A csángókutatás Orbán Balázsának is nevezhető Tánczos Vilmos csíkszeredai származású néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár 1980 óta végez Moldvában elsősorban vallási-néprajzi jellegű kutatásokat a katolikus csángók körében, 1992–1996 között bejárt minden olyan moldvai települést, ahol az 1992-es népszámlálás felekezeti adatai, a néprajzi szakirodalom, valamint a helyszíni moldvai közlések alapján még magyarul beszélő lakosságot feltételezett. Megállapította, hogy a vizsgált 83 faluban 62 ezren beszélnek jelenleg magyarul is, bár a moldvai katolikusok száma 240 ezerre tehető. A moldvai csángók közösségi identitástudatában a nyelv nem játszik akkora szerepet, mint a Kárpát-medencén belül élő magyarság esetében, ,,a csángók önmagukhoz legközelebb állónak a többi csángó falu katolikus lakosságát érzik, függetlenül attól, hogy ezek megőrizték-e eredeti nyelvüket vagy sem”. Tánczos Vilmos a május 8–9-én Bákóban tartott, Veszélyeztetett kultúrák, veszélyeztetett örökség című konferencia egyik előadója volt. Örült annak, hogy a román kollégák is eljöttek a bákói konferenciára. A tendencia az, hogy a magyar, román és más nemzetiségű kutatók egyformán kezdenek gondolkodni a kérdésről. Az előadók egyértelműen megfogalmazták, hogy itt nyelvvesztés, illetve asszimiláció történik. A csángóknak sok mindenre van szükségük, oktatási programra, magyar misére, de lehet gondolni a politikai érdekképviseletre, a csángó sajtóra, múzeumok ügyére is. 1990 után Perka Mihályék megindították Szabófalván a magyar nyelvkört, és azt azonnal megszüntették, sőt, retorziókat alkalmaztak velük szemben, emiatt azóta sem merték újraindítani. Az értelmiségnek az a feladata, hogy feltárja, megnevezze, és ha tudja, akkor orvosolja is a gondokat. Tehát, ha itt asszimiláció van, kultúravesztés, akkor ezt ki kell mondani első lépésként, és utána erre lehet esetleg építeni szociálpolitikát, művelődéspolitikát, oktatáspolitikát. /Fekete Réka: Beszélgetés Tánczos Vilmos néprajzkutatóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárra látogatott, átadott Lakatos Andrásnak néhány, Erdélyben működő, nemzeti jelentőségű intézményekre kifüggesztendő táblácskát. Gémesi Ferenc elmondta, ősz elején az érintett Kárpát-medencei szórványintézmények képviselőinek részvételével szórványtanácsot létesítenek, amely szakmailag megalapozza elsősorban a szórványban folyó oktatási tevékenységet, áttekinti a létező intézményrendszert, valamint a forrásszerzési lehetőségeket. Kifejtette: a nemzetinek nyilvánított Kárpát-medencei intézményeknek nem kell majd pályázni, hanem kiszámítható módon meghatározott összeget kapnak. Az ősszel megalakítandó szórványtanács fogja eldönteni, hogy melyek azok a szórványintézmények, amelyek további támogatásban részesülhetnek. Gémesi Ferenc az Erdélyi-Múzeum-Egyesület (EME) vezetőivel tárgyalt a jövőre fennállásának 150. évfordulóját ünneplő EME támogatásáról. Az államtitkár meglátogatta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet, a szamosújvári Téka Alapítványt, majd megbeszélést folytatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel. /N. -H. D. : Jövőre kiemelt fontosságú lesz a szórványkérdés. Gémesi Ferenc Kolozsvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Pozitív, civilizált és építő jellegű kampányt folytatott az RMDSZ – értékelte május 27-én László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári polgármesterjelölt az elmúlt négy hét kampányeseményeit. Köszönetet mondott a történelmi magyar egyházak püspökeinek azért a felhívásukért, amelyben a magyar választópolgárokat arra kérik, június 1-jén menjenek el szavazni. Május 26-án közel hatezer emberjött el a magyarországi Neoton Família koncertjére, amely egyben az RMDSZ kampányzáró rendezvénye volt. Szenczi Bianka városi tanácsosjelölt közölte: négy hét alatt önkéntesekkel végigjárták a várost és a megyét, az emberek mindenhol kedvesen fogadták őket. /Kampányfinis: László Attila mérleget vont. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Fiatalokat szólított meg május 26-án kampánytalálkozóján Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A díszvendég Kövér László, a FIDESZ alelnöke volt, akivel előbb Csép Sándor városi tanácsosjelölt kezdeményezett nyilvános párbeszédet, majd az országgyűlési képviselő a közönség kérdéseire is válaszolt. „Demokrácia ott van, ahol nem félnek az emberek. Márpedig Magyarországon 2006 ősze óta nincs demokrácia” – jelentette ki, utalva az 1956-os forradalom évfordulóján az utcai tömeg ellen lezajlott rendkívül durva rendőri beavatkozásra. Kifejtette: Romániában meg kell tudnunk védeni magunkat, mert ezt senki más nem teszi meg helyettünk. A találkozó végén a magyarországi rockzene két oszlopos tagja, Vikidál Gyula és Makkai Pál lépett fel. /Ö. I. B. : Kövér és Vikidál az MPP-ért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A lap munkatársa, Székedi Ferenc kifejtette, az egyház politizál. Azonban a híveket arra buzdítani, hogy keresztény lelkiismeretük szerint vegyenek részt a helyi politikai életben, felelősségük tudatában szavazzanak, az a közjót szolgáló cselekvés. Ezt tették az erdélyi magyar egyházak. /Székedi Ferenc: Glória – kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Borbély Lászlóra szavaz a marosvásárhelyi polgármester-választáson Tőkés András, az MPP megyei tanácselnökjelöltje. Elmondta, politikusként a jövőt is szem előtt kell tartania, a parlamenti választásokra is gondolnia kell, és meggyőződése, hogy ekkor majd az MPP együtt fog tudni működni egy „megújult RMDSZ-szel”. Hozzátette, a Borbéllyal folytatott tárgyalások során rájött: a szövetségi politikus is hozzá hasonlóan gondolkodik, ő is úgy látja, „ez így nem mehet tovább az RMDSZ felső vezetőségében”. /MPP: Borbélyt választják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház négy telt házas előadással zárta a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek programsorozatot. Az Yvonne, burgundi hercegnő előadással szintén sikert aratott a színház, közölte az előadás rendezője, a színház igazgatója, Bocsárdi László. A sepsiszentgyörgyi színház a Vendégségben Budapesten sorozat egyik leggyakoribb meghívottja. Bocsárdi László felújítja a Tamási Áron Énekes madár című színművéből készült A csoda című darabot, amelyet október 6-án Budapesten is megnézhetnek majd az érdeklődők. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Pesten járt a hercegnő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Megjelent az Erdélyi Múzeum legújabb (2007/3–4-es) száma, amelyben a Felvilágosodás, Erdély című konferencián elhangzott előadásokat közölték. A kötet szerkesztői három témakörben – Nyelv, olvasás, filozófia; Iskola, alkotásmódok, szövegtípus; Aranka György és köre – csoportosították a konferencia anyagát. Néhány cím a tartalomból: Berki Timea: A polihisztor viselkedéshagyomány erdélyi magyar tudósok körében; Pavercsik Ilona: Az erdélyi könyvkereskedelem magyarországi kapcsolatairól a felvilágosodás idején; Granasztói Olga: XVIII. századi főúri könyvkultúra maradványai egy elfeledett XXI. századi könyvtárban; Dukai Takács Judit-Hubert Ildikó: Tájélmény egyik deákosunknál. /Erdélyi Múzeum 2007/3-4. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Nyugati Jelen szerkesztősége megrendüléssel közölte: az örökkévalóságba költözött kollégájuk, Sipos János újságíró, a Nyugati Jelen temesvári munkatársa. Május 27-én hunyt el, 75 éves lett volna augusztusban. A temesvári fiatalember végzett közgazdászként lett újságíró szülővárosában, az ottani magyar lapnál, a Szabad Szónál – éppen ötven esztendeje, és évtizedeken át szolgálta hűséggel, nehéz körülmények között, a magyarság ügyét. Dokumentum értékű, nagy lélegzetű riportsorozataiban (Az ígéret földjén hontalanul, Patinás cégtáblák) a bánsági szórványmagyarság múltját örökítette meg. Egyik ilyen nagyriportja, a Homokszedők a Böge tükrében 2006-ban az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban látott napvilágot. Amikor a Nyugati Jelen megalakította Temes megyei szerkesztőségét és felkérte Sipos Jánost a vezetésére, az akkor már nyugdíjas kolléga azonnal igent mondott. /Sipos János. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Helyénvalónak tartották Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének azt a kampány eleji nyilatkozatát, amely szerint ,,készen áll támogatni a helyhatósági választásokon mindazon jelölteket, akik a magyar közösség önrendelkezéséért harcolnak”, többek között az RMDSZ jelöltjeit is, írta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Most pedig Tőkés László éles hangú nyilatkozatban támadja az RMDSZ-t. Kelemen Hunor Tőkés Lászlónak írt válaszában leszögezte, szomorú, hogy Tőkés László felsorakozik, egy olyan párt mögé, amelynek alapító okiratában az autonómia ügye nem szerepel, és egy olyan pártelnök mögé, aki 3,2 millió eurós vagyongyarapodását nem tudja megindokolni. Ennyire rosszul áll a választói támogatottság tekintetében Szász Jenő és az MPP? /Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke: Támogatás és támadás? Válasz Tőkés László EMNT-elnök támadására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28., Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

A kampány eldurvult, egymást támadták a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ politikusai. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ismeretlenek Nagyváradon, Biró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt nevében kopogtattak be a házakba, számos esetben az RMDSZ jelöltjeinek személyét és családtagjait mocskoló, durván rágalmazó szórólapokat szórtak szét a településeken. Szász Jenő feljelentést tett a „2008, Székelyudvarhely, polgári kiadvány – ingyenes” című nyomtatvány ellen, ez az RMDSZ „lelkén szárad”, mert „hazugságokat, rágalmakat tartalmaz”. Szász Jenőnek tudomása van egy levélről is, amelyben június 7-ére az MPP bécsi fogadásra hívja a sajtó képviselőit Szász Jenő a párt választási győzelmének megünneplésére. „A leveleken a polgármesteri pecsét hamis, és az aláírásomat is odahamisították” – jelentette ki Szász, okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a szervezet nevében. Szász ezt az akciót az RMDSZ-nek tulajdonítja. /Durva kampányfinis. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácselnök-jelöltje folytatni akarja a négy évvel ezelőtt elkezdett munkáját. Tervei közt szerepel a szállítási infrastruktúra korszerűsítése, a vízgazdálkodás és csatornahálózat fejlesztése, az integrált hulladékgazdálkodási rendszer gyakorlatba ültetése, a megyei egészségügyi intézmények korszerűsítése, a megyei szociális hálózat fejlesztése stb. /Gyergyai Csaba: „Bizonyítottam, és tudom, mit kell tennem. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Szász Jenőt és az MPP-t gúnyolta a lap humoros cikke, néhány kifejezés az írásból: „importutálkozás”, „gyűlölködés”, „anyaszervezetből kigolyózott gengszterkék”, „vátesz politikusunk”… /Szabó Géza: Polgárjenő újabb kalandjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi közgyűlése megdöbbenéssel értesült azokról a hivatalos kormányzati és sajtóbeli támadásokról és vádaskodásokról, melyek legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, illetve az ezeket alapító erdélyi egyházakat vették célba. Határozottan visszautasítják a finanszírozó állami kormányhivatal főfunkcionáriusának azon minősítését, mely négy pilléren nyugvó erdélyi egyetemi rendszerünket „négy önálló kiskirályságként” aposztrofálja. A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola alapítása (1990), majd a nyomába lépő Partiumi Keresztény Egyetem létrehozatala (1999) óta nagy áldozatvállalással segítették az oktatást. A közgyűlés visszautasítja a pénzbeli haszonszerzésre vonatkozó rágalmakat, melyek a régi rezsimre jellemző egyházellenesség rossz emlékét idézik. A közgyűlés azonosulásul dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István megbízott egyetemi elnök állásfoglalásával, melyet a nevezett vádaskodások cáfolataként hoztak nyilvánosságra. A közgyűlés elrendelte, hogy a méltánytalan rágalmak cáfolására készítsenek átfogó összesítést arról a fenntartói támogatásról, melyben 1990–2008 időszakában az egyházkerület részesítette a Sulyok Főiskolát, majd a Partiumi Egyetemet. Az egyházkerület a Sulyok István Református Főiskolát 1995–1999 között összesen 414 745 dollár végösszeggel támogatta. /Határozati kivonat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése 2008. május 23-i ülésének jegyzőkönyvéből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Puskás Attila szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg édesapja, néhai Puskás Lajos Börtönnaplója. /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat/. A könyv törzsanyaga a Börtönnapló, fontosak a kiegészítő megjegyzések, magyarázó szövegek és lábjegyzetek. A naplóíráshoz szükséges papírt Puskás Lajos felesége juttatja be a szamosújvári lágerbörtönbe: az elemózsiás kosár fülét vászonnal betekerte, ez alatt lapult a papír. Ez 1947-ben történt, a börtönviszonyok nem torzultak el, mert később ez elképzelhetetlen lett volna. Puskás Lajost a Magyar Népközösség jogutódjaként 1941-ben megalakult Tízes Szervezet volt kolozsvári elnökeként tartóztatták le. Nem tetszett a hatalomnak Puskás Lajosnak a cserkészmozgalomban vállalt szerepe, a moldvai csángókkal kiépített s a magyarországi kapcsolatai sem, ezért a börtönből való szabadulása után is állandó megfigyelés alatt tartották. A szintén börtönviselt Puskás Attila jegyzeteiből az apját figyelő ügynök-besúgókra is fény derül. A titkos dossziékban fellelhető dokumentumokból Puskás Attila kihámozta az ügynökök kilétét, sőt, azt is felfedezte, hogy volt köztük kettős ügynök is, aki egyrészt jelentette a szekuritáténak a Börtönnapló meglétét, másrészt a börtönviselt Puskás Lajossal egy olyan ,,változatot” készített, amely ártalmatlannak tűnt, s az eredeti helyett ez került a biztonságiak kezébe. A Dossziék című fejezet válogatott dokumentumokat tartalmaz Puskás Lajos több ezer oldalas, négykötetes szekus iratcsomójából. /Sylvester Lajos: Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam (Börtönnapló a kommunista hatalomátvétel évéből) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Nagy érdeklődés kíséretében mutatták be május 27-én Kolozsváron Lévai Anikó új szakácskönyvét. Orbán Viktor feleségének könyve, amely A konyhaablakból címet viseli, egyszerre szól ételről és életről. A könyv egyben önéletrajz is, amelyben az Orbánék házasságának húsz éve alatt összegyűjtött receptek mellett természetesen helyet kap a férj és öt gyerekük is. Csép Sándor újságíró, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje elmondta: „Öt gyermek és egy politikus férj mellett könyveket publikálni nem mindennapi dolog. Örvendek, hogy e könyvön keresztül az Anikó családja bemutatására is megadatott a lehetőség. ” A gasztronómiai témájú könyv ismertetését egy elsősorban jogi beállítottságú könyv bemutatása követte, amelyben Lévai Anikó, társszerzőként, a pénzügyi jogról ír. A jogerő legyen veled című könyv – amelyben Szili Katalin írását is olvashatjuk – elsődleges célja a jogi intézmények bemutatása. A könyvbemutató után Bakk Miklós politológus Régiók és autonómiák címmel tartott előadást, majd a Lévai Anikó receptje alapján készült halászléből lakomáztak a jelenlevők /Fleischer Hilda: Élettel paprikázott ételek. Lévai Anikó könyveit mutatták be Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bejárta Erdélyt, az RMDSZ jelöltjei intenzív kampányt folytattak, házról házra jártak. Nem folytattak negatív kampányt. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint a hét végi „MPP-kampányrendezvényeket hangsúlyos antimodernizációs retorikával, turulmadaras, Árpád-sávos lobogós külsőségekkel, ott-ahol-zúg-az a négy-folyó-típusú dalok eléneklésével teleszőtt kampány jellemezte. ” Megkérdezte, ennek a retorikának van esélye a 21. század elején Erdélyben? – A nemzeti érzelmekre mindenkinek oda kell figyelnie- reagált Markó Béla. Az ultranacionalizmusnak akkor van esélye, ha a közösség igényeire nem kap megfelelő választ. Markó szerint az RMDSZ-szel szemben az MPP sem kínál semmi mást, nemzetpolitikai célként sem, nincs alternatív program az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ biztosít mindenkit, hogy meg fogja oldani a problémákat. /Tibori Szabó Zoltán: Verseny a magunk körén belül, egység kifelé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje hangsúlyozta, programja minden pontját prioritásként kezeli: a helyi, megyei és országutak rendbe hozását, a felkészülést az autópálya építésére, a gazdasági vonzáskör kialakítását, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus fejlesztését. /Székely Zita: Infrastruktúra és gazdasági fellendülés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a média tudomására hozta, hogy a helyi Stii Tv kampányadásában a műsorvezető tendenciózus kérdésekkel próbálta lejáratni őt. Egy újabb, a helyi tévécsatornán május 30-ra kitűzött tévévitát a legutolsó percben lefújták, ahelyett a csatorna Dorin Florea és Borbély Lászlóról készült portréfilm bemutatását vállalta. „Nyilvánvaló, hogy a versenytárs megfutamodott a nyilvános megmérettetés elől” – kommentálta Borbély a polgármester visszalépését. A műsorvezető ellen pedig a CNA-nál tett panaszt. Borbély határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az RMDSZ kampányemberei élelmiszereket osztogattak volna a zömében romák lakta marosvásárhelyi Hidegvölgyben. /L. I. : Borbély László csalást sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Május 28-án este a Gábor Áron téren tartotta kampányzáró rendezvényét a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezete. Elsőként Kovács István, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje szólt az egybegyűltekhez, majd a párt helyi és megyei jelöltjei léptek a színpadra. Ezt követően Fásy Ádám és a Fásy mulató népszerű csapata – szórakoztatta a több ezer fős tömeget. Legutóbb március 15-én volt ekkora tömeg a Gábor Áron téren. Az RMDSZ kézdivásárhelyi kampányzáró rendezvénye május 30-án lesz. A két meghívott: Dancs Annamari énekesnő és Tarján Pál, a világhírű tenor. /Iochom István: Szuperkoncert a Gábor Áron téren (Kampányzáró Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

A 2008–2009-es egyetemi évben új, hiánypótló szak indul, az ipari biotechnológia, mely az egész leendő székely régió számára képez szakembereket, tájékoztatott dr. Fazakas József egyetemi tanár, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának főigazgatója. Tavaly ünnepelték a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás tízéves fennállását. A már hagyományosnak tekintett, gazdasági és közigazgatási jellegű szakok: a Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karon az üzletigazgatási képzési ágon: kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdasági szak; vállalatgazdaság; a gazdasági képzési ágon: agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság; a menedzsment képzési ágon: menedzsment; a Politika, Közigazgatás és Kommunikáció-tudományi Kar keretében, a közigazgatás-tudományok képzési ágon: közigazgatás; a Környezettudományi Karon most már a második évben indítanak környezetmérnöki szakot. Újdonság viszont az ipari biotechnológia. /Czompó János: Sepsiszentgyörgy a mi egyetemi városunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

A gyulafehérvári egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját ünnepli idén a római katolikus egyház. A jubileumi események szeptember 13-án kezdődnek Csíksomlyón, az őszi Mária-búcsún, és 2009. szeptember 29-én zárulnak Gyulafehérváron, Szent Mihály főangyal ünnepén. „Szeretnénk, ha azok a rendezvények, amelyeket szervezünk, a főegyházmegye lelki megújulását szolgálnák, és lendületet adnának az elkövetkező ezer esztendőre is” – fogalmazott körlevelében Tamás József segédpüspök, általános helynök, a Millenniumi Bizottság titkára. A segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán”. “Mi megértük az ezer esztendőt. Pedig ez az időszak végigvert rajtunk. Számos tatár és török pusztítás van mögöttünk. Sok nemzeti és vallási vitának, viszálynak voltunk tanúi. Megszenvedtük a két világháború értelmetlen őrületét, Trianonnak traumáját, az ide-oda tartozás keserűségét, államformák váltogatását. Éltünk durva és kegyetlen diktatúrában, átéltük és túléltük a kisebbségi sors minden nyomorúságát. Ezért szeretnénk méltó módon – bár szerény anyagi körülmények között – jubileumi évfordulót ünnepelni egy egész éven át” – írta Tamás József. /Ezeréves egyházmegye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Május 24-én tartották Kolozsváron a Kenguru elnevezésű matematikaversenyt az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban, amelyen a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból részt vett a IV. osztályból az előselejtezések alapján továbbjutott hét tanuló. Érdekes módon, a legesélyesebbnek tűnő magyar négy tanulót külön terembe osztották. Köztük Baka-Bálint Áron kisdiák a megye magyar nyelvű IV. osztályos tanulói közül a legnagyobb pontszámmal jutott a verseny utolsó szakaszába. A feladatokat kivételesen ebben a tanteremben csak román nyelven kapták meg. Amikor a magyar anyanyelvűek igényelték az őket megillető magyar nyelvű teszteket, a felügyelő tanár, Rosca Otilia erélyesen rájuk szólt: Ce-i? Nu stiti sa cititi romaneste? Miután a gyermekek beadták a teszteket, és kijöttek a teremből, az iskola folyosóján a kezükbe nyomtak egy magyar nyelvű tesztet, ezzel a kísérő szöveggel: Otthon ellenőrizzétek a mai munkátokat, és hasonlítsátok össze az eredményeket! A magyar iskola igazgatója, amikor erről tudomást szerzett, felkereste a bizottság elnökét, aki sajnálta a történteket, de már nem segíthetett. Ígéretet tett, hogy a felvigyázó pedagógust „elő fogják venni. ” (Netán egyesek meg is fogják dicsérni ezért a tettéért). A versenyről a magyar gyermekek keserű szájízzel jöttek el. Megkapták az első leckét az intoleranciából. /Popa Márta, igazgató: Lélekben és magyarságukban sértett kisdiákok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./