tizenkétezer helyettesítő pedagógus állása szűnik meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Az egyik hírtelevízió riportere arról érdeklődött, hogy milyen körülmények között utazott Bakos Levente tanácsos és a polgármesteri hivatal két alkalmazottja Törökországba. A három személy négynapos küldetésben járt Guzelcamliban, amely kiruccanásra a hivatal 20 ezer lejt fizetett ki. „Menj az anyád …, b… meg Bakost!” – kiabálta Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a kíváncsiskodó riporternek. „Menj, mondd meg neki, hogy sokba kerül! Te kölyök, figyelj! Állj ide, mert b… beléd egyet, ezekkel a tieitekkel együtt, mind! Csukd be az ajtót, elegem volt!!!” – cifrázta tovább a monológot a magából kifordult Florea. „Parancsra jösztök, vagy mi? Hányszor voltak a testvérvárosoknál? Hányszor? Fizetek valamit? Fizetek valamit? Az anyátok p…ájába!!! Há’ mi ez, inkvizíció? Láttad, hogy megyek én valahova?” – fejezte be monológját Marosvásárhely orvospolgármestere. Realitatea.net /Marosvásárhely polgármestere az anyjába küldte el az egyik riportert. = Erdély. Ma, júl. 28./

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A rendszerváltás után megalakult első erdélyi közhasznú alapítványok egyike a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, ügyvezető elnöke Pillich Katalin. A Kolozsvár belvárosában levő közintézményt egyszerűen csak a Heltaiként emlegetik a kolozsváriak, vagy a városban tanuló magyar diákok, egyetemisták. 1991-ben jegyeztették be a férjével, Pillich László közíró-újságíróval a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt, amely immár 18 éve működik, és amelynek elsődleges célja az volt, hogy az akkoriban Magyarországról bőségesen érkező könyvadományokból a kolozsvári magyar olvasóközönséget kiszolgáló közkönyvtárat hozzanak létre, emlékezett a kezdetre Pillich Katalin. A könyvtár köré kiépültek a különféle kulturális rendezvények, melyeket ma a Heltai alapítvány szervez és támogat. Az intézmény fontos szerepet vállal a hagyományőrzés, hagyományápolás terén, oktató- és továbbképző programokat, de néptáncoktatást is szervez. Pillich László előrelátásának köszönhetően panzióval, konferenciateremmel és alkalomadtán étteremként is működő kávézóval bővítették az intézményt, ezek bevétele az alapítvány önfenntartását hivatott biztosítani. Az alapítvány konferenciaközpontként is működhet. Egyre kevesebb támogatás érkezik a magyar civil szervezetek számára. Az alapítvány kezdettől támogatta a kolozsvári táncházmozgalom továbbélését, és részt vett a néptánctáborok megszervezésében. „A táncházmozgalomhoz egyébként személyes kötelékek fűznek, hiszen a fiunk, Balázs másodikos kora óta néptáncos, jelenleg pedig ő irányítja a Szarkaláb néptáncegyüttest” – tette hozzá. A Szarkaláb együttes hetente háromszor próbál a Heltaiban, és cselekvő részese az alapítvány egyik legrangosabb rendezvénye, a Szent István Néptánctalálkozó szervezésének. A rendezvényt évente az európai kisebbségek néptánctalálkozójaként hirdetik meg. A rendezvény nyitógáláját minden évben Szent István napján, augusztus 20-án rendezik. A rendezvény látványos momentuma a kolozsvári népviseleti felvonulás, mely a Heltai székhelyéről indul, és a résztvevők a Főteret megkerülve a Szent Mihály-templomban gyűlnek össze, ahol meghallgatják a Szent István-napi ünnepi misét. „Kezdetben gyakran füttyszó kísérte a felvonulást, Gheorghe Funar korábbi polgármester például egy ízben föl is jelentett bennünket, mert a magyar zászlót is végigvittük a menettel, de mivel a magyarországi románok vitték a zászlót, könnyen visszavertük a támadást” – mesélte Pillich Katalin. Az alapítvány közművelődési tevékenysége a jelentősebb évfordulók alkalmával történelmi vetélkedők szervezése, többnyire pályázati pénzekből. Évek óta rendezvénysorozatot indítanak március 15. tájékán, kolozsvári és Kolozs megyei iskolákat, bevonva tematikus rajzversenyt és történelmi versenyt hirdetnek meg. Ősszel az ‘56-os forradalom tiszteletére szerveznek minden évben megemlékezést. Idén októberben is megrendezik a Horváth Béla Stúdiószínpaddal közösen a Kolozs megyei amatőr színjátszócsoportok találkozóját. Az alapítvány következő terve egy kisebbségi dokumentumtár létrehozása. /Varga László: Heltai Gáspár Alapítvány: nagykorú szervezet, kiterjedt feladatkör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár ajtaján lévő cédula szerint május 29-e és augusztus 7-e között a könyvtár zárva van. Bitte Ibolyának többévi szabadsága van, amelyet most vett ki. Az olvasók évek óta panaszkodnak a könyvtár lehetetlen működésére: a könyvtáros gyakorta van szabadságon, télen nem nyit ki, mert fűtetlen a könyvtár s néha-néha még egy-egy betegszabadság is beugrik. A megyei könyvtárigazgató elismerte mindezt, de semmit nem tesz a megoldás érdekében. Heti (!) négy órát tart nyitva, mert az angol könyvtárnál tölti többi munkaidejét. Az igazgatónak nem szívügye a magyar könyvtár sorsa. /Makay Botond: A könyvtár ismét zárva! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

A hét végén négynapos rendezvénysorozat keretében ünnepelte meg a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ fennállásának 35. évfordulóját. Az ünnepség régizene koncerttel kezdődött július 22-én, másnap Szilágyi Rudolf egri képzőművész mutatkozott be a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában, július 24-én Rurális és urbánus környezet a kortárs képzőművészetben címmel konferencia zajlott a szárhegyi kultúrotthonban, végül július 25-én, szombaton a Lázár-kastély lovagtermében tartották meg az évfordulós ünnepséget. „Szárhegyre ma nemcsak Európából, hanem például a Távol-Keletről is szívesen jönnek alkotók” – fejtette ki Siklódi Zsolt, a Művészeti és Kulturális Központ vezetője. Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója elődei munkásságát méltatta kifejtve: „Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád képzőművész évekig tartó erőfeszítései, kitartása nélkül, ma nem beszélhetnénk alkotóközpontról. ” Immár ötödik éve szintén az alkotóközpont ad teret a Muuuvi Fest néven ismert nemzetközi rövidfilmfesztiválnak is, és kétévente írótáborokat is szerveznek, illetve minden szeptemberben itt tartja éves közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Az évfordulós ünnepség keretében nyitották meg az egykori Barátság tábor fotósának, Nagy P. Zoltánnak az Arcképcsarnok című fotókiállítását, illetve bemutatták a Krónika munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. /Harmincöt éves a gyergyószárhegyi képzőművészeti tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Romániában húszezer címzetes tanár, helyettesítő tanár és az iskolákban kisegítő személyzetként dolgozó alkalmazott veszítheti el a munkahelyét, az Oktatásügyi Minisztérium által a megyei tanfelügyelőségekhez szétküldött, jövő tanévre érvényes foglalkoztatási keret szerint. Az érdekvédelmi szervezetek tiltakoznak, a minisztérium határozott. Nincs elég fedezet sem a tanárok fizetésének az emeléséhez, sem a jelenlegi fizetési keret fenntartásához. Elsősorban azok vannak veszélyben, akik a megfelelő képesítés hiányában oktatnak, vagyis országosan 12 ezer pedagógus. /Tanügy: karrierépítés helyett munkahely-leépítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) üdvözli az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának jelentését a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében, és ennek kapcsán szívesen találkozna mind a szlovák kormány képviselőivel, mind Knut Vollebaek főbiztossal – írta július 28-án az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. A legfontosabb szlovákiai magyar civil szervezeteket – többek között a Csemadokot, a pedagógus- és a szülői szövetséget, a Fórum Intézetet és a Diákhálózatot – tömörítő SZMK állásfoglalásában korrektnek és kiegyensúlyozottnak minősítette a főbiztos értékelését. Vollebaek jelentése – a szlovák külügy- és kulturális miniszter interpretációjával ellentétben – rámutatott a jogszabály hiányosságaira is. A nyelvtörvény módosítása miatt pedig – a főbiztos szerint – a kisebbségi nyelvek használatát garantáló és szabályozó normákat is módosítani kellene, valamint komplex kisebbségi törvényt kellene létrehozni. A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli az erdélyi Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. /Az EBESZ-főbiztos jelentését üdvözlik a felvidéki magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2005-ben az akkori magyar kormány jókora pénzösszeggel járó, magas állami kitüntetést kívánt átadni Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a – többek között – dévai, szovátai árvaházak működtetőjének gyermekmentő tevékenységéért. Böjte Csaba e kitüntetést – 2004. december ötödike miatt – visszautasította. Ekkor jött a magyarországi Bújdosó Janó ötlete: mégiscsak segíteni kellene, a többmillió forintnyi összeget pótolni, összeszedni, átadni: adományozni. Megmutatni, hogy sokan vannak, akik értékelik a szerzetes helytállását, gesztusát. Bújdosó Janó a Born to be Wild magyarországi motoros életmódmagazin hasábjain felhívást intézett az ország motorosaihoz és az eredmény nem is maradt el. Egy tanknyi benzin árát kellett összedobni és azt közös túra keretében eljuttatni Dévára, Böjte Csaba árvaházához. A felhívás sikeres volt: a második túrán, 2006-ban – romániai rendőrségi felvezetéssel – már körülbelül 480 motor lépte át a határt és dübörgött Déva felé. A több kilométernyi hosszúságú, hatalmas konvoj láttán mindenütt megállt az élet. A marcona bikerek az árvák előadásán vettek részt, később motorozni vitték a kicsiket. Egyedülálló hangulat uralkodott, a jókedv és meghatódottság különös keveréke. Böjte Csaba válaszlevelében kiemelte: köszöni, hogy visszaadták neki a hitet abban, hogy e mai világban is megtörténhet: az erős lehajol a gyengéhez, aki érzi, őszintén átölelheti őt. 2007-ben is folytatódott a rendezvény, gyereksereg és lombokból épített kapu fogadta a motorosokat, majd a tavaly megtörtént a nagy áttörés: a magyarországi menethez erdélyi klubok is csatlakoztak. 2009. augusztus 22-23-án indul az idei motorostúra. Most a fő cél Gyergyószárhegyen a Kájoni János gyermekotthonnak történő adományozás. /Nb. : Déva szellemében… Adománygyűjtő motorostúra Böjte Csaba árvaházáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

„Ez egy abszurd és nevetséges dolog” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke annak kapcsán, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere feljelentette a tanácsnál az Új Magyar Szó internetes kiadását is tartalmazó manna.ro portált. A Hargita Megyei Tanács és a polgármesterek arra kérik Asztalost, vizsgálja meg a Nesze neked csabakirályfizás című, a manna.ro -n megjelent írás több mondatát, és tegye meg a szükségesnek vélt intézkedéseket. Az aláírók közleményük szerint a cikk kifogásolt részei „mélységesen sértőek a csíki székely közösségre nézve, egyben kimerítik a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmasak a gyűlöletkeltésre”. A közlemény megfogalmazói azzal vádolják a portált, hogy „a kollektív bűnösség elvét etnikai alapon” alkalmazza a csíki térség valamennyi magyar nemzetiségű lakójára. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – sommázott Asztalos az ÚMSZ kérdésére. Augusztus 21-én Asztalos hétéves mandátuma is lejár, így ő maga sem kaphatja meg feladatként ennek az ügynek a végigvitelét. Borbolyék feljelentését a kollégiumi elnök szerint nagy valószínűséggel elutasítja majd a testület. A kifogásolt publicisztika a csíkszentkirályi eset kapcsán született, melyek kirobbantó oka az volt, hogy egy késelő roma férfit a rendőrség nagyon rövid előállítás után szabadon engedett, az illető pedig büntetlenül visszatért a faluba. A manna. ro-n megjelent írás kifogásolt passzusai a következők: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”. „A legnagyobb szégyen nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /S. M. L. : Feljelentés Borboly Csabától. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Nesze neked csabakirályfizás című cikk szerzője Parászka Boróka.

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

A Csíki-medence polgármesterei által kidolgozott együttélési kódex jobban szolgálja majd a helyi magyar és roma közösség együttélését, mint a Romani Criss nevű cigány érdekvédelmi szervezet tüntetése. A jelen helyzetben a tüntetés vélhetően csak olaj lenne a tűzre. A felszított indulatok csillapítására ugyanis nem biztos, hogy alkalmas lesz a romákat kizárólag áldozati szerepben bemutató érdekvédők megmozdulása, miközben a helyiek azt tapasztalják, hogy a falujukban élő roma közösség bizonyos tagjai rendszeresen megdézsmálják a kerteket, termőföldeket. A roma szervezetet bizonyos, a háttérben megbúvó erők ösztönözhették arra, hogy utcára vonuljon a magyarok „atrocitásai” ellen tiltakozva – olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy a magyar és a roma közösség között konfliktus legyen. Természetesen a terménylopásra, a késelésre nem elfogadható válasz az önbíráskodás. Mindezt nem ártana maguknak a hatóságoknak is tudatosítaniuk magukban, az előzményeket nem ismerő, de reflexből fajgyűlöletet és rasszizmust kiáltó, az emberi jogokat szelektíven értelmező megmondóemberekkel egyetemben. Nem lehet a politikai korrektségre hivatkozva elfogadni a megélhetési bűnözés tényét. A hatékony iskoláztatási és munka-helyteremtési programot kell kidolgozni a romák számára. Ez esélyesebbé tenné a kulturált egymás mellett élést. Ahhoz képest legalábbis mindenképpen, mint ha a tulajdonuk védelmében fellépőket vagy a bűnelkövetőket csípőből leállatozzák. /Balogh Levente: Megélhetésiek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ címen

Az őszre tervezett székelyföldi nagygyűlés hírére a székelyföldi románokat tömörítő Polgári Fórum nagygyűlést kíván szervezni, hogy egységes álláspontot fogadjanak el a régió autonómiatörekvései ellen. Ioan Lacatusu, a Hargita és Kovászna megyei románokat tömörítő Polgári Fórum elnöke szerint a cselekvési tervet annak függvényében dolgozzák ki, hogy a helyi magyar vezetők mit lépnek. Tucatnyi ember vett részt július 29-én Csíkszeredában a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen, Constantin Strujan Hargita megyei prefektus felrótta a megyei és városi magyar nemzetiségű választott képviselőknek, hogy nem tisztelik a román állam jelképeit. /M. Á. Zs. : Román reakció(so)k. Székelyföldi románok az autonómia ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Cigány szervezetek, a Romani Cris és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség felhívására mintegy ötven roma fiatal tiltakozott néhány napja az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és a csíkszentkirályi romák üldözése miatt. Vezetőikkel Markó Attila, az etnikumközi hivatal vezetője tárgyalt, azzal nyugtatva a felháborodott cigányokat, hogy ,,a barikád ugyanazon oldalán állunk... ” A roma szervezetek vetetői elsősorban azt kérték, hogy az RMDSZ megválasztott elöljárói ne önbíráskodásra buzdítsanak. Született egy szimbolikus cigány–magyar megállapodás is, ennek ellenére Markó Béla, a RMDSZ elnöke az ügyre reagálva azt fejtegette, hogy a roma szervezetek ,,nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon. Most nem velünk, hanem a csendőrséggel, a rendőrséggel, a helyhatósági hivatalokkal, az ügyészséggel kellene egyezkedniük. ” A szimbolikus megállapodás és a tüntetés kapcsán nem esett szó, arról, hogy végül is miért bujkálnak a falvakat környező erdőkben az emlegetett szentmártoni és szentkirályi romák? A valóban nehéz helyzetben lévő cigány családok az éj leple alatt dézsmálják a termést, mire a feldühödött gazdák a maguk módján igyekeznek ezt megakadályozni és elégtételt venni. . A kérdés, hogy a romák jogaiért harcoló szervezetek meg tudják-e akadályozni ezt? /Bogdán László: Roma félelmek avagy hány oldala is van a barikádnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

A napi munka vagy tanulás után az ország lakosságának körülbelül 90 százaléka tölti szabadidejét a televízió előtt, az emberek többsége legalább egy héten egyszer bevásárolni megy, és nagyon sokan hallgatnak zenét kikapcsolódásként – mutat rá egy nemrégiben készült tanulmányában a GfK Románia. A televízió miatt a családtagok eltávolodnak egymástól, és egyre kisebb hangsúlyt kap az együttlét. Péter László szociológus szerint 1989 után Románia a „boldog tévénézők országa” lett. A felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka soha nem olvas, 41 százalékuk pedig havonta mindössze egy alkalommal. /Ferencz Zsolt: Románia 1989 óta a „boldog tévénézők országa”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Előkészületben a tanügyi reform törvénycsomagja, mielőtt azonban megszületne az átszervezés, a megújulás terve, 12 000 (a szakszervezetek szerint 20 000) tanügyi alkalmazott elbocsátásáról adott ki rendeletet a minisztérium. Osztályösszevonásokra, az óraszámok minimálisra csökkentésére szólították fel a megyei tanfelügyelőségeket, és csatolták a listát, hol, hány alkalmazottal kevesebbnek jut fizetés ősztől. A miniszter asszony védekezett: a szakképzetlen tanárokat igyekeznek kiiktatni a rendszerből, ésszerűsíteni próbálják az osztályok létszámát. Nem a nagy gyermeklétszámmal működő városi iskolákban, hanem az eldugott településeken, falvakon van tanárgond. Leépíthetik a szakképzetleneket, de ősztől nem lesz, aki oktassa a gyermekeket. Háromszéken külön gondot jelentenek az egy-két gyermekkel működő román osztályok. Kapkod az oktatási miniszter, próbál megfelelni a kormányfő diktálta elvárásoknak. Nincs pénz, és még nagyobb baj, koncepció sincs. /Farkas Réka: Kátyúban a tanügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Arad megyében a kommunista diktatúra alatt egyetlen, hagyományos magyar rendezvénysorozatnak számított a Majláthi vasárnap, ahol felléptek az akkori magyar néptánccsoportok. A szép hagyomány a rendszerváltás után sem szakadt meg, csak éppen a neve változott Majláthfalvi hétvégére. A Majláthfalvi hétvégék sorozata idén a 40. rendezvényéhez érkezett, ezért a Pro Majláth Egyesület és az RMDSZ helybeli szervezete nagyszabású rendezvényt tervezett augusztus 15-ére. Sipos György, megyei tanácsos, a rendezvények egyik fő szervezője elmondta, kiderült, hogy a kultúrotthonban semmit nem szervezhetnek, mivel ott a polgármester szervez másokkal, rászervezésről van szó. A polgármestert nem kedveli Majláthfalvát. Tornaterem épült, de ő be nem tette oda a lábát. Decemberben az építők úgy távoztak, hogy a tornaterem nem lett átadva. Azóta szinte semmi nem történt. Sipos segítséget kért a megyei tanácselnöktől. A tornaterem befejezésére, az udvar rendezésére 100 ezer lejt utaltak ki, de eddig még semmi sem történt. A majláthfalvi kultúrotthon javítására szintén szerzett pénzt, de ott sem indult meg a munka. A megyei tanácselnök felhívta a polgármestert, mégsem mozdult meg semmi. Majáthfalvát minden tekintetben elhanyagolják. Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke is megerősítette, megrendezték volna a falunapot, de Halál Endre, a kinevezett kultúrigazgató maga szervez egy másik ünnepséget. /Balta János: Puskaporos hagyományápolás Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./