Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke két társával, Renate Weber emberjogi szakértővel és Valentin Stan történésszel együtt újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSZ követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. A három szerző románul és angolul megjelent könyvében /Az RMDSZ felfogása a nemzeti kisebbségek jogairól, alcíme: Az RMDSZ dokumentumának kritikai analízise/ az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét elemzi. Az RMDSZ tervezete túlzottan etnocentrikus, állapította meg Andreescu a vele folytatott beszélgetésben. Tervezetüket a parlament sohasem fogadná el, érvelt. Andreescu szerint a kollektív jogok kategóriája elfogadhatatlan, a nemzetközi jog sem ismeri el. A Bolyai Egyetem létét Andreescu elfogadja. Az Andreescuval készült beszélgetés után áll a hetilapban Dénes László kommentárja: a három szerző elveti az autonómia, a belső önrendelkezés, a kisebbség mint közjogi személy, a kisebbségek kollektív jogai fogalmakat. A szerzők munkájukat összhangba hozzák a román nemzetállami alkotmánnyal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 16./

A Romániai Református Egyház bekapcsolódik az Egyházak Emberjogi Programjának /CHRP/ munkájába. Az EBEÉ Budapesten tartott konferenciáján szept. 2-7-e között részt vett Tőkés László püspök és előadást tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő előzően interpellált, tiltakozva a kolozsvári, dési és székelyhídi osztályösszevonások ellen, valamint a marosvásárhelyi kántoriskola költöztetése ellen. Nov 7-én kapott választ, nem szüntették meg az összevonásokat és nem engedélyezték, hogy a református kántoriskolai osztály helyet kapjon a Bolyai Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Interpellációja: okt. 22-i jegyzet.

"A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő leszögezte, hogy csak "elfogadható határokig" támogatja a romániai magyarság jogköveteléseit, és visszaver minden, az egységes nemzetállamot veszélyeztető törekvést. Valentin Gabrielescu szenátor szerint elfogadhatatlan a magyar egyetem és a helyi autonómia. /Új Magyarország, nov. 16./"

Kincses Előd elmondta, hogy nemrég jelent meg Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének francia fordítása. Ezt is elküldte Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, beadványa mellékleteként, amikor beperelte Romániát. Strasbourgból kérték, igazolja, miként áll jelenlegi helyzete. Az utolsó hivatalos közlést ugyanis Kincses Előd a román hatóságoktól tavaly kapta. Kincses Előd írt a Maros megyei rendőrkapitánynak, hogy közöljék ügye állását. Örömmel hallotta, hogy megoldatlan ügyét felvetették a legutóbbi SZKT-ülésen is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"A prágai Lidové Noviny nov. 15-i számában Daniel Kumermann ismerteti a román törvényt az idegen államok zászlajának és himnuszának tilalmáról, hozzátéve: ez a "törvény egyértelműen elsősorban az erdélyi magyar kisebbség ellen irányul, és ilyenformán a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt pecsétjét viseli magán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

A Kolozs megyei RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott Molnos Lajos megyei elnök ellen hozott jogsértő törvényszéki végzéssel kapcsolatban. Molnos Lajos városi tanácsost 1994. júl. 8-án - több, a Mátyás szobor körüli törvénytelen ásatások miatt tiltakozó társával együtt - 5 ezer lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség. A megbírságoltak fellebbeztek, a tárgyalást 1995. jan. 11-ére tűzték ki. Közben a rendőrség kezdeményezte a pénzbüntetések fogházra való átváltását, ennek megfelelően a törvényszék a pénzbírságot egy hónapi börtönbüntetésre változtatta okt. 14-én. Minderről Molnos Lajos nem tudott, a tárgyalásra nem hívták. Nov. 15-én találta postaládájában a végzést, a letartóztatási parancsot. Az RMDSZ nyilatkozata szerint ez az eset jelzi az egyre agresszívabb támadást az RMDSZ és általában a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 16, RMDSZ Tájékoztató 414. sz., nov. 17./

"Bitay Ödön nyilatkozatában kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés az RMDSZ platformjaként kívánt működni, azonban tíz hónap múltán sem ismerték el platformnak őket. Ezért született meg "az önállósulás mint lehetséges megoldás gondolata" - írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Előzmény: okt. 25.,26.,28-i, nov. 2.,3-i jegyzet."

A legfontosabb bukaresti napilapok /köztük a Romániai Magyar Szó/ szerkesztői a Romania Libera szerkesztőségében találkoztak, hogy tárgyaljanak a válságossá vált papírellátásról. A megjelent 16 lap képviselői közös közleményükben jelentették, hogy az ország egyetlen rotációspapír gyárának /Bákói Letea/ akadozó szállítása következtében veszélyben van a megjelenésük. Amennyiben a kormány nem intézkedik, a kormányt terheli a felelősség a sajtó felszámolásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Világgazdaság (Budapest), nov. 17./

A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben: Nagyváradon, Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Levelező tagozatról van szó, hetente konzultációt tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A gyulafehérvári érsekség védnökségével 1993 márciusában Gyergyószentmiklóson alakult Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány eddig németországi gépkörök segítségével 877 db mezőgazdasági gépet hozott be az országba. Az alapítvány tevékenysége fokozatosan bővült. 1994 áprilisában Jakubinyi György érsek felavatta a Szent Benedek Tanulmányi Házat a Csíky kertben, ahol nyelvkurzusokat szerveznek. A gyulafehérvári Caritas szervezet kérésére az Agro-Caritas megváltoztatta a nevét, ezentúl Agro Fraternitas Transsylvania néven működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az RMDSZ bukaresti nov. 16-i sajtóértekezletén megjelent román újságírók megtudhatták, hogy Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor megállapításával ellentétben az európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény nem ajánlásokat tartalmaz, hanem előírásai kötelezőek. Markó Béla elmondta, hogy az összevonással dacoló kolozsvári iskolai osztályt kitették az utcára, az iskolában nem folytathatják a tanulást. Csapó József szenátor szerint a privatizáció felgyorsításáról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan. Szabó Károly szenátor, a biztonsági ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja elmondta, hogy az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat munkájának kényes pontja: nincs jól körülhatárolva törvényekkel, hogy mikor mi fenyegeti a nemzet biztonságát. Az SRI készülő jelentése több oldalon át foglalkozik a magyarokkal és a cigányokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Szabó Károly hozzátette, hogy az SRI-n kívül hat másik speciális hírszerző, elhárító stb. szolgálat működik, ezek státusza nem világos, továbbá nincsenek parlamenti ellenőrzés alatt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye közötti határforgalom feltételeinek javításáról tárgyaltak egymással nov. 16-án a két megye önkormányzati vezetői, valamint vám- és határőrségeinek parancsnokai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Magyarországnak a kisebbségek kezelésének kérdésében nincs szégyenkeznivalója, állapította meg Tabajdi Csaba államtitkár nov. 16-án Budakeszin, azon a fórumon, ahol a környékbeli települések nemzetiségi polgárai vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 17-i hatállyal Lábody Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét címzetes államtitkárrá nevezték ki. /Magyar Hírlap, nov. 18./

A bécsi székhelyű Emberi Jogok Helsinki Szövetsége jelentése szerint a román hatóságok tétlenül szemlélik a romák elleni erőszakos cselekményeket. A szervezet szorgalmazza: Románia a jövőben számoljon be arról, hogy milyen intézkedéseket tesz a romák védelmére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A krónikus papírhiány miatt a bukaresti nagy napilapok továbbra is csökkentett példányszámban jelennek meg. A kormányközlemény hangsúlyozta, hogy nem szólhat bele a kereskedelmi ügyekbe, emellett a sajtó a hibás, mert nem fizet. A lapok felháborodottan fogadták ezt a választ, mert elsősorban az állam az adós, az oktatásügyi tárca még nem fizette ki a tankönyvekhez szükséges papír árát. A lapok tiltakozására felfigyeltek a nagy hírügynökségek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Iliescu elnök a Moldovai Köztársasággal szomszédos vidék vendége volt, ahol nyilatkozott a két ország viszonyáról. A kapcsolatok jelenlegi politikai és gazdasági szempontból történő visszaesése nagy keserűséggel tölti el. Iliescu hangsúlyozottan két román államról beszélt. Ez nem jelenti azt, hogy Romániának területi követelései lennének, mondta. /Új Magyarország, nov. 19./

Nov. 18-án katonai küldöttség élén háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Keleti György honvédelmi miniszter, megkezdte tárgyalásait kollégájával, Gheorghe Tincával, majd Melescanu külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

Gheorghe Funar polgármester felfüggesztési eljárást kezdeményezett Eckstein-Kovács Péter, a kolozsvári RMDSZ-tanácsosok frakcióvezetője ellen, mert azt szorgalmazta, hogy Kolozsváron ne alkalmazzák az 5/1973-as törvényt. Az országban sehol sem alkalmazzák ezt a Ceausescu-rezsim idején hozott, a fölös lakterületek kiutalhatóságára vonatkozó törvényt. Funar ezzel az ellenzéki tanácsosokat akarja megfélemlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

Két hete írták a lapok, hogy a Maros megyei Demokratikus Koalíció /DK/ és a megyei RMDSZ kapcsolata megromlott, majd sajtóértekezleten tisztázták, hogy problémák vannak ugyan, de nem vitték kenyértörésig a dolgot. Nov. 14-én a Ziua hírül adta, hogy az RMDSZ nem jelent meg a DK-val tervezett következő találkozón. Valójában Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök előre jelezte, hogy nem tudnak eljönni. A megyei DK - az RMDSZ megkérdezése nélkül - több pontba foglalta az együttműködés alapelveit, ezek között szerepel a közös választási lista, a román nemzeti jelképek használata. A DK is beállt a nacionalista erők közé? - kérdezi Bögözi Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

1990 óta próbálkozott Beszterce magyarsága, hogy legalább egy magyar nyelvű napközis csoport működjön a városban. 1992-ben végre engedélyezték a csoportot, azonban egyetlen igazgatónő sem volt hajlandó befogadni őket, így nem indulhatott a magyar csoport. 1993-ban végre elindulhatott a csoport, 26 fővel. Felszerelést, játékot nem adtak, így a Beszterce Művelődési Alapítvány a szülők segítségével rendbehozta a termet. Egy holland egyházi csoport hozott bútorokat és játékokat. A játékokat 1993 karácsonya előtt ellopták. Majla Júlia óvónő igyekezett a szülőket is bevonni, havonta volt közös műsoros est. A legutóbbi /nov. 11./ idején beviharzott a román igazgatónő: azonnal ürítsék ki a termet, ez nem klub. Az óvónőket megfenyegette: ezért számolni fognak a tanfelügyelőségen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./

Az Összromán Egység Kulturális Ligája nyilvánosságra hozta statisztikáját a Románián kívül élő románokról: Besszarábiában 2 millió 795 ezer, Észak-Bukovinában 185 ezer, Dél-Besszarábiában 145 ezer, Kárpátalján 30 ezer, a volt szovjet tagköztársaságok többi részén 400 ezer, Amerikában 1,1 millió román él. /Magyar Hírlap, nov. 21./

A Gallup Intézet felmérése szerint Erdélyben a magyarlakta terület lakosságának 95 %-át érdekli a Duna TV. Meglepő adat, hogy a román nézők között is ugyanannyi állandó nézője van a Duna TV-nek. /Mai Nap, nov. 21./

"Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozata az autonómiaformákról, továbbá a tömbmagyarság lakta terület különleges jogállásáról /hivatkozva az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlására/ fogalmazta meg elvárásait. Az alapszerződés előfeltétele a három autonómia-forma biztosítása. A nyilatkozat szerint amíg Románia nem változtat a magyar nemzeti közösség irányában folytatott politikáján, kilátástalan a további tárgyalás. Elfogadhatatlan, hogy Székelyföldet egyre nagyobb rendőri és katonai erő szállja meg, hogy büntetni akarják nemzeti jelképeink használatát. Sérelmesnek tartják, hogy az RMDSZ vezetősége nem vonja be Hargita és Kovászna megye helyhatóságinak vezetőit, illetve az RMDSZ-platformok vezetőit az alapszerződést előkészítő tárgyalásokba. /kivonatosan: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20., teljes szöveg: Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

"Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./"

A román nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában Románia tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a román hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták. A zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa. /Magyar Hírlap, nov. 22./

Jelenleg száznegyven moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában az általános iskolában, az Illyés Alapítvány és a katolikus egyház támogatásával. Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános kezdettől fogva támogatta a csángó gyermekeket. /Új Magyarország, nov. 22./