1942 óta gyűjti a székelység történetére vonatkozó anyagokat Imreh István történész, így születtek meg könyvei /Székely falutörvények, Székelyek a múló időben, A törvényhozó székely falu stb./. A ránkmaradt falusi jegyzőkönyvek a demokrácia működését mutatják. Van tehát hagyománya a székelység önigazgató, önrendelkező életének. Egy életet szánt arra, hogy ezt a történelmi tényt kutassa, feldolgozza és közreadja. A jelenkori román autonómiatörekvések nem szeparatizmust jelentenek, hanem a közös társadalmi forma gyakorlatáról van szó. /Új Magyarország, okt. 14./

Az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban Markó Béla, az RMDSZ elnöke Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, továbbá kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják a magyar anyanyelvi oktatás igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14., Népszabadság, okt. 14./

A Magyarok Világszövetsége keretében működő Baross Gábor Társaság, amely a magyar vállalkozók szervezete, Marosvásárhelyen kétnapos tanfolyamot szervezett a magyar vállalkozók részére. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

"Az alapszerződés alkalmas lesz arra, hogy oldja a két ország közötti gyanakvást, jelentette ki Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. Nyugaton elvárják tőlünk, hogy rendezzük viszonyunkat szomszédainkkal - számunkra az alapszerződés az európai integráció kötelező penzuma. A szerződést csak akkor írják alá, ha az erdélyi magyarokat nem hozzák hátrányos helyzetbe. Romániában a meglevő gazdasági és szociális feszültségeket nemzeti feszültségek, ezeket pedig országok közötti feszültségek formájában jelenítik meg. A román vezetésnek erre szüksége van, ez legitimálja hatalmát. A játékban "sajnos olykor az RMDSZ is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet." /Népszava, okt. 14./ "

"A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./ "

"Fábián Ernő Egy vita margójára címmel fűzte gondolatait a Dávid Gyula és D. Lőrincz József közötti vitához. Nem tudja elfogadni D. Lőrincz József azon állítását, hogy a "kulturális nomenklatúra" hozta volna létre az "etnikai pártot", mely eredendően konzervatív volt és befelé intoleráns. Nem új az etnikai pártok létjogosultságának kétségbe vonása, mert az etnikai pártok a homogenizáló pártoknak útjában álltak. Elhangzott a vitában a kisebbségi fundamentalizmus kifejezés és az, hogy a radikális álláspont nem vezet eredményre. Vajon mi vezetett volna eredményre, kérdezi Fábián Ernő. Árulja el valaki, mit jelent Romániában a magyar kisebbségi fundamentalizmus? A kulturális és területi önkormányzatot fundamentalizmussal azonosítják. Ami természetes Svájcban, Finnországban, Dél-Tirolban, az "mifelénk fundamentalizmus". /A Hét (Bukarest), okt. 14./ Előzmény: szept. 16-i jegyzet."

Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./

A Magyar Pen Klub konferenciát rendezett hagyomány és modernség témakörében. Gálfalvi Zsolt, a bukaresti A Hét főszerkesztője elmondta, hogy állandó veszélyben vannak a nagymúltú folyóirataik. Szerkesztőik hónapokig nem kapnak fizetést, a tiszteletdíjat sem tudják fizetni. A határokon túli magyar irodalmi folyóiratok terjesztése megoldatlan. 1990 februárjában az akkori magyar és román művelődési miniszter által aláírt egyezmény értelmében biztosítani kell a szellemi termékek szabad áramlását. Ez azonban csak írott malaszt maradt. /Magyar Nemzet, okt. 15./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 11-i nyilatkozatában provokatívnak minősítette a két székely megye rendőrségi épületeiről a magyar feliratok eltávolítását. A lakosság megfélemlítésére hónapról hónapra egyre több rendőrt telepítenek a két megyébe, ez az etnikai összetétel megváltoztatását eredményezheti. Székelyudvarhelyen lakáshoz akarják juttatni az odahelyezett katonatiszteket, miközben a városban 400-an várnak lakásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./

Marosvásárhelyen okt. 15-én megtartották az RMDSZ második megyei önkormányzati konferenciáját. Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke szólt a tanácskozás jelentőségéről. Elmondta, hogy nem érezte elég szorosnak az RMDSZ és az önkormányzatok kapcsolatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Nagyarányú a munkanélküliség, állapították meg, Marosvásárhelyen 28 %-os, Maros megyében pedig 33 %-os. /Pest Megyei Hírlap, okt. 17./

Markó Béla az amerikai külügyminisztériumban ismertette a tanügyi törvénytervezettel, a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásával kapcsolatos elképzeléseket. A nacionalista irányzatok fölerősödtek Romániában. Markó Béla átnyújtotta a romániai magyarság autonómiatörekvéseit összegező dokumentumot. /Népszabadság, okt. 17./

Okt. 14-én Nagyváradon az RMDSZ-székházban tartották Molnár Jánosnak az Ellenpontok történetét feldolgozó Az egyetlen út című dokumentumkötetének bemutatóját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./

Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./ "

Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

A Képviselőházban okt. 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselő megkérdezte Vacaroiu miniszterelnöktől, miért nem reagált korábbi kérdésére. Kerekes jún. 6-án interpellált a kormányhoz a rokkantak és fogyatékosok segélyezésének elmaradása miatt, azonban nem kapott választ. Szept. 12-én a pénzügyminiszterhez fordult, ugyanezzel a problémával, de a válasz ezúttal is elmaradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Rafic Hariri, libanoni miniszterelnök okt. 18-én Romániába látogatott. Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után aláírták a két ország közötti gazdasági-együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Az elnöki kegyelemmel szabadult, most Budapesten élő székelyföldi elítéltek emlékeztek börtönéveikre. Rendszeresen verték őket, a szamosújvári börtönben másfél hónapig vasra verten tartották egyiküket. /Magyar Nemzet, okt. 19./

Októberben Romániában a bejegyzett munkanélküliek aránya 10,7 %, számuk 1 196 412 volt, közülük 483 255 fő részesült munkanélküli segélyben, 575 951-en pedig szociális segélyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Okt. 16-án Borbély Imre és András Imre RMDSZ-képviselők jelenlétében okt. 16-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a képviselőiroda. Borbély Imre elmondta, hogy privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. A Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen működő képviselőirodák a közvetlen kapcsolattartás szolgálatában állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Zilahon okt. 17-én iskolásokat kivezényeltek, hogy megünnepeljék a város felszabadításának 50. évfordulóját, majd a polgármesteri hivatal homlokzatán leleplezték a márvány emléktáblát, melynek szövege szerint 1944-ben "a román seregek szabadították fel a várost az átmeneti fasiszta-horthysta megszállás alól". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyre látogatott Alfredo Miccio, az Európa Tanács "Bizalomerősítő intézkedések" elnevezésű programjának igazgatója, és megbeszélést folytatott mind a megyei RMDSZ-szervezet vezetőivel, mind a prefektúra képviselőivel. Az RMDSZ képviselői beszámoltak gondjaikról, a kétnyelvű feliratokról, az oktatási törvényről, a kultúra központosításáról, a rendőrséggel és a helyi autonómiával kapcsolatos problémákról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"A moldovai parlament kénytelen lesz felkérni az ENSZ-et, az Európa Tanácsot, hogy ítéljék el a román vezetőknek a határok megváltoztatására irányuló felhívásait, jelentette ki okt. 18-án Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. Andronic Iliescu elnöknek Herkulesfürdőn, a külföldön élő románok kongresszusán elmondott beszédére reagált. Iliescu kijelentése, hogy Moldávia "mesterséges állam" és egyesülni fog Romániával, a hivatalos Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Andronic. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke okt. 19-én az ún. Hargita-Kovászna megyei vizsgálat /Har-Kov jelentés/ megismétlését kérte, azt állítva, hogy elnyomják az ott élő románokat. Kozsokár Gábor szenátor válaszában rámutatott arra, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem hozzon hivatalos kimutatásokat. Tudor újból szót kért és katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Végül a Szenátus nem foglalt állást az ügyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20., /Új Magyarország, Magyar Hírlap, okt. 20./

"Kolozsváron az RMDSZ városi tanácsosai sajtóértekezleten jelentették be, hogy az RMDSZ - több ellenzéki képviselővel együtt - nem szavazta meg a város főterén folyó ásatásra szolgáló újabb összeget. Az RMDSZ tanácsosai tiltakoztak a városházán egy hete elhelyezett emléktábla szövege ellen. Eszerint a román csapatok 50 éves felszabadították a várost a "horthysta-fasiszta megszállás alól". A tanácsosok kifejtették, hogy nem román, hanem szovjet csapatok szabadították fel a várost és ötezer ember elvittek, akiknek a fele sem tért vissza, ezen nincs sok ünnepelni való. A polgármesteri hivatal által szervezett minden ünnepség egyben magyarellenes hangulatkeltésre szolgál, ezért azokon a jövőben sem vesznek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Arra kérdésre, hogy mennyi költségvetési pénzt fordítottak a határon túli magyarság támogatására, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese elmondta, hogy pontos adatokat nehéz mondani, mert a költségvetés különböző fejezetei között elszórtan jelent meg az összeg. "A támogatás útja kideríthetetlen, kifürkészhetetlen." Az elmúlt években voltak "kiválasztottak, és kliensi rendszer alakult ki." /Magyar Hírlap, okt. 20./"

A Romániai Emberjogi Intézet és az ENSZ genfi emberi jogi központja okt. 18-21-e között Bukarestben szemináriumot szervezett a nemzeti kisebbségek témakörében. A szemináriumon megállapították, hogy képzési programot kell szervezni azok számára, akik az emberjogi védelem sajátos felelősségét viselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Okt. 18-án Kolozsvárott tanácskozott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Tárgyaltak a jövő évi kongresszus előkészítését szolgáló elemzésekről, a tagnyilvántartások egységesítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./