"A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Catherin Durandin Párizsban a Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének tanára, az INALCO tanulmányi igazgatója Románia történelmének szakértője, több könyvet írt Romániáról. Durandin a Vigtiéme Siécle folyóirat 1993. október-novemberi számában Történelmi folyamatok Romániában 1989 után címmel közölt tanulmányában kifejtette, hogy a kommunizmus után az a legnagyobb veszély, hogy a románok visszatérnek a tegnapelőttbe, ahol a nemzeti kommunisták találkoznak a hazafias demokratákkal. Durandin 1993. novemberében Temesváron tartott előadást, a nacionalizmus által okozott töréseket elemezte. Ekkor készített vele interjút Oberten János. Az ellenzék meggyengült, mondta, Iliescu elnök sikeresnek bizonyult, például az Európa Tanácsba való belépéssel, az ellenzék elvesztette külpolitikai mozgásterét. A kisebbség területi autonómia-törekvését veszélyesnek tartja. Romániát még mindig a történelmi jog romantikája határozza meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./

Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi osztályának vezetője a legmagasabb rangú magyar nemzetiségű a minisztériumban. Horváth Andor államtitkár volt, így a kormány tagja, ő pedig csak osztályvezető. Romániában 18 nemzeti kisebbségnek van érdekvédelmi szervezete, a legtöbb szervezet az osztály partnere. A hozzájuk forduló művelődési intézményeknek igyekeznek segítséget nyújtani. /Brassói Lapok, febr. 25./ Horváth Andor 1992. szeptemberéig volt államtitkár, amikor felmentették, azzal az ürüggyel, hogy megszüntették a művelődési államtitkári funkciót.

A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./

Csíkszeredán folyik a főiskolai távoktatás, jelenleg közel ötszáz hallgatóval, a tanárok hetente jönnek Gödöllő, Sopron, Eger és Jászberény főiskoláiról. Mezőgazdasági gépészeti, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzés folyik. A tanárképzés szociopedagógiai, angol-földrajz, angol-biológia szakon folyik. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Szélsőséges magyar nacionalistának, lázítónak, románellenesnek nevezte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 2-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/ Csíkszeredában tartott üléséhez intézett leveléért. Sajnálatos, jelentette ki a szóvivő, hogy az SZKT Tőkés László értékelését elfogadta. Tőkés László az RMDSZ-szel szemben is szélsőséges, ezt mutatja a Neptun-csoport tagjait ért éles bírálata. Geoana bírálta az RMDSZ-t, mert elhagyta a Kisebbségi Tanácsot, szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nem érdekelt a megoldásokban. Szerinte konstruktív dialógusra van szükség és nem a szüntelen panasztevésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A Teleki László Alapítvány tudományos intézetei - a Magyar Külügyi Intézet és a Közép-Európa Intézet - információval való ellátására hozta létre 1992-ben a könyvtár és dokumentációs szolgálatát. Dippold Péter, a könyvtár igazgatója ismertette eddigi tevékenységüket. Két kutatási programot indítottak el. Az egyik az EtnoGraf térképadatbázis, amely a Kárpát-medence etnikai megoszlásáról ad teljes képet. A másik a magyar kisebbségi intézményrendszert térképezi fel. /Magyar Nemzet, márc. 4./

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Több mint háromszáz egyesület létezik Erdélyben, tudták meg az újságírók Kötő Józseftől, az EMKE főjegyzőjétől. Az erdélyi civil szervezetek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Romániában. Magyari Nándor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékokat kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. /Magyar Nemzet, márc. 7./

Márc. 3-án és 4-én Athénban ülésezett az Európai Demokratikus Unió 55. vezető tanácsa, amelyen az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte. Az RMDSZ teljes jogú tagja az EDU-nak. Bodó Barna javaslatot terjesztett elő a kisebbségek helyzete és az európai stabilitás témakörének EDU-szinten történő tanulmányozására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, 236. sz., márc. 8./

"A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./"

Bajgyik László nagyváradi lakos már 46. napja tart tiltakozó éhségsztrájkot, követeli az egészségügy megreformálását. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

"Tőkés László kísérte a vajdasági magyarságnak gyűjtött erdélyi segélyszállítmányt februárban, ekkor készült vele az interjú. A kisebbségek magukra maradtak, "Európa számára is egy partikularitást jelent az ügyük, és Európának kényelmetlen ez a kérdés." Elengedhetetlen a nemzetpolitikai koncepcióban való gondolkodás. - Szomorú az, hogy Romániából a legjobb módúak vándorolnak ki, mintegy 3000 orvos távozott. A kommunista rendszer szétrombolta az etikai normákat, ezért nem működik az etikai normarendszer. /Napló (Szabadka), márc. 16./"

Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elsődleges feladata az egyesületnek, a tagságnak az újjászervezése, tekintett vissza az eltelt négy évre Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke. Nullpontról kellett indulni, csaknem ötven évnyi szünet után. Konfliktusok is voltak, hiszen az emberi gyarlóság jelei mindig megmutatkoznak. Az EME programjában a tudomány művelése és annak népszerűsítése nem választható el egymástól. Ez így nem korszerű, de kisebbségi tudományos szervezetet másképpen nem lehet működtetni. Ma már több magyar tudományos szervezet működik. A gyakorlat fogja eldönteni, vajon nem szükséges-e ezeket összefogni, mert nincs elegendő szakember. - Az EME kiöregedett gárdáját fiatalokkal kell pótolni, ezért ő is lemond elnöki tisztségéről. A jelenlegi szakgárdával az erdélyi tudományt legfennebb hat-nyolc évig tudják még fenntartani. - Ahhoz, hogy a jövőről megalapozottabban szóljanak, több tudományosan ellenőrzött adatra lenne szükség. A mai erdélyi magyarság állapota minőségét tekintve erkölcsi szempontból romlott. Jakó professzor hiszi, hogy képesek lesznek megújulni. Leköszönve elnöki posztjáról vissza szeretne térni íróasztalához, hogy folytassa a középkori okleveles forrásanyag tudományos feldolgozását és kiadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Moldova nevében Mircea Snegur elnök aláírta a békepartnerség okmányát Brüsszelben, kijelentve, élni is fognak a konzultációs lehetőséggel, mert az ország egy részén állomásozó orosz csapatok veszélyeztetik annak integritását. Országa nem törekszik a teljes jogú NATO-tagságra, mondta, mert semleges politikát kíván folytatni. /Magyar Nemzet, márc. 17./

Márc. 9-én a szenátusban a rendőrségi törvénytervezet tárgyalásakor az RMDSZ módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. Nagy felzúdulást keltett ez a javaslat, C. V. Tudor és mások is hevesen reagáltak, végül márc. 10-én elutasították a javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Hosszú Zoltán szenátor márc. 10-én a szenátusban nyilatkozatban tért vissza az elutasításra. A nemzeti kisebbségek jogait nem a többség adja, hanem az a társtulajdonosi minőségből ered. Az egyetemre, az anyanyelv használatára vonatkozó követelések természetesek, mert egyenlők a jogok, európai értelemben így kell értelmezni a többség és kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., a nyilatkozat teljes szövege: Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./

Márc. 15-én Adrian Casunean-Vlad, Háromszék prefektusa azt nyilatkozta a bukaresti rádiónak és a Rompresnek, hogy március 15-nek megünneplése természetellenes, továbbá sérelmezte, hogy Baróton gyászszalagos román zászlóval vonult fel a tömeg. Benkő Levente, Barót polgármestere cáfolta a prefektus állítását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

A Romániai Magyar Kisgazdapárt és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azonos célért küzd, de nincs közöttük jó viszony. A párt vezetői úgy vélik, hogy az egyesületben dolgozó agrár szakemberek át akarják örökíteni a termelőszövetkezeti rendszert. Mihályi József pártelnök szerint gyengék a gazdakörök, szerinte kft-ket kell alakítani. 1993-ban nagyobb mennyiségű vetőmagot kaptak Magyarországról. A román vámhatóság többször visszaküldte a szállítmányt és csak akkor engedte át, amikor a vetési idő lejárt. /Új Magyarország, márc. 22./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt először 1991. dec. 6-án vehetett részt az Európai Kereszténydemokrata Unió rendezvényén, Hollandiában. Ezen az összejövetelen ott volt Kelemen Kálmán, a RMKDP főtitkára is. Az Európai Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott összejövetelén idén /márc. 10-11./ felvette az RMKDP-t teljes jogú tagjának. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

"Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ "

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

A szenátus márc. 21-én folytatta a háborús veteránok és özvegyekkel kapcsolatos törvény vitáját. Az RMDSZ érvelése, tiltakozása ellenére elfogadták, hogy egykori magyar hadseregben szolgált román és magyar volt honvédek csak akkor minősíthetők veteránoknak /és jogosultak a kedvezményekre/, ha bizonyítani tudják, hogy nem harcoltak a román hadsereg ellen. A szenátus elutasította a kérést, hogy az RMDSZ felolvashassa nyilatkozatát, ezért az RMDSZ-szenátorok - tiltakozásul- kivonultak. A nyilatkozat kimondja, hogy a törvény a magyar nemzetiségűek ellen irányul. Ez a törvény alkotmányellenes, nem tartja tiszteletben az Európa Tanács 1201-es ajánlását, nem igazodik Helsinki szelleméhez, sérti az emberi jogokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23., Nyilatkozat: RMDSZ Tájékoztató, 246. sz., márc. 22./ Az RMDSZ-szenátorok kivonulása után Dumitrascu szenátor kijelentette: nem igazságos olyan emberek kompenzálása, akik gyilkosságokat követtek el. Felháborodottan elítélte, hogy márc. 15-én egy idegen állam zászlaját kitűzték, javasolta, hogy tiltsák meg és büntessék azokat, akik ezt elkövetik, a büntetés kitoloncolás lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"Első miniszteri sajtótájékoztatóján Gavril Iosif Chiuzbanian igazságügyminiszter Temesváron kijelentette, hogy "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./