Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a román-magyar viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György RMDSZ-szenátor a bukaresti Cronica politica hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Romániában semmibe vették a magyar kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a magyar kormányok kicsit felülről kezelték a romám kormányt. /Népszabadság, szept. 13./

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Több mint 700 erdélyi hallgatója van a magyarországi egyetemek erdélyi városokban történt távoktatásának. A költségeket a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány fedezte Soros György és a magyarországi egyetemek támogatásából. Soros György bejelentette, hogy támogatását beszünteti. Mégis indítanak új évfolyamot, a költségeket tandíjból fedezik, a magyarországi tartózkodás költségeit az egyetem állja. Kolozsváron ősztől önköltséges informatika szak indul budapesti egyetemi távoktatásával, azonban ez nagyon drága, keveseknek elérhető. /Új Magyarország, szept. 13./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó hivatala Valentin Gabrielescu szenátort jelölte ki a balkáni vlachok /makedonrománok/ raportőrének. A makedorománok megvédésére irányuló akciót egy olasz és francia képviselőkből álló csoport kezdeményezte. /Adevarul (Bukarest), szept. 13./

Temesváron rendezték meg szept. 12-13-án A civil társadalom építése című konferenciát. A társrendező, a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/ anyagi támogatásával kiadták az elhangzott előadások anyagát három nyelven. Az előadók között volt Bodó Barna /Demokrácia és jogállamiság/, dr. Bárányi Ferenc /Demokrácia és jogállam Romániában/ és Patrubány Miklós /Civil társadalom és jogállam/. /Keresztyén politika - Politica crestina - Evangelium und Politic III. /RMDSZ-SGP, 1995 (Kolozsvár)/

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Dr. Vincze Mária, az RMDSZ Egyeztető Tanácsa gazdasági szakbizottságának ideiglenes elnöke vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Az elmúlt években a gazdasági recesszió, az infláció a szomszédos országok átlagát meghaladó, a beruházások, a külföldi tőkebefektetések szintje alacsony volt. A bérek reálértéke csökkent, folytatódott a lej leértékelése /1993 elején egy dollár 460 lej, 1994 júniusában 1650 lej/. A jogi keretek kialakítása lassú, a privatizáció késlekedik. Az RMDSZ-nek is ki kell dolgozni gazdasági programját. Nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavas-latokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Fontos a rendszerszemléletben való gondolkodás. Az állandó provokációkra való válaszadás miatt az RMDSZ vezetőségének ideje sem marad a gazdasági kérdésekre. Szükséges az információáramlás megszervezése, a gazdasági kérdések ismertetése a sajtóban, szakmai tanácsadó hálózatok kifejlesztése, továbbá az RMDSZ képviselői rendszeresen biztosítsanak információs anyagot a megyei gazdasági alelnökségek számára. - Várható az agrárválság elmélyülése, ez elsősorban a kistermelőket fogja érinteni. Fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére, a munkanélküliség növekedésére, amelynek hatását az átképzési lehetőségek felkutatásával lehet csökkenteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., 15./

"A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./"

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

"Határozottan "etikusnak kell lenniük célkitűzéseinknek ahhoz, hogy helyreálljon a társadalmi értékrend", nyilatkozta Tőkés László püspök szlovákiai körútja alkalmával. A térségben ugyanakkor "a célok eléréséhez választott politikai eszközök notóriusan etikátlanok". Etikátlan magatartás érvényesül a célokat pontosan megfogalmazó politikusokkal szemben, akiket azután szélsőségeseknek, radikálisoknak neveznek. Szándékos diszkreditációról van szó. A nyugati politikusoknak csak a csend a fontos, a pillanatnyi békesség.- A legkisebb jele sem mutatkozik a történelmi megbékélésnek, a belpolitikai helyzet ennek ellentmond. Az elmúlt néhány hónap során pozitív változás történt a magyar kormány politikai magatartásában. Azonban a magyar politika úgy szeretne javítani a helyzeten, hogy megköti az alapszerződést. "Mi meg úgy gondoljuk, meg kell fordítani a sorrendet", amint javul a kisebbségek helyzete és kezükbe vehetik sorsuk igazgatását, megköthető az alapszerződés. A magyar kormány nem akar a kisebbség feje felett megegyezni. - A kommunista restaurációs törekvések megnyilvánulása, hogy a magyarságot megint vissza akarják ültetni a vádlottak padjára. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 14./ "

Iliescu elnök szept. 13-én a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet, melyet a televízió is közvetített. Előzőleg az ellenzék azt követelte, hogy az elnöki üzenetet mindjárt meg is vitathassa, de ezt nem tudta elérni. Iliescu pozitívnak ítélte meg a választások óta eltelt két évet, zajlik a demokratizálási folyamat. Megállapította, hogy elszegényedés észlelhető, ezen csak a tudatos szociális piacgazdaság segíthet. Az elnök támadta a korrupciót és sürgette a társadalmi megbékélést, az együttműködést egy minimális platform alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., Magyar Nemzet, szept. 15./ Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője feltette a kérdést, mi volt az elnöki üzenet lényege. A társadalmi megbékélés sürgetése. Akkor viszont miért zárkózott el a vita, a párbeszéd elől? A vita lehetőségének leszavazása figyelmeztetés, kinek a kezében van a hatalom. Talán ez volt az elnöki üzenet lényege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./

Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkár szept. 13-án megbeszélést tartott a Duna Televízió vezetőségével és kifejtette, hogy a kormány támogatja a Duna Tv önállóságának megőrzését és a hatpárti egyeztetés után dönt a Duna Tv sorsáról. /Magyar Hírlap, szept. 15./

Bukarestben vasgárdista tüntetés volt szept. 14-én. A hírhedt vasgárdista vezérre, Corneliu Zelea Codreanura emlékeztek, születésnapja alkalmából. A tüntetésen fasiszta jelvényeket árusítottak. Sokak szerint az 1989-es fordulat óta ez volt a legnagyobb fasiszta erődemonstráció. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

A harmadik gyermekotthonát építi Romániában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesülete. A Csíkszentmártonban létesülő otthonban 130 csecsemőt látnak el. László Ottó, a szolgálat budapesti irodájának munkatársa elmondta, hogy a szükséges forrásokat cégek adományai fedezik. /Magyar Nemzet, szept. 15./

Nagyváradon a Iosif Vulcan Tanítóképzőben jelenleg hat magyar és tizenhárom román nyelvű osztály működik, jövőre két magyar és két román osztály végez. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

A kormány kinyilvánított szándékának megfelelően a magyar-román és magyar-szlovák kapcsolatokban a pozitív elmozdulás kezdeti jelei tapasztalhatók, mondta Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő a külügyi sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./

Csíkszereda római katolikus temploma kicsinek bizonyul, újat kell építeni. Megkezdték az építkezést, de elfogyott a pénz. A hívek világ magyarságához fordultak, adományaikkal segítsék a templom építését. /Új Magyarország, szept. 15./

A kolozsvári megyei ügyészségen 11 városi tanácsos /közülük heten az RMDSZ, négyen az ellenzéki pártok városatyái/ keresetet nyújtott be Funar polgármester ellen. Egyrészt azzal vádolják a polgármestert, hogy törvényellenes építési engedélyt adott ki, másrészt azt kérik, hogy az ügyészség vizsgálja ki Funar eddigi tevékenységének gazdasági vonatkozásait. /Népszava, szept. 15./ Ugyanakkor a városi tanácsosok mintegy 150 oldalas anyagot állítottak össze Funar gazdasági visszaéléseiről és korrupciós botrányairól. Ezt az anyagot elküldték a számvevőszéknek, vizsgálatot kérve a pártvezér /a Román Nemzeti Egységpárt elnöke/ Caritas-botrányban játszott szerepére vonatkozóan is. /Magyar Nemzet, szept. 16./

Szept. 14-én Brüsszelben ünnepélyesen elfogadták a román egyéni békeprogramot. Az esemény alkalmából Ion Mircea Pascu védelmi és Virgil Constantinescu külügyi államtitkár a NATO-tagállamok nagykövetei előtt méltatták a dokumentum jelentőségét Románia számára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Minden ülésszak elején új titkárokat választanak. Szept. 5-én választották meg titkárnak a Képviselőházban Borbély Lászlót, az RMDSZ Maros megyei elnökét, aki elmondta, hogy a házelnököt munkájában négy titkár segíti, ő lett ezek egyike. A titkárok intézik a gyűlések szervezését, a kormánnyal való kapcsolattartást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

"Dávid Gyula "Nemzeti vagy /?/ tudományos alapon" /A Hét (Bukarest), júl. 29./ című cikkében vitatta D. Lőrincz Józsefnek a román nyelvű Polis első számában megjelent "Miképpen építsük fel a civil társadalmat: nemzeti vagy tudományos alapon?" című írásában foglaltakat. Erre reagált, igazát védve D. Lőrincz József Hiteles kép és tudomány címen. Dávid Gyula a nemzeti irányzat híve, a cikkíró a tudományos irányzaté, amelyet a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Kutatócsoport /KAM/ dolgozott ki. Dávid Gyula vitapartnere nézeteit áltudományosnak látja. Dávid Gyula nemzetben gondolkodik, a nemzetépítő állásponton van, D. Lőrincz József és a KAM társadalomban gondolkozik. Dávid Gyula a "nemzeti tudományok" /nyelvészet, történelem, folklorisztika/ által megfogalmazott értékeket, a másik fél az elméletileg kidolgozott és alkalmazott modern társadalomtudományt részesíti előnyben. "A nemzetépítő gyakorlat kritikájával tele van a nemzetközi szakirodalom, ez a "nacionalizmus-kutatás" egyik legtermékenyebb ága manapság." A "KAM igyekszik ezt a feladatot itthon is elvégezni". A KAM tanulmányai szerint a mai romániai magyar értelmiségi elit nem szaktudása révén mentette át hatalmát, hanem nemzeti szlogenekkel. Hatalomvágy él bennük, a társadalmat nem ismerik. /A Hét (Bukarest), szept. 16./"

A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./

A romániai magyarság jeles képviselői részvénykibocsátó konzorcium létrehozására felhívással fordultak a romániai magyarokhoz és a világ magyarságához, hogy bankhálózatot teremtsenek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy székhelyekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A felhívást ismertetve a Romániai Magyar Szó hozzátette, sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Adrian Nastase képviselőházi elnök háromoldalú találkozó megszervezésére tett javaslatot Románia, Jugoszlávia és Szlovákia között, mivel a három országnak azonos problémái vannak a nemzeti kisebbségek tekintetében - jelentette ki a televízióban Ana Prcic jugoszláv képviselő, miután szept. 16-án tárgyalt Nastasevel. Nastase a sajtóértekezleten nem tett említést erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20., Magyar Hírlap, szept. 17./

Az Illyés Alapítvány áttért az alkuratóriumi rendszerre, ennek megfelelően létrehozták a Romániai Magyar Alkuratóriumot, melynek elnöke Markó Béla, tagjai: Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán /a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke/, Csávossy György /Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke/, titkára /ideiglenesen/ Kötő József. Létrehozták az oktatási, a művelődési, a gazdasági-vállalkozói, a tudományos, az egyházi és szociális, valamint az önkormányzati szaktestületeket. A szaktestületek ebben a hónapban megtartják alakuló ülésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Bíró Béla erdélyi újságíró rendszeresen jelentkezik a Magyar Hírlapban. Most arról ír, hogy Magyarországon két kisebbségstratégia van, az egyik az MDF-é, amely - szerinte - azt szorgalmazza, hogy a magyarság szigetelje el magát a többségi társadalomtól, a másik a szocialistáké és a liberálisoké: a kisebbségnek nem szabad kihívni maga ellen a többség ellenszenvét, anyanyelvi szinten el kell sajátítani a többség nyelvét. Bíró egyiket sem tartja célravezetőnek. A különböző etnikumok közeledésére égető szükség van. A közeledés autonóm közösségek között valósulhat meg. /Magyar Hírlap, szept. 17./