"A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"

"Kántor Lajos a Magyar Nemzetben publikált terjedelmes írásában vitatta Tőkés Lászlónak a kézfogás-politikával szembeni állásfoglalását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./ Elismerte ugyan, hogy a hatalom sok be nem tartott ígéretet tett, azonban Kántor Lajos azt hangsúlyozta, hogy vannak más példák is /Doina Cornea, Octavian Buracu és Emil Constantinescu kiállása/. Előbb gondolkozni és azután lépni - figyelmeztetett Kántor Lajos. Felálltak a hivatalok és hivatásos politikusok. "A naiv olvasó továbbra is a Nagy Nevekre figyel". "Ezzel szemben vállalni egy más véleményt - bizony kockázattal jár." Az erdélyiek megunták a "muszájherkulesi magatartást". Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazzák "újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat". "Az általuk felrajzolt nemzetiségi-kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust." Változás akkor remélhető, ha sikerül "születő eredményt felmutatva meghaladni a kisebbségi tudatot." Nem a többségre kell féltékenyen nézni, "hanem a MINÕSÉG lehetőségeit ismerni fel - társadalmak és kultúrák találkozási pontján." Viszonyítani a legjobbakhoz kellene. /Magyar Nemzet, aug. 27, 29./ "

"A román külpolitika az utóbbi időben három irányban aktivizálódott, írja Tolnay László biztonságpolitikai szakértő: 1/ Igyekezett az ország geostratégiáját felértékelni, jelezve, hogy Románia segítséget nyújthat Nyugatnak a térség stabilitásának megteremtésében. 2/ Felerősödtek a Balkán irányába tett diplomáciai lépések, felkarolta a Törökország által kezdeményezett fekete-tengeri együttműködés gondolatát. 3/ A visegrádi csoport ellensúlyozására az "önerőből való szolidaritást" szorgalmazták, azt vallva, hogy minden ország nemzeti érdeke közvetlen környezetének stabilitása. Ez Magyarország ellen irányul, mert Románia Magyarországot tekinti külpolitikai törekvései legfőbb akadályának. Magyarország fejlettebb gazdasági, kulturális helyzete miatt hangsúlyozzák, hogy térségünkben a demokratikus erőfeszítésekben jelentkező fáziseltolódások időlegesek, és az országok fontossági sorrendjét a földrajzi adottságok fogják meghatározni. - Románia látja, hogy Európába az út Magyarországon keresztül vezet, ezért magyar viszonylatban is igyekszik kezdeményező lenni, kompromisszumkészséget mutat, de elzárkózik a magyar kisebbségek jogait biztosító javaslatoktól. A román propaganda a magyar területi igényeket emlegeti, igénybe veszi a nyugati tömegkommunikációs eszközöket is, jó példa erre a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung néhány magyarellenes cikke. Mindezek miatt a két ország közötti kapcsolatok csak hosszabb távon megoldhatók. Hiba lenne azt hinni, hogy az alapszerződés áttörést hozhat a kapcsolatokban. /Magyar Nemzet, aug. 27./"

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke statisztikát mutatott be a román és magyar újságíróknak. Csendes, békés etnikai tisztogatásnak lehet nevezni, ami Kolozsvár hivatalaiban folyik. Kolozs megyében a magyarság aránya 23 %-os, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság tizenegy tisztségviselője mind román. A megyei törvényszék 19 bírójából 17 román és csak ketten magyarok, hasonlóan rossz az arány a megyei tanfelügyelőségen. A megyei mezőgazdasági igazgatóságon mind a 78 alkalmazott román nemzetiségű. A megyei tanács 118 belső alkalmazottja között egyetlen magyar van, a Funar vezette polgármesteri hivatalnak nincs magyar alkalmazottja. /Új Magyarország, aug. 27./

Bíró Béla erdélyi újságíró beszélgetett Valentin Stannal, aki nyílt levelet intézett az Evenimentul Zilei hasábjain Melescanu külügyminiszterhez, figyelmeztetve őt a külügyben tapasztalható szakmai hozzá nem értésre és a nemzeti elfogultságok miatti balfogásokra. Ezért Stannak vissza kellett vonulnia, jelenleg a Nemzetközi Kutatások Intézetének munkatársa. Stan szerint a hazafiságnak új értelmet kell adni. Milyen hatással lehet erre a mi kisebbségi magyar türelmetlenségünk? - kérdezte Bíró Béla. A türelmetlenségnek a nemzetközi szabályok alapos ismeretével és a nemzetközi dokumentumokból merített érvek hatásos alkalmazásával kell együtt járnia - felelte. Az alapszerződés halaszthatatlan feladat, szükségszerű szakasza az integrációnak, enélkül Európa nem vehet komolyan bennünket - hangsúlyozta. /Népszabadság, aug. 29./

"Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./"

"Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Az 1993/94-es tanévben 620 magyar nyelvű általános iskola vagy tagozat működött, az előző évhez képest az önálló magyar iskolák száma 9-cel csökkent, a tagozatoké 12-vel emelkedett. Ebben a tanévben 79 508 magyar V-VIII.osztályos járt iskolába, közülük 63 905 anyanyelvén /80,4 %/, 15 603 magyar diák románul tanult. A magyarul tanulók lélekszáma az előző tanévhez viszonyítva 4248-cal volt kevesebb. Az országos csökkenés 5,7 %-os, a magyar ennél magasabb, 6,2 %-os. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. A jelzett tanévben a magyar oktatásban 6019 tanár tanított, közülük 5496 /91,3 %/ magyar, 523 pedig román nemzetiségű. A tanárok 69,1 %-a szakképesítéssel rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Románia lakossága az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint 22 810 035 fő, a lakosság 89,4 %-a /20 408 542/ román, 7,1 %-a /1 624 959/ magyar, ebbe beleszámították a 831 magát székelynek vallót is. 119 462 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. Az egyéb nemzetiségűek közé sorolták a 2165 csángót. Az anyanyelv szerinti megoszlás eltérő, eszerint a lakosság 90,67 %-ának /20 683 406/ anyanyelve román, 7,17 %-ának /1 639 135/ magyar. A magyar anyanyelvűek aránya 1977-ben még 7,98 % volt. Románia lakosságának felekezeti megoszlását tekintve a legnagyobb vallások: ortodox 86,81 % /19 802 389/, római katolikus 5,1 % /1 161 942/, református 3,52 % /802 454/, görög katolikus 0,98 % /223 327/. A magyar nemzetiségűek vallási megoszlása: római katolikus 669 420 fő, református 765 370 fő, görög katolikus 23 393 fő, unitárius 74 021 fő, zsinatpresbiteri evangélikus 12 842 fő, ágostai evangélikus 7 201 fő, baptista 12 845 fő, adventista 8 280 fő, pünkösdista 4 339 fő, a többi kisebb egyházak között oszlik meg, illetve 3 277 fő vallás nélküli és 616 fő ateista. /Birtók József: Nemzetiség, anyanyelv, felekezet - megszámolva. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug./

"Markó Béla Szegeden, a nyári egyetemen /júl. 25-én/ mondott beszédét közli a hetilap /Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben/. "Erdély tulajdonképpen egy mítosz." - állapította meg Markó Béla. Ez a mítosz nem az elveszett paradicsomról szól, "hanem az ellopott paradicsomról. És végső soron ez is az igazság." "Szabad együtt- és különlétről lenne szó, nem egy olyan egyenlőtlen küzdelemről, amelyben a többségi mentalitás maga alá akarja gyűrni a kisebbség szellemiségét." Ilyen körülmények között nem a természetes egymásrahatás következik, "hanem a védekező elzárkózás egymástól." Az értelmiségiek az önmegőrzés ideológiáját teszik magukévá, jobban fognak támaszkodni a hagyományos értékekre. A megmaradás ideológiája szinte feloldhatatlan ellentétben van a megújulás ideológiájával. Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni, de úgy, hogy az elit továbbra is közösségi maradjon. "Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében." Az "erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is." /A Hét (Bukarest), szept. 2./"

A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./

"A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./

A Bihar megyei Magyarremete községben 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák megöltek 43 ártatlan magyar embert. Először végigjárták a magyarlakta házakat és az ott talált férfiakat a község központjába vitték. Az ellenszegülőket megverték és helyben agyonlőtték. A község bíróját kérték a katonák, nézze meg, nincs-e köztük román. Ezután agyonlőtték az embereket, majd kifosztották a holttesteket, jobb ruhadarabjaikat, értéktárgyaikat elvették. A délután megérkező szovjet csapatok az áldozatok között túlélőket találtak, az egyik belehalt sérüléseibe, a másik kettő megmenekült. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17-18./

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Szept. 20-án két miniszter nyilatkozott az RMDSZ-ről. Chiuzbaian igazságügyminiszter, az RNEP tagja kijelentette: nem olvasta a Funar-levelet, de egyetért azzal, hogy az RMDSZ autonómiatervének célja az ország szétdarabolása. Liviu Maior tanügyminiszter szerint az RMDSZ oktatási törvénytervezete az etnikai szempontú szeparatizmust szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 22-én ülésezett. Tájékoztató hangzott el biharvajdai eseményekről, ahol a szomszéd román faluból érkező román fiatalok megvertek helybeli magyarokat, továbbá a könyvkiadásra szánt anyaországi támogatás összegének csökkentéséről. Olyan eseménysorozat figyelhető meg, amely uszításokra ad sugallatot, súlyosan veszélyeztetve a magyar lakosságot. Az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításáról szóló közlemény szembefordul a bírósági döntéssel, a kisebbségek elleni tervezett katonai fellépésekről kiszivárogtatott információ és a Biharvajdán lezajlott erőszakos cselekmények között összefüggés áll fenn, legalábbis provokatív hatásuk jellegét tekintve. Súlyos ellentmondás áll fenn a kirakatjellegű kisebbségpolitika és a gyakorlat között, tekintettel a sokasodó magyarellenes intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Terjed a korrupció. A kormány közlése szerint 1993. januárja és 1994 augusztusa között korrupciós ügyekben 14 460 közigazgatási intézkedésre - leváltásra, megbízás visszavonására - került sor, a nyomozóhatóságoknak 81 339 ügyet adtak át kivizsgálásra, 78,4 milliárd lej és 65 millió dollár értékben koboztak el javakat. A kirótt és költségvetésbe befizetett büntetések összege 185 milliárd lej. A kabinet megtiltotta a miniszterek, államtitkárok, prefektusok és más tisztviselők számára, hogy részt vegyenek vállalatok részvényeseinek gyűlésén, illetve állami vállalatok igazgatótanácsaiban. /Magyar Hírlap, szept. 29./

"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "

A Romániai Magyar Szó idejében benyújtotta a két külügyminiszternek a kérdéseit, hogy nyilatkozataik találkozásuk előtt megjelenjenek. Végül a Kovács László külügyminiszterrel készült interjú napvilágot lát, Teodor Melescanu válaszai viszont nem érkeztek meg, ehelyett a Magyar Nemzetnek adott interjúját közölték újra.

A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./

A Magyarországon tanuló magyar nemzetiségű diákok problémáinak rendezésére rendeletet adtak ki. A tanulmányaikat megkezdő határon túli magyar diákok többsége - mintegy 2500 fő - tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphat tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. Az intézkedés szerint az említett költségek alól mentesülnek az állami, illetve költségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyiben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelmet adhatnak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 7-i sajtóértekezletén élesen visszautasította az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa legutóbbi ülésén megfogalmazott követeléseit. Nem ismerte el, hogy Románia többnemzetiségű állam, azt sem, hogy a magyar nyelvet hivatalosan elismerjék Erdélyben, szélsőséges követelésnek nevezte a magyar oktatási rendszer meghonosítását. /Népszabadság, okt. 8./