Ambrus István, a Paprika Rádió munkatársa két barátjával április 19-én éjjel Kolozsváron ment haza, magyarul beszélgettek, három román fiatal váratlanul hátulról rájuk támadt. „Megpróbáltuk védeni magunkat, ahogyan tudtuk, de nem volt sikeres, az elkövetők elrohantak, miközben lebozgoroztak bennünket” – idézte fel a történteket Ambrus István. Egyik társukat a földre teperték, és rugdosni kezdték. „Szerintem olyan emberekről van szó, akik nem először követtek el ilyesmit, az egész kitervelt dolog volt” – mondta Ambrus István. A helyszínre érkezett rendőrök arról tájékoztatták őket, előbb törvényszéki látlelet szükséges ahhoz, hogy nyomozást indítsanak az ügyben. A megvert fiatalok az éjszakát a kórházban töltötték, Ambrus Istvánnak fél arca teljesen elkékült, míg egyik társának kis híján eltörték az orrsövényét. Kolozsváron az elmúlt időszakban nem ez az első eset, hogy magyar fiatalokat bántalmaztak: legutóbb március 15-én vertek össze fényes nappal egy magyar fiatalembert. „Jellemző, hogy négyévenként a választásokat megelőzően gyakoriak Kolozsváron az ilyen aljas, sunyi, aszfalt-huligán megnyilvánulások” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Ismét magyar fiatalokat bántalmaztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Újból megvertek és bozgornak tituláltak magyar fiatalokat Kolozsváron. A törvényszéki orvos az ortodox virágvasárnap ünnepére hivatkozva csak két nappal később, április 21-én állítja ki a látleletet. Az utóbbi időben megsokasodott magyarverések miatt az RMDSZ a hallgatás megtörésére és egységes fellépésre szólítja fel a magyar lakosságot. /Magyarverés kampány előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Sok-sok év várakozás után végre munkához látnak a szakértők, és elkészítik Székelyföld fejlesztéspolitikai stratégiáját. Szociológusok, politológusok, antropológusok, közgazdászok, jogászok vállalták a munka rájuk eső részét. A sikerhez szükség van a politikum támogatására és a közakaratra is. /Farkas Réka: Érvényesülnie kell a közakaratnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori alapító tagja a tévében kifejtette, elérkezett az időt arra, hogy a magyar liberálisok levonják a pártban kialakult erkölcsi válság konzekvenciát és „bezárják a boltot”. Bíró Béla hosszú évek óta tudja, hogy az SZDSZ azoknak a céloknak a hatékony képviseletére bizonyult alkalmatlannak, amelyek képviseletében egykor megszületett. Az SZDSZ értelmiségi holdudvara elutasította a közösségi jogok igényét. Az autonómia vonatkozásában is csupán az egyén autonómiájának fontosságát hangsúlyozták. Követelték a másság tiszteletét, elutasították a diszkriminációt és a többségi nacionalizmust – Magyarországon. A környező államokban jóval toleránsabbnak bizonyultak ugyanezekkel a törekvésekkel szemben. Bíró szerint a Fidesz mellett a liberálisok váltak annak a kulturkampfnak a fő irányítóivá, amely a jobboldal nemzeti ideológiájával szemben egy nem kevésbé elfogult és egyoldalú „antinacionalista” kizárólagosságot próbált ráerőltetni az ország egészére. /Bíró Béla: Pártkatona vagy állampolgár? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Tusnádfürdőn április 19-én megrendezték hatodik alkalommal a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát. A rendezvényen körülbelül 50 személy vett részt. A fórumnak továbbképző jellege mellett célja, hogy a pedagógusok megismerjék egymást és tapasztalataikat kicseréljék. Petres Kinga főszervező elmondta, hogy a résztvevők rendezvényről rendezvényre aktívabbak. A következő témákban végeztek műhelymunkát: Önismeret és szakmai kompetenciák szerepe a pedagógus személyiségének fejlődésében; A tanulás tanítása és Gyakorlati technikák a hatékony, erőszakmentes kommunikáció érdekében. A pedagógusok babakészítést tanulhattak, Boldizsár Ágostonnal dramatikus játékokon vettek részt. /Szabó Katalin Noémi: Pedagógusok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Csángó kisdiákok alkotásaikat hozták el Pusztináról, illetve Frumószáról Sepsiszentgyörgyre, a Míves Házban április 19-én volt a kiállításuk, felléptek dallal, tánccal is. Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes köszönetét fejezte ki azoknak a székelyföldi pedagógusoknak, akik vállalták, hogy Csángóföldre költöznek, és magyarul írni-olvasni tanítják az ottani gyermekeket. Most tizenkilenc falu iskolájában van magyaroktatás. Jelen volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes, aki eddig nyolcvannyolc alkalommal járt néprajzi gyűjtőúton Moldvában. A csángó gyermekek kiállítását a szeptember óta Pusztinán oktató Vajda Éva sepsiszentgyörgyi magyartanár szervezte. /Mózes László: Képeslap Csángóföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Sikeres volt április 19-én a XV. Gyöngykoszorú Erdőcsinádon. A dal, a tánc, a néphagyományok széles körű felújítását célzó mozgalmat Szabó György Pál és Szabó Éva pedagógus-házaspár kezdeményezésére indította 1991-ben az EMKE, és azóta hetvennél több találkozót tartottak, mindet Maros megyében. A népviseleti parádét ezúttal is Miholcsa József sárpataki Mátyás-huszárjai vezették, majd új házigazdaként Bálint Csaba református lelkész köszöntötte a mintegy húsz csoportot. Emlékeztettek Szabó György Pálnak a tizedik találkozón elhangzott szavaira: „Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban és népviseletben”. Emléklapot, Bernády-albumot nyújtottak át az együtteseknek, továbbá Molnár Dénes (Erdőcsinádon élő) képzőművésznek, Miholcsa József szobrászművésznek és huszárjainak, végül az Erdőcsinádon született Füzesi Albert marosvásárhelyi táncmesternek, főszervezőnek. /Bölöni Domokos: Dalban, táncban, népviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Többnyire kudarccal végződtek az RMDSZ és a frissen megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) között folytatott egyeztetések. Borbély Tamás újságíró szerint elsősorban a Szász Jenő által vezetett MPP érdekei követelték meg azt, hogy ne jöjjön létre egyezség közös listaállítás tekintetében. Az RMDSZ-nek nem érte meg erőltetnie az alkut. Kicsi az esélye annak, hogy az MPP eléri az európai parlamenti választáson Tőkés László által elért 40 százalékos szavazatarányt, viszont az RMDSZ elveszíthet olyan stratégiai fontosságú önkormányzati tisztségeket, ami világosan mutatja majd, hogy valamilyen féle együttműködés nélkül a romániai magyarság kudarcra van ítélve. Az RMDSZ és az MPP közötti helyi szintű együttműködési kísérletek azért hoztak részben sikert, mert a román pártok példátlan módon összefogtak. /Borbély Tamás: Tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A csendőrség kivizsgálja a gelencei eset körülményeit, közölte Adrian Faur alezredes, a megyei csendőr-felügyelőség parancsnoka. Csendőrségi túlkapás Gelencén címen a Háromszék április 18-i száma jelezte, hogy egy csendőrjárőr szabálytalanul járt el igazoltatás során, és durván elbánt egy férfival. A Háromszék korábban másik esetről is írt, egy nagyborosnyói illetőségű csendőr tavaly karácsonykor Zágonban duhajkodott. Az esetet kivizsgálták, a leírtakat valósnak találták, a parancsnok felbontotta az altiszt munkaszerződését. /Szekeres Attila: Kivizsgálják az ügyet (Csendőrségi túlkapás Gelencén). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Nem iktatta a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a Star Rádió a Magyar Polgári Párt (MPP) arra vonatkozó kérvényét, hogy biztosítsanak számára műsoridőt politikai jellegű műsoraikban a választási kampány idején. Akárcsak 2004-ben, idén sem tudja a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv-ben és a Star Rádióban hallatni a hangját az RMDSZ ellenzéke. A Ferenczy Károly, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógorának a tulajdonában lévő tévé- és rádióadónál először arra hivatkozva tagadták meg a kérvények iktatását, hogy nem tudják, lesznek-e politikai műsoraik. Amennyiben a két adó nem hajlandó megadni a törvény által biztosított jogot, panaszt tesznek az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA). A két sajtóorgánum 2004-ben hasonlóképp járt el Szász Jenő polgármesterjelölt esetében, amiért a CNA bírságot rótt ki rájuk. /Pengő Zoltán: Cenzúra áldozata az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A XIII. Bánsági Magyar Napok teltházas zárórendezvénye Temesváron, a Csiky Gergely Színház nagytermében volt. Csene, Zsombolya, Szapáryfalva és Igazfalva után, a Bartók Béla Líceum tánccsoportjai és citerazenekara bemutatta a Hagyománykeresőben című folklór-műsort. A Szabó Ferenc vezette, közel 100 tagú Bokréta, Kisbokréta és Morzsa-Bokréta tánccsoportokból, valamint a citerazenekarból álló temesvári hagyományőrző együttes ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A kiemelkedő teljesítmény nem kis mértékben Szabó Ferenc tanítónak, a Bokréta együttes vezetőjének köszönhető, akinek a folklórgálán EMKE-díjat adott át Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. /Pataki Zoltán: EMKE-díj Szabó Ferencnek. Nézőcsúcs a Hagyománykeresőben folklórgálán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Szovátán a Teleki Oktatási Központ elsődleges tevékenysége a pedagógus-továbbképzés, mégis Szovátán, a Bernády Közművelődési Egylet mellett ezen intézmény jelenti a kulturális életet. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, a szovátai kulturális életben kisebb szerepelt vállalnak. Most a megélhetés az elsődleges problémájuk, kevesebb idő marad a kulturális rendezvényekre. A TOK sok vetélkedőt szervez, például a Bethlen Gábor történelmi vetélkedőt, a Virág környezet- és természetvédelmi vetélkedőt, valamint a vetélkedőkkel egybekötött táborokat. Ilyen a pedagógusok pszichológiaversenye, vagy a középiskolásoknak ajánlott faragótábor. Elemi iskolásoknak szánják az Erdei iskolát, szerveznek matematikai tehetséggondozást is. Idén március 15-én, a Szovátai Székely Tanács segítségével szervezték meg a kisiskolásoknak szánt Székely ifjak és '48 vetélkedőt, ennek hatalmas sikere volt. Pályáznak a vetélkedők rendezésére. A TOK folyosói hagyományosan kiállítófelületté váltak, hamarosan egy Kuti Botond-tárlatot nyitnak. A Kriterion Kiadó minden évben megszervezi Szovátán könyvbemutatóját. A Kriterion és a Pallas-Akadémia könyveit a TOK is árusítja. /Nagy Botond: Vonalkódos versenyfutás? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Öt próbán mérte össze tudását, tehetségét az az ötven VI-VII. osztályos diák, akik április 11-én részt vettek Az Anjouk és Zsigmond kora történelmi vetélkedőn. A szászrégeni magyar történelemtanárok és a helyi Humana Regun Egyesület által meghirdetett versenyre tíz csapat nevezett be. László Márton, a Teleki Téka történésze, levéltárosa állt a zsűri élén. A Historia nostra történelmi vetélkedő támogatói között volt a Communitas Alapítvány, a szászrégeni Humana Regun Egyesület, meg a Szászrégen és Vidéke című lap. /Fábián András Gy. : Historia nostra – történelmi vetélkedő Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Négy várost érintő turnéra indult a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, amelynek első állomása Kolozsvár volt, majd a következőkben Marosvásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós. Kolozsváron stúdiójellegű előadást, A látogatót láthatták az érdeklődők. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért A csodálatos mandarin című klasszikus műve ihlette. Mozgásszínházi játékról van szó. /Darvas Beáta: Kolozsváron járt A látogató. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A feljegyzések szerint az első székelyföldi performanszt Sepsiszentgyörgyön Ütő Gusztáv tartotta 1987-ben, fél-nyilvánosan, zárt ajtók mögött. Egy fotókiállítás kapcsán Ütő Gusztáv írt a Háromszék egyik friss számában: a tárlaton az értékek pusztulásába „tétlenül belenyugvó attitűdöt terjesztő végkicsengése van a fényképeknek”. Végkicsengése: kiöregedtünk, elhagyattattunk, gyengék és gyávák vagyunk… Egy nemzetrésznek csak a hiábavalóságot, a lemondást, a menekülést kell vizuálisan bemutatni? – kérdezte Ütő. Vidám, erőt és önbizalmat árasztó képekre van szükség. /Székedi Ferenc: Panaszfal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Gyermekszínjátszó fesztivált tartanak április 25-26-án a Hargita megyei Felsőboldogfalván. Az idén tizenharmadik alkalommal megszervezett Játsszunk együtt! Gyermekszínjátszó Fesztiválon általános iskolai csoportok mutatnak be mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat, illetve 1–8. osztályos „színművészek” mérik össze tehetségüket versmondásban, éneklésben, zenében. A rendezvény a régió huszonhárom településének kisiskolásait invitálja színpadra – tájékoztatott Tamás Zoltán, a szervező Fülöp Áron Általános Iskola igazgatója. /Rendezte: a tanító néni. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Nincs olyan, hogy román vagy magyar. Csak rossz és jó ember létezik” – mondogatták nagyszüleink, mikor legelőször kicsúfoltak minket azért, mert más nyelven beszéltünk- olvasható a lapban. A napokban magyar fiatalokat vertek meg Kolozsváron. A három román fiatal az „Afara cu ungurii din tara!” – mondatot kiabálta /Ki magyarokkal az országból!/. A támadók később nem kerültek elő. „Azt hiszem, valahol mindannyian felelősnek érezhetjük magunkat. Nagy a szánk. ” – állapította meg a két cikkíró, az „állandó hőzöngés” nem használ. Március 15-én megvertek egy 17 éves magyar fiút, Kolozsváron. Nemrég magyarellenes feliratok jelentek meg a városban, többek között: ,,Halál a magyarokra!” Kárpátalján és a Vajdaságban számos esetben magyar fiatalokat. Világméretű jelenségről van szó. A cikkírók szerint a „lehetséges megoldás az lenne, ha megpróbálnánk csendben maradni” – legyünk méltók az európai polgár megnevezésre – ajánlják. /Osváth Diána, Románszki Zsuzsa: Konfliktus. Kezelés? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Úgy néz ki, a romániai magyar társadalom belefullad a politikai vitába. Ma már két párt feszül egymásnak, küzd a polgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácstagi székekért, ígérnek fűt-fát, vagy annál is többet, írta a lap munkatársa. Nemzeti öntudattal felvértezett, képzett, tanult emberekre van szükség, olyan anyanyelvi oktatási rendszerrel, amely magasabb szintű képzést nyújt. Elkötelezettebb, önfeláldozóbb oktatókra lenne szüksége a magyar iskolarendszernek. Ezért megdöbbentő, hogy Háromszék megye harminc iskola- és óvodaigazgatójának fele meg sem mukkant az új oktatási törvénytervezet vitájában. Elpuhult, elkényelmesedett a pedagógustársadalom egy része. /Simó Erzsébet: Közömbös pedagógusok és a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Április 19-én tartották az első országos gyermekkari találkozót, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezett – Éneklő Ifjúság Kodály Zoltán szellemében mottóval – a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség (82 esztendős kora ellenére tevékeny) tiszteletbeli elnöke, bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ezt a rendezvényt évente, mindig más-más helységben/régióban és más kórusokkal (is) megismétlődő vándortalálkozóvá szeretnék fejleszteni. /Fodor György: Első gyermekkari találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Elítélően szólt a magyar és román diákok külön iskolákban történő oktatásáról Hargita és Kovászna megyében Traian Basescu államfő. „A magyar gyermekek a román nyelv ismerete nélkül kezdik az első osztályt, majd az iskolában elsajátítanak egy kevés romántudást, ám anélkül, hogy román diákokkal való kapcsolatokban gyakorolnák azt” – magyarázta Basescu, hozzátéve: ezek a fiatalok az iskola elvégzése után kénytelenek lesznek kizárólag Hargita és Kovászna megyében boldogulni, mivel nem ismerik megfelelő szinten a román nyelvet. /Nagy B. István: Diszkriminált magyarok? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Sokan gondolják, hogy Erdélyben a közelgő helyhatósági választásoknak csupán az a tétje, hogy az RMDSZ vagy az MPP hány jelöltjét juttatja majd be a helyi tanácsokba. Valójában a választások magyar és román pártok, koalíciók, más nemzetiségű érdekképviseletek, illetve nagyon sokféle és meglehetősen vegyes ideológiák, programok között zajlanak. Székedi Ferenc újságíró szerint a választás szabadságát korántsem az MPP teremtette meg, mert román pártok soraiban most is szép számmal akadnak magyar jelöltek. A közösségi bizalomra alapozó, demokratikus előválasztásokkal az RMDSZ helyzeti előnyre, hitelességi tőkére tett szert, hangsúlyozta Székedi. /Székedi Ferenc: Az igazi tét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Rendezvénysorozattal ünnepelte a könyvtárosok napját a Maros Megyei Könyvtár: kiállításmegnyitók, könyvbemutatók követték egymást. A Teleki Tékában bemutatták a könyvtár által megjelentetett, A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 2001-2005 című kötetet, melyet Fülöp Mária könyvtáros ismertetett. A könyv Maros megye kiadványainak bibliográfiája. A most megjelent kötetből, illetve a sorozat korábbi kiadványaiból kiderül, a három kötetben folyamatosan majdnem megduplázódtak a címek, a legutóbbi 2700 újonnan megjelent kiadvány címét tartalmazza. Ezeknek harminckét százaléka szépirodalmi könyv 887 kötettel, a második helyen a technikai- és orvostudomány áll. A megyében jelenleg 102 kiadó van. A Teleki Tékában megnyílt a 450 éves a Református Kollégium című könyvkiállítás. /Nagy Botond: Könyvünnep a könyvtárosnapon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Május harmadikától a vezetékes telefonokra is bevezetik a tíz számjegyből álló telefonszámot. Hargita megyei vezetékes telefonról ugyancsak Hargita megyei vezetékes telefont már csak a 0266 illetve a 0366 előhívószámmal lehet tárcsázni. A számozás megváltoztatása három szakaszban történik majd, május 3-tól július 31-ig mindkét számozás érvényes lesz. Augusztus 1-jétől szeptember 30-ig valamennyi régi számozás szerint kezdeményezett hívás esetén hangüzenet figyelmezteti a telefonálót a számozás változásáról, október elsejétől pedig a régi számozás szerinti hívásra „nemlétező szám” üzenetet kap a telefonáló. A változtatás gyorshívószámokra is vonatkozik, ezek elé is tárcsázni kell a megyei előhívószámot, így például az eddigi 955 helyett 0266–955-öt kell hívni. A közérdekű tudakozószámok (pontos idő, hibabejelentés stb.) elé pedig egyest kell tárcsázni (pl. pontos idő: a 958 helyett 1958). A változás nem érinti a mobiltelefonok számozását, valamint a 112-es segélyhívó számot. /Tíz számot tárcsázunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Szász Jenő nemrégiben rágalomnak nevezte azokat az RMDSZ-vádakat, melyek szerint az MPP megpróbálja átcsábítani az RMDSZ jelöltjeit. „Jönnek azok maguktól is. Csíkszéken olyan községről is tudok, ahol az RMDSZ tisztségviselői és jelöltjei testületileg átiratkoztak hozzánk. Nem mi kerestük meg őket, hanem ők minket” – mondta Szász Jenő MPP-elnök. A Krónika napilap április 24-i száma szerint „Erdély-szerte számos RMDSZ-es elöljáró függetlenként vagy MPP-színekben indul a választásokon”. A cikk szerint azonban az RMDSZ-es „dezertőrök” szinte kizárólag függetlenként szállnak versenybe a júniusi helyhatósági választásokon. /S. M. L. : MPP: a blöff mint politikai eszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Április 24-én mutatta be Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltlistáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). „Az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet terjesztem a leendő helyi tanács elé, annak harmadik ülésén” – ígérte Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Csinta szerint az MPP minden polgármestere ugyanezt fogja tenni. A párt Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, Kovács István az MPP szintén az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozta. A területi autonómia volt a kulcsszó az RMDSZ sajtótájékoztatóján is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi e sepsiszentgyörgyi elnöke kijelentette: jelöltjeik számára elsődleges cél, hogy az emberek jobban boldoguljanak szülőföldjükön. Az MPP javaslatát azonban kirakatcselekvésnek minősítette, mondván, nem az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli önkormányzat első üléseinek napirendjét megszabják. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi jelöltlistájának élén Tóth Birtan Csaba áll, akit Keresztély Irma főtanfelügyelő, Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester, Klárik Attila LAM Alapítvány vezetője és Miklós Zoltán közgazdász követ. /Kovács Zsolt: Hangsúly az autonómián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma alakult Strasbourgban. Az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoport elnöke, Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, az alapító nyilatkozatot az EP-csoport vezetői mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elnöke és Aleksander Studen-Kirchner, a FUEN ifjúsági szervezetének elnöke írta alá. A most létrehozott fórum rendszeres, nyitott platformot kínál az európai nemzeti kisebbségek képviselői, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervek és kisebbségvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./