Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

"A Romániai Magyar Szó Az önérdektől mentes egység útját keressük! címmel ismerteti a szerkesztőségbe érkezett, Tőkés László melletti állásfoglalásokat. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége szerint Nagy Benedek írása szerves része a Tőkés László elleni lejárató kampánynak, Borbély Imre képviselő nyílt levelében ismertette, hogy közrebocsátotta Nagy Benedek írását román nyelvű változatával együtt, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek még nincs döntése ebben az ügyben. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalása szerint Nagy Benedek "súlyos erkölcsi kárt okozott a romániai magyar nemzeti közösség egészének". Az egység érdekében címmel a magyar történelmi egyházak püspökei figyelmeztetik a vitába bekapcsolódókat, hogy Tőkés László a püspöki méltóság és az RMDSZ tiszteltbeli elnöki címének hordozója /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./, ha "személyéből kifolyólag magyarságunk megoszlana, ez amúgy is megpróbált kisebbségi létünkre nézve súlyos következménnyel járna." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./"

Az Operatív Tanács jan. 5-i üléséről nyilatkozott a Népszava munkatársának, Kepecs Ferencnek Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Nagy Benedek képviselő a magyar frakcióban olyan röpiratot terjesztett, amely az egész RMDSZ-ben komoly zavart támasztott. A tanács leszögezte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni román sajtótámadásokat diverziós jellegűnek tekinti. /Népszava, jan. 7./

Harminchét székelyföldi pedagógusjelölt oktatása kezdődött meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Felkészítésük távoltatással történik. Négyéves tanulmányuk során félévenként egy hetet töltenek Jászberényben, intenzív tanulással. /Új Magyarország, jan. 9./

A választott helyhatóságok jogkörét bővíteni kell, különben bajosan lehet azokat önkormányzatnak nevezni, mondta Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az első lépés lehetne: a pénzügyi hivatalok a minisztériumi alárendeltségből a polgármesteri hivatalokhoz kerüljenek, ugyanígy a rendőrség, a népesség-nyilvántartó iroda /jelenleg a rendőrséghez tartozik/, a tűzoltóság, a tanügyi és egészségügyi intézmények, továbbá a múzeumok, könyvtárak, színházak. A központi hatalom minderről hallani sem akar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

"Heltai Péter Kolozsváron végzett 1986-ban, a szociológiai szakon, 1987 óta Magyarországon él. A Magyar Televízióban ő vezeti a Kisebbségi és Határon Túli Műsorok Stúdióját. Állandó kapcsolatban van a szomszédos országok stúdióival, vágás nélkül mutatják be az ottani alkotók munkáit. Túl szeretnének lépni az állandó sirámokon, ez a régió színes világ, "amelyben vannak korszerű nemzettudattal rendelkező fiatalok, tehetséges alkotók, sikeres vállalkozók. Az ő mindennapjaikat is szeretnénk megjeleníteni." - mondta. "A modern médiában a nemzetpropagandával foglalkozni megengedhetetlen." Heltai elvégezte Atlantában a CNN tévétársaság tanfolyamát, azóta ő is CNN-tudósító. "...meg kell találni a korszerű nyelvezetet, és ki kell szakadni a provinciális jellegű köldöknézésből." - vallja. A legjobb műsorokat eljuttatja a nemzetközi médiának is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./ "

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy hazájában szívesen vennék, ha nagykoalíció venné át Románia irányítását: a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/, Petre Roman Demokrata Pártja és a Demokratikus Konvenció. A hír hallatán a kormánypárt szövetségesei tanácskoztak a kormánypárttal és hűségükről biztosították az SZDP-t. Adrian Nastase házelnök kijelentette: a román kormányt Romániában alakítják meg és nem külföldön állítják össze. /Magyar Nemzet, jan. 12./

A Szocialista Munkapárt hét vezetője /három alelnök és négy titkár/ bejelentette, hogy lemondanak tisztségükről és kilépnek a pártból, esetleg új pártot alakítanak, amely megpróbálja egyesíteni a különböző pártokba szétszórt szocialista erőket. Ilie Verdet pártelnök és Adrian Paunescu kijelentették, hogy ez Tudor Mohora akciója. A kilépettek kijelentették, hogy megunták a Verdet-Paunescu páros diktatórikus vezetési stílusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15., Magyar Nemzet, jan. 13./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994. dec. 10-én tartott közgyűlésén ismertették A megmaradás esélye című tanulmányt, melyet a szövetség megbízásából Nagy F. István alelnök és Balla Júlia nagyváradi tanárok készítettek. Az A Hét két folytatásban közölt részleteket a tanulmányból. A demográfiai adatok csökkenést jeleznek. Az életszínvonal erőteljes romlásával magyarázható az óvodai létszám csökkenése. Megnőtt a pályát elhagyó pedagógusok száma. Az elmúlt években a középiskolai képzés iránti igény növekedett. Aggasztó jelenség a magyar nemzetiségű tanulók lélekszámának csökkenése: vagy kimaradnak és munkát vállalnak, vagy átiratkoznak román iskolába. 1994-ben 275 073 magyar gyermekből 64 648-an jártak román osztályokba. Az előző tanévben 57 080 magyar iskolás tanult román nyelven. - Súlyos gond a szakemberek hiánya. 1994-ben 14 676 pedagógus tanított a magyar iskolákban, közülük 3 180 /26 %/ képesítés nélküli. A képesítetlen pedagógusok aránya éppen ott a legrosszabb, ahol a legjobbak a beiskolázási arányok /Kovászna, Hargita stb/. - Az oktatási rendszer elavult, általános iskolában túlméretezett műveltséganyagot közvetít, elavult az iskolatípus-választék. A lemaradás felszámolására szolgál a jelenlegi oktatási reformtervezet. Ebből a koncepcióból hiányzik a nemzeti kisebbségek oktatási sajátosságaival foglalkozó problémakör. /A Hét (Bukarest), jan. 6., jan. 13./

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

"Herédi Gusztáv kolozsvári RMDSZ-tanácsost a főtéri ásatások elleni 1994 júliusi tüntetésen való részvétel miatt a rendőrség "hatóság elleni erőszak" címen 50 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. Az ügy a bíróság elé került. Többszöri halasztás után a törvényszék tárgyalta az ügyét és elutasította az ellene benyújtott keresetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Helyesbítést közöl a lap: Herédi panaszát elutasították, maradt tehát a pénzbírság kifizetésének kötelezettsége, de fellebbezni még lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16./"

Több alkalommal volt cigány-román összetűzés, legutóbb a Bukaresttől 25 kilométerre levő Bacu faluban. A helyszínen még mindig feszült a légkör, mindkét tábort a bosszúvágy fűti. Országos szinten is létezik egyfajta türelmetlenség a cigányokkal szemben. /Új Magyarország, jan. 16./Előzmény: 52. sz. jegyzet.

A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./

"Az RMDSZ-t csalóka csillag vezeti címmel a bukaresti Adevarul jan. 17-i számában vezércikkben kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az RMDSZ "követi autonómia-álmainak csillagát", önigazgatási szervezetet alakított és igényli, hogy "a román állam adja át neki jogosítványainak egy részét." Az RMDSZ-en belül a mérsékelt irányzat térvesztéseként értékeli a cikkíró, Silviu Achim a Tőkés-ügy fejleményeit. Az RMDSZ radikálisainak lépései kiváltják a román nacionalista erők kemény válaszát. /Új Magyarország, jan. 18./"

"A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"

"A Nagy Benedek-féle röpirat alaptalan támadás volt, a röpiratot mindannyian elítélik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az újságíró kérdésére, a Tőkés-vitáról. "... véleményem szerint hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSZ képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet." Nem szabad belesétálni a csapdába, hogy belső vita kössön le minden energiát és ezáltal védtelenné váljanak a súlyos kihívásokkal szemben. Itt van az autonómia elleni támadáshullám, ennek egy része a Demokratikus Konvenciótól jön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"Az ilyen jellegű belső konfliktusok kezelése természetesen sok energiát emészt fel, de szeretném megnyugtatni a közvéleményt: nem áll fenn az a veszély, hogy az RMDSZ mint szövetség megoszlik vagy szétszakad." Meg kell tanulni a vitákat kezelni. A tanulságokat a képviselőházi frakcióülésen összegezik. /Népszabadság, jan. 20./ "

Lakatos Demeter /1911-1974/ szabófalvi csángó költőre emlékezik egy másik csángó, Demse Márton, aki áttelepült Magyarországra. Lakatos Demeter versei először az ELTE gondozásában jelentek meg /Csángó strófák, Budapest, 1986./, majd Svájcban láttak napvilágot, Szabó T. Ádám gondozásában /Csángú strófák. Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1988./. Búcsú az ifjúságtul /Áramlat Kiadó, Budapest/ című kötete pedig 1992-ben kerülhetett az olvasók asztalára. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./

A Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete kérdőíves felméréssel vizsgálta a nemzeti azonosságtudatot a különböző országokban élő magyarok körében. A felmérés azt mutatja, hogy Kárpátalja és Erdély jelentik a magyarságtudat legpozitívabb, Vajdaság és Magyarország pedig a legkevésbé pozitív hangoltságú régióit, ismertette a megállapításokat a vizsgálat vezetője, Gereben Ferenc. /Népszabadság, jan. 21./

A Közoktatás /Bukarest/ januári száma tág teret szentelt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tavaly decemberi III. országos közgyűlésének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./

"Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke jan. 20-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar költségvetésből a kisebbségi sajtó részére juttatott támogatás 1994-ben 60 millióról 40 millióra csökkent, annak ellenére, hogy ígéretet kaptak: nem csökken a támogatás. Ismertette a romániai magyar sajtó nehéz helyzetét. A lapok megjelenését a mesterségesen előidézett papírhiány és a költségek emelkedése veszélyezteti. A valaha 180-200 munkatársat foglalkoztató Romániai Magyar Szót most "tizenvalahányan írják". Bírálta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mert bürokratikus munkájuk, lassúságuk miatt a forintleértékelés és az átváltás miatt az odaítélt összegek sokat veszítettek értékükből. Törzsök Erika, a hivatal elnökhelyettese elmondta: szeptemberben állt fel az új vezetés a hivatal élén, idő kellett, míg kialakították az új rendszert, ezért volt a késés. A csökkenés nem volt olyan nagy mértékű, mert a 40 millió Ft-ot kiegészítette az Illyés Alapítvány 15 millióval. /Magyar Nemzet, jan. 21./ Kántor Lajos arról is beszélt, hogy nehéz helyzetbe került a Nagyváradon működő magyar újságíróiskola is. /Magyar Hírlap, jan. 21./ A támogatás szükséges a megjelenő mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lap részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 23./"

"Zsehránszky István Palinak érzik magukat című cikkében az RMDSZ-t hibáztatja azért, hogy a román pártok ellene fordultak. Mit ad az RMDSZ azért, hogy megértsék? Válasza: szinte semmit. A szervezet magával van elfoglalva. Az újságíró szerint az RMDSZ boszorkányüldözést szervezett: "Lásd neptuniak kiátkozása, Nagy Benedek diverezionistává minősítése stb." A román fél megkérdezheti: "jó-e nekem, kell-e nekem egy inkvizítor barátsága? Mert a kiátkozások, különösen, ha egyházi személytől indulnak ki, ugyan mi mást juttathatnának eszébe, mint a totalitarizmus középkori formáját..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ A cikkíró Tőkés Lászlóra céloz. "

"Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./ "

Romsics Ignác történész tanulmányában /Dunának, Oltnak... más a hangja. A nemzetállamiság eszméje Közép-és Kelet-Európában/ történelmi visszapillantással mutatta be a térség államainak alakulását. A gazdasági integráció hatására sokan a nacionalizmus végét prognosztizálták, így Eric Hobsbawm is. A soknemzetiségű birodalmak felbomlottak. A 14 újonnan létrejött állam közül csak egyben, Csehországban nem éri el a nemzetiségek aránya a 10 %-ot /6 %/, az összes többiben 10 százalék fölött van. Horvátországban és Szlovéniában 12-12 százalék, Szlovákiában 18, Litvániában 20, Belorussziában 22, Ukrajnában 27, Szerbiában 34, Moldovában és Macedóniában 35-35, Montenegróban és Észtországban 38-38, Lettországban 48 és Bosznia-Hercegovinában 56 százalék. A legnehezebb a helyzet Koszovóban, ahol 1 850 ezer albán néz farkasszemet százezer szerb fegyveressel, Macedóniában 400 ezer fős albán kisebbség él. Dél-Albániában - albán adatok szerint - 40 ezer, görög becslés szerint félmillió görög található. Bulgáriában 800-900 ezres török kisebbség él a török határ közelében. Az 1991. aug. 21-én kikiáltott Moldovai Köztársaságban az orosz és gagauz kisebbség saját szláv köztársaságot alakított. Iliescu elnök nyilatkozatai mutatják, hogy az egyesülés a román külpolitika egyik prioritása. Külföldi elemzők a magyar nemzetállamiság eszméjének újrafogalmazásában a legnagyobb potenciális veszélyforrást látják. A Szovjetunió felbomlásáig Európa legnagyobb kisebbsége a magyar volt, 1991 óta az orosz, számuk 26 millió, ebből mintegy 15-16 millió európai. Ukrajnában 11 millió, félmillió Moldovában, 1,5 millió Belorussziában, közel félmillió Észtországban, 850 ezer Lettországban, 300 ezer Litvániában, közel egymillió Kalinyingrádban, a többi pedig Lengyelországban, Finnországban és egyebütt él. Az új orosz külpolitikai doktrína szerint Moszkva meg fogja védeni - ha szükséges, erő alkalmazásával is - az orosz kisebbség érdekeit. A költő állítása szép álom. A Dunának, Oltnak - reménytelenül más a hangja. /Magyar Nemzet, jan. 24./

"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "

"Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./"

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 23-án Marosvásárhelyen ülésezett és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a most megalakult négypárti koalíciót, és annak jan. 20-i nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. "Ugyanakkor a kormánykoalíció vezető politikusainak az RMDSZ beszüntetését követelő kijelentései, a nyíltan egyfajta etnikai tisztogatásra felszólító lakosságcsere-javaslatok nemcsak hogy válasz nélkül maradnak, hanem maga az igazságügy-miniszter is felelőtlen kijelentésekkel súlyosbítja ezt a kampányt." AZ RMDSZ visszautasítja ezeket a támadásokat. A belső önrendelkezésen alapuló autonómia-koncepciót tartalmazó kisebbségi törvénytervezetet egy éve benyújtották a parlamentnek. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsához hasonló szerveződések több pártnál megtalálhatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25., Új Magyarország, jan. 25./"

Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót vissza fogunk utasítani, jelentette ki Iliescu elnök jan. 24-én Focsani városban. /MTI, jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 25./