Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

A választás eredménye miatt tiltakoztak a romák a Máramaros megyei Koltón. A helyszínre érkező rendőröknek elmondták, hogy pénzt és mezőgazdasági terményeket kaptak voksokért cserébe egy helyi lakostól. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy a polgármesteri székért folyó küzdelemből nem az RMDSZ-es Incze Zoltán, hanem a függetlenként induló Csendes Lajos került ki győztesen. A rendőrség szóvivője elmondta, próbálják a leírások alapján azonosítani azt a személyt, akiről a romák azt állítják, hogy 50 lejt és egy láda paradicsomot kaptak volna szavazatukért cserében. /Voksvásár Koltón? = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia – EMTE), a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatási vonala, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem (SZME) azzal a határozott kéréssel fordultak a politikai pártokhoz, minden közéleti szereplőhöz, hogy véleményük kifejezésében tartózkodjanak attól, hogy a romániai magyar felsőoktatást kiszolgáló intézeteket azok megkérdezése nélkül minősítsék, a nevükben – akár jóhiszeműen – különböző kampányokban szóljanak rájuk politikai hangulatkeltő szövegekben utaljanak, ellenük (vagy nevükben) fellépő önjelölt csoportosulásokat legitimáljanak. A politikai vita során „a már létező és működő intézeteket ne támadják, az ott folyó anyanyelvi oktatás rendezett voltát ne tagadják. Igényeljük, hogy tényfeltárás címén alaptalanul ne keltsék a közpénzekkel való rossz gazdálkodás hírét. Igényeljük, hogy a már működő erdélyi magyar felsőoktatási alternatívák elért eredményeit, fejlődését hazai és anyaországi politikai szereplők ne vonják kétségbe, de ne is sajátítsák ki” olvasható a Magyari Tivadar rektor-helyettes (BBTE), Dávid László rektor (Sapientia – EMTE), Geréb Zsolt rektor (PKE), Gáspárik Attila rektor (SZME), Nagy Örs rektor-helyettes (MOGYE) által aláírt közleményben. /Egyetemek felhívása a politikai pártokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Közös nyilatkozatban léptek fel az erdélyi magyar felsőoktatási intézetek vezetői a romániai és anyaországi politikai és közéleti szereplők részéről tapasztalt támadások ellen. Az elmúlt idő-szakban a Gyurcsány-kormány illetékesei vették össztűz alá a Sapientia Egyetemet. A Gyurcsány-kormány hevesen támadta az elmúlt időszakban a Sapientiát. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nemrég elhibázott menedzsmenttel vádolta és szocialista nagyüzemnek nevezte az Orbán-kormány idején alapított EMTE-t, amelyről a Népszabadság romániai tudósítója a kolozsvári Szabadság hasábjain többek között azt állította, hogy „spekulált a Budapestről érkező pénzekkel, az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, és ötletszerűen, pályáztatás nélkül vásárolt ingatlanokat”. Eközben Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke a napokban Hágában tárgyalt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával az erdélyi magyar felsőoktatás bővítési lehetőségeiről. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Erdélyi rektorok a támadások ellen. = Magyar Nemzet (Budapest), jún. 5./ Emlékeztető: Tibori Szabó Zoltán cikke:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3.

A mostani választáson az igazi gond nem az egyik magyar jelölt bukása volt másik magyar miatt, hanem a romániai magyarság körében eddig nem tapasztalt választói közömbösség. Marosvásárhely, a hajdani „Székelyvásárhely” jelenleg a hagymakupolás honfoglalás frontvárosa. Román és magyar oldalon itt (még) egyaránt bravúr a polgármesteri szék megszerzése, megtartása, visszaszerzése. Marosvásárhely egészen a közelmúltig Erdély egyetlen magyar többségű nagyvárosa, egy majdani székely autonóm közigazgatás esetleges székhelye lett volna. Marosvásárhely „elvesztése” (2000) nem is annyira az addigi (magyar) városvezetés gyengeségének, mint inkább kihívóik agresszivitásának tudható be. A régi-új polgármester, Dorin Florea akkori győzelmét vitatható módon érte el, idén is elszaporodtak a törvénytelen kampány-korzózások a szavazás napján. /LVR: Fél sikerélmény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Temesváron a Magyar Házban megtartott RMDSZ sajtótájékoztatón bemutatkoztak az RMDSZ új temesvári tanácsosai, Szabó Ferenc és Perinac Steva. A magyar érdekvédelmi szervezet négy bánsági kisebbséggel, a szerbekkel, ukránokkal, olaszokkal és bolgárokkal közös listát állított, az első helyen indított Szabó Ferenc tanító, a Bartók Béla Líceum volt aligazgatója mellett így került be a második helyről Perinac Steva, a Dositej Obradovic Líceum igazgatója a tanácsba. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke pozitívnak értékelte a választási eredményeket: a magyarság képviselői visszakerültek a temesvári tanácsba, egy polgármesterük és három „második fordulós” polgármester-jelöltjük van, a helyi tanácsosok számát sikerült 43-ról 46-ra emelni a megyében. Az RMDSZ két új tanácsosa, Szabó Ferenc és Perinac Steva tanárember, mindketten a tanács tanügyi-kulturális-egészségügyi szakbizottságát választották. Szabó Ferenc oktatói és városi tanácsosi munkája mellett folytatni kívánja a Bokréta hagyományőrző csoport vezetőjeként végzett munkáját is. /Pataki Zoltán: Bemutatkoztak az RMDSZ városi tanácsosai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Borbély Ágnes, pszichológus lett az új kisebbségi tanfelügyelő Hunyad megyében, miután elődje sikertelenül vizsgázott a tanfelügyelői versenyvizsgán. A Maros megyei születésű Borbély Ágnes szakképzett tanítónőként került a megyébe, először Csernakeresztúron tanított a magyar elemiben. Időközben elvégezte a pszichológia szakot és jelenleg a dévai Sigismund Toduta Művészeti Gimnázium pszichológiai tanácsadója, illetve betanító tanár a Téglás Gábor Iskolacsoportban. Gáspár-Barra Réka: Új kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Marosszentgyörgyön a plébánia épületében találkoztak a helyi kiadványok szerkesztői. „Lapos találkozó” – hirdette a krétaporos felirat. A kiadványok nevei: Mária és Márta, Küldetésben, Szászrégen és Vidéke, Tűzhely, Harangszó, Anonymus, Új Kezdet. Mindegyik, havonta vagy negyedévente nyomdafestéket látó kislap egyedi a maga nemében. A kommunista rendszerben egyetlen újságcikk sem jelenhetett meg büntetlenül a „bun de tipar,” azaz „nyomtatható” megjegyzés nélkül, idézte fel múltat Nagy Pál író, a romániai magyar újságírás doyenje. Koppándi Sándor cenzor éber volt. Bámulatra méltó, hogy az anyagi gondok ellenére micsoda művészi színvonalú kiadványok születnek nap mint nap. Minden betű, nyomtatott szöveg, amely anyanyelvünkön jelenik meg, a megmaradásunkat szolgálja. Az írott sajtó jövője nagymértékben a vidéki lapokon múlik- ezzel a következtetéssel zárult a találkozón részt vevő kislapok munkatársainak eszmecseréje. Borsos Melinda, a Mária és Márta Magazin főszerkesztője elmondta, egyházi lapról van szó. Fábián András, a Szászrégen és Vidéke főszerkesztője hiánypótlónak nevezte a kiadványt. Lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy írjanak magukról, gondjaikról. Székely Szilárd, az Anonymus iskolai lap szerkesztőségi koordinátora közölte, a lap összefogja azt a négy osztályt, amelyekről írnak benne, hírt ad arról, hogy mit is jelent a katolikus osztály a Bolyai Farkas Líceumban. /Nagy Székely Ildikó: Kislapok „légyottja”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című lap első alkalommal szervezte meg a kis lapok találkozóját. A beszélgetésen kiderült, a regionális és időszakos kiadványok nagy többsége anyagi gondokkal küszködik. A találkozóra eljött a Szászrégen és Vidéke, a Bolyai Farkas Líceum katolikus osztálya által nemrég indított Anonymus, a Vártemplom által kiadott Új Kezdet, a Marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Belvárosi Plébánia Küldetésben című lapja, valamint a Marosi Református Nőszövetség, majd a Pro Missio Alapítvány által kiadott Mária és Márta nőszövetségi magazin. A jelenlevőket Bölöni Domokos és Nagy Miklós Kund, a Népújság munkatársai, a rendezvény szervezői köszöntötték, majd Nagy Pál szerkesztő beszélt a cenzúráról, a kommunizmus idején tapasztalt nehézségekről. A Mária és Márta főszerkesztője, Borsos Melinda elmondta, hogy a nőszövetségi magazin ezer példányban jelenik meg, s folyamatosan fejlődik. A megjelentetési gondok kiküszöbölése érdekében szerkesztői létrehozták a Pro Missio Egyesületet, így pályázni is tudnak a megjelentetési kiadásokra. A találkozóról sajnálatos módon lemaradtak a Dicsőszentmárton és környéke és a Kis-Küküllő menti kiadványok. /Simon Virág: Ki tartozik a kis lapok nagy családjába? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Az utóbbi tíz évben 4,5 százalékkal csökkent Románia lakossága – míg 1997-ben az országban még 22,582 millió állampolgárt tartottak nyilván, addig 2007-ben egymillióval kevesebbet. 1997–2007 között Bulgária lakossága 7,9 százalékkal, Lettországé 6,7, Litvániáé 5,7 százalékkal csökkent, míg Észtországé, Romániához hasonlóan, 4,5 százalékkal. Összességében az EU lakossága 3,4 százalékkal gyarapodott a vizsgált időszakban: 1997-ben 479 millióan, 2007-ben pedig már 495 millióan mondhatták magukat az EU állampolgárainak. /16 millióval több EU-állampolgár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Hatvan év után visszaköltözött a szinajai Peles-kastélyba I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától és száműztek Romániából. Az ugyanakkor államosított szinajai kastélyt és birtokot hosszas huzavona után végül tavaly kapta vissza a király, aki megígérte: az azóta múzeumként működő palotát nem zárja be a látogatók előtt. /Mihály László: A király bevette várát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Kolozsvári Magyar Opera balettkara mindig is szerves része volt az intézmények, azonban kevés szó esett róla. Hiányzik egy hozzáértő kritikus, aki hírt adjon mindarról, ami a tánchoz kapcsolódik a színpadon. A balettkar legutóbbi sikerét az első ízben megrendezett Nemzetközi Klasszikus és Kortárs Táncversenyen, Nagyszebenben aratta. A verseny május 22–25-e között zajlott, romániai, olaszországi, németországi, ausztráliai és japán résztvevőkkel, két korkategóriában. A Kolozsvári Magyar Opera balettkarának három tagja is versenyzett, Roman Andreea, Moldovan Vlad – harmadik, illetve második díjasok –, és Kálmán Róbert. A Jakab Melinda által alkotott „Go Away” címet viselő koreográfia elnyerte a legjobb modern duettnek kijáró díjat. /Fekete Adél: Díjazott kolozsvári balettesek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A helyhatósági választásokon tapasztalt csekély magyar részvétel egyaránt szólt a hitelét vesztett román és magyar politikai osztálynak, az RMDSZ által megtestesített helyi hatalomnak, valamint a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság mindkét pártnak feladta a leckét. Az MPP „gyenge alternatívát” kínált az RMDSZ-szel szemben, és nem volt képes megszólítani a kiábrándult választókat. Tőkés szerint az RMDSZ-nek a kizárólagos pártegység erőltetése helyett a befogadó jellegű nemzeti egység szellemében kellene keresnie a megegyezést magyar testvéreivel. /Tőkés: Feladta a leckét a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Háromszék nagy részében befejeződött a kampány. Már csak néhány településen, köztük két városban – Sepsiszentgyörgyön és Baróton – folytatódik a verseny. A megye élén lezárult a megmérettetés. Győzött Tamás Sándor, és a megyei önkormányzatban is többséget nyert az RMDSZ. Gyakorlatilag nincs szükség egyezségre, a döntések többségét, így a két alelnök megválasztását egyedül is meghozhatja az RMDSZ. Talány, szakít-e az új vezetőség a korábbi gyakorlattal, egyenrangúként kezeli-e az RMDSZ színeiben tisztséghez jutott polgármestereket azokkal, akik függetlenként, esetleg más párt képviselőjeként jutottak mandátumhoz. Tamás Sándor első sajtótájékoztatóján fenyegető hangon jelezte, hetente kérik majd számon a frissen megválasztott MPP-s polgármesterek minden ígéretét. /Farkas Réka: Mit hoz a váltás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Építsetek a hitre, a szeretetre, azokra a közösségekre, amelyekben eddig tanultatok, nevelkedtetek – így búcsúztatta igehirdetésében Sepsiszentgyörgy nyolcszáz magyar végzős diákját június 6-án Kovács István unitárius lelkész a belvárosi református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Tizedik éve szervezi meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki szervezete a közös templomi ballagást minden sepsiszentgyörgyi magyar végzős számára. Elméleti és szakiskolák búcsúzó diákjai voltak jelen. /Fekete Réka: Maradjatok hűek jobbik önmagatokhoz (Ökumenikus ballagás) = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Köteles Róbert fiatal festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Művészetek Háza Pygmalion Galériájában. Az ország nyugati régiójának kiállítótermeiben folyamatosan jelen levő alkotó festői pályája első évtizedét ünnepelte ezzel az egyéni tárlattal. A Nagyszalontán élő művész, aki a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti és design karán végzett. Kísérletező művész, a figuratív és nonfiguratív határvonalára helyezhetők alkotásai. /Szekernyés Irén: Egy évtized a kiállítótermekben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Széles körű összefogás alakult ki kaliforniai magyarok között a Los Angeles-i főkonzulátus kezdeményezésére azzal kapcsolatban, hogy veszélybe került a magyar nyelv és kultúra oktatása a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA). Több mint négy évtized után megszűnhet a magyar nyelvű oktatás az UCLA-n költségvetési gondok miatt – tájékoztatta Bokor Balázs főkonzul március végén az MTI-t. Azóta külön akciócsoport létesült, amely ismert személyiségek aláírásával felhívást tett közzé arról, hogy „komoly összefogásra van szükség, hiszen jelentős nagyságrendű összeget kell mozgósítani közadakozásból”. A nyugati parton csak az UCLA-n tanítanak magyar nyelvet és kultúrát, 1963 óta. A magyar oktatás nemcsak egyetemi körökben ért el sikereket, hanem fontos szerepet töltött be a kaliforniai magyarok intellektuális életében is. A felhívás szerint kiemelt jelentőségű eredmény lenne, ha a 2009-es magyar kulturális évaddal egyidőben állandó, teljes állású magyar szék kezdhetné meg működését az egyetemen. A magyar lektor teljes körű működését évi 76 ezer dollárból lehet fedezni. A felhívás aláírói között szerepel Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, továbbá Benedek Kálmán biokémikus, Farkas Tibor űrkutató mérnök, Harsányi Lajos, a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kaliforniai elnöke, Hules Endre filmrendező és Szabó Sándor református püspök. Mások mellett több egyetemi tanár, újságíró és egyházi személyiség is aláírta a felhívást. /Összefogtak a kaliforniai magyarok a magyartanítás megmentéséért az UCLA-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Az Erdélyi Társadalom (ET) legutóbbi két lapszámát mutatta be június 4-én a Kisebbségkutató Intézet és a Kriza János Néprajzi Társaság, a társaság székhelyén, Kolozsváron. Keszeg Vilmos, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője beszélt a Peti Lehel és Pozsony Ferenc által szerkesztett, a moldvai csángók kutatásának szentelt lapszámról. Elemezte a szerzők (Agnieszka Barszczewska, Tánczos Vilmos, Peti Lehel, Meinolf Arens, Ilyés Sándor, Kinda István, Iancu Laura, Miklós Zoltán, Gergely Orsolya, Szabó Á. Töhötöm) által alapos kutatásokkal elkészített, lapszámot. Ezután Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta a Kiss Dénes által szerkesztett, négy fejezetből álló vallástudományi számot és a szerzők (Gagyi József, Fosztó László, Iuliana Conovic, Fejes Ildikó, Sárközi Csongor, Máthé-Tóth András, Peti Lehel, Kiss Dénes, Nagy Réka, Bernáth Krisztina, Nagy Attila) munkáit. Megjegyezte: a tizedik akár ünnepi lapszámnak is tekinthető a kerek évforduló miatt. /Bende Attila: Erdélyi Társadalom a Kriza-társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöksége aggodalommal értesült arról, hogy Balázsi József és Keresztúri Lajos érsemjéni régi-új polgármester, illetve RMDSZ- június 4-én este az általuk beszervezett, kb. húsztagú társasággal, akik között többen ittas állapotban voltak, behatoltak Fülöp János lelkész otthonába, őt alpári vádakkal illették, megrágalmazták és felszólították, hogy záros határidőn belül hagyja el a települést, ellenkező esetben ők fogják onnan eltávolítani. Az akció célja lelkipásztor és családja megfélemlítése, mert Fülöp János a választási kampányban falugyűlésen nyilvánosan bírálta Balázsi József polgármester önkényes cselekedeteit. A magánlaksértés, a fenyegetés, a zsarolás bűncselekmény. Szükség van ügyészségi kivizsgálásra. Fülöp János lelkész nem tagja az MPP-nek, nem szerepelt az MPP tanácsosi jelöltlistáján. Az MPP reméli, hogy az RMDSZ lépni fog a hasonló esetek elkerülése érdekében, olvasható a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete elnökségének közleményében. /Az MPP közleménye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

Az MPP-vel szimpatizáló papokat zaklatnak Bihar megyében az RMDSZ-es polgármesterek – jelentette ki Tőkés László hétvégi sajtótájékoztatóján. Elmondta, húszfős küldöttség kereste fel Fülöp János érsemjéni református lelkészt, és arra akarták rávenni, hogy 15 év szolgálat után hagyja el a falut, mert „szétverte a gyülekezetet”. Hasonló eset történt Paptamásiban is, ahol Bereczki András református lelkipásztor ellen tett szóbeli feljelentést az egyházkerületnél az ottani polgármester. Tőkés jelezte, hogy az egyházkerület „nem fog ilyen nemtelen dologban segédkezni”. Fülöpnek annyi volt a bűne, hogy „kiállt a demokratikus választás szabadsága mellett”, nem is tagja az MPP-nek. Bereczki András pedig azért szálka a polgármester szemében, mert polgári színekben indult a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elutasította azt a vádat, hogy a papok „zaklatásához” az RMDSZ-nek köze volna. /D. Mészáros Elek: MPP-s papokat zaklatnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ „Politikai üldözöttnek” tartja magát két református lelkész Bihar megyében. Az érsemjéni Fülöp János és a paptamási Bereczki András szerint a helyi RMDSZ-es polgármesterek ellenük hangolják a híveket amiatt, hogy a Magyar Polgári Párttal szimpatizálnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ-es polgármesterek állnak az MPP-vel szimpatizáló lelkészek „elűzetése” mögött. Az Új Magyar Szó megállapította, hogy ez nem igaz. Érsemjénben a helyiek kétharmada követeli a lelkész távozását, Paptamásiban pedig a pap és a polgármester régi ellenlábasok. Fülöp János érsemjéni lelkész elmondta, hogy húsztagú csoport élén megjelent a parókián Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök és Balázsi József, a község polgármestere. Közölték vele a gyülekezet óhaját: keressen magának egy másik gyülekezetet, hagyja el a falut. A lelkész nem érti, ha kifogás van ellene, akkor azt miért nem fogalmazták meg a nemrég megtartott presbiteri gyűlésen. Fülöp soha nem agitált az MPP mellett. Balázsi József polgármester szerint a papnak semmi sem tetszett, a hívek több mint kétharmada aláírta a lelkész eltávolítását célzó ívet. Keresztúri Lajos érsemjéni RMDSZ-elnök, presbiter a mostani választás és a pappal kiéleződött konfliktus felszínre törésének egybeesését véletlennek tartja. Paptamásiban Bereczki András lelkipásztor és Szűcs Ferenc polgármester hadakozik egymással. Szűcs szóban feljelentette a papot az egyházkerületnél, aki azzal vádolta meg őt, hogy tízezer lejjel megkurtította az egyházat. Bereczki elmondta, a kijelentése nem lopásra vonatkozott, hanem arra utalt, hogy az évek során a különböző felekezetek mind részesültek támogatásban, kivéve a paptamási reformátusokat. Szűcs Ferenc a falu elhagyására szólította fel a papot. Ellenkező esetben világi bírósághoz fordul. /Mészáros Elek: Papűzés politikai alapon? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen 117 hallgató ballagott az elmúlt hét végén. Az intézményt elhagyó fiatalok csak három évet tanultak, ők már a bolognai oktatási rendszer bevezetése után nyertek felvételt. – Ez az első alkalom, hogy nem egyetemi végzettségű hallgatókat búcsúztatunk – mondta köszöntőbeszédében Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, utalva arra, hogy az új felsőoktatási struktúra szerint tanulók további kétévnyi diákoskodás után kaphatnak egyetemi oklevelet. Dávid kitért az oktatási intézményt az utóbbi hetekben ért támadásokra is, hangsúlyozván, sokan vannak, akik távolról értékelik az oktatók és a vezetőség munkáját, elfelejtvén azt, hogy a sapientiás diákok az ország bármely egyetemén kitűnő eredményeket érnek el a vizsgákon. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egy-egy könyvvel ajándékozta meg a végzősöket. Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja a vidéki térség és az egyetem közötti kapcsolat megvilágítására építette köszöntőjét. Székelyföld e része a Sapientia Egyetemnek is köszönhetően felértékelődött, mivel ez az egyetem biztosítja a világgal való kapcsolattartást – vélekedett Biró. /Kozán István: Sose feledjétek, hogy itt tanultatok! Ballagtak a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Nekünk, magyaroknak szembe kell nézni azzal, amit Trianon számunkra jelent, intett Bíró Béla. Szerinte a magyarok képtelenek voltak arra, hogy a nemzetiségek számára megteremtsék az együttélés számukra is elfogadható feltételeit. A kiegyezést követő magyar hatalom a kérdést karhatalmi eszközökkel próbálta kezelni. A magyar nyilvánosság az összeomlás pillanatáig hallani sem akart semmiféle konföderációról, s a kisebbségektől ugyanúgy megtagadta a közösségi jogokat, mint ahogyan tőlünk az utódállamok politikai elitjei ma megtagadják, vallja Bíró Béla. „A románok, a szlovákok, a szerbek nem rosszabbak minálunk. Az ő helyükben sajnos mi sem voltunk emberségesebbek. ” Ezért empátiával kell közelednünk hozzájuk. Most ők is ugyanolyan irracionálisan viselkednek, mint egykor mi magunk. /Bíró Béla: Nesze neked, empátia! = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Minden egér szereti a sajtot című darab Urbán Gyula és Gulyás László rendezésében nagy sikert aratott a Nagykárolyi Színházban. Az előadásra a környező falvakból is érkeztek magyar osztályok, autóbuszokkal. A kétórás zenés mesejátékot a gyermekek vastapssal jutalmazták. /Zenés mesejáték a Nagykárolyi Színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

Be kell látni, hogy a választás eredménye Hunyad megyében is bukás volt. Nyolc év alatt 13-ról gyakorlatilag 3-ra csökkent az önkormányzatokban a magyar képviselők száma. Ebben a megyében a versenyhelyzetet szülő MPP-re sem lehet fogni mindezt, a hibát a szórvány-magyarokban keresik. Déván 1910-ben 6074 magyar élt. Ma szinte szám szerint ugyanennyien élnek itt, Hunyad megye székhelyén. Közülük június 1-jén csak 1600-an (500-al kevesebben, mint 2004-ben!) mentek el, illetve szavaztak a magyar jelöltekre. Az újságíró meggyőződése, hogy az itt élő magyarok többsége nem akarja feladni sem nyelvét, sem iskoláját, sem intézményeit. Minek fejében várta el az RMDSZ a voksokat? Jól szervezett kampány nem volt. Az elmúlt négy évben magyar házak épültek, elkészült az önálló magyar iskola, szinte minden közintézménynél vezető tisztségbe került egy-egy magyar ember, akinek elvileg segítenie kellene a magyar közösséget a boldogulásban. Azonban a Bukarestben elbalkániasodott RMDSZ vonal most már a szórványban is érvényre jutott. Ebben gyökerezik minden további gond: a tisztségekbe kerülő magyar emberek nem feltétlenül rátermettség alapján kerültek oda. Ezért nincs minőség, nincs tartás, nincs tartalom, csak kirakat intézmények, kirakat emberek. A magyarság mindezt egyre kevésbé értékeli. /Gáspár-Barra Réka: Nem a tükör a torz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Papp Kincses Emese visszautasította Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke reagálását. A 2001-ben az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyezményben nem szerepelt Iskola Alapítvány. A magyar kormány kérte fel az Illyés Közalapítványt a pályáztatási feladatok ellátására. Az Illyés Alapítvány a felkérést elfogadta, és szerződést kötött a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, mint lebonyolítóval. Nem az Iskola Alapítvánnyal! Az MSZP és Medgyessy Péter kormányra kerülése után az RMDSZ megvonta a Magyar Pedagógusok Szövetségétől a lebonyolítói jogosítványt, és átruházta az Iskola Alapítványra. Miután a helyi RMDSZ-irodákban kellett benyújtani a kérelmeket, sok esetben azok elfogadását a szülők RMDSZ-be való belépéséhez és a tagsági díj visszamenőleg egy évre való kifizetésének feltételéhez kötötték. (Ráduly Róbert RMDSZ-elnökségének ideje alatt Csíkszeredában számos szülő sérelmezte ezt az „árukapcsolást”.) /Papp Kincses Emese: Kelemen Hunor, az „igazmondó” juhász? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./ Előzmény: Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke: A replika jogán. Nem félünk Papp Kincses Emese ködösítéseitől! Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7.

Június 14-én ballagnak Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskola diákjai. Az idei évfolyam a főiskola keretében a legnépesebb, 110 hallgató végez, nappali tagozatos, illetve levelező tagozatos kántortanítók, és olyanok, akik egyetemi végzettségű tanítók lesznek – tájékoztatott Barabás László, az intézmény igazgatója. /Ballagnak a Kántor-tanítóképző diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök. A két testület még soha nem találkozott egymással. A csángókérdésről valószínűleg szó esett a múlt héten Bukarestben tartott egyházi konferencián is, melyen részt vett Erdő Péter bíboros is Petru Gherghel iasi-i püspök társaságában. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége írásban tájékoztatta Erdő Pétert a legutóbbi idők egyházi visszásságairól, s kérte a bíborost, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy békés megoldás szülessen a magyar nyelvet és kultúrát, saját anyanyelvüket egyaránt ápolni, őrizni akaró moldvai csángók ügyében. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Magyarul tudó egészségügyi személyzet alkalmazását kormányrendeletet teszi kötelezővé valamennyi olyan településen, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a húsz százalékot, a kivitelezéssel azonban még a tömbmagyarság lakta vidékeken is gond van. Csíkszeredában Bachner István, a megyei kórház menedzsere a magyar anyanyelvű jelentkezők hiányára hivatkozva volt kénytelen magyarul nem tudó román nemzetiségűeket alkalmazni, és a tolmácsos megoldást javasolni. Csíkszeredán a versenyvizsgázó orvosoknak, illetve ápolóknak mindkét nyelvet kell beszélniük. Ez az esetleg ide állásra jelentkező magyarországi orvosoknak is akadályt jelent, hiszen ők nem tudnak románul. Több ilyen jelentkező van, Magyarországon leépítések vannak. – Hargita megyében a 450 szakorvosi helynek fele betöltetlenül áll, román és magyar vidékeken egyaránt. Jeszenszky Ferenc, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a magyar orvosok kilencvenes évekbeli tömeges kivándorlásában látja az orvoshiány fő okát. Vass Levente, a Maros Megyei Kórház orvos-igazgatója úgy látja, az utóbbi időben csökken azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldön szeretnének dolgozni. Az idei rezidensi vizsgán részt vevőknek hét százaléka magyar nemzetiségű volt, ami az előző évek két százalékához viszonyítva pozitív változást jelent. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy hazajönnének Magyarországról. A szakorvoshiány miatt Horváth István újságíró-karikaturista június 7-től 10-ig várt sorára, hogy gipszbe tegyék törött kezét. Egy másik június 5-én törte el a lábát, és csak 10-én került sorra, hogy gipszbe tegyék a törött végtagot. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Orvoshiány orvosolatlanul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége idén is vár erdélyi pedagógusokat a Komáromi Nyári Egyetemre /július 7–12./ és a Rimaszombati Nyári Egyetemre /július 27. –augusztus 1./. Az erdélyi résztvevőket csak az útiköltség terheli. /Kiss Károly: Erdélyi pedagógusokat várnak Felvidékre. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Mintegy húszezer látogatója van évente a kőrispataki Szalmakalap Múzeumnak. A falunak folyamatosan frissített honlapja és Hírfonó címmel megjelenő helyi újságja is van. Kőrispatakon szalmafonó- és szalmakalap-készítő táborokat szerveznek, több turnusban is. Harmadik éve megtartják a falu napjait. Idén július 19–20. között zajlik majd a háromnapos rendezvénysorozat. Megünneplik a Szőcs Lajos működtette Szalmakalap Múzeum születésnapját is. /b. d. : Fel a kalapokkal! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./