Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /

Böjthe Csaba ferences szerzetes kapta a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díjat, melyet első alkalommal nyújtott át az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Déván, a tanfelügyelőség dísztermében. „Abban az épületben, melyben nagyon sokszor megfordultam annak idején – írta köszönő levelében az atya. – Szorongva itt találkoztam újból és újból a megyei tanfelügyelővel és az ő munkatársaival. Próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ha állami gondozásban is vannak, a gyermekeinknek joguk van, hogy anyanyelvükön tanuljanak. ” Kemény ellenállással találták akkoriban szemben magukat, rengeteg szidást, még fenyegetést is kaptak: a tanítónőket az iskolában újból és újból meglátogatták, ők sírva jöttek haza. „Én meg másnap ott álltam a tanfelügyelőség ajtajában, hogy szelíden megkérdezzem, hogy mit kellene még jobban csináljunk a békesség kedvéért” – írja a díjazott. A díjjal járó Sütő-emlékplakettet Hunyadi László szobrászművész készítette el. /G. E. : Csaba testvér Sütő-díja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Versünnep vetélkedő fesztiválnyitó esemény is, hiszen az első rendezvénye a Szatmárnémetiben május 4–20. között zajló Határok nélkül elnevezésű összművészeti és nemzetközi fesztiválnak. A több mint kéthetes eseménysorozat során színházi előadások, koncertek, kiállítások várják az érdeklődőket. A házigazda Északi Színház több magyar társulatot – így a beregszászi Illyés Gyula, a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a kassai Thália Színházat – lát vendégül. /Határok nélkül Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök május 3-án több államtitkárt nevezett ki a különböző minisztériumokba a kormányátszervezés során a Demokrata Párt (PD) tagjai által üresen hagyott tisztségekbe: Péter Zsuzsa, az RMDSZ tisztségviselője az Igazságügyi Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Péter Zsuzsa 1998-tól tevékenykedik az RMDSZ-ben, 2005 és 2007 között személyi tanácsadóként dolgozott a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumban, a kormányátszervezést követően pedig a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumban. Az RMDSZ javaslatára szintén államtitkárrá nevezték ki Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének eddigi elnök-vezérigazgatóját. Tánczos Barna a Szállítási Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget. /Kinevezték az új államtitkárokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Két RMDSZ-es államtitkárral több van május 3-tól a kormányban. Péter Zsuzsa, az új igazságügyi államtitkár a feladatköréről miniszteri rendelettel dönt majd Tudor Chiuariu tárcavezető. „Vélhetően vagy a parlamenti kapcsolattartás, vagy pedig a minisztériumi törvénytervezetek parlamenti képviselete lesz a feladatom” – mondta. Az Igazságügyi Minisztériumban már dolgozik egy magyar államtitkár, Kibédi Katalin aki Monica Macovei korábbi miniszter javaslatára került a kormányba. Tánczos Barna szállítási államtitkár korábban az Állami Birtokok Ügynökségét vezette. /Két új magyar államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Freedom House jelentése szerint Romániában a sajtószabadság nem teljes. Magyari Tivadar médiaszociológus rámutatott, Romániában a különböző televízióknál, rádióknál még csak nem is mímelik a távolságtartást, szinte „felvállalt pártosság” van. A kisebbségi sajtó mindig rosszul fog állni a reklámpiacon, éppen azért, mert kisebbségi. A kisebbségi sajtó szabadságáról Magyari elmondta, hogy egy adott közösséget tájékoztat mindenféle információt nyújtva. A kisebbségi közösség „napirenden levő domináns fájdalmai, problémái túltengenek ebben a sajtóban”, ebből nehéz kimozdulni. A mai középkorúak nosztalgiából még megrendelik a lapot, a tizen-, huszonévesek azon már nem. Azok a fiatalok, akik a számítógép előtt töltik napjaikat, az internetes sajtót sem olvassák. Azok a mai fiatalok viszont, akik otthon újságolvasáshoz szoktak, igénylik ezt, és előfizetnek a lapokra. /Sz. K. : A román médiában még csak nem is mímelik a távolságtartást. Beszélgetés Magyari Tivadar médiaszociológussal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Orosz tiltakozások dacára az észt kormány eltávolította fővárosából a “felszabadító” szovjet katonát dicsőítő műemléktől. A szovjet megszállást, az észt nemzet fél évszázados bebörtönzését nem lehet felszabadításnak nevezni. Budapesten a szocialista hatalom inkább vaskerítéssel vette körül, s őrséget állított, ahelyett, hogy szembenézne a kérdéssel: egyáltalán mit kereshet a szovjet “hőstetteket” dicsőítő emlékmű a magyar szabadság terén? Lengyelországban az új lusztrációs törvény értelmében 700 000 embert – állami elöljárókat, egyetemi tanárokat, újságírókat, bírákat, egyházi- és közéleti személyiségeket, politikusokat – világítanak át, illetve eltávolítanak tisztségükből, ha bebizonyosodik, a kommunista diktatúrát szolgálták. Végre meg kell szabadulni a múlt rendszer szellemi, tárgyi és személyi maradványaitól, írta a lap munkatársa. Naivitás volt elvárni, hogy a rendszer emberei önként vonulnak vissza. Nem lehet etikus magatartást elvárni azoktól, akiknek etikájuk az alapvető erkölcsi normák sárbatiprása volt! A múlt rendszer ugyanis beférkőzött az élet szinte valamennyi területére. Bármilyen eszközt – hazugság (Magyarország), választási csalás (Ukrajna), bányászjárás (Románia), vagy nacionalizmus (Szerbia), a többé-kevésbé mindenütt jelen lévő korrupcióról nem is beszélve – megragadnak, hogy hatalmon maradjanak. A porig lerombolt Németország 1945-ben rájött, hogy a kórokozókat el kell távolítani, különben a szervezet nem gyógyulhat meg. 20 évvel később az egész világ elismeréssel tekintett a német csodára! /Chirmiciu András: Felszabadulás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Ismét halasztás született Wass Albert 1946-os pere újrafelvételének ügyében. Wass Albert írta: „A szocializmus nem egyéb, mint a gyöngék és a biztonságérzet nélküliek menedéke, azoké, akik halálosan félnek az emberi élet szabad gazdasági versenyétől, és azzal próbálnak megmentődni előle, hogy kitalálnak egy új rendszert, amelyben a gyenge és a tehetségtelen nem kell versenyre keljen az erőssel és a tehetségessel. Elképzelésükben az erősek és tehetségesek mind tökkirályok, akiktől meg kell mentődni valahogyan. (...) A betegségnek egy másik formája az, amit nemzetiszocializmusnak neveznek. Ezekben a betegekben több félelem van, ezért több gyűlöletet termelnek ki magukból. Szerintük csupán az azonos vércsaládból származóknak van jussuk ahhoz, hogy az állam-apa gondoskodásában részesüljenek. Mindenki mást szigorú alárendeltségben kell tartani, szükség esetén kiirtani, hogy jelenlétével ne zavarja a nemzetcsalád boldog együttesét. (...) A betegség végső, akut formáját kommunizmusnak nevezik. Melyben az erősek, tehetségesek és kiválók teljes kiirtásáról és megsemmisítéséről van szó. Ahogy a kórházbeli beteg mondta volna: hogy a tökfilkó elfoglalhassa a tökkirály helyét, és uralkodhasson a világ fölött a terror acélpálcájával. ” Az író a fentiek miatt kényszerült élete végéig emigrációba, ahol minden idegszálával követte a szülőföldön maradt nemzettársak életének alakulását. „Álnokság, hazugság ellen legbiztosabb fegyver az igazság” – vallotta. /Ördög I. Béla: Igazságot, Wass-akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Április végén Tiszafüreden jótékonysági koncertet szerveztek a testvértelepülés, Majláthfalva iskolájának udvarára tervezett bentlakás támogatására. Az eseményre Stoicu Lucian vingai polgármester vezetésével 42 tagú küldöttség utazott, köztük Lengyel Péter vingai iskolaigazgató, majláthfalvi pedagógusok, a szülők küldöttsége, a Pro Majláth Egyesület vezetősége, a helybeli RMDSZ, illetve a községi tanács küldöttsége. Varga Mihály /Fidesz/ országgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszter, a rendezvény védnöke. /Tiszafürediek a majláthfalvi kollégiumért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Korlátok nélkül címmel első ízben szerveznek két héten át – május 4-től 19-ig – tartó régiós színházi fesztivált Szatmárnémetiben. A helyi két társulat mellett többek között fellép a nagybányai Városi Színház, a beregszászi Illyés Gyula Színház, a kolozsvári Imposibil Színház, a kassai Thália Színház, a krakkói Bagatela, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a bukaresti Masca Színház, s külön előadásuk lesz a Babes–Bolyai Egyetem színház karán tanuló magyar diákoknak. A korábban csak hazai jellegű színházfesztivált Ilyés Gyula polgármester kezdeményezésére bővítették nemzetközi, régiós találkozóvá, amit ezután EU-s támogatással kívánnak megrendezni. /Sike Lajos: Régiós színházi fesztivál nyit. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A nyugdíjrendszer reformjaként májustól megjelentek Romániában a magán-nyugdíjalap kezelők. Mindenki dönthet, milyen feltételek mellett tartalékolhat olyan pénzösszeget, amellyel nyugdíjpótlék, járandóság-kiegészítő, pótnyugdíj vagy magánnyugdíj teremthető meg. 1990-től egyre csökken azoknak a száma, akik járulékot fizetnek a társadalombiztosítási alapba. 1990-ben több mint nyolc millióan fizettek járulékot, jelenleg alig négy és félmillióan. A kilencvenes évek elején nyilvántartott két és fél millió nyugdíjas helyett ma már jóval több, mint hat millióról beszélnek. Mostantól kezdődően mindenki megválaszthatja azt a fakultatív magán-nyugdíjalapot, ahova a továbbiakban járulékot fizetnek nyugdíjbiztosítás, járandóság gyanánt. Ez nem kötelező ugyan, de megfontolandó a 35 évnél idősebbeknél. Augusztustól a fiatalabbaknak, a 18 és 35 év közötti személyeknek a magánnyugdíj pénztárakat kell kötelezően választaniuk. /Újvári Ildikó: Magánkézbe vetett nyugdíjkor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

115., illetve 15. éves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) háromszéki osztálya május 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az 1892-ben alapított szervezet többször megszűnt és megalakult: Dukrét Lajos megyei elnök ismertetője szerint mindig külső okokból oszlott fel, és mindig belső indíttatásból született újjá. Az egyesület jelenleg majdnem minden hétvégére hirdet programot, különböző nehézségű gyalogtúrák, biciklitúrák, honismereti, néprajzi, hegymászó, barlangászó táborokat. A lelkes csapat önkéntes munkájának köszönhető azt is, hogy ösvények járhatóak, jelzettek. /Demeter J. Ildikó: Természetjárók ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Szilágysomlyón a szülők kérésére 2005-ben hozták létre a magyar tannyelvű önálló iskolát, amely azóta is a közösségi összetartozás egyik pillére. A magyar gyermekek korábban a város több vegyes tannyelvű iskolájában tanultak, a tanároknak állandóan ingázniuk kellett az iskolák között. A szülők 2001-ben kérték az önálló magyar iskola létrejöttét. Négy évig halogatták az iskola jogi státusának megadását, a megyei tanfelügyelőség és a minisztériumi szinten többször is elvesztek /!/ az iratcsomók, végül 2005 augusztusában létrehozták az iskolát. Ebben a tanévben az iskolában 310 gyermek tanul 25 pedagógus vezetése mellett, tájékoztatott Vida Anna iskolaigazgató. – A katolikus egyház visszaigényelte a valamikori Római Katolikus Leányiskola épületét, amelyet 2005-ben kapott vissza, és átadta az iskolának használatra. Azóta itt működik a szilágysomlyói Magyar Tannyelvű Általános Iskola, két párhuzamos osztállyal minden évfolyamon, egészen nyolcadikig. Helyhiány miatt egyelőre nem gondolhatnak arra, hogy magyar tannyelvű középiskolát is létesítsenek. Elég szűkösen vannak, délután is folyik a tanítás, mert nincs elég tantermük. Sok állandó jellegű rendezvényük, tevékenységük van: néptáncoktatás, különféle hagyományőrző foglalkozások, színjátszó csoport, társasági táncoktatás. Szilágy megyében egyetlen önálló, magyar tannyelvű középiskola működik: Zilahon, a hosszas küzdelem árán visszaszerzett Wesselényi Református Kollégium. A megye egyetlen magyar tannyelvű általános iskolája Szilágysomlyón létesült, és nagy valószínűséggel ősztől Szilágycsehben is beindul a magyar nyelvű oktatás általános iskolai szinten. /Sándor Boglárka Ágnes: Közösségépítő a szilágysomlyói önálló magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Magyar nyelvű mise keretében szentelik fel május 6-án Lábnikon (Bákó megye) a Gyermekek Házát és az alkalomból állított magyar feliratú keresztet. Az avatóünnepségen köszöntőt mond Lábnik polgármestere és a támogatók, műsort mutatnak be a helyi csángógyermekek, majd az ünneplők közös ebéden vesznek részt az új ház udvarán. A magyarországi keresztszülőkhöz is eljuttatott meghívóban arra kérik a résztvevőket, vigyenek magukkal egy-egy gyümölcsfacsemetét, amit ki-ki maga ültethet el a Gyermekek Házának kertjében. /Fekete Réka: Építkezik a csángó közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A Tihany melletti Zamárdiból két irányba induló, és a Kárpát-medence magyarságát felkeresve a csíksomlyói búcsúra érkező csoport déli ága május 3-án Kisiratosra érkezett. A felkeresett települések neveit tartalmazó szalagokkal ékesített jelvényt hozták magukkal. Az érkezőket a kisiratosi csárdától feldíszített hintóval ünnepi menet kísérte a templomba, ahol a vendéglátók részéről Almási Vince polgármester köszöntötte az érkezőket. Zilahi András kisiratosi plébános a csíksomlyói Szűzanya áldását kérte a közel 200 résztvevőre, mindazokra, akik fáradságot nem kímélve hordják körbe a feltámadás, a remény jelét a magyarság körében. Ünnepélyesen a jelvényre kötötték a kisiratosiak szalagját. Kisiratosról elindultak a felszalagozott jelvénnyel, hogy Kürtös, Gyorok, Máriaradna és Lippa katolikus templomainak az érintésével Dévára érkezzenek, ahol a Szent Ferenc kolostorban átadják azt a helybeli katolikus híveknek, akik azt Gyulafehérvárig viszik tovább. /A csíksomlyói feltámadási jelvény Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Az Eduard Benes államfő vezette Csehszlovákia meg akarván szabadulni német és magyar kisebbségeitől, ezeket a közösségeket a kollektíven háborús bűnösnek minősítette, s 1947 májusában elkezdték erőszakos kitelepítésüket, elűzetésüket szülőföldjükről. A németek több mint hárommillióan voltak, a magyarok egymilliónál kevesebben, Szlovákia déli határsávjában, olyan színmagyar entitásokat alkotva, mint a Csallóköz, Mátyusföld, Gombaszög, Dél-Göröm, az Ipoly völgye, Délkelet-Szlovákia... A németeket bevagonírozták, s embertelen körülmények között, mindenüktől megfosztva elindították őket a legyőzött, nyomorgó, koldusszegény Németország felé. A magyarok elűzését ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban a maradék Magyarországon élő szlovákokat igyekezett Csehszlovákiába csábítani, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának eredményébe. Azonban a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magyarok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket, marhavagonokban vitték át a határon a magyar családokat. Akik maradhattak, azokra még keservesebb sors várt, egy részüket a Szudéta-vidékre deportálták, az elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. A Szlovákia területén megmaradtak állampolgárságát megvonták arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságukat. Eduard Benes Sztálin szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgárságukat, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatályon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. /Magyari Lajos: Hatvan év gyalázat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Jakubinyi György érsek köszöntötte az aranymisés Bálint Lajos nyugalmazott érseket, akit 1957-ben, ötven éve szenteltek fel. Bálint Lajos 1990-ben lett gyulafehérvári püspök, a pápa 1991. augusztus 5-én nevezte ki gyulafehérvári érseknek, majd 1993. november 29-én betegsége miatt lemondott. /Jakubinyi György: Bálint Lajos aranymisés érsek úr köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 6./

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. – A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt – nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek. Megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a „helyzetfelmérő tanácskozást” újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak – mondta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke , aki szintén aláírta a levelet. Márfi Gyula veszprémi érsek a hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: „azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt”. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának alapjain nem szükséges módosítani, jelentette ki május 5-én Pásztor István, a VMSZ új elnöke. A legnagyobb délvidéki magyar párt tizenegyedik, tisztújító közgyűlése választotta meg Pásztort elnökké, s megújította a VMSZ vezető testületeit. A tanácskozás közfelkiáltással választotta a VMSZ tiszteletbeli elnökévé Kasza Józsefet, aki 12 éven át vezette a pártot. Pásztor szerint a VMSZ fontosnak tartja a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését, továbbá azt, hogy párbeszédet folytasson a vajdasági magyar politikai élet más szereplőivel, a civil szférával és az értelmiséggel. /Pásztor István a VMSZ új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Május 5-én felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Ezzel Maroshévízen korszerű körülményeket sikerült biztosítani a magyar nyelvű oktatás számára. Óvodás kortól érettségiig egy épületben, egy váltásban zajlik a tanítás. Az új, 20 tantermes iskolaépület mellett korszerű sportcsarnokkal, új iskolabusszal is rendelkezik a tanintézmény. Az ünnepségen megjelent többek között Baciu Niculae polgármester, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente megyei tanácselnök, Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, a magyarországi testvérvárosok küldöttei mellett. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét. A beszédek után Markó Béla és Kötő József kopjafát lepleztek le az iskola előtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselő fát ültettek az iskolaudvarban. Ezt követően a diákok ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevőket. /Bajna György: Örömünnep Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Kétnaposra sikeredett az aradi RMDSZ városi kerületeinek immár hagyományos, hatodik alkalommal megszervezett magyar majálisa a Városliget gokart pályáján. A hivatalos bográcsfőző versenyen csak az öt aradi kerület vehetett részt, ez nem akadályozott meg további 17 csapatot – a majláthfalviakat, a pécskai 2-es iskolásokat, az aradi vlaicus iskolásokat, a városi étkezdét és nagyon sok egyéni csoportot – abban, hogy kellemes napot töltsön barátok, ismerősök között. A fő ceremóniamester Bognár Levente alpolgármester volt, akit Jázbinscky Gábor segített a különböző játékos versenyszámok levezetésével. Magyar rendezvény volt, de sok román polgár is kijött zenét hallgatni, és megkóstolni a gulyást. /Kiss Károly: VI. aradi RMDSZ-majális. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Traian Basescu azt állítja, hogy felfüggesztésében szerepe volt az „orosz szürke eminenciásnak”, Alekszandr Kongyakovnak. Kongyakov tagja a Politikai Tanácsosok Európai Egyesületének, továbbá az orosz államfői hivatal és a kormány tanácsadó cége, a Novocom vezetőségi tanácsának. Több orosz tartomány kormányzóját segítette győzelemre, így nagy befolyása van országában; az orosz államfő, Vlagyimir Putyin ajtaja is nyitva áll előtte, de a moldovai államfő tanácsosi tisztségét is betölti. Szabadkőművesi tevékenysége is ismert, az orosz nagypáholy főtitkáraként már 2003-ban találkozott Romániában a román szabadkőművesség vezetőjével, Eugen Ovidiu Chirovici-csal. Camelia Spataru kormányszóvivő nem tagadta, hogy Kongyakov Basescu felfüggesztése előtt Bukarestben találkozott Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel, de hozzátette, hogy a megbeszélésen nem esett szó romániai belpolitikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Stroe szerint arról a lobbiajánlatról esett szó, amelyet Kongyakov cége tett a liberálisoknak, a következő választásokra. Az orosz politikus két román személy kíséretében érkezett a kormányhoz, egyikük Gheorghe Florea volt, aki ellentmondásos üzletember hírében áll. Kongyakov Bukarestben találkozott a Nemzeti Kezdeményezés Pártja elnökével, a nyíltan oroszbarát Cozmin Gusaval, akivel, Gusa szerint, az oroszországi hangulatról politikáról tárgyalt, és Ion Iliescuval is megbeszélést folytatott. /Bogdán Tibor: A „Kongyakov-rejtély” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Eltűnt Antall József, a rendszerváltozást követő első miniszterelnök pestújhelyi szobra. A bronz műalkotást a hét végén lopták el ismeretlen tettesek. A kerület 2003. decemberében állítatta fel Kirchmayer Károly alkotását, így akartak méltó emléket állítani a pestújhelyi gyökerű politikusnak. A szobrot a múlt évben már egyszer helyre kellett állítani, azt követően, hogy a 2006. augusztus 20-i vihar megrongálta. A szoborral együtt eltűnt még az ugyancsak a pestújhelyi téren álló, az 1848-as hősöknek állító oszlopról a koronás címer. /Lopják a múltat: eltűnt Antall József szobra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Május elejétől nyolctagú holland munkacsoport tölt pár hetet a Máramaros megyei Szamosardón, mindannyian a hollandiai Szabad-evangéliumi Gyülekezet keretében működő DOEK – Kelet-Európa Bizottság – egyházi szervezetének tagjai. A DOEK 1989 óta segíti a szamosardói iskolaközpontot. Az intézménynek nagy jelentősége van, mivel a vidéken ez az egyedüli anyanyelvű elemi iskola, a Szamoshát szórványmagyarságának a központja. /Farkas E. Zoltán: Holland önkéntesek a magyar szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Kézdivásárhelyen a megüresedett rendőrfőnök-helyettesi tisztségére hatan pályáztak, a versenyvizsgát Csutak András nyerte meg, akit beiktattak új tisztségébe. Csutak 1989 előtt is Kézdivásárhelyen dolgozott, a bűnügyi osztály vezetője is volt. /(Iochom): Új rendőrfőnök-helyettes Kézdivásárhelyen. = Háromszék Kézdivásárhelyen (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

A hét végén Delfi–Pince néven avattak ifjúsági központot Székelykeresztúron. Az ünnepélyes megnyitó szervezője a székelykeresztúri kistérségi társulás ifjúsági csoportja volt. A megnyitón Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere, a szövetség elnöke mellett jelen voltak a környező községek polgármesterei is. A zsúfolásig telt teremben Lőrincz Gabriella, az ifjúsági csoport elnöke elmondta, hogy a mostani ünnepélyes avatással a fiatalok több mint két és fél éves álma valósul meg. Végre a keresztúri és vidéki fiataloknak van egy központjuk, amelyben hasznosan szervezhetik meg szabadidős tevékenységüket, találkozhatnak egymással. 2006 augusztusától másfél hónapon át a keresztúriak mellett 16 angol fiatal dolgozott a pince átalakításán. /László Miklós: Delfi–Pince Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Gyergyószentmiklóson, a Kisebbségi Színházak Fesztiválján, a Kollokviumon az összegyűlt dramaturgok Kollibacilus címen „kétnapi” lapot adnak ki. A maszol.ro pedig a színházi fesztiválra időzítve indította el Kulissza című, színházat is „vetítő” blogját. Kollibacilus szerkesztői: Boros Kinga színikritikus, az A7 portál munkatársa, Ungvári Zrínyi Ildikó és Zsigmond Andrea színi- és irodalomkritikus. A Kollibacilus azonnali kritikai lenyomatot ad az előadásokról. Emellett az előadásokat délelőttönként elemzik. A beszélgetések nyitottak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei Nathalie Sarraute Egy Igenért, egy Nemért darabját hozták a Kollokviumra. A marosvásárhelyi produkció: W. Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnője. /Gergely Edit: Kollibacilus Gyergyóban! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./