A Romániai Magyar Könyves Céh évente négy új katalógussal jelentkezik. A könyvszemle tízezres példányszámban jelenik meg, ismertetve az erdélyi kiadók érdekesebb könyveit. A könyves céhnek 24 tagja van, a mostani számban közülük nyolcnak az ajánlatából válogathat az érdeklődő. /b. d. : Gazdag a kínálat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Balta János, a lap munkatársa jelezte, semleges álláspontot képvisel, sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem elkötelezett. Megütközve olvasta a hírt, miszerint május 25-én Erdélybe várják Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy az MPP-nek kampányoljon. Nem érti, miért van szüksége az MPP-nek olyan külföldi prókátorra, „aki nem ismeri mélységükben az erdélyi magyar–magyar viszonyokat, ráadásul a saját választási kampányát sem tudta megszervezni?” – kérdezte az újságíró. /Balta János: Prókátor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Az elmúlt években megszokták Csíkszeredában, hogy zászló, a magyar nemzet lobogója leng a NagySomlyó-hegyi kilátón. Pár napja román zászló került a magyar helyébe, de az hamar eltűnt. Május 16-án újabb román zászló jelent meg a kilátón, ezúttal hatalmas. Mondták, kolozsvári rendszámú autóval mentek ki valakik, kommandóruhások voltak, azóta bőrdzsekis civilek őrzik a kilátót. Valóban több gyanúsan rendőr-csendőr kinézetű civil álldogált ott. A Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács felhívására sokan kirándultak a kilátóhoz. Csíki magyar terepmotorosok egy csoportja is eljött, erre civil ruhás csendőrök jelentek meg, akik érdeklődtek, hogy nem a román zászlót akarják-e levenni, mert ha igen, akkor nagy baj lesz. Megérkeztek a felfegyverzett fekete egyenruhások, élükön magával Mircea Olaru csendőrparancsnokkal, aki azonnal igazoltatni kezdte az embereket és közölte: a kilátó nem a somlyói közbirtokosság tulajdona (ezt a helyszínen jelenlevő közbirtokossági alelnök másként tudja), hanem geodéziai pont, s aki onnan zászlót vesz le, börtönbe kerül. Újabb vita alakult ki, a jelenlevőket nem félemlítette meg az egyenruhások kordonja, végül megállapodtak abban, hogy a román zászló marad, de melléje kerül a székely zászló is. Kiknek áll érdekében a választási kampány közepén etnikai feszültséget szítani Csíkszeredában? Kik azok, akik a Mária-kegyhely békéjének megzavarásával konfliktust akarnak kirobbantani? /Szondy Zoltán: Zászlóháború a szent hegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Filmbemutatóval, magyar táncokkal és székely gulyással ünnepeltek a bukaresti magyarok a 12. Európai Filmfesztivál magyar estjén. „Ha arról kérdeznek, hogy kimondottan román probléma-e a filmemben megjelenő, egy Zsil völgyében élő, tört magyarsággal beszélő gyerek mindennapi verésekkel tűzdelt szomorú sorsa, akinek kéregetéseiből nem kenyér, hanem pálinka kerül az asztalra, mindig azt válaszolom, ez kelet-európai probléma, akár Magyarországon is játszódhatna a film” – fogalmazott Bollók Csaba, az Iszka utazása című, a 2007-es magyar filmszemle fődíjas játékfilmjének rendezője a Bukarestben megrendezett magyar esten. A magyar est másik premierje a bukaresti magyarok Bercsényi táncegyüttesének bemutatkozása volt. Nagy István magyar diplomata és tánctanár vezénylete alatt az együttes a zsúfolásig telt Román Nemzeti Parasztmúzeum egyik termében magyar táncokra perdítette a közönséget. /Oborocea Mónika: Iszka fővárosi utazása. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Rekordszámú nézőközönség, sok jó film és szűkös anyagi lehetőségek jellemezték az idei Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivált – összegezte egy hét történéseit Csíkszeredában Beke Mihály András fesztiválelnök, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Az V. film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál május 12-én kezdődött és május 17-én ért véget, a díjkiosztó gálával. A Sára Sándor filmrendező által elnökölt zsűrinek nehéz volt a dolga. A fesztivál fődíját a tudomány kategóriában a Poros öltöny című film, Bálint Arthur rendező alkotása kapta. A legjobb rendező díjjal Szirmai Mártont jutalmazták Süllyedő falu című filmjéért. A legjobb operatőrnek Sorin Gociu bizonyult, a Ne haragudj, de... című film fényképezéséért. A Kísérleti kategória győztese és a diákzsűri díjazottja a Csempelevél című alkotás, Somogyvári Gergő és Feszt Judit rendezésében. Az Oknyomozó kategóriában a Hackni (Kresalek Dávid) és Szemben a maffiával (Kármán Irén) című filmeket díjazták. A Lírai dokumentumfilm kategóriában az Imádság (Mohi Sándor) és a Végállomások (Németh Gábor Péter) nyerte el a szakmai zsűri tetszését. A Legjobb első film lett a Zágoni Bálint rendezte Benedek Doktor csodakútja, a zsűri két különdíját pedig a Gulyás Gyula által rendezett Civil Jelentés és a Bayer Zsolt rendezésében készült Utolsó előtti út című film kapta. /Rekordszámú néző az V. film. dok. fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Családias hangulatban tartották meg május 16-án Kolozsváron a negyedik bogáncsos nemzedék búcsúfellépését a táncegyüttesnek otthont adó Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. Könczei Csongor koreográfus ismertette a Bogáncs történetét és búcsúzó nemzedékének tevékenységét. /S. B. Á. : Bogáncsbúcsú a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Különleges világot képez Haller József művészete – jelentette ki Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese a képzőművész legújabb kiállításán Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Haller József az utóbbi évek munkáiból állította össze grafikai kiállítását. /Haller József, a reneszánsz ember. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Két könyvbemutató volt a hét végén Temesváron, a magyar nyugdíjasok klubjában. A rendkívül tevékeny tagság és vezetőjük Béres Margit a változatos szórakoztató programok közé művelődési rendezvényeket is befogad. Vámos-Gulyás Margit: Egy óvónő emlékei és riportok (Pardon Folyóirat Könyvkiadója, Temesvár, 2008) a nyugalmazott óvónő első könyve, egy küzdelmes életpálya tanulságait összegző írások fűzére. Kató Gizella jól ismert alkotója a városnak, mese- és elbeszéléskötetei, versei két nyelven is közkézen forognak. Legújabb könyve: Az ígéret (Eurostampa Könyvkiadó, Temesvár, 2008) eddigi műfajaiból többet is magába foglal. Először a rajzoló, zenélő édesapjára és költő férjére, Kató Sándorra emlékezett. /Szekernyés Irén: A tényektől a fikcióig. Két könyvbemutató a magyar nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Herédi Zsolt szociológus /sz. Kolozsvár, 1971/ az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje szerint hiányzik az egységes városfejlesztési koncepció. Kiemelt helyet szán a kolozsvári magyar fiatalok, fiatal családok problémáinak, a környezetvédelmi kérdéseknek. A közszolgálati intézmények centralizált, belvárosi szolgáltatásainak lakótelepi kiterjesztései a belvárosi forgalom túlterheltségét is csökkentenék. Támogat minden tervet ami a régi a zöldövezetek megőrzésére irányul. /Sz. K. : Hiányzik az egységes városfejlesztési koncepció – véli Herédi Zsolt szociológus, az MPP városi tanácsosjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

A Magyar Polgári Párt kovásznai jelöltjei a csomakőrösi kultúrotthonban tartottak kortestalálkozót. Cseh Béla, a kovásznai szervezet elnöke ismertette az MPP célkitűzéseit, majd Zsuffa Levente, az MPP polgármesterjelöltje szólt az egybegyűltekhez. /Bodor János: A magyarság boldogulását akarják (Kampányban a kovásznai MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Cs. Gyimesi Éva nyitotta meg a május 17-én tartott Dsida Jenő-konferenciát, utalva az erdélyi költő máig ható spirituális üzenetére, másrészt a Dsida Jenő költészetére való odafigyelés hiányára. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének Diszharmóniák Dsida Jenő költészetében? elnevezésű konferenciája a tavalyi Dsida Jenő centenáriumi rendezvénysorozatból kimaradt szakmai fórumot kívánták pótolni, ugyanakkor lehetőséget teremteni Dsida-kutatók szakmai találkozására. Amedeo di Francesco (Nápoly) előadásában kitért a költői életmű disszonáns, diszharmonikus elemeire. A disszonancia kérdése volt a középpontja Láng Gusztáv előadásának is, melyben a hit toposza köré szervezve egyfajta összehasonlítást nyújtott Pilinszky, Babits és Dsida költészete között. Az irodalmi konferencián ugyanakkor a költői életmű olyan fontos elemei is előtérbe kerültek, mint a halál, önkép/önreflexió vagy éppen a Trianon-kérdés. /Musca Szabolcs: ”Nagy kincsek a láthatatlanok világában találhatóak” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Csíkszeredában a Márton Áron Gimnázium kápolnáját, az impozáns épületet és a benne tanuló diákokat ismét vigyázzák a magyar szentek, ugyanis a kápolna/díszterem ablakaira visszakerült központi figuraként, kisdeddel a karján a Szűzanya, a szent koronát neki felajánló Szent István alakja, valamint fia, Szent Imre herceg, az ifjúság védőszentje. Az alkotás avatóünnepsége június 4-én lesz. E hármas kompozíció visszaállítása régóta dédelgetett álma a csíkszeredai gimnázium korábbi igazgatójának, Lászlófy Pálnak. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészek nem csupán rekonstruálták a második világháború után leszedett ablakokat, amelyeknek alig tíz százalékát törmelékek formájában őrizte a Szent Kereszt-Plébánia padlása, hanem úgy állították azokat vissza, hogy közben alkotói szabadságuk is érvényesülhetett. /Antal Ildikó: Visszakapta ékét a gimnázium kápolnája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Az erdővidékieken kívül a megyéből és határain túlról is népes közönséget vonzott Vargyason a Daniel-kastélyban és parkjában szombaton rendezett I. Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Nap. A régizene mellett középkori harci jelenetek bemutatására, fényképkiállításra, mesemondásra, művészettörténeti előadásra és reneszánsz táncházra is sor került. A kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének tagjai páncélba vagy bőrvértbe öltözötten egy- és kétkezi fegyvereket, kelevézt és egyéb, már a feledés homályába veszett fegyvert forgatva tartottak bemutatót. A Bodvaj Egyesület munkatársainak köszönhetően a gyermekek régi játékokban vehettek részt, mint a mocsárjárás, kápolna, likarézás vagy az ickázás. Utóbbiról a krónikák is megemlékeznek, egy 1510-es feljegyzés szerint már játszották ezt az ugráláson alapuló játékot. A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozásaira is sokan elmentek. Fehér János művészettörténész A késő reneszánsz építészet Erdővidéken című előadásában a Daniel-kastélyról beszélt. Megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Reneszánsz épített örökség Háromszéken című kiállítása. A baróti Kájoni Consort régizene együttes Zeneszerzők a budai udvarban a XV–XVII. században címmel tartott koncertet. /Hecser László: Virágdal és fegyverzörej (Reneszánsz Nap Erdővidéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A reménységről beszélt Batizán Attila rákosdi református lelkész a felújított vajdahunyadi műemléktemplomban tartott május 18-i, vasárnapi istentiszteleten. A közel négyszáz évvel ezelőtt, Bethlen Gábor által építetett vajdahunyadi templom ma is áll, sőt kívül belül megújult, a padsorok hétről-hétre megtelnek, ez azt jelenti, hogy itt Vajdahunyadon, a magyar közösségben nemcsak múltról és jelenről, de jövőről is beszélni lehet – hirdette a lelkész. Winkler Gyula EP képviselő számba vette az utóbbi évek közösségi megvalósításait: a régi és új magyar házat, a felújított református gyülekezeti házat, a 800 millió lejes kormánytámogatással újrafedett református műemléktemplomot. /Gáspár-Barra Réka: Hálaadó istentisztelet Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

A zömében magyarok lakta Hadadot két évvel ezelőtt földcsuszamlás sújtotta, majd a patak is kiöntött, emiatt egy ház összedőlt, közel húsznak pedig megrepedtek a falai. A megrongálódott házakat többé-kevésbé sikerült rendbe hozniuk a hadadiaknak, a súlyosan megrongálódott református műemlék templom sorsa még mindig kilátástalan, szétrepedtek a falak. Az állam által kiutalt segély nem fedezte egészében a lakóházak rendbehozatalának költségeit sem. Az emberek félnek, nem tudják, mikor következik be egy újabb földcsuszamlás. Molnár Árpád református lelkész elmondta, a templom rehabilitációs munkálataira /a budapesti Parditka János építész tervei alapján/ eddig több mint 800 ezer lejt költöttek, melynek oroszlánrészét a magyar állam biztosította, a Teleki László Alapítványon keresztül. További 500 ezer lejre lenne szükségük ahhoz, hogy ismét használhatóvá váljék. Az 1423-ban épített, majd 1600-ban átalakított kegyhellyel – mely kezdetben katolikus templom volt, és Szent László tiszteletére szentelték fel – korábban is voltak gondok. 2000-ben a csúszásnak indult templomot életveszélyesnek nyilvánították, és bezárták. Azóta lényegében nincs temploma a helyi gyülekezetnek, a Dégenfeld kastélyban alakítottak ki két imatermet. /Babos Krisztina: Templom fal nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Kevesebb volt az elhagyott gyerekek száma, 2007-ben 1710 gyermeket hagytak el az egészségügyi intézményekben. 2003-ban 5130 esetet jegyeztek, 2004-ben ezek száma 4614 volt. 2005-ben 2580 és 2006-ban 2216 gyermeket hagytak el. Romániában 2006 végén 73 976 kiskorú volt állami gondozásban, közülük 26 105-en gyerekvédelmi intézetekben nevelkedtek. A tavalyi évben a hatóságok megelőző intézkedései nyomán 34 000 gyermek esetében sikerült elérni azt, hogy szüleik ne hagyják el őket. /Kevesebb az elhagyott csecsemő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Július elsejétől jelentősen bővül az ingyenes és támogatott árú gyógyszerek listája – jelentette be Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. /Fried Noémi Lujza: Ingyenes gyógykezelés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Az RMDSZ városfejlesztési programja elkészült, az eddigi és a következő napokban tartandó találkozókon elhangzó ötletek, vélemények alapján még bővítik, finomítják azt – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi tanácstag-listájának vezetője. Az elmúlt héten az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetség küldötteivel is tárgyaltak. Az építőipari vállalkozók szakemberhiányra panaszkodnak. Tóth-Birtan felvetette, négyszáz-ötszáz fiatal hazavonzására a legalkalmasabb a szoftveripar idetelepítése lenne. /Farkas Réka: A politika adja át helyét a szakmának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A napokban tette le Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus a hivatali esküt, így a korábban RMDSZ-es Hegedüs Lajos mellett Kolozsvár második magyar alprefektusa lett. Györke Zoltán a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) tagja, ebben a pátban politizált, magyarként. Ismert liberális párti magyar Csibi Magor európai parlamenti képviselő is. Györke elmondta, rajta kívül vannak még magyarok, mind a liberális pártban, mind más román pártokban is. Alprefektusként most már párton kívüli. Arra a kérdésre, hogy magyarként, liberálisként vagy közhivatalnokként határozza meg önmagát elsősorban, azt válaszolta, hogy a közigazgatásban szeretne karriert befutni. Diplomatikus választ adott. Kolozsváron 19 százalék a magyarság aránya, mégis hiányoznak a magyar feliratok. Arra a kérdésre, hogy ki kellene-e tenni a kétnyelvű feliratokat, azt válaszolta, hogy a törvény ezt húsz százalék esetén engedélyezi. /Fleischer Hilda: Magyar, nemzeti liberális és magas rangú köztisztviselő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Marosvásárhely nem bővelkedik szobrokban, de ami van, azt sem becsülik meg. Legutóbb a Borsos Tamás-mellszobor és a Sütő András-dombormű ellen intéztek támadást. Most a Kárpátok sétányon található térszobrot, Kolozsvári Puskás Sándor alkotását szemelték ki valakik. Mindegyre eltűnik róla egy-egy fémrész. /(nk): Vetkőztetés a Kárpátok sétányon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Az első civil építkezés, egy XIV–XV. századi házalap maradványait fedezték fel Csíkszereda központjában – két évvel ezelőtt. Akkoriban sokan méltatták a régészeti feltárás eredményeinek jelentőségét. Az is elhangzott, hogy egy kisebb régészeti parkot építenek ki a területen. Ez nem készült el. A természet lassan visszahódítja a területet. A korhoz képest viszonylag nagy alapterületű, háromosztatú házat jelentős személy lakhatta. A terület egykor a Csíkszeredába olvadt Mártonfalvához tartozott. A település középkori történelme ismeretlen, akárcsak a városé. Senki sem tudja, hogy Csíkszeredát mikor alapították, mikor lett várossá. Az augusztusi ünneplés apropóját Izabella királyné 1558-ban kiadott dokumentuma adja, amely „mindössze” csak adómentességet biztosító okirat „Csíkszereda mezőváros” számára. – Mi annak idején a szakmai munkát, azaz a feltárást, a leletek értékelését elvégeztük – jelezte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. /Szüszer-Nagy Róbert: Ráérős örökösök. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

A zoboraljai Alsóbodokon, Felvidéken május 17-én a Magyar Koalíció Pártjának Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében szórványkonferenciát tartottak a Kárpát-medencei szórványmagyarságról. A konferencián részt vettek a magyar nemzet szlovákiai (Felvidék), romániai (Erdély, Partium, Bánság), szerbiai (Délvidék), szlovéniai (Muravidék), ukrajnai (Kárpátalja) közösségeinek és a nyugati magyarságnak a képviselői, valamint magyarországi szakemberek. A közlemény szerint tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az elszakított magyarság őshonos településein, tájegységeiben eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani, valamint kulturális következménye. Ma már nemcsak a néprajzi és nyelvi peremterületek szórványosodnak, hanem a magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelennek a szórványosodás egyes elemei. Okát ennek elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni: a szülőföld kényszerű elhagyásában, a magyar lakosság szülőföldjéről való kitelepítésében, kiűzésében vagy elmenekülésében, a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában, a magyar közművelődés elsorvasztásában, szinte minden, a nemzethez kötődő közösségi tér elsorvasztásában, a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában, a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való megváltoztatásában, a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében, a szervezett asszimilációban, a demográfiai mutatók romlásában stb. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az elszakítottságban élő magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni, és a szórványokkal törődni kell. A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül önmaguk nem tudják enyhíteni gondjaikat. Fontosnak tartják az egész Kárpát-medencében fogható, a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését. Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános iskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse. A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi nevelésnek és a családközpontú nevelésnek. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője leszögezte, sajnos, a mai átlag magyarországi ember számára a „szórványmagyarság” kifejezés gyakorlatilag nem sokat vagy semmit sem jelent, mert legtöbbjük egyáltalán nem szembesül ezzel a problémával. Balla szerint Arra kell törekedni, hogy a határon túli magyarok számára létrehozott intézmények és egyéb létesítmények, mint pl. Máért, Apáczai Közalapítvány, Selye János Egyetem, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, kedvezménytörvény, Mária Valéria-híd, a csángóügy stb. – európai üggyé váljanak. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, MSZP országgyűlési képviselő szerint a szórványsors elleni küzdelmet a magyarság saját belső viszályai, politikai harcai is nehezítik. /Aggasztó méretekben szórványosodik a Kárpát-medencei magyarság. Délvidéki konferencia a magyar népességfogyásról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

A második világháború történtét feldolgozó, sokkötetes tudományos mű kiadásáról írt alá rendeletet egyik utolsó elnöki intézkedéseként Vlagyimir Putyin. A szerkesztőbizottság elnöke Anatolij Szergyukov védelmi miniszter, s a testület tagjai között van számos tudós és a legmagasabb orosz katonai vezetés több tagja is. Mivel A nagy honvédő háború 1941–1945 című munka szerzői nagyon sok, eddig titkosított anyagot is felhasználhatnak, szakértők valószínűnek tartják, hogy az új könyv mellett a korszakról szóló minden eddigi történeti munka – mintegy 20 ezer könyv – felszínesnek tűnhet majd. Az orosz Tudományos Akadémia Orosz Történelem Intézetének vezető kutatója, Tatyjana Busujeva elmondta: Anatolij Szergyukov miniszter mintegy másfél millió darabból álló irattömeg titkosításának feloldásáról rendelkezett egy éve, de a történészek eddig még nem fértek hozzá a felszabadított iratokhoz. Busujeva szerint az iratokból talán kiderülnek a válaszok arra, hogy a szovjet rendszer miért nem védte meg az országot az 1941-es katasztrófától, vagy hogyan vehették be Minszket a háború hatodik napján. A szovjetunióbeli kollaboráció talán a legtömegesebb volt Európában, de a tényt nem lehet az áruló-hős összefüggésben vizsgálni. Az elvonuló szovjet hadsereg ugyanis az ellenség kezére adta Ukrajnát, Fehéroroszországot, a Baltikumot és Oroszország nagy területeit, s az ottani embereknek túl kellett élni a háborút. Nemrég kezdtek írni arról, hogy a Kurszki és a Brjanszki területen a németek köztársaságot hoztak létre: az oroszokból hadsereget alakítottak, iskolákat és drámai színházat építettek, a parasztoknak 10–10 hektár földet osztottak. Az emberek végül a partizánok és a Vörös Hadsereg fogságába estek, és kénytelenek voltak árulónak bélyegzetten külföldre menekülni. /Újraírják a második világháború történetét Oroszországban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Új, magyar érdekeltségű információs honlappal gazdagodott az internetes világ. A Kolozsvár.info, a helyi lakosokat célozza meg. Lőrincz Csaba, a Kolozsvár.info szerkesztője elmondta, 2008 februárjában indultak, azóta pedig mind tartalomban, mind pedig arculatban jelentősen fejlődtek. A szolgáltatások között jelenleg hírek, programajánló és címkézett térkép szerepelnek, találhatók linkek a kolozsvári magyar nyelvű rádiók internetes változatához is. A programajánlóban szerepel a kolozsvári színházak, operák, mozik műsora, a városban zajló koncertek, fesztiválok, előadások, expók, kiállítások időpontja is. /I. I. : Kolozsvári „körülnéző”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A hét elejétől aktív a Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja, amely a világhálón www.ekeban.rocímen található. A három nyelvű (magyar, román és német) honlap az 1892 óta megszakításokkal működő, legutóbb 2001-ben újraalakult turista egyesület történetét, Útjelző című saját kiadványát, a közös túrákon készült fotókat, friss híreket, partner szervezetek linkjeit és a 2008. évi túratervet tartalmazza. /Pataki Zoltán: A Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A kolozsvári származású népes Krémer család több tagja is Tháliának kötelezte el magát, és életüknek egy szakasza Szatmárhoz köti őket. Leghíresebb közülük talán Krémer Sándor, aki hosszú évekig volt színházigazgató Szatmárnémetiben, és mint színművész, emlékezetes alakításokkal lépett fel a társulatban. Nemcsak a Krémer testvérekről és gyermekeikről szól a könyv, hanem a feleségeikről is, akik jellemzően ugyancsak színésznők, primadonnák voltak. Valamennyiük sorsára rányomták bélyegüket a huszadik század viharai, és a Magyarországot, s ezen belül Szatmárnémetit sem kímélő történelmi események, háborúk, határtologatások. Életükről, művészetükről, családjukról, sorsuk alakulásáról szól a hiánypótló kötet. Csirák Csaba Egy színészdinasztia szatmári kötődései című könyve nélkül a szatmáriak már nem is emlékezhetnének rájuk. /Debreczeni Éva: Egy színészdinasztia szatmári kötődései. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./

Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora kifejtette, hogy nem akarja a sárba taposni a Sapientiát. A Sapientia idősebb tejtestvérével, a Partiumi Keresztény Egyetemmel „szívják az apanázst a kezdetektől fogva”. Kessler szerint lehetett volna jobban gazdálkodni, ésszerűbben megszervezni a szakokat. Egyesek az egyetemből éltek, védik a saját tevékenységüket. A Bolyai Egyetem létrehozásának elpuskázása szinte kizárólagosan az RMDSZ-nek róható fel. Mindig kihátráltak az ügy mögül. A gordiuszi csomót Neptunban vágták el, aminek a hozománya a magyar tagozat különválasztása a BBTE-en. Igenis szólni kell, ha nem jó irányba mennek a dolgok. /Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora: Replika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Előzmény: Dr. Muzsnay Csaba, Kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Miért kell sárba taposni a Sapientiát? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./