A Csihányos Csíkszereda közelében, Zsögödfürdőn van. 2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította, rá egy évre a megyei tanács is feltette a megyei védett területek jegyzékére. Gondnokságot azonban nem vállalt senki. Nemrég valaki buldózerrel utat tört a védett növényektől virító réten keresztül. Ezt néhány civil környezetvédő jelentette. Az illető megjelent a polgármesteri hivatalban, közölte, neki nem mondta senki, hogy ez környezetvédelmi terület, különben is, a munkára a hivataltól szóbeli engedélyt kapott. /Forró-Erős Gyöngyi: Problémák és valóság. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Kolozsváron a Korunk szerkesztősége, Marosvásárhelyen pedig a Látó Irodalmi Kör látta vendégül a budapesti József Attila Kör (JAK) tagjait: Csobánka Zsuzsát, Csehy Zoltánt és Király Leventét. Marosvásárhelyen a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba volt a felolvasóest házigazdája június 13-án G. Pont Caféban, a fiatal magyarországi írók felolvasóestjén. A Látó Irodalmi Színpad évadot zárt a József Attila Kör tagjainak felolvasóestjével. /Máthé Éva: Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak a József Attila Kör tagjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Erdei politika címmel jelent meg Selyem Zsuzsa legújabb publicisztikakötete. A címben egy kis iróniát lehet érezni. Selyem Zsuzsa hangsúlyozta: „Persze, hogy gúnyos: mit lehet egyébként épeszű embernek kezdeni egy olyan pragmatikus, ugyanakkor ómódi szlogenekkel átszőtt társadalmi-politikai térrel, mint amilyent az Erdély szó hangulatában magával hoz? Ha azt halljuk, Erdély, azonnal be kell a szemünknek párásodnia, egyszersmind bicskánknak is illik kinyílnia a zsebünkben. Gondoltam, ha már ennyire hagyományőrzők vagyunk, lépjünk egyet vissza, a név eredetéhez, az „erdőhöz”. (Amit nem látunk a fáktól. Habár a mai politikai gyakorlat inkább a [kitermelt] erdőtől nem látja a fát.)” A fedőlapon Che Guevara és Marilyn Monroe látható. Selyem Zsuzsa kifejtette: „Amióta nincsen diktatúra, azaz amióta a hatalmi manipulációk sokkal árnyaltabbak és veszélyesebbek, nincsen külső akadálya annak, hogy megtegyük azt, amit komolyan gondolunk. ” „Marilyn: az érzéki, gyönyörű táj. Che: az elszánt akarat. Ma mindkettő márka, közös nevezőjük a pénz. ” Arra a megjegyzésre, hogy ez egy tabudöntögető kötet, a szerző ezt elismerte: „A tabuk a keljfeljancsik. Ezen nincs mit szépíteni. Ennél pontosabban nem is lehetne megfogalmazni, hiszen valóban olyan tabuk stresszelik az embereket, amelyek korábban már szépen fel voltak oldva, értelmezték őket, megvilágították őket, igazolták, mennyire károsak. És ma mégis előkerülnek, egy általános rettegtetés-politika előhozakodik velük. ” /Fleischer Hilda: A tabuk, a keljfeljancsik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Ha nem beszélnek róla, attól még létezik. A probléma létét kell tudatosítani. Romániában igenis van cigánykérdés. Vagy romakérdés, szögezte le Sebestyén Mihály történész. Ha „más nevet adunk a népcsoportnak, ezzel csak a felszínt simítjuk el”. Magyarországon például ugyanannak a népes etnikumnak a tagjai szégyenérzet nélkül nevezik magukat cigányoknak. El kell mondani indulatok nélkül, miféle bűnök, köztörvényes esetek, aggasztó szociális és erkölcsi jelenségek terhelik e kisebbséghez tartozó csoportok és egyének jelenét. Mi az, ami a társadalmi együttélést megmérgezi mindkét oldalon. A tisztántartás, az elemi rendrakás önerőből is megoldható. Vitatják a cigányiskolák létjogosultságát. Holott, ha van magyar iskola, miért ne lehetne roma is? /Sebestyén Mihály: Beszélni kell róla. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A kommunista rezsim áldozatainak erkölcsi és anyagi kártérítéséért, jogaik érvényesítéséért kíván hatékonyabban küzdeni a Volt Politikai Foglyok Egyesülete – hangzott el a több mint 2500 tagot számláló szervezet Maros megyei képviseletének napokban megtartott évi közgyűlésén. Nistor Man, a megyei fiókszervezet elnöke elmondta: a volt politikai foglyok számát a rendszerváltás előtt közel egymillióra becsülték, az egyesület tagjainak száma azonban évről évre csökken. „A falun élők közül sokan panaszkodnak amiatt, hogy a helyi hatóságok nem akarják tudomásul venni, hogy a volt politikai foglyok adómentességet élveznek a törvény szerint. A polgármesteri hivatalok mindenféle új illetéket találnak ki, és arra hivatkoznak, hogy azokra nem vonatkozik a korábban meghozott törvény. Elfelejtik, hogy annak idején mindenünket elvették, nem volt jogunk a tanuláshoz” – mondta az elnök, aki 13 évet ült börtönben. Nagyon sok volt politikai fogoly nem kapta vissza elkobozott vagyonát. Az 1990-es évek elején nagyon sok államosított házat értékesített a kormány. Majd 2005-ben a kormány létrehozott egy pénzalapot, amelyből kártérítenék azokat a volt tulajdonosokat, akiknek az állam nem tudta természetben visszaszolgáltatni az ingatlanjaikat. Maros megyében azonban még senki nem látott egy banit sem, ami ebből az alapból származott volna. A Maros megyei szervezet egyik alelnöke, Bustya Dezső nyugalmazott református lelkész 1952-ben az úgynevezett IKESZ-csoport tagja volt. Illegális, kommunistaellenes szervezetet alakítottak. Harmincöten keveredtek bele az ügybe, mindnyájukat elítélték. „Feleségem is két évet ült, szintén az IKESZ-per nyomán. Annak idején olyan indokolással rehabilitáltak bennünket, hogy kiskorúak voltunk, amikor azok az események zajlottak, amiért korábban elítéltek. Így én is gyakorolhattam a református lelkipásztori hivatást. Persze ez nem mentesített a későbbi hátrányoktól és zaklatásoktól” – magyarázta Bustya Dezső. Jelenleg a volt politikai elítéltek minden börtönben eltöltött évért havonta 200 lejnyi kártérítést kapnak. /Máthé Éva: Erkölcsi, anyagi kártérítésért küzdenek a volt politikai foglyok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Megjelent a Szövétnek, az Aradi Alma Mater Alapítvány kulturális szemléje. A júniusi szám átfogó képet nyújt az utóbbi hetek jelentős, magyar vonatkozású aradi eseményeiről. Baracsiné Dávid Zsuzsanna arad-belvárosi református lelkész a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatáról számolt be. Zakar Péter szegedi történész folytatja az Egyháziak az 1848/49-es szabadságharcban című sorozatát, Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. július–augusztusi végnapok történéseit foglalta össze. /Kiss Károly: Megjelent a Szövétnek júniusi száma! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Megalakult és június második felében ülésezik először az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia-munkacsoportja – olvasható a fórum ügyvivőinek, Kelemen Hunornak és Toró T. Tibornak a közös közleményében. Az autonómia-munkacsoport elsőként alakult meg az EMEF keretén belül, ebbe a felek egy-egy társelnököt és három-három tagot nevesítettek. Az RMDSZ képviselői Márton Árpád, Varga Attila és Kelemen Hunor parlamenti képviselők, valamint Székely István politológus, az EMNT-t Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke, Bakk Miklós egyetemi tanár, valamint Orbán Balázs és Illyés Gergely politológusok képviselik. A munkacsoport tevékenységének koordinálását a társelnökök, Márton Árpád és Bakk Miklós, végzik. /EMEF: létrejött az autonómia-munkacsoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő június 16-án Washingtonban átvette az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány által neki ítélt Truman–Reagan Szabadság-érmet. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) szervezésében Tőkés sűrű politikai programnak tett eleget. A Fehér Ház keretében felállított Nemzetbiztonsági Tanácsban többek között megbeszélést folytatott Anthony Blinkennel, Joe Biden amerikai alelnök külpolitikai főtanácsadójával. „Igen sajnálatos, hogy az Európai Unióban, valamint az Egyesült Államokban a kisebbségi kérdést továbbra is általános érdektelenség övezi, vagy – jobbik esetben – a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe” – fejtette ki Tőkés László. Balázs Péter magyar nagykövet azon kijelentésére válaszolva, miszerint „térségünkben a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”, Tőkés kifejtette: határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, és az elnyomást elszenvedő kisebbségi közösséget védők patriotizmusa között. Ez utóbbi politikai magatartás jellemzi a szétszakított magyarokat. A washingtoni Kossuth Házban Tőkés László találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, akiknek az „Unió, Erdéllyel!” című előadásában ismertette a romániai közélet legújabb fejleményeit. A határok feletti nemzetegyesítés kapcsán a Magyar Összefogás listáján mandátumot nyert EP-képviselő elmondta: megegyeztek a Fidesszel, Orbán Viktor elnökkel, hogy „idén egy egységes Kárpát-medencei képviselet létrehozatalára törekszünk”. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az erdélyi 3, a magyarországi 22 és a felvidéki 2 EP-képviselő nem külön képviselik közösségeiket, hanem „összefogunk, teljes mértékben európai szellemben, hiszen mindannyian európai polgárok vagyunk, egyazon unióhoz tartozunk”. Egy kérdésre válaszolva az EP-mandátumokat szerzett Jobbik kapcsán úgy fogalmazott: „elvben közel állnak hozzánk, viszont ha vadakat mondanak, akkor rendkívül kínos helyzetbe hoznak bennünket”. Hozzátette: „például ha ők azt akarják, hogy Székelyföld szakadjon el Romániától, és én megelégszem az autonómiával, akkor nagyon kontraproduktív lesz részvételük”. /Moldován Árpád Zsolt: Washington: kitüntették Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő magyar nemzetpolitikai rendszerváltozást sürgetett a washingtoni Kossuth Házban. Hasonlata szerint az eddigi kisebbségpolitika útján a magyarság olyan, mint egy szerteszabdalt sereg, „ha pedig összeáll a magyarság, és egyesíteni tudja erejét, akkor ütőképes sereggé válunk”. „Arra van szükség tehát, hogy a sokfajta magyar ügy helyett egy magyar ügyben gondolkozzunk (...) a 14–15 milliós nemzetre szabjuk kisebbségpolitikánkat, (...) éspedig a Kárpát-medencei magyar nemzet önrendelkezési jogának elve alapján”. Azt mondta, ki kell vívni a határon túli magyar nemzeti közösségek számára is az önrendelkezés jogát a korlátozott szuverenitás alapján, „az autonómiák egész rendszerének a felépítése révén”. /Nemzetpolitikai rendszerváltozást sürget Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Hitetlenkedve olvasta Bogdán Tibor újságíró Maksay Katalin műépítész írását (Átalakul a tér, Szabadság, június 9.), aki szerint Kolozsvár „rendezett Főterén” „nyugodt körülmények között találkozhatunk ismerőseinkkel, barátainkkal, emberhez méltó módon sétálhatunk a Szent Mihály-templom körül”. Eddig is „nyugodt körülmények” között, „emberhez méltó módon” lehetett találkozni a Főtéren, melyet a „kutatóárkot” ásató mostoha (város)atya sem tudott megváltoztatni, és a Mátyás-szobrot csak hazug feliratos táblával volt képes megcsúfolni. A rendezési terv nyomán a Főtér rock-koncertek, sörfesztiválok egyéb tömegrendezvények színhelye lesz. Így majd „kellemes hangulatú” csevegéseket lehet folytatni. Kolozsvár új Főterét is elsősorban a kolozsváriaknak – közöttük az itteni magyaroknak – kell elfogadniuk. Nem csak Funar gyűlölte a Főteret, amelynek – amint „elszólta magát” – minden köve a magyar múltat idézi, hanem nagyjából hasonlóan érez a mindenkori román hatalom bármely más képviselője is. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását éppen az a román félelem késlelteti, miszerint az erdélyi városközpontok magyar kézbe kerülnének (vissza). Leképezve ezzel, hogy ki építette, virágoztatta fel azokat egykoron, teremtett kultúrát a transzilván tájakon. Félő, hogy mindaz, amit most a Főtérrel tesznek, részét képezi az országos szinten beindult magyarellenes kampánynak, amely fölérhet akár egy bársonyos – nyelvi-kulturális – pogrommal. /Bogdán Tibor: Főtéri bársonyos pogrom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Immár hatodik alkalommal tartják meg idén Tusnádfürdőn, július 7. és 12. között az EU-tábort. Az első táborok megszervezését kedvezőtlenül fogadta a nagyközönség, sokat változott a rendezvény megítélése, vélekedtek a szervezők. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RDMSZ Programiroda és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésével szervezett tábor idén az „Egy kis hazai Európa” szlogenjét fogja viselni. „Az EU-tábor üzenete minden évben megújul. Három éve a »Komolyan laza« szlogennel azt akartuk elérni, hogy a tábor identitása a »szórakoztató módon az unióról tanulunk« jellegű legyen. Ezt a »Hagyományosan modern« üzenet követte, amelyik az erdélyi identitás megőrzését hivatott erősíteni a csatlakozás után. Idén továbblépünk ezen. A szlogen »Egy kis hazai Európa«, az arculat pedig az erdélyi hegyes-dombos-fenyős tájon felbukkanó európai ikonok sokasága. Ennek az az üzenete, hogy vizsgáljuk meg, milyen az európai Erdély, az európai Románia – két és fél év alatt mi jött át, mit érzünk az unióból” – tolmácsolta az idei tábor üzenetét Grüman Róbert-Csongor, a tábor főszervezője. /Sipos M. Zoltán: EU-tábor, egy kis hazaival. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal tüntették ki a szovátai önkormányzat vezetőjét. A kitüntetést a Magyar Önkormányzatok Szövetsége ítéli oda „azon polgármesterek munkájának elismerésére, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték” – olvasható a dr. Gémesi György elnök által aláírt díjátadási meghívóban. Péter Ferenc megtisztelőnek tekinti a kitüntetést, számára nagyon fontos, hogy a magyarországi önkormányzatok szövetsége is felfigyelt arra, ami Szovátán történik. Az nem egyetlen ember, hanem csapatmunka eredménye. Az építő erőltetett ütemben dolgozik, mert egy másfél éves projektet hat hónap alatt kell befejeznünk. Ez szinte emberfeletti munkát követel, de kénytelenek ezt megtenni, mert ha az idén nem költik el azokat a pénzeket, amelyeket a Phare-program keretében nyertek meg, elveszíthetjük azokat. Ekkora beruházás Szováta történetében még nem volt. Közel 20 millió eurót költenek idén és a jövő év elején csatornázásra, a vízhálózat cseréjére, az ülepítőállomás újraépítésére, a két vízüzem újraépítésére. A Polgármesteri Ezüstlánc Díjat első alkalommal 2000-ben, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján adták át, azóta minden évben egy magyarországi és egy határon túli magyar polgármesternek ítélik oda. Péter Ferencet 2008-ban Sólyom László a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki. /Mózes Edith: Polgármesteri Ezüstlánc Díjat kapott Péter Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A hallgatók miatt lassan haladt át Háromszéken a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőiből és technikusaiból álló csapat. A Gurul a rádió elnevezésű kerékpáros karaván ezekben a napokban kilencedik alkalommal halad át a Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetének Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei településein. A rádió lelkes hallgatói egyrészt a települések határában várták biciklikkel, mások pedig a kapuk elé állva állították meg kedvenceiket, hogy megkínálják őket házilag készített étkekkel, illetve italokkal. Kádár Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője, a túra kezdeményezője szerint a karaván elsődleges célja a rádió és a kerékpározás népszerűsítése, illetve, hogy a szerkesztők megismerkedjenek a hallgatók elvárásaival. /Kovács Zsolt: Még mindig gurul a rádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Kettős könyvbemutatót tartottak nemrégiben a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomományi karán A (dráma)szöveg metamorfózisa. Kontaktustörténetek című, június 4–7. között tartott nemzetközi tudományos tanácskozás keretében. A Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből /Partium Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, Nagyvárad–Kolozsvár, 2009/ című kötetet (szerkesztette: Czibula Katalin–Emődi András–János-Szatmári Szabolcs) a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Pintér Márta Zsuzsanna ismertette. Rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja 1988 óta (háromévente) rendez nemzetközi tudományos tanácskozásokat, a legtöbbször ezeknek Eger adott otthont, 2006 augusztusában a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalkozott a szervezésre, és, mint a kötet harminc tanulmánya is mutatja, eredményesen. (A konferencia címe Késő barokk és klasszicizmus a magyar színpadon volt, a létrejött tanulmányok tematikus és időköre ennél nagyobb.) /Egyed Emese, Tar Gabriella Nóra: Új könyvek a dráma – és színháztudomány köréből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Brüsszelben tervez képviseleti irodát nyitni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a határon túli magyarok érdekeinek képviseletére – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a KMKF Állandó Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón. A KMKF üléséről Kovács Tibor, az állandó bizottság elnöke elmondta, hogy elsődleges céljuk a szeptemberre tervezett plenáris ülés előkészítése. Ezért megtárgyalták a KMKF szakbizottságai által elkészített stratégiai anyagokat a határon átnyúló gazdasági, közlekedésfejlesztési, mezőgazdasági együttműködés és külpolitikai koncepció kérdésköreiről. Ezeken kívül tárgyalnak még a határon túli magyarok oktatási helyzetéről is. Kovács Tibor hozzátette: az ülésen a Külügyminisztérium képviselőjétől arról kaptak tájékoztatást, hogy „hivatalos találkozóra kerül majd sor a román féllel”, arról, hogy a decemberi romániai kormányalakítás óta sorra bocsátják el a romániai állami irányítású hivatalok magyar nemzetiségű vezetőit. /KMKF-iroda Brüsszelben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Van-e értelme az elmúlt hetekben elkezdett tiltakozássorozatnak, az utcai tüntetéseknek, az élőláncnak, melynek során a magyar közösséget ért jogfosztásra, az etnikai tisztogatásra, a székelyföldi megyék hátrányos megkülönböztetésére, anyanyelvű egyetem állami támogatásának hiányára, európai szellemű autonómiatörekvéseinkre hívják fel a figyelmet? A kormányzó pártoknak eszük ágában sincs betartani az etnikai arányosság elvét Székelyföldön. Lassan világossá vált az is, az államfői utasításra Székelyföldre látogató miniszterek fűt-fát ígérő nyilatkozataiból alig valósult meg valami, a pénzt jóformán csak a román többségű településeknek hajlandóak adni, mintha a régió tudatos elsorvasztása lenne a céljuk. Mindez egyértelművé tette, hogy hosszú távon csak az autonómia lehet az erdélyi magyarság megmaradásának a záloga. /Farcádi Botond: Hallassuk hangunkat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Aggódnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok a sorozatos ,,románellenes” támadások miatt. Elsősorban Antal Árpád és Tamás Sándor nyilatkozatait kifogásolták, akik ,,polgári engedetlenségre, azaz a törvények be nem tartására” bíztatják az embereket. Támadásai kereszttűzébe került Madalin Guruianu tanácstag is, aki fel merte emelni szavát a frissen kinevezett ifjúsági igazgató ellen. A magyarok mellé álló román politikusokat egyre gyakrabban érik támadások, SMS-ben, telefonon fenyegetik őket, hogy ha itt akarnak élni, törődjenek a maguk dolgával. /Farkas Réka: Román politikusok kifogásolják a polgári engedetlenséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Vége felé közeledik az aláírásgyűjtési akció, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kezdeményezett városi tanácsi határozattervezet benyújtása érdekében a román–magyar–német nyelvű köztéri feliratok kötelezővé tételéről a soknemzetiségű kincses városban. Mint ismeretes, a jogszabály szerint a szavazóképes lakosság 5 százalékának, tehát 14–15 000 kolozsvári felnőtt személynek az aláírása szükséges. /Ö. I. B. : Gyűlnek az aláírások a kolozsvári háromnyelvű feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Akár négy évig tartó bojkottot hirdettek a háromszéki román és magyar fiatalok a sztriptíztáncos hírében álló ifjúsági vezető ellen. Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ifjúsági bizottsága elnökének hívására június 17-án közel félszáz román és magyar fiatal gyűlt össze, hogy tiltakozzanak. A háromszéki román újságírók egyike Madalin Guruianu szemére vetette, hogy „bedőlt az RMDSZ manipuláló szándékának, a magyarok mellé állt, és valójában politikai célokat szolgál az akciója”. Guruianu leszögezte: a választások előtt csak szemlélője volt a magyar ifjak tiltakozásának. Most viszont azért fogtak össze a román és magyar ifjak, mert elfogadhatatlan, hogy egy kétes erkölcsű személy, Ciprian Grosu vezesse az Ifjúsági Igazgatóságot. /Kovács Zsolt: Összefogtak a háromszéki román és magyar ifjúsági szervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Magyarországi támogatás szükséges a kárpátaljai magyar oktatás megmentéséhez – derült ki az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén, amelyen két kárpátaljai magyar oktatási szakértő adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak arra, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet. A felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak. 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Az „ukránosítási törekvések” miatt például a kárpátaljai magyar diákoknak magyar szakra ukrán nyelvből és egy nyugat-európai nyelvből kell felvételizniük – tette hozzá Orosz Ildikó, aki elmondta még, hogy a diplomák és tudományos fokozatok magyar-ukrán viszonylatban történő kölcsönös elismerése terén az ukrán fél túlzott szigora tapasztalható. /Ukránosítási törekvések Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján az m1 egész napos műsorfolyamot szentelt a húsz évvel ezelőtti, mondhatni a nemzet egészét megmozgató történelmi igazságszolgáltatás megidézésének, közte Orbán Viktornak akkor, 1989-ben elmondott megrendítő beszédével. Orbánnak volt bátorsága több százezres tömeg előtt kimondani, hogy a szovjet hadsereg hagyja el Magyarországot.,,Ha hiszünk a magunk erejében – mondta a szónok –, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ‘56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának azonnali megkezdéséről. ” Az Orbán-beszéd indító passzusa is kimosódott a közemlékezetből: ,,Mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat. ” A húsz évvel ezelőtti tisztességadás teljes terjedelmében való megismétlése arra is alkalmat teremtett, hogy azt egybevessük a húsz év utáni kordonos koszorúzásokkal, melyek éppen a legilletékesebbet, a népet rekesztik el a megemlékezés lehetőségétől. Ez viszont azt is jelzi, hogy a hatodik koporsóban valóban eltemették az azóta eltelt húsz évet. Viszont a kordonbontó tévés közvetítés is jelzi, hogy lehet – lesz – feltámadás, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Kordonbontó feltámadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

A bukaresti törvényszék úgy döntött, George Becali továbbra sem hagyhatja el a fővárost. Ez azt jelenti, hogy Becali nem fogja tudni személyesen átvenni Brüsszelben európai parlamenti mandátumát. Becalit, a Steaua futballklub tulajdonosát április 3-án tartóztatták le, majd ezt a település elhagyásának tilalmára könnyítették. A vád szerint Becali és személyi testőrei megfosztották szabadságuktól azt a három személyt, akik év elején megpróbálták ellopni az üzletember luxusautóját. /Becali nem utazhat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Nem indítanak bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében. A volt államfőhöz hasonlóan megúszta a törvény előtti felelősségre vonást Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt elnöke, Mihai Chitac volt belügyminiszter, Victor Athanase Stanculescu volt védelmi miniszter, valamint a bányászjárás idején további négy állami hivatali tisztséget betöltő személy. /Ion Iliescu ismét megúszta az eljárást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Minek tulajdonítható a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobbközép pártok megerősödése? – ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést a moderátor, Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál főszerkesztője az Erdély Fm és a Transindex szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szász Alpár Zoltán politológus úgy vélte: gazdasági válság idején a szociális elkötelezettségű baloldalnak jobban kellett volna szerepelnie. Ez azonban nem történt meg. A bal–jobb arány a jobboldal irányába tolódott el. A baloldali kormánypártok nagy veszteségeket szenvedtek, a jobboldali kormánypártok vesztesége lényegesen kisebb volt. A liberális bevándorlás-politika iránti egyre nagyobb ellenérzés. Szász Alpár a Jobbikot nem tartja fasiszta pártnak. Székely István Gergő politológus szerint leginkább Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke lepődhetett meg a Jobbik eredményén. Szerinte a sikerhez a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP negatív kampánya is hozzájárult. „Magyarországon az EP-választásokat a proteszt-szavazatok határozták meg”, vélekedett Székely István. A Jobbik azokon a településeken szerezte meg a legtöbb szavazatot, ahol korábban a baloldali pártokra szavaztak, illetve ahol a legmagasabb a romák aránya. /Ferencz Zsolt: Paradoxon: jobboldali előretörés gazdasági válság közepette. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Tíz székelyföldi fiatal kutató szakmai munkáját támogatja 300 és 1000 dollár közötti összeggel a dr. Andrew Balas professzor által létrehozott ösztöndíjalap – számolt be internetes telefonon keresztül az Egyesült Államokból a sajtó képviselőinek Andrew Balas a csíkszeredai Sapientia–EMTE székhelyén. Közel nyolcvan pályamunka érkezett be, amelyek közül tízet kedvezően bíráltak el. – Bejelentették, hogy június 29. –augusztus 5-e között kommunikációs nyári egyetemet szerveznek. Erre a szakmai rendezvényre minden érdeklődőt várnak a rendezők, a helyszín a csíkszeredai Sapientia Egyetem épülete. /Kozán István: Dollárt érő szakmai munkák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Hónapokkal ezelőtt egy Bogdan Eduard nevű kolozsvári vállalkozó meghirdette a sepsiszentgyörgyi televíziózás újraélesztését Székely Tévé néven. Megbízottja a hirdetéspénzzel együtt eltűnt. Azután átváltozott a neve a tévécsatornának is. Legutóbb már Klub Tévéként adta közzé műsorrácsát. Eszerint június 18-án 18 órakor Aktuális című rovattal kellett volna jelentkeznie. Az aktuális események, így a Sepsiszentgyörgyön lezajlott tüntetés helyett az RTL Klub három évvel ezelőtti Heti hetesét adták. Ebben az új tévében a magyar nyelvet rontó, a szakmaiság legminimálisabb fokát el nem érő, műsorok vannak. /(f): Naprakész-e a gagyi tévé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Liane Lane fiatal, magát művésznek tartó angol nő, aki újraértelmez bizonyos köztereket, és erről fényképeket készít. Az átértelmezés azt jelenti, hogy műanyag emberi testrészeket helyez el bizonyos szobrokon. Legutóbb Budapesten a számos ideológiai-politikai vita homlokterébe került budai turulszobrot úgy fényképezte le, hogy egy műkezet rakott a csőrébe. A rendőrök igazoltatták, de békén s hagyták, merthogy a szoborban nem esett kár. Azonban más nemzet jelképeinek „átértelmezése” nem kulturált dolog. Valakik válaszul disznólábakat raktak a Duna-parti holokauszt-emlékmű fémcipőibe, amelyeket a ‘44-ben a folyóba lőtt zsidók emlékére helyeztek el a rakparton. A két akció közé nem lehet egyenlőségjelet tenni: Liane Lane egyszerűen ostoba, de a másik csoport tagjai egy fokkal sem jobbak, mint azok a szlovák nácik, akik felgyújtották a felvidéki Attila fejedelemszobrot. /Balogh Levente: Gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Kerámia-, üveg- és tűzzománc alkotásokból nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Vidra Birtalan Éva tűzzománc alkotásaival szerepelt a tárlaton, láthatók továbbá Bajusz Katinka kerámiafigurái, Nagy S. Attila üvegtárgyai, Vidra Birtalan Orsolya színes kompozíciói vagy Kiss Melinda, Mariana Olteanu és Jankó Szép Noémi Abigél munkái. /Antal Erika: Tűzben érvényesülő alkotások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./