Márc. 27-én magyarázatot kért Virgil Magureanutól, az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójától az intézmény tevékenységét felülvizsgáló parlamenti szakbizottság Magureanunak az RNEP parlamenti frakcióival folytatott megbeszélésével kapcsolatban. A meghallgatásról Szabó Károly szenátor, a parlamenti szakbizottság tagja elmondta, hogy ő indítványozta: hívják a szakbizottság elé, hogy az RNEP-pel történt találkozójáról számoljon be. Ugyanis az RMDSZ parlamenti frakciója kiadott egy sajtónyilatkozatot, kifogásolva olyan sajtóinformációk megjelenését, amelyeket az RHSZ-igazgató szájába adtak, és azokról szerették volna tudni, hogy valóban tőle származnak-e. A meghallgatáson Magureanu kijelentette, hogy ő csak azt vállalja, amit ő maga mondott. Az RMDSZ mai sajtóértekezletén jeleztem, hogy az RHSZ-igazgató ilyen értelemben nyilatkozott. - A Multi Level Marketing rendszerű kereskedelmi hálózatokról a sajtónak kiszolgáltatott dokumentumról Szabó Károly leszögezte: ezeknek az összekapcsolása a nemzetbiztonsággal nagyon súlyos vétség. Ez politikai spekuláció. Egyébként, ha létezne ilyen hálózat, azt nem hoznák nyilvánosságra. /N. Á.: Meghallgatáson az RHSZ-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Kolozsváron a tanácsülésen újból szóba került Antonescu marsall szobrának ügye. A versenyt megnyert művész, Ilarion Voinea 9,2 millió lejt kért a helyi tanácstól a szoborért /az előkészületért/. Funar újra megpróbálta keresztülvinni a már három ízben megbukott határozattervezetet Antonescu szobrának felállításáról. Nicolae Ruja alpolgármester pedig azzal érvelt, hogy a nemrégiben Kolozsváron járt angol küldöttséget is sikerült meggyőznie: Antonescu kiemelkedő román vezető volt, akinek mellesleg Izraelben (!?) is van szobra. Az ellenzéki tanácsosok azt javasolták: az fizessen a művésznek, aki a helyi tanács beleegyezése nélkül kezdeményezte a szobor kivitelezését. Kiderült, hogy a kiírt versenyt nem a Ion Antonescu Liga indítványozta, hanem maga a polgármester. Végül is a tanáscsok ismét /már negyedszer/ elvetették a szobor felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu negyedszerre is elesett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Márc. 28-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László püspök javaslatára a nyilvánosság kizárásával tanácskoztak. Tőkés László bizalmi szavazást kért magát és az egyházkerület vezetőségét illetően. A püspök nagy többségű támogatást kapott, mintegy kétszáz résztvevőből 130-an szavaztak rá, több mint húszan bizalmatlanok a vezetéssel szemben. Tőkés László elégedett volt a támogatás arányával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./

Ki a felelős a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? - erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a múlt évben több titkos dokumentumhoz jutott néhány újság, így a Romania Mare. A megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv állítólag már a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság előtt van, a felelős pedig Virgil Magureanu időközben leváltott első helyettese: Victor Marcu tábornok. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./

"Komoróczy Géza Cs. Gyimesi Éva kérésére tartott előadást Kolozsváron A közeledő ezredvég - egy ókortörténész szemével címmel, ahogyan már 1990-ben is ugyanazt mondta el Budapesten és Kolozsváron. Akkori előadásának címe: A babilóniai fogság. Egyéni és közösségi stratégiák az identitás megőrzésére kisebbségi helyzetben. Ennek szövege megjelent Bezárkózás a nemzeti hagyományba című könyvében /1992, második kiadása: 1995/. Mostani előadásában - többek között - kifejtette: keresztény Magyarország, ezt az elmúlt fél évtized restaurációs számlájára kell írni. "A szóhasználat semmissé akarja tenni polgár-Magyarországot." - Komoróczy a kollektív jogokról megállapította, hogy azok diszkrimináló jellegűek. "A kollektív jogok intézményesítése, úgy gondolom, diszkriminációt vezetne be a társadalomba." /Beszélő (Budapest), III. folyam, 1. sz., március./"

Márc. 29-én a maffia elleni harc összehangolásáról tárgyalt Bukarestben Bruno Siclari, a maffia elleni harcot irányító főügyész. Siclari találkozott a belügy- és igazságügyminiszterrel, a rendőrség, a csendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőivel és Iliescu államfővel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

"Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

A szenátus ápr. 1-jei ülésén Hajdú Gábor szenátor Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989. decemberében hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt ért támadás, e támadók közül hányat ítéltek el, kivéve a Hargita és Kovászna megyei eseteket. További kérdése: hogyan véleményezték a zetelakiak ügyében beadott kegyelmi kérvényt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A román városokban ugyanis nem büntették meg a szekus épületek megrongálóit, illetve felgyújtóit.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményt adott ki. Ennek értelmében Virgil Magureanu és az RNEP-vezérkar találkozóján nem elemezték az RMDSZ tevékenységét, csupán helyes megvilágításba helyezték a március 15-re tervezett ünnepségeket. Nem szolgáltattak tehát információkat az RMDSZ-ről, hanem csak a rendezvények feltételezett felforgató potenciáljáról tárgyaltak. A közlemény hangsúlyozta: az RHSZ igazgatója nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Románia területén magyar paramilitáris szervezetek működnének, és hogy a törvények lehetővé tennék a magyar irredentizmusnak bizonyos erdélyi területek elszigetelését, továbbá, hogy Magyarország bruttó hazai termékének 4 százalékát fordítaná a román állam aláaknázására, valamint, hogy a kuponokat bizonyos RMDSZ-ügynökségek Hargita és Kovászna megyébe irányítanák. /Nem Magureanu mondta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ márc. 9-i, Brassóban tartott elnökségi ülésén a brassói Áprily Lajos Középiskola áldatlan helyzetét tárgyalták meg. Új iskolára lenne szükség, ahova átköltözne a magyar iskola épületéből a román iskola. Az ülés témája az idei nyári Bolyai Akadémia volt. Ennek keretében júl. 1-je és aug. 4-e között összesen 700 hazai pedagógus továbbképzését szervezik meg. A Nagyváradon sorra kerülő történelem-tanfolyamon idén először az erdélyi magyar kisebbség történelméből is képzést nyernek a résztvevők. Ezt a tárgyat rövidesen bevezetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ "

"Iliescu elnök ápr. 3-i nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltetnek egy érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat. A francia-német megbékélés pozitív tapasztalatait összegezte: túl tudták tenni magukat az ellenségeskedésen, "az irredenta megközelítéseken, a másik országban élő azonos etnikumúak sorsával kapcsolatos mesterséges aggodalmakon, a másik ország demokratikus intézményeire bízva" ezen problémák demokratikus szellemben való megoldását. A Népszabadság tudósítójának elmondta: nem sietnek aláírni olyasmit, amit nem fogad el a román közvélemény és a parlament. Iliescu még kérdéseket is feltett: miért csak ott vannak problémák, ahol magyarok élnek. Ennek az az oka, hogy nehéz lemondaniuk a kisebbségbe került egykor többségi nemzeteknek privilegizált birodalmi előjogaikról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5., Népszabadság, ápr. 4./"

Megtörtént a gyalázat: Funar az egykori postafogadó falára, a valaha ott megszállt Petőfi emléktáblája alá hatalmas bronz emléktáblát helyeztetett, amelyen a vérvád olvasható: 1848-ban a magyarok 40 ezer román gyilkoltak le és 239 falut fölégettek. Honnan valók ezek az adatok? Legalább olyan légből kapottak, mint Francisc Pacuriaru tíz éve világgá kürtölt állítása: 1940 és 1944 között a magyar hatóság emberei 400 ezer észak-erdélyi román gyilkoltak meg. Arra viszont vannak adatok, hogy Nagyenyedre és Zalatnára betörő románok 1849-ben 700-700 magyar megöltek, hasonló vérengzést rendeztek Magyarigenben és máshol is. Az osztrák katonai kormányzat összeírta a magyar rögtönítélő bíróságok által halálra ítéltek számát: a szabadságharc folyamán 6112 személy, közülük 5405 román, 310 szász, 309 magyar és 93 más nemzetiségű volt. Sehol sincs nyoma román tömegek meggyilkolásának, illetve falvaik fölégetésének. /Halász Anna: Áldozatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"Nagy László hozzászólt a sajtóban kibontakozott vitához: Szőcs Géza /sőt Molnos Lajos/ tisztázatlan anyagi problémáiról, amely mögött " - mint egy mefisztó - a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ zavaros fejű és kezű gondnoka, Ábrahám Dezső áll." Fey László hozzászólásában /Kit, mit és miért támogatnak?, Szabadság, márc. 27./ már a radikálisokat támadta, hozzátéve, hogy Szőcs Géza kezébe kaparintotta a romániai sajtó nagy részét. A romániai magyar sajtót /és az újságíróegyesületet, a MÚRE-t/ "jellemző egyik irányzat a kommunista múltat /egyben saját múltjukat/ szépítgető csoporté, akik ideológiájukat most szociáldemokrata sztaniolpapírba csomagolják." Jellemzésükre elég, hogy az utóbbi három év Pullitzer-. illetve MÚRE-díjára csak Szász Jánost, Halász Annát és Gáll Ernőt találták méltónak. Nincs jobb - mondta Nagy Lászlónak Kántor Lajos. A politikai életből e csoport /Domokos Gézával/ nagyrészt /talán időlegesen/ kiszorult. De "sajtónkban jelen vannak, a Romániai Magyar Szóban és más napilapokban /néha a Szabadságban/ is. Fő terük azonban a "mérsékelt" A Hét, Korunk, Helikon stb., meg a rádió (most veszem észre, miért nem szorultak ezek az NTA, Szőcs Géza anyagi támogatására: állami szubvenciót élveznek!)." Fey László cikkének gúnyolódó címével ellentétben a radikalizmus nem tévesztendő össze a diktatórikus, intoleráns magatartással. /Nagy László: A kommunisták radikálisnak vallották magukat! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

"Az RMDSZ-ben két nagy tábor létezik - nyilatkozta Borbély Imre parlamenti képviselő az élesen magyarellenes Vocea Romaniei kormánylapnak. "Az egyiket lényegében a volt kommunisták alkotják, akik demagóg megfontolásokból mérsékelteknek nevezik magukat, bár semmivel sem mérsékeltebbek, mint mások. A másik tábor az antikommunistáké azokból áll, akiknek fő céljuk az autonómia." Az elsőnek Markó Béla, a másodiknak, melynek ő is tagja, Tőkés László püspök áll a középpontjában. Az interjú címe: Az RMDSZ monolitikus egysége egyszerűen utópia. A lap munkatársa, Alexandra Rizea összegezte: a szemben álló felek vitája nem más, mint személyi és csoportérdekek szembesülése. A nyilatkozatot ismertető Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette, ez jelzi, az RMDSZ Operatív Tanácsán megkötött egyezség gyenge lábon áll, szerinte Borbély Imre tábora nem nyugszik bele a kialakult helyzetbe. Borbély Imre kifejtette: elképzelhető, hogy független jelöltként indul az elnökválasztási versenyben. /Gyarmath János: Kommunisták és... antikommunisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Gyarmath János ugyanezt összegezte Az egység csupán utópia címmel: Magyar Nemzet, ápr. 5./"

"Köpeczi Béla történész professzor nyilatkozott munkásságáról, könyveiről. 1946-ban a Valóságban írt a magyar-román együttműködés fontosságáról. Jelentős vállalkozásának érzi az Eminescu kiadást, a költőnek még a prózáját is bemutatták, ez ellen a román hatóságok élesen tiltakoztak. 1976-ban elvállalta az Erdély története főszerkesztését. Az 1918 utáni részt a felkért történész nem vállalta, így kénytelen volt - társai segítségével - maga megbirkózni a feladattal. Magyarázkodik: fontos adatok nem álltak rendelkezésére. Arra sincs elég adat, hogy mi történt Romániában 1945 és 1989 között. "Meglehetősen távolságtartással írtam meg ennek az időszaknak a történetét." - mentegetőzik. Többször próbáltak a román történészekkel egyeztetni, de ezt nem sikerült elérni. - Köpeczi legújabb kötete: Nemzetképkutatás és a 19. századi román irodalom magyarságképe. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5-11./ "

"Iliescu ápr. 5-én Husi városában kijelentette: "történelmi szempontból lehetséges Moldávia és Románia uniója, ha a moldovai állampolgároknak önrendelkezési joguk lesz, és ilyen értelmű döntést hoznak." /Magyar Nemzet, ápr. 6./"

Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./

Romániai látogatása során, ápr. 9-én Jacques Toubon francia igazságügyminiszter, miniszterelnök-helyettes találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSZ képviseletében Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ óhajtja Románia európai integrációját. A kisebbségi kérdésnek mint stabilitási tényezőnek a fontosságát hangoztatva kifejtette, hogy a törvényhozásban és a gyakorlatban a kisebbségi kérdés nincs megnyugtatóan rendezve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./