Tariceanu liberális pártelnök, illetve az RMDSZ vezetői fejhullást követelnek. Előbbi azon szervezetek elnökeiét, amelyek az országos átlagnál gyengébb teljesítményt értek el, utóbbiak azokét, akik 2004-hez képest szerepeltek rosszabbul. Azok kérik számon mások gyenge teljesítményét, akik mereven elutasították ugyanazt magukra nézve. /Chirmiciu András: Mércék. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Az RMDSZ inkább lemondott az egyik alpolgármesteri tisztségről Marosvásárhelyen, csak hogy ne kelljen koalícióra lépnie a Dorin Florea vezette PD-L-vel. Az eddigi kettő helyett az RMDSZ csupán egyetlen alpolgármestert kíván állítani a marosvásárhelyi önkormányzat élére. Az RMDSZ a két mandátumot letöltött Csegzi Sándor fizikust javasolja a tisztség betöltésére. Leköszönő kollégája, Bakos Levente megerősítette: az RMDSZ nem tart többé igényt a személyére, elbúcsúzott munkatársaitól. A jövőben Bakos önkormányzati képviselőként tevékenykedik majd. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött egyezség értelmében a másik alpolgármesteri széket Marius Ichimnek, a PNL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének ajánlják fel. Cserében az RMDSZ alelnököt állíthat a megyei önkormányzat vezető testületében. A következő választási ciklusban Lokodi Edit Emőke elnök munkáját egy liberális alelnök, illetve Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke fogja segíteni. Dorin Florea, Marosvásárhely újraválasztott demokrata-liberális párti (PD-L) polgármestere felháborítónak tartja az RMDSZ–PNL-alkut. Az RMDSZ tíz, a demokrata-liberális alakulat nyolc képviselőt juttatott be a 23 tagú testületbe, amelyben a liberálisok csak két tanácsossal képviseltetik magukat. Ichim személyével kapcsolatban a polgármester leszögezte: semmiféle feladatot nem hajlandó átruházni rá. „Eddig is egyedül vezettem a várost, ezentúl is azt fogom tenni!” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy egy esetleges RMDSZ–PD-L-koalíció a kétharmados többséget is biztosítaná, Kelemen Atilla megyei elnöke kifejtette: az RMDSZ-nek eddig is elég volt az egyszerű többség. /Szucher Ervin: Feláldozott tisztség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iochom István újságíróhoz írt nyílt levelében reagált az újságíró Markó és szülővárosának népe /Háromszék, jún. 17./ című cikkére. Elhűlve olvasta: ,,Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat, és azokat is, akik otthon maradtak. ” Markó szerint az újságírói becsület azt kívánná, hogy elmondja: hol hírlik? Ki hírli? Mert ő ilyet nem mondott. Rágalomról van szó. A népre nem lehet haragudni, magyarázta. A helyi RMDSZ dolgozott rosszul, Markó rájuk haragszik. /Markó Béla: Mitől függ a szeretet? Válasz Iochom Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Törvényes a vallási jelképek jelenléte a romániai iskolákban – döntötte el a Legfelsőbb Bíróság. Romániában tavaly ősszel bontakozott ki éles vita arról, hogy számos iskola tantermeinek falain látható vallási szimbólumok diszkriminálják-e vagy sem a különböző felekezetű diákokat. A vitát egy tanár robbantotta ki azzal, hogy az országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. A testület helyt adott a tanár beadványának, és felszólította az Oktatási Minisztériumot, hogy tiltsák ki a vallási jelképeket az oktatási intézményekből. A szaktárca a bírósághoz fordult, és jogi úton támadta meg a Diszkriminációellenes Tanács határozatát. Alapfokon veszítettek, de a Legfelsőbb Bíróság végül jogerős ítéletben a minisztérium álláspontját tartotta helyénvalónak. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Egyházellenességgel vádolta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselőt június 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen, napirend előtti felszólalásában: „Találóan fogalmazta meg XVI. Benedek pápa magyar püspökök előtt, hogy a kommunista rezsim hosszú időszaka milyen nyomasztó örökséget hagyott maga után. Felvetése különleges időszerűséget lel ma, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének ötvenedik, valamint a brutális egyházüldözések elindulásának, Mindszenty József bebörtönzésének hatvanadik évfordulóján. A hatalmi erőszakkal párosuló militáns egyházellenesség fájdalmas korszakát idézte fel Kósáné Kovács Magda posztkommunista képviselőtársunknak a plénumon legutóbb elhangzott nyilatkozata, melyben Benedek pápától, a katolikus egyháztól kívánta megvédelmezni az európai értékeket... Annak tudatában, hogy a kereszténydemokrata gyökerekre visszanyúló Unióban a valódi európai értékek hordozói maguk a keresztyén egyházak is, mint református püspök, az egyházellenes ideológiák és intolerancia minden megnyilatkozását visszautasítom” – jelentette ki a püspök-politikus. Martin Sculz szocialista frakcióvezető visszautasította Tőkés szavait. „Kósáné meggyőződéses demokrata, és az európai egységért küzd. Nem érdemli meg, hogy néhány kollégája ilyen szavakkal illesse” – fogalmazott. Hozzátette: „Magyarországi belső ügyekről van szó... Visszautasítom ezeket a szavakat, amelyek belegázolnak Kósáné személyiségébe. ” Kósáné az MTI-nek kifejtette: “szíven ütő és méltatlan volt a felszólalás egy olyan ember kivégzésének évfordulóján, akiről Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is azt mondta, hogy hithű kommunistaként halt meg. Akkor most kikhez akar Tőkés László csatlakozni?” XVI. Benedek pápa május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette magyar püspöki delegáció előtt mondott beszédében azt mondta: “jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is.” Kósáné néhány nappal későbbi napirend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: „Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat”. /Tőkés–Kósáné csörte Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A választások alatt kiéleződtek a régi ellentétek Paptamásiban. Szűcs Ferenc, a község újraválasztott RMDSZ-es polgármestere aláírásgyűjtést kezdett Bereczki András református lelkész eltávolítása érdekében. Az egyik névtelenséget kérő olvasó szerint gyermekekkel és fogyatékosokkal is aláíratták a listát. Bereczki a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben bejutott a 11 tagú helyi tanácsba. Bereczki András szerint a konfliktus 2004-ben kezdődött, amikor a református egyház visszakapott három ingatlant, ezek egyikében működött a helybéli iskola, amely végül 2007-ben költözött el. A paptamási református egyházközség a községhez tartozó falvakkal ellentétben sosem kapott anyagi támogatást az önkormányzattól, sorolja Bereczki. Irsik Ibolya tanítónő, presbiter elmondta, semmi nem igaz abból, amit mondanak a tiszteletesről, mert ő a paptamási egyházért harcol. „Nem írtak itt alá sem kiskorúak, sem mozgássérültek, jelentette ki Szűcs Ferenc polgármester, azt is cáfolta, hogy munkatársai is segítenének neki az aláírásgyűjtésbe. Szűcs Ferenc szerint Bereczki református iskolát akart létesíteni a visszakapott egyházi ingatlanokban, amelybe más felekezetű gyerekek nem járhattak volna. A polgármester a háromszáz, a lelkész elmozdítását támogató aláírást benyújtotta az esperesi hivatalba. /Fried Noémi Lujza: Ki a pappal a faluból? = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Június 17-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatodik területi, egyben első határon túli bizottsága. Az ülésen részt vett Pálinkás József akadémikus, az MTA májusban újonnan megválasztott elnöke. Pálinkás József elmondta: a hagyományok szellemében az MTA továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a romániai magyar tudományos élettel, ezen belül a KAB-al és az EME-vel egyaránt. Segíti a kutatóprogramokat, a pályázati erőforrásokhoz jutást, a csereprogramokat. Nem zárkózik el a román tudományos élettel való együttműködéstől sem. A díszvendéget fogadta az EME elnöke, Egyed Ákos történész. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ülésén Péntek János elnök üdvözölte az anyaországi vendégeket (az MTA-elnökön kívül Berényi Dénes akadémikust és Tarnóczi Mariann titkárt.) Pálinkás József a KAB szerepét hangsúlyozta a kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megőrzésében. Ezt az összetartozási tudatot erősítették elődei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter, ezt kívánja folytatni ő is. Az MTA a magyarországi tudomány egészének megjelenítője, minden, tudománnyal foglalkozónak a köztestülete. Pálinkás József szerint globalizálódó világunkban nagyon fontos megőrizni a hagyományos emberi kapcsolattartást. Az MTA nem tesz különbséget a KAB és más területi bizottságai között. Komoly probléma a kutatómunkához szükséges utánpótlás biztosítása. Szükségessé vált közbelépni a legtehetségesebb fiatalok megtartása és a társadalom szellemi egészségének megőrzése érdekében. /Ö. I. B. : Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik június 19-én Kisvárdán. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata. Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. /Jubileumi találkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze alakítja Saroltot az István, a király című rockopera június 18-i díszbemutatóján a Budapest Sportarénában. A mű ősbemutatójának 25. évfordulójára létrehozott előadás három bemutatójára 36 ezer nézőt várnak. A Szikora János rendezte előadás szereposztása a Magyar Televízió 1-es csatornáján közvetített Társulat című műsorban dőlt el a szakmai zsűri és a nézők szavazatai alapján. Éder Enikő a mezőny egyetlen erdélyi színművészeként versenyzett. A díszbemutatón a Szörényi–Bródy szerzőpáros is színpadra lép. A rockoperát augusztus 20-án sugározza a Magyar Televízió, idén bemutatják a szlovákiai Komáromban, jövőre pedig Csíkszeredában. A szereposztás véglegesítése óta a művészek napi tizenhat óra próbával készültek a produkcióra. /A Társulat bemutatja: István, a király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Vekov Károly továbbra sem tud egyetérteni Ercsey-Ravasz Ferenccel, aki szerint Wass Albert szélsőjobboldali „elkötelezettségű”. (Nincs jobb példaképünk?”, Szabadság, jún. 9.) A vád súlyos, főleg egy olyan társadalomban, amelynek többsége nincs tisztában a fogalom tartalmával. A népbírósági per előtt és után a fasisztának, majd jobboldalinak nevezett polgári kormányzati szereplőket seperték ki mindenünnen, majd küldték börtönbe. A kommunista rendszer képviselői minősítettek másokat fasisztának, szélsőjobboldalinak, rendszerellenesnek csak azért, mert másmilyen elveket vallottak. Most Ercsey-Ravasz Ferenc kijelenti Wass Albertről, hogy szélsőjobboldali. Másodkézből vett idézetekkel ezt nehéz bizonyítani. Wass Albert fő célkitűzése az erdélyi magyarság helyzetének a megváltoztatása volt. E célból hozta létre a „Magyar Szépmíves Céhet”, a „Duna-menti Kutató és Információs Központot, a „Danubian Press” kiadóvállalatot. Wass Albert mondta: „szívügyemnek tekintettem a Románia Szocialista Köztársaságban élő elnyomott kisebbségek helyzetének bemutatását” és – teszi hozzá ugyanő – „a velük szemben megnyilvánuló brutális bánásmódra világszerte felfigyeltek az utóbbi években. ” Ezért is kívántak végezni vele egyesek. Aki tudja, milyen heterogén az amerikai magyar emigráció, amelyet azonban Wass Albert mozgósítani akart az erdélyi magyarok érdekében, az megérti, miért üdvözölte az író az egyik olyan magyar lapot, amelyik megérte 500. lapszámának a megjelenését. Nem a hungarista elveket, hanem a magyar érdekek melletti kiállást honorálta Wass Albert. Sokan próbálták nyilassá átfesteni Wass Albertet, voltak, akik még nyilas párti tagsági kartotékot is hamisítottak a nevére, holott az író sosem volt szélsőjobboldali. /Vekov Károly: A boszorkányüldözés folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A kolozsvári Brassai Sámuel Líceum negyvenöt éve végzett véndiákjainak találkozója volt, melyet Cs. Gyimesi Éva a számára kedves kolozsvári költőnő, Balla Zsófia lírai definíciójával „Létezési Találkozónak” nevezett. Cs. Gyimesi Évának drága ez az iskola, sokáig vissza-visszajárt a falai közé, hogy találkozzon legkedvesebb tanáraival. A véndiákok többsége ma sikeres mérnök, orvos, vállalkozó itthon és nagyvilágban. A húszéves találkozójukról hangfelvétel készült, erre szekus dossziéjában bukkant rá. A lehallgató tiszt lejegyezte akkori hozzászólását. Ebben arról beszélt, hogy gyakran túlságosan is érzik „a kisebbségi sors hátrányait, de éppen ezért nagyobb szenvedéllyel és lelkesedéssel dolgozunk, tudva azt, hogy magyar nemzetünkkel szembeni kötelességünk erősíteni az életben maradás akarásának érzését. ” Egyik osztálytársa a beilleszkedés nehézségeiről szólt: a Németországban élő mérnök verset hozott magával, a Gyökértelenek című elégiát. /Cs. Gyimesi Éva: „Létezési Találkozó” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Nagyiratoson a 11 fős képviselőtestületnek nyolc magyar nemzetiségű tagja van, de ebből az RMDSZ csak négy helyet tudhat magáénak. A Szociáldemokrata Párt szintén négy helyet szerzett, ebből hármat magyarok töltenek be. A Demokrata-Liberális Pártnak is van magyar tanácsosa, Csillám Emil. Kisiratoson magyarul folyt a ceremónia, a tanácsülések „hivatalos” nyelve is a magyar. A 11 tag mind magyar nemzetiségű, de az RMDSZ-t csak kilencen képviselik, Szalai Szabolcs az Új Generáció Pártja, Szatmári Pál a Demokrata-Liberális Párt jelöltjeként jutott be. A hivatalban lévő, s újraválasztott polgármester Almási Vince. /Pataky Lehel Zsolt: Helyi tanácsok megalakulása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Elfogadta az Európai Parlament (EP) június 19-én Strasbourgban az illegális bevándorlók kitoloncolásáról szóló törvényt, melyet a néppárti és a liberális EP-képviselők zömmel támogattak, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták azonban elleneztek. Az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő áll rendelkezésre. – Jelenleg mintegy 8 millió illegális bevándorló tartózkodik az EU országaiban. /EP-törvény a kitoloncolásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Várhatóan ősszel kerül újból plénum elé az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön is értekezhessenek az orvosokkal a nemzeti kisebbségekhez tartozó betegek. A tervezetet a kormány már tavaly elfogadta a 2007/20-as sürgősségi rendelet formájában, de parlamenti elfogadása tavaly óta húzódik, alkalmazása pedig akadozik. A jogszabály kimondja: ha egy településen valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, a területén lévő egészségügyi intézmények kötelesek olyan orvosokat alkalmazni, akik beszélik az illető közösség nyelvét. A tervezetet Bónis István és Kerekes Károly képviselő dolgozta ki 2007-ben. Kerekes Károly elmondta, a kormányrendelet a parlamentben heves politikai vitát váltott ki. A politikai hangulat nem volt megfelelő a tervezet sikeres átvitelére. /Pásztor Krisztina: Ősztől magyarul is fájhat? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió – jelezte Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Marosvásárhelyen minden készen áll a televízióadás elindítására a jól felszerelt médiaközpontban, melyet Szepessy Előd igazgató mutatott be. A háromszintes épületben az irodák mellett egy nagyobb gyűlésterem is helyet kapott, a rádióstúdióban már dolgoznak. A tévéstúdió is elkészül hamarosan. A tíztagú szerkesztőség egyik része már megkezdte a munkát, a másik része továbbképzőn vesz részt. A médiaközpontból június 16-tól rádióadást sugároznak, egyelőre az interneten. /Antal Erika: Erdélyi „próbatelevízió” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Beiktatták Szászrégen helyi önkormányzat képviselői testületét. A 19 tagú tanácsot 9 RMDSZ-es, 4 PSD–PRM koalíciós, 3 liberális és 3 demokrata-liberális tanácsos alkotja. /Szászrégenben megalakult a tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Újabb gyülekezet létrehozásával, a szociális háló kiterjesztésével és számos rendezvény szervezésével próbálja életképesebbé tenni a fogyatkozó szászrégeni református közösséget Demeter József lelkész. Szembesülnie kell a megállíthatatlan apadással. Demeter József aggasztónak tartja, hogy huszonöt év alatt a szászrégeni gyülekezet lélekszáma csaknem egyharmaddal csökkent: 3300-ról 2200-ra. A város többi részében élő hívekkel együtt a reformátusok száma eléri az ötezret. A kivándorlás ugyan véget ért, azonban a „hiányzó nemzedék” most kezdi éreztetni hatását. A temetések száma az évi negyven-ötven között mozog, míg a keresztelőké ennek még a felét sem közelíti meg. Másik, apadást okozó jelenség: az állomás környéki ipari negyed reformátusai közül egyre többen kezdtek el ortodox templomba járni. Az idős híveknek ugyanis nehéz volt megtenni az állomástól a felsővárosig vezető két-három kilométeres emelkedőt. Demeter József ezen is segített, új gyülekezetet hozott létre, és imaházat épített a negyed lakóinak. Az eredmény megmutatkozott: az új hajlékban ma már harmincan-negyvenen látogatják az istentiszteleteket. Szászrégenben a református egyház aktívan kiveszi a részét a magyarság művelődési életének szervezésében, továbbá szociális szolgálatot is nyújt. A diakóniáról, ifjúságról és oktatásról elnevezett DIÓ Házban huszonkét rászoruló gyereknek biztosítanak meleg kosztot, illetve huszonhárom idős felnőttnek hazaszállítják a kétfogásos ebédet. A nehéz helyzetben lévő tanulókat ösztöndíjban részesítik. A rászorulók között sem felekezeti, sem etnikai alapon nem tesznek különbséget. A havi egy-két vagy olykor annál is több kulturális rendezvényt a városban működő Kemény János Irodalmi Társasággal szervezik. A hetven-nyolcvan férőhelyes terem gyakran szűkösnek bizonyul. A legrangosabb rendezvényük a Zengjen a hálaének című pünkösdi kórustalálkozó, amit immár 17 éve szerveznek. A templom harmincöt tagú gyermek- és külön ifjúsági kórussal büszkélkedik. /Szucher Ervin: A pap lelki menedzser is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Milyen volt az elsők között járni a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, erről beszélt két végzett öregdiák, Szabó Csongor és Kovács Zsolt automatizálási mérnök. Mindketten 2001-ben felvételiztek, ők még nem a bolognai rendszerben tanultak, ezért öt évig tartott a képzés, 2006-ban végeztek. Kovács Zsolt elmondta, hogy a diploma megszerzése után felvették egy céghez. Azóta második munkahelyén van, automatizálási mérnökként. Szabó Csongornak is hamar sikerült elhelyezkednie, rendszermérnökként. Az egyetemen tanultakkal jól elboldogultak. A magyar nyelvű, magas színvonalú oktatás miatt jó a Sapientián tanulni. A szakkifejezéseket románul és nemzetközi nyelveken is megtanítják. /Lepácsek Katalin: Öregdiákok, ha visszatekintenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

A megyei csendőrség által szervezett nyílt napon Sepsiszentgyörgyön a szervezők csak román diákokat láttak vendégül. Az eset kapcsán a helyi sajtó által megkérdezett Sorin Barbu csendőrségi szóvivő rögtön megtalálta a választ: csak két iskolát tudtak meghívni, és ezeket teljesen véletlenül választották ki. A cikkíró az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult emiatt. /Blénessy Botond: Ne hagyjuk magunkat kiszorítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

A patikus, avagy gyógyír a szerelemre című Goldoni-bemutatóval fejezte be az idei évadot a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Nagy Pál igazgató átadta az évad legjobb női és férfi színészének járó díjat, amelyek nyerteseit a közönség szavazatai alapján választották ki. A nézők szerint Jakab Orsolya volt az idei évad legjobbja, akit a Sorin Militaru rendezte Elektrában nyújtott alakításáért a legjobb pályakezdő színésznő díjára jelölt legutóbb a Román Színházi Szövetség (UNITER). Szabó Jenő immár másodjára érdemelte ki a legjobb férfi színésznek járó elismerést. Az idei 16-os létszám helyett a jövő évadban valószínűleg csak 14 színésze lesz a színháznak. /Pengő Zoltán: Díjazás és létszámcsökkentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök június 20-án Sepsiszentgyörgyön kijelentette: az RMDSZ nagyon jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, s a romániai magyar közösség ismét bizalmat szavazott az általa vezetett szövetségnek és jelöltjeinek. – Szükségünk van azokra a szavazatokra is, amelyeket nem mi kaptunk, bár ezek száma nem nagy – mondta Markó Béla, aki ezúttal is meghívta az RMDSZ-en kívüli csoportokat, hogy jöjjenek és politizáljanak a szövetségen belül. /Markó: minden szavazatra szükségünk van. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Teljességgel téves az RMDSZ helyhatósági választásokkal kapcsolatos helyzetértékelése – szögezte le Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. Az RMDSZ vezetői képtelenek elfogadni, hogy demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága az erdélyi magyarságnak is kijár. Az RMDSZ-től senki sem „vett el” semmiféle szavazatot, hanem a felnőtt korú választópolgárok maguk döntöttek arról, hogy kinek szavazzanak bizalmat. Az RMDSZ elhallgatja azt, hogy a 2004-es választásokhoz képest közel másfél százezer szavazatot veszített. Az RMDSZ szavazati aránya csökkenő tendenciájú: 2000-ben: 6,3%; 2004-ben: 5,7%; 2008-ban: 5,4%. Ez utóbbi százalékarány kerekedik ki idén 6,5%-ra az MPP adataival kiegészítve. A két pártnak, tehát, együttesen sikerült mozgósítania a magyar választókat. Tőkés megállapította: 2004-hez viszonyítva 2008-ban az RMDSZ mintegy 320 megyei és helyi tanácsosi mandátumot veszített el a 2300-ból. Ezzel szemben az MPP összesen 508 tanácsosi helyet szerzett, ami bőségesen pótolja az RMDSZ veszteségeit. A polgármesterek száma tekintetében igaz ugyan, hogy 2004-hez képest az RMDSZ két polgármesteri helyet veszített – ezzel szemben viszont az MPP színeiben 11 új polgármester nyert. Vagyis a volt 186-tal szemben 195 (184+11) település élén áll magyar polgármester. /Tőkés nem ért egyet az RMDSZ helyhatósági helyzetértékelésével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Aradon 23 tagú önkormányzat alakuló ülésén bejelentették, hogy a PD-L 15 és az RMDSZ két tagjából közös frakció alakult. Bognár Leventét alpolgármesternek választották. A testületben Pénzes Gyula és Bognár Levente képviselik az RMDSZ-t. /Irházi János: PD-L–RMDSZ-uralom az aradi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A választáson az MPP, a frissen bejegyzett magyar párt nem szerepelt a várakozásnak megfelelően, még ott sem sikerült fontos funkciókat megszerezniük, ahol egyébként nagyon jó jelölteket indítottak. Azzal indokolják az eredményt, hogy a szervezetet alig két és fél hónappal a választások előtt sikerült hivatalossá tenni, nem tudták kiépíteni megfelelő struktúráit. Azonban évek óta készülnek a pártbejegyzésre. Ha acsarkodás helyett idejében munkához látnak, akkor talán nem kellett volna azzal szembesülniük, hogy sok ismeretlen, kétes értékű egyén próbál felkapaszkodni az új párt szamárlétráján, hogy az RMDSZ-ből (nem politikai nézeteik miatt) kikopott személyek hirdetik a megújulást. Az új párt ennek ellenére egy lépéssel közelebb vitt a romániai magyar politikai élet megújulásához. Most az alternatíva képviselőinek be kell bizonyítaniuk, képesek józan politizálásra. Ehhez kongresszust kell tartaniuk, hiteles vezetőket választaniuk. Ha ez nem történik meg, nincs esély magyar–magyar megegyezésre. /Farkas Réka: Újabb kihívás előtt az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Csíkszeredában az RMDSZ tizenkét, illetve az MPP hét tanácsosa letették az esküt, majd Ráduly Róbert Kálmán /RMDSZ/ polgármester is esküt tett. Alpolgármesternek Antal Attilát /RMDSZ/ választották meg. Az RMDSZ-frakció vezetője Xántusz Attila, az MPP-é Papp Előd lett. Gyergyószentmiklóson a testület 17 tagú, 10 MPP-s és 7 RMDSZ-es városatya alkotja. Mezei János /MPP/ polgármester letette az esküt. Az RMDSZ területi és megyei tisztségviselői nem jelentek meg az eskütételen. Mezei János polgármester és a képviselőtestület tagjai kitűzték a székely nemzeti zászlót. –Azért volt fontos kitűznünk e zászlót – mondta a polgármester, hogy minden gyergyói székely érezze: otthon van e hazában, egyenrangú annak minden polgárával. /Orbán Ferenc, Bajna György, Szász Emese: Önkormányzati testületek alakuló ülései. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Tőkés László püspök-képviselő és Csűry István helyettes püspök tiltakozó nyilatkozatot adott ki amiatt, hogy semmibe veszik az egyházak autonómiáját a román hatóságok. Bátori Gyula egykori gencsi lelkészt nagy összegű sikkasztás miatt palástvesztéssel sújtotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A nagykárolyi rendőrségen ugyanezen vétség miatt bűnvádi eljárás folyik Bátori ellen. Ennek ellenére Bátori számtalan pert zúdított az egyházközségre, az egyházmegyére és az egyházkerületre. Az egyházi autonómiát semmibe vevő döntéshozók pedig azt az ítéletet hozták, hogy az egyházkerület szabálytalanul járt el, amikor a bűncselekményt kimerítő tények ellenére elbocsátotta a papot állásából. A volt lelkész – mintegy ötven állig felfegyverzett karhatalmista gyűrűjében – június 19-én ismét megjelent a végrehajtóval a gencsi református gyülekezet parókiájánál. Szomor Attila kinevezett helyettes lelkészt erő gyakorlásával fenyegetve a kommandós alakulatok behatoltak a parókiára. A helyszínre siető reformátusokat a karhatalmisták kitessékelték. Bátori ezt követően a kommandósok fedezete alatt leszerelte a paplak zárját és újat szerelt a helyére, majd adott egy kulcsot a parókián jogosan lakó fiatal lelkész kollégájának. Ugyanaz a nagykárolyi rendőrség biztosította Bátorit, mely a sikkasztás bűncselekményének vádját hivatott vizsgálni. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./