A francia-német megbékélés modelljét kívánja megvalósítani Magyarország és Románia között a Curierul National bukaresti lapnak adott nyilatkozata szerint Emil Constantinescu. /Magyar Hírlap, szept. 17./

Az országos műemlékvédelmi felügyelőség jóváhagyta a kolozsvári főtéri ásatások kiterjesztésének tervét. A hír meglepetésszerűen érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét is. Képviselői a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fájlalták, hogy nem tartották be adott szavukat, hogy semmiképpen nem bővítik az ásatásokat. /Magyar Hírlap, szept. 17./

A Bihar megyei Magyarremete községben 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák megöltek 43 ártatlan magyar embert. Először végigjárták a magyarlakta házakat és az ott talált férfiakat a község központjába vitték. Az ellenszegülőket megverték és helyben agyonlőtték. A község bíróját kérték a katonák, nézze meg, nincs-e köztük román. Ezután agyonlőtték az embereket, majd kifosztották a holttesteket, jobb ruhadarabjaikat, értéktárgyaikat elvették. A délután megérkező szovjet csapatok az áldozatok között túlélőket találtak, az egyik belehalt sérüléseibe, a másik kettő megmenekült. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17-18./

A magyar kormány nem kívánja lefaragni a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást, arra törekszik, hogy ezt a segítséget nyíltabban, demokratikusabban osszák el, jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök szept. 18-án a Duna Televízióban. A miniszterelnök arra kérte a magyarság szervezeteit, hogy fogalmazzák meg az ezzel kapcsolatos igényeiket. A kormány továbbra is konzultál a magyar szervezetekkel, de ez nem jelenti azt, hogy az államközi kontaktusokban minden egyes kérdésben előzetes egyeztetési kötelezettsége lenne. Az elmúlt négy évben alig történt előrelépés a romániai magyar kisebbség helyzetében, és szinte semmi sem valósult meg abból a jegyzőkönyvből, amelyet Horn Gyula 1989-es látogatása alkalmával készítettek, mégis újból tárgyalni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ A kormány fontosnak tartja a Duna Tv munkáját és nem avatkozik be belügyeibe, mondta. /Magyar Nemzet, szept. 19./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök váratlanul felszólította az ellenzéket a párbeszédre, amelyet szept. 19-én kezdjenek el. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció vezetője válaszolt, hasznosnak tartja a párbeszédet, de szept. 21-én kezdjék el, hogy az ellenzéki pártoknak legyen idejük a felkészülésre. /Magyar Nemzet, szept. 19./

A Magyarok Világszövetsége új főtitkárának Bakos Istvánt választották, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a tudományos ügyek főosztályvezetője. /Magyar Nemzet, szept. 19./

Szept. 17-én román-török csúcstalálkozó volt Isztambulban. Ion Iliescu államelnök Melescanu külügyminiszterrel és a kormány más tagjaival reggel indult repülőgéppel a Boszporusz partjára és még este visszatért. Demirel elnökkel elhatározták a Fekete tengeri gazdasági övezethez tartozó országok csúcsértekezletének előkészítését. A jövő évi találkozó színhelye Bukarest lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A hadsereg sajtóirodája cáfolta, hogy lenne ilyen, a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai terv. Mircea Pascu védelmi államtitkár a bukaresti konferencián előadásában csak elméleti fejtegetésekről beszélt, írta az Evenimentul Zilei szept. 19-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Az újság sajnálatát fejezte ki a félreértés miatt és a felelősséget a Mediafax független hírügynökségre hárította, amelytől a hír származott. /Magyar Nemzet, szept. 20./ Bukaresti információ szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy a hírügynökségi információ pontosan adta vissza Pascu államtitkár fejtegetéseit. A Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó katonai sajtóosztályt, azonban elzárkóztak a válaszadástól. /Népszabadság, szept. 20./

Szept. 19-én hivatalosan is bejegyeztették a Szenátusnál A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás című törvénytervezetet az azt támogató, közel három hét alatt összegyűjtött 492 380 aláírással. A lap közli az egyes megyékben összegyűlt aláírások számát. A legtöbb Hargita megyéből való /95 371/, a további sorrendben számottevő: Maros: 81 605, Kovászna: 70 378, Bihar: 54 858, Kolozs: 51 656, Szatmár: 35 430 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szabó Károly RMDSZ-szenátor, frakcióvezető-helyettes interpellációjában tiltakozott a 26-os számú kormányrendelet ellen, melynek értelmében ingyen élelmezést biztosítanak a nemzetbiztonság szolgálatában álló szervek alkalmazottainak. Szabó Károly tagja a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságnak. Egyelőre csak az SRI ellenőrzésére van megbízatásuk. Most dolgozzák ki a különböző titkosszolgálatok működését szabályozó törvényt és csak azután következhet ezeknek a parlamenti ellenőrzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"A moldvai csángók érdekében emelte fel a szavát Gazda József. Az RMDSZ-nek az ENSZ-hez kell fordulnia, hogy nemzetközi nyomással kényszerítsék a jelenlegi román politikai rendszert az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására. "Ami a csángósággal történik, az modell lehet számunkra is." - figyelmeztetett a sepsiszentgyörgyi Gazda József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szept. 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolni kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. A Népszabadság Markó Béla szavait idézi. "Példátlan dolog, hogy amikor a kisebbségek kizárólag békés politikai eszközöket használnak céljaik érvényesítésére, a nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője a hadsereg titkos terveiről beszél és kisebbségellenes fellépést helyez kilátásba." "AZ RMDSZ a leghatározottabban tiltakozik és felkéri a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. /Evenimentul Zilei (Bukarest), szept. 17., Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, szept. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

Iliescu elnök meghívására szept. 21-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Levon Ter-Petroszjan Örményország elnöke. Aláírták a két ország barátsági és együttműködési szerződését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szept. 19-21-e között tartják Zalakaroson a II. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót, melyre a külhoni magyar elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője jött el. Szept. 19-én fogadta őket a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A kormány mindenkivel hajlandó tárgyalni, ha remény van a megyegyezésre. Tabajdi Csaba politikai államtitkár leszögezte:a kormány csak pártatlansággal és semlegességgel közelíthet a magyar szervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke szívesen részt venne olyan háromoldalú találkozón, ahol Románia, Szlovákia és Jugoszlávia vezetői tárgyalnának a kisebbségi kérdésről, nyilatkozta. /Új Szó (Pozsony), szept. 20., ismerteti: Népszava, szept. 21./

"1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./ "

"Csutak István arra figyelmeztetett, hogy Romániában sok tényező dolgozik az Európához csatlakozás ellen, így a görögkeleti egyház. Románia az orosz befolyási övezethez tartozik. Magyarország valószínűleg a NATO tagja lesz, ennek "ára a mi bőrünk lészen" - írja, mert a NATO nem fog hátteret nyújtani a Trianon óta "kintrekedt" magyarok érdekvédelméhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./"

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Mircea Pascu védelmi államtitkár cáfolta, hogy a bukaresti konferencián a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai tervről beszélt. Előadásában csak elméleti fejtegetésekről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

"Ioan Adam A hutukról és a tutszikról címen ír a román kormánylapban arról, hogy a "ruandai kölcsönös mészárlások története román szempontból is tanulságos." A tutszi kisebbség diszkriminációval vádolta a hutu többséget, majd megindultak a főváros felé, rettenetes vérfürdőt rendeztek. "Gondoljanak arra, mi történne, ha a Har-Kov-i tutszik /szintén a lakosság tíz százaléka/, akiket ... Uganda támogat, egy éjszaka megindulnának ... a déli hutuknak pedig nem lenne muníciójuk." "Egy erős védelmi ipar éppen annyira szükséges számunkra, mint a levegő." /Vocea Romaniei, szept. 21./ "

Szept. 20-án két miniszter nyilatkozott az RMDSZ-ről. Chiuzbaian igazságügyminiszter, az RNEP tagja kijelentette: nem olvasta a Funar-levelet, de egyetért azzal, hogy az RMDSZ autonómiatervének célja az ország szétdarabolása. Liviu Maior tanügyminiszter szerint az RMDSZ oktatási törvénytervezete az etnikai szempontú szeparatizmust szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Iliescu elnök a magyar-román alapszerződés kapcsán megfogalmazott RMDSZ-elvárásokról szólva a bukaresti rádióban szept. 21-én kifejtette: az RMDSZ követelések a romániai magyar lakosság és a román állam közötti viszony körébe tartoznak, éppen ezért nem képezhetik a két szomszédos ország közötti kapcsolatok tárgyát. Az alapszerződés a kisebbségek jogainak európai elvekhez igazodó elveit tartalmazhatja csupán. Az állam belső szervezetét illető kérdések az adott állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Azzal érvelt, hogy Magyarországon nem létezik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás, az ottani románok sem részesülnek román nyelvű oktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Népszabadság, Új Magyarország, szept. 22./

Szept. 21-ére tűzték ki Vacaroiu kormányfő és a Demokratikus Konvenció /DK/ találkozóját. A megbeszélés elmaradt, mert a DK tagjai között a Liberális Párt`93 két vezetője is helyet kapott, a miniszterelnök azonban nem volt hajlandó tárgyalni velük. A DK emiatt felháborodottan visszautasította a meghívást. /Magyar Nemzet, szept. 22./

Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./

Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Az Evenimentul Zilei szerint egy román vállalat ágyúkat, páncélöklöket, kalasnyikovokat szállított Horvátországba,így megszegte az érvényes ENSZ-embargót. /Népszabadság, szept. 22./