Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén másodszor nov. 4-én, Medgyesen rendezte meg a szórványtalálkozót, hogy díjazza a szórványmagyarság megmaradásáért kifejtett munkásságot. A legjelentősebb díjakat, a Celder Márton és Földes Károly díjakat most id. Herman János, a Kissármáson szinte önerőből templomot állító lelkész, Szegedi László magyarigeni esperes és az észak-erdélyi falvak szolgálatát felvállaló Sárkány Ferenc főgondnok kapták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

Temesváron hivatalosan is bejegyezték a Magyar Ház Rt-t, amely bírósági eljárást indított a városban levő Magyar Ház visszaszerzéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Előzmény: máj. 11-i bejegyzés.

Venczel József, a város nagy szülötte születésnapján, nov. 4-én Csíkszeredában Székelyföldi települések sorsa címmel rendeztek tanácskozást. Imreh István és Kolumbán Gábor tartott előadást. A résztvevők megkoszorúzták Venczel József 1993-ban fölavatott emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Nagyszalontán 1994 augusztusában kétnyelvű napilap /Szalontai Újság-Gazeta de Salonta/ jelent meg, október 1-jétől hetilap lett. Az újságírók elmondták, hogy nem kaptak fizetést Narcis Fekete nagyváradi újságírótól, a lap tulajdonosától, ezért otthagyták a lapot. Fekete kijelentette, hogy Élesden és Margittán is akar lapot indítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./

"Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./"

Bukarestben nov. 2-3-án országos szimpóziumon mérték fel Románia demográfiai helyzetét. Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke ebből az alkalomból a rádióban az ország lakosságának csökkenését és elöregedését illusztráló adatokat ismertetett. Romániának jelenleg 22 750 ezer lakosa van. 1993-ban a születési arányszám 11 ezrelék, a halálozási pedig 11,6 ezrelék volt. Amennyiben ez az irányzat nem változik, az ország lakossága 25 év múlva 2 millióval kevesebb lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ Románia lakosságának lélekszáma az 1992-es népszámláláshoz képest 80 ezerrel csökkent. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5-6./

Júniusban Gyulafehérváron megalakult a Katolikus Magyar Bibliatársulat, melynek elnöksége Marosvásárhelyen van. /Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

Nov. 4-én és 5-én az MSZP küldöttsége látogatást tett Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ meghívására. A találkozón jelen volt Markó Béla is. A delegáció felkereste Sütő András írót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Új Magyarország, nov. 7./

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja nov. 5-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen a román parlament által rendezett, az európai integráció biztonságpolitikai dimenziójáról rendezett szemináriumon. /Új Magyarország, nov. 7./

Philippe Séguin, a francia nemzetgyűlés elnöke nov. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, Vacaroiu miniszterelnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

"Kallós Zoltán a moldvai csángók megsegítésének fontosságáról beszélt. "A magyarságot ért minden sérelemért igenis újra és újra szólni kell." /Magyar Hírlap, nov. 7./"

"A Fidesz két parlamenti képviselője, Rockenbauer Zoltán és Németh Zsolt A Horn-kormány "határesetei" címen bírálták a kormány külpolitikáját. Horn Gyula sietett anti-Antallnak mutatkozni. Politikai szempontból balszerencsésen kontrázott elődjére: ő csak tíz és fél millió magyar miniszterelnöke. Érthető, hogy az RMDSZ sürgősen összeállított egy dokumentumot arról, hogy szerintük milyen feltételekkel szabad csak alapszerződést kötni. /Magyar Nemzet, nov. 7./"

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 3-i ülésén tájékoztató hangzott el az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájával kapcsolatban. Markó Béla beszámolt amerikai útjáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Nagy-Románia Párt összehívta országos tanácskozását és nov. 6-án megszavazták, hogy további három hónapra bizalmat szavaznak a kormánynak. Több feltételt szabtak: a hazai ipar védelme, árak ellenőrzése, kormányellenőrzés bevezetése a Nemzeti Bank fölött stb. Mindezek jelzik, hogy Corneliu Vadim Tudor pártja a támogatásért miniszteri tárcákat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Iliescu elnök kijelentette, hogy nincs szükség közvetítőre, ez derül ki a Vocea Romaniei című kormánylapnak adott nyilatkozatából, ezzel reagált arra, hogy esetleg Németország közvetítsen a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. /Vocea Romaniei (Bukarest), nov. 7., Magyar Nemzet, nov. 8./

"A Román Nemzeti Egységpárton belül éles az ellentét a Funar-Gavra vezette szélsőségesek és a mérsékeltebb Viorel Salagean között. Funar és hívei ki akarják zárni a pártból Salageant. Egyre több szó esik arról, hogy éppen Salagean vezetésével létrejönne az Északi Liga, egyesítve mindazokat a pártokat, amelyek az "erdélyi" szellemet akarják érvényesíteni, állapítja meg cikkében a bukaresti Gyarmath János. /Magyar Nemzet, nov. 8./"

"Kincses Előd Strasbourghoz fordult, a román hatóságok ugyanis felelősségre akarják vonni el nem követett bűneiért. Amikor Melescanu külügyminiszter Budapesten tárgyalt /szept. 5./, Kincses Előd találkozott vele, volt évfolyamtársával. Melescanu kijelentette: "Mi, román hatóságok nem vagyunk hajlandók hazaengedni téged. Menj csak, küszködj a nemzetközi fórumokon, ott úgyis nagyon lassan mennek a dolgok." - A román hatóságok folytatólagos mulasztásos jogsértést követtek el, mert négy és fél év alatt nem zárták le az ügyét, állapította meg Kincses Előd. A vele készült interjúban visszatért a Csoóri Sándorral való ellentétére. Szerinte a Magyarok Világszövetségének elsősorban a külföldi magyarok szervezetének kell lennie. /Népszava, nov. 8./"

Az Anyanyelvi Konferencia /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ 1992-ben Esztergomban tartott VII. összejöveteleként kimondta szervezeti függetlenségét, így szervezetileg elvált a Magyarok Világszövetségétől, hangsúlyozta Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. A két szervezet szorosan együttműködik, de hangot ad ellenvéleményének is. Szerinte a Magyarok Világszövetségén belül a magyarországi régió felállításánál a magyar szellemi élet minőségi intézményeire kellett volna építeni, a Magyar Tudományos Akadémiára, az egyetemi és főiskolai tanácsokra, az értelmiségi szakmai szervezetekre, ehelyett politikai szervezetek és álszervezetek kaptak vezető szerepet. Az Anyanyelvi Konferencia választmánya állást foglalt a kisebbségben élő magyarság kulturális támogatásának költségvetési csökkentése ellen. /Magyar Nemzet, nov. 8./

Sárkány Ferencet annak idején elhurcolták a Duna-csatornát építeni, jelenleg nyugdíjasként a Besztercei Művelődési Alapítvány elnöke. 1990-ben hozták létre az alapítványt, hogy támogassák az anyanyelvükön tanulókat. Az Illyés Alapítvány segítségével Besztercén egy imaházat hoztak létre, amelynek nyolc diákszobája is van, könyvtárat rendeztek be /ebben a Széchényi Könyvtár segített/, szeretnének Szent László-emlékművet felállítani Cserhalomnál, a magyarországi Julianus Alapítvánnyal közösen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

"A számvevőszék ügyészi vizsgálatot kezdeményezett Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, a helyettese és az intézmény más tisztségviselői ellen. Isarescu szerint a vádak közül soknak nincs törvényes vagy gyakorlati alapja, de kész felelősséget vállalni intézkedéseiért. Sajtóvélemények szerint a kormánypárt indított támadást a Román Nemzeti Bank vezetősége ellen, mert ellenállnak annak, hogy a bank "pénznyomató intézmény" legyen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

Egeres faluban 1944. október 22-én vagy 24-én a helybeli románok néhány idegen önkéntessel együtt 16 magyar ember öltek meg szörnyű kínzás után, volt, akinek szöget vertek a fejébe. Törvényszék elé idézték a gyilkosokat, akiket azután 1946-ban kiengedtek, felmentve mindnyájukat. A koronatanút, Gombos Mózsit elüldözték a faluból, elmenekült Csehszlovákiába. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

"Iliescu elnök nov. 4-én és 5-én járt nem hivatalos látogatáson Brüsszelben. A kisebbségek problémája nem szűkíthető le a magyar kisebbségre, olvasható a román elnöknek a La Libre Belgique című lap nov. 7-i számában megjelent nyilatkozatában. "A románok egyharmada a határokon túl él: huszonhárom millióan vagyunk, de több mint tízmillióan közülünk külföldön élnek." - Nem Oroszország dolga, hogy megszabja, miként viselkedjenek más országok, mondta. /Új Magyarország, nov. 8./ "

Iliescu elnök nov. 8-án fogadta Philippe Séguint, a francia nemzetgyűlés elnökét, mindketten méltatták az igen jó kapcsolatokat. Séguin meghívta Iliescut. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

"Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./"

Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió tájékoztatási és dokumentációs központjának avatásán. Martinez elszánt Bukarest-párti, a kormánykörökhöz közel álló Curierul Nationalnak nyilatkozott: bízik benne, hogy Románia képes modellértékűen megoldani a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Ugyanezt várja el Magyarországtól is: segítse hozzá Romániát a megoldáshoz, anélkül, hogy beleszólna az ügyeibe, s izgatná a magyar kisebbséget. /Magyar Nemzet, nov. 9./

Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Ludason nov. 12-én ünnepélyesen megnyitják az EMKE népfőiskoláját. Történelem-honismeret, környezetvédelem, olvasókör, színjátszókör, népi varrottasok, fafaragás, képzőművészet és gazdasági vezetéstudomány tagozatok lesznek a népfőiskolán. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "