A május 19-i népszavazás – a szavazócédulák 97,8 százalékának összesítése alapján – eredménye: Traian Basescu államfőre szavazott a polgárok 74,3 százaléka, a menesztésére csak 24,9 százaléka voksolt a menesztésére. A két székely megyében több mint 80 százalékos volt az államfő támogatottsága a szavazatukat leadók körében. „A mai szavazatokból én azt a következtetést vonom le, hogy a román választók a politikai osztály megújulását sürgetik” – mondta a felfüggesztett államfő. Jelezte, hogy be fogja vezetni az egyéni szavazókörzetes választási rendszert és szorgalmazni fogja az alkotmány módosítását. „Elsősorban egy fontos és aggasztó jelenségre hívnám fel a figyelmet: az alacsony részvételre” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „A többségben magyarlakta régiókban tapasztalt, az átlagnál is alacsonyabb részvétel azt mutatja, a magyarok még kevésbé tekintették prioritásnak a népszavazást, és ilyen értelemben még kevésbé tartják fontosnak az elnöki intézményt, mint a lakosság többi része” – fejtegette az RMDSZ elnöke. /Traian Basescu államelnök visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A közvélemény-kutató felmérése szerint a romániai magyarok hetven százaléka Basescu mellett szavazott. Több európai politikus, köztük az Európai Bizottság elnöke máris üdvözölte a népszavazás eredményét, és a reformok folytatását kérte Bukaresttől. A választásra jogosultak 44,02 százaléka élt szavazási jogával. „A választók 75 százaléka támogatta az én programomat, és mindössze 25 százalék szavazott bizalmat a felfüggesztésem mellett voksoló 322 honatyának, azaz Voiculescunak, Iliescunak, Geoanának, Hrebenciucnak, Vadim Tudornak és Verestóy Attilának” – szögezte le Basescu. /Farcádi Botond: Basescu ismét az élen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön ismertették a Miniszterelnöki Hivatal vezető munkatársai Budapest határokon túl átívelő fejlesztéspolitikáját. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélekedett, hogy a profit az információszerzésben gyors fél jutalma. Bemutatta a magyar kormány Varratmentes Európa című, megújuló nemzetpolitikai elveit és intézményrendszerét. Törzsök Erika szerint a korábbi támogatási intézményrendszer átszervezését az indokolta, hogy az már egyáltalán nem felelt meg az uniós gyakorlatnak, ugyanakkor pedig a több mint 15 éven keresztül áramoltatott, több tízmilliárd forintos források hatékony felhasználása, illetve elosztásának átláthatósága sem volt megfelelő. /Domokos Péter: Sikert és profitot ad a tájékozottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Szakértői értekezletet tartottak Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Középtávon sikeres lehet az a stratégia, melynek nyomán az átalakuló uniós térségben, az európai regionalizmus keretében kapják meg a határon túli magyarok az autonómiákban ismert demokratikus jogokat – ez lehet a „Határon túli magyarság a 21. században” című, Sólyom László államfő által kezdeményezett és összehívott konferencia május 18-i előadásainak az egyik konklúziója. A tanácskozáson az autonómia és a regionalizmus magyarországi és határon túli szakértői tartottak előadásokat. Bakk Miklós politológus (BBTE, Kolozsvár) szerint Magyarországnak differenciáltan kell a határon túli régiókra tekinteni. Székelyföld esetében a kétoldalú román–magyar kapcsolatokban támogatni kell, hogy tárgyalások induljanak be a régió jogállásáról a térség képviselői és a román kormány között. Horváth Gyula, a MTA Regionális Kutatások Központjának a főigazgatója egy Kárpát-medencei transznacionális makrorégió létrehozását vázolta föl, Benedek Gyula professzor (BBTE) pedig az erdélyi térség regionális előnyeiről (fejlettebb városhálózat) értekezett. Sólyom László köztársasági elnök rámutatott, a konferenciasorozat mostani, harmadik találkozójának célja: tényszerűen feltárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. /Regionalizmus és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Petrétei József magyar igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta felmentési kérelmét, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal elfogadott. Távozik a posztjáról három rendőri vezető: Bene László országos, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rebisz (Rendészeti és Biztonsági Szolgálat) parancsnoka is. A tárcavezető és a főrendőrök távozását Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, mondván, ehhez nem egy konkrét esemény vezetett: azok az ügyek, amelyek jelenleg is borzolják a közvéleményt, alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat. /Balogh Levente: Hullnak a fejek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

„Megszentelt földön állunk. Megszentelt föld, mert a vértanúk életének színtere, ahogy haláluk színtere, megszentelt föld: emléket, nem egyszer tragikus emléket hordoz (…) Szabédi László a maga tragikus halálával és mindazzal a megpróbáltatással, amely ezt a személyes végzetet előidézte, az erdélyi magyarság, az egész magyar nemzet vértanúja” – mondta Pomogáts Béla Kolozsvár május 19-én, a Szabédi Emlékház ünnepélyes avatásán. Az emlékházat az EMKE, a Korunk Stúdió és az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-emléknap keretében avatták fel Kolozsváron, a költő egykori lakóházának helyén. Kötő József EMKE-elnök elmondta, az emlékházban Szabédi-emlékszoba, hagyatéki könyv- és kéziratgyűjtemény, illetve kutatóközpont kap helyet. Az Új utak – törésvonalak, költők centenáriumán mottójú irodalmi konferencián, Szabédi kortárs költőtársairól, Dsida Jenőről, Jékely Zoltánról, Szemlér Ferencről is szó esett. A konferencián a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett irodalomtörténészek, irodalomkedvelők vettek részt. Dsida-emléktáblát avattak a Sétatér egyik házának falán, amelyben a szatmárnémeti születésű költő életének utolsó éveit töltötte. Markó Béla RMDSZ-elnök költőként volt jelen az eseményen, a „tündéri költő” alakját idézte fel, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét is említve. Láng Gusztáv irodalomtörténész, Dsida-kutató is tartott előadást. Az emléktábláról, amelyet a szülőváros ajándékozott a kolozsváriaknak, Czirják Árpád érseki helynök és Markó Béla vonta le a leplet. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Felvidékről és az anyaországból is érkeztek az erdélyi költők előtt ünneplők. /Valkai Krisztina: Zarándoklat és irodalmi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Nagybányán a Teleki Magyar Házban (TMH) emlékeztek Teleki Sándorra, aki 115. évvel ezelőtt halt meg, továbbá a Teleki Magyar Ház fennállásának ötödik évfordulójára. Felavatták Dinyés László budapesti szobrászművész Teleki-mellszobrát. Csetri Elek kolozsvári történész Teleki Sándor életpályáját ismertette, Teleki Sándor emberi-katonatiszti legendás alakját Bona Gábor budapesti hadtörténész rajzolta meg. Balogh Béla levéltáros-történész a grófnak és családjának Kővár vidéken kifejtett áldásos tevékenységéről szólt, ezután Murádin Jenő, kolozsvári művészettörténész a grófnak és családjának a hazai művészeti életbe való aktív bekapcsolódását méltatta. Érdekes rajzkiállítást láthattak a jelenlévők, Teleki hazai, illetve európai kényszerkalandjainak színhelyeiről és európai hírességű barátairól. /Farkas E. Zoltán: Teleki a Zazar partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Százötven évvel ezelőtt pünkösdön szentelték fel az akkor még önálló településként jegyzett Szemerja református templomát. Május 20-án az alapításra emlékező gyülekezet Sepsiszentgyörgyön ünnepi istentiszteletet tartott. Pap Géza püspök hirdetett igét, a lelki megújulás szükségességét hangsúlyozva. T. Incze Zsolt, a négy és fél ezer lelkes szemerjai gyülekezet lelkésze ismertette a templom történetét. Szekeres Attila heraldikus, a Háromszék munkatársa bemutatta a szemerjai egyházközség általa készített címerét. /Fekete Réka: Épüljetek lelki házzá! (Ünnep Szemerján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

„Mind a népszavazás részvételi számait, mind az államelnök maradására adott voksok számát figyelembe véve csúfosan megbukott az RMDSZ – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. – Egy szakadék fele tartó buszra akarták ismét felültetni a magyar közösséget, szerencsére most sikertelenül. ” Szerinte a népszavazás után erkölcsi kötelességük lemondani mindazoknak a képviselőknek, szenátoroknak, akik az államelnök felfüggesztésére szavaztak. „Az MPSZ számára egyértelműen siker volt a népszavazás, és remélem, a magyar közösségen belüli tisztulási folyamat kezdetét is jelenti” – mondta Szász. /Kovács Csaba: Szász: megbukott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A VII. Hargitai Megyenapok székelyudvarhelyi nyitórendezvényeként május 21-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székházában bemutatták a központ gondozásában megjelent, új kiadványt. Az Örökségünk címet viselő helytörténeti folyóirat főleg a székelyföldi, társadalomtudományi vonatkozású, történelmi és néprajzi tematikákat helyezi előtérbe. A harminckét oldalas folyóirat azonban nemcsak az udvarhelyiekhez szól, a negyedévente megjelenő kiadványt Hargita megye egész területén terjeszteni fogják. A folyóirat Udvarhelyszék jeles személyiségeit, a székely néprajz és történelem kutatóit szólaltatja meg, jelezte dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója. A megyenapok hagyományos rendezvényének számító megyei képzőművészeti tárlatnak a csíkszeredai Kriterion Galéria adott otthont. /Antal Ildikó, Szász Emese: VII. Hargitai Megyenapok. Új folyóirat, tárlatok és koncertek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Az öt éve elhunyt író élete és munkássága előtt tisztelgő kétnapos tanácskozás kezdődött május 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, A zokogó majom könnyei – Bálint Tibor emlékkonferencia címmel. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a most hetvenöt éve született, több nyelvterületen is ismert irodalmi nagyságról kijelentette: ha ma élne Bálint Tibor (1932–2002), alternatív Nobel-díjra jogosulna, annyival egyénibb, egyetemesebb másoknál. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke azt a tavaly novemberben született írását olvasta fel, amellyel Bálint Tibort post mortem eredménytelenül ajánlották a Pro Cultura Hungarica-díjra. Török Katalin színművész a prózaírónak a kolozsvári szülőföldről szóló vallomását tolmácsolta. Jakab Gábor pápai káplán, Egyed Emese költő, esszéíró Antall István irodalmi szerkesztő (Magyar Rádió) és Láng Gusztáv irodalomtörténész (Szombathely) tartott előadást. Délután az EME-székhelyén Zsehránszky István műkritikus és Csép Sándor tévészerkesztő, író értekezett, majd levetítették a Sánta angyalok utcája színdarab 1972-es kolozsvári előadását. /Ördög I. Béla: Emlékezés Bálint Tiborra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Bálint Tibor Zokogó majom című nagyregényében a közép-kelet-európai kisember léttapasztalatának egész megrendítő mélységében tárulkozik föl” – fejtette ki Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész előadásában. A Bálint Tiborról könyvet is írt Bertha Zoltán részletesebben elemezte a Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő alakjának életművét. /Stanik Bence: A zokogó majom könnyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Kevesen olvasnak manapság, Aradon a megyei könyvtár a nemzeti örökséghez tartozó részlegének kiállításai nem túl népszerűek. Pedig sohasem látott szellemi értékek kerülnek közszemlére. Legutóbb például a 16. századbeli nyomtatott ritkaságokat mutatták be, a hivatalból meghívott könyvtári alkalmazottakon kívül ketten volta a megnyitón. Az aradi tékában nagyon sok Gyulai, Réthy, Reismann és Lovrov nyomdában készült könyvet őriznek. Ezek java magyar nyelvű. A megyei könyvtár Xenopol nevét viseli, holott a jeles történész és filozófus kb. 2000 kötetet számláló adományánál jóval nagyobb és értékesebb az Atzél, az Orczy-Vásárhelyi hagyaték. Nem is szólva arról, hogy első aradi városi közkönyvtárat 1913-ban a Kölcsey Könyvtár készlete alapozta meg. És akkor még nem volt szó Kerpel Izsó százezer kötetet meghaladó magánkönyvtáráról, majd a Méra Paula-féle könyvkereskedésből is sok minden átkerült államosításkor a közkönyvtárba. Tavaly év végén volt a Kölcsey Egyesület megalakulásának 125. évfordulója. Ez lett volna a legjobb alkalom, hogy a megyei közkönyvtár felvegye a Xenopol mellé a Kölcsey nevet is. A méltányosság ezt kívánta volna. Ehhez megvolt a civil kezdeményezés, az elfogadtatáshoz szükséges kulturális és politikai lobbi azonban elmaradt. /Gutenberg-galaxis. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Székely László (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, nyelvész 1933-tól választott faluja nevét vette fel, így lett Szabédi László. Az ő emlékét idézték május 20-án, vasárnap Szabédon. A költő Kolozsváron az unitárius kollégiumban és Strasbourgban a teológián tanult. Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg. 1931 – 1938 között a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt. 1940 után Báréban tanított. 1942-ben csatlakozott a helikoni közösséghez, 1943-ban ott volt a szárszói találkozón. 1943-ban Baumgarten-jutalmat kapott. 1945 – 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt, közben a Világosság munkatársaként dolgozott. 1947-től haláláig esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. A Bolyai Egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a rendőrség zaklatta, amit nem tudott elviselni és Szamosfalvánál a gyorsvonat elé vetette magát. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Szabéd a székely Mezőség „utolsó bástyája, Szabédi László pedig a magyarságért való küzdelem jelképe, hangzott el Szabédon, az emlékezésen. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke európaiság és erdélyiség összefonódását emelte ki Szabédi László sorsában, munkásságában és tragédiájában. Nagy Pál szerkesztő, tanár szerint Szabédi „a józan – és kijózanító – ráció megszállottja volt – kiemelkedő tehetségekben oly gazdag nemzedékének élvonalában. Példakép lehetett, neve nem pusztán fejezetcím irodalmunk modern kori történetében, ennél sokkal több: történelmi fogalom. Tragikus sorsa, életpályája és a gerincropogtató küzdelem mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen emléket hagytak. Elismerésre méltó napjainkban a magyar feliratokért vívott bátor küzdelem, ám nyilvánvaló: nem csupán ilyen és hasonló látszatengedményekre van nekünk szükségünk Kolozsvárt (és másutt) valamely multikulturálisnak becézett intézmény folyosóin, hanem igenis, államilag fenntartott, önálló magyar egyetemet akarunk – az ország magyar adófizetőinek számarányára való tekintettel!” Szabédon az ünnepség szervezésében fontos részt vállalt a gyülekezet és a falu vezetősége, segített számos helyi és megyei támogató. Külön színfoltja volt a napnak dr. Makkai Gergely kiselőadása (Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája című könyve alapján), tájtörténet és történelem, természet és kultúra kapcsolatáról. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Feljelentést tesz az igazságügyi szerveknél, és egynapos hírembargót rendel el Traian Basescu államelnök ellen a Román Sajtóklub (CRP) azt követően, hogy a politikus a múlt hétvégén elvette az egyik újságírónő maroktelefonját, majd „büdös cigány”-nak nevezte a riportert. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke jónak találja a kezdeményezést, és amennyiben a magyar nyelvű sajtószervek képviselői úgy vélik, hogy csatlakozni kell, akkor alkalmazzák a hírembargót. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a román média várhatóan nem tudósít majd Traian Basescunak a hivatalába történő ismételt beiktatásáról. A CRP azt is javasolja az elnöki hivatalba akkreditált újságíróknak, hogy aznap tiltakozásképpen tegyék le kameráikat, magnóikat, mobiltelefonjaikat és írószereiket a Cotroceni-palotánál. A CRP konferenciát is szervez június 6-án, amelynek központi témája a politikusoknak az újságírókkal szemben elkövetett szóbeli és fizikai agressziója lesz. Erre a rendezvényre Basescut is meghívják. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja is elítélte Basescut rasszista kijelentése miatt. /Feljelentés, hírembargó Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének – derült ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, de az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor tévesnek minősítette ennek eredményét. Magyari írásában /A puding próbája a látványos bukás/ kifejtette: „Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően” nyilatkozzanak. Nehéz elfogadni, hogy a következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. A politikusok elszakadtak az őket megválasztóktól, az RMDSZ elöljáróit többnyire az önérdek és nem a közjó foglalkoztatja. Az RMDSZ vezetői, szembefordulva a választói szándékkal, azt akarták, hogy a választók az államfő ellen szavazzanak. Miből és mennyit költött az RMDSZ erre a kampányra? /A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Malina Hedvig ügyében emelt szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bauer Edit (MKP) szlovákiai magyar képviselő napirend előtti felszólalásában, míg a vezető szlovák kormánypártot képviselő Vladimír Manka (Smer) elítélte az ügy EP elé vitelét. A tavaly augusztusban véresre vert lány azt állítja, hogy két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség szerint a lány az egész ügyet csak kitalálta. Ezért most hamis tanúzás gyanúja okán valószínűleg bíróság elé állítják, s akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik. Felszólalásában Bauer Edit jelezte, hogy a hamis tanúzás és bíróság elé állítás híre sokként érte a szlovákiai magyarságot. /Az EP előtt a Malina-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Május 26–án kezdődik a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományok Kar szatmári kihelyezett tagozata magiszter továbbképző programjának a második része, tájékoztatott Végh Balázs Béla, a tanszék vezetője. A továbbképzés témája az oktatás menedzsmentje lesz. A továbbképzésre a tanfelügyelőségen keresztül lehetett jelentkezni. A tanszékvezető elmondta, hogy azok a pedagógusok, akik elvégzik a képzés mindhárom részét, 90 pontot gyűjtenek össze. A képzés során két csoportba osztják majd a jelentkezőket, az egyikbe kerülnek a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, a másikba pedig az óvónők és tanítók. /(gyöngyi): Kezdődik a magiszterképzés második része. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Hét keretén belül a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tudományos diákkonferencia zajlott. A diákok sorra bemutatták szemináriumi jellegű dolgozataikat, amelyeket tanárokból álló zsűri bírált el. /(bodnár): Tudományos diákkonferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

Jövő tanévben a jelenleginél harminc háromszéki oktatói állással kevesebbet finanszíroz a minisztérium, mert ősztől nem indulhatnak összevont gimnáziumi osztályok. A megyében az átszervezés már februárban megkezdődött, az esetek felét megoldották, a többi folyamatban. Katedra-összevonás miatt ötvenhárom pedagógusnak kell ősztől iskolát változtatnia, de csak ötvenen kaptak állást áthelyezéssel, közülük húszan egyéves időtartamra, három mérnöknek, illetve mesternek el kell hagynia a tanügyet. /Fekete Réka: Megkezdődött a pedagógusok áthelyezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

A nagyváradi Szigligeti Társulat és Papp Magda hozzátartozói május 25-én, a színművész halálának 15. évfordulóján jótékonysági emlékestet szerveznek, ezt megelőzően a Rulikowsky temetőben, férje mellett helyezik örök nyugalomra Papp Magda Békéscsabáról Nagyváradra szállított hamvait. „Amikor elhunyt, nem volt lehetőség arra, hogy temetését igazi otthonában, Nagyváradon szervezzük meg, ezt most szeretnék pótolni” fejtette ki Banner Zoltán művészettörténész, Papp Magda veje. A művészettörténész Papp Mária zongoratanárt, a színművésznő lányát vette feleségül. 1988-ban Békéscsabára költöztek, később a nyugdíjas Papp Magda is hozzájuk költözött, majd itt is hunyt el 1992. május 25-én. A jótékonysági esten befolyó összegből a Szigligeti Társulat és Papp Magda rokonai méltó síremléket kívánnak állítani a színművésznek, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a nagyváradi színjátszásnak, ugyanakkor az erdélyi operettszínpad kiemelkedő személyiségeként tartják számon. A Kolozsváron született színésznő fontos zenepedagógiai munkát is végzett, tanítványai közül jelentős egyéniségek kerültek ki. /Gergely Gizella: Nagyváradra hozzák Papp Magda hamvait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Öt év után ismét megjelent a Csíki Omnibus szolgáltatási és cégkatalógus. A hét elején Csíkszeredában bemutatott 2007–2008-as megújult Csíki Omnibus az egész Csíki-medence gazdasági-intézményi rendszeréről kíván hasznos információkkal szolgálni. A csíkszéki cégek és intézmények tevékenységének, szolgáltatásainak és termékeinek kétnyelvű címtára a szerkesztők szerint könnyen, gyorsan kezelhető és hatékony információforrás. /Ismét megjelent a Csíki Omnibus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

A 70 esztendős Wittner Mária, 56-os halálra, majd életfogytiglanra ítélt szabadságharcos emlékezetes beszédet mondott 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Budapesten, a Parlamentben. Vádolta a pribékeket, gyilkosokat és hazaárulókat, mert nemzetünk kiváló tagjait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is. Vádolta őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársai nevében. Vádolta őket a „legdrágább kincs” a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét… Wittner Mária tizenhárom évet töltött börtönben. A vele készült beszélgetésben elmondta, az apácák nevelték az iskolában emberségre, hazaszeretetre. 1950-ben egy éjszaka elhurcolták az apácákat, államosították az iskolákat. Wittner Mária végig részt vett a forradalomban, amíg meg nem sebesült november 4-én. Letartóztatása után elmondta a nyomozónak, hogy Divatcsarnokot szovjet katonák rabolták ki. A forradalom leverése után külföldre távozott, majd hazatért, mert Kádár János pártvezető büntetlenséget ígért, a gyermeke pedig itthon maradt. 1957. június 16-án letartóztatták. Különböző vádakkal illették, például fegyverek rablásával, közértek kifosztásával. A Történeti Hivatalban betekinthetett a peranyagába. A kihallgatási jegyzőkönyvek tanulmányozásakor tudta meg, több tanú azt állította, hogy november 4-én délután száz pár cipőt lopott. Valójában ekkor sebesülten feküdt a Péterfy Sándor utcai kórházban. Mégis ezeket a hazugságokat veszik át a lexikonok és a tankönyvek. A vádirat és a valós tények több pontban ellentmondanak egymásnak. Mégis úgy állítják össze a lexikonokat, az emlékezéseket, hogy teljes egészében elfogadják a Népbíróság anyagait. Ezt adják ki a könyvekben, holott ez történelemhamisítás. Wittner Mária részt vett a forradalomban, fegyver volt a kezében. A rendőrséget leszerelték, ez igaz. Az is igaz, hogy – a parancsnok engedélyével – a kilőtt gyógyszertárból vittek tápszert egy pici, hat hónapos babának a szomszéd házba. Azonban ez nincs benne a bírósági anyagban. Azok a történészek, akik ebből az anyagból dolgoznak, nem hámozhatják ki az igazságot. A halálos ítélet kihirdetése után átvitték a Kisfogházba, ahol a halálraítélteket őrizték. Naponta akasztottak embereket. Íratlan szabály szerint mindenki elköszönt. Bemondta a nevét. Mondott néhány szót, ilyeneket például: Isten veletek! Bosszuljatok meg! Volt, aki a himnuszt énekelte, a hazát éltette. A pusztítás ma folytatódik, csak finomabb formában, állapította meg Wittner Mária. Az egész „módszerváltást” felülről vezényelték 1989–90-ben. Ők azt mondják: vértelen forradalom. A vértelen forradalom helyett hatalomátmentés zajlott. /Frigyesy Ágnes: Vádolnak az élők és a holtak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

A Legfelső Bíróság május 7-i ülésén megvizsgálta az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai alapon üldözött személyek kárpótlására vonatozó 2000/189. számú törvényt, és olyan határozatot hozott, amelynek értelmében az etnikai alapon üldözöttek mindegyike jogosult a törvény által előírt kárpótlásra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, az elmúlt hónapokban számos személy fordult a szövetséghez amiatt, hogy a törvény diszkriminatív alkalmazása miatt különböző indokokkal visszautasították kárpótlási igényüket. Mint mondta, a panaszlevelek nyomán az RMDSZ több eljárást indított, a volt munkaügyi miniszter azonban a számos beadvány és a parlamenti interpellációk ellenére sem intézkedett. Ezért az RMDSZ az Országos Diszkrimináció Ellenes Bizottsághoz fordult, amely a Legfelső Bíróságtól kért jogorvoslatot. Ennek eredményeként született meg az egyértelmű álláspont, amelynek értelmében az eddig elutasítottak is jogosultak kárpótlásra. A döntés számos magyar nemzetiségű személyt kedvezően érint. /Diszkrimináció nélkül kárpótolják az etnikai alapon üldözötteket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében azok a személyek, akik az 1940. szeptembere és 1945. márciusa között etnikai alapú üldöztetést szenvedtek, kárpótlás jár, ezzel érvényre juttatták az idevágó jogszabályokat. Azokról van szó, akik a második világháború idején menekülni, költözni kényszerültek Észak-Erdélyből délre, vagy fordítva, Dél-Erdélyből északra. Nemzetiségük miatt egyesek arra kényszerültek, hogy elhagyják az akkori Románia területét, és északabbra költözzenek a magyar fennhatóság alá került vidékekre. Mások, szintén nemzetiségi okokból, megijedtek és átmenekültek Romániába. Kárpótlásukról évekkel ezelőtt rendelkeztek. A magyar fennhatóság elől az akkori Románia területére menekülőknek megadták a kárpótlást, viszont a Dél-Erdélyből északra, magyar vidékekre menekülő magyaroknak elutasították kártalanítási igénylésüket. Azt állították, hogy az akkori román rendszer nem üldözte nemzeti kisebbségeket. Idővel egyre több igazoló okiratokat kértek, amelyekkel a kérelmezőnek alá kellett támasztania kárpótlási jogosultságát, amit alig lehetett beszerezni. A legújabb döntés mindezt megváltoztatja. /Újvári Ildikó: Költözésbe menekülők igaza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Basescu államfő határozottan visszautasította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amelynek értelmében az általa használt „büdös cigány” kifejezés diszkriminatív jellegű. Emiatt a tanács megrovásban részesítette az államfőt. Basescu jogi tanácsadója szerint ez a szó inkább „kedveskedő”, mint sértő. Traian Basescu elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanács a magánbeszélgetés alkalmával elhangzottakat elemezze, véleménye szerint inkább a felvételt közreadókat kell felelősségre vonni. Ezek az eszközök a Szekuritáté módszereire emlékeztetik Basescut. A lehető legkisebb szankciót rótta ki Traian Basescura az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amikor figyelmeztetésben részesítette az államfőt, mert az – többek közt – „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírót. Az elnöki tanácsadó dokumentumok tömkelegét hozta magával, hogy bebizonyítsa: az államfő eddigi pályafutása alatt mindig is támogatta a romákat. – Véleményem szerint igenis közérdekű, hogy az államfő mit gondol a sajtóról, kisebbségekről – hangsúlyozta Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. /Sz. K. : Diszkriminatívnak minősítették Basescu „cigányozó” kijelentését. Az államfő visszautasítja a tanács megbélyegző határozatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./