"Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./"

A képviselőház febr. 12-én vitatta meg az idegenrendészeti törvény tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja idegenek részére politikai jellegű rendezvények kezdeményezését és szervezését, hogy az újságírói és üzleti vízumot 6 hónapra szűkíti le, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezni a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak szintén 24 órán belül be kell jelentenie, ha idegent szállásol el. A képviselő mindezek törlését javasolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13., 717. sz./

"Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/"

Febr.12-én a képviselőház az idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegű rendezvények szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szűkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak (természetes személynek is) be kell jelentenie 24 órán belül, ha idegent szállásol el, továbbá hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak. Az RMDSZ képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett. Ezen a napon több RMDSZ-képviselő interpellált. Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, Mátis Jenő (Kolozs megye) a kötelező gépjármű-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot. Febr. 13-án a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László és Márton Árpád képviselő szólalt fel. Borbély László a tömeges privatizáció visszásságait tette szóvá. A román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle gesztust nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően megoldott. Borbély László rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvű táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították. Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a figyelmet. A településen ugyanis febr. 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyűjtött rőzséért is, a falu roma nemzetiségű lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket - saját elbeszélésük szerint - bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye. /Képviselőházi interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

Csávossy György, az RMGE elnöke összefoglalta az erdélyi magyar falvak problémáit, a kialakult válsághelyzetet, amelyet a tőkehiány, az eszközhiány és az állami támogatás korlátozott mértéke okoz, egyben felvázolta a stratégiát. Magyar érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolthálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. Az RMGE vezetősége évek óta önkéntesen dolgozik, az RMDSZ mezőgazdasági főosztályt hozott létre, öt alkalmazottal. Csávossy ezt nem tartja helyes döntésnek, ez a magyarság erőforrásainak megosztását jelenti. Az RMGE szakemberei el tudják látni ezeket a feladatokat. /Dr. Csávossy György: Gondolatok a mezőgazdasági stratégiáról és falupolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14., 15./

"A külügyminisztériumi szóvivő közölte: febr. 19-én Bukarestbe érkezik Hans Henning Horstmann, a német külügyminisztérium európai kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója. Õ koordinálja a francia-német együttműködést, s bukaresti útjának az a célja, hogy tapasztalatcserét folytasson a külügyminisztériumnak a román-magyar megbékélés témájával foglalkozó szakértőivel. A vendég ecseteli a német-francia megbékélési tapasztalatokat. Február 21-én Hans Peter Furrer, az Európa Tanács titkárságának politikai igazgatója látogat Romániába, a külügyminisztérium meghívására. Febr. 26-án a Románia és Ukrajna közötti alapszerződésről lesz új szakértői szintű megbeszélés. A résztvevők előkészítik a két ország miniszterelnökeinek márciusi munkatalálkozóját. A külügyi szóvivő tiltakozott Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus legutóbbi, Romániát sértő nyilatkozata ellen. Az orosz politikus kijelentette: "Amennyiben Kelet-Európa országai a NATO-hoz való csatlakozásukkal harmadik világháborúba rántják Oroszországot, én és Le Pen nem fogjuk összemérni szablyáinkat, hanem csecseneket és négereket küldünk Romániába, hogy ők harcoljanak egymással". /Román-német tapasztalatcsere megbékélés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

Ion Pitulescu tábornok, a rendőrség vezetője váratlanul lemondott, ezt a döntését egy sajtóértekezleten jelentette be. Ezt azzal indokolta, hogy a bíróságok nem a rendőrséget, hanem a bűnözőket támogatják. A bűnözők megvásárolják vagy tönkreteszik a magasrangú állami tisztviselőket. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

Marosvásárhelyen a kormány kisebbségi tanácsa egy holland alapítvány bevonásával négynapos tanácskozást tartott az erőszak megelőzéséről az etnikai kapcsolatokban. Bár az RMDSZ-t is meghívták, távol maradt a rendezvényről, amelyen főként a Maros megyei romák helyzetét és a két évvel ezelőtti hadrévi eseményeket elemezték. A múlt héten tartott kétnapos szemináriumot a PER Alapítvány marosvásárhelyi fiókja és a bukaresti Academia Catavencu Alapítvány szociológusok és újságírók bevonásával arról, hogy az etnikumközi kapcsolatokban csupán tanú-e, avagy cselekvő részvevő is a sajtó. /Marosvásárhelyi tanácskozások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

"A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ "

A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

"Nemrég dr. Ferenczi István régész-történész Új elméletek a magyarság kárpát-medencei honfoglalásának kérdéseivel kapcsolatban címmel tartott előadást Kolozsváron. A múlt századi millenniumi évforduló körül a honfoglalás történetét egyetlen változatban, az Anonymus-féle Gesta Hungarorum állításai alapján írták meg. De az első világháború utántól napjainkig a magyar történelemírásban ezzel a korszakkal kapcsolatban jelentős változás jelentkezett. Teret hódított az a gondolat, hogy Árpád népének bejövetele előtt egy másik honfoglalásra is sor került. Erre ma már régészeti, sőt nyelvészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Számos neves szakember, köztük Ferenczi István, meggyőződése, hogy az első honfoglalásra a Kárpát-medencében valamikor 670-680. között került sor. "Szinte teljes bizonyossággal mondható, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy az onogur-bolgár vezetőkkel nagy tömegben ősmagyarok jöttek be, akiket nagyjából a Duna-Tisza közti terület közé telepítettek. Õk, és ezt akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, az ínek , vagyis a szolgák kategóriáját alkották. Mellesleg, innen származik az ínség szavunk" - vallja Ferenczi professzor. /Ördög I. Béla: A többszöri magyar honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Az ellenzéki pártokat összefogó Román Demokratikus Konvenció az "egyetlen valós kormányzati alternatívának" nevezte húszpontos kiáltványát, amelyet Szerződés Romániával címmel tett közzé. A DK kétszáz napos kormányzási programja megerősíti a parasztok tulajdonjogát, a fiataloknak házépítési kölcsönt biztosít, megemeli a nyugdíjakat, csökkenti az adókulcsot, megfelelő támogatásban részesíti a közoktatást, egészségügyet... A kérdés, hogy a DK miből fedezi a felsoroltakat, A DK programja jól hangzó, de teljesíthetetlen szociális ígéreteket tartalmaz. /Kétszáz nap kegyelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./"

A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 1991/69. számú törvény szabályozza. A prefektúra felügyelete alá vonja az önrendelkezési területeket, a prefektus felülbírálja a választott testületek döntéseit. Az RMDSZ-en belül megalakult az Országos Önkormányzati Tanács, azonban az adott törvény keretei között kevés eredményt érhetnek el. Néhány város helyzetét ismerhetjük meg. Marosvásárhelyen a 25 városi tanácsosból 14 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció jól működik, azonban munkájukba nem sikerült bevonni Nagy Győző polgármestert. A kétnyelvű utcatáblákat még mindig nem sikerült kirakni, a polgármesteri hivatalban csak románul jelennek meg a feliratok. Csíkszeredában a helyi tanács és a polgármesteri hivatal összehangoltan működik. Létrehozták a szociális konyhát, a Gyermekmentő Intézetet. Sepsiszentgyörgy 23 tagú tanácsából 18-an az RMDSZ listájáról kerültek be. A pénzügyi autonómia hiányzik. Albert Álmos polgármester újraindul a következő választáson. Szatmárnémetiben a 25 tagú városi tanácsból 11 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció meg tudta akadályozni a hátrányos törvények elfogadását. A legfőbb eredmény az, mondta Zeng László, az RMDSZ-frakció vezetője, hogy sikerült elfogadtatni jelenlétüket. Nagyváradon a helyi önrendelkezés nem működik, a prefektus nem fogadja el a városi tanács döntéseit. Kolozsváron Gheorghe Funar pártelnök-polgármester tettei uralják a híreket. Amikor a tanácstagok a funari döntés ellen szavaznak, nevüket közreadják a helyi román sajtóban, kipellengérezve őket. A tanács 31 tagjából heten RMDSZ-esek. Többször sikerült megakadályozniuk szabálytalanságokat. Brassóban a 31 tagú városi tanácsba hárman az RMDSZ színeiben jutotta be. A háromnyelvű utcaneveket hiába javasolták, mert azt a kormánypártiak elutasították. Aradon a 31 tagú testületből négyen RMDSZ-esek, sikerült elérniük, hogy a tanács határozatait a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatják. /Simon Judit: Koldus önkormányzatok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Febr. 17-én tartotta Csíkszeredában a Csíki RMDSZ közgyűlését, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök is megjelent. Nem fogadták el Borbély Imre képviselő indítványát, hogy független jelölteket állítsanak a következő választáson, az elsöprő többség az RMDSZ-jelöltek állítása mellett maradt. Úgy döntöttek, hogy bármely RMDSZ-szervezet vagy civil szervezet állíthat jelöltet. Csíkszeredában nehéz lesz az RMDSZ-jelölt állítása, mert a városban nincs önálló szervezet, hasonló a helyet egyes községekben is. A tisztújítást elnapolták, Borbély Ernőt, a Csíki RMDSZ elnökét és csapatát megerősítették tisztségében. A Csíki RMDSZ több mint ötventagú, döntéshozó választmányában képviseltetik magukat a civil szervezetek. A választmánynak állandó elnöksége van, a területi elnököt négytagú ügyvezető elnökség segíti munkájában. /Székedi Ferenc: A Csíki RMDSZ minden helységben jelöltet állít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Florin Georgescu pénzügyminiszter közölte: elhárult az akadály a Romániának megítélt világbanki hitel első részletének folyósítása útjából. Korábbi jelentések szerint a 60-100 millió dollár összegű hitelrészlet folyósítása azért szenvedett késedelmet, mert a Világbanknak fenntartásai voltak a romániai kuponos privatizáció módszereivel kapcsolatban. /Románia megkaphatja a világbanki hitel első részletét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

"Adrian Nastase febr. 23-án Kolozsvárra utazott. Sajtótájékoztatóján reagált Moses nagykövet előző napi kijelentéseire. Szerinte az amerikai nagykövet jobban tenné, ha az USA-beli választótestület szándékainak jobb ismeretében az ottani állapotokról mondana véleményt. Nastase kifejtette, hogy az RNEP, mivel nincs stratégiája, szobrokkal próbál szavazatokat gyűjteni. Hogy Antonescunak miért éppen Kolozsváron és nem Iasi-ban állítanának szobrot? Ott inkább megértené, Kolozsváron pedig folytathatnák az ásatásokat - jegyezte meg. Antonescuról az a véleménye, hogy ha 50 évig csend volt körülötte, szerepének felülvizsgálatával nyugodtan várni lehetne pár évet. Ballaszt-e az RNEP az ország európai integrációjában? Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ. Nastase szerint a magyar politikusoknak nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítaniuk a szélsőséges nyilatkozatoknak, ellenkezőleg. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt Für Lajos akkori honvédelmi miniszter a román választási kampány teljében jelentette ki, hogy a magyar hadsereg megvédelmezi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket. Funart ez a mondat választatta meg polgármesternek. A Szabadság sajtótájékoztatóról tudósító munkatársa hozzátette: "Nem árt, hogy Adrian Nastase emlékeztetett a négy évvel ezelőtti balszerencsés kijelentésre. De nekünk is kötelességünk emlékeztetni arra, hogy az a mondat önmagában nem választatta volna meg Funart polgármesternek. Ahhoz jócskán besegített a televízió főműsorának esti híradója, amely hetekig konzervben tartotta a nyilatkozatot és a döntő menet előtti legmélyebb kampánycsendben szirénázott bele Kolozsvár nyugalmába - büntetlenül." /N. Á. [Nits Árpád]: Adrian Nastase Kolozsváron Antonescu várhatna pár évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Lehangoló a felmérés eredménye. A megkérdezett középiskolásoknak (kb. 160 magyar diák) csupán 35%-a tudta, hogy "Verecke híres útján" jöttünk ide. A megkérdezett diákoknak csak 38%-a tudta, hogy 1100 éve vezetett minket ide Árpád fejedelem, akiről a megkérdezettek 85%-a hallott. A diákok kb. fele tud valamit a honfoglalásról. A magyar elméleti líceumokba járó diákok fele. Mit várhatnánk akkor a román líceumok, szakiskolák magyar diákjaitól? A tanügyi törvény lehetőséget ad a magyar történelem tanítására, de van-e iskola, ahol élnek a törvény adta lehetőséggel? A megkérdezettek 88%-a örömmel tanulna történelmi múltunkról. A magyar tannyelvű iskolákban még megoldhatónak látszik a helyzet, de mi lesz ott, ahol a legnagyobb szükség van a magyarságtudat megőrzésére, a román tannyelvű iskolákban, ahol sok magyar fiatal tanul? /Mit fogunk tudni a honfoglalásról? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke szintén bejelentette, hogy indul az őszi elnökválasztási küzdelemben. A kisebbségekről elmondta: fontos, hogy "azonos tető alatt érezzék magukat a román többséggel, más szóval úgy érezzék, hogy ez a saját országuk, amelyben állampolgári jogaikat garantálják." Kérdésre válaszolva az 1990. évi gyulafehérvári incidensről /amikor a televízió mutatta, hogy vezényelte az RMDSZ ellen tüntető tömeget/ annyit mondott: ő maga tudja, mit gondolt akkor, és szívében nem volt sértő szándék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"A Szocialista Munkapárt országos konferenciája Adrian Paunescu szenátort választotta a párt jelöltjévé az őszi elnökválasztásra. A kétnapos pártértekezleten a posztkommunista párt tanácskozásának résztvevői valamennyi dokumentumot egyhangúlag szavaztak meg. A pártértekezleten több szónok élesen bírálta a Társadalmi Demokrácia Pártját, a kormány vezető erejét, ugyanakkor Adrian Paunescu és más szónokok is méltatták Ion Iliescu államfő tevékenységét. A SZMP jelöltje szólt a kivégzett diktátor, Nicolae Ceausescu "érdemeiről" is és sajnálkozását fejezte ki "tragikus sorsával" kapcsolatban. /A. Paunescu a szocialisták elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

Évharmadonként megjelenő háromszéki pedagógusközlöny indult útjára Taní-tani címmel, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza kiadásában. A közlöny 300 példányban, 12 oldalon jelenik meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

"Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"A szenátus febr. 26-i ülésén tárgyalták a kormány energiapolitikáját elmarasztaló indítványt, amelyet végül nem szavaztak meg. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly frakcióvezető fejtette ki. Strukturális válságról van szó, hangsúlyozta, erre vall az is, hogy a kormány elutasította az indítványt, nem áll szándékában az energiafaló iparágak visszaszorítása, modernizálása, ezután is jóváírja a gazdaságtalan vállalatok adósságállományát. A képviselőházban ugyanezen a napon viszont elfogadták az energiaválsággal kapcsolatos kormányt elmarasztaló indítványt. Székely Ervin emlékezetett arra, hogy az RMDSZ már a kormányprogramot helyettesítő ún. "gazdasági-szociális stratégia" bemutatásakor figyelmeztette a kormányt az energiafaló mamutvállalatok politikai meggondolásból való fenntartására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 728. sz./ A képviselőház febr. 26-án - a szenátustól eltérően - megszavazta az ellenzék 50 képviselője által a kormány ellen - az energiahiánnyal kapcsolatban - benyújtott "egyszerű indítványt", amelynek elfogadásához a jelenlévők többségének voksára volt szükség. Az eredményt az határozta meg, hogy az ellenzék kezdeményezését támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A szenátus tehát elvetette, a képviselőház elfogadta ugyanazt a szöveget. Emil Constantinescu, az "egyszerű indítványt" kezdeményező Demokratikus Konvenció elnöke felszólította a kormányt, hogy derítse ki az energiaválság okait, az általa okozott károk nagyságát, és állapítsa meg a felelősök büntetőjogi felelősségét. Az energiahiány miatt február elején több száz üzemet kellett lekapcsolni az áramszolgáltató rendszerről, egész városok maradtak fűtés és meleg víz nélkül. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök a parlament mindkét házában visszautasította már azt is, hogy energiaválság lett volna. A miniszterelnök a szokottnál keményebb téllel és azzal magyarázta a február elején kialakult helyzetet. /A képviselőház leszavazta a kormányt A nagy-romániások és a szocialisták az ellenzékkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

A szenátus által módosított párttörvény negatív következményeit elemezte dr. Csapó I. József szenátor. Az etnikai pártok alapításának tiltása azt jelenti, hogy ebben az esetben a kisebbségek kénytelenek lennének lemondani a közképviseleti és érdekvédelmi feladataikról. A törvénytervezet szerint ugyanis ez nem szerepel a pártok engedélyezett tevékenységei között. További megszorítás, hogy politikai pártoknak tilos adományokat elfogadni külföldről. A romániai magyarság önerőből nem képes eltartani intézményeit, iskoláit. Az anyaország, a külföldi szervezetek támogatása egyelőre alapfeltétele a romániai magyar egyesületek működésének. A tervezet 148. cikkelye szerint betiltható az a párt, amelyik nem tartja be az alkotmányos előírásokat, ezek között szerepel a nemzetállam hivatalos nyelve. Az RMDSZ követeli a magyarlakta régiókban legyen két- vagy többnyelvűség, a tömbmagyarság által lakott területeken pedig az anyanyelvez egyenrangúnak tekintsék a hivatalos nyelvvel. Amennyiben a tervezet hatályba lép, ennek alapján beszüntethetik az RMDSZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 28./

"Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928/ kevesen szeretik, de mindenki olvassa, írja róla Barabás István a vele készített interjúban. Szőcs István Kolozsváron él, sokáig volt az Utunk irodalmi hetilap, majd huszonegy évig volt az Előre munkatársa. Három regénye jelent meg és a főműve, a Selyemsárhajó /1979/, ebben kimondta, hogy a magyar népköltészet gyökerei az őskori-ókori Európa és Közel-Kelet kultúrájából táplálkoznak. 1954 óta közöl színibírálatot, irodalomkritikát, közéleti cikkeket és vitaírásokat. Az 1989-es fordulat után a kolozsvári Helikonban közölte tanulmányait. Visszhangja nincs nagyon írásainak, egyszer vitatták magyarországi napilapban azt az állítását, hogy Dózsa György nem pozitív hőse a magyar irodalomnak. Ezek nem történészi szakkérdések, "hiszen az egész nemzeti közgondolkozást meghatározzák" - vallja. "Kialakult egy szenvedélyes történelmi mazochizmus: csak a gyászos eseményeket tartják számon." "Pedig a nemzeti kisebbrendűségi érzés sem jobb, mint a nemzeti önérzettúltengés: mindkettőre jellemző a valóságérzék hiánya..." "Feladatomnak, sőt hivatásomnak érzem, hogy beszéljek arról, amiről hallgatni nem volna szabad." Az elmúlt hat év romániai magyar irodalmáról az a véleménye, hogy kevés, mennyiségileg is kevés, csak versből "terem teméntelenül sok. Irodalmi életünk nagyobbrészt mintha átalakult volna költészeti önképzőkörré. Kevés a regény, a novella, a dráma. S ha van is valamennyi, például dráma, a magyar színházak nagy része nem veszi őket tudomásul." Régen Kolozsváron minden keresztülment. "Ma az irodalom helyzete áttekinthetetlen: legalább négy olyan vidéki központ is kialakult - például Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad -, amelyek mozgékonyabbak s talán termékenyebbek is mint Kolozsvár. Csakhogy önzőbbek is: csak magukat veszik tudomásul..." Sokkal többet tehetett volna a Romániai Magyar Szó egy országos magyar közvélemény kialakításáért, de ez nem sikerült, mint ahogy más lapoknak sem. - A kitelepedettek közül csak Páskándi Géza és Bodor Ádám őrizte meg írói súlyát, rangját. A többiek lesüllyedtek a jelentéktelenségbe. - Szőcs István szeretné megírni a Selyemsárhajó folytatását, a magyar nyelv és művelődés őseurópai gyökereiről. Szeretne meggyőzni, "akit lehet, hogy nekünk nem csak Mohács kell!" /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28./"