"Ápr. 13-án a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek /gyergyói, csíki, udvarhelyi, háromszéki/ Székelyudvarhelyen megalakították az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsát, amely az egy tömbben élő magyarság politikai cselekvésének összehangolását célozza. A megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatja a három szintű autonómia megvalósítását és bírálta az SZKT döntését, hogy az autonómiatervezetek véglegesítését egy szűk szakértői csoportra bízta. Székelyföldön nő a rendőrségi akciók száma, ezért felkérik a területi szerveket, hogy haladéktalanul jelentsék a tapasztalt atrocitásokat, a dokumentumokat adják át a parlamenti képviselőknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Megállapították, hogy a rendőrség "egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetét sértő akciókat hajt végre". A rendőri alakulatok több "rasszista jellegű" cselekményt követtek el. /Magyar Hírlap, ápr. 20./ "

Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./

"Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./ "

Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

Ápr. 20-án Bukarestben parafálták a román-magyar légügyi egyezményt. Ennek értelmében a jövőben a légitársaságok járatokat üzemeltetnek a két ország között, a két fővároson kívül Konstanca, Temesvár, illetve Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereiről. A román fél elemezni fogja annak lehetőségét, hogy igénybe lehessen venni Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár repülőtereit is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

Ápr. 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten Mircea Snegur moldovai elnök és Göncz Árpád. Snegur bejelentette, hogy Göncz Árpádot meghívta a Moldovai Köztársaságba. Elmondta továbbá, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg három éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. A sajtótájékoztató után Snegur elutazott Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

"Bogdan P. Nistor moldován politológus írásában /Hová, moldovánok?/ kifejti, hogy a román nemzet nem egységes, még nyelvében sem. A nyelvtudósok megkülönböztetik az északi, erdélyi és balkáni román nyelvjárásokat, értékelik és legközelebbinek ismerik el a macedo románokat, a megleno románokat, isuro románokat. Céltudatosan elhallgatták még létezésüket is, mert nem voltak beilleszthetők az "egységes román nemzet" képébe. A Romániában élő románok sem történelmi hagyományiak, sem vallási-lelki kultúrájuk, s nyelvük szempontjából sem annyira homogének, ahogy hivatalosan meghirdetik. A legkarakteresebb a moldován, államalkotói képességük is fejlettebb, mint a balkáni régióhoz közeli románoké. A déli /havasalföldi és olténiai/ románok a Balkánhoz hasonultak, ravaszabbak, a szó értéke jóval kisebb náluk. Az erdélyi románságot nyolcszáz éven át a magyar és szász közelség, kulturális hatások befolyásoltak. Kultúrájuk inkább nyugatos. A keményen központosított állam centruma a déliek kezén van. Nistor szerint Moldova veszített az egyesüléssel. Akarjuk Moldova egységét, szögezi le, de nem a jelenlegi hatalmi szerkezettel rendelkező Románia keretében, hanem a Moldovai Köztársaság és Moldva tartomány egyesülése révén. /Magyar Hírlap, ápr. 24./ "

"Tőkés László püspököt nem választották be a Magyar Református Egyház zsinatába. A zsinati atyák nem támogatják az egyházi reformot. Érzékelniük kellene, hogy az egyházközösség velejéig rothadt, és megújulást követel, állapította meg. "Elköteleztem magam az autonómiatörekvések és az egyházi reform mellett." /Új Magyarország, ápr. 25./ A Kurír durván, minősíthetetlen hangon kommentálja a történteket. /Meruk József: Tőkés László püspök már az övéinek se kell. = Kurír, ápr. 25./"

"Az elmúlt két napon Székelyfölddel ismerkedett a Csintalan Sándor vezette MSZP-delegáció, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszerdán jártak. Csintalan Sándor arra kérte partnereit, hogy állítsanak össze egy olyan javaslat-csomagot, amelyet az MSZP közvetítésével eljuttathatnak a potenciális magyar befektetői réteghez. A vendéglátók megfogalmazták félelmüket, hogy a két kormány a fejük felett egyezik meg. /Magyar Nemzet, ápr. 15./ Az MSZP küldöttsége ápr. 13-án Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSZ helyi képviselőivel. A megbeszélés a következők kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, román katonaság betelepítésével a vidék etnikai jellegének megváltoztatása, veteránok kárpótlási gondjai és a további együttműködés kérdései. Az MSZP küldöttei megkapták az "Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyar-román alapszerződésről" című dokumentumot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./ "

Új vicclap jelent meg, a Szatír /Csíkszereda/, főszerkesztője, Brassói Murgu Pál bejelentette, hogy a Tromf hetilap nyomába akarnak lépni. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

"Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./"

"Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

"Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

"Szatmárnémetiben 15 évi börtönre ítélték Jáger János-Györgyöt édesanyja meggyilkolásáért. A férfi tagadja a vádat, ügyéről "Holtában is gyűlölöm anyámat" címmel Báthory Éva írt a napokban a Szatmári Friss Újságban. Az elítélt így nyilatkozott: "Ha valami csoda folytán feltámadna az anyám, ismét megölném. Azért a sok verésért, amit négy és fél hónap alatt a rendőrség pincéjében elszenvedtem. A rengeteg veréstől olyan állapotba jutottam, hogy Krisztus keresztrefeszítését is beismertem volna. Rúdra kötöztek, úgy ütöttek gumibottal. Így keletkezett a beismerő vallomás. Azt sem tudtam, mit írok alá." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ "

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./

A román sajtó Borbély Imre RMDSZ-képviselőt tartja radikálisok egyik vezéralakjának. Borbély Imre szerint a radikális megoldás határmódosítás lenne, ilyen célkitűzés azonban sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az RMDSZ-ben a belső megosztottság az autonómiát követelők és az autonómiát nem teljesen átérzők, magukat mérsékelteknek nevezők között van. A megoldást a belső választások hoznák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

A jelenlegi kormánykoalícióval nem lát rövid távon esélyt egy jó alapszerződésre Markó Béla RMDSZ-elnök. Két évvel ezelőtt írásban kötelezték el magukat a román pártok, a kormány és a képviselők az 1201-es mellett. Föl kell tenni a kérdést, mennyire lehet bízni az ilyen kötelezettségvállalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

Az Erdélyi Napló összeállítást közöl a Magyarok Világszövetségével /MVSZ/ kapcsolatos nyilatkozatháborúról. Hozza az ötvenhármak kollektív MVSZ-ellenes, jan. 20-i nyilatkozatát, az MVSZ válaszát, majd két aláíró, Donáth László lelkész és Ágoston Vilmos fejti ki ellenérveit /az MVSZ elzárkózik a kényes kérdések megvitatásától, gőgös, a szellemi és anyagi nyomor enyhítésén kellene fáradoznia/, az MVSZ mellett foglalt állást Tempfli József nagyváradi püspök és Patrubány Miklós, aki elmondta, hogy hiába kérte, neki nem mutatták meg a kollektív nyilatkozatot: csak azok láthatták, akikről feltételezték, hogy aláírják. Végül az MVSZ ápr. 21-23-i ülésén leszögezte, hogy a szövetséget alaptalanul rágalmazták gazdasági visszaélésekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Kulturális Egyesület négy zsebkönyvet adott ki. Ezek a következők: Hermann Gusztáv: Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen, Zepeczaner Jenő múzeumigazgató a Haáz Rezső Múzeum történetét mutatta be, Szabó András /Csíki Múzeum igazgatója/: Csíkzsögöd - Nagy Imre képtár, Veres Péter / Haáz Rezső Múzeum munkatársa/: Korond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

"Az RMDSZ ügyvezető elnöksége máj. 2-án közleményt adott ki az ápr. 29-i klézsei incidensről."A parlamentben interpelláció hangzott el a csángómagyar önszerveződés ellen, az országos lapokban történelemhamisító írások jelennek meg. A helyszínen felelőtlen erők magyarellenes hangulatot szítottak". Klézsén "alapvető emberi jogok gyakorlását akadályozták meg, mivel az identitás megőrzése és kinyilvánítása, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság a román alkotmány által szavatolt jog". Az uszító, idegengyűlölő irányzatok térhódítása összefügg kormányerővé válásukkal és azzal a törekvéssel, hogy etnikumok között ellentéteket szítsanak, s ezzel manipulálják a közvéleményt. Az RMDSZ érvényt kíván szerezni a csángómagyarok alkotmányos jogainak is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4., Új Magyarország, máj. 4./"

Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./"

"A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ "

Kolozsváron máj. 4-én nyitották meg az Euro Center East Fair áruvásárt, melyen többségben magyar vállalatok voltak jelen. Liviu Medrea alprefektus a megnyitón mondott beszédében kirohant Magyarország ellen, amely beolvasztó politikát folytat időtlen idők óta. A Romániáról kialakult torz kép a Budapestről irányított rosszindulat műve, miközben a romániai magyarság, hála a román nép hagyományos türelmének, valóságos előjogoknak örvend. Rudas Ernő magyar nagykövet gratulált a megjelenteknek fegyelmezettségükért, hogy végighallgatták az elhangzottakat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Másnap a magyar üzletemberek fogadásán megjelent Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus, aki elnézést kért helyettese kijelentéseiért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Máj. 26-a és jún. 4-e között immár hetedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyar színházak találkozóját. A tervek szerint tizenhárom társulat lesz jelen. A megnyitó után elsőnek a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió lép színpadra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

"A határon túli magyarok csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha szülőföldjükön egzisztenciálisan is boldogulnak. Ez határozza meg a koalíciós kormány kisebbségi politikáját - olvasható Tabajdi Csaba államtitkár A gazdaság a nemzeteszme fedezete című írásában. Nem lehet egyszerre három és félmillió magyar egzisztenciateremtésében lényegesen előrelépni. Ezért gazdasági-modenizációs, dinamizáló szigeteket kell kialakítani, amelyek képesek továbbadni tapasztalataikat. A modernizációhoz dinamikus gazdasági személyiségek kellenek. Különben bekövetkezik a zárványosodás, több terület leszakad az agyelszívás, elvándorlás következtében. Egy bank alapítása, amit annyiszor említenek, nem ad megoldást. "Célszerű a határ menti gazdasági együttműködést a kis és középvállalkozásokra és a helyi társadalomra alapozni." Új kisebbségpolitikai szemléletre van szükség. A regionális együttműködés élesztheti fel a korábbi természetes munkamegosztást. Az Új Kézfogás Alapítvány a megfelelő keretet adja ehhez. Információs bázist kell létrehozni, szükséges, hogy a szomszédos országokról érvényes adatok legyenek. Ezt az adatbankot a Határon Túli Magyarok Hivatalának kell létrehoznia. /Népszabadság, ápr. 28., átvette, folytatásokban közölte: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 9./"

Szeptembertől átlagosan kétezer forinttal emelik a magyarországi felsőoktatási intézményekbe járó magyar nemzetiségű fiatalok jelenleg 6500 forintos ösztöndíját, erről határozott a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsa máj. 8-i rendkívüli ülésén. /Népszava, máj. 9./

Hiba lenne, ha az RMDSZ kétéves tevékenységét egy nyílt levél alapján ítélné meg valaki, nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök Borbély Imre leveléről a Magyar Hírlapnak. Takács Csaba azt tartja sajnálatosnak, hogy az SZKT üléséről a második napon a küldötteknek legalább fele elpárolgott, így a létfontosságú ügyek tárgyalása már nem volt lehetséges, az autonómia-koncepció, a privatizációs stratégia és a tankönyvprogram megvitatása elmaradt. Nincs törésvonal az RMDSZ-ben, hangsúlyozta Takács Csaba, az automómiastratégiát illetően csupán a retorika más, az alapelvet valamennyien hasonlóan ítélik meg. /Magyar Hírlap, máj. 9./

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke levélben válaszolt Markó Béla ápr. 19-én hozzá intézett levelére. Válaszában arról biztosította az RMDSZ elnökét, hogy az ET továbbra is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a romániai demokratikus átalakulás folyamatát, benne a nemzeti kisebbségek helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 528. sz./