Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Juan Carlos Wasmosy, Paraguay elnöke hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Vacaroiu miniszterelnök 1994-es paraguayi látogatásakor több egyezményt kötöttek, melyeknek gyakorlatba ültetése folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

"Csoóri Sándor nem tartja jónak a sietséget az alapszerződés ügyében. Előszerződést kellene kötni, javasolja, amelyet csak akkor írnának alá véglegesen, mondjuk három év múlva, ha gyakorlatban is beválik a szerződés. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kitért a szövetséget támadó nyilatkozatra. "A mostani aláírók közül talán csak Fejtő Ferenc, Kende Péter és Kántor Lajos követte messziről rokonszenvvel a találkozó előkészületeit." /Magyar Nemzet, márc. 14./ Kántor Lajos reagált erre, kifejtve, hogy ő nem szerepelt az aláírók között, különvéleményét rögzítette, de ez nem jelent meg /a Magyar Nemzet ezt terjedelmi okokkal indokolta/. Most hozta a lap ezt a különvéleményt. Kántor igyekezett árnyaltabban fogalmazni: egyoldalúságot érez az MVSZ-ben. Kántor Lajos hivatalos küldött volt 1992 augusztusában az MVSZ-ben, a Magyarok Világtalálkozóján. Vitatkozott Csoóri Sándorral, ez a vita máig sem zárult le. Kántor Lajos viszont nem értett egyet az aláírókkal abban, hogy az Országgyűléshez forduljanak. /Kántor Lajos: Baráti sorok Csoóri Sándornak. = Magyar Nemzet, márc. 23./ Előzmény: 571. sz. "

"Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Márc. 14-én a romániai magyar katolikus egyház vezetői Budapesten Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, majd Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. Testvéri megértésre talált küldöttségük a magyar kormánynál, nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a sajtótájékoztatón. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egyházi iskolák ügyét, ennek az alapszerződésben is szerepelni kell. Arra kérték a tárgyalópartnert, hogy csak akkor szülessen alapszerződés, ha az a vallásügyi törvénnyel, az egyházi vagyon kárpótlásával és a felekezeti iskolák létesítésével kapcsolatos igényt kielégíti. A magyar kormány az alapszerződésben nem adja fel az erdélyi magyarsággal és az egyházakkal kapcsolatos elveit, biztosította az egyházi vezetőket Horn Gyula miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., Magyar Nemzet, márc. 16./

"Török Menyhért támadja dühödten Tőkés László püspököt és a radikálisokat. A Nagy Benedek ügyében hozott határozat része "annak a mély válságnak, amely az RMDSZ és magyarságunk politikai életét jellemzi." A cikkíró felsorolja azokat, akikre semmilyen körülmények között sem szavazna: "Tőkés László, Borbély Imre és Ernő, Katona Ádám és a többi hűséges csatlós." Éles szavakkal ítéli el Tőkés Lászlót, szerinte az RMDSZ jobboldali, hiszen a legutóbbi időkig hiányoztak a baloldali platformok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

"Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

"Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

Márc. 18-án Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos módszertani központjában tartotta ülését az RMPSZ elnöksége. Az 1995-ös Bolyai Nyári Akadémiáról tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Hajdú Gábor szenátor interpellált a Hargita megyei rendőri túlkapások miatt. 1995. jan. 25-én a rendőrök agyba-főbe verték Ahalani Adrian és Veress Csaba csíkszerdai fiatalokat. akiknek 10-12 napi orvosi kezelésre volt szükségük a bántalmazás miatt. Febr. 11-ről 12-re virradó éjszakán Gyergyószentmiklóson vertek meg fiatalokat. Márc. 5-én Péter Lukács madéfalvi és Csató Imre csíkszeredai fiatalt verték meg, akik ezt orvosi látlelettel igazolták. Miért akarják a fiatalokat megfélemlíteni, kérdezte Hajdú Gábor szenátor Doru Ioan Taracila belügyminisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./

Budapesten nagyon sokan összejöttek, hogy ünnepeljék a Püski-házaspárt, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a két világháború között a népi írók műveit, sorolta érdemeiket Beke György. A háború után még börtönbe is zárták Püski Sándort, majd közel hatvanesztendősen New Yorkba távozva kezdte újból a könyvkiadást. Segítette, meghívta a magyar kisebbségi írókat, politikusokat. Hazatérve Budapestre újraindította a Püski könyvesboltot és újrakezdte a könyvek kiadását. Csoóri Sándor, Farkas Árpád /Sepsiszentgyörgy/, Duray Miklós /Pozsony/ is ott volt a köszöntők között. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Kántor Lajos is szeretettel, nagy elismeréssel ír Püski Sándorról, ezen a nevezetes összejövetelen 1300-an gyűltek össze, hogy ünnepeljék a 85. évében járó Püski Sándort, Kántor Lajos is jelen volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

Kolumbán Sándor /Székelyszáldobos/ munkából hazafelé tartva intett egy arra haladó gépkocsinak, arra gondolt, hogy megkéri, vigye haza. Rendőrkocsi volt, a rendőr felelősségre vonta és gumibottal ráütött a kezére. Kolumbán Sándor panaszt tett a rendőrségen, de nem hallgatták meg. Beírt az újságba. A Háromszéknek kéthetes kivizsgálás után válaszolt a rendőrség: Kolumbán Sándor az autó elé ugrott, nem igaz, hogy bántalmazták volna. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

"Méray Tibor nyilatkozott a Magyarok Világszövetségét támadó ötvenkettek közös nyilatkozatáról, melynek egyik aláírója volt. Megerősítette a nyilatkozatban foglaltakat és kiállt Nagy Csaba mellett, szerinte ő nem etikátlan ember. Az MVSZ ellenezte az ukrán-magyar alapszerződést, jegyezte meg a lap munkatársa. "Ez is mutatja a világszövetség súlytalanságát és impotenciáját" - állapította meg Méray Tibor, ha az Antall-kormánynál sem tudták elérni az ukrán-magyar alapszerződés elmaradását, akkor világos, hogy nincs nagyobb befolyásuk, mint a sóhivatalnak. Seres Attila elmondta, hallott olyan véleményt is, ha a világszövetség egyszínű, az ötvenkét aláíró is egyszínű. Méray magyarázta, hogy önálló gondolkodók, de végül kimondta, inkább egyszínűek, mint kétszínűek. /Seres Attila: Párizsi beszélgetés Méray Tiborral az ötvenkettek közös nyilatkozatáról. = Népszabadság, márc. 25./ Előzmény: 571, 625. sz."

A belső választások kérdésében vita zajlik, mondotta Magyar Nándor László, az RMDSZ reform és önkormányzati főosztályának vezetője. Kompromisszumos megoldás született: névjegyzékbe veszik az összes RMDSZ-tagot és azokat a magyar nemzetiségűeket, akik önként jelentkeznek. A pártok és platformok országos listán állítanak jelölteket. A javaslat szerint vagy ne állítsanak részvételi küszöböt, vagy az nagyon alacsony legyen, hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Funar, az RNEP elnöke Iliescu elnökhöz írt újabb, márc. 28-i levelében követelte, hogy váltsák le a román külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést újra kell tárgyalni, szerepeljen benne, hogy Magyarországnak kártérítést kell fizetni a bécsi döntés utáni pusztításért, végül népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Magyar Hírlap, márc. 29./

Iliescu elnök márc. 28-án Albániából Rómába érkezett, a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa. Áttekintették az állam és egyház viszonyát és megvizsgálták a görög katolikus egyház javainak helyzetét. Iliescu elnök megújította a pápa romániai látogatására szóló meghívást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete márc. 28-án Székelyudvarhelyen tartott gyűléséről kiadott közleményében felháborodottan tiltakozott a vidéken állomásozó rendőri erők újabb cigányellenes és magyarellenes akciói ellen. Kápolnásfalu, Székelyszentábrahám, Bögöz, Farkaslaka községek magyar és cigány lakosait évek óta ököllel, gumibottal, rendőrkutyákkal terrorizáló rendőröknek nincs mit keresniük a karhatalmi egységekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 503. sz./

A szülőföldön való boldogulás érdekében a magyar kormány meghatározónak tartja a határon túl élő magyarok egzisztenciateremetését, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár márc. 30-án, a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala által rendezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia megnyitóján. Új kisebbségpolitikai szemlélet kialakítására van szükség. Magyarország elsősorban gyakorlati ismeretek átadásával, kereskedelmi információs rendszer kiépítésével, fokozott banki szerepvállalással segítheti a szomszédos országok magyar üzletembereit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., MTI/

Kovács Ferenc aradi népköltészeti gyűjtő kéziratban maradt, az ötvenes években született gyűjtéséből ad ízelítőt Aradvégi mondák című népköltészeti gyűjteménye, melyet a magyarországi, újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola adott közre. Kovács Ferenc Aradon a városszéli, akkor még nagyobbrészt magyar lakosságú negyedek népköltészeti kincsét gyűjtötte össze és ennek egyik értékes fejezetét kapja kézbe az olvasó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége márc. 18-i, Szovátán megtartott ülésén véglegesítették a Bolyai Nyári akadémia programját, a 20 tanfolyam színhelyeit és időpontjait. Idén is lesz magyarországi nyári pedagógus továbbképzés, 13 főiskola és egyetem tanfolyamain összesen 275 hely áll rendelkezésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Román politológusok, ellenzéki képviselők egy csoportja Bukarestben, márc. 29-i sajtóértekezleten felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél felelős a román-magyar alapszerződés aláírásának meghiúsulásáért. Valentin Stan szerint a kormány a szélsőséges pártok nyomásának engedett. Frunda György RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy a kormánytöbbségben nincs meg a kisebbségi kérdés megoldására irányuló akarat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

"A határokon túl nyúló regionális gazdasági együttműködésről szóló kormányelőterjesztés kidolgozása megkezdődött, jelentette be Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke a hivatal által szervezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia zárónapján, márc. 31-én. Elmondta, hogy a konferencián a térségben megoldásra váró általános gondokat tekintették át. A közelmúltban létrehozott Kézfogás Közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálási szempontja a program minősége lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A konferencián elhangzott, hogy modernizációs szigetek elképzelése körvonalazódik, melyek a magyarlakta térségek egészének gazdasági felemelkedését szolgálná, etnikai megkülönböztetés nélkül. A gazdasági együttműködés főbb területei: információs bázis kialakítása, oktatás, menedzserképzés, infrastruktúra fejlesztése, bankok szerepvállalása. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy keserű szájízzel marad a konferenciát követően, mert "másfél napon keresztül folyamatosan kioktattak arról, hogy mit mulasztottunk el, mit értelmeztünk félre", a "lecke végén mi is elmondhattuk, hogy mégis tettünk egyet s mást a közösségünkért, amelyet képviselünk. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

Iliescu elnök márc. 31-én fogadta Filatovot, az orosz államfő hivatalának vezetőjét és megújította Jelcin elnök meghívását, azzal, hogy a látogatást össze kellene kötni a két ország közötti alapszerződés aláírásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Rekviem 2800 erdélyi magyar orvosért címen ír Lázár László arról, hogy ennyi magyar orvos és gyógyszerész hagyta el Erdélyt. Döntő többségük Magyarországra települt át. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ Mire az írás megjelent, Lázár László újságíró meghalt.

Tánczos Vilmosnak a csángó sorskérdések című konferencián /Újkígyós, 1994. okt. 28-30./ elhangzott előadását közölte a Korunk. Tánczos Vilmos sok kétségét osztotta meg hallgatóságával. Az Erdélybe áttelepült csángóknak könnyebb a számukra otthonos román köznyelvhez asszimilálódniuk, a magyar nyelv megtanulása nehézségekbe ütközik. Az Erdélybe települt csángóknak elegük volt a kisebbségi sorsból, érvel a szerző, az erősebbhez kívánnak asszimilálódni, még Székelyföldön is azt követelik, hogy románul misézzenek. /Korunk, márc./

A Nagyszentmiklós környéki Keresztúr színmagyar falu, magyar tagozatának összevont I-IV. osztályába kilenc tanuló jár, a román osztály tizenkét tanulója közül csak egy román anyanyelvű. Szapáryfalván csak IV. osztályig van magyar tagozat, Kisszentpéteren megszűnt a magyar tagozat, Keresztesen heten járnak magyar osztályba, de nincs magyar tanítójuk. A Temesváron tartott Anyanyelvű oktatás a szórványban című vitafórumon Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette az adatokat: az 1990/91-es tanévhez képest Temes megyében 1993 tanulóról 1701-re csökkent a magyar nyelven tanulók száma. A Bánságban csak minden harmadik magyar gyermek jár anyanyelvű iskolába. Kevés a szakképzett pedagógus. Az egyetlen pozitívum, hogy a magyar óvodások száma 1989 után 600-ról 750-re nőtt. A megye egyetlen magyar nyelvű líceuma, a temesvári Bartók Béla Líceum évről évre alig tudja betölteni a három párhuzamos osztály helyeit, derült ki Halász Ferenc igazgató beszámolójából. A katolikus líceum magyar tagozatán kevés a jelentkező. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./