"A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

Csapody Miklós MDF-es képviselő két írásban benyújtott interpellációt intézett Kovács László külügyminiszterhez. Az egyikben emlékezett arra, hogy a román alsóházban nov. 10-én megszavazták Funar pártjának képtelen ötletét, amely szerint idegen ország himnuszának eljátszását vagy zászlajának kitűzését hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal kell büntetni. A történtek fényében mennyire tekinthető komolynak Románia szándéka az alapszerződést illetően. A másik interpellációja szerint Magyarország átadta Szlovákiának, illetve Romániának az alapszerződés új szövegtervezetét, amint erről beszámoltak a nov. 16-i lapok, anélkül, hogy ezt a hatpárti bizottság látta volna. Az előző ciklusban a külügyi bizottság bekapcsolódott a munkába, most ez nem történt meg. /Új Magyarország, nov. 30./

"A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ történetére pillantott vissza, szerepét értékelve Beke György. Megalakulásától kezdve az MNSZ a Román Kommunista Párt függvénye volt. A létrehozására felhívó kiáltvány aláírója, Szemlér Ferenc évtizedek múlva tárta fel, hogy az események mögött Vincze János, a kommunista párt tartományi titkára állt. /Ugyanő később budapesti román nagykövet, majd Ion Vinte néven román helyettes belügyminiszter, majd megint Vincze Jánosként a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának alelnöke az 1989. dec. 22-i fordulatig./ Az MNSZ az igazán nagy történelmi próbák majdnem valamennyién elbukott. 1945 novemberében az MNSZ százas intézőbizottsága a "romániai magyarság nevében" a trianoni határok visszaállítása mellett foglalt állást. Márton Áron gyulafehérvári püspök ekkor erélyesen elítélte az MNSZ vezetőinek önfeladó politikáját. "Bukdácsolásai ellenére, a végig kiszolgáltatott helyzetben levő Magyar Népi Szövetség a magyar iskolahálózat kiépítésében, a művelődés szervezésében, még előbb, 1944 őszén a Maniu-gárda gyilkosságainak megfékezésében, a magyar népállomány megmentésében történelmi érdemeket szerzett." - állapítja meg Beke György. /Magyar Nemzet, nov. 30./"

"Az 1993. dec. 27-én életre hívott "Szöcs-Mártonffi Alapítvány" célja: anyagi támogatást nyújtani Szentegyháza iskolai tanulóinak. Az alapítványt 1994-ben bejegyezték, bankszámlát nyitottak. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), nov./"

"Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./

"Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

Idén, anyagiak miatt, mindössze tíz napon át /nov. 7-17/ tartott Gyergyószárhegyen a népművészeti tábor, a Szépteremtő Kaláka. Összesen 49-en jöttek el, kézimunkázók, szövőnők, faragók és egy keramikus. A Szépteremtő Kalákához hasonló alkotótábor létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségét is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./

Neumann Ernő temesvári főrabbi 54 éve tölti be ezt a tisztséget. Azért nem lehetett Románia főrabbija, mert a román hatóságok ezt megvétózták. Tőkés Lászlóhoz barátság fűzi, a forradalom ötödik évfordulóján felhívással fordultak a világ különböző személyiségeihez, hogy vegyenek részt a Tőkés László által rendezendő megemlékezésen. Õt is felháborítja az, hogy Antonescu-szobrokat lepleznek le az országban. Antonescu nyíltan elrendelte a zsidók lemészárlását, míg Horthy Miklós ilyesmit sohasem kezdeményezett. A magyarságot nem szabad kollektív bűnösséggel vádolni, nyilatkozta a Pest Megyei Hírlapnak. /Pest Megyei Hírlap, dec. 2./

"Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./"

A Magyar Műveltség Szolgálat 1990-ben alakult meg Budapesten, feladatának tekinti a szomszédos országok magyarságának tankönyvekkel, tanfelszereléssel való segítését, ismertette tevékenységüket Tatár József. Jelenleg huszonkilenc határon túli helyi csoportjuk van. Erdélyi gyermekeket nyaraltattak, olvasótábort szerveztek, idén júliusban megrendezték a csillebérci kórustalálkozót. /Brassói Lapok, dec. 2./

Dec. 2-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban véget ért a IV. alapítványi találkozó, amelyen 86 romániai magyar alapítvány ismertette tevékenységét. Az alapítványok dokumentációs központjának irányításával megbízott Kató Béla tiszteletes meghívta a résztvevőket a fél év múlva sorra kerülő ötödik találkozóra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

"Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./"

"Új szakaszt ígért a választások előtt a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatokban, emlékeztette Pintér Dezső Horn Gyula miniszterelnököt. Ön már látja ennek a jeleit? A kormányfő válaszából: "A májusi választásokon megbuktatott kormánnyal ellentétben mi nem a kisebbségi kérdések kezelésétől tesszük függővé a viszonyt, mi azt mondjuk, a kétoldalú együttműködés keretében kell megragadni minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szomszédos országokban javítsunk a magyar kisebbségek helyzetén. Szó sincs arról, hogy mi a legcsekélyebb mértékben is lemondtunk volna erről." /Magyar Hírlap, dec. 3./"

A sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány a Horror Vacui füzetsorozatban az erdélyi műemlékek feltérképezését tervezi. Eddig a mezőségi Tancs művelődéstörténetét, valamint a háromszéki Gelence műemlék templomát bemutató füzetük jelent meg. A kiadványokat Budapesten, a Püski könyvesházban János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Sebestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be. - A Németországba települt szászok megszerveztek egy településkutatási programot, amely 245 település teljes feldolgozásához nyújt lehetőséget. Nekünk erre nincs pénzünk, mondták az előadók. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő sorozatot, de ez az első kötetnél elakadt. /Pest Megyei Hírlap, dec. 3./

A romániai unitárius egyház vezető tanácsa dec. 3-án az egyház ideiglenes püspökévé választotta Erdő János eddigi főjegyzőt. /MTI/

A történelmi események újraértékelése folyik, maga Iliescu elnök értékelte át 1944. aug. 23-a, a kiugrás szerepét. Hitler leghűségesebb csatlósának, Antonescunak a szerepét is igyekeznek pozitív színben feltüntetni. A keleti hadjáratra azt mondják, hogy visszaszerezte a Szovjetunió által elfoglalt területet. Antonescu nemcsak Besszarábiát foglalta el, hanem Transznisztriát is. Az új tartomány kormányzójának Gheorghe Alexianu professzort nevezte ki, a sajtó pedig a román élettér kiterjesztéséről cikkezett. Odesszában román iskolákat nyitottak. Transznisztriát teljesen elzárták a külvilágtól, itt rendezték be a román internálótáborokat, írja Fábián Ernő. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.

"Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ "

Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 365. évfordulója alkalmából nov. 18-19-én Nagyenyeden ünnepségsorozatot rendeztek. Az iskolások történelmi vetélkedőjével kezdődött, majd történelemtanárok emlékeztek a fejedelemre, végül a régizene együttesek léptek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság és a Magyar Művészetért Szalon megalakulása alkalmából a budapesti európai csúcskonferencia idejére adta ki az Üzenet Erdélyből című albumot, a Kner Nyomda termékét, amelyet Szántó Tibor tervezett. A könyv az Erdélyben élő népek - magyarok, románok, szászok, zsidók, örmények - kultúrájának szimbiózisát tárja az olvasó elé. /Magyar Nemzet, dec. 5./

"Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ "

"Kapkodás jellemzi külpolitikánkat, jelentette ki Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. "A román alapszerződés vonatkozásában különösen sötét a kép és kérdés, hogy létrejön-e egyáltalán." "Ma nincsenek olyan meghatározó román pártok és alig vannak olyan politikusok, amelyek és akik megközelítenék az RMDSZ által megfogalmazott elvárásokat. Ezek az elvárások ugyanis egy kétmilliósnál nagyobb népcsoport elvárásai." /Pest Megyei Hírlap, dec. 5./ "

November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./