Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nyilatkozatában tiltakozott az Audiovizuális Tanácsnak a televízió magyar nyelvű műsorát támadó nyilatkozata ellen. A magyar nyelvű adás közszolgálati jellegű, nem tükrözi szolgaian egyetlen párt vagy szövetség véleményét, hanem hiteles, pluralista tájékoztatást ad. Az Audiovizuális Tanács a hivatalos politika szócsövévé kívánja degradálni a magyar szerkesztőséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 4., 589. sz./

Aug. 4-én Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-vezetők, önkormányzati tisztségviselők, pedagógusok munkatanácskozást tartottak és 15 tagú csoportot hoztak létre az oktatási törvény elleni tiltakozó akciók megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./

Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa azt állítja, hogy az RMDSZ választási csalással jutott be a parlamentbe 1992-ben, ugyanis szerinte az RMDSZ etnikai szövetség, nem párt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ A Nagy-Románia Párt pedig azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy polgárháborús hangulatot gerjeszt a tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióival. /Népszava, aug. 5./

Az ellenzéki erők nem hívták meg az RMDSZ-t a rekord búzatermés okozta botrány miatt a parlament rendkívüli összehívásáról történt tanácskozásra. Ez is mutatja, hogy az oktatási törvény elleni tiltakozásával mennyire egyedül maradt a magyar érdekvédelmi szervezet. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa által létrehozott válságstáb kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a román lapok félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot kell kiadni. Ennek már van annyi eredménye, hogy az Adevarul - igaz, elhatároló bevezetővel - közölte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a románsághoz írt levelét, amelyben kifejtették, hogy mi az, ami jogsértő a tanügyi törvényben, olvasható Gyarmath János (/gyarmath/ szignóval) bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 5./

"Balogh Edgár elutasította azt, hogy a katasztrófa népe volnánk és cikkének címében is hirdeti: Utoljára még megkapaszkodunk. Balog Edgár nem adja fel a hitét, a jégverést követheti áldó napsugár. "Csak az önfeladó kétségbeesés görcsétől szabaduljunk." Az RMDSZ megállja a helyét a "nyelvi szabadságharcban. Előbb-utóbb talál szövetségesre a parlamentben", megnyerheti "magát a román népet". "Fontos az, hogy a politikai élgárda, tehát a Tőkés László, Markó Béla, Takács Csaba és egész parlamenti képviseletünk akcióit mindennapi életünk szervezett voltával alátámasszuk". "Ökumenikus kereszténységünk szeretetével forduljunk szembe minden hazugsággal és gyűlölködéssel, rátalálva népeink együttélésének egészséges értelmére." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

Az ország jelenlegi rossz helyzetében a parlamentben elszabadulhatnak az indulatok, ami viszont nem használhatna senkinek, figyelmeztetett Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke aug. 9-i budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánykoalíció népszerűsége egyre csökken, legutóbb 22 %-os volt, az ellenzéké 33 %-os. A magyar diplomácia tekintélye a mélypontra süllyedt, ezt bizonyítja, hogy legutóbb az osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Magyarországot csak a második lépcsőben lehet felvenni az Európai Unióba. Nem lehet továbbra is tehetetlenül szemlélni azt, amit a határon túli magyarsággal tesznek. /Magyar Nemzet, aug. 10./

"Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ "

"A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./ "

"A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./"

Avraam Poraz izraeli parlamenti képviselő elmondta, hogy a Romániában államosított zsidó vagyon - a közel százezer lakást is beleszámítva - 200 millió dollár. Az izraeli parlamenti képviselők tiltakoztak az államosított házakkal kapcsolatos legutóbbi törvény ellen. /Új Magyarország, aug. 15./

Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokollapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a parlamenti Önkormányzati Bizottság titkára rengeteg adattal bizonyítja, hogy a községrendszer kialakítása nemzetiségi diszkrimináció volt: a magyar többségű falvakat úgy kapcsolták más falvakhoz, hogy végül a magyarok kisebbségben legyenek. Néhány példa: a magyar többségű Györgyfalvát (92,5 % magyar) a tiszta román Erdőtelekhez csatolták, így a magyarok aránya 27,7 %-ra csökkent. Vajdakamarásnak (91 %-a magyar) Magyarkátyán lett a községközpontja, ahol csak 57 magyar él. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

"Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./"

Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

"Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./"

Negyvenhárom titkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Romania Libera aug. 15-i száma szerint ezeket Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár szabálytalanul hazavitte. A lap fölsorolja a dokumentumok listáját, ezek között sok a magyar vonatkozású. A lehetséges gyanúsítottak között említik Kamel Kader román állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki bejáratos volt Hrebenciuchoz, többször megfordult lakásán. A fiatalember jó viszonyban van az államelnöki hivatallal is. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16., Magyar Hírlap, aug. 18./

"Tudományos tanácskozás kezdődött aug. 16-án Déván a román, szerb és szlovák nemzet kongresszusának 100. és a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A négynapos ülésszak témája: "Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek egyenjogúsításukért és nemzeti függetlenségükért folytatott harca". Több történész, kutató, valamint a szlovák nagykövet és a jugoszláv temesvári alkonzul van jelen. A tanácskozáson bemutatták a "Románok, szerbek, szlovákok" című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

Rövidesen felállítják a Határon Túli Románok Tanácsát, amely a kormány tanácskozó szerve, s tevékenységét a Román Szellemiség Kongresszusának Állandó Bizottsága irányítja olvasható a kormányközlönyben. A kormányhatározat értelmében ez a szerv programokat dolgoz ki a határokon túl élő románság identitásának megőrzésére, élén államtitkári rangú titkár áll. /Magyar Nemzet, aug. 19./

A legnagyobb temesvári kábel-tv társaság augusztus 18-án leállította a Duna Tv és a Budapest 2 adásának közvetítését azzal, hogy nem kaptak írásbeli engedélyt a közvetítésre. Amennyiben megkapják az engedélyt, folytatják a közvetítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 12-án megalakult a Gyergyó-medencei Katolikus Ifjúsági Közösség /GYKIK/, ideiglenes vezetőnek Péter Ritát választották meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 10-13-a között Bözödön tartották meg a XIX. Unitárius Ifjúsági Konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az Amnesty International augusztusi jelentése bírálja a román kormányt az emberi jogok megsértéséért, amely elsősorban a cigány lakosságot érinti, bebörtönöznek embereket véleményükért. /Magyar Hírlap, aug. 22./

"Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./"

Augusztus 21-én befejeződött Hódmezővásárhelyen a magyar-román hadgyakorlat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF-es parlamenti képviselő nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz. Ezekben a napokban a román sajtót az 1940. aug. 30-i bécsi döntés közelgő évfordulója alkalmából a magyarellenes hangulatkeltés új hulláma önti el. A romén sajtóban közölt panaszlisták az akkori eseményektől távol állnak az igazságtól. Jobb lenne, ha nem elevenítenék föl közös történelmünk szomorú epizódjait, írja Jeszenszky, de ha román részről nem értenek ezzel egyet, akkor történész vegyes bizottság állapítsa meg a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Magyar Nemzet, aug. 24./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 22-én ülésezett Kolozsvárott, a tanügyi válsághelyzetről, a polgári engedetlenségi mozgalomról tárgyaltak, továbbá a helyhatósági választások előkészítéséről és a belső választások tervezetéről. Az ülésen részt vett Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Dezső Gábor, a Bolyai Társaság alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

A hadseregben sok esetben összeverik a magyar fiatalokat. Egy édesapa elmondta, hogy fia Bukarestbe került, egy kaszárnyába. Amikor meglátogatta, fia arcát, kezét elgennyesedett sebek borították. A fiú elmondta, hogy külön sorba állították a magyarokat és a tiszt utasítására összeverték őket. Másik helyen meg nem is román, hanem bulgár, török származású kiskatonák verik a magyar kiskatonákat, hogy bizonyítsák jó románságukat, olvasható Inczefi Tibor riportjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24., 25./

Aug. 25-én Szegeden Egymás mellett barátságban jelmondattal megkezdődött a III. magyar-román polgárfórum háromnapos tanácskozása. A megjelentek azt vallják, hogy az ő barátságuk élő valóság. A fórumot levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kapcsolatépítésben kitüntetett szerepe van a Magyar-Román Baráti Társaságnak, amelynek tagjai a két ország százhúsz településén élnek. /Új Magyarország, aug. 26./