Benyújtotta Nagyvárad polgármesteri hivatalának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete azt a 1280 aláírást, amely alapján kérik, hogy a jelenleg Unirii térnek nevezett főteret hivatalosan is a várost alapító Szent Lászlóról nevezzék el, jelezte Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke. „Fenn szeretnénk tartani az érdeklődést ez iránt, hiszen ha valamiről sokat és sokan beszélnek, több esély van a megoldásra” – hangsúlyozta Nagy. Az iratcsomót eljuttatták a váradi származású Gál Kinga magyarországi EP-képviselőnek és Tőkés Lászlónak. „Tekintettel arra, hogy nem nekem címezték a beadványt, hanem a polgármester úrnak, és én mindössze ennek a másolatát kaptam meg, nem értem, miért tőlem várják a megoldást” – válaszolta Biró Rozália a Krónika kérdésére, hogy támogatja-e az EMI kezdeményezését. „Decemberben folytattam egy beszélgetést a fiatalemberekkel, ahol javaslatok is elhangzottak, azóta várom a visszajelzésüket, hogy ők mit tartanak elfogadhatónak” – mesélte az RMDSZ-es politikus. Mihai Groza polgármester egyértelműen visszautasította a segítséget. „Tudom, miről van szó: néhány fiatal át akarja nevezni a teret. Mit szólok hozzá? Sajnálatosnak tartom, hogy 2008-ban ez megtörténhet az Európai Unióban” – szögezte le a városvezető, és ezzel lezártnak tekintette a kérdést. A Szent László tér ügye 2006 májusáig nyúlik vissza, amikor az EMI 44 nagyváradi civil, egyházi és politikai szervezet pecsétjével és ezek képviselőinek az aláírásával ellátott kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, tájékoztatott Nagy József Barna. Azt kérték, hogy a főteret a városalapító Szent László királyról nevezzék el, illetve több utca is magyar személyiségek nevét viselje. A beadvány szeptemberben került a tanács elé, a román pártok tagjai hevesen ellenezték az átnevezést, végül abban állapodtak meg, hogy az utcanévtáblákon ezután a román elnevezés mellett magyarul is feltüntetik a tér, utca, sétány szavakat, de a határozatot máig nem ültették gyakorlatba. „Emiatt a polgári engedetlenséget választottuk. Az igénylőknek új házszámtáblákat készítettünk, amelyen az utca régi magyar neve vagy a mai elnevezés fordítása szerepelt. Közel 200 ilyen táblát látni az ingatlanokon” – mesélte az EMI-elnök. /Fried Noémi Lujza: Ki segít Szent Lászlónak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet a magyar igazságügyi és rendészeti tárca (IRM) élén, jelentette be Budapest indoklás nélkül. Takács Albert tavaly június elejétől vezette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Idén ketten már távoztak. Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa és kabinetfőnöke – hivatalosan családi okokra hivatkozva – január 31-ével távozott posztjáról. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára szintén január 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. /Draskovics jön, Takács megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Arad városi önkormányzat elmúlt közel négy évének történetében példa nélküli, botrányos javaslatot tett az ex-szociáldemokrata, jelenleg független-ellenzéki Rodica Borza tanácsos: az aradi magyar közösség kulturális tevékenységeire szánt teljes pénzt vegyék el, és abból fizessék az ingyenes villamosbérleteket. Borza vitába keveredett a pénzügyi osztály vezetőjével is, mert azt állította, a magyarok 700 milliárd régi lejt kapnának idén, miközben, a valóságban csak 70 ezer új lejből gazdálkodhatnak. Ami 700 millió régi lejnek felel meg. Tiberiu Dekany alpolgármester figyelmeztetett, hogy 700 milliárd adókból nem gyűlik be egy évben. Végül Borza tervezetét leszavazták, a költségvetés átment a plénumon. /Irházi János: Megszavazták Arad költségvetését. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Kelemen Attila Ármin a Transindex.ro interneres portálon értékelte a Csutak István által indított modernizációs vitát /Csutak István: Székek földje – Székelyföld?, Szabadság, 2008. jan. 8./. Arra számított, hogy a modernizáció liberális téma: azok akik magukat liberális-kozmopolita rommagyarokként pozícionálták, mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy valamilyen módon intézményesítsék a vitát. Nincs önmagát véleményformálóként számon tartó és akként cselekvő rommagyar magyar liberalizmus? – kérdezte Kelemen Attila, aki „premodern felvilágosultaknak” nevezi a rommagyar csúcsértelmiségieket, akik a nem-nacionalista rommagyar establishment legbefolyásosabbjai. Alig vállalnak szerepet a nyilvánosságban. Kelemen Attila Ármin esettanulmányként emlékezett A Hét hetilapra: a hetilapot „egy fiatal, dinamikus, innovatív és deklaráltan tabudöngető csapat vette át. Az értelmiségiek azt nehezményezték, hogy egy vezető romániai magyar politikus olyan szerkesztőségi státust kapna, ami akár valamiféle politikai kontrollra is felhasználható lenne. Az értelmiségiek felelősséget vállaltak az intézményért és civilként állást foglaltak a politikai kontroll ellen. Azokban a hetekben jó dolog volt rommagyar értelmiségiekként gondolni magunkra. ” – állapította meg. A politikus kilépett a szerkesztőségből és „a legfontosabb kozmopolita romániai magyar értelmiségiek mind ott voltak A Hét körül. Ma már nincs A Hét, amely működése utolsó időszakában nyíltan elkötelezte magát pár magyarországi politikus mellett”. Ezek a kozmopolita értelmiségiek nem törődtek vele, hogy a hetilap nyomtatásban megszűnt. Kelemen Attila szerint az „A Hét megszűnésének okai és körülményei értelmiségi tabutémának számítanak. ” „Talán jobban kellett volna vigyázni A Hétre” – intett a cikkíró. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. Rommagyar 2. 0. = Transindex.ro, 2008. febr. 12./ Parászka Boróka, A Hét szerkesztője válaszolt Kelemen írására. Kijelentette, „előre megfontolt és sikeres öngyilkosságot hajtottam végre, mint erdélyi magyar újságíró”, hozzátette: senki sem nem érzékelte drámaként ezt. Öngyilkossága abban állt, hogy egy éve nem jelent meg a hazai sajtóban publicisztikája. Most azonban visszaszólt a sírból. Kelemen Attila (már megint) taktikus szöveget írt. Nem ő az egyetlen aki ilyen „egyre vontatottabb önpozicionáló programbeszédet ír”. A modernizációs propaganda Parászka szerint ürügy. Jönnek a választások, erre hirtelen felélénkül a modernizációs-vita. Csutak István „írt egy ilyen kedves bumburnyák szöveget, be is szopta rendesen a reformra oly éhes ifjú nemzedék”. „Ahelyett, hogy végre radikálisan átértékelődne, kicserélődne az egész erdélyi magyar közösségkép, sőt: úgy általában a magyar nemzet-kép, a modernizációs vita konzerválja és legitimálja az eddigi torzulásokat. ” A modernizációs stratégiák dallama: „Édes Erdély itt vagyunk", és ez a 1940 óta semmit sem változott. Parászka leszögezte, amíg „kiindulópontunk, érdekközösségünk az etnosz, addig nincs elmozdulás. Nem elég az anyaország gyilkosság, a fiú-országot is ki kellene nyírni. ” Parászka ítélkezett: „A teljes magyar sajtó válságban van, nem csak az erdélyi magyar. ” „Van markóista lapunk és rádijónk, van tőkésista weblapunk és hetilapunk, hát nem kiegyensúlyozott ez a kis magyar erdélyi médiavilág? Hurrá!” És jönnek a Parászka szerinti egyedüli értékek, köztük Selyem Zsuzsa /a Korunk vagy A Hét teljes évfolyama sem elég ahhoz, hogy annyit mondjon el a közelmúltunkról, mint Selyem Zsuzsa regénye/ és Cs. Gyimesi Éva. Parászka kimondta: „a sajtó (a politika) vált butává, műveletlenné, érzéketlenné, tájékozatlanná. ” /Parászka Boróka: Köpök a síromra. = A Hét – ahet. ro, febr. 13./ A Kelemen Attila által jelzett vezető romániai magyar politikus A Hétnél: Kelemen Hunor. Parászka Boróka rendszeresen publikál a budapesti Magyar Narancs hetilapban.

Elrománosítják a belényesi római katolikus magyarokat ― állította egy olvasói levél. A 152 főnyi gyülekezetet közel két évtizede egy csángó származású plébános vezeti. A magyar többségű egyházközségben hét román és csak három magyar nyelvű misét celebrálnak. A műemlék templom faláról még 1991-ben eltüntették a magyar nyelvű emléktáblát és a miserendet. Az egykor színmagyar Belényes 11 000 lakosából ma csupán néhány százan magyarok. A maroknyi magyar katolikus közösséget évtizedek óta román ajkú papok vezetik. Bihar megyében további öt csángó pap szolgál. /Belényesi Csángósors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Magukra maradt, kiszolgáltatott, veszélyeztetett, anyagilag teljes bizonytalanságban élő kisgyermekes anyáknak hozta létre úgy jó öt évvel ezelőtt Vidor Aliz és a Talita Kumi Alapítvány Sepsiszentgyörgyön a menedékként szolgáló otthont, ahol mind a magukra maradt anyák, mind gyermekeik meghatározott ideig otthont, ellátást, lelki támogatást kapnak. 2006 januárjától fenntartását a városi tanács vállalta fel. Jelen pillanatban tíz anya és tizenhat gyermek él ebben a házban. /Simó Erzsébet: Huszonhat lélek menedéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Szászrégenben a népszínházi rangot szerzett műkedvelő magyar színjátszó társaság most próbálja Rejtő Jenő Szabad a vásár című jelenetét és felújították a Mohácsi vész című, ugyancsak Rejtő-jelenetet. Nehezen megy a munka, műkedvelő társulatról van szó, az emberek elfoglaltak, nem könnyű összehozni a próbákat. Május-június körül várható a bemutató, a Szászrégeni Művelődési Napokon. A Csim-Bumm bábcsoport kis műsort állított össze. Május végén szervezik meg negyedik bábfesztiváljukat, a Vitéz László Maros menti Műkedvelő Bábos Találkozót. Meghívtak több hasonló bábcsoportot is Marosvásárhelyről, Segesvárról, Székelyudvarhelyről. Mindig nagyon jó a fesztiválhangulat. Mindemellett másodszor szervezik meg a Hagyományőrző rügyecskék címet viselő népdalvetélkedőt, a harmadik-negyedik osztályosok részvételével. Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes művésznője vállalta el a zsűrielnök szerepét. Tánccsoportjuknak a szentiványi táncrendet Nagy Levente Lehel koreografálta, ő is tanította be a táncosokat. A farsangi bálon már ezekkel a táncokkal vettek részt. Terveznek egy közös előadást a színjátszó csoporttal. /Nagy Botond: Színjátszás Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Hargita megyében a falun élő lakosságnak több mint fele rendelkezik vezetékes ivóvízzel, ez az arány pedig tovább emelhető – állította Bunta Levente, a megyei tanács elnöke. Aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében a Hargita megyei önkormányzat csatlakozik a Leonardo da Vinci európai program keretében kiírt Aquanet projekt spanyol, olasz, portugál és szlovák partneri közösségéhez. – Ha a vízellátással kapcsolatos eddigi fejlesztések a megye szintjén 20–30 millió euróra tehetők az elmúlt nyolc évben, úgy a következő két-három évben 100 millió eurós nagyságrendre számíthatunk – hangsúlyozta Bunta. Jó esély van arra, hogy valamennyi, falun élő Hargita megyei család jó minőségű vízhez jusson. Bunta Levente fontosnak nevezte a szennyvízhálózatok építését is. /Európai tudás átadása vízhasználatból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Történészek nehezményezik, hogy menten a rendszerváltás után kontárok siserehada lepte el a székely falvakat. Kirámoltatták a jóhiszemű háziakkal a sifonért, felkutatták a padlást, felforgatták a régi iratokat rejtő ládákat. Bagó áron felvásárolják – még most is – a régi iratokat: korabeli számvetési aktákat, peres iratokat, frontkatonák szeretteikhez írt levelezőlapjait. Minősíthetetlenek az olyan esetek, melyeknek szereplői határainkon túli történész kollégák. Értékes dokumentumok tűntek el a paplakokból. A „tudós emberek” továbbra is régi iratok után „kutatnak”, hogy megírják történelmünket, írta Kristó Tibor. A régi iratokat, dokumentumokat magukkal viszik, szívükre tett kézzel megígérik, hogy azokat áttanulmányozásuk után visszaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Azután könyveket adnak ki, mintha eddig nem jelentek volna meg, szakavatott erdélyi történészek, néprajzosok tollából tudományos munkák. Tisztelet a kivételnek, mert igazi szakavatott tudósok is megfordulnak mifelénk. Viszont az ő megközelítési módszerük egészen más. Az anyaországban egyáltalán nem, vagy alig ismert, középszerű törtetők turnéznak a Székelyföldön, itt próbálnak nevet szerezni maguknak. Könyvbemutatókat szerveznek drága áron forgalmazva a könyveket, brosúrákat, egyéb kiadványokat. Közben eltűnnek a tárgyi emlékek s mindaz, ami” ittlétünk igazi kordokumentuma” – írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Írott örökségünk kufárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Az egyház közoktatásban való szerepvállalását hevesen támogatók közül többen szembehelyezték az evolucionizmust és a kreacionizmust. Markó Bálint biológus kifejtette, az egyházak hangsúlyozzák Isten szerepét a teremtésben és az emberi lélek isteni eredetét. Markó Bálint szerint számos kísérlet bizonyította (!), hogy egyszerű szervetlen anyagok elegyéből bonyolult szerves vegyületek is kialakulhatnak, tehát az élet kialakulása lehetséges volt viszonylag egyszerű, ősi körülmények között. Az egyházak a közoktatásban szerepet vállalhatnak, ha nem élnek vissza helyzetükkel és nem próbálják kigyomlálni a tudományt a tananyagból. Az egyházi iskolák létezésének szükségességét az egyházak múltban betöltött szerepével nem lehet indokolni. Az erdélyi magyarságnak egy útja van: a modernitás, a nyitás és nem a bezárkózás. Az erdélyi egyházaknak választ adniuk arra, hogyan kezeljék a gyorsan változó világot. /Markó Bálint biológus, BBTE egyetemi adjunktus: Miből lesz a cserebogár? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5.

Egyre több magyar civil szervezet alakul Szászrégenben. A rendezvényszervezést, a hagyományőrzést szolgálja a nemrégiben alapított Humana Regun Egyesület. Menyei Ildikó és Fábián András alapító tagok elmondták, Szászrégenben az 1800-as évektől létezik műkedvelő színjátszás, ami nemrég rangot is kapott, az amatőr társulat népszínházzá alakult. A népszínház örökké anyagi gondokkal küszködött. Civil szervezetként pályázhatnak, ezért alakult meg egyesületük 2006. szeptember 30-án. Nemcsak a színháznak, hanem a tánccsoportnak és a bábcsoportnak is pályáznak, illetve bármilyen magyar rendezvény számára igyekeznek megteremteni az anyagi hátteret: irodalmi, történelmi vetélkedők, könyvbemutatók, környezetvédelmi rendezvények, kiállítások, irodalmi körök részére is. Eddigi eredményeik: újra megszervezik a március 15-i, illetve október 6-i megemlékezést. Ismét pályáznak a Hagyományőrző rügyecskék népdalvetélkedő, illetve a 4. Vitéz László Maros menti bábostalálkozó megszervezése érdekében. Megszervezték a Historia Nostra történelmi vetélkedőt hatodik-hetedik osztályosok számára, tavaly Árpád-házi királyok témában, idén az Anjouk következnek. Támogatták a népszínház gyergyói fesztiválszereplését és megszervezték Vajda György fotókiállítását. Irodalmi kör keretében beszélgettek Skultéty Csabával és Agyagási Leventével. Decemberben megszervezték a szászrégeni volt és jelenlegi színjátszók találkozóját. Segítik Bíró Donát Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című könyvének megjelentetését. Idén várostörténeti vetélkedő is lesz, hiszen 780 évvel ezelőtt említették írásban a várost először. Decemberben magyar országos műkedvelő színjátszó találkozó várható. /Nagy Botond: Értékmentők a kisvárosban. Humana Regun Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A még kevéssé ismert baróti Tortoma Kiadó két könyvvel állt elő. Az egyik Antal Jenő vadászélményeit teszi közzé, a másik Dr. Zathureczkyné Zelch Manci Saját és összegyűjtött Recept- Könyve. Ezzel a címmel hat kiadást ért meg a két világháború közötti időszakban, Égető Árpád baróti könyvnyomdájából került az erdővidéki háziasszonyok kezébe – írta könyv ajánlásában Demeter László és Hoffmann Edit. A baróti kiadó neve, a Tortoma is helytörténeti jellegű, hiszen a Dél-Hargita előhegyének neve. Közkinccsé akarnak tenni minden olyan helytörténeti munkát, tanulmányt, kismonográfiát, régebben kiadott bibliofil ritkaságot, amely a megye, Háromszék szellemi tárházát gazdagítja – tájékoztatott Demeter László felelős kiadó. Az új könyv bő fél évszázad után, hetedik kiadásként hagyta el Kopacz Attila és Szász János sepsiszentgyörgyi könyvnyomdáját. A kiadó ez évi tervében szerepel egy háromszéki vártúrakalauz, a negyvennyolcas szabadságharc sepsiszentgyörgyi katonáinak névtára, valamint Baróti Szabó Dávid egyik verseskötetének kiadása. /Kisgyörgy Zoltán: Receptkönyv és helytörténet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Komolyan veszi-e az RMDSZ saját programját? A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nagy jelentőségű, ahol korábban az RMDSZ „nagyon csúfos vereséget” szenvedett el. Ezt a várost minden politikai párt komolyan vesz. A Csegzi kontra Borbély meccs rosszul kezelt konfliktus, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet ma szervezetlenebb az országos átlagnál. A Magyar Polgári Párt legitimizációs harcának legfontosabb ütközetét itt kívánja megvívni azzal, hogy Bölönit – saját jelöltként – tálcán kínálja fel az RMDSZ számára. Az erdélyi magyar ellenzék átvette a FIDESZ stratégiát: igyekszik civiltámogatottsággal pótolni a politikai szervezetlenségét. Markó Béla attól fél, beengedi az MPP-t a házba, és ki tudja, hogyan végződik majd ez a kényszerű vendéglátás. Borbély politikailag az egyik legerősebben felépített szereplője az RMDSZ-nek. Az RMDSZ most kipróbálhatná a civil interaktív politikát, olvasható az aláírás nélküli cikkben az A Hét internetes portálján. /Bölöni kontra Borbély. Viccel-e az RMDSZ? = A Hét – ahet. ro, febr. 14./

Különös dolgok történnek manapság az európai politikai színtéren. Egy karakteresen konzervatív, jobboldali EP-képviselőnek, Tőkés Lászlónak szinte megalázó huzavonába kell bonyolódnia, hogy bejuthasson a hozzá közel álló eszmeiségű alakulatokat tömörítő Európai Néppártba – egy olyan tagpárt ellenkezése miatt, amelynek a nevében szerepel a „liberális” önmeghatározás, nem is olyan régen a szocialista pártcsaládot erősítette. Talán épp az ilyen alakulatok problémátlan felvétele miatt érhette többször a Néppártot az a vád balról, hogy a mennyiségi tényezőn kívül nemigen alkalmaz más kritériumot tagjai megválogatásakor. Most azonban a szocialisták sem lehetnek büszkék magukra. Az európai baloldal vezető ereje elsöprő többségben ugyanis jónak találta helyreállítani a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) ideiglenes tagságát. A „visszavételt” eddig azzal az érvvel utasította el az ESZP, hogy Ficóék pártja együtt kormányoz a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Valójában a nemzetiségi kérdésekben a Smer sem sokkal jobb Slotáék politikájánál. Mindez érdekes módon – időben – egybeesik a román Szociáldemokrata Párton belüli restaurációs kísérletekkel. A szocdem dinoszauruszainak (Iliescu, Hrebenciuc, Nastase) újbóli megerősödése nem túl biztató perspektíva. /Papp Attila Zsolt: Irány: hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Mindössze két politikai alakulat, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei vettek részt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény megvitatására összehívott tanácskozáson. A PRM képviselői ráadásul kizárólag azért jelentek meg, hogy közöljék: „a CNSAS meghalt, a halott pedig nem tér vissza a sírból, a párt egyedül az irattár sorsáért aggódik”. Marius Oprea tanácsadó reméli, hogy február végén nyilvánosságra hozhatják a végleges változatot. Constantin Ticu-Dumitrescu, az eredeti jogszabály kezdeményezője csalódottan állapította meg, hogy Romániában továbbra sem igénylik az igazság feltárását. /Nagy B. István: Parttalan átvilágítási vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./ Két héten belül elkészül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény – közölte Calin Popescu-Tariceanu kormányfő tanácsosa, Marius Oprea történész az igazságügyi tárcánál sorra került megbeszélést követően. Az RMDSZ szerint az átvilágító testületnek ítéletmondás helyett bizonylatokat kell kiadnia a vizsgált személyek és a Szekuritáté viszonyáról. Marius Oprea méltatlankodott amiatt, hogy a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. /„Csiszolódik” az átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A Keresztény Európát! elnevezésű brüsszeli kezdeményezése, valamint az erdélyi magyar egyházfőkkel való találkozója folytatásaképpen, Tőkés László európai parlamenti képviselő nyugati egyházi vezetőkkel is felvette a kapcsolatot. Január 31-én Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában brüsszeli hivatalában kereste fel Rüdiger Noll igazgatót, az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának vezetőjét. Rüdiger Noll az általa szervezett ökumenikus konferenciák tapasztalatairól szólt. Guy Liagre, a Belgiumi Protestáns Egyház elnöke a keresztyén örökség meghatározó szerepét hangsúlyozta Európa kialakulásában. /Nyugati egyházfőkkel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Eddig az RMDSZ-nek nem sikerült megfelelő számú felhasználót mozgósítania annak érdekében, hogy a Szabadság weboldalán (www.szabadsag. ro) levő szavazógépen megelőzze a Magyar Polgári Pártot. A kérdés: amennyiben az RMDSZ és a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) között választhat, melyik alakulat jelöltjére voksol majd? Február 14-én a következő volt az állás: RMDSZ – 23%, MPP – 39,3%. A jelölt a fontos, nem az, hogy ki jelöli – 11,5%, Szórványban ne adassék meg a választás lehetősége, mert saját magunk alatt vágjuk el a fát – 18%, Ilyen körülmények között nem megyek el szavazni – 3,3%, Nem érdekel a politika – 4,9%. A szavazógép kérdését a jövő héten cserélik, ezért az RMDSZ-szel rokonszenvezőknek igyekezniük kellene... /Bajban az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Új programokkal várja olvasóit Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros elmondta, az olvasók behozhatják a terembe saját laptopjukat, számukra ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak. A magyar diákok kiszolgálása érdekében magyar nyelvű számítógépes keresőrendszer áll az érdeklődők rendelkezésére, Tamás Kinga pedig személyesen is segít a tájékozódásban, keresésben. A jövőben képzést is indítanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára a könyvtár sokrétű adatbázisában való tájékozódást. Akik magyarul szeretnék igénybe venni az útmutatást, azok fordulhatnak Tamás Kingához a tamask@bcucluj.ro vagy a marketingbcu@yahoo.com e-mail címen, vagy megkereshetik őt a katalógusteremben. /Újdonságok az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Tavaly novemberben jött létre testvériskolai kapcsolat a budapesti Madách Imre Gimnázium és a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai között. Tavaly a kolozsváriak látogattak el nyolcvan tagú énekkarral Budapestre, most pedig a budapestiek jöttek el. A két iskola hasonló érdeklődési köre miatt (művészetek, diákszínjátszás) a kapcsolat kiszélesedett. A kolozsvári iskola több mint tíz éve tart fenn ugyancsak testvériskolai kapcsolatot a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziummal. /N. -H. D. : Budapesti diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Borboly Csaba Csíki Területi RMDSZ-elnök, Ferencz S. Alpár oktatási alelnök, valamint Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke feladták a postán a tanügyi törvénymódosítást támogató aláírásokat tartalmazó borítékokat. Két hét alatt több mind 6024 személy támogatta aláírásával a RMDSZ által szétküldött íveket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által nyomtatott íveken is jelentős számú aláírás gyűlt össze, közel kilencezer személy támogatta összesen a kezdeményezést. /Daczó Dénes: Elküldték a leveleket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15.

Folytatódjanak az átvilágítások, kérte Traian Basescu államfő nyomatékosan Tariceanu miniszterelnöktől. Szerinte azonnal meg kellene kezdeni az önkormányzati, törvényhozási és elnökválasztás jelöltjeinek, a bírói és ügyészi testület tagjainak, a diplomáciai testület tagjainak és a nagykövetek átvilágítását. Hozzátette, az átvilágítás során szerzett információk alapján az ítélethozatal a bíróság feladata marad. Azé a bíróságé, melynek tagjait Basescu szerint át kellene világítani. Önmagukról hozhatnának ítéleteket… Calin Popescu Tariceanu reagált: az idő rövidsége miatt képtelenség minden egyes önkormányzati jelöltet átvilágítani. /Folytatódjanak az átvilágítások! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Vita alakult ki a felekezeti oktatás „létjogosultságáról”. A vitatkozó felek hajlamosak összemosni az egyházi iskolák, illetve az állami iskolákban történő vallásoktatás kérdését. Olyan vélemények hangzottak el, miszerint az egyházak egyre inkább „rátelepednek” az iskolákra, ez a kisajátítás pedig különösen a magyar nyelven folyó tanítás esetében bizonyul károsnak. Erről fejtette ki véleményét Kötő József, volt oktatásügyi államtitkár a vele készült beszélgetésben. Az utolsó alkotmánymódosítás alkalmával – ebben az RMDSZ-nek is oroszlánrésze volt – az oktatás három pillérűvé vált: állami, magán és felekezeti. A történelmi egyházak megkapják az intézményalapítási jogot. Ezeket az iskolákat – az új oktatási törvény szerint – államilag is finanszírozzák majd. A felekezeti iskolák is annyi pénzt kapnak, ahány gyermek számára biztosítanak helyet. Kötő csúsztatásnak érzi az olyan kijelentéseket, miszerint a felekezeti iskola olyan műhely lesz, ahol évszázadokkal elmaradó ismereteket, nevelést, etikát sulykolnak a tanulókba. Valójában az egyházi tanintézetek állami tantervek szerint fognak működni, a tanulók pedig ugyanazokat az ismeretanyagokat fogják elsajátítani, mint a többiek. A vallásórák keretében ismertetik majd a valláselméletet. Téves az az állítás, miszerint a felekezeti iskolák a prozelitizmus műhelyei lesznek. Az egyházi iskolák nyitottak bármilyen vallású gyermek számára. Semmilyen kényszerről nincs szó. Az egyházi iskolába tolonganak a jelentkezők. Valami oka csak lehet ennek. Ezt nem érti meg például Czika Tihamér, aki liberális oldalról ront neki a kérdésnek. Nem kell betiltani az egyházi iskolákat, oda ugyanis azok mennek, akik ezt kívánják. Az európai helyzet eltérő, van olyan ország, ahol az állam száz százalékban finanszírozza a felekezeti oktatást. Franciaország liberálisan kezeli a vallásoktatást az állami iskolákban, de támogatja az egyházi oktatást az átvállalt feladatok függvényében. Ez a helyzet Magyarországon is. Itt van például Győr esete. Túljelentkezés van a bencéseknél, versenyvizsgát is tartanak. Minden bizonnyal azért, mert a szülők tudják, hogy ott minőségi oktatásban részesül gyermekük. Azt állítják, hogy Erdélyben az egyházak a leszakadás, az elszigetelődés, a modernizáció-ellenesség fészke, holott épp ezeknek a felekezeti iskoláknak volt a legnagyobb szerepük az európai kultúrának, a haladó szemléletnek a közvetítésében. Szabédi László unitárius iskolába járt, utána Strasbourgban az unitárius teológiára. De ez nem akadályozta meg abban, hogy szabadgondolkodó emberré váljék. Az egész erdélyi műveltség, az a transzszilván szellem az egyházi iskolákban jött létre, ez nem tűnik el máról holnapra. Éppen a szabadgondolkodók tanúsítanak ilyen agresszivitást, ahelyett hogy a szabad választást és a versenyszellemet népszerűsítenék. A vita során elhangzott: „fennáll a veszély”, hogy az erdélyi oktatás legjava „kerül egyházi kézre”. Nem lehet előítéletekkel megközelíteni ezt a kérdést. A holland oktatáskutatók, pszichológusok azt mondják: a mai állami iskoláknak az a nagy hibája, hogy csak ismereteket közölnek, nem nevelnek, nincs személyiségformáló jellegük. Vajon a felekezeti iskolák nem épp ebben tudnak talán többet nyújtani, mint az államiak? /SZ. K. : Versenyhelyzet, minőségteremtés, a szabad választáshoz való jog. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Egy ifjú megosztotta töredékesen felszedett, általa világmegváltónak hitt és hirdetett ismereteit a világgal. Felsorakoztak mellette a tudomány védelmében fiatal egyetemi tanárok, hogy kioktassák a tudatlan kreacionistákat, mennyire eltévelyedtek s még a sötét középkor hitvilágában vergődnek, és mindezt tanítani s akarják a felekezeti iskolákban. Elszomorító, hogy a jövő magyar értelmiségét oktató fiatal egyetemi tanárnemzedék mennyire tájékozatlan a felekezeti oktatást illetően. Kolozsváron 15 éve működnek az újraindított felekezeti iskolák, amelyek eredményeikkel, szellemiségükkel felhívták magukra a közösség figyelmét, s ma már legjobb iskolák között tartják számon. Ezért kellett szervezett össztüzet zúdítani az egyházakra? Szabad-e szembeállítani egymással a tudomány és a vallás által kialakított világképet? Isten léte nem bizonyítható, hangsúlyozta Szabó Árpád, unitárius püspök. „A tudásnak a tudatlanság, és nem a hit, a hitnek pedig a hitetlenség, és nem a tudás az ellentéte. ” /Dr. Szabó Árpád, unitárius püspök: Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Több temesvári magánszemély postai úton kapott vaskos borítékot, amelyben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, Tőkés László független európai parlamenti képviselő meghívása állt a Szembenézés a kommunista múlttal című, február 15-én tartott konferenciára. A paksaméta tartalmazta – többek között – azt a tavalyi egyházkerületi közleményt, amelyben Bányai Ferenc temesvár-belvárosi református lelkész ügynökmúltját hozták nyilvánosságra, valamint azt a püspöki levelet, amit az egyházfő az egyházközség presbitériumának címzett, bűnpártoló határozatnak nevezve, hogy a világi vezetőtestület elfogadta Bányai gyülekezet előtt mondott bocsánatkérését. A lelkész tavaly beismerte együttműködését a titkosszolgálattal, de súlyosbíthatja helyzetét, hogy az 1998-as egyházkerületi választások alkalmával nyilatkozatot tett arról, hogy a múlt rendszerben nem kollaborált a politikai rendőrséggel. Tőkés kifejtette: „nem vihetjük magunkkal meglapuló besúgóinkat, akik akadályt jelentenek. Ha őket eltávolítjuk, akkor európaivá válhatunk, a szó eszmei értelmében. ” Tőkés László felidézte 1974-es prédikációját, melyet tanára, dr. Kozma Tibor szolgáltatott ki Securitaténak. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, miniszterelnöki tanácsos arról beszélt, milyen akadályokba ütköznek a leleplező munkájuk során, és hogy sok szekus tiszt, ügynök, aktivista átmentette pozícióját, és jelenleg is hatalmat gyakorol. A konferencián előadást tartott az a történészcsoport – Molnár János, Vincze Gábor, Nagy Mihály Zoltán – akik az egyházkerület felkérésére tovább kutatják a Tismaneanu-jelentésben a romániai magyarságot hátrányosan érintő kommunista bűntényeket. A tanácskozáson kiosztották a KRE Igazgatótanácsának február 14-i határozati kivonatát, amelyben felszólítják Bányai Ferenc temesvár-belvárosi lelkipásztort, hogy vonuljon vissza lelkészi szolgálatából. /Pataki Lehel Zsolt: Szembenézés a kommunista múlttal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

A feljegyzések szerint Kalotaszegen már a XVI–XVII. században létezett iskolai oktatás, Kőrösfőn már 1652-ben, olvasható Sebestyén Kálmán könyvében /Körösfői Riszeg alatt, Akadémiai Kiadó, 2007./ Klein György iskolaigazgató munkáját dicséri az 1962–1965 között épült nyolc tantermes, emeletes modern iskola, ehhez 1974-ben fafaragó műhelyt építettek. Az elmúlt két évben hatalmas összegeket utaltak ki a költségvetésből iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására. Antal István iskolaigazgató szervezte és irányította az iskola teljes felújítását. Beszerelték a központi fűtést, kicserélték a nyílászárókat, az informatikai laboratóriumba húsz számítógép került. Jelenleg több mint nyolcvan diák tanul itt, őket két tanítónő és tizenkét tanár tanítja, a pedagógusok átlagéletkora harminc év alatt van. A helyi Rákóczi Kultúregylet támogatásával minden nyáron honismereti táborban ismerkedhetnek az anyaországból érkező diákokkal, de ők is részt vesznek nemzetközi táborokban, fesztiválokon. /Péntek László: Kőrösfő – Egy iskola túlélése és fejlődése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Február 15-én elhelyezték el Wass Albert író szobrának alapkövét a debreceni Nagyerdőben. A Medgyessy sétányra tervezett, életnagyságú alkotás elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt a debreceni Polgári Casino Egyesület adományokból gyűjtötte össze. Az egyesület és a Gróf Wass Albert Társaság által szervezett alapkőletételi ünnepségen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet, emlékeztetve arra a vitára, ami a szobor állítása kapcsán kirobbant a helyi politikusok, illetve hazai és határon túli irodalmárok között. /Letették Wass Albert szobrának alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./