A Főtér feldúlása kezdetén a polgármester bejelentette: a Kolozsvárra látogatók tájékoztatására román, angol, francia nyelvű feliratot készíttet a műemléképületekre. A kérdésre, a román mellett miért nem magyar és német feliratot, azt válaszolta, azért, mert a magyar nem nemzetközi nyelv, a német sem különösebben. A polgármester bejelentése felháborodást keltett. Egyrészt azért, mert a hatvanezer kolozsvári magyar és a mintegy tízezer itt tanuló magyar egyetemi hallgató is megérdemelné a magyar feliratot, másrészt azért, mert a városba látogató külföldiek megközelítőleg nyolcvan százaléka magyar. Egyik román történész is úgy vélte, a magyaroknak és a németeknek a város történetében betöltött szerepe miatt a magyar és a német nyelvű feliratok nélkülözhetetlenek. Az egyik polgári szervezet a magyar és német feliratokért aláírásgyűjtéshez látott a világhálón. Néhány nap alatt több mint 22 000-en írták alá, köztük sok román – bukaresti újságírók is –, de számtalan német, francia, amerikai és mások. A polgármester előbb elzárkózott, de végül átvette az íveket. Szabály szerint harminc napon belül válaszolnia kell a beadványra. Az önkormányzati ülésen az RMDSZ-es tanácsosok arra voltak kíváncsiak, mikor született tanácsi határozat a táblákról, mert erről nem tudnak. „Válaszában” a polgármester elismételte a sajtónak adott nyilatkozatát. Kolozsvár ezer évig magyar település volt, történetében a szászok néhány száz évig jelentősen kivették a részüket, a románok alig kétszáz éve építették föl kis templomukat. A polgármester kicsinyes, nem európai gondolkodásra valló cselekedete nem meglepő. Belesimul abba a „nagyszerű folytonosságba”, ami itt 1919 óta folyik. Amikor azzal kezdték, hogy ledöntötték, összetörték a szobrokat, leverték a magyar feliratokat, le a magyar utcaneveket, köztük több száz éveseket, betiltották a magyar beszédet. A második világháború után, szovjet nyomásra, enyhülés következett. Létrejött a Bolyai Tudományegyetem, állami magyar iskolák nyíltak, magyar feliratok jelentek meg az üzleteken, az utcanév-táblákon, magyarul lehetett beszélni a hivatalokban. De ez csak néhány évig tartott. A kommunisták mind sovénebb vezetősége visszakanyarodott a régi vonalhoz. Felszámolták a Bolyait, bezárták a magyar szakiskolákat, a gimnáziumokat „vegyesítéssel” sorvasztották, lecserélték a magyar utcaneveket, eltüntették a magyar feliratot. Visszakanyarodtak a bizonyíthatatlan dák–római mítoszhoz, mely szerint a magyarok rátelepedtek az Erdélyben őshonos románságra. Leporolták az egységes nemzetállam fogalmát. Az 1989-es változás után, a véres marosvásárhelyi március, a bányászjárások arra utaltak, hogy a demokrácia útja rögös lesz. – Az állami magyar egyetem máig sem jött létre. A magyar egyházak, a természetes személyek ingatlanjai csigalassúsággal kerülnek vissza jogos tulajdonosukhoz. A várost tizenkét évig bitorló polgármester is bizonyított. Az utána következő két városvezető finomabban, de ugyanazt a vonalat követi. A Kolozsvárról megjelenő kiadványokban nem a több mint hatszázötven éves Szent Mihály-templom szerepel fő helyen, hanem a valamivel több, mint hetvenöt éves görögkeleti. A Szent Mihály-templom esti kivilágítása gyertyafényes a görögkeleti székesegyházéhoz viszonyítva. Jósika Miklós és Wesselényi Miklós szobra a Nemzeti Színház homlokzatán állt 1919 novemberéig, amikor az új, román tulajdonos mindkettőt ledöntette. Most a magyar színház udvarán „őrzi” a „hálás” utókor. / Asztalos Lajos: „A magyar nem nemzetközi nyelv” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkészítette a romániai kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisát. Az interneten elérhető adattár rálátást biztosít a kisebbségek szervezeti életére. Mindez kiegészíti a Transindex által készített, a romániai magyar kisebbségek kulturális intézményeit feltérképező adatbázist. A Romániában élő tizenkilenc kisebbség jogi keret nélkül működő intézményeit is felsorakoztatja – tájékoztatott Horváth István, az intézet elnöke. Az ősz folyamán több nemzetközi konferenciát is szerveznek, összefoglalják két évtized roma kutatásainak az eredményeit, illetve bemutatják a hazai román és magyar nemzetiségű fiatalok közti különbséget. A romániai kisebbségi intézmények adatbázisa folyamatosan bővül, jelenleg 692 név szerepel a nyilvántartásban (ez a szám nem vonatkozik a magyar intézményekre). A magyar után a legtöbb kisebbségi kulturális intézmény német (197), de sok szerb (115), zsidó (58) és roma (51) is van. Az adatbázis augusztustól lesz elérhető az intézet honlapján (www.ispmn.gov.ro). A sajtótájékoztatón bemutattak négy műhelytanulmányt is. Székely István Gergő a romániai kisebbségek politikai képviseletét és mozgását vizsgálta, kisebbségi szempontból elemezte az 1990 utáni és 2008 előtti parlamenti és helyi választásokat. A vizsgálat mind a tizenkilenc kisebbségre kiterjedt a parlamenti és a helyi vezetés szintjén. A magyarok esetében negatív, csökkenő trendet figyeltek meg. Kozák Gyula a romániai mozlimokról készült tanulmányát mutatta be, Gidó Attila tanulmányában az erdélyi zsidók helyzetét elemezte. Mohácsek Magdolna anyagi szempontból vizsgálta a kisebbségek helyzetét, az állami alapból a kisebbségeknek leosztott pénzek arányát vizsgálta. A legújabb trend a kis létszámú kisebbségek előnyhöz juttatása. A romániai kisebbség 90 százaléka magyar, ennek ellenére a nemzeti közösségeknek juttatott támogatások kis százalékát kapják csak meg: három lej jut egy magyarra, hat egy romára, 31 egy németre, 908 pedig egy albánra. /Jakab Judit: Elkészült a kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Költségvetési pénzekből finanszírozza a Hargita Megyei Tanács az idei EMI-tábort. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. „Az ilyesmit büntetni kell, nem pénzelni” – jelentette ki Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő. Hargita megye a rendezvénysorozathoz 5000 lejjel járul hozzá. „A tábornak nyújtott támogatás azt is jelenti, hogy a megyei önkormányzat elkötelezi magát az itt népszerűsített szélsőjobboldali eszmék támogatása mellett?” – kérdezte az ÚMSZ Borboly Csabától, a Hargita megyei tanács elnökétől. Borboly a támogatással kapcsolatban kifejtette, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját, elvárásait és értékrendjét” – szögezte le Borboly. „Ha a gyergyói térség legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az EMI-tábor, akkor az annak a szervezőit dicséri, és a bírálókról állít ki bizonyítványt. Fel lehet tenni a kérdést, hogy az, aki ezzel nem ért egyet, miért nem szervez szebbet, jobbat, baloldalibbat?” – replikázott a tanácselnök. Borboly szerint ha ideológiai alapon döntene az önkormányzat arról, milyen rendezvényt támogat, és milyen rendezvénytől vonja meg a finanszírozást, akkor az 1989 előtti időkhöz térne vissza. Eckstein-Kovács Pétert, az államfő kisebbségügyi tanácsosát „felháborítja a rendezvény támogatása. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje kifejtette: a tábor támogatása a megyei tanácselnök személyes felelőssége. „Nem tudom milyen érvei vannak Borboly Csabának, de minthogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Megújult a színis „egyetemi lap”, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem hallgatóinak lapja, a Bekötő. Szerkesztőinek az a szándéka, hogy irodalmi lappá fejlesszék a jövő tanévben. Bekötő – esszék, versek, prózák. Színis irodalmi lap, ára alig 1 lej. Megjelenik: amikor tud. /b. d. : Megújult a színisek lapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyílt levélben tiltakoznak Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér szervezetüket megbélyegzően szélsőséges jobboldalinak tituláló nyilatkozatai ellen, amelyekben látszólagos tájékozatlanságot és tudatos ferdítést vélnek felfedezni. Közölték, hogy az EMI Csíkszeredán a Budaházy melletti tüntetésben nem vett részt, és a rendezvényen nem képviseltette magát. Az EMI és a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két különálló szervezet, amelynek rendezvényei, programja és megjelenési formái különbözőek. A két szervezet tevékenységének összekeverése tudatos zavarkeltés. Az EMI független ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát. Az EMI táborában és különböző rendezvényein azon közéleti szereplőknek, szakértőknek, neves személyiségeknek biztosít nyilvánosságot, akik a magyarságért tevékenykednek. Az EMI radikális, következetes, de nem szélsőséges, nem kirekesztő, célja: tenni a Kárpát-medencei magyarságért. Az EMI nemzeti ügyek előmozdításáért különféle – akár politikai – szervezetekkel, csoportosulásokkal működik együtt, így lett tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF) is. A Hargita Megyei Önkormányzat nem támogatója az V. EMI-tábornak, hanem partnere, ugyanúgy, ahogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és több civil szervezet is. Az EMI válaszát kézjegyével ellátó Soós Sándor elnök a továbbiakban megjegyezte, hogy az Eckstein-Kovács Péter nevével fémjelzett csoportosulás nyíltan elkötelezett partnere a magyarországi, szétesőben lévő Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), amely párt következetesen a nemzeti érdekek elleni cselekedetekről híres, és a december 5-i népszavazáskor a NEM-re való szavazásra buzdított. Soós Sándor felkérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy ne importálja az SZDSZ szélsőjobboldallal való riogatásait Erdélybe is. Az augusztus 5–9. között sorra kerülő V. EMI-táborba várják a szabadelvű csoportosulás tagjait is. /Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./ Előzmény: Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15.

Szervezett formában utaznak Romániából a gyógyulni vágyók Szegedre, a klinikai központ és egy aradi székhelyű román cég által kötött szerződésnek köszönhetően. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja, és a Medicaltourism Corp. SRL között létrejött szerződés lehetővé teszi, hogy szervezett formában érkezhessenek Magyarországra, s az igényeknek megfelelően magas szintű tájékoztatást és ellátást kapjanak a romániai betegek, aki eddig egyénenként, sokszor nyelvi nehézségekkel küzdve gyógyíttatták magukat Magyarországon – nyilatkozta a megállapodásról a román fél magyar partnerének, a MedTour.ro Kft. -nek az ügyvezető igazgatója, Tanács Róbert. Tanács kifejtette: a hozzájuk fordulók biztonságos, gyors ügyintézésre és betegellátásra számíthatnak. A romániai betegek Magyarországon nem rendelkeznek egészségbiztosítással, ezért a szolgáltatásokat csak költségtérítéses formában vehetik igénybe. /P. B. : Romániai betegturizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A húsz évvel ezelőtti indulás felidézésével nyitották meg július 15-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Telt ház volt a kempingben, elfogytak a sátorhelyek, a környező panziók, szállodák is kitehették a foglalt táblát. Itt vannak a táboralapító ,,nagy öregek”, akik egykor kitalálták, elindították a folyamatot, és rengeteg a fiatal, a tizen-, huszonéves, aki most kezdi kóstolgatni Tusványos hangulatát. A megnyitón az ,,alapító atyák” emlékeztek a kezdetekre. Török Sándor, Kézdivásárhely egykori polgármestere az 1989-es szilveszterről mesélt, amikor Németh Zsoltékkal kitalálták a szabadegyetemet. Németh Zsolt magyarázattal szolgált az idei tábor mottójára is, amely József Attilát idézve így szól: ,,Húsz esztendőm hatalom”.,,Nekünk a húsz esztendőnkre, Tusványosra és az ebből fakadó értékekre épül a hatalmunk. A nemzeti közösség összetartozása, a szabadság és a hagyomány értékére” – hangsúlyozta. Legújabb kezdeményezésként egy Tusványos Intézet életre hívását tervezik, mely a szabadegyetem előtt és után is életben tartaná e szellemiséget. /Farkas Réka: A nemzeti összetartozásért (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

„Az orvostudomány az elmúlt években egy új vírust azonosított be. Nem tudom, miért, Tusványos-vírusnak nevezték el” – mondta tréfálkozva Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke július 15-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. „Különböző korszakai voltak az úgynevezett bálványosi folyamatnak, a kezdeti korszaktól a professzionalizálódáson át a nemzetpolitikai korszakig” – fejtette ki alapítóként Toró. A nemzeti összetartozást, az egyén és a közösség el nem választható szabadságát és a hagyományok ápolását tartja Tusványos legfőbb értékeinek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Megnyitóbeszédében elmondta, sokat érnének ezek az értékek, ha nem kapcsolódnának hozzá politikai szándékok, eredmények is „Ezzel kapcsolatban nincs szégyenkeznivalója a szabadegyetemnek – fejtette ki Németh –, hiszen olyan eredményeket tudhat a magáénak, mint a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, a határokon átívelő nemzetegyesítés ügyének promoválása, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megalakulása, illetve az olyan európai szemlélet kialakítása, amely az EU-ban rejlő nemzetpolitikai lehetőségek kihasználásával viszonyul az európai integrációhoz. ” Bemutatták a budapesti Pro Minoritate című folyóirat legutóbbi, tematikus számát, amely Tusványos húsz évéről közöl visszaemlékezéseket, tanulmányokat. /Horváth István: Tusványos mint kórokozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Mennyire szabad a sajtó?– merült fel a kérdés azon a beszélgetésen, amelyet Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar „ütközetekben” címen szerveztek meg július 15-én Tusványoson, a szabadegyetem keretében. A beszélgetésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki ezúttal – mint hangsúlyozta – nem diplomataként, hanem újságíróként értekezett. A nagykövet ugyanis korábban a Népszabadság munkatársa volt. Nem festett túl derűs képet a sajtóról, főként annak lehetőségeiről, szabadságáról. „A sajtószabadság a korábbi értelmében megszűnt. Ezt tudomásul kell venni” – szögezte le Füzes. A sajtó is része a politikai-gazdasági elitnek, így nem lehet attól független. Ugyanakkor – tette hozzá – a sajtó is a piac terméke, az áruról pedig úgy általában mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szabad Füzes szerint azonban ilyen körülmények között is lehet szabadon írni, ha a tulajdonos hagyja, illetve ha a lap közönsége igényt tart erre. Szerinte ugyanis mindenki tudja, hogy milyen jellegű, politikai irányultságú lapot vesz a kezébe. Hasonlóképpen nyilatkozott Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője, de kiemelte, nem minden esetben kell az olvasói igényeket száz százalékban kiszolgálni. „Szükség van az öncenzúrára. Vannak igények, amiket nem tudunk, de nem is akarunk kiszolgálni” – jegyezte meg. Arról értekeztek, hogy a politikum megpróbálja maga alá gyűrni az egyes sajtótermékeket. Ez a trendet az erdélyi magyar nyelvű lapoknál is észlelhető, vannak újságok, ahol a Magyar Polgári Párt nevét például le sem lehet írni, máshol pedig szándékos lejáratás működik, amikor a másik oldalról van szó. A határon túli magyarságról szóló magyarországi cikkek kapcsán is kifejtették, torzított képet kapnak az anyaországiak többek között az erdélyiekről is, mivel minden sajtótermék a saját prizmáján keresztül láttatja az itteni eseményeket. Szóba került az erdélyi magyar hírügynökség létrehozásának gondolata is, a meghívottak egyöntetűen úgy vélekedtek, igény lenne rá, de nincs anyagi lehetőség a működtetésére. /Bálint Eszter: Tusványos: „A sajtó is piactermék, tehát nem lehet szabad” = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Lokodi Imre, a lap főmunkatársa ironikusan írt arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kiállt az ujgurok mellett, tiltakozott amiatt, hogy a kínai hatalom elnyomja az ujgurokat. /Lokodi Imre: Ujgurkodás Csíkszentfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Vita bontakozott ki a gyergyói EMI-tábor kapcsán. Szomorú, hogy a vitában olyan hangok is hallatszanak, melyek a székely ifjúságot a szélsőségesség vádjával illetik. Ebben Borboly Csaba nem lát mást, mint a magyarországi belpolitikai küzdelmekben használt fogalmak, megbélyegzések erdélyi megjelenését. Borboly sokszor szembesült már a Magyarországról importált vádak erejével, de azután mindig bebizonyosodott, hogy ezek a vádak gyengébbek, mint a józan ész, mint az erdélyi világ tapasztalata. Borboly leszögezte, nem hiszi, hogy a székely ifjúság, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének. Többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy. „Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni. Én azt látom, hogy az ifjúság zöme elutasítja a politikai véleménydiktátumokat, maga akar dönteni, maga akar élni a véleményalkotás szabadságával. ” Tudatos demokraták csak ilyen, felnőtten gondolkodó, felelős fiatalokból válhatnak. Borboly az Erdélyi Magyar Egyeztető megegyezést és megértést teremtő lehetőségnek tartja. „Miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek? Szerintem ez sem nem őszinte, sem nem bátor magatartás. ” /Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke: Ne tekintsük kiskorúnak a székely ifjúságot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Vincze Loránt, az ÚMSZ főszerkesztője vezércikkében arról írt, hogy „a magyar szélsőjobb import árucikké válhat Erdélyben. ” „Egyszer már történt politikai árubehozatal Magyarországról, amikor a magyar mintájú megosztás két táborra szakított néhány csoportot, a szó szoros értelmében is, hiszen a jobbosnak tartott Tusványos ellentáboraként jött létre a másként gondolkodók MIÉRT EU-tábora, az RMDSZ balosnak és megalkuvónak tartott politikája ellen jött létre az MPP a maga jobbos, kirekesztős alternatívájával. ” „A romániai magyar közszereplőknek, nyilvánosságunknak felelőssége nem elhallgatni vagy minimalizálni a kérdést, hanem nyíltan elutasítani a szélsőjobb erdélyi jelenlétét, mert igenis táptalajra lelhet. A számok beszédesek: az EMI-tábor 2005-ös alapítása óta a résztvevők száma 2007-ig évről évre megduplázódott, tavaly is 20 százalékkal nőtt. Egyre több fiatal kerül közvetlen kapcsolatba ezzel a világnézettel, és nyilván egyre többen viszik haza környezetükbe múltba révedező, önbíráskodó nézeteiket. ” /Vincze Loránt: Elutasítjuk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Július 17-én zárult a szovátai Teleki Oktatási Központban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által 17. alkalommal szervezett Bolyai Nyári Akadémia. Az előző években szervezett rendezvénytől eltérően az idén több műhelygyakorlatot is beiktattak. /Vajda György: Véget ért a Bolyai Nyári Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Romániában élő, különféle nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek táboroztak a héten Besenyőn. A kisebbségi rendezvényt másodszor szervezte meg az Alteris Egyesület. A kisebbségi táborban félszáznál több, tizenegy-tizenhat év közötti fiatal vett rész, egymással, az etnikumok sajátosságaival, de Háromszékkel is ismerkedtek. Nyolc romániai kisebbség képviselői jöttek el Besenyőre: Konstanca megyéből macedónok, orosz-lipovánok és török-tatárok (utóbbi két csoport etnikumai történelmileg különbözőek ugyan, de mivel nagyon kevesen vannak, a táborban a szervezők egy csoportba sorolták őket), Temes megyéből svábok, bolgárok és szerbek érkeztek, Maros megyéből cigányok, míg Kovászna megyéből magyarok és Bodzafordulóról románok. A többi meghívott kisebbségi csoport tagjai nem tudtak eljönni. Brassai László pszichológus, a tábor vezetője kifejtette, nagyon fontos, hogy tudjunk saját magunkról, kik vagyunk. Az Alteris Egyesület az együttélés pozitív vonatkozásaira szeretné felhívni a figyelmet. Csak az jöhetett kisebbségi táborba, aki beszéli anyanyelvét, ismeri saját történelmét. /Mózes László: Kisebbségi tábor Besenyőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Az SZDSZ-nél kavarodó káoszban meghökkentő, hogy Retkes Attila, az új pártelnök bocsánatot kért a választóktól a magyarság kérdései iránti elkötelezettség hiánya, a vidék magára hagyása és a korrupciós ügyek miatt, ezek az evidenciák a párt nagy öregjeiből nem az egyetértés gondolatát váltják ki, hanem az ellenkezőjét, ,,soha el nem követett bűnöknek” minősítik ezt a kérdéscsoportot, és aláírásos listákkal tiltakoznak a bocsánatkérés ellen. Ezek szerint az SZDSZ-t eddig a magyarság kérdései iránti elkötelezettség jellemezte. A határon túli magyarsággal kapcsolatos viszonyt jelezte a liberális főemberek cinikus lepaktálása a nacionalista román és szlovák csoportosulásokkal, a határon túli magyarság megalázásának programszerű gyakorlata, az elszakított magyar nemzetrészek és a honiak folyamatos lenacionalistázása, az antiszemitázások és fasisztázások, a turulmadarazások, az árpádsávozások, a cigánybűnözés tagadása a háború utáni koncepciós népbírósági ítéletek elfogadása – például Wass Albert esete –, Teleki Pál szobrának Budapestről való kitiltása. Mindennek következménye az, hogy az utóbbi időkben Románia irányában csak Nagyváradig próbáltak elmerészkedni, ahol ,,érdemeik elismeréseként” udvariatlan füttykoncert, bekiabálások és nem éppen hízelgő szövegű feliratos vásznak, jelszavak fogadták őket. Retkes Attila jól érzékeli mindezt, esélyt akar teremteni az árnyaltabb nemzeti elkötelezettség felé vezető út fellelésére. A sok aláírásos petíció viszont annak a jele, hogy az SZDSZ képtelen a megújulásra. /Sylvester Lajos: Szadesz: nincs szükség bocsánatkérésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Tűző napon, rekkenő hőségben került sor július 18-án Tusnádfürdőn a 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Traian Basescu államfő, Tőkés László EP-képviselő és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök előadással egybekötött vitájára, amelyet Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke moderált. Orbán Rendszerváltók Európában címmel tartott előadást a baloldal csődjéről, a jobboldal sikeréről. Füttykoncert és hurrogás volt a reakció Traian Basescu államfő azon kijelentésére, hogy egyenlő szintű autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen, Tulceán és Caracalban. A hallgatóság füttykoncerttel fejezte ki egyet nem értését akkor is, amikor az államfő emlékeztetett: az alkotmány első paragrafusa szerint Románia egységes nemzetállam. Basescu azzal válaszolt, hogy háromszor megismételte: Románia alkotmánya szerint az ország egységes nemzetállam. Tőkés László EP-képviselő előadása során kisebb párbeszéd alakult ki közte és az államfő között. Amikor a magyar politikus az alkotmány módosításának szükségességét említette, Traian Basescu közbevágott: – Próbáltuk módosítani az alkotmányt, de az RMDSZ nem támogatta – fogalmazott. Tőkés László pedig így replikázott: – Sajnálatos, hogy olykor a magyar politika is téved. Tőkés elítélte a szlovákiai nyelvtörvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy Csángóföldön még mindig korlátozzák a magyar oktatást, és tilos a magyar nyelvű mise a templomokban. Emlékeztetett a Székelyföldön leváltott magyar intézményvezetők miatt és a Bolyai Egyetem visszaállításáért sorra került tüntetésekre, majd Traian Basescu néhány érdemét méltatta: a decentralizáció támogatása, a Tismaneanu-jelentés. – Az államfő az általános autonómiát is vállalja. Még akkor is, ha azt mondja, hogy Tulceában, Caracalban és Székelyudvarhelyen egyenlő szintű autonómiára van szükség. Ez is valami – fogalmazott Tőkés. Az EP-képviselő szerint „nemzetpolitikai rendszerváltozásra” van szükség „a magyar nemzet ügyében a Kárpát-medencében”. – A politikában nincs olyan, hogy sohasem – mondta, utalva az államfőnek az autonómiára vonatkozó kijelentésére. – A nézetek revideálására van szükség, nem szabad leragadni a régi kommunista és nacionál-kommunista eszméknél – figyelmeztetett, majd hozzátette: nincs szükség az ortodox egyház és a román fegyveres erők expanziójára Székelyföldön. – Magyar kisebbségi törvényre van szükség. A többi kisebbséggel szolidaritást vállalunk, de nekünk sajátos gondjaink vannak, amelyekkel a többi kisebbség nem szembesül – szögezte le a politikus. A román államfő leszögezte: természetesnek tartja a kettős állampolgárságot, amelyet az új európai konstrukció körülményei között Románia nem ellenez. A rendezvény végén Basescu a színpadra invitálta az egyik autonómia-transzparenst kezében tartó hölgyet, leültette a saját helyére, és felkérte: magyarázza el, mit ért autonómia alatt. Az asszony végül annyit elmondott, hogy önrendelkezést szeretne a székelyföldiek és gazdasági függetlenséget Székelyföld számára. Basescu fölényesen válaszolt: Székelyföld ötven százalékkal többet kap a bukaresti költségvetésből, mint amennyit oda befizet, gazdasági ereje a függetlenséghez, intézményeinek eltartásához tehát nincs. A rendezvényt követően Traian Basescu és Orbán Viktor négyszemközti tárgyalásra vonult vissza, ennek tartalmáról azonban részleteket egyikük sem közölt. /Ferencz Zsolt, Kiss Olivér: Kifütyülték és lehurrogták Traian Basescut Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Üdvözlendő Románia álláspontja a moldovaiak számára megadandó állampolgárság kérdésében, de ez remélhetőleg nem jár a moldovaiak tömeges betelepítésével Székelyföldre – fejtette ki július 18-án Tusnádfürdőn Tőkés László (együtt ülve a színpadon Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Traian Basescu román államfővel). Emlékeztette hallgatóságát, hogy Basescu elnök egyike volt azoknak a kevés számú román politikusoknak, akik felismerték, hogy a román nyelv tanulása sajátos oktatási módszert igényel a romániai magyar gyermekek számára. A romániai rendszerváltás óta eltelt húsz év történéseit számba véve Tőkés elmondta: tagadhatatlanul vannak eredmények, de az ország messze elmarad az Európai Uniótól. Úgy vélte, hogy a román politikai életben még nem zajlott le a rendszerváltás. Az EP-képviselő ugyanakkor elismeréssel szólt arról, hogy Basescunak köszönhetően Románia elítélte a kommunizmus bűneit. Tőkés szerint fel kellene hagyni azzal, hogy a magyar többségű területekre a szükségesnél több fegyveres erőt vezényelnek. Kifogásolta az ortodox egyház terjeszkedését Székelyföldön. Kérte az államfőt, hasson oda, hogy a román állam is finanszírozza a magyar állami támogatással létrehozott és fenntartott erdélyi magyar magánegyetemi hálózatot. Basescu kifejtette, hogy Romániában szavatolták a nyelvi jogokat, bár bürokratikus akadályok még léteznek ezek érvényesítésében. „Szeretném, ha a magyarországi románok is hasonló nyelvi jogokkal rendelkeznének” – jegyezte meg az államfő. /Tőkés nem szeretné a moldovaiak tömeges betelepítését Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

A decentralizáció a válság miatt lekerült napirendről, a kérdésről pedig csak a válság után lehet majd higgadtan beszélni – jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójának vezetője. Hrebenciuc reagált, Markó Béla RMDSZ-elnöknek a Bálványosi Szabadegyetemen mondott kijelentésére, miszerint a következő két évtizedben decentralizálni, majd regionalizálni, végül föderalizálni kell az államot. „Ezek a témák most újak, amelyekről az RMDSZ eddig nem beszélt a pártok közötti tárgyalások során” – jelentette ki Hrebenciuc. /Hrebenciuc: a válság miatt nincs decentralizáció. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Hiába tiltakoztak a magyarok otthon és külföldön, a szlovák államfő kihirdette a nyelvtörvény módosítását. A felvidéki magyarság jogait súlyosan korlátozó jogszabály ellen az egyetlen lehetőség Brüsszel, de kérdéses, hogy az uniós fórumok képesek és készek-e konkrét ellenlépéseket tenni az ügyben. Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-án aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A törvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él, a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a nemrég megalakult Híd szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az MKP tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Jerzy Buzek szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Bírálta a törvényt a német néppárti Michael Gahler is, aki szerint „Szlovákia megszegi az EU-ban elfogadott standardokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvek kiterjedt használatáról rendelkeznek”. A német képviselő – aki az EP külügyi bizottságának alelnökeként nyilatkozott – hozzátette, hogy amennyiben a törvény életbe lép, Szlovákia „lejáratja magát” és „visszatér a totalitarizmushoz”. Brüsszel óvatosságát mutatja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalás is. A magyar és a német kisebbség kollektív bűnösségének elvére alapozó jogszabályokat megerősítő, 2007. szeptemberi parlamenti határozatot a Bizottság elintézte azzal, hogy a dekrétumok már nem alkalmazhatók, mivel az azokban szereplő határidők lejártak. /Sz. L. : Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Július 19-én, vasárnap zárt a XI. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor. A Folk Center Alapítvány szervezte Jobbágytelkén, ahol családias, erdélyi hangulat várta az odaérkezőket. Nyárádmagyarósi, jobbágytelki, más nyárádmenti táncokat tanulhattak naponta haladók és kezdők. Táncház és folkkocsma minden este, felléptek hagyományőrző együttesek, adatközlő zenészek, táncosok és énekesek. Néprajzi előadásokat tartott Barabás László, Szabó György, Márton Béla és Márton Levente. Több mint kétszázan jöttek el az idei táborba, hatvan százalékuk erdélyi, harminc százalékban magyarországiak, a többiek a Vajdaságból, Belgiumból, Spanyolországból, Amerikából érkeztek. /Bölöni Domokos: Néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Orbán Viktor a kilencvenes évek kezdeteitől résztvevője a Bálványosi Szabadegyetemnek. A huszadik évforduló múltidéző előadásain ő volt a leggyakrabban emlegetett szereplő. A Háromszék exkluzív interjút készített Orbán Viktorral. Kultikus hely lett lényegében, talán ebben lehet összefoglalni a bálványosi tábor történetének lényegét, mondta Orbán Viktor. Mindenki, akinek fontos a határon túli magyarok ügye, az ide el szokott jönni. Összetart egy olyan közösséget, amely a gazdasági, szellemi, politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. A magyar összefogás megszületése után a helyzet zűrösebb, mint valaha. Eddig voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, mert az itteni magyar közösség szempontjából ezt látták a legcélravezetőbb megoldásnak, a magyarság másik része pedig bírálta őket. Aztán létrejött a megegyezés. Eddig csak két szereplő között kellett eligazodni, most már legalább három között, és akkor még civil kezdeményezéseket nem is említette. Egyelőre a zűrzavar megértése köti le erőit, mondta. Európában és Magyarországon most zárul le egy korszak, Közép-Európában ezt az átmenet húsz évének nevezhetjük. Erdélyben, a magyar közösség életének történetében is befejeződött egy korszak, el kell dönteni, hogy most mi legyen. Az európai szinten való fellépés, a magyar ügy képviselete összefogást igényel. Orbán szerint új stratégiát kell kidolgoznia az erdélyi magyarságnak. Ez nem az ő dolga. A magyarság megmaradásának fontos, de nem döntő kérdése az autonómia. A magyar közösség megmaradásának döntő kérdése az emberi minőség, ami leginkább a családokban meg a gyerekszámban ölt testet. Az elmúlt húsz évben többet temetünk, mint keresztelünk. Amíg a demográfiai folyamatok nem változnak meg, addig egy elfogyásra ítélt közösség maradunk. Ha félünk a gyerektől, ha félünk az azzal járó felelősségtől meg munkától, akkor azok, akik nem félnek mindettől, túlnőnek rajtunk, és mi el fogunk tűnni, mondta. Magyarország ma lehangoló példát mutat a határon túli magyarok számára. Nemzeti megújulásra volna szükség, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, s amelynek lényege az önbizalom volna. Ebben szerepük van az egyházaknak, a szellemi élet embereinek, a politikusoknak. Egy kormányváltás Magyarországon, egy más szellemiség, önbizalomtól duzzadó kormánypolitika, amely világos célokat tűz ki, megváltoztatja a közfelfogást, és azután meg fog változni minden, mondta Orbán Viktor. /Farcádi Botond és Farkas Réka: Nemzeti megújulásra van szükség (Interjú Orbán Viktorral). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Mintegy 1800 székelyföldi helyi tanácsost, polgármestert és alpolgármestert vár – nemzetiségtől és párttól függetlenül – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra a nagygyűlésre, amelyet Székelyudvarhelyen tartanak szeptember 5-én Székelyföld autonómiájának ügyében – jelezte Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki a sajtóhoz is eljuttatta a rendezvény meghívóját. „Az RMDSZ és az EMNT többszöri felkérésünknek tettek eleget, amikor a nagygyűlés megszervezéséről döntött. Időközben azonban a szervezési munkát, a keretet magunkra vállaltuk” – magyarázta Izsák, hozzátette: „Szász Jenő, az MPP elnöke szintén arról tájékoztatott, hogy tanácsosaik eljönnek a nagygyűlésre. ” /Nagygyűlés Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában? – erre a kérdésre keresték a választ hét végén Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórumon. A Vidéki térség – szakmai tudás címmel megtartott első munkaülés a régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozatának nyitó motívuma kívánt lenni, melyen székelyföldi és meghívott szakemberek tartottak előadásokat.,,Nem konferenciázgatni akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni – fogalmazott a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc szakértő. A fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke így fogalmazott: ,,Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A Sikeres Székelyföld néven indított fórumon szakmai érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk a különböző tudományos szakterületek képviselőitől, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk. ” Tamás Sándor háromszéki megyei elnök arról szólt, a 90-es évek elején az volt a szlogen: akkor valósul meg a területi autonómia a Székelyföldön, ha előbb gazdaságilag erős környezetet tudunk magunknak teremteni. A konferencia szakmai koordinációját a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta. /Farkas Réka: Székelyföldi útkeresés (Szakmai konferenciasorozat). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Külföldön élő román történelemtanároknak szervezett a Román Akadémia kolozsvári fiókintézete nyári egyetemet Besztercén. A rendezvénysorozatnak hagyománya van. Július 20. és 26. között a történelemoktatás korszerűségéről, metodológiai problémáiról tartott előadásokat Szerbiából, Magyarországról, Ukrajnából és Moldáviából érkező pedagógusok hallgatják. Előadók a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorai, oktatói. Beszterce-Naszód megye románok, magyarok és szászok közös lakhelye, az itt található műemlékek, történelmi relikviák mind magukon hordozzák a többnemzetiségű Erdély nyomait. A szervezők kifejezett szándéka, hogy a román történelemtanárok nyári egyetemének működését ez a szellemiség határozza meg. /M. J. : Nyári egyetem román történelemtanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az utóbbi időben Kolozsváron egyre több alternatív kulturális egyesület, civil szervezet jött létre. – Az Apropó! Kulturális Egyesület idén alakult mint civil önszerveződés, mondta el Ormánczy Jenő, az egyesület alapító tagja. Az eddigi rendezvényeik kísérleti jellegűek voltak: azt mérték fel, hogy milyen jellegű kulturális eseményeket tudnak felvállalni. Egy egynapos kortárs művészeti fesztivált szerveztek Kortárs Művészeti Modul néven május 23-án szerveztük Kolozsváron, volt benne színház, performance, grafika, festészet, kiállítás és bábszínház. Az idei Tusványoson is volt egy projektjük, a Hidroplastic Theatre, ez bábszínházi előadás, amelyet a tusnádfürdői Csukás-tavon csináltak. Az egyesület célja, hogy fiatal művészeket és olyan értékeket mutassanak fel, akik/amelyek nem találják meg a helyüket más körülmények között. /Sipos M. Zoltán: Működés a kultúra apropóján. Interjú Ormánczy Jenő bábszínésszel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./