A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

"Ion Iliescu államfő nov. 1-jén szóvivője útján szélsőséges és románellenes fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Traian Chebeleu szóvivő szerint: "Tőkés Lászlónak nincs hitele ahhoz, hogy a magyar-román megbékélésre javaslatot tegyen." "Az utóbbi néhány évben /Tőkés/ románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólag kétségbeejtő helyzetéről, valamint az úgynevezett asszimilációról és az etnikai tisztogatás gyakorlatáról." Hasonló hangnemben minősítette a püspök kezdeményezését Mircea Geoana külügyi szóvivő, aki szerint Tőkés László javaslatában megtalálhatók a püspök és "más szélsőséges vezetők" tézisei "az etnikai alapú autonómiáról", márpedig ezt "európai szinten egyértelműen visszautasítják". Mircea Geoana szerint Tőkés László legutóbbi nyugat-európai nyilatkozatai agresszívek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 2./"

Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.

"Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása. "Kolozsváron születtem, Erdély fővárosában, kisebbségi sorsban." - írta önvallomásában. "Meg akartam idézni, magam mellett akartam látni szellemiségünket, mintegy a magam megerősítésére. Így a követ addig faragtam, addig csiszoltam, míg az Adyvá, Bartókká, Szabó Dezsővé változott, s közben belekényszerítettem azt a vitális erőt, melyet ők magukban is hordoztak." /Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ "

"Nagy László nem fogadta el Csákány Bélának a Magyar Népi Szövetségre /MNSZ/ való emlékezését. 1944. nov. 12. - 1945. márc. 6-a között az ismert atrocitások (magyarok meggyilkolása) miatt Észak-Erdélyt szovjet katonai adminisztráció vezette, addig nem engedték vissza a román vezetést. Kolozsváron a helyi közigazgatást a kommunisták vették át. A szovjet főbiztos volt a hatalom letéteményese. - Kurkó Gyárfás jóindulatú, naiv ember volt, azonban az MNSZ 1945-ös 11 tagú vezetőségében hatan a kommunisták közül kerültek ki /köztük volt Bányai László, Czikó Nándor, Balogh Edgár és Demeter János/. A cikkíró is említi a MNSZ "százas intézőbizottságnak" hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát (1945. nov. 15-17.). Azt írta, hogy félve a botránytól, úgy finomították a szöveget, hogy a résztvevők belementek. Azt nem írta Csákány Béla, hogy Petru Groza és Luka László is jelen volt, továbbá nem idézte a nyilatkozatból a következőt: "Nem helyeselhető semmiféle olyan törekvés akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Hálásak vagyunk a Groza-kormánynak, amely biztosította politikai és közigazgatási jogainkat és lehetővé tette, hogy saját anyanyelvű iskolákat biztosítsunk gyermekeinknek." Ezt a szöveget titkolták, azonban mégis kitudódott és nagy felháborodást keltett a magyar közvélemény előtt. Márton Áron kezdeményezésére egy bizottság ellen-memorandumot szerkesztett, amelyben a trianoni béke etnikai alapon történő revideálását kérték, azzal, hogy azt is juttassák el a béketárgyalásra. Aláírói: Márton Áron katolikus, Vásárhelyi János református püspök, Szász Pál, az EMGE elnöke, Lakatos István /Szociáldemokrata Párt/, Korparich Endre, a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. - Az MNSZ - a kommunisták utasítására - támadást indított dr. György Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ellen, aki egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke is volt. Ezután Márton Áron püspök 1947. júl. 7-én körlevélben szólította fel papjait az MNSZ-szel való kapcsolat megszakítására, felhatalmazva őket arra, hogy ezt a hívekkel is közöljék. Csákány Béla szerint Márton Áron később belátta tévedését, és meglátogatta Balogh Edgárt. Valójában Márton Áron házifogságából szabadulva /1967/ a megbocsátó keresztényi szeretet szellemében látogatta meg volt börtöntársait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

"Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./"

Szilágysomlyón rendkívüli ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ elnöksége. Lászlóffy Pál elnök kijelentette, hogy az RMPSZ szolidáris a tiltakozó akciókkal. Beadványukban kérik a kisebbségek történelmének, hagyományainak oktatását, ezt a törvény engedélyezi. A tanügyi törvény hatályába lépése óta 90 nap eltelt, azonban a minisztérium nem dolgozta ki a törvény végrehajtási utasításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Nov. 6-án Bukarestben ezerötszáz színész és színházi alkalmazott tüntetett, a Nemzeti Színháztól a kormány székhelye elé vonultak, dacolva a hóviharral. Védőpajzzsal felszerelt rendőrök sorfala között vonultak, fizetésük 75 százalékos emelését kérték. Dan Mircea Popescu munkaügyi és Andrei Margineanu művelődési miniszter fogadta küldöttségüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Nemzet, nov. 8./

Szilágysomlyón november elején egész napos rendezvényt sikerült szerveznie a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, melynek keretében az EME tudományos ülésszakot is tartott. Dr. Faragó József Népi kultúra, nemzeti kultúra címmel tartott előadást, Egyed Ákos pedig beszámolt az erdélyi magyarság történelméről készülő könyvről, amelyet hazai szerzőközösség ír, s várhatóan a jövő esztendő közepén jelenik meg. Nem akadémiai értekezést írnak, hanem közérthető nyelven adnak eligazítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Az Új Jobboldal Pártja kiadta Neagu Comsa Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizmusához című könyvét. Valódi idegengyűlölő, szélsőnacionalista könyv. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "

"Méray Tiborral készített interjút a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Számadó Júlia. A Párizsban élő Méray a Le Monde-ból idézte, hogy Románia és Ukrajna között megszakadtak az alapszerződésről folyó tárgyalások, mert Románia nem hajlandó belevenni az alapszerződésbe a területi követelésekről való lemondást. Méray a magyar kisebbségek nehéz helyzetéről szólva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem látna egy határkiigazításban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovákiai magyar pártok autonómiát akarnak, Magyarországnak támogatni kell ezeket a szervezeteket. Számadó Júlia kérdésére elmondta, hogy jövőre a magyarság első világtalálkozóját javasolták nyolcan. A Magyarok Világszövetségében nincs egység. "Személyi kultusz van, és aki nem engedelmeskedik a legfőbb vezetőnek, az repül." Egyetlen irányzatot képviselnek, nincs köztük szocialista vagy liberális. "...attól a kormánytól kapják a támogatást, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat siránkoznak a magyarság sorsán és ebből jól élnek." "Akik legszűkebb családi és baráti körükkel megszállták a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televízió legjobban fizetett állásait, és főleg abban népiek, hogy a nép pénzén tartatják el magukat." A Magyarok Világszövetsége tervezett világtalálkozója több mint hatvanmillió forintba fog kerülni. - A Magyarok Világszövetségéhez szorosan kapcsolódik a Szent László Akadémia, élén Pozsgay Imrével, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, tette fel a kérdést Számadó Júlia. A Szent László Akadémia "szomorú és nevetséges", felelte Méray Tibor. Rektora nem tudós, hanem aktív politikus. - Méray pótcselekvésnek nevezte a világmagyarság háza felavatását Ópusztaszeren vagy az emlékművet Vereckén. /Kossuth Rádió, nov. 9./"

Románia elleni etnikai jellegű polgárháború kirobbantásával vádolta meg Magyarországot nov. 7-én Bukarestben tárgyaló jugoszláv diplomaták előtt Sergiu Niculescu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki alelnöke az 1989-es decemberi események kivizsgálásával foglalkozó parlamenti bizottságnak. A találkozón Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora ennél is szélesebb körű összeesküvést vázolt fel: a jugoszláviai eseményeket már 1988-ban megtervezték, és egy Ausztria-Magyarország típusú közép-európai állam létrehozására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Romániában a legnagyobb összefüggő magyar terület a Székelyföld: 17 ezer négyzetkilométeren 800 ezer székely mellett mintegy 300 ezer román él. A magyar többség ezen a Szlovénia vagy Ciprus nagyságú területen demokratikus politikai viszonyok között a magyar kisebbség érdekérvényesítését tenné lehetővé. Mivel messze fekszik a magyar határtól, nehéz lenne az irredentizmus lehetőségére hivatkozni. Középső, udvarhelyi részén egyáltalán nincsenek román települések, de máshol is alig hallani mást, mint magyar szót. Ennek a székely tömegnek kellene a román törekvések szerint románul tanulnia, romául élnie életét a közigazgatásban, a bíróságokon és a munkahelyeken. A székely területek gazdaságilag tökéletesen kiegészítik egymást. - Amennyiben békén hagynák őket, a román-magyar megbékélés első számú terepe lenne ez a vidék. /Szabó A. Ferenc: Mi lesz a Székelyfölddel? = Heti Világgazdaság, nov. 11./

Első ízben rendezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Könyves Céh kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvkiállítást, amely most zárta kapuit. A város színházának előcsarnokában több mint negyven kiadó állította ki könyveit. Összesen tizenkét erdélyi magyar kiadó, kilenc román, nyolc magyarországi cég, köztük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, amely egymaga további kilenc kiadó munkáit vonultatta fel, végül négy szlovákiai magyar kiadó is megjelent. /Magyar Hírlap, nov. 15./

"Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 15-i bukaresti sajtóértekezletén élesen elutasította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Tőkés Lászlóhoz írt levelének állításait, amelyek nemcsak az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hanem magát az RMDSZ-t is rágalmazzák. Markó Béla beszámolt Dél-Tirolban tett látogatásának tapasztalatairól: az ottani olaszországi német kisebbség széleskörű autonómiát élvez. Borbély László képviselő beszámolt arról, hogy a legionárius mozgalomhoz, a román fasisztákhoz közel álló Nemzeti Jobboldal Pártja nyíltan magyarellenes és antiszemita könyvet jelentetett meg, Neagu Comsa Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizmusához című kötetét. Reméli, hogy az ügyészség vizsgálatot indít a könyv ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 14-i ülésén aggodalmát fejezte ki az immár 23. napja éhségsztrájkoló Katona Ádám egészségi állapota miatt. A cél, amelyért Katona Ádám is küzd - a teljes körű anyanyelvi oktatás biztosítása, a zetelakiak jogorvoslata - minden kisebbségi számára fontos. Az eszköz azonban, saját életének veszélyeztetése, túl kockázatos. Az RMDSZ kéri Katona Ádámot, függessze fel éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Az Ügyvezető Elnökség nov. 14-i ülésén megállapította, hogy megengedhetetlen az a hangnem, ahogy Traian Chebeleu szóvivő válaszolt Tőkés László püspöknek, ez a román-magyar megbékélést nem viszi előre. - A magyar nemzetiségű sorkatonák lelki gondozása érdekében az RMDSZ továbbra is együttműködik az egyházakkal, a közös álláspontot továbbítják az RMDSZ parlamenti képviseletének. - Az államosított egyházi javakat számba vevő kiadvány nyilvános bemutatása nov. 28-án lesz Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./

Nagyváradon ebben a hónapban ünnepli az Ady Emlékmúzeum negyvenéves fennállását, számolt be Tóth János muzeológus, a múzeum vezetője. A múzeum 1955. november 26-án nyílt meg, Tabéry Géza volt az első vezetője. A kiállítás jelenlegi formájában 1972 óta látható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A lej elértéktelenedése folytatódik, aug. 31-én a dollár árfolyama 2069 lej volt, nov. 16-án elérte a 2442 lejes szintet. Az eladhatatlan, készletet növelő termékek értéke 1994. jan. 1-jén 2200 milliárd lejt tett ki, 1995. aug. 1-jén már 2800 milliárd lejt. A külkereskedelmi mérleg deficitje az év első nyolc hónapjában 1,4 milliárd dollár volt. Románia valutatartaléka augusztusra 1,5 milliárd dollárra csökkent. A bankok nyeresége viszont állandóan emelkedett, a Nemzeti Bank nyeresége 1994-ben megháromszorozódott, 994 milliárd lejt ért el. 1994-ben ez egyenlő volt az egész romániai ipar által termelt nyereség 72 százalékával, ismertette a gazdasági helyzetet Vida Gyula képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., 22., 24-25./

"Nov. 21-én Borbély László RMDSZ-képviselő parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomban a képviselőházban osztogatott kiadványok, így a Szabad Köztársaság Párt "Stefan cel Mare" lapjában közzétett fasiszta törekvések, amelyek a romániai magyaroknak a második világháborúban gázzal elpusztított zsidók sorsát szánják. Hasonló a Nemzeti Jobboldal Pártja kiadványa, Cornel Brahas képviselő gondozásában megjelent brosúra /Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához/, amely Románia sírásóinak nevezi a magyarokat és a zsidókat. A szerző utalva arra, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit 1947-ben letartóztatták és 1964-ig börtönbe zárták, felteszi a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ mai vezetőire is?" Ezt a könyvet a parlament könyvesboltjában árusítják. Borbély László a főügyészség intézkedését kéri, mert ezek a kiadványok kimerítik a rasszista gyűlöletszítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./"

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi könyvének okt. 31-én volt a budapesti bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székház zsúfolásig megtöltött nagytermében, ahol a könyvet Jakabffy Attila politológus ismertette, aki maga is fontos szerepet játszott Király Károly mellett 1990 első hónapjaiban, Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Kovászna megyében 26 077 munkanélkülit tartanak nyilván. Ebben a kimutatásban csak azok szerepelnek, akik maguk jelentkeznek nyilvántartásba vétel végett. Közülük mindössze 1869-nek jár munkanélküli segély, ún. társadalmi támogatásban is csupán 3663-an részesülnek, azaz közel húszezren semmit sem kapnak. A szociális segély folyósítását ugyan megszavazták, de alkalmazása nehezen indul be, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./

Nov. 24-én Kolozsváron megalakult az öttagú Szövetségi Ellenőrző Bizottság /SZEB/. Feladatuk lesz az RMDSZ pénz- és vagyongazdálkodásának, költségvetésének, zárszámadásának folyamatos ellenőrzése. A SZEB elnöke Neményi József képviselő, alelnöke Takács Csaba közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség felhívására nov. 25-én kétezer szülő és tanuló alkotott élőláncot Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva az oktatási törvény ellen. Az előző napon a Székely Mikó Kollégium körül volt hasonló gyertyás megmozdulás, mintegy háromezer résztvevővel. A rendőrség szerint pénzbüntetés vár a szervezőkre, mert nem kértek előzetesen engedélyt a hatóságoktól. Számos más településen folyt hasonló tiltakozó akció. /Új Magyarország, nov. 27./

Szászrégenben a református gyülekezet volt a házigazdája a Diaszpóra Alapítvány idei díjkiosztó egyházi ünnepségének. A Márton és Földes Károly nevével fémjelzett, három évvel ezelőtt létesített díjakat olyan lelkipásztorok, presbiterek, gondnokok vehetik át, akik életük példázatával bizonyítják, hogy a legmostohább körülmények között is megőrizhető a magyarságtudat. A 80 éves Dávid Ödön lelkipásztor 30 éven át szolgált Ploiesti-en, járta azokat a falvakat, ahol egy-két magyar él, Czelder Márton-díjjal jutalmazták. A Földes Károly-díjat Cseh Ernő mérnök vehette át, aki karácsonykői /Piatra Neamt/ lakosként húsz éven át végzett missziós szolgálatot a Moldvában élő református magyarok között, vállalva a hatósági zaklatásokat is. Díszoklevelet kapott a 90 éves nyugalmazott szászrégeni Antal Gusztáv, aki nem a szórványban munkálkodott, börtönbüntetést is szenvedett, áldozatos munkájával hatvan éven át megőrizte Szászrégen és környéke magyarságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Tar Károly családi okok miatt leköszönt az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ intézői tisztségéből. Számot adott arról, mit tett kilenc hónapos működése alatt. Az ESZC első könyvsorozatának négy könyve nyomdába került, a Reményik, a Bánffy és az Emlékkönyv a kolozsvári Glória Nyomdában nyomásra készen áll. A céh működésének alapját a fiókszervezetek képezik, az ESZC könyvadományaival mindenütt kiskönyvtárat alakíthattak ki maguknak. Megnyílt és működik az ESZC központi irodája. A második könyvsorozatot Lászlóffy Csaba vezetésével négytagú szerkesztőség készíti elő. Eddigi munkatársa, Eszényi Noémi lesz a jövőben az ESZC intézője. Az ESZC-nek 1959 tagja van. Nagy szükség van a támogatásra, a háború előtti Céh 28 000 magyarországi pártoló tagot számlált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Dr. Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár, orosz irodalom szakos, Dosztojevszkij-szakértő, alapító- és vezetőségi tagja a Nemzetközi Dosztojevszkij Társaságnak nov. 21-étől éhségsztrákjba kezdett, tiltakozásul bizonyos szekus-csoportosulások /Securitate/ nyíltan alkotmányellenes tevékenysége ellen. Sajtóértekezleten ismertette, miért kezd éhségsztrájkot. Könyvet ír a felfüggesztett román forradalomról Revolutia suspendata, Flashback jurnal címen. Elmondta, hogy 1989 márciusától részt vett a forradalmat előkészítő értelmiségiek mozgalmában. 1989 után az intézmények vezetőségében ugyanazok maradtak, akik régen voltak. Amikor felszólalt ez ellen, akkor kezdődtek a személyét érő támadások. 1990 szeptemberében elmozdították tanszékvezetői állásából. Mindezekért Iancu Fischer dékánt, kisebb mértékben Emil Constantinescu rektort teszi felelőssé. Szerinte a dékán a KGB-vel áll kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./ Kovács Albert bejelentette, hogy nov. 27-től felhagyott az éhségsztrájkkal, mert leromlott egészségi állapota kórházi kezelést igényelt. Az őt ért sérelmek orvoslásáért továbbra is síkraszáll, egyelőre Maior oktatási miniszterhez, Magureanu SRI-igazgatóhoz és Iliescu elnökhöz eljuttatott levelével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Nov. 26-ra virradóan betörtek az RMDSZ bukaresti elnöki irodájába. Bodor András, az RMDSZ Tájékoztató szerkesztője elmondta, hogy a betörők az irodákban mindent felforgattak és jelentős mennyiségű készpénzt, többezer dollárt elvittek. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pénzen kívül mást is elvittek-e. Előzetes letartóztatásba helyeztek néhány fiatalembert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./