"Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./ "

"A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az erre vonatkozó egyezmény aláírása után, három éven belül vonják ki, erről született megállapodás aug. 10-én, Chisinauban, az orosz-moldovai csapatkivonási tárgyalások tizedik fordulóján. Az orosz többségű, ún. Dnyeszter Menti Köztársaság azonban továbbra is ellenzi a csapatkivonást. /Magyar Hírlap, aug. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./

"Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./"

Újabb diplomáciai sikert könyvelhet el az RMDSZ: júl. 31-i hatállyal felvette tagjai sorába a hágai központú Unrepresented Nations and Peoples Organization /UNPO/, az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete. Az RMDSZ - az UNPO tagjaként - augusztusban részt vesz az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága ülésein, ennek keretében aug. 12-én Bíró Annamária, az RMDSZ képviselője előadást tart a romániai magyar kisebbség helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Aug. 15-án, Nagyboldogasszony napján magyar nyelvű szentmisét mutat be a moldvai csángóknak Cacián Reizer Pál szatmári megyéspüspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A román lapok kampányára, Funar és a hozzá hasonlók megnyilvánulásaira nem fog a magyar kormány reagálni, válaszolták a Népszabadság kérdésére budapesti illetékesek. /Népszabadság, aug. 13./

"Markó Béla cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, hogy az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testülete kérni fogja "Erdély félautonóm státusának biztosítását". Ilyen megfogalmazás nem hangzott el, Markó Béla, nem tudja, honnan ered ez az állítás. /Népszabadság, aug. 13./"

A 269/1994-es kormányhatározat értelmében újra bevezették a kiutazó turistáknál levő ékszerek felleltározását. Visszatéréskor csupán a vámnál felírt ékszerekkel léphető át a határ. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./

Négynapos hivatalos látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Találkozik Markó Bélával is. /Magyar Hírlap, aug. 15./

Romániában ismét bevezették a határilletéket. Mivel a parlament nyári szünetet tart, az erről szóló döntést a kormány hozta meg: minden román állampolgárnak 15 ezer lejt kell kifizetni a határ átlépésekor. Az indoklás szerint az illetékből származó bevételt szociális juttatásokra fordítják. /Magyar Hírlap, aug. 15./

A választások előtt Kovács László, jelenlegi magyar külügyminiszter szemére vetette az előző magyar kormánynak, hogy felelős az alapszerződés megkötésének halogatásáért. A Magyar Szocialista Párt győzelme után megszaporodtak a magyarsággal szembeni támadások Romániában. A szegedi Horn-Gherman találkozó szellemének megfelelő gesztusok helyett folynak a magyarellenes provokációk, írja a kolozsvári Gajdos Balogh Attila. /Magyar Nemzet, aug. 15./

"Bégány Attila szerint az új koalíciónak az a kijelentése, hogy a határok sérthetetlenségét és a kisebbségi magyarság jogvédelmét tartja szem előtt, visszalépés a határon túli magyar szervezetek autonómiát követelő programjához képest.- "A "bűnös nemzet" kurzus négy évtizede lelkünkben rontott meg. Ennek következtében határon innen és túl fizikailag is sorvadásnak indultunk." - állapította meg. /Határszerződések békeidőben. Miért akarunk önként vesztesek lenni? = Magyar Nemzet, aug. 15./"

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 15-én tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, aki a megbeszélés után a rádiónak nyilatkozott: a találkozó több mint két óra hosszat tartott, a problémák között a szakoktatás, a történelem és a földrajz oktatása, a saját egyetem kérdése merült fel, továbbá az, hogy megoldatlan az anyanyelv használata a közigazgatásban, a kétnyelvű táblákat a prefektusok leszedették. Az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése is szóba került. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ Markó Béla elmondta, hogy áttekintették a romániai magyarság legégetőbb problémáit, az új oktatási törvénytervezet diszkriminatív mivoltát. A főbiztos kellő empátiával hallgatta mindezt. Emlékeztette a főbiztost a Nemzeti Kisebbségi Tanács tavalyi ülésére, amelyen megjelent Stoel is, az ott elhatározottakat a kormány azóta sem emelte törvényerőre. Stoel bejelentette, hogy bár aug. 17-én Kolozsváron találkozik az RMDSZ képviselőivel, szükség lesz még egy rendkívüli találkozóra az RMDSZ elnökével, hogy helyére rakja a kisebbségekkel kapcsolatban begyűjtött információit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszabadság, aug. 16./

Aug. 15-én Nyíregyházán megkezdődött a Berzsenyi Nyári Akadémia, amelyen a határon túli magyar pedagógusok vesznek részt. /Magyar Hírlap, aug. 16./

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"

Borbély Imre képviselő Dél-Tirolban járt, beszámolt az ottani autonómia működéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Méray Tibor hosszasan kifejti, miért is nem kellenek alapszerződések. /Népszabadság, aug. 17./

A külföldi befektetők Romániában sorrendje szerint első Olaszország /108,3 millió dollár/, második az Egyesült Államok /99,0 millió dollár/, harmadik Franciaország /90,5 millió dollár/, Magyarország a sorrendben a tizenegyedik 19,7 millió dollárral. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

"Balogh Edgár Nyelvünk virágai a helynevek címen számolt be arról, hogy Szlovákiában elfogadták az ún. táblatörvényt, melynek értelmében azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbség arányszáma legalább 20 százalékos, magyarul is megjelölhetik a település nevét. Az erdélyi helynevek a honfoglalást követő fejedelmi korszak, majd az Árpád-házi királyok alatt keletkeztek, ahogy ezt az oklevelek is tanúsítják. A helynévkutatásnak Erdélyben nagy múltja van, kibontakozása Szabó T. Ádám nevéhez fűződik, aki kidolgozta a helynévgyűjtés módszerét. Most "volna időszerű a teljes helynévanyag összeállítása kellő történeti és demográfiai adatokkal, feltüntetve az okiratokból kimerhető változatokat." Ehhez első lépés a medgyesi Szabó-házaspár, Attila és Erzsébet munkája, a háromnyelvű, 1992-ben megjelent Erdélyi helységnévszótár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ "

"A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Teodor Melescanu külügyminiszter kérésére aug. 16-án fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt. Áttekintették a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos valamennyi aktuális kérdést, majd megállapodtak, hogy hamarosan konzultatív tanácsozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Magyar Hírlap, aug. 17./ "A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy", szögezte le Markó Béla. /Magyar Nemzet, aug. 18./"

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 18-án befejezte romániai látogatását. Az utolsó napon újra találkozott Markó Bélával, áttekintették a romániai magyarság igényeit az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla szerint fontos volt ez az újabb találkozó, listát készítettek azokról a gondokról, amiket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény tervezetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ Stoel sajtóértekezletén összegezte benyomásait, elmondta, hogy az országban vannak etnikumközi problémák. Reméli, hogy a közeljövőben a parlament elfogadja a tanügyi és a kisebbségi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Magyar Nemzet, aug. 18./

"Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./"

Vargyason Árpád-kori leletet találtak egy mészgödör ásásakor, egy rovásírásos kőoszlopot. A rovásírás megfejtésére Ferenczy Géza a helyszínre utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Aug. 22-26-a között Egerben rendezik meg a Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusát A lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana címmel, melyre a környező országokból, Oroszországból, Amerikából és Japánból is érkeznek nyelvészek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Ara-Kovács Attila figyelmezetett: az Egyesült Államok katonai együttműködést szorgalmaz Romániával, Bill Clinton elnök is felülvizsgálja eddigi elutasító álláspontját és találkozni fog Iliescu elnökkel, erre figyelni kell az erdélyi magyarság vezetőinek. /Magyar Narancs, aug. 18./

"A bukaresti rádió aug. 17-én sugározta Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatát /az Adevarul de Cluj és a Mesagerul transilvan aug. 18-i száma pedig közölte/, aki kirohanást intézetett az RMDSZ ellen, amelynek "félretájékoztató akciói" Románia és az európai struktúrák lejáratását célozzák. Egyúttal felszólította Max van der Stoel EBEÉ -főbiztost, hogy eszközölje ki az RMDSZ megbüntetését Romániához való "hűtlensége és az európai szervek félrevezetése" miatt. Egyben figyelmeztette a kisebbségi főbiztost, ne támogassa az RMDSZ követelését, a magyar nyelvű oktatás terén /Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ és ne ártsa bele magát a román parlament tevékenységébe /Új Magyarország, aug. 18./. "

Aug. 17-én Max van der Stoel kisebbségi főbiztos Bukarestben folytatta megbeszéléseit, találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Vacaroiu miniszterelnökkel, aki Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és Liviu Maior oktatási miniszter társaságában fogadta a főbiztost. A találkozó után kormányszóvivői sajtóközleményben ismertették a tárgyalás menetét: a miniszterelnök ismertette a romániai etnikumközi tolerancia légkörének biztosítására irányuló kormánytörekvéseket, majd megállapította, hogy az RMDSZ által felpanaszolt problémák nem nyertek bizonyítást. Az állampolgárok együttélése mintaszerű. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./