Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"Balogh Edgár próbálta meggyőzni Fábián Ernőt, aki Emelkedésből hanyatlás címen borúlátó képet adott a magyarországi választások eredményéről a Háromszék hasábjain, hogy a szocialista eszmék nem azonosak a "terrorrá silányodott" gyakorlattal. A reformszocialisták, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Ilia Mihály "népben-nemzetben" gondolkodó humán-szocialisták. Egyetért viszont Fábián Ernővel akkor, amikor figyelmeztet: "...ügyelni kell azokra a múltból itt maradt kísértetekre, akik az ajtóban leselkednek, mindenképpen vissza szeretnének térni". /A Hét (Bukarest), júl. 8./"

"Júl. 4-én Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott, éppen azon a napon, amikor a parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást az elnöki tisztségéből való felmentésére. Az ellenzék felkérte Iliescut, jelenjen meg a parlament előtt és tisztázza szavait. Az államelnök ennek nem tett eleget, ehelyett levélben fejtette ki, hogy az ellene indult eljárás megalapozatlan. Sajtóértekezletén kitért a magyar-román viszonyra. Megérti a magyar fél törekvését, hogy gondját viselje a határon túli magyaroknak, Románia is ugyanezt teszi, a románok egyharmada is a határokon kívül él, mintegy tízmillió román. Románia arra ösztönzi a határokon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgárok. Az RMDSZ által elfogadhatatlan oktatási törvénytervezetet dicsérte, az RMDSZ-álláspontot "nüanszbeli eltérésnek" nevezte: a legszélesebb lehetőségeket biztosítja a nemzetiségeknek. A határokon kialakult áldatlan helyzetet szakértői illetékesek feladatának nevezte. A magyar kisebbség autonómia-igényében a bantusztanizálódásra való törekvést látja. A helyi autonómia kérdése belügy, szögezte le. /Romániai Magyar Szó (Budapest), júl. 6., Magyar Hírlap, Új Magyarország, júl. 5., az interjú szövege: Dimineata (Bukarest), júl. 9./"

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Júl. 7-én Varsóban kilenc kelet-európai külügyminiszter, köztük Melescanu találkozott az amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás témái a regionális biztonság és együttműködés, a demokrácia fejlődése és az amerikai beruházások voltak. Fontos cél a magyar-román alapszerződés megkötése, nyilatkozta Melescanu a Népszavának. Ez rögzítené, hogy a két ország között nincsenek területi követelések és mindkét országbeli kisebbségek jogaik teljes birtokában lesznek. /Népszava, júl. 9./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 8-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Iliescu elnök a Kolozsváron keltett "mesterséges feszültséggel kapcsolatban nyugalomra" szólította fel az ásatással kapcsolatos vita résztvevőit. Chebeleu sajnálatosnak mondta, hogy "egyes politikai erők megpróbálnak maguknak tőkét kovácsolni a régészeti ásatásokból, amelyek az egész világon szokásosak". A szóvivő nehezményezte, hogy az RMDSZ "tájékoztatta a nemzetközi fórumokat erről az álproblémáról." /Népszabadság, júl. 9./"

A parlament két házának júl. 7-i együttes ülésén elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt: 166-an szavaztak az indítványra és 242-en ellene. A képviselőházi elnök, ügyrendi okokra hivatkozva, megakadályozta az RMDSZ frakcióvezetőit, hogy felolvassák a kolozsvári provokáció miatti tiltakozó nyilatkozatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./

Domokos Géza hazatelepült Sepsiszentgyörgyre, a politikától visszavonult, az 1989 utáni események megírásával foglalkozik. A Csíkszeredában székelő Kriterion Alapítványt vezeti, ősszel beindul a jól felszerelt nyomda. Egy éve létrehozták a Mikes Alapítványt azzal a céllal, hogy a Mikes-kúriát rendbetegyék és modern kulturális központtá alakítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./

"A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./ "

Székelyudvarhelyen kormányrendelet alapján katonai kaszárnya építését kezdik meg. Ferenczy Ferenc polgármester a Hargita Népének nyilatkozva elmondta, hogy a közlönyből tudta meg a döntést. Kitől fél a hatalom? Nincs pénz iskolákra, ugyanakkor laktanyát építenek. /Új Magyarország, júl. 10./

Júl. 9-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban ünnepélyesen felavatták a Bíró József művészettörténész, Erdély kastélyai monográfusának emlékére felállított emléktáblát, Balázs Jenő alkotását. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 12./

"Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/ "

Li Peng kínai kormányfő júl. 9-én este érkezett háromnapos romániai látogatására. Li Peng pihenéssel kezdte, majd júl. 11-én tárgyal Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel. Li Peng a volt keleti tömb országai közül egyedül Romániát keresi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mind Iliescu, mind Li Peng hangsúlyozták a kapcsolatok gazdasági vonatkozásait. Kína Németország után Románia második legnagyobb gazdasági partnere. Li Peng kiemelte, hogy Kína jól együttműködik Romániával és a két állam sok esetben azonos módon közelíti meg a nemzetközi kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

"A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO, a romániai Emberi Jogok Ligája értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről és a Helsinki Egyezményben szereplő "korai riadóztatás" megkezdését kérték a főbiztostól. A LADO közleménye hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Népszava, júl. 13./"

Horn Gyula miniszterelnök-jelölt eljuttatta a kormányprogram tervezetének a határon túli magyarságot érintő fejezeteit a környező országokban működő magyar politikai és érdekvédelmi szervezeteknek, az egyházfőknek, művelődési egyesületetek vezetőinek és kiemelkedő személyiségeknek és kérte, tegyék meg észrevételeiket. A címzettek között van Tőkés László, Sütő András, Takács Csaba. /Új Magyarország, júl. 13./

"Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./"

"A kolozsvári tanács júl. 11-i ülésén Funar polgármester javaslatára két határozatot fogadtak el. Az elsőt a román kormányhoz intézték, kérve, ítélje el Magyarország beavatkozását a kolozsvári ásatások körüli eseményekbe. Funar szerint ugyanis a határon túlról gyanúsan nagyszámú gépkocsi és gyanús kisportolt utasok érkeztek, hogy interetnikai összetűzéseket szítsanak. A másik határozat az RMDSZ "interetnikus konfliktusokra bujtogató, az ásatások megkezdését megakadályozó akcióját " ítélte el. A Román Nemzeti egységpárti tanácsosok javasolták, hogy mentsék fel azokat az RMDSZ-tanácsosokat, akik részt vettek a szobor előtti tüntetésen. Három RMDSZ-tanácsost pénzbírságra ítéltek. Az RMDSZ-tanácsosok felszólították Funart, vonja vissza sértő kijelentéseit /terroristák, fasiszták, hagyják el az országot/, de a polgármester erre nem volt hajlandó. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Magyar Nemzet, júl. 13./ "

A Magyarok Világszövetsége a Magyar Kultúra Alapítvánnyal felhívást adott ki a Mátyás-szobor védelmében, a nemzetközi közvéleményhez és az UNESCO-hoz fordulva. /Magyar Nemzet, júl. 14./

Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Románia szeretné, ha a Közép-európai Kezdeményezés trieszti csúcstalálkozóján Vacaroiu találkozna az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával, közölte júl. 13-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 14./

Az Emlékművek és Épületegyüttesek Nemzetközi Tanácsa Egyesült Államokbeli Bizottsága /US-ICOMOS/ elnöke Funar polgármesterhez írt levelében figyelmeztetett: a Mátyás-szobor elmozdítása, a város történeti jellegének megváltoztatása ellenkezik nemzetközileg elfogadott okmányokkal. Azt ajánlja, hogy a múlt lerombolása helyett dolgozzanak ki programot a történelmi örökség megvédésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Gyökeres változtatásokra van szükség. Átláthatóvá, pártsemlegessé, az érintettek bevonásával demokratikussá kell tenni a pénzelosztás rendszerét, mert ez a kérdés megosztotta a határon túli magyarságot, nyilatkozta Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő, kijelölt politikai államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., átvéve a Népszabadság júl. 6-i számából./

"Kolozsváron a rendőrség júl. 13-i sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a júl. 7-i rendőrségi erődemonstráció "kizárólag a közrend védelmét és a virágágyások megóvását célozta". Az erőszakos közbelépés akkor történt, amikor a magyar nemzetiségű polgároknak nézeteltérésük támadt a múzeum munkásaival. Népgyűlés engedély nélkül való megszervezéséért róttak ki több személyre pénzbírságot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ "

Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a Funar által erőltetett kolozsvári ásatásokat. A provokáció igazi célja a feszültségkeltés. A felelőtlen provokációk sorozata bármikor ellenőrizhetetlen konfliktushelyzetet teremthet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Magyar Nemzet, júl. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatójában összegezte az eddig történteket. Funar polgármester és Liviu Medrea alprefektus ismételten a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetésével fenyegetőztek. Az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt. A kiadott építési engedély pedig törvénytelen, mert hiányoznak a szükséges tervrajzok, minisztériumi és régészeti bizottsági engedélyezések, továbbá a terület egy része római katolikus egyházi tulajdon. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Az RMDSZ SZKT tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a kolozsvári ásatási tervvel kapcsolatban. Ez egy átfogó akció része, amelynek végső célja a magyar kultúra tanúbizonyságainak megsemmmisítése. Ismételten kérik a konfliktus végleges megoldását, a város főtere műépítészeti, városrendezési képének szavatolását. Az SZKT állandó ügyelet felállítását szorgalmazza, hogy készen legyenek az esetleges provokációk miatti tiltakozó megmozdulások megszervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Egyetlen magyar tagja sincs annak a 15 tagú történész- bizottságnak, amelyet Marin Sorescu művelődési miniszter nevezett ki. A bizottság fog dönteni az ásatás kérdésében, tagjait júl. 15-ére várják Kolozsvárra. /Népszabadság, júl. 15./

1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./