"Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./"

Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./

Az 1994 júniusában bejegyzett lugosi Putnoky Miklós Alapítvány a környékbeli szórványvidék magyarságát akarja segíteni. A közel 500 lugosi magyar gyermekből mindössze 93 tanul anyanyelvén. A lugosi alapítványt az Illyés Alapítvány segíti, ebből magyarul tanuló diákok tanulmányi és szociális ösztöndíját biztosítják, továbbá a pedagógusok szakmai továbbképzését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

"A helyzet veszélyessége nem abban áll, hogy a kormány fenyegető nyilatkozatot adott ki az RMDSZ ellen, hanem abban rejlik, hogy a teljes visszarendeződés jeleit mutatja. Az a három párt, amely a kormánykoalícióba került, a Ceausescu-rendszer különböző irányzatait képviseli, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, - Arra kérdésre, hogy miért nem utaztak az RMDSZ képviselői Hrebenciuckal Budapestre, elmondta, hogy a kormány "ultimátumszerűen megfenyegette a szövetségünket." A kormány az RMDSZ felszámolására törekszik, dialóguskészsége nem mérhető európai mércével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ "

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke sajtóértekezletén Emil Constantinescunak, a DK elnökének a négypárti egyezményt megbélyegző nyilatkozatát "hazugnak, minősíthetetlennek" nevezte. Az RMDSZ legutóbbi "nemzetellenes" álláspontját a "jogállam eszközeivel kell szétrombolni" - mondta, viszont Chiuzbain igazságügy-miniszter kijelentéseinek megalapozottságát meg kell vizsgálni, s ha azok nem bizonyulnak helytállónak, Chiuzbant meneszteni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügy-miniszter jan. 25-én újból megerősítette, hogy elegendő indok van az RMDSZ törvényen kívül helyezéséhez. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke jan. 24-i nyilatkozatára, hogy felmentését fogja kérni, kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, jan. 26./"

"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./"

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./"

Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./

A kolozsvári Interetnikai Dialógus Társaság döbbenten fogadta az RNEP Funar jegyezte közleményét. A közlemény sérti a romániai magyar etnikumot és a magyar államot, fasiszta stílusban fogalmazták meg /etnikai tisztogatás követelése, stb./. Az RNEP közleménye nemzet- és románellenes, ennek a pártnak a politikája elegendő alap törvényen kívül helyezésükhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

"1990 márciusában megszervezték Marosvásárhelyen a pogromjellegű zavargásokat, írja Szász János, azóta "több-kevesebb hevességgel folyik az RMDSZ legútszélibb rágalmazása, megbélyegzése mint országdaraboló, irredenta, revizionista, a román nemzet elveszejtésére törekvő erő." A fő "érv" az alkotmányellenesség. "Elsőként és ismételten maga az államelnök hangoztatta. Tőle vette át az egész arcvonal." A liberális politikusok is beálltak a koncertbe. A Polgári Szövetség Pártja megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel. Az ellenzéki napilap, a Romania Libera vezércikkírója, Anton Uncu antidemokratikus /mert etnikai alapon szerveződött/, revizionista pártnak mondja az RMDSZ-t, hozzátéve: "mintha két országról lenne szó: egy románról és egy magyarról." - Szász János esküszik rá, az RMDSZ betiltását szorgalmazó Chiuzbain igazságügy-miniszternek haja szála sem fog görbülni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./"

Hrebenciuc kormányfőtitkár budapesti látogatása kudarc volt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, sem Göncz Árpád köztársasági elnök, sem Horn Gyula miniszterelnök nem fogadta őt. Ennek hátterében Chiuzbain igazságügy-miniszternek az RMDSZ betiltását követelő lépése áll. - A kapcsolatok lehűlésétől mindkét fél szenved. A szocialista-liberális kormánynak szem előtt kell tartania, hogy a határon kívül élő hárommillió magyar érdekében való fellépés a magyar külpolitika egyik prioritásának kell maradnia. A tulajdonképpeni vesztes Románia. Nehéz lesz elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy a kapcsolatok rendezésében mutatkozó nehézségekért egyedül Budapest vonható felelősségre. A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU.hoz és a NATO-hoz. /Matthias Rib: Zwischen Budapest und Bukarest. = Frankfurter Allgemeine Zeitung, jan. 30./

"Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./"

Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.

"A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./"

A Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke vezetésével jan. 30-án megalakult a szociális és egészségügyi munkacsoport. A tanácskozásra meghívták az érintett tárcák és számos társadalmi szervezet képviselőit is. A munkacsoport egy hónap múlva a határon túli magyar egészségügyi dolgozók képzésének, továbbképzésének lehetőségeit vizsgálja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Bill Clinton amerikai elnök jan. 30-án fogadta Mircea Snegur moldovai elnököt és bejelentette, hogy újabb 27 millió dolláros támogatást nyújtanak a moldáviai reformok végrehajtására. Ezzel 200 millió dollárra emelkedett az 1992-től Moldovának nyújtott amerikai támogatás összege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

"Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./"

Chiuzbain igazságügy-miniszter sajtónyilatkozatában próbálta tisztázni az RMDSZ-t illető kifejezéseit. Saját véleményét fejtette ki, hangsúlyozta, ezzel figyelmeztetni akarta az RMDSZ-t. Újból kifejtette, hogy az RMDSZ szeparatista akciója sérti a nemzeti szuverenitás elvét, semmibe veszi a román állam jogrendjét. Hajlandó a dialógusra az RMDSZ-szel, hogy meggyőzze őket, mondjanak le önkormányzati tanácsukról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 2./

Az ismert könyvkiadói szakember, Dávid Gyula fejtette ki aggodalmát a könyvkiadás jelenlegi helyzetét illetően. Jelenleg több mint ötven könyvkiadói jogosítvánnyal rendelkező romániai magyar intézmény van a könyvpiacon. Ebből legfeljebb tíz élet- és jövőképes, azonban mind az ötvenet számon kell tartani. Tavaly már megalakult, de az alapítók egy részének érdektelensége miatt még ma is a bejegyzés nehézségeivel küszködik a Romániai Magyar Könyves Céh, az ehhez tartozó Országos Könyvtanács döntései miatt is fontos lenne a bejegyzés. A számontartás nehéz, mert sokan nem tudják, hogy a számontartásra elsősorban nekik van szükségük. Dávid Gyula rendszeresen talál egyes boltokban csak helyben terjesztett könyveket. -Felelős együttgondolkodásra van szükség. /A Hét (Bukarest), febr. 3./

A The Economist Csúfosodó Románia címen közöl tudósítást az ország jelenlegi helyzetéről. Beszámol a négypárti egyezményről. a nacionalisták előretöréséről. A szélsőségesek térnyerésének példája Antonescu rehabilitálása. Dicsőítik azt a diktátort, aki engedélyezte zsidók százezreinek megölését, szobrot állítanak neki és a leleplezésnél minisztériumi hivatalnokok képviseltették magukat. Funar, a magyarellenes párt vezére felhívást tett közzé a magyarok pártjának betiltására. A kormány is támadja a magyar etnikumot. /Romania. Getting nastier. = The Economist (London), febr. 4./

"Tőkés László búcsúinterjút adott a megszűnő, a szomszédos országok magyarságát figyelemmel kísérő Pest Megyei Hírlap utolsó számának. Tokay György "vérévé vált a régi rendszer, alkalmazkodik a körülményekhez." - mondta. A megtévedt emberekhez tartozik. A Pest Megyei Hírlap megszűnése "bizonyítja, hogy Magyarországon egyre gyengülőben van az a sajtóháttér, amelyre az utódállamokban élő magyarság eddig számíthatott." /Pest Megyei Hírlap, febr. 4./"

Febr. 4-én Debrecenben találkozott Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter, a nem hivatalos találkozót a magyar fél kezdeményezte. Megállapodtak abban, hogy a katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos terveket mindkét fél saját parlamentje elé terjeszti. A mostani folytatása volt a gyulai, majd az év végi bukaresti találkozónak, ahol 15 pontban rögzítették az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Két hét múlva Bukarestben szakértői csoport dolgozza ki a csapatcserék pontos menetét. Gheorghe Tinca példaadónak értékelte a magyar-román katonai együttműködést. Elmondta, hogy a román hadseregben szolgálatot teljesítő magyar, német és más nemzetiségűek anyanyelvükön olvashatnak könyveket, újságokat. Biztosítják a szabad vallásgyakorlást, jelenleg folyik a katonalelkészek kiképzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./

"Egy hónappal ezelőtt temesvári "forradalmárok" látogattak több városba, így Kolozsvárra is. Kolozsváron az ünnepi beszédek és a himnusz után a temesváriak elénekelték a Doamne ocroteste pe unguri kezdetű gúnydalt, amely a magyar himnuszt csúfolva útszéli szavakkal jöttmenteknek nevezi a magyarokat, figyelmeztetve arra, hogy Erdélyben a románok az urak. Funar, Medrea alprefektus és Zanc prefektus élvezték ezt a dalt, melyet elsősorban Dan Iosif elnöki tanácsadó énekelt. Az esetről beszámoló Herédi Gusztáv odament Dan Iosifhoz, megmondta a véleményét minderről. Az elnöki tanácsadó azonban kiabálni kezdett: ez nem lehet sértő, aki Romániában született, az román... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

Nem tudjuk elképzelni a demokrácia lényegét, hogy bárkinek saját vélemény lehet, jelentette ki a Szabad Románok Világszövetsége kolozsvári székhelyén, a főtéri Wass-házban Ion Ratiu parasztpárti képviselő. Doina Cornea kiállt a magyarok mellett, elismerte, hogy joguk van saját egyetemre és helyi autonómiára. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

"Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./"

Cs. Gyimesi Évát 1990-ben nevezték ki professzornak, 1993-tól pedig a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője. Amerikába hívták előadást tartani, ott látta, hogy az oktatás technológiáját tekintve száz éves a lemaradás. Amerikai útja legfőbb eredményének hat város mérvadó egyetemi köreinek erkölcsi és feltehetően anyagi támogatását tartja. A román tanügyi rendszer erősen centralizált, ennek ellenére bevezethető bizonyos fokú szemléletváltás és a taneszközrendszer megújítása. Új tantervek, új tankönyvek megírására hirdettek pályázatot. Az RMDSZ oktatási alelnökeként úgy látja, hogy túl sok a tanácskozás és kevés az eredmény. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány egy olyan magyar elitet képző tudományos kutató és oktatási intézmény alapítását tűzte ki célul, amely méltó munkahelyet biztosít a visszatérő fiatal szakembereknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése lehetne az elszármazottak szülőfalujukba, városukba való hazalátogatása. A vendéglátást és közös ünneplést műsorokkal, a helytörténet, néprajz, műemlékvédelem értékfelmutatásával lehetne összekötni, javasolta Balogh Edgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

"Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./"